Az Ukrán Fegyveres Erők Egyesített Erőinek volt parancsnokát, Jurij Szodol altábornagyot elbocsátották a katonai szolgálatból. A döntést a katonai orvosi bizottság jelentése után hozták meg, de részletesebben nem indokolták – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Ukrán újságírók kérdésekkel fordultak az Ukrán Fegyveres Erőkhöz, hogy megtudják a döntés okát, azonban válaszként csak annyit mondtak, hogy nem adnak ki információt az altábornagy távozásáról. Az egyik ukrán lap telefon elérte Szodolt, aki annyit mondott, hogy
Viszlát
– majd bontotta a vonalat.
Jurij Szodol korábban parancsnokként teljesített szolgálatot a fegyveres erőknél, júniusban azonban Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök indoklás nélkül leváltotta. Sajtóhírek szerint akkor azért kellett távoznia a pozíciójából, mert az Azov-ezred vezetője szerint a döntései miatt vesztettek el tömegeket az Oroszország ellen vívott háborúban.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is!
Oroszország a múlt hónapban Ukrajna-szerte több mint 2000 drónt indított katonai és polgári célpontok ellen – közölte pénteken az ukrán hadsereg. A vezérkar közleménye szerint – melyet az MTI szemlézett – az októberben indított 2023 drón közül 1185-öt elfogtak, a többi 735-öt nem sikerült lokalizálni.
Az ellenség 2024 eleje óta összesen 6987 pilóta nélküli repülő szerkezetet indított Ukrajna területe ellen. Az ellenséges drónok többségének célja polgári célpont, illetve létfontosságú infrastruktúra volt
– olvasható a közleményben. A kijevi városvezetők szerint az orosz erők csak októberben húsz alkalommal támadták drónokkal a fővárost is.
Az ukrán hadsereg a Facebook közösségi portálon azt írta, hogy közel 8000 orosz katona halt meg augusztus 6. óta, amikor az ukrán erők betörtek a dél-oroszországi Kurszki területre. A veszteségek nyolc zászlóaljat érintettek. A bejegyzés szerint az orosz erők hatvan harckocsit és mintegy 200 gyalogsági harcjárművet és páncélozott szállítójárművet veszítettek. További 136 tüzérségi egységet, három helikoptert, valamint több száz drónt is megsemmisítettek a közlemény szerint.
Ukrajna az Oroszország indította háború előtti nulláról mostanra évi egymillióra növelte az aknavető-lövedékek gyártását, de a robbanószerhiány korlátozza a hadiipar fejlesztését – közölte a stratégiai iparágakért felelős miniszter. Herman Szmetanyin, akit szeptemberben neveztek ki a tárcája élére, a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy Ukrajna növelte a különböző tüzérségi eszközök gyártását, beleértve az aknavető lőszerekét is, de ez még mindig nem elegendő.
Szmetanyin, aki előzőleg az állami tulajdonban lévő hadiipari óriás, az Uhroboronprom vezetője volt, közölte, hogy az egyik fő cél az ukrán rakéták sorozatgyártásának beindítása, de hozzátette, hogy ennek „globális ellátási akadályai vannak”.
Donald Trump volt amerikai elnök és republikánus elnökjelölt arra fog törekedni, hogy hivatali ideje alatt Ukrajna elkerülje vereségét az Oroszországgal folytatott háborúban – jelentette ki Kurt Volker nagykövet, az amerikai kormány ukrajnai tárgyalásokért felelős különmegbízottja.
Ami Trumpot illeti, vannak körülötte olyanok, akik határozottan támogatják Ukrajnát, és természetesen vannak olyanok is, akik nem. De az ő indítékaik általában személyesek. Ami magát Trumpot illeti, ő nem akar kudarcot vallani. Nem akarja, hogy Ukrajna megbukjon az uralma alatt, és hogy ezért felelősségre vonják
– mondta Volker az Arszenyij Jacenyuk Nyitott Ukrajna Alapítvány által szervezett 10. kijevi ifjúsági biztonsági fórumon. Példaként az afganisztáni helyzetet hozta fel, amikor Trump egyetértett Bidennel abban, hogy az amerikai csapatok ottani jelenléte nem szolgálja az Egyesült Államok hosszú távú érdekeit.
Ő maga azonban nem vonta ki a csapatokat, felismerve, hogy ez katasztrófához vezethet. Kifejezetten kijelentette, hogy ezt nem fogja megtenni, és mint láttuk, a csapatkivonás Afganisztánból Biden alatt nem végződött túl jól. Tehát ugyanez a helyzet Ukrajnával is: Trump nem akarja, hogy Ukrajna veszítsen
– erősítette meg Volker.
Hozzátette, hogy „Trump gyakran vádolja Bident gyengeséggel, és úgy véli, hogy az ukrajnai háború oka Amerika gyengesége. Ezért szerinte Amerikát újra erőssé kell tenni. Lehet, hogy nem azonnal a választások után, de Trump felhívhatja Putyint, és követelheti a csapatok kivonását, például január 20-ig. Nem tudjuk, hogy ezt meg fogja-e tenni” – tette hozzá.
Ha Kamala Harris nyeri a választást, Volker szerint valószínűleg Biden politikáját fogja folytatni, és ez szerinte nem rossz dolog.
A nagykövet hozzátette, hogy már most gondolkodni kell azon, mi lesz 2025 után, amikor tűzszünet és aktív harcok is lehetségesek. Azt javasolta, hogy az Észak-atlanti Szövetség (NATO) dolgozzon ki biztosítékokat annak érdekében, hogy Oroszország ne tudjon továbbhaladni, és folytatni az agressziót Ukrajna ellen.
Dél-Korea nem fontolgatja, hogy csapatokat küld Ukrajnába – jelentette ki pénteken Sin Vonszik dél-koreai nemzetbiztonsági főtanácsadó egy parlamenti meghallgatáson Szöulban azokra a jelentésekre reagálva, amelyek szerint Észak-Korea rövidesen részt vesz a háborúban Oroszországot támogatva – tájékoztatott az MTI.
Sin Vonszik ugyanakkor megjegyezte, nagyon fontos a dél-koreai megfigyelő misszió nemrégiben bejelentett Ukrajnába küldése, tekintettel arra, hogy az Oroszországban felvonultatott észak-koreai katonák korszerű hadviselési taktikákkal ismerkednek meg – így drónok használatával –, és ezt a tapasztalatot megoszthatják a phenjani reguláris erőkkel is.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hét elején bejelentette, hogy Kijev és Szöul megállapodott abban: minden szinten tovább mélyítik kapcsolataikat, valamint fokozzák a hírszerzések közötti együttműködést és információcserét.
Egy orosz rakétacsapás Harkivban megölt egy rendőrt, 26 másik rendőrt és négy civilt pedig megsebesített – számolt be a Unian.
Az oroszok két rakétával találták el Harkiv központjában a rendőrök tartózkodási helyét – közölte Ivan Vjgovszkij, a nemzeti rendőrség vezetője.
A fenti linken több képet is közöltek a lebombázott épületről és a törmelékek mellett gyülekező segítségnyújtó erőkről.
Több ország ígéretet tett arra, hogy megkönnyíti a deportált és fogságba esett ukránok hazatérését. Melanie Joly kanadai külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy az országok közös nyilatkozata segíteni fogja az eltűnt ukránok felkutatására irányuló erőfeszítések összehangolását – jelentette a Unian.
Pontosította, hogy azon országok között, amelyek kötelezettséget vállaltak a deportált gyermekek és foglyok Ukrajnába való visszatérésének megkönnyítésére, ott van Katar, a Dél-afrikai Köztársaság, a Vatikán, Litvánia és az Egyesült Arab Emírségek.
Az emberi életeket meg kell védeni. A gyerekeknek, a civileknek és a hadifoglyoknak haza kell térniük
– mondta Joly. A miniszter arról is beszélt, hogy az egyes országok milyen szerepet fognak játszani az ukránok hazatérésének kérdésében. Így Katar, a Vatikán és a Dél-Afrikai Köztársaság közvetítőként vesz részt az ukránok visszatéréséről szóló tárgyalásokon, Katar és Litvánia pedig tranzitország lesz a hazatérésükhöz. Az Egyesült Arab Emírségek pedig továbbra is közvetítőként vesz részt a hadifoglyok cseréjéről szóló tárgyalásokon.
Az ukrán külügyminisztérium szerint körülbelül 42 ezer ukrán állampolgárt tartanak eltűntnek. Csaknem 20 ezer gyermeket deportáltak Oroszországba, akik közül csak 860-at küldtek vissza. A külügyminisztérium bejelentette egy olyan országcsoport létrehozását is, amely együttműködik az elfogott ukránok, köztük a gyermekek felkutatásában, és támogatja az adatok összegyűjtését és ellenőrzését.
Az amerikai védelmi minisztérium 425 millió dollár értékű új katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajna részére. Az amerikai védelmi minisztérium honlapja szerint a csomag légvédelmi elfogó rakétákat, rakétarendszerekhez és tüzérséghez szükséges lőszert, páncélozott járműveket és páncéltörő fegyvereket tartalmaz – számolt be a Unian.
Konkrétan a segélycsomag tartalmazza:
Ezzel szemben a napokban egy friss tanulmány pont arról számolt be, hogy egyre kevesebb támogatást kap Ukrajna az Egyesült Államoktól.
Donald Tusk miniszterelnök bejelentette, hogy Lengyelország az „East Shield” kezdeményezés részeként megkezdte a védelmi vonalak kiépítését az orosz határon – írta meg a The Kyiv Independent.
1945 óta ez a legnagyobb hadművelet Lengyelország keleti határának, a NATO keleti szárnyának megerősítésére
– mondta korábban Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter.
Az idén májusban bemutatott „Keleti pajzs” program célja, hogy megerősítse Lengyelország Belarusszal, valamint Oroszország kalinyingrádi exklávéjával közös határvonalait.
A program része a NATO keleti szárnyú közös regionális védelmi infrastrukturális tervének, amelyet Lengyelország Litvániával, Lettországgal és Észtországgal együtt hajt végre. Varsó összesen 10 milliárd zlotyt (nagyjából 930 milliárd forint) különített el a határok megerősítésére, hogy megakadályozzák az agressziót.
Az Ukrán Fegyveres Erők Egyesített Erőinek volt parancsnokát, Jurij Szodol altábornagyot elbocsátották a katonai szolgálatból. A döntést a katonai orvosi bizottság jelentése után hozták meg, de részletesebben nem indokolták – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Ukrán újságírók kérdésekkel fordultak az Ukrán Fegyveres Erőkhöz, hogy megtudják a döntés okát, azonban válaszként csak annyit mondtak, hogy nem adnak ki információt az altábornagy távozásáról. Az egyik ukrán lap telefon elérte Szodolt, aki annyit mondott, hogy
Viszlát
– majd bontotta a vonalat.
Jurij Szodol korábban parancsnokként teljesített szolgálatot a fegyveres erőknél, júniusban azonban Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök indoklás nélkül leváltotta. Sajtóhírek szerint akkor azért kellett távoznia a pozíciójából, mert az Azov-ezred vezetője szerint a döntései miatt vesztettek el tömegeket az Oroszország ellen vívott háborúban.
Elfoglalta az orosz hadsereg a Donyecki régióban lévő Leonidivka, Novoukrainka és Sahtarszk települést – jelentette be csütörtökön a moszkvai védelmi minisztérium, amit az MTI szemlézett.
A tárca szerint az orosz fegyveres erők az október 26. és november 1. közötti időszakban 44 csoportos csapást mértek egyebek között az ukrán vezérkar drónirányító központjára, a támadó drónokat gyártó és tároló létesítményekre, hadiipari vállalatokat ellátó energetikai objektumokra, nyugati fegyverek és felszerelések szállítására használt katonai repülőterekre és vasútvonalakra, lőszerraktárakra, üzemanyagbázisokra, valamint az ukrán hadsereg és külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési pontjaira.
Az orosz hadijelentés szerint hadseregük az elmúlt hét folyamán a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen nyomult előre, és 117 ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint
a „különleges hadművelet” övezetében mintegy 17 ezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, 54 pedig megadta magát.
Vlagyimir Rogov, az Új Régiók Integrációkoordinációs Tanácsának társelnöke a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy a Donyecki régió déli részén, Vuhledartól északra, Novoukrainka és Bohojavlenka község között „lényegében összeomlott” az ukrán frontvonal. Viktor Vodolackij, az orosz parlament alsóházának FÁK-ügyekkel, eurázsiai integrációval és a külhoni oroszokkal foglalkozó bizottságának első elnökhelyettese a TASZSZ hírügynökségnek kijelentette, hogy az orosz erők már látótávoságra vannak a Harkiv megyei Kupjanszktól.
Az orosz hadijelentés az elmúlt hét folyamán Ukrajnában megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között nyolc harckocsit és 127 egyéb páncélozott harcjárművet, három amerikai gyártmányú HIMARS sorozatvetőt, hét ATACMS műveleti-harcászati rakétát, HIMARS sorozatvetők 26 rakétáját, kilenc francia Hammer irányított légibombát, egy – földi célok megsemmisítésére átalakított – Sz–200-as légvédelmi rakétát, továbbá 815 repülőgép típusú drónt.
Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betörő ukrán erők eddig több mint 28 850 embert veszítettek.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Az Ukrajnának nyújtott nyugati segítség 2025-ben „jelentősen csökkenhet” az idei évhez képest. A legrosszabb forgatókönyv szerint a katonai támogatás évi 29 milliárd euróra, a pénzügyi pedig 27 milliárdra csökkenhet – írja a Sztrana a Kiele Világgazdasági Intézet legfrissebb jelentésére hivatkozva.
Az intézet Donald Trump esetleges győzelmét az amerikai elnökválasztáson, valamint a nyugati segélyek finanszírozásának új rendszereit a befagyasztott orosz vagyonból és a NATO-hozzájárulásokból az európai segélyek helyettesítésére olyan instabil tényezőként nevezte meg, amelyek hatással lehetnek a segélyek áramlására.
A cikk szerint Ukrajna egyre inkább függ a nyugati felszerelésszállításoktól, de egyre kevesebbet kap belőlük.
A harctéri helyzet megváltoztatásához a jelenleginél többszörös mennyiségű utánpótlásra, valamint több katonára lenne szükség.
A kiadvány felhívja a figyelmet arra, hogy az elmúlt hónapok amerikai segélycsomagjai többnyire lőszert tartalmaztak, páncélozott és speciális járműveket pedig szinte egyáltalán nem. Például a legutóbbi, október 21-ei amerikai segélycsomag amerikai M113-as páncélozott személyszállító járműveket (amelyek bár elavultak, de hatékonyak) tartalmazott, de ezeken kívül semmilyen felszerelést sem.
A háborús kimerültség Oroszországot is megviseli, de a Kreml úgy véli, hogy tovább bírja, mint a Nyugat által gyengén támogatott Ukrajna.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, bárhogyan alakul az amerikai elnökválasztás, Ukrajna nem enged a területi igényeiből – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Az Egyesült Államok új elnöke vagy megerősítheti Ukrajna támogatását, vagy gyengítheti azt. Ukrajna támogatásának gyengülése lehetőséget ad Oroszországnak arra, hogy még jobban megszálljon bennünket, s nem teszi lehetővé, hogy megnyerjük ezt a háborút” – jelentette ki Zelenszkij.
Ukrajna elnöke szerint Donald Trump sikere esetén megnövekedne az országára nehezedő politikai nyomás. Az ukránok nem ismerik el oroszként a megszállt területeiket. Orosz területre pedig nincs igényük.
Az ukrán hatóságok körében „egyre nagyobb a csüggedés a háború menetével kapcsolatban” – számolt be a Sztrana a Bloomberg írásáról. A jövő heti amerikai választások kimenetele azt jelentheti, hogy Ukrajna „kénytelen lesz elfogadni a békét kedvezőtlen feltételekkel, vagy szembe kell néznie azzal a kilátással, hogy egyedül kell tovább harcolnia Oroszországgal” – mondta a kiadványnak két, az ukrán elnöki hivatalhoz közel álló forrás.
Ez az érzés kezd egyre szélesebb körben elterjedni Ukrajnában
– írja a kiadvány. Idéz egy közvélemény-kutatást is, amely szerint az ukránok több mint kétharmada támogatja a tárgyalások megkezdését. Ugyanakkor a Nyugat „nem látja jelét annak, hogy Oroszország érdekelt lenne a háború befejezéséről szóló tárgyalásokban” – mondták nyugati tisztviselők.
Szergej Markov, a Kremlhez közel álló politikai elemző a Bloombergnek azt mondta, hogy Oroszország jövő nyárra teljes mértékben átveheti az ellenőrzést Kelet-Ukrajna felett, ha a jelenlegi ütemben folytatódik az előrehaladás. És hogy „egyesek Moszkvában azt remélik, Putyin készen áll majd a béketárgyalások megkezdésére, amint az orosz csapatok elérik a donyecki régió közigazgatási határát”.
Az ukrán Állami Nyomozó Iroda munkatársai azzal vádolták meg az egészségügyi szolgálat ezredesét, hogy a feleségét 1 millió hrivnya (9 millió forint) katonafizetéshez juttatta – közölte az Ukrajinszka Pravda.
A vádirat szerint 2022 júniusában Ukrajna egyik fegyveres ereje egészségügyi szolgálatának ezredese Kelet-Ukrajnába utazott harci feladatokat teljesíteni, míg felesége, aki nem volt katonanő, otthon maradt a gyermekükkel.
2023 júliusában az ezredes az egészségügyi század parancsnokával összejátszva „alkalmazta” feleségét, hogy az egységben szolgáljon. Állítólag a nő soha nem jelent meg a bevetési helyen, de hamisított dokumentumok segítségével harctéri tevékenység címen fizetést kapott.
A fiktív szolgálat nyolc hónapja alatt mintegy 1 millió hrivnyát kapott törvénytelenül.
Az ezredes, a felesége és az egészségügyi század parancsnoka ellen feljelentést tettek különösen nagy értékű hivatali visszaélés miatt, illetve hadiállapotban lévő személyek összeesküvésével elkövetett sikkasztás gyanújával.
A cikkelyek szankciói 12 évig terjedő börtönbüntetést és vagyonelkobzást írnak elő.
A hőmérséklet-csökkenés miatt már a jövő héten megkezdődhetnek az időszakos áramkimaradások Ukrajnában. A Centrenergo felügyelőbizottsági tagja, Volodimir Velicsko azt nyilatkozta, hogy jelentősebb lépésekre lesz szükség az elektromos hálózat kiegyensúlyozásához, ezért szükség lehet a szomszédos országok segítségére.
Ha az Ukrenergo nem képes fenntartani a hálózati egyensúlyt, akkor gördülő áramszüneteket fognak bevezetni − írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Velicsko hozzátette, hogy az októberi napi átlaghőmérséklet csökkenésével az elektromos hálózaton megnőtt a fogyasztás. Azt is kiemelte, hogy a hőmérséklet-csökkenés Európa-szerte megnöveli az áramkeresletet, ami magasabb árakat eredményez, mivel a megújuló energiaforrások részaránya csökken.
Az Oroszország és Észak-Korea (KNDK) közötti stratégiai partnerségi szerződés célja, hogy stabilizáló szerepet játsszon Északkelet-Ázsiában – idézte Szergej Lavrov külügyminiszter észak-koreai kollégájával, Csoj Szon-heevel folytatott megbeszélését a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
„A stratégiai partnerségi szerződés szilárd alapot teremtett kapcsolataink további elmélyítéséhez a kétoldalú napirend minden területén, de stabilizáló szerepet hivatott játszani az északkelet-ázsiai régióban, de tágabb értelemben egész kontinensünkön” – mondta.
Az orosz külügyminiszter megjegyezte: Moszkva és Phenjan kapcsolatai az elmúlt években példátlanul magas szintet értek el. Szoros kapcsolat alakult ki a katonai és a különleges szolgálatok között, ami lehetővé teszi a két ország biztonsága szempontjából fontos feladatok megoldását.
Mint írják: Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető június 19-én, egy phenjani találkozón írta alá a szerződést. Ez a dokumentum az Oroszország és Észak-Korea közötti, 2000. február 9-i barátsági, jó szomszédsági és együttműködési alapszerződés helyébe lép.
A szerződés negyedik cikkelye kimondja, hogy ha az egyik fél egy másik állam vagy több ország fegyveres támadásának van kitéve, és hadiállapotba kerül, a másik fél azonnal katonai és egyéb segítséget nyújt minden rendelkezésre álló eszközzel. Ezt az ENSZ Alapokmányának 51. cikke, valamint Oroszország és a KNDK törvényei írják elő.
Ezenkívül a 8. cikk szerint a felek a háború megelőzése, valamint a regionális és nemzetközi béke és biztonság biztosítása érdekében a védelmi képességek megerősítésére irányuló közös tevékenységekre vonatkozó mechanizmusokat hoznak létre.
Donald Trump október 31-én Arizonában, Tucker Carlsonnak adott interjújában kijelentette, hogy azok, akik „Oroszország barátjának tartják őt, »betegek«” – idézi a republikánusok elnökjelöltjét a The Kyiv Independent.
Szeretik azt mondani, hogy Oroszország barátja voltam. Oroszországnak dolgoztam, orosz kém voltam – ezek az emberek betegek
– hangzik a pontos idézet.
Bob Woodward újságíró új könyve szerint azonban Donald Trump titokban akár hétszer is beszélhetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, miután elhagyta hivatalát. A volt amerikai elnök többször is támogatta és méltatta Putyint, legalábbis ritkán kritizálta. Ukrajna megtámadását 2022-ben „zseniálisnak” és „hozzáértőnek” minősítette. Sőt, később Volodimir Zelenszkij ukrán és Joe Biden amerikai elnököt tette felelőssé a Moszkva által indított háborúért.
Mint ismert, a kampányban Trump többször is kijelentette, hogy elnökké választása esetén 24 órán belül véget vethet az orosz háborúnak, de nem részletezte, hogyan tervezi ezt elérni.
Elindult a katonai szolgálat alóli halasztási kérelmek bétatesztelése a Rezerv+ alkalmazásban – idézi a Kárpáti Igaz Szó Rusztem Umjerov védelmi minisztert.
Umjerov elmondta, hogy a digitális megoldás bevezetésével szeretnék egyszerűsíteni a katonai nyilvántartási folyamatot. A bétateszt lehetővé teszi, hogy a fejlesztők felhasználói visszajelzéseket gyűjtsenek, és szükség esetén módosítsák a szolgáltatást. A tesztelésbe több csoport is bekapcsolódhat, beleértve a három vagy több kiskorú gyermeket nevelő szülőket, a fogyatékkal élőket, valamint az egyetemi és posztgraduális képzésben részt vevőket.
A Rezerv+ automatikus rendszere ellenőrzi a jogosultságot, és pozitív döntés esetén azt az elektronikus katonai igazolványban meg is jeleníti. Az alkalmazás teljes körű indítása novemberben várható.
Oroszország 696 410 katonát vesztett Ukrajnában a háború kitörése, vagyis 2022. február 24. óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara november 1-jén.
Ez a szám tartalmazza az oroszok 1460 fős élőerő-veszteségét is, amelyet az elmúlt napon szenvedtek el.
A jelentés szerint Oroszország emellett 9162 harckocsit, 18 470 páncélozott harcjárművet, 28 038 járművet és üzemanyagtartályt, 20 039 tüzérségi rendszert, 1244 rakéta-sorozatvető rendszert, 994 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 helikoptert, 18088 drónt, 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót veszített – idézi a jelentést a The Kyiv Independent.
Az ukrán hatóságok bíznak abban, hogy a 2024-es amerikai elnökválasztás után az amerikai fél továbbra is támogatni fogja hazájukat – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás nem jótékonyság, hanem hozzájárulás a transzatlanti biztonsághoz, és „bízunk abban, hogy ez a támogatás folytatódni fog” – mondta Andrij Sibiga ukrán külügyminiszter Montrealban egy konferencia után, amelyen az Oroszországban foglyul ejtett ukránok visszatéréséről tárgyaltak.
Leszögezte: Kijev azért is bízik Washington támogatásában, mert „ugyanúgy a demokráciát védik, mint az amerikaiak”.
Ez a háború nem Ukrajnáért, hanem a világrend helyreállításáért folyik
– hangsúlyozta a külügyminiszter, hozzátéve, hogy Ukrajnának erős kétpárti támogatása van Amerikából úgy a republikánusok, mint a demokraták részéről.
Az orosz fegyveres erők 48 Sahíd pilóta nélküli légi járművel (UAV) és azonosítatlan drónokkal támadott Orel és Kurszk irányából. A támadók három X–59/69 irányított rakétát is kilőttek Herszon régióban. Az oroszok taktikai légiereje irányított bombákkal csapott le Harkiv, Szumi és Zaporizzsja régiókban – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán védelmi erők légiereje, légvédelmi rakétacsapatai, mobil tűzcsoportok egységei és az elektronikus hadviselés 31 ellenséges UAV-t likvidált, 14 orosz drón szintén megsemmisült, három UAV pedig Belarusz irányába repült.
A légvédelmi egység Kirovohrad, Kijev, Cserkaszi, Vinnyica, Zsitomir, Hmelnyickij, Szumi, Csernyihiv, Odessza és Poltava régiókban működött.
A Washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) elemzői szerint, Vlagyimir Putyin orosz elnök bizonyítja, hogy nem érdekelt a tárgyalásos tűzszünetben, és továbbra is Ukrajna államiságának megsemmisítésére törekszik – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap emlékeztet továbbá, hogy a Bloomberg október 30-án jelentette: Alekszandar Vucsics szerb elnök két és fél év után először beszélt Putyinnal 2024. október elején.
A szerb elnök elmondása szerint felvetette az ukrajnai tűzszünet témáját, amire Putyin azt válaszolta, hogy Oroszország teljesíteni fogja az ukrajnai „különleges katonai művelet” minden célját. A szakértők emlékeztetnek arra legújabb tanulmányukban, hogy Putyin július 5-én, Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatóján nyíltan elutasított minden tárgyalásos tűzszünetet, azt állítva, hogy a lehetőség biztosítaná Ukrajna számára az átcsoportosítást és az újrafegyverkezést.
Eközben a Washingotni Hadtudományi Intézet úgy véli, egy tárgyalásos tűzszünet a jelenlegi keretek és körülmények között előnyös lenne Oroszország számára, és időt adna a Kremlnek arra, hogy tovább radikalizálódjon és militarizálódjon az orosz társadalom Ukrajna ellen, az orosz hadsereg pedig pihenhetne és regenerálódhatna egy lehetséges jövőbeli offenzíva előtt.
Az orosz hadsereg termobárikus robbanófejjel ellátott Sahíd–136 típusú drónok bevetését kezdte meg az Ukrajna elleni harcokban – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A Washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) a Kijevi Törvényszéki Szakértői Kutatóintézettel együtt megvizsgálta az oroszok által október 26. és 29. között az ukránok elleni csapásokhoz használt drónok roncsait.
Kiderült, hogy a Roszelektronika, az orosz állami védelmi konglomerátum, a Rosztek leányvállalata új bevonatot fejlesztett ki a rettegett TOS–1A Szolntsepek rakétákhoz. Az új fejlesztéssel a rakéták képesek elnyelni a rádióhullámokat, így ezek a halálos eszközök „láthatatlanná” válnak a modern irányítórendszerek és hőkamerák számára.
Ukrajna védelmi erőinek fel kell készülniük arra, hogy az oroszok több Sahíd típusúhoz hasonló drónt fognak gyártani, és ezeket valószínűleg nehezebb lesz lelőni – figyelmeztetett Konsztantyin Krivolap elemző és légvédelmi szakértő.
A közelmúltban vált ismertté, hogy az Orosz Föderáció modernizálta a Sahíd–136 típusú támadódrónjait: magasabbra tudnak emelkedni és nagyobb sebességgel rendelkeznek. Az ukrán légvédelem korszerűsítette ugyan technikáját, ám az oroszok kicserélték a Sahídek irányítórendszerét is. A legutóbbi lelőtt járművekben a GLONASS irányítóegységeket találtak, amelyeknek hatására a drónok pontossága is jelentős mértékben javult.
Az alábbi videón az látszik, amint egy ukrán rohamdandár megsemmisít egy ilyen rendszert Luhanszk térségében.
Az Egyesült Államok becslései szerint összesen 10 ezer észak-koreai katona tartózkodik Oroszországban, Washington pedig arra számít, hogy már a napokban bevethetik azokat az ukrán csapatok ellen – közölte Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki egyben figyelmeztetett, hogy legitim katonai célpontok lesznek, ha bekapcsolódnak a harci tevékenységbe.
Washington korábban közölte, hogy mintegy 8 ezer észak-koreai katona már a kurszki régióban van, összesen pedig mintegy 10 ezren vannak Oroszország területén – írja a Euronews.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök tagadta az észak-koreai katonák bevetését az orosz erők erősítéseként az Ukrajna elleni háborúban – írja a Euronews.
Aljakszandr Lukasenka a Minszki Konferencián beszélt arról, miszerint „senki sem látott phenjani katonát az ukrajnai fronton”, egyszersmind megvádolta a Nyugatot, hogy felfújja mindezt, miközben Lukasenka már a háború kitörése előtt hagyta, hogy orosz alakulatok és fegyverzet állomáshelye legyen az országa. Lukasenka szerint az észak-koreai katonák híre mindössze Ukrajna győzelmi tervének része, amely szerinte ostobaság.
Az eseményen felszólalt az orosz külügyminiszter is, aki bejelentette, hogy Oroszország a közeljövőben stratégiai szerződés aláírását tervezi Iránnal. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az orosz-iráni kapcsolatok erősítésének komoly tényezője lesz az átfogó stratégiai partnerségről szóló, készülőben lévő szerződés. Aláírása biztosra vehető – tette hozzá.
Az orosz vezetés még mindig nem szolgáltatott bizonyítékot arra, hogy a Nyugat vagy a NATO fenyegetést jelentene Oroszországra, amely Ukrajna megtámadásának 2022-es indoka volt.
Magyarország területére 2024. október 31-én az ukrán–magyar határszakaszon 5712 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5724 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 27 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte a rendőrség.
Az orosz fegyveres erők irányított légibombákat dobtak Dergacsira és Harkivra – közölte Oleh Szinyehubov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője – írja az Interfax.
„Az egyik drón csapást mért Dergacsira. Az előzetes adatok szerint tűz ütött ki. Megérkeztek a szakszolgálatok, hogy elkezdjék a vizsgálatokat. Harkiv külvárosában is találatot rögzítettek. A részleteket kivizsgálása folyamatban van” – írta Szinyehubov a Telegramon.
Nem sokkal később közölte azt is, hogy áldozatokról nem érkezett jelentés.
Petr Fiala cseh kormányfő hibának tartja, hogy szlovák partnere, Robert Fico interjút adott az orosz állami televíziónak. A Deník.cz napilap internetes változatában csütörtökön megjelent beszélgetésben Petr Fiala azt mondta, hogy abszolút nem ért egyet a szlovák kormányfő kijelentéseivel sem, például azzal, hogy Ukrajna támogatása az Európai Unió tagállamai részéről csak a háború meghosszabbítását szolgálja.
Robert Fico fellépését a Rosszija–1 orosz állami televízióban a szlovák ellenzék is bírálta és szégyennek nevezte. Petr Fiala azt mondta, hogy véleménye az ukrajnai háborúról teljes mértékben ellentétes Robert Fico véleményével.
A Nyugat erről a helyzetről nem tehet, a bűnös egyértelműen Oroszország, ezt talán mindenki látja. Oroszország az agresszor, megsértette az összes nemzetközi megállapodást, a nemzetközi rend minden szabályát. Ezt bármi módon megkérdőjelezni és gyengíteni szerintem teljes mértékben elfogadhatatlan
– fejtette ki a cseh politikus.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy Ukrajna kérelmet nyújthat be Kim Dzsongun észak-koreai vezető letartóztatására a Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC) – írja az Ukrajinszka Pravda az államfő közösségi oldalán megjelent interjúra hivatkozva.
Ukrajna államfője egy újságírói kérdésre, miszerint Ukrajna tervezi-e, hogy az ICC-től elfogatóparancsot kér Kim Dzsongun ellen, úgy válaszolt, hogy
döntést azután hozunk, hogy az észak-koreai hadsereget ukrán állampolgárok ellen vetik be. Ha azonban Dél-Korea támogatja a kezdeményezéseinket, akkor úgy vélem, hogy a szövetségesekkel együtt készen állunk a megfelelő lépések megtételére.
Volodimir Zelenszkij az interjúban megjegyezte, hogy Vlagyimir Putyin jelenleg teszteli a világ reakcióját az észak-koreai csapatok jelenlétére az oroszországi kurszki területen, azonban úgy látja, hogy ez a válasz „a nullával egyenlő”.
Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy Ukrajna és Magyarország között kétoldalú megállapodás készül, amelyben többek között biztonsági kérdésekről és az ukrán NATO-tagságról is szó esik – írja a Kárpáti Igaz Szó az ukrán sajtó beszámolója alapján.
Ukrajna elnöke Kárpátalján a kistérségi és járási vezetőkkel tartott csütörtöki tárgyalásán beszélt a megállapodásról.
Készül egy kétoldalú dokumentum Ukrajna és Magyarország között. Sok mindent teszünk annak érdekében, hogy a félreértéseket eloszlassuk, vagy a jelen, a jövő és a múlt kihívásaira válaszoljunk. A kisebbségek kérdés ne merüljön fel. Pontosabban, a kérdést fel lehet vetni, de hogy gyorsan megoldódjon, hogy ne legyenek kérdések országaink között. Nagyon pozitívan állunk ehhez
– mondta Volodimir Zelenszkij.
Hozzátette, hogy biztonsági kérdések is lesznek a dokumentumban. „A legkevesebb, amit Magyarországtól kérünk, hogy ne akadályozza Ukrajna NATO-ba való meghívását. Vagyis, ne támogasson, ne szavazzon ránk, de ne blokkoljon minket” – magyarázta.