Olekszandr Szirszkij főparancsnok elmondta, hogy 2024 októberében az ukrán védők által végrehajtott harci bevetések eredményeként több mint 52 ezer ellenséges célpontot semmisítettek és rongáltak meg – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Szirszkij hangsúlyozta, hogy különös figyelmet kell fordítani 129 tüzérségi rendszer, 221 ellenséges rádióberendezés és több mint 4000 ellenséges állomány megsemmisítésére.
Külön köszönet a Légitámadó Dandár 414. ezrede és a Légitámadó Dandár 412. zászlóalja legénységeinek, akik magas szintű professzionalizmust és hatékonyságot tanúsítanak
– mondta Szirszkij.
A nehéz időjárási körülmények ellenére az ukrán fegyveres erők pilóta nélküli rendszereinek egységei továbbra is magas hatékonyságot mutatnak a harctéren. A pilóta nélküli légi rendszerek – csapásmérő bombázó drónok – bizonyultak a leghatékonyabbnak. Üzemeltetőik több mint 7000 küldetést hajtottak eddig végre.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is! Jó pihenést kívánunk!
Ben Wallace, a volt védelmi miniszter szerint az új angol kormány hivatalba lépése óta „visszaesett a lendület Ukrajnával kapcsolatban”.
A BBC Radio 4 Today című műsorában adott interjújában Wallace elmondta, hogy a külügyminisztérium szerint nem akarnak vezető szerepet vállalni, csak a középmezőnyben akarnak elhelyezkedni a támogatások terén.
Keir Starmer hivatalba lépése óta még nem látogatott el Ukrajnába, emellett az ukrán kormány egyik magas rangú tisztviselője csalódottságát fejezte ki, amiért az állam nem szállított további nagy hatótávolságú rakétákat.
A tisztviselő a The Guardiannek azt mondta, hogy Ukrajnában egyre nagyobb a félelem, hogy Donald Trump győzelme miatt csökkenhet az amerikai katonai támogatás, és Kijev kétségbeesetten várja, hogy Starmer elkötelezze magát a keresett Storm Shadow rendszer készleteinek feltöltése mellett.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök szombaton közölte, hogy hamarosan találkozik Franciaország elnökével, Nagy-Britannia miniszterelnökével, a NATO főtitkárával, valamint az északi és a balti államok vezetőivel az ukrajnai háború és a transzatlanti együttműködés megvitatása céljából.
Kétségtelen, hogy az újonnan kialakult politikai környezet komoly kihívást jelent mindenki számára, különös tekintettel az orosz–ukrán háború lehetséges lezárására, amely például az orosz elnök és az új amerikai elnök közötti megállapodással is létrejöhet
– fejtette ki Tusk.
A lengyel kormányfő elmondása szerint az elkövetkező napokban „intenzív egyeztetéseket folytatnak” azokkal az országokkal, amelyek „hasonló álláspontot képviselnek” a geopolitikai és transzatlanti, valamint az ukrajnai helyzet kérdésében.
Tusk közölte: hamarosan Varsóba látogat Emmanuel Macron francia elnök és Mark Rutte NATO-főtitkár. Ezt követően ő Varsóban vagy Londonban találkozik Keir Starmer brit miniszterelnökkel, majd Stockholmba utazik, ahol az északi és balti országok vezetőivel egyeztet.
„Természetesen mindez a hazánkat, az egész régiót, az Európai Uniót és a nyugati közösséget fenyegető új kihívások kontextusában történik” – mondta a lengyel kormányfő. Donald Tusk felidézte, amit az amerikai elnökválasztás előtt mondott: függetlenül attól, hogy mi lesz az eredmény, Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonsága érdekében, és Ukrajna jövője Ukrajna nélkül nem dönthető el.
John Healey, brit védelmi miniszter szerint az orosz erők az ukrajnai háború leghalálosabb időszakát szenvedték el októberben – írja a The Kyiv Independent.
A londoni védelmi tárca vezetője a brit hírszerzési adatokra támaszkodva elmondta, hogy az elmúlt hónapban a moszkvai csapatok közül 41 980-an meghaltak, vagy súlyosan megsebesültek. Kiemelte, hogy ez átlagosan napi 1354 fő katonai veszteséget jelent, ami az ukrajnai háború kitörése óta az egyik legsúlyosabb adat.
Miközben az orosz erők rekordveszteségeket szenvednek el, Kelet-Ukrajnában újabb harcokat indítottak el. John Healey szerint Oroszország lendülete nem megállíthatatlan, és a Nyugatnak muszáj tovább támogatnia Ukrajnát, hogy végül megnyerhessék a háborút.
Brian Lanza, Donald Trump egyik tanácsadója szerint az elnök a háború megállítására fog összpontosítani, és nem arra, hogy visszaadja az Oroszország által elfoglalt területeket Kijevnek – írja a Sztrana.
Hozzátette, hogy a Trump-adminisztráció tárgyalni fog erről az ukrán elnökkel.
Ha Zelenszkij elnök leül a tárgyalóasztalhoz, és azt mondja: »Nos, csak akkor lehet béke, ha a Krím a miénk«, akkor megmutatja, hogy nem gondolja komolyan
– mondta.
Hozzátette, hogy az Egyesült Államok prioritása a béke. Lanza bírálta azt a támogatást is, amelyet a Biden–Harris-kormányzat és az európai országok nyújtottak Ukrajnának.
„A valóság az, hogy az európai államok és Biden elnök nem adták meg Ukrajnának a képességet és a fegyvereket ahhoz, hogy a kezdetektől fogva megnyerje ezt a háborút, és nem voltak képesek megszüntetni azokat a korlátokat, amelyek Ukrajna győzelmét akadályozzák” – mondta.
Joe Biden amerikai elnök kormánya arra törekszik, hogy Donald Trump győzelme után a lehető legtöbb fegyvert szállítsa Ukrajnának. A jelenlegi elnök attól tart, hogy ha január 20-án beiktatják Donald Trumpot, az első döntései között fogja leállítani a fegyverek szállítását – írja a Sztrana.
Az európaiak továbbra is támogatják Ukrajnát – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szombaton Kijevben.
Az MTI beszámolója szerint Josep Borrell tekintettel Donald Trump választási győzelmére és az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás esetleges beszüntetésére, a vele utazó AFP-tudósítónak nyilatkozva kijelentette: „az üzenet világos: az európaiak továbbra is támogatják Ukrajnát”.
„Senki sem tudja pontosan, mit tesz majd az új (amerikai) kormányzat” – vélekedett Borrell. Hozzátette, hogy Joe Biden amerikai elnök még két hónapig van hivatalban, amíg döntéseket hozhat. Az európaiaknak ki kell használniuk ezt a lehetőséget, hogy erősebb és egységesebb Európát építsenek” – nyilatkozta az uniós külügyek hamarosan leköszönő vezetője.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismételten felszólította Kijev nyugati partnereit, hogy szállítsanak több nagy hatótávolságú rakétát, és oldják fel a korlátozásokat, hogy mélységi csapásokat mérhessenek oroszországi célpontokra.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Donald Trump, az amerikai elnökválasztás győztese hamarosan személyesen is egyeztethetnek Ukrajna jövőjéről – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Andrij Szibiha, Ukrajna új külügyminisztere és Josep Borrell, az unió külügyi főképviselője egy közösen tartott sajtótájékoztatón jelentették be szombaton, hogy a találkozó már szervezés alatt van.
Az ukrán külügyminisztérium vezetője szerint Zelenszkij elnök és Trump telefonon szokott egyeztetni egymással, ami a „meglévő közvetlen párbeszéd bizonyítéka”.
Mint írtuk, Zelenszkij nemrég az elnökválasztási győzelem miatt gratulált Trumpnak, majd arra buzdította, hogy a jövőben is tartson fenn erős kapcsolatot Kijevvel. Donald Trump republikánus politikus egyik kampányígérete volt, hogy megválasztása esetén véget vet az ukrajnai háborúnak.
A Kreml addig nem megy béketárgyalásokra, amíg az orosz hadseregnek nem sikerül kiszorítania az AFU-t a kurszki térségből. Ezt írja a Versztka című orosz ellenzéki kiadvány a Kremlhez közeli forrásokra hivatkozva.
Szerintük Putyin kész tárgyalni „legalább a háború befagyasztásáról”, de még nem most.
Egy Kreml-közeli forrás szerint azért kell eltávolítani az ukrán csapatokat a Kurszki területről, hogy Moszkva ne tűnjön úgy, mintha „meghátrált volna”.
A Kreml szerint erre bőven van idejük, hiszen az amerikai közvetítésű tárgyalások legkorábban január 20-án kezdődhetnek – Donald Trump beiktatása ugyanis erre az időpontra esik.
Egy másik forrás hozzátette, hogy Moszkva jelenleg még nem kezdett közvetlen tárgyalásokba. Szerinte Putyin lesz az, akinek fel kell ajánlania a háború befejezését, miután az orosz csapatok átveszik az ellenőrzést a teljes kurszki régió felett – írja az Unian.
Az orosz külügyminisztérium jelenleg nem lát alapot arra, hogy az Egyesült Államokkal a stratégiai stabilitásról és a fegyverzet-ellenőrzésről szóló párbeszéd folytatásáról tárgyaljon – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes.
Szergej Rjabkov az Interfax hírügynökség szombati jelentése szerint közölte, hogy Moszkva és Washington „zárt csatornákon, katonai és politikai szinten cserél információt Ukrajnával kapcsolatban”.
Hozzátette, hogy Oroszország kész meghallgatni Trump javaslatait az ukrajnai válság megoldására, kiegészítve azzal, hogy nem lehet egyszerű a megoldás.
Rjabkov szerint továbbra is fennáll a veszély, hogy megszakítják a diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, ha Oroszország befagyasztott vagyonát lefoglalják, vagy Washington fokozza a feszültséget Ukrajna miatt.
Rjabkov Oroszország aktualizált nukleáris doktrínájáról is nyilatkozott, mondván, hogy az lehetővé teszi, hogy „a nukleáris opcióhoz forduljunk”, ha a Nyugattal való kapcsolatokban és az ukrajnai helyzetben akut válság alakul ki.
Putyin szeptemberben arra figyelmeztette a Nyugatot, hogy a doktrína javasolt módosításai értelmében Oroszország atomfegyvereket is bevethet, ha hagyományos rakétákkal támadják, és közös támadásnak tekintene minden olyan támadást, amelyet egy atomhatalom támogat – közölte az MTI.
Hajnalban légicsapást mért az ukrán hadsereg az Oroszországban található Alekszinszkij vegyi üzemre. A gyárban lőszer- és lőporgyártással is foglalkoznak – írja az Unian.
Mint írták, hajnali 3 órakor a Tulszki régió lakói a vegyi üzem elleni támadásról, a robbanásokról és a repülőgépek mozgásáról kezdtek írni a közösségi oldalakon.
„Az ukrán hadsereg átfogóan támadja azokat az Oroszország területén lévő objektumokat, amelyek részt vesznek az ukrajnai háborúban. A fegyverraktárak, katonai repülőterek és az orosz katonai-ipari komplexum részét képező vállalatok felszámolása csökkenti Oroszország azon képességét, hogy folytathassa a háborút” – mondta az ukrán hadsereg egy jól értesült forrása.
A támadás következtében tűz ütött ki. Az ukrán hadsereg 13 drónnal támadta meg a vegyi üzemet, amely a támadás következtében kigyulladt, majd a vegyi anyagok meggyulladását követően narancssárgán füstölt. A gyár leállt, a személyzetet evakuálták.
Az Egyesült Államok több mint 500 rakétát küld Ukrajnának, a Patriot és a NASAMS légvédelmi rendszerekhez – írja az RBK Ukraine.
Egy magas rangú amerikai tisztviselő szerint a Pentagon több mint 500 elfogórakétát küld Ukrajnába a Patriot és a NASAMS rendszerekhez, amelyek szállítása a következő hetekben várható.
Ezeknek a készleteknek az év végéig fedezniük kell Ukrajna légvédelmének szükségleteit.
A fegyverszállítások Ukrajnába általában hetekig vagy akár hónapokig tartanak, és amint azt egy amerikai tisztviselő a kiadványhoz fűzött kommentárjában megjegyezte, a fegyverszállítások tervezett növelése, beleértve a légvédelmi rendszereket is, „nagy aggodalomra ad okot”. A tisztségviselő szerint az Egyesült Államok más lehetőségeket is fontolgat Ukrajna megsegítésére, például fegyverek vásárlását más országokból.
A Pentagon korlátozott készletekkel rendelkezik az F–16-os repülőgéplőszerből, többnyire AGM–88E irányított rakétákkal látja el Ukrajnát.
Olekszandr Szirszkij főparancsnok elmondta, hogy 2024 októberében az ukrán védők által végrehajtott harci bevetések eredményeként több mint 52 ezer ellenséges célpontot semmisítettek és rongáltak meg – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Szirszkij hangsúlyozta, hogy különös figyelmet kell fordítani 129 tüzérségi rendszer, 221 ellenséges rádióberendezés és több mint 4000 ellenséges állomány megsemmisítésére.
Külön köszönet a Légitámadó Dandár 414. ezrede és a Légitámadó Dandár 412. zászlóalja legénységeinek, akik magas szintű professzionalizmust és hatékonyságot tanúsítanak
– mondta Szirszkij.
A nehéz időjárási körülmények ellenére az ukrán fegyveres erők pilóta nélküli rendszereinek egységei továbbra is magas hatékonyságot mutatnak a harctéren. A pilóta nélküli légi rendszerek – csapásmérő bombázó drónok – bizonyultak a leghatékonyabbnak. Üzemeltetőik több mint 7000 küldetést hajtottak eddig végre.
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere ismét az élvonalba vonult, hogy a fővárosi közösség segítségét közvetítse az ukrán védők felé. Négy brigádnak vitt különböző típusú drónokat, amiről a Facebookon számolt be.
Meglátogattam a védőinket a Donbaszban, ahol ma nagyon kemény a helyzet, és átadtam a kijevi közösség nevében majdnem 700 különböző típusú drónt, majd négy brigád katonáival beszélgettem. Kijev összesen 1000 ilyen drónra szánt pénzt, és a harcosok megkapják őket
– írta Klicsko, aki ezen túl fővárosi kitüntetéseket is átadott a harcosoknak.
„A fővárosi közösség továbbra is segíti védőinket a város költségvetéséből, és keresünk minden lehetőséget – mind a költségvetési, mind a jótékonysági támogatást, hogy a harcosoknak segíteni tudjunk” – hangsúlyozta.
Ukrán drónok csaptak le az orosz hadsereg számára lőport és lőszert előállító Alekszinszkij vegyi üzemre az orosz Tula megyében – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat jelentése alapján a The Kyiv Independent november 9-én.
Az orosz védelmi minisztérium információi szerint Ukrajna hét orosz régiót – köztük Tula megyét – támadott meg összesen mintegy 50 drónnal. Moszkva azt állítja, hogy lelőtte mind az 50 drónt, köztük kettőt a Moszkvától délre fekvő Tula megye felett.
A légiriasztások péntek éjszaka kezdődtek, a helyi lakosok pedig hajnali 3-kor jelentették a robbanásokat. „Az orosz hadiipari komplexum részét képező fegyverraktárak, katonai repülőterek és vállalatok lerombolása csökkenti Oroszország azon képességét, hogy terrorizálja országunkat” – kommentálta az Ukrán Biztonsági Szolgálat egyik forrása a lapnak.
„Ukrajna részvétele nélkül nem lehet tárgyalásokat folytatni az ukrajnai háborúról. Az uniós országoknak továbbra is segíteniük kell az országot az orosz agresszióval szemben” – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár.
A kancellár szerint az országoknak nem szabad megegyezniük az ukránok feje fölött. Scholz emellett kiemelte azt is, hogy továbbra is segíteni kell Ukrajnát az orosz agresszióval szemben.
Ukrajnát megtámadták. Úgy döntött, hogy európai állam lesz, egy olyan állam, amely az Európai Unióhoz, valamint a demokrácia és a jogállamiság értékeihez tartozik. Azt hiszem, ha valami világossá vált ebben a szörnyű háborúban, az Ukrajna Európához tartozása
– fogalmazott a kancellár.
Odesszában egy ember életét vesztette, tizenhárman pedig megsebesültek szombatra virradóra egy drónokkal végrehajtott orosz légicsapás-sorozatban. A sérültek között van egy 4 és egy 16 éves fiú – közölte a Kárpáti Igaz Szó a dél-ukrajnai régió ügyészségének jelentése alapján. Az ukrán légierő beszámolója szerint az orosz hadsereg 51 drónnal indított támadást ukrajnai célpontokra.
Bár a beszámoló szerint a légvédelem a drónok zömét lelőtte, a lezuhanó törmelék és roncsok komoly károkat okoztak. Két lakópark tömbházaiban keletkeztek károk, valamint családi házak is megrongálódtak, és több gépkocsi kigyulladt.
Az ukrán légvédelem ezen túl 32 drón lelövéséről számolt be Odessza, Mikolajiv, Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja, Donyeck, Szumi, Harkiv, Poltava, Vinnicja, Cserkaszi és Ternopil megyék felett, a jelentés szerint további 18 célpont eltűnt a radarokról.
Oroszország 707 540 katonát vesztett Ukrajnában a háború kezdete, vagyis 2022. február 24. óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara november 9-én.
Ez a szám magában foglalja az oroszok 1660 fős élőerő-veszteségét is, amelyet az elmúlt napon szenvedtek el.
A jelentés szerint Oroszország emellett 9238 harckocsit, 18 697 páncélozott harcjárművet, 28 561 járművet és üzemanyagtartályt, 20 249 tüzérségi rendszert, 1245 rakéta-sorozatvető rendszert, 996 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 helikoptert, 18 575 drónt, 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót veszített.
Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa Belaruszban találkozott Tatyjana Moszkalkova orosz biztossal, a megbeszélés eredményeként a felek listát cseréltek a hadifogolyokról, akiket meg is látogattak. Erről az ukrán ombudsman számolt be pénteken közösségi oldalain − tájékoztatott az MTI.
Az ombudsman jelentése szerint a találkozó a belarusz fél közreműködésével Belarusz területén, a Nemzetközi Vöröskereszt (ICRC) részvételével zajlott. A tárgyalások eredményei közül kiemelte, hogy mindkét oldal felkereshetett a másik területén fogva tartott hadifoglyokat, továbbá az ukrán fél hozzátartozók által írt leveleket adott át az oroszoknak, hogy juttassák el a náluk fogságban lévő ukrán katonáknak.
„Beszéltem a Nemzetközi Vöröskereszt ukrajnai és oroszországi misszióinak vezetőivel. Ismét szót emeltem azért, hogy az ICRC kapjon lehetőséget az oroszok által fogva tartott ukrán katonák és civilek meglátogatására. Szeretném hangsúlyozni, hogy kizárólag a humanitárius kérdések megoldása, az ukrán foglyok hazatérése, valamint az Oroszországban fogva tartott állampolgárainkról szóló információk megszerzése érdekében léptem kapcsolatba az orosz biztossal” − fűzte hozzá Lubinec.
Az unió külügyi főképviselője a háború kezdete óta már ötödször jár Ukrajnában, ez a leköszönő diplomáciai vezető utolsó útja az ukrán fővárosba – számolt be a Korrespondent hírportál alapján a Kárpáti Igaz Szó.
Josep Borrell az X közösségi oldalon tett közzé bejegyzést a látogatására vonatkozóan.
Megbízatásom alatt az Európai Unió Ukrajnának nyújtott támogatása személyes prioritás volt, amely továbbra is az EU napirendjén marad
– írta a főképviselő.
Ismertté vált a három ukrán F−16-os vadászgép pilótájának személyazonossága − közölte a Harkivi terület katonai-polgári közigazgatásának belügyi osztálya Telegram-csatornáján. Név és rangjelzés szerint is felsorolta őket a Ria Novosztyi: Oleg Valerijevics Klimov alezredes, Makszim Mihajlovics Koljada százados és Andrij Anatolijevics Bilokamenszkij műszaki technikus.
Vadászgépekkel Hollandia és Dánia is ellátta Ukrajnát, azonban Vlagyimir Putyin szerint ezek nem változtatnak a harci helyzeten, az orosz légvédelem megsemmisíti őket. A Harkivi területen már 2023 áprilisában létrehozták az orosz katonai-polgári közigazgatás belügyi igazgatóságát.
A Pentagon engedélyt adott amerikai vállalkozóknak, hogy Ukrajnában szervizeljék és javítsák az ukrán haderő felszereléseit. Ugyanakkor hozzátették, hogy várhatóan kevesen mennek a térségbe, és ők is távol lesznek a frontvonaltól, valamint nem fognak részt venni hadműveletekben − írta meg az RBK.
Augusztusban Washington még nem engedélyezte az ukránoknak biztosított felszerelés javításához szükséges szakemberek Kijevbe küldését. Az amerikai hírszerzés a háború eszkalálódásától, valamint orosz támadásoktól tartott.
Az észak-koreai katonák már a front közelében tartózkodnak a Kurszki területen, ahol drónok használatára képzik ki őket az oroszok − nyilatkozta a The Washington Postnak Andrij Kovalenko, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács alá tartozó, dezinformáció elleni központ vezetője.
Hozzátette, hogy három hónapon belül észak-koreai katonák válthatják az orosz csapatokat, de az ukrán haderő azonosította állásaikat, melyeket állítása szerint már találat is ért, azonban a veszteségeikről nem tudott nyilatkozni − írta meg az RBK.
Megromlottak a kapcsolatok az Egyesült Királyság és Ukrajna között, mióta a 2024 júliusában tartott választások eredményeként a Keir Starmer vezette munkáspárti kormány került hatalomra – legalábbis a The Guardian szerint így látják Kijevben. A lap azt írja, Kijev csalódottsága a brit kormánnyal szemben Starmer és Volodimir Zelenszkij októberi találkozóján elhangzottakból ered.
A The Guardian szerinte Zelenszkij bemutatta „győzelmi tervét” a brit miniszterelnöknek, azonban az nem váltott ki „nagy reakciókat”, de Ukrajna legfőbb panasza mégis az, hogy a munkáspártiak hatalomra kerülése óta a britek nem biztosítottak további nagy hatótávolságú Storm Shadow rakétákat.
A helyzet nem ugyanaz, mint amikor Rishi Sunak volt a miniszterelnök. A kapcsolatok megromlottak
– mondta egy névtelenül nyilatkozó ukrán tisztviselő a lapnak. Hozzátette, hogy augusztus óta nem tárgyaltak a brit miniszterelnökkel. „Különböző időpontok kerültek szóba. Starmer többször elhalasztotta. Jelenleg nem áll készen arra, hogy meghozza a szükséges döntéseket” – idézi a lap a tisztviselőt.
Az Egyesült Királyság egyébként az Egyesült Államok és Németország után a harmadik legnagyobb támogatója Ukrajnának.
Az Orosz Védelmi Minisztériumot idézve arról számolt be az Ukrajinszka Pravda, hogy péntek éjjel mintegy 50 drónt lőttek le az Orosz Föderáció területe felett.
A kilőttek közül a beszámolók szerint 28 drónt semmisítettek meg a Brjanszki, 12-t a Kurszki régió felett, négyet a Novgorodi, kettőt a Szmolenszki, kettőt a Tula régióban, valamint egy-egy drónt az Orlovi és Tveri régiók területén.
Az orosz média azt írja, hogy megtámadták a Tula régióbeli Aljekszin városát is, ahol a helyiek legalább 11 drónt számoltak össze.
Magyarország területére pénteken az ukrán–magyar határszakaszon 5689 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4703 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – írja az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 28 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte a rendőrség.
Volodimir Zelenszkij kinevezte a Volinyi és a Kárpátontúli területek új kormányzóit. Az erre vonatkozó rendeleteket már alá is írta az ukrán elnök – írja az RBK Ukrajina.
Az államfő döntése szerint:
Ezzel egyidejűleg az elnök rendeletet írt alá arról, hogy felmenti Jurij Pohuljajkót a Volinyi Területi Katonai Közigazgatás vezetői tisztségéből, valamint Miroszlav Bileckijt az eddigi, csak ideiglenes hatályú tisztségéből a Kárpátaljai Területi Katonai Közigazgatás élén.
Miroszlav Bileckij 1976-ban született a kárpátaljai Huszti járás Rakasz (Rokoszovo) falujában. A Lembergi Politechnikumban szerzett diplomát üzleti gazdaságtan szakon.
A 2019-es parlamenti választásokon a Hrojszman Ukrán Stratégiája nevű párt jelöltjeként indult. 2020-ban a Ridne Zakarpattya párt tagjaként beválasztották a Kárpátaljai Területi Tanácsba.
Összesen 1,37 milliárd dollárt – jelenlegi árfolyamon nagyjából 520 milliárd forint – kap Ukrajna a Világbankon keresztül – közölte az ukrán Pénzügyminisztérium.
A támogatásról szóló megállapodást Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter és Bob Som, a Világbank kelet-európai regionális igazgatója írta alá. A közlemény hangsúlyozza, hogy a szerződés értelmében az összeget kizárólag szociális és humanitárius kiadásokra lehet fordítani, tehát nem használhatják fel katonai költségekre.
Hálás vagyok az Egyesült Államok kormányának, a partnerországoknak és a Világbank csapatának az Ukrajna számára kulcsfontosságú időszakban nyújtott pénzügyi támogatásukért és partnerségükért. A pénzügyi támogatások jelentős mértékben hozzájárulnak Ukrajna szociális kiadásainak biztosításához
– fogalmazott Marcsenko.
Az összegből 1,35 milliárd dollár az Egyesült Államoktól, míg a maradék 10,8 millió eurót különböző adományozók vagyonkezelői alapjából kapják meg az ukránok. A közlemény kitér rá, hogy az összeg napokon belül megérkezik Ukrajnába.
November 7-én meghalt Ukrajnában az orosz hadsereg egyik vezérőrnagya – írja a Szabad Európa.
Pavel Klimenko halálát a testvérei erősítették meg a Telegramon. Elsőként háborúpárti bloggerek számoltak be a 47 éves férfi haláláról, melynek körülményei egyelőre ismeretlenek.
Klimenkót egyébként azzal vádolták, hogy kínzótábort szervezett, és pénzt fogadott el beosztottjaitól, cserébe azért, hogy eltávolítsa őket a frontvonalból.
Az Astra online kiadvány augusztusi vizsgálata szerint a Klimenko által szervezett kínzótábor orosz katonák számára egy elhagyott donyecki bánya területén volt. Az oda küldött orosz katonákat arra kényszerítették, hogy beleegyezzenek a támadócsoportokban való részvételbe, és a táborért felelős tisztek, köztük Klimenko, pénzt zsaroltak ki tőlük.
Klimenko a nyolcadik olyan orosz tábornok, akinek halálát független kutatók vagy újságírók megerősítették az ukrajnai háborúban.
Az ukrán katonai hírszerzés hajtott végre dróncsapást egy Oroszországban, Szaratov közelében található olajfinomító ellen. Az esetről helyiek videókat is feltöltöttek.
Szaratov az ukrán ellenőrzés alatt álló területektől nagyjából 600–700 kilométerre található. Az Ukrajinszka Pravdának ugyanakkor az ukrán hírszerzés megerősítette, hogy ők állnak a dróncsapás mögött.
A helyi sajtó korábban azt írta, hogy tűz ütött ki a finomító területén. A szaratovi régió kormányzója, Roman Buszargin szintén megerősítette, hogy dróntámadás érte azt az ipari övezetet, ahol a Rosznyeft energiavállalat olajfinomítója, illetve a volgai olajkikötő található. Közlése szerint egy lezuhant drón roncsai okozták a tüzet.
A Reuters szerint ugyanakkor egy orosz forrás azt mondta, hogy a károk nem jelentősek, senki sem sérült meg, és a finomító továbbra is működőképes. A hírügynökségnek egy ukrán hírszerzési forrás szintén megerősítette a csapás tényét, de a károk jellegét és mértékét nem részletezte.
Ukrajna a háború alatt gyakran vett célba orosz finomítókat, és időnként sikerült is súlyos károkat okozniuk ezekkel a csapásokkal. A Reuters szerint a szaratovi finomító napi 115 400 hordónyi olajat dolgozott fel a 2024-es év első kilenc hónapjában, szemben a 2023-as 101 200 hordóval.