Donald Trump megválasztott amerikai elnök csapata decemberi megbeszéléseken közölte európai tisztviselőkkel, hogy a hivatalba lépő államfő továbbra is katonai segélyt tervez Ukrajnának, miközben a háború befejezésére törekszik.
Magas rangú brit biztonsági tisztviselők a hónap elején Washingtonba utaztak, hogy felmérjék a megválasztott elnök terveit.
Beszámolóik szerint bár Donald Trump továbbra is úgy véli, hogy Ukrajnának soha nem szabadna NATO-tagságot adni, és a konfliktus azonnali befejezését szeretné, azonban a fegyverek Kijevbe szállítása a tűzszünet után biztosítaná a „béke az erőn keresztül” politika megvalósulását. Arról, hogy mi a feltétele Donald Trumpnak az ukrajnai fegyverszállítások folytatásához, ide kattintva olvashat bővebben.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is! Jó pihenést kívánunk!
Donald Trump megválasztott amerikai elnök csapata decemberi megbeszéléseken közölte európai tisztviselőkkel, hogy a hivatalba lépő államfő továbbra is katonai segélyt tervez Ukrajnának, miközben a háború befejezésére törekszik.
Magas rangú brit biztonsági tisztviselők a hónap elején Washingtonba utaztak, hogy felmérjék a megválasztott elnök terveit.
Beszámolóik szerint bár Donald Trump továbbra is úgy véli, hogy Ukrajnának soha nem szabadna NATO-tagságot adni, és a konfliktus azonnali befejezését szeretné, azonban a fegyverek Kijevbe szállítása a tűzszünet után biztosítaná a „béke az erőn keresztül” politika megvalósulását. Arról, hogy mi a feltétele Donald Trumpnak az ukrajnai fegyverszállítások folytatásához, ide kattintva olvashat bővebben.
Oroszország védelmi minisztériumának pénteken kiadott hadijelentése szerint december 14. és 20. között az orosz fegyveres erők 24 csoportos csapást mértek precíziós fegyverekkel és drónokkal az ukrán hadiipart ellátó energetikai létesítményekre, katonai repülőterek infrastruktúrájára, dróngyártó műhelyekre, egy katonai vonatszerelvényre kirakodás közben, továbbá az ukrán hadsereg és külföldi „zsoldosok” telepítési helyeire – olvasható az orosz tárca MTI által idézett közleményében. A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken tüzérségi és dróntámadást.
Az orosz hadsereg az elmúlt hét folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, 105 ellentámadást vert vissza, és tíz települést foglalt el. A moszkvai összegzés szerint a nevezett időszakban több mint 13 ezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, 59 pedig megadta magát.
A moszkvai védelmi tárca az elmúlt nap során az Ukrajnában eltalált vagy megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között 17 tábori lőszerraktárt, egy MiG–29-es harci repülőgépet, egy amerikai HIMARS sorozatvetőt, az amerikai Patriot légvédelmi rendszer négy indítóállását, 18 harckocsit – köztük egy német Leopardot – és 120 egyéb páncélozott harcjárművet, egy Neptun nagy hatótávolságú irányított rakétát, hat ATACMS műveleti-harcászati rakétát, négy brit Storm Shadow manőverező robotrepülőgépet, négy francia HAMMER irányított légibombát, HIMARS sorozatvetők 18 rakétáját, továbbá 519 repülőgép típusú drónt. Az orosz statisztika szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 650 repülőgépet vesztettek.
Kurszk megyében az orosz tájékoztatás szerint az ukrán hadsereg az elmúlt nap folyamán több mint 350 katonát, továbbá három harckocsit és 14 egyéb páncélozott harcjárművet veszített. Moszkva szerint a Kurszki régióba augusztus 6-án betörő ukrán erők eddig több mint 42 440 embert, 248 harckocsit, 187 gyalogsági harcjárművet, 128 páncélozott személyszállító járművet, 1301 páncélozott harcjárművet, 1258 gépkocsit, 323 tüzérségi löveget és 42 sorozatvetőt veszítettek.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy eljárást indított Annabel Jorgensen dán állampolgár ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy terrorista és zsoldostevékenységet folytatott az oroszországi Kurszk megyében. A hatóság szerint Jorgensen a lakosság megfélemlítésére bűncselekményeket követett el civilek ellen.
Az ukrán állami határőrszolgálat (SBGS) katonái felfedezték és megsemmisítették a zaporizzsjai fronton található orosz lőszerlerakatokat – közölte az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) sajtószolgálata.
Az SBGS légi felderítő tisztjei first-person-view (FPV) drónokkal fedezték fel és semmisítették meg az orosz erőkhöz tartozó tárolókat, amiről felvétel is készült.
A Gam Express nevű hajó vészjelzést küldött a Kercsi-szorosban – közölte pénteken az orosz déli közlekedési ügyészség a Reuters szerint. Mint írták, ellenőrzik a hajózás biztonságát.
Az Interfax hírügynökség az orosz tengerészek szakszervezetére hivatkozva közölte, hogy a hajó a bérek kifizetésének késedelme és az élelmiszerhiány miatt küldte a jelzést.
A legénység a béreket nem kapta meg három hónapja, és étel sincs. Utoljára november 16-án kaptak élelmiszert a fedélzeten, azóta minden elfogyott… Ezért jeleznek
– idézte az Interfax az orosz tengerészek szakszervezetét.
A Kercsi-szoros fontos hajózási útvonal, ami a Fekete- és az Azovi-tengert köti össze.
Az ukrán hadsereg pilóta nélküli repülőgépezredének katonái megsemmisítettek egy Terminátor nevű orosz harckocsitámogató járművet – írja az Ukrinform.
A közlemény szerint az ezred tagjai meglehetősen ritka fenevadra vadásztak – a Terminator gyalogsági harcjárműre, amelynek értéke 1,5-5 millió dollárba között mozog.
Kijevben az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetési pontjára, a Neptun rakétarendszereket és a sorozatvetőből indított Vilha cirkálórakétákat gyártó kijevi Lucs tervezőirodára, valamint a Patriot légvédelmi rakétarendszer állásaira mért csoportos csapást nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel az orosz hadsereg – közölte pénteken a moszkvai védelmi minisztérium az MTI tájékoztatása szerint.
A tárca szerint ez arra volt válasz, hogy az ukrán fegyveres erők szerdán megtámadtak egy olajfinomítót a Rosztovi régióban.
A Kombinat Kamenszkij vállalat ellen hat ATACMS rakétát és négy brit Storm Shadow manőverező repülőgépet vetettek be. A hivatalos tájékoztatás szerint az orosz légvédelem az összes ATACMS-t lelőtte, és hármat a cirkálórakéták közül is, egy irányzékát vesztett Storm Shadow azonban az üzem területén csapódott be, megrongálva egy műszaki épületet.
Szergej Lebegyev, az oroszpárti „mikolajivi föld alatti mozgalom koordinátora” elárulta, hogy az SZBU-központot pénteken ért csapás következtében az ukrán fegyveres erők és a különleges szolgálatok több magas rangú munkatársa életét vesztette, a hadkiegészítő parancsnokságok alkalmazottjaival együtt. Lebegyev szerint a támadást követően az ukrán fővárosban a szolgálat szúrópróbaszerű ellenőrzéseket tart, autókat és városi közlekedési eszközöket állít meg, telefonokat ellenőriz és igazoltat.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a történtekkel kapcsolatban emlékeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelmeztetésére, miszerint Moszkva minden – Oroszország belsejét érő – csapásra válaszolni fog. Azzal kapcsolatban, hogy csütörtöki évértékelő sajtóértekezletén Putyin egyfajta technikai párbajt javasolt az Oresnyik hiperszonikus rakéta és a nyugati légvédelem között, a szóvivő elmondta, hogy ez az új orosz rakéta sebezhetőségére vonatkozó kérdésre adott válasz volt.
Valerij Zaluzsnij, Ukrajna volt főparancsnoka és jelenlegi brit nagykövete önéletrajzi könyvet jelentetett meg My War (Az én háborúm) címmel, amely egy tervezett trilógia első része – jelentette be az ukrán diplomata december 20-án a The Kyiv Independent beszámolója szerint.
A trilógia első része Valerij Zaluzsnij életét gyermekkorától az orosz–ukrán háború 2022. február 24-i kitöréséig öleli fel.
Az ukrán diplomata 2023 márciusában kezdte el írni a könyvet, mielőtt idén februárban Olekszandr Szirszkij tábornok leváltotta volna a főparancsnoki poszton. A könyvet Zaluzsnij felesége szerkesztette. „Ez egy mesekönyv fiataloknak, akiknek egy fontos igazságot szeretnék közvetíteni: az életben minden lehetséges, ha igazán akarod. Álmodjatok, és kövessétek az álmaitokat” – fogalmazott Valerij Zaluzsnij.
Ez a könyv az én háborúmról szól. Először is a saját félelmeimmel folytatott háborúról, amik megakadályoznak abban, hogy bármit is tegyek. Másodszor a háborúról azokkal az emberekkel, akik megakadályoznak abban, hogy elérd a céljaidat. És végül a háborúról a körülmények ellen, amelyek akadályokká válnak az életben
– tette hozzá Ukrajna brit nagykövete, aki másik két könyvét a „Mi háborúnk” és az „Ő háborújuk” címmel jelentetheti majd meg, megjelenésük időpontja egyelőre nem ismert.
Posztumusz megkapta az Oroszország Hőse címet Igor Kirillov altábornagy, az orosz fegyveres erők sugár-, vegyi és biológiai védelmi erőinek volt parancsnoka – közölte pénteken a TASZSZ orosz állami hírügynökség hivatalos forrásra hivatkozva. A címmel járó aranycsillagot a tábornok hozzátartozói vették át.
A RIA állami hírügynökség szerint pénteken teljes katonai tiszteletadással eltemették Igor Kirillov orosz tábornokot Moszkva külvárosában, amelyen Andrej Belousov védelmi miniszter és Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára is részt vett.
Az 54 éves Igor Kirillovval és asszisztensével kedden egy rollerbe rejtett pokolgép végzett Moszkvában, a ház előtt, amelyben lakott.
A tábornok rendszeresen beszámolt a sajtónak az Ukrajnában talált amerikai biológiai laboratóriumokról, a bennük és általuk végzett kísérletekről, illetve azokról az esetekről, amikor az ukrán hadsereg vegyi fegyvert vetett be, vagy erre készült. Az altábornagy volt a legmagasabb rangú orosz katonai vezető, akit az ukrajnai háború kezdete óta meggyilkoltak. A Szíriát is megjárt tábornokot parancsnoki posztjára 2017-ben nevezték ki.
A merénylet gyanúsítottja az üzbég állampolgárságú Ahmed Kurbanov. Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szerint bevallotta, hogy ő követte el a gyilkosságot az ukrán titkosszolgálatok megbízásából, amiért is 100 ezer dollárt és letelepedést ígértek neki egy európai uniós tagállamban. Az SZK terrortámadás címen indított eljárást Ahmed Kurbanov ellen.
A meggyilkolt tábornok 2021 augusztusában megkapta az Oroszországi Föderáció Munka Hőse címét. Az orosz fegyveres erőknél eltöltött 37 éves szolgálata során Kirillovot a Hazáért Érdemrend III. és IV. fokozatával, az Alekszandr Nyevszkij Katonai Érdemrenddel, a Hazáért Érdemrend II. fokozatával és számos más kitüntetéssel jutalmazták.
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök Telegram-csatornáján fejtette ki véleményét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök viselkedéséről.
Mint írta, „egy nagy ország elnökének rendkívül udvariasnak és korrektnek kell lennie, amit Vlagyimir Putyin nagyszerűen demonstrált, és magabiztosságot, valamint nyugalmat sugárzott. Ezért ő az elnök”.
Zelenszkijre térve viszont az orosz írót, Mihail Bulgakovot idézve úgy fogalmazott, hogy „az elvetemült Bandera-söpredék higgadtságát nyilvános sértettséggel mutatja meg”.
Merem biztosítani önöket, hogy nem azért, mert az idegszálai felmondták a szolgálatot az orosz elnök szavai után. Nem… a lejáratódott, drogfüggő rohadék a középső ujját mutatta Trumpnak
– magyarázta, hozzátéve, hogy Ukrajna – ahelyett, hogy tárgyalna Oroszországgal – fegyvereket és pénzt kér a háború folytatásához.
Az arrogáns gazember itt is tévedett: a háborúban senkinek sincs rá szüksége, és nem sokáig marad a székében. A történelem hamarosan a mocsok pöcegödrébe önti, és a feledés fojtogató masszája fogja elnyelni a szerencsétlent…
– írta végezetül Dmitrij Medvegyev.
Az ukrán külügyminisztérium szerint hat különböző nagykövetség sérült meg a Kijevet péntek reggel ért orosz rakétatámadásban – közölte a Sky News. A rakéták helyi idő szerint reggel 7 órakor csapódtak be a fővárosba, egy ember meghalt, 12 pedig megsebesült a helyi hatóságok jelentése szerint.
Albánia, Argentína, Palesztina, Észak-Macedónia, Portugália és Montenegró nagykövetségeinek épületei is megsérültek az orosz támadás következtében.
„Az épületekben az ablakok és az ajtók megrongálódtak, valamint a mennyezet is megsérült. Ez egy abszolút barbár támadás Oroszország részéről a diplomáciai intézmények ellen” – mondta Horhij Tikhij szóvivő. A diplomáciai alkalmazottak közül nem jelentettek áldozatokat.
Nem szabad megsérteni Ukrajna területi egységét, mert a következmények súlyosak lehetnek – figyelmeztetett Jan Lipavsky cseh külügyminiszter abban az interjúban, amelyet az MTI tájékoztatása szerint pénteken közölt a Mladá Fronta Dnes című független cseh napilap.
A cseh tárcavezető szerint az az orosz álláspont, hogy a Nyugatnak el kellene ismernie a Krím félsziget és más ukrán területek Oroszországhoz csatolását,
csak Pandora szelencéjének felnyitását eredményezné.
„Ez pontosan az a müncheni forgatókönyv, amely 1938-ban nemhogy nem akadályozta meg a második világháborút, hanem éppen ellenkezőleg, annak a kitöréséhez vezetett. Ez az, amitől valóban óvni szeretnék” – jelentette ki a miniszter a megválasztott új amerikai államfő azon kijelentését kommentálva, hogy 24 órán belül lezárja az ukrajnai háborút.
„Donald Trump és emberei arról is beszélnek, hogy a békét Ukrajnában erővel kell elérni. Ebben bizonyára van ráció, mert Vlagyimir Putyin, aki naponta küldi emberek ezreit a frontra meghalni, valószínűleg csak az erő nyelvén ért” – fogalmazott. Arra a kérdésre válaszolva, milyen szerepet játszhat az ukrajnai béketárgyalásokon Orbán Viktor magyar kormányfő, aki az idén már Trumppal és Putyinnal is találkozott, Jan Lipavsky kifejtette:
December közepén talán már értékelhetjük a magyar európai uniós elnökséget, az ukrajnai háború vonatkozásában sok eredményt nem látok. Nincs tudomásom arról, hogy Orbán Viktor kezdeményezéseinek bármiféle hatása lenne a reális helyzetre, hogy bármi módon közelebb hozták volna a békét. Ellenkezőleg, annak vagyunk tanúi, hogy Magyarország akadályoz néhány olyan intézkedést, amelyeket európai szinten tudnánk elfogadni.
A cseh külügyminiszter úgy értékeli a magyar miniszterelnök nyilatkozatait, hogy „azok célja egy érdekes Magyarország-kép kialakítása”.
Oleg Poberezsnyuk ezredest, a 211. dandár parancsnokát 908 400 hrivnya (nagyjából 8,6 millió forint) óvadék ellenében szabadlábra helyezték, miután pár nappal korábban a zászlóalj katonáinak bántalmazásával vádolták meg. A vád szerint a katonáktól többször pénzt követelt, így a hivatali visszaélés gyanúja is felmerült nála – írja az Ukrajinszka Pravda.
A 211. dandárt 2022 áprilisában hozták létre, parancsnokává pedig Poberezsnyukot nevezték ki. Ezt követően egyre több személy jelent meg az egység kötelékében saját környezetéből, keresztapját például az egyik szakasz parancsnokává tette meg. A bántalmazásokon és pénzköveteléseken túl ukrán sajtóinformációk szerint Poberezsnyuk négy katonáját elküldte Hmelnickijbe, hogy ott építsenek neki egy házat.
Litvánia új miniszteri kabinetje december 20-án érkezett Kijevbe – közölte Gintautas Paluckas litván miniszterelnök az X-en, alig néhány órával a főváros elleni orosz rakétatámadás után – írja a Kyiv Independent.
„Kiváltság és megtiszteltetés, hogy Litvánia miniszterelnökeként első látogatásom alkalmával Kijevben lehetek. Litvánia határozottan támogatja Kijev orosz agresszió elleni küzdelmét, és GDP-jének 0,25 százalékát ajánlja fel Ukrajna számára a jövőbeni éves katonai támogatásként” – mondta.
„A kijevi emlékfalnál a miniszteri kabinetemmel együtt leróttam tiszteletemet Ukrajna elesett hősei előtt, azok előtt a férfiak és nők előtt, akik életüket áldozták hazájuk szabadságáért, és ezáltal Európa szabadságáért” – tette hozzá Paluckas.
Paluckas december 12-én lépett hivatalba, miután az általa vezetett Szociáldemokrata Párt (LSDP) megnyerte az októberi választásokat, leváltva Ingrida Simonytét.
Ukrajna Magyarországi Nagykövetségének hivatalos X oldala tett közzé egy videót, melyben a fronton harcoló katonák játszák el fegyvereik segítségével a Scsedrik (A harangok éneke) című karácsonyi zenét „ukrán katonai stílusban” – írták.
December 12-én felrobbant egy An–72-es katonai repülőgép a Moszkva környéki Osztafjevo repülőtéren – tájékoztatott az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatósága a focus.ua pénteki beszámolója szerint.
Mint írták, a repülőgép az orosz haditengerészethez tartozott, és annak egyik hajóműve robbant fel. A mintegy 4,5 millió dollár értékű repülőgép működésképtelenné vált.
Még szeptemberben a zöldhatáron keresztül szökött át Romániába a Munkácsi Határőrosztagban szolgálatot teljesítő két katona. A szökevények ügyében bíróság elé állították a felettesüket, Dmitro D.-t, akit azzal vádoltak, hogy hanyagságával elősegítette a szökést – írja a Focus.
A felettes tisztnek 30 percenként kellett volna ellenőriznie adóvevőn keresztül a Szumi régióból származó határőröket, akik korábbról is ismerték egymást. Azon az éjszakán azonban elmulasztotta az ellenőrzést, így a két katona – akik korábban már kétszer is kísérletet tettek a szökésre – járőrözés közben Romániába távozott.
Dmitro D. a tárgyaláson nem jelent meg, helyette egy írásbeli nyilatkozatot küldött a bíróságnak, amiben leírta, hogy a szökés éjszakáján az egység bevetési helyén teljesített szolgálatot, és a nagy terhelés miatt nem tudta felvenni időben a kapcsolatot a határőrséggel. Tartózkodási helye miatt a szökést nem tudta megakadályozni. A vádlott nem ismerte el a bűnösségét, de a bíróság végül bűnösnek találta szolgálati teendők hanyag elmulasztásában a tisztet, és 17 ezer hrivnya (átváltva nagyjából 160 ezer forint) pénzbírsággal büntette.
Portugália elítélte Oroszország Kijev elleni hajnali támadásait, miután a városban lévő nagykövetsége megrongálódott a csapásokban – írja a The Guardian.
A nagykövetség a Szent Miklós katolikus templom közelében található, amely szintén megsérült a támadásban.
Az orosz jegybank pénteken a piaci várakozásokkal ellentétben változatlanul hagyta az irányadó jegybanki kamatot, így az továbbra is 21 százalék – írja az MTI. A piac 2 százalékpontos emelésre számított, a Reuters felmérésében 27 közgazdász közül 23-an azt várták, hogy az irányadó kamat 23 százalékra nő.
A jegybank közleménye szerint a már végrehajtott szigorítás megteremtette a feltételeket az infláció visszatereléséhez az inflációs cél felé.
A központi bank inflációs célja 4 százalék. A legfrissebb makrogazdasági adatok szerint az éves összesített fogyasztóiár-emelkedés 8,9 százalékos volt, vagyis továbbra is a júliusban elért 9,1 százalékos többéves csúcs közelében maradt.
Tekintettel a hitelfelvevők kamatainak jelentős emelkedésére és a hitelezési tevékenység lehűlésére, a monetáris kondíciók elért szigorítása megteremti a szükséges előfeltételeket a dezinflációs folyamatok újraindításához és az infláció célhoz való visszatéréséhez
– áll az orosz jegybank közleményében.
Vlagyimir Putyin elnök csütörtökön nyilvánosan sürgette a központi bankot, hogy „kiegyensúlyozott” döntést hozzon.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Unió csúcstalálkozóján arra kérte a partnerországokat, hogy csatlakozzanak Emmanuel Macron francia elnök elképzeléséhez, és küldjenek katonai kontingenst Ukrajnába – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó.
Támogatjuk Franciaország azon kezdeményezését, hogy katonai kontingenst helyezzenek el Ukrajnában […] arra szólítjuk fel más partnereinket, csatlakozzanak ehhez az erőfeszítéshez, ez segít abban, hogy pontot tegyünk a háború végére
– fogalmazott az ukrán elnök, aki szerint a tárgyalások csak elodáznák az igazi megoldást, és Oroszországnak kedveznének.
Mint az ismert, több ezer katonát küldött már Észak-Korea, hogy Oroszország oldalán harcoljanak a háborúban, de a hírek szerint közülük már több százan estek el. A BBC-nek sikerült megszólaltatnia olyan észak-koreai katonákat, akik évekkel ezelőtt sikeresen disszidáltak a kommunista rezsimből.
Egyikük rámutatott, hogy az észak-koreai katonákat hegyvidéki harcokra képzik ki főleg, ezért kétséges, hogy mennyire tudnak alkalmazkodni a Kurszk síkvidékein és lövészárkaiban zajló harcokhoz. „A katonákat napokra a hegyekbe küldik kis mennyiségű rizzsel, és azt mondják nekik, hogy ez a túlélési kiképzésük része” – fogalmazott az egyik disszidens, aki hét éven keresztül dolgozott sofőrként a légierőnél. Arról is beszélt, hogy a hadseregben eltöltött első három év „rendkívül kemény még a különleges alakulatok számára is”.
Másikuk a hadseregben eltöltött idejéből leginkább a mardosó, folyamatos éhségre emlékszik. Elmondása szerint a szolgálata első hónapjában 10 kilót fogyott, köszönhetően a kukoricának és a penészes káposztának. Arról is mesélt, hogy egy előléptetése után a dél-koreai határra került, ahol a kukoricát már felváltotta a rizs, de mire a hátsó sorokba hozzájuk is eljutott ételosztásnál a tál, az elöl lévők kiették a rizst, azt pedig homokkal pótolták.
Mindketten elmondták, hogy a disszidálásuk óta nem sokat tudnak az észak-koreai hadsereg működéséről, de valószínűleg semmi nem változott, jelentősen biztosan nem.
A dél-koreai hírszerzés szerint az orosz–ukrán háborúban részt vevő katonák többsége a Vihar Hadtest elit egységhez tartozik, ahol ugyan magas a minőség, azonban a modern hadviselést nem ismerik.
„A Vihar Hadtest katonáinak többsége a munkásosztályból vagy földműves családból származik, akik nagyon engedelmeskednek a pártnak, és megkérdőjelezhetetlenül követik a parancsokat” – mondta az egyik disszidens, aki hangsúlyozta, kár lenne alábecsülni az ő képességeiket, ugyanis a rezsim iránti hűségük és harci kedvük sokat számít.
Egy ember meghalt, kilencen megsérültek Herszonban az oroszok péntek kora reggeli támadásában – közölte az Interfax Olekszandr Prokudin, a regionális katonai közigazgatás vezetőjének a Telegramon megosztott bejegyzése alapján.
„A régióközpont minden kerületében robbanások voltak. Az ellenség lakónegyedeket, szociális és kritikus infrastruktúrát vett célba. Ebben a percben egy halottról és kilenc sebesültről tudunk. Részvétemet fejezem ki a megölt ember családjának” – fogalmazott Prokudin.
A támadásban egy 76 éves férfi aknarobbanás következtében megsérült, mellkasán repesz is keletkezett, egy 63 éves férfi pedig agyrázkódást, zárt koponyasérülést szenvedett. A 44 éves áldozat robbanásos sérülést szenvedett, neki a jobb kezén az ujjakat amputálták.
Orbán Viktor közölte az uniós vezetőkkel, hogy meg akarja várni szövetségese, Donald Trump beiktatását, mielőtt döntene az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításáról – írja a Sztrana a Bloomberg forrásai alapján.
Korábban az Európai Unió 15 körös szankciókat vezetett be Moszkva ellen, amelyeket félévente meg kell újítani. A következő meghosszabbítás január végén esedékes, 11 nappal Trump beiktatása után.
Az uniós vezetők Brüsszelben találkoztak, hogy megbeszélést folytassanak Ukrajnáról, az EU szerepéről a világban, a migrációról, valamint külpolitikai kérdésekről.
Péntek reggel rakétatámadást indított Kijev felé az orosz hadsereg, a csapásban egy ember életét vesztette, többen pedig megsérültek – jelentette a The Kyiv Independent.
Helyi idő szerint péntek reggel 7 órakor több robbanást jelentettek az ukrán fővárosban. Oroszország feltehetőleg Kinzsal, valamint Iskander vagy LN–23-as ballisztikus rakétákat használt. Bár Vitalij Klicsko polgármester szerint a légvédelem működik a város fölött, Kijev Holosivszkij kerületében egy ember meghalt, hárman pedig megsérültek (más források szerint heten).
Az ukrán légierő közvetlenül a támadás előtt figyelmeztetést adott ki, hogy egy Kinzsal hiperszonikus rakéták kilövésére is képes Mig–31 típusú vadászrepülőgép szállt fel egy orosz légitámaszpontról.
Csütörtökön, december 19-én Ukrajna állami nyilvántartásai az utóbbi idők legnagyobb kibertámadását szenvedték el, oroszok megpróbálták megzavarni az ország kritikus infrastruktúráját. A teljes helyreállítás akár két hétig is eltarthat – írja az Ukrinform.
Egy célzott támadás következtében ideiglenesen felfüggesztették az ukrán igazságügyi minisztérium hatáskörébe tartozó Egységes és Állami Nyilvántartás működését. Már most világos, hogy a támadást az oroszok azért hajtották végre, hogy megzavarják az állam kritikus infrastruktúrájának működését
– írta Facebookon az ukrán Olha Sztefaniscsina európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes és igazságügyi miniszter.
Elsőként a helyreállításra kerül sor, mondta: Az anyakönyvi akták állami nyilvántartása; a jogi személyek és egyéni vállalkozók egységes állami nyilvántartása; valamint az ingatlanokhoz fűződő jogok és azok terheinek állami nyilvántartása.
Legalább 100 észak-koreai katona halt meg az ukrajnai háborúban, akiket Oroszország megsegítésére küldtek. Phenjan azonban több katonát is küldhet Oroszországba − jelentette a The Telegraph, amelyet megosztott az Unian.
Az észak-koreai veszteségekről szóló adatokat a dél-koreai hírszerzés is megerősítette, valamint további ezer katona sebesült meg a Kurszk térségében zajló harcokban. Veszteségeiket a drónokkal szembeni harci tapasztalat és a terepismeret hiánya okozza − nyilatkozta I Szongkvon dél-koreai képviselő.
A The Telegraph arra is emlékeztetett, hogy az amerikai és a dél-koreai hírszerzés egyetért abban, hogy Észak-Korea több mint 10 ezer katonát küldött a háborúba, továbbá Phenjan 10 ezer konténer tüzérségi lövedéket, páncéltörő rakétát, gépesített ágyúkat és rakétavetőket is átadott az oroszoknak.
A veszteségek ellenére Észak-Korea azt állítja, hogy az Oroszországgal kötött katonai szövetség „nagyon hatékony” volt az Egyesült Államok és hajóhadának elrettentésében, valamint azzal vádolják az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy meghosszabbítják az ukrajnai háborút és destabilizálják a biztonsági helyzetet Európában és az ázsiai-csendes-óceáni térségben.
Olaf Scholz német kancellár csütörtökön telefonbeszélgetést folytatott Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel. A két fél „egyetértett abban, hogy Oroszország háborúja Ukrajna ellen már túl régóta tart, és fontos, hogy minél hamarabb elinduljunk a tisztességes, igazságos és fenntartható béke felé vezető úton” − közölte az Ukrajinszka Pravda.
Scholz ugyanakkor megerősítette, hogy Németország továbbra is támogatni fogja Ukrajnát az orosz agresszió elleni védekezésben, „amíg szükséges”. A megválasztott amerikai elnök viszont a kampány során azt ígérte, hogy „24 órán belül” véget vet az ukrajnai háborúnak.
Donald Trump csapata jelenleg az ukrajnai ellenségeskedések befejezésére irányuló terven dolgozik, és nemrég úgy nyilatkozott, hogy „némi előrelépés” történt. Korábban a megválasztott amerikai elnök arról biztosított, hogy az orosz−ukrán háború megoldására tett kísérletei során „nem hagyja magára Ukrajnát”.
Magyarország területére 2024. december 19-én csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon 6100 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4929 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 20 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja a közlemény.
Volodimir Zelenszkij elnök csütörtökön közölte, hogy tárgyalt az európai vezetőkkel annak lehetőségéről, hogy egy tűzszünet vagy békeegyezmény részeként európai békefenntartó erőket küldjenek Ukrajnába. Az ország szövetségesei mérlegelik a lehetőségeket, hogy miként segíthetnének Kijevnek kedvező feltételekkel véget vetni az Oroszországgal folytatott harcoknak − írja a The New York Times.
Az ukrán vezető azonban hozzátette, hogy a békefenntartók bevetése nem lenne elégséges az ország hosszú távú biztonságának garantálásához, és csak a NATO-tagság biztosíthatja Ukrajnát a jövőbeni orosz támadásokkal szemben.
Amíg Ukrajna nem tagja a NATO-nak, addig ez a szempont is megfontolandó
− mondta Zelenszkij a békefenntartók megjelenésének ötletéről, miután Brüsszelben találkozott európai kollégáival.
Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna teljes megsemmisítésére törekszik, akár a csatatéren, akár a tárgyalóasztalnál. Eddig több mint 766 ezer ember halt vagy nyomorodott meg, és már észak-koreai csapatokat is bevet − írja Jonathan Sweet nyugalmazott amerikai ezredes – aki 30 évig szolgált a hadsereg hírszerzésének tisztjeként – a The Hill című lapban megjelent cikkében.
Megjegyzi, hogy a szárazföldi erők bevonása Észak-Koreából, egy harmadik országból, a „gonosz tengelyének” nem hivatalos tagjából „rossz pályára állította” a konfliktust.