Vlagyimir Putyin orosz elnök megígérte, hogy az orosz Gazprom alternatív módot fog találni arra, hogy az Ukrajnán keresztül történő tranzit megszűnése után a szerződött gázt Szlovákiába szállítsa – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök pénteken.
Robert Fico december 22-én, Moszkvában találkozott Putyinnal, hogy a gázról és az ukrajnai háborúról tárgyaljanak, miután Kijev úgy döntött, január 1-jétől nem engedi át az orosz gázt saját területén. A szlovák kormányfő most azt állítja, hogy az orosz elnöktől kapott egy ígéretet ebben az ügyben.
Beszéltem Putyinnal a köztünk és a Gazprom között létrejött szerződésről, amely kimondja, hogy valahogyan el kell szállítaniuk nekünk a gázt. […] Putyin elnök garantálta, hogy teljesíteni fogják a vállalásaikat
– idézte a Reuters Robert Fico nyilatkozatát. A szlovák kormányfő azt is közölte, hogy a fekete-tengeri gázvezetéken is fel tudnak szabadítani némi kapacitást Szlovákia érdekében, emellett a tárolókban is van elég gáz, így ki tudják szolgálni a szlovákiai fogyasztást.
Robert Fico emellett azt is felvetette a parlamenti bizottság előtt, hogy az orosz gáz egy részét Nyugat-Európán keresztül is el lehetne juttatni Szlovákiába, utalva ezzel arra, hogy van vezetékkapcsolatuk a szomszédos közép- és nyugat-európai országok gázhálózataihoz is. Ezzel kapcsolatban akár Magyarország is szóba jöhet, miután már az előző évben is érkezett némi import Szlovákiába ebből az irányból, de például Csehország is segítséget ajánlott nekik január 2-án.
Pénteken az ukrán külügyminisztérium az orosz gáztranzit megszűnése miatti szlovákiai bírálatokra reagálva azt mondta, hogy a probléma Oroszországban van, és abban, hogy „bizonyos politikusok” nem hajlandók csökkenteni a Moszkvától való függőséget. Az Európai Unió többször is kijelentette, hogy nincs szükség a gáztranzitról szóló szerződés meghosszabbítására, és azt állították, hogy az orosz gázt kapó országoknak van hozzáférésük alternatív ellátáshoz – tette hozzá a Reuters.
Mint korábban írtuk, a szlovák és az ukrán vezetés viszonya az utóbbi hetekben jelentősen romlott a korábbiakhoz képes, és pénteken a szlovák vezetés egy hekkertámadással is meggyanúsította Ukrajnát. A felek közt folyamatossá vált az üzengetés, miután egyértelművé vált, hogy Ukrajna január 1-től kezdve nem engedi át a területén a Szlovákiába (és Magyarországra) szállított orosz gázt. A tranzit leállása Szlovákiát különösen rosszul érintette, miután ők Magyarországgal ellentétben eddig nem tudták átcsoportosítani a gázbeszerzést a Török Áramlat vezetékre.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is!
Az Egyesült Államok pénteken szankciók széles körét vezette be az orosz energiaexport szereplőire a kőolajkereskedelmet érintően – írja az MTI.
A Fehér Ház oldalán megjelent – Daleep Singh nemzetközi gazdaságért felelős nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettes által jegyzett – közlemény szerint az eddigi legjelentősebb szankciós lépésekről van szó, amelyek érintik az orosz kőolajkitermelést, az elosztási hálózatot, köztük nagy olajkitermelő vállalatokat és kereskedőcégeket világszerte. A büntetőintézkedések 150 olyan tankerre is vonatkoznak, amelyek részt vesznek az orosz kitermelésű kőolaj szállításában.
Az amerikai pénzügyminisztérium ezenfelül visszavon egy orosz bankokat és energiaszámlák kifizetését érintő kivételt a szankciók alól.
John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadója pénteken egy sajtóbeszélgetésen elismerte, hogy a washingtoni kormányzat várakozásai szerint a bevezetett szankciók kismértékben növelhetik az olajárakat, de ez nem lesz meghatározó.
Az illetékes kifejtette, hogy a jelentős hatású lépésre többek között lehetőséget ad az amerikai gazdaság stabilitása, valamint a világpiaci kőolajkínálat megfelelő szintje. Hozzátette, hogy jelenleg nem állnak fenn azok a korábbi aggodalmak, hogy az orosz kőolajra bevezetett széles körű szankciók nagymértékű kárt okoznának a világgazdaságnak. Elmondta, hogy a 2025-ös előrejelzések szerint a globális kőolajkitermelés meghaladja majd a keresletet.
A Fehér Ház által kiadott közlemény emellett úgy fogalmaz, hogy a „közelmúltig a globális energiapiacokon tapasztalható szűkös ellátás korlátozott bennünket, mert azt jelentette volna, hogy a világnak szánt orosz olajkivitel szűkítése növeli Putyin exportbevételeit, miközben megemelte volna az árakat az üzemanyagkutaknál”.
Az elnöki hivatal közleménye azzal zárul, hogy „erőfeszítéseink végső célja, hogy Ukrajna számára biztosítsuk azt a nyomásgyakorlási eszközt, amely szükséges egy igazságos és tartós béke eléréséhez a tárgyalóasztalnál a háború lezárása érdekében”.
A brit kormány szankciókat jelentett be a Gazprom Nyefty és a Szurgutnyeftyegaz orosz nagyvállalatok ellen – írja az Ukrajinszka Pravda.
A hivatalos londoni tájékoztatás szerint ezek a vállalatok együttesen több mint 1 millió hordó olajat termelnek ki naponta, ami a jelenlegi árakon számolva évente mintegy 23 milliárd dollárt jelent. E két vállalat profitja hozzájárul az Oroszország által Ukrajna ellen vívott háború folytatásához.
Az Egyesült Királyság arra számít, hogy az e vállalatok elleni szankciók jelentősen korlátozni fogják Oroszország azon képességét, hogy az energiaértékesítésből származó bevételeket termeljen.
Az olajbevételek Putyin háborús gazdaságának éltető elemei. Nem fogjuk tétlenül nézni, hogy az olajból származó profit az ukránok életét veszélyeztesse, és azt sem fogjuk hagyni, hogy Oroszország tovább töltse a kasszáját, és ezzel veszélyeztesse a kollektív biztonságunkat
– mondta David Lammy brit külügyminiszter.
Korábban az Egyesült Államok is szankciókat jelentett be a Gazprom Nyefty és a Szurgutnyeftyegaz ellen. December 16-án az EU elfogadta az Oroszország elleni 15. szankciós csomagot, amelynek célja, hogy az orosz „árnyékflotta” elleni támadással ellensúlyozza a szankciók kijátszását, és gyengítse az orosz hadiipari komplexumot.
Volodimir Zelenszkij elnök szerint fontos, hogy Ukrajnában béke legyen, de „komoly biztonsági garanciákra” van szükség Ukrajna és Európa számára – írja az Ukrajinszka Pravda.
Számunkra nagyon fontos, hogy béke legyen. Mi jobban akarjuk a békét, mint bárki más. És ez érthető, mert mi veszítjük a legtöbbet, különösen az embereket. De mielőtt bármiben is megállapodnánk, nagyon fontos, hogy komoly biztonsági garanciákat kapjunk Ukrajna és egész Európa számára. Ez Ukrajna védelme és biztonsági garanciák, hogy Oroszország nem fog ismét agresszióval visszatérni, ahogyan azt a Krím 2014-es elfoglalása után tette 2015-ben
– nyilatkozta az ukrán államfő a RaiNews24 olasz tévécsatornának.
Az államfő hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin Kreml-vezér „teljesen el akarja és mindig is el akarta pusztítani Ukrajnát”, ez az ő álma. Ehelyett Kijev álma 2025-ben az, hogy biztonsági garanciákat kapjon és véget vessen a háborúnak.
„Ez tény. Ez az ő (Putyin – a szerk.) álma. És nem szabad hinnünk más mesékben. Ezért Ukrajnának olyan biztonsági garanciákat kell kapnia, amelyek nem teszik lehetővé, hogy háborúval térjen vissza. Ez a mi álmunk, hogy még idén garanciákat kapjunk, és még idén véget vessünk a háborúnak. Mindent meg fogunk tenni ezért” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Szankciókat vezetett be pénteken a Gazprom Nyefty és a Szurgutnyeftyegaz orosz olaj- és gázipari óriásvállalatok ellen a brit kormány. A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint Nagy-Britannia az ukrajnai háború kezdete óta most először alkalmaz szankciós intézkedéseket közvetlenül a két orosz céggel szemben. London az Egyesült Államokkal összehangoltan dolgozta ki az új szankciókat − írta az MTI.
A brit külügyi tárca szerint a Gazprom Nyefty és a Szurgutnyeftyegaz naponta összesen egymillió hordó nyersolajat termel, és ennek piaci értéke a jelenlegi árfolyamon évente hozzávetőleg 23 milliárd dollár. A két cég nyeresége az ukrajnai háború költségeihez is hozzájárul – hangsúlyozza ismertetésében a brit külügyminisztérium.
A tájékoztatás szerint a pénteken bejelentett szankciók célja e jövedelemforrás elapasztása. A nyersolajexportból származó jövedelem létfontosságú az orosz hadigazdaság számára; például 2023-ban az orosz költségvetés bevételeinek hozzávetőleg negyede származott ebből a forrásból − áll a londoni külügyi tárca közleményében.
A minisztérium szerint a két orosz óriáscég elleni szankciók várhatóan jelentős mértékben korlátozzák Oroszország képességét arra, hogy bevételekhez jusson az energiahordozók értékesítéséből. A londoni külügyi tárca szerint Nagy-Britannia folytatja az orosz „árnyékflotta” − vagyis az ukrajnai háború miatt érvénybe léptetett nemzetközi szankciókat kikerülve nyersanyagokat szállító orosz hajók − mozgását akadályozó fellépését is.
London eddig 93 ilyen hajó ellen foganatosított szankciós intézkedéseket, és csak a múlt hónapban egyszerre húsz hajó esetében rendelt el korlátozásokat. Ezek a hajók tavaly 4 millió hordó orosz olajat szállítottak − áll a külügyminisztérium pénteki tájékoztatásában. A Gazprom Nyefty és a Szurgutnyeftyegaz ellen bejelentett szankciós lépések között vagyoneszközök zárolása és szállítási tilalom szerepel.
Vlagyimir Putyin orosz elnök megígérte, hogy az orosz Gazprom alternatív módot fog találni arra, hogy az Ukrajnán keresztül történő tranzit megszűnése után a szerződött gázt Szlovákiába szállítsa – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök pénteken.
Robert Fico december 22-én, Moszkvában találkozott Putyinnal, hogy a gázról és az ukrajnai háborúról tárgyaljanak, miután Kijev úgy döntött, január 1-jétől nem engedi át az orosz gázt saját területén. A szlovák kormányfő most azt állítja, hogy az orosz elnöktől kapott egy ígéretet ebben az ügyben.
Beszéltem Putyinnal a köztünk és a Gazprom között létrejött szerződésről, amely kimondja, hogy valahogyan el kell szállítaniuk nekünk a gázt. […] Putyin elnök garantálta, hogy teljesíteni fogják a vállalásaikat
– idézte a Reuters Robert Fico nyilatkozatát. A szlovák kormányfő azt is közölte, hogy a fekete-tengeri gázvezetéken is fel tudnak szabadítani némi kapacitást Szlovákia érdekében, emellett a tárolókban is van elég gáz, így ki tudják szolgálni a szlovákiai fogyasztást.
Robert Fico emellett azt is felvetette a parlamenti bizottság előtt, hogy az orosz gáz egy részét Nyugat-Európán keresztül is el lehetne juttatni Szlovákiába, utalva ezzel arra, hogy van vezetékkapcsolatuk a szomszédos közép- és nyugat-európai országok gázhálózataihoz is. Ezzel kapcsolatban akár Magyarország is szóba jöhet, miután már az előző évben is érkezett némi import Szlovákiába ebből az irányból, de például Csehország is segítséget ajánlott nekik január 2-án.
Pénteken az ukrán külügyminisztérium az orosz gáztranzit megszűnése miatti szlovákiai bírálatokra reagálva azt mondta, hogy a probléma Oroszországban van, és abban, hogy „bizonyos politikusok” nem hajlandók csökkenteni a Moszkvától való függőséget. Az Európai Unió többször is kijelentette, hogy nincs szükség a gáztranzitról szóló szerződés meghosszabbítására, és azt állították, hogy az orosz gázt kapó országoknak van hozzáférésük alternatív ellátáshoz – tette hozzá a Reuters.
Mint korábban írtuk, a szlovák és az ukrán vezetés viszonya az utóbbi hetekben jelentősen romlott a korábbiakhoz képes, és pénteken a szlovák vezetés egy hekkertámadással is meggyanúsította Ukrajnát. A felek közt folyamatossá vált az üzengetés, miután egyértelművé vált, hogy Ukrajna január 1-től kezdve nem engedi át a területén a Szlovákiába (és Magyarországra) szállított orosz gázt. A tranzit leállása Szlovákiát különösen rosszul érintette, miután ők Magyarországgal ellentétben eddig nem tudták átcsoportosítani a gázbeszerzést a Török Áramlat vezetékre.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök jelentette be, hogy első alkalommal született döntés a volhíniai tragédia áldozatainak exhumálásáról, és ezt áttörésnek nevezte – írja az Ukrajinszka Pravda.
Végre egy áttörés. Döntés született az Ukrán Felkelő Hadsereg lengyel áldozatainak első exhumálásáról. Szeretnék köszönetet mondani a lengyel és az ukrán kulturális miniszternek a jó együttműködésért. Várjuk a további döntéseket
– írta a lengyel kormányfő az X-en.
Csütörtökön látogatott Lengyelországba Olekszij Csernyiszov ukrán nemzeti egységügyi miniszter, hogy találkozzon Anna Wroblewska lengyel kulturális miniszterrel.
„A miniszterek megvitatták a kultúra kulcsfontosságú szerepét a nemzeti identitás megőrzésében, valamint a kultúra hatását a két ország társadalmi-gazdasági fejlődésére” – közölte a lengyel kulturális minisztérium.
Tusk már másnap bejelentette, hogy döntés született a volhíniai tragédia első lengyel áldozatainak exhumálásáról.
A volhíniai tragédia a nyugat-ukrajnai Volhínia területén történt 1943 nyarán, amikor is reagálva a több évszázados lengyel elnyomásra, az Ukrán Felkelő Hadsereg a független ukrán állam megteremtése érdekében etnikai tisztogatásba kezdett.
A norvég kormány pénteken bejelentette, hogy Norvégia újra be kívánja vezetni a bombabiztos óvóhelyek építését, amit 1998-ban szüntettek meg − írta a Politico.
Nagyobb a bizonytalanság körülöttünk. Gondoskodnunk kell a polgári lakosságról, ha a „legrosszabb forgatókönyv” szerint háború vagy fegyveres támadás történik
− közölte Emilie Enger Mehl norvég igazságügyi és közbiztonsági miniszter. „Ebben az esetben az óvóhelyek építése az egyik szükséges védelmi intézkedés” − tette hozzá.
1998-ig Norvégiában minden nagyobb lakóparknak rendelkeznie kellett bunkerrel, de azóta nem építettek újakat. Mehl elmondta, hogy a követelmény az 1000 négyzetméternél nagyobb komplexumokra vonatkozik majd.
A kormány kétféle óvóhelytípust javasol: újakat, amelyek a vegyi és radioaktív fegyverek ellen, és olyanokat, amelyek a hagyományos fegyverek ellen nyújtanak védelmet, és amelyeket metróállomásokból vagy parkolóházakból lehetne átalakítani.
Az intézkedés egy több mint száz különböző ajánlást tartalmazó, teljes körű felkészültségi jelentés része, amelynek célja Norvégia megerősítése és felkészítése egy esetleges háborúra, de szélsőséges időjárás vagy olyan események esetére is, mint egy világjárvány.
„Oroszország hajlandósága arra, hogy politikai célok elérése érdekében katonai erőt alkalmazzon, azt mutatja, hogy Norvégiának valószínűleg még hosszú ideig egy kiszámíthatatlan szomszéddal kell majd szembenéznie” − áll a jelentésben.
Az Európai Bizottság folyósította Ukrajnának a világ hét legfejlettebb ipari országával (G7) közösen jóváhagyott mintegy 45 milliárd eurós pénzügyi támogatás első, hárommilliárd eurós részletét − tájékoztatott a brüsszeli végrehajtó testület pénteken.
A pénzügyi támogatási csomag egy legfeljebb 35 milliárd eurós rendkívüli makroszintű kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd euróig nyújtott hitelek visszafizetésében segíti Ukrajnát. A makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) keretében az orosz központi banknak az uniós bankokban befagyasztott pénzeszközeiből származó kamatbevételeket bocsátják Ukrajna rendelkezésére.
A pénzeszközök − a tervek szerint − segítenek Ukrajnának az EU-kölcsön, valamint a G7-partnerek által nyújtott kölcsönök költségeinek fedezésében és a hiteltörlesztésben. Míg a mechanizmus pénzeszközei a hitelek költségeinek fedezésére és visszafizetésére szolgálnak, Kijev az MFA-ből származó összeget saját belátása szerint használhatja fel.
A kölcsön folyósításának feltétele, hogy Ukrajna továbbra is elkötelezze magát a hatékony demokratikus mechanizmusok fenntartása és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett, valamint további, egy egyetértési megállapodásban rögzíteni tervezett politikai feltételek teljesítése mellett.
Az EU által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók részeként 2022 februárja óta az orosz központi banknak a tagállamok pénzintézeteiben tárolt vagyoni eszközeit, mintegy 210 milliárd euró értékben befagyasztották. A generált profitot éves szinten és a kamatszinttől függően évi mintegy 2,5-3 milliárd euróra becsülik.
Az uniós bizottság pénteken közzétett közleményében hangsúlyozta: az első részlet kifizetése az EU „megingathatatlan elkötelezettségét” bizonyítja, amely szerint segíti Ukrajnát abban, hogy szembe tudjon szállni Oroszországgal a háborújában, fenntartsa a makrogazdasági és fiskális stabilitást, újjáépítse a létfontosságú infrastruktúrát, beleértve az energiarendszereket, és beruházzon a védelmi infrastruktúrába.
A makroszintű pénzügyi támogatás döntő fontosságú Ukrajna sürgető költségvetési szükségleteinek kielégítésében, amelyek − mint írták − jelentősen megemelkedtek az elhúzódó háború miatt. A kölcsönt Ukrajna közvetlenül katonai kiadásainak fedezésére is felhasználhatja, beleértve a védelmi infrastruktúrát is − írta az MTI.
Az ukrajnai háború kezdete óta az EU tagállamaival együtt közel 134 milliárd eurót biztosított Ukrajna védekezési erőfeszítéseinek és gazdaságának támogatására, hozzájárulva ezzel az alapvető szolgáltatások fenntartásához, valamint az újjáépítéshez, a humanitárius segítségnyújtáshoz és a háború elől menekülőknek nyújtott segítséghez az uniós országok területén − tették hozzá.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az X közösségi oldalon a hitelfolyósítás kapcsán azt írta, hogy a közel három éve tartó háborúval küzdő Ukrajna „továbbra is számíthat barátaira és partnereire”. Az EU és a G7-országok támogatása pénzügyi stabilitást biztosít Ukrajnának, hogy továbbra is harcolhasson a szabadságáért és győzedelmeskedjen − írta az uniós bizottság elnöke.
Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője bejegyzésében hangsúlyozta: a háborút Oroszország indította, ezért neki is kell megfizetnie az árát. A befagyasztott orosz vagyonból származó támogatás segíteni fogja Ukrajna gazdaságát és védelmi erőfeszítéseit − tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök kijelentette, hogy a Barátság kőolajvezetéken keresztül történő olajszállítás leállítása Ukrajna részéről az Energia Charta Egyezmény és az Európai Unióval kötött társulási megállapodás megsértését jelentené − írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán kormányfő szerint Ukrajnát emiatt felelősségre lehetne vonni nemzetközi kötelezettségeinek megszegése miatt (a kőolajszállítások elmaradása Magyarország, Csehország és Szlovákia irányába), és nemzetközi bíróság döntene a megfelelő pénzügyi feltételekről.
Jelenleg körülbelül 900-950 ezer ember „van kivonva a mozgósítás alól” Ukrajnában – közölte a parlamentben Denisz Smihal ukrán miniszterelnök pénteken, a kormánykérdések órájában az MTI szerint.
A miniszterelnök szerint ez a szám elfogadható, régóta rögzített, és nem befolyásolja azokat a mozgósítási folyamatokat, amelyekre a vezérkarnak és a védelmi tárcának szüksége van.
Az ukrán jogszabályok szerint bizonyos vállalatok igényt tarthatnak meghatározott számú munkavállalóra, akik mentesülnek a katonai szolgálat alól.
Az Interfax-Ukrajina hírügynökség szerint Smihal azt is elmondta, hogy az ukrajnai szénkészletek húszéves rekordmennyiséget értek el, jelenleg megközelítőleg 3 millió tonnát tesznek ki.
Az országos rendőrség közzétette, hogy nagyszabású műveletet indítottak hadköteles korú férfiak külföldre csempészését végző illegális csatornák feltárására, aminek keretében már több mint 600 házkutatást tartottak országszerte. A rendőrség szerint az embercsempészek több száz hadkötelesnek segítettek átkelni az ukrán határokon. A vizsgálat Ukrajna minden régiójára kiterjed, a rendfenntartó tisztviselők hozzátették, hogy a különleges művelet részleteit az összes nyomozati intézkedés befejezése után hozzák nyilvánosságra.
Ukrajna január 10-re virradó éjjel egy saját gyártású Neptun rakétával mért csapást egy lőszereket és felderítő drónokat tároló orosz raktárra − közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) egyik forrása a The Kyiv Independent című kijevi napilappal.
A forrás szerint a támadást az oroszországi Rosztovi területhez tartozó Csaltir falu közelében hajtotta végre az ukrán biztonsági szolgálat és a haditengerészet. A közösségi médiában közzétett videókon látható a Rosztovi területen történt robbanás pillanata és a település fölé emelkedő magas füstoszlop. A károk pontos mértékéről nem érkezett jelentés.
A Zaporizzsja ellen elkövetett szerdai orosz terrortámadás után a járőröző rendőrök az elsők között voltak, akik a helyszínre érkeztek. A támadás utáni első perceket videófelvételen örökítették meg – írja az Ukrajinszka Pravda.
A felvételen látható, hogy a járőröző rendőrök hogyan nyújtottak elsősegélyt a sérülteknek, segítettek a polgároknak biztonságos területekre menekülni egy második ellenséges támadás nagy veszélye miatt.
Ugyanakkor a felügyelők a többi ember védelme érdekében akadályozták a forgalmat is.
A rendőrök szolgálati autóikkal kórházakba szállították a sebesülteket, mivel minden perc létfontosságú volt az emberek élete szempontjából.
Ahogy arról az Index is beszámolt, január 8-án, helyi idő szerint 15 óra 40 perckor az oroszok két irányított légibombát (FAB–500) indítottak a regionális központ területére.
A két bomba végül civilek között robbant fel egy infrastrukturális létesítmény adminisztratív része és egy úttest közelében. Az épület és az úttesten közlekedő járművek kigyulladtak. A halottak és a sérültek száma folyamatosan nőtt. Jelenlegi adatok szerint a terrortámadásban 123-an sebesültek meg és 13-an haltak meg.
Ukrajna 7,58 millió tonna acélt termelt tavaly, 21,6 százalékkal többet a 2023. évinél – közölte az ukrán acéltermelők szövetsége az MTI tájékoztatása szerint. Ukrajna korábban nagy acéltermelőnek és -exportálónak számított, de 2022-ben a termelés 70,7 százalékkal, 6,3 millió tonnára zuhant, majd 2023-ban még alacsonyabb, 6 millió tonna volt.
Az acélgyártók szervezete még októberben arra figyelmeztetett, hogy az acéltermelés 2-3 millió tonnára eshet 2025-ben, ha be kell zárni a pokrovszkiji bányát, amely Ukrajna egyetlen, kokszolható szenet termelő bányája.
A Reuters jelentése szerint pénteken az orosz hadsereg kevesebb mint két kilométerre volt ettől a bányától. A bánya tulajdonosa, az acélgyártó Metinvest decemberben azt közölte, hogy visszafogta a termelést, két iparági forrás szerint a bánya 50 százalékos kapacitással működik.
Az Egyesült Királyság szövetségeseivel együtt 30 ezer drónt ad át Ukrajnának 45 millió font (55 millió dollár) értékben – közölte Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter közösségi oldalán a 25. ramsteini találkozó eredményeiről.
Nagy-Britannia a NATO-szövetségesekkel együtt 30 ezer új drónt ad Ukrajnának 45 millió font értékben, a projektben Dánia, Hollandia, Lettország és Svédország vesz részt. Norvégia 700 millió norvég koronát fordít drónok vásárlására egy multinacionális kezdeményezés részeként. Izland 2 millió euró értékben finanszírozza az ukrán fegyverek gyártását a „dán modell” alapján
– közölte Ukrajna védelmi minisztere.
A tárcavezető rámutatott, hogy a találkozó eredményei között szerepel egy újabb, 500 millió dolláros segélycsomag az Egyesült Államoktól, ami rakétákat és F–16-os repülőgépekhez tartozó felszereléseket tartalmaz. Kanada 440 millió dolláros segélyt nyújt, ebből 100 millió dollárt ukrán fegyverek vásárlására. Németország 2025-ben 6 IRIS-T légvédelmi rendszert ad át, és hamarosan 50 elfogó rakétát biztosít ezekhez a rendszerekhez.
A miniszter elmondta, hogy a találkozó alkalmával Ukrajna bemutatta katonai stratégiáját, amely négy fő prioritáson alapul:
„Hálás vagyok az Egyesült Államoknak és Lloyd Austin védelmi miniszternek a vezetésért és az erőfeszítésekért, amelyek a világ több mint 50 országát hozták össze, hogy segítsenek Ukrajnának a legnehezebb pillanatban. A teljes körű háború közel három éve alatt a ramsteini résztvevők több mint 145 milliárd dolláros biztonsági támogatást jelentettek be Ukrajnának. Ez a szabad világ valódi egységének eredménye” – jegyezte meg Rusztem Umerov.
Az ukrán védelmi erők az éjszaka 33 orosz drónt lőttek le, míg további 34 drón letért a pályáról – írja az Ukrinform.
Január 9-én, csütörtökön 20:30-tól az oroszok 72 Sahíd típusú támadó drónnal és más különböző típusú drónokkal támadták Ukrajnát. A támadást a légierő, a légvédelmi erők, az elektronikus hadviselési egységek és a mobil tűzcsoportok visszaverték.
9 óráig összesen 33 Sahíd és más típusú drón elfogását erősítették meg. A Csernyihivi terület északi részén, a frontvonal térségében öt dróntalálatot regisztráltak. A kijevi régióban egy drón egy lakóházra zuhant, több épületet és 20 autót rongált meg.
Herszonban őrizetbe vettek egy férfit, aki információkat adott át az oroszoknak az ukrán fegyveres erők elhelyezkedéséről és az infrastrukturális létesítményekről – írja az Ukrajinszka Pravda.
A gyanúsított 2024 októberében csatlakozott egy online oroszbarát közösséghez, amelyet az orosz különleges szolgálatok irányítanak, így az orosz állam informátorhálózatának részévé vált.
A férfi önállóan vehette fel a kapcsolatot az oroszokkal, és pénzjutalomért cserébe együttműködést ajánlott fel. Fő feladata az volt, hogy dokumentálja a város elleni orosz ágyúzás következményeit.
A Herszonra mért orosz csapások után a gyanúsított felkereste a találatok helyszíneit, és online továbbította a helyszínek koordinátáit, valamint a pusztítás mértékéről és az áldozatok számáról szóló információkat. A férfi emellett titokban mobiltelefonjával lefilmezte a herszoni polgári és kritikus infrastrukturális létesítmények helyszíneit.
A vádlott az Ukrán Védelmi Erők, a területi toborzóközpontok és a Nemzeti Rendőrség egységeinek elhelyezkedésére és mozgására vonatkozó adatokat is továbbított az oroszoknak.
Ezeket az információkat Moszkva felhasználta a felkészüléshez, az alkalmazkodáshoz és a támadáshoz.
Az orosz különleges szolgálatok feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a gyanúsított egy gyorsfutárszolgálatnál kapott munkát. Ez lehetővé tette számára, hogy szabadon mozogjon a városban, és az oroszok számára fontos objektumok közelében tartózkodjon.
A férfi ellen hadiállapotban elkövetett hazaárulás gyanúja miatt feljelentést tettek.
Az oroszok rohamcsapatai behatoltak az ukrán hadsereg alakulataiba Toreck irányában – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Jelentések szerint folytatódnak az intézkedések az orosz támadócsoportok azonosítására, lokalizálására és megsemmisítésére. Közölték még, hogy Pokrovszkij irányában az oroszok támadóakciókat hajtottak végre több területen.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Sergio Mattarella olasz elnökkel találkozik pénteken, derült ki az ukrán elnöki hivatal YouTube-csatornáján közzétett közvetítésből.
Az Interfax szerint a Mattarellával való találkozót kijevi idő szerint 11 órára tervezik a Quirinal-palotában.
Csütörtökön 161 harci összecsapást regisztráltak a frontvonalon, az orosz támadók 71 alkalommal rohanták meg Pokrovszk és Kurahove térségét, az ukrán fegyveres erők pedig 24 támadást vertek vissza a kurszki hídfőnél – írja az Ukrajinszka Pravda.
A pokrovszki régióban 42 orosz támadást állítottak meg az ukránok. A kurahovei szektorban az ukrán hadsereg 29 támadást vert vissza.
A Kurszki területen lévő műveleti területen az ukrán hadsereg az elmúlt nap folyamán 25 támadást vert vissza. Emellett az oroszok 19 légicsapást és 469 tüzérségi támadást hajtottak végre.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök bejelentette, hogy találkozót készít elő Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump többször is kijelentette, hogy január 20-i hivatalba lépése után tárgyalásokat folytat, hogy mielőbb lezárja az ukrajnai háborút.
Putyin elnök találkozni akar, mi pedig megbeszéljük. Ezt még nyilvánosan is mondta, ezzel véget kell vetnünk a háborúnak
– jelentette ki csütörtökön Donald Trump.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint az Egyesült Államok hivatalosan még nem kért találkozót Oroszországtól.
Donald Trump novemberi választási győzelmét követően Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy a republikánus politikus segítségével „hamarabb véget érhet” a háború, mint egyébként.
Január 10-én éjjel egy orosz drón darabjai becsapódtak egy többemeletes lakóépületbe Kijev Szolomjanszkij kerületében, megrongálva az épületet és hat autót – írja az Ukrajinszka Pravda.
Hajnali két óra körül Kijevben légiriadót rendeltek el dróntámadás veszélye miatt. Ezt követően robbanások hallatszottak a városban, amit a légvédelmi erők munkája okozott.
Magas rangú orosz biztonsági és katonai tisztségviselők az ukrajnai háború eszkalálására szólították fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt, elutasítva a tárgyalások lehetőségét – írja az Ukrajinszka Pravda a Háborús Tanulmányok Intézete (Institute for the Study of War – ISW) elemzése alapján.
Az oroszok elismerik, hogy csapataik nem érnek el jelentős területi nyereséget, amely arányban áll az ember- és eszközveszteséggel. Ennek ellenére nem hajlandóak befejezni a háborút, sőt a háborús erőfeszítések fokozására szólítják fel Putyint a tartalékosok besorozását javasolva, ami valószínűleg feltöltené a harcteret emberekkel és felszereléssel.
Az orosz elit és a magas rangú biztonsági tisztviselők a jelentések szerint egyre frusztráltabbak Putyin félmegoldásai miatt és aggódnak a háború időbeni elnyúlása miatt.
Orosz tisztviselők továbbra is hangsúlyozzák, hogy a Kreml hosszú távon tovább kívánja militarizálni a kormányt és a társadalmat.
Január 10-én este az ukrán DeepState elemző projekt arról számolt be, hogy az orosz csapatok előrenyomultak a donyecki és a kurszki térségben, ami több település elfoglalásához vezetett.
Az ellenség elfoglalta Petropavlivka, Vozdvizhenka, Solone, Novoivanivka, Leonidovo és Oleksandrija településeket, és előretört Dvoricsna, Zakhidne, Kurakhove és Jasenove közelében
– olvasható a bejegyzésben.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megpróbál találkozót szervezni Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel még a beiktatása előtt – írta forrásaira hivatkozva a Bloomberg csütörtökön. Értesülések szerint az Európai Unió tisztviselői és Donald Trump képviselői már folytattak megbeszéléseket, de egyelőre nem világos, hogy sikerül-e megszervezni a látogatást a leendő amerikai államfő floridai birtokán január 20-a előtt.
A találkozó megszervezésére irányuló kísérleteket nehezíti, hogy von der Leyen még nem tért vissza Brüsszelbe az ünnepek után, jelenleg ugyanis egy súlyos tüdőgyulladásból próbál felépülni. Az uniós tisztviselők eddig nehezen tudtak kommunikációs csatornát nyitni az új Trump-kormányzat magas rangú tagjaival, miközben az újonnan megválasztott elnök többször is panaszkodott Európára. Ursula von der Leyen és Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke csütörtök este azonos közleményt adott ki, amelyben reményüket fejezték ki a hivatalba lépő amerikai kormányzattal való pozitív elköteleződésben és a kapcsolatok megerősítésében.
A Bloomberg megjegyzi, hogy von der Leyen különösen szoros kapcsolatot ápolt Joe Biden leköszönő amerikai elnökkel, és többször is elutazott a Fehér Házba, hogy összehangolja az Ukrajnával és Kínával kapcsolatos politikáját. A lap információi szerint most a tisztviselők attól tartanak, hogy Donald Trump megakaszthatja az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyeket és megnyithatja a kapcsolatokat Oroszországgal.
Nem mindennapi beszélgetés zajlott csütörtökön a filantróp techmilliárdos Elon Musk és Alice Weidel, az Alternatíva Németországnak (AfD) párt vezetője között, amelyet élőben lehetett követni Musk X közösségi oldalán.
Érintették az ukrajnai háborút is, Musk nemes egyszerűséggel annyit mondott, hogy Trump elnök viszonylag gyorsan véget fog vetni a háborúnak, és a háború folytatása csak Ukrajnának okoz kárt, mert Ukrajna kisebb ország, mint Oroszország. Izrael is szóba került, amelyről Weidel úgy nyilatkozott: Izrael védelme mellett nagyon fontos megvédeni a zsidókat a saját országainkban is, és a zsidók egyetlen védelmezője Németországban ma az AfD, mert a többi párt ráeresztette a zsidóikra a migránsokat.
Az interjú teljes szemléjét ide kattintva olvashatja el.
Vlagyimir Putyin elnök aláírta azt a törvényt, amely megtiltja az oroszul nem tudó migránsok gyermekeinek iskolába való felvételét. A törvény szerint a bevándorlók gyermekeinek az iskolába való beiratkozáshoz ingyenes nyelvtudáson kell részt venniük. Akinek nem sikerül elsajátítania az orosz nyelvet, az nem vehet részt az iskolai képzésben.
A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség arról ír cikkében, hogy a statisztikák szerint a külföldi gyerekek 41 százalékának problémái vannak az orosz nyelvvel. Vjacseszlav Volodin Duma-elnök szerint az orosz nyelv alacsony szintű ismerete vagy éppen a teljes hiánya stresszt és problémákat okozhat az osztálytársaknak.
Dmitrij Csernisenko miniszterelnök-helyettes szerint 2025. április 1-től országszerte megkezdődik a migráns gyerekek orosz nyelvtudásának tesztelése.
„Az orosz megszálló hadsereg január 9-én csak a Pokrovszk környéki területen 402 főt és 14 járművet veszített” – jelentette csütörtök este az ukrán fegyveres erők Vezérkara.
„Előzetes becslések szerint ma katonáink 197 embert öltek meg és 205-öt megsebesítettek a területen; megsemmisítettek továbbá három harckocsit, négy páncélozott személyszállítót, két autót, valamint jelentősen megrongáltak egy páncélozott személyszállítót, egy harckocsit és további három autót” – áll a közleményben, amit az Interfax szemlézett.
Magyarország területére 2025. január 9-én csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon 4774 fő lépett be – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 33 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Ukrajna védelmi minisztere holland kollégájával, Ruben Breckelmansszal tárgyalt a Ramstein-csoport találkozóján, aminek eredményeként Hollandia gyors segítséget nyújt Ukrajnának a légvédelem megerősítésében – számolt be róla az Interfax.
A tárgyalások másik kiemelt témája a légvédelmünk megerősítése. Hollandia hamarosan olyan segítséget nyújt, amely jelentősen megerősíti az égbolt védelmét
– fogalmazott Rusztem Umerov Facebookon közzétett bejegyzésében, hozzátéve, hogy a találkozó kiemelt témája a közös védelmi projektekbe történő beruházások iránya volt.
„Különösen fontos irány a nagy hatótávolságú drónok gyártása. Részletesen megbeszéltük, hogyan tehetjük ezt a folyamatot a lehető leghatékonyabbá, és elemeztük a legjobb finanszírozási mechanizmusokat” – tette hozzá a védelmi miniszter, aki szerint a ramsteini találkozón a miniszterek fontolóra vették azt a lehetőséget is, hogy a befagyasztott orosz eszközökből származó bevételeket drónok alkatrészeinek gyártására fordítsák.