- Külföld
- háború
- orosz-ukrán-konfliktus
- kijev
- moszkva
- európai unió
- nato
- volodimir zelenszkij
- vlagyimir putyin
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Boris Pistorius német védelmi miniszter megegyezett arról, hogy Németország további 60 rakétát szállít Ukrajnába az IRIS-T légvédelmi rendszerek számára, aminek teljes költsége körülbelül 60 millió euró, valamint további rakéták leszállítása is várható − írta az Unian.
Pistorius azt nyilatkozta, hogy a döntés úgy született meg, hogy további finanszírozást határoztak volna meg az ukrajnai helyzet miatt. A német védelmi miniszter kedden Kijevben találkozott Zelenszkijjel, és reményét fejezte ki, hogy a németországi tárgyalásokon további hárommilliárd eurós segítségről döntenek Ukrajnának.
Bekérették az ausztrál külügyminisztériumba Oroszország canberrai nagykövetét, miután hírek szerint orosz hadifogságban megöltek egy Oscar Jenkins nevű, 32 éves melbourne-i férfit, aki az ukrán erők oldalán harcolt a háborúban − jelentette be szerdán Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök.
Canberra azonnali felvilágosítást kért az orosz hatóságoktól Jenkins sorsáról – tette hozzá, kiemelve, hogy ha a férfinak bármilyen bántódása esett, „az ausztrál kormány a lehető legszigorúbban fog reagálni erre”.
Penny Wong ausztrál külügyminiszter az ABC rádiónak adott nyilatkozatában megjegyezte, hogy Canberrának évek óta „meglehetősen problematikus a viszonya Moszkvával”. Még vizsgálják a rendelkezésükre álló információkat, és ennek eredményétől függően válaszintézkedést hoznak.
Jenkins pedagógusként dolgozott Melbourne-ben. A jelentésekből nem derül ki, hogy mikor ment Ukrajnába harcolni, de tavaly esett orosz hadifogságba. Ekkor napvilágra került egy videófelvétel, amelyen orosz katonák faggatják az összekötözött kezű Jenkinst arról, hogy zsoldosként szolgált-e az ukrán erőknél, valamint az is látható, ahogy arcul ütik. Jenkins azt mondta, hogy segíteni akart az ukránoknak az orosz agresszió elleni védekezésben, de tagadta, hogy pénzt kapott volna a szolgálatáért.
Canberra december végén lépett kapcsolatba az orosz hatóságokkal Jenkins miatt. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő december 25-én azt mondta, hogy „utánanéznek az őrizetben lévő ausztrál állampolgárnak”, és azt állította, hogy Jenkins zsoldosként szolgált az ukrán erőknél. Emiatt a zsoldosokra vonatkozó jogszabályok szerint járnak el vele szemben − tette hozzá.
Ausztrália azon nem NATO-tag országok között van, amelyek a legjelentősebb támogatást nyújtják Ukrajnának a háborúban. Humanitárius segélyek mellett lőszert és hadfelszerelést is küldött Kijevnek. Ezzel párhuzamosan Canberra betiltotta a timföld és a bauxit oroszországi exportját, valamint büntetőintézkedéseket vezetett be körülbelül ezer orosz természetes, illetve jogi személy ellen − írta meg az MTI.
Oroszország Ukrajna területét ért szerda reggeli, masszív rakétatámadása miatt Lengyelország katonai repülőgépeket küldött az égbe – írja a Jevropejszka Pravda.
A lengyel hadsereg szerint „az Orosz Föderáció támadásával összefüggésben, amely különösen a Nyugat-Ukrajnában található célpontokat támadja, katonai repülőgépek kezdtek el tevékenykedni légterünkben”.
Ennek következtében a lengyel hadműveleti parancsnokság minden rendelkezésére álló erőt és eszközt aktivált, újabb vadászrepülőgép-párost indított, és magas készültségbe helyezte a földi légvédelmi és radaros felderítő eszközöket.
A katonaság biztosította, hogy intézkedéseket tettek a fenyegetett területekkel határos területek biztosítására.
„A Stratégiai Rakétaerők műveleti parancsnoksága figyelemmel kíséri a jelenlegi helyzetet, az alárendelt erők és eszközök pedig teljes készenlétben állnak az azonnali válaszadásra” – zárul a közlemény.
Mint ismeretes, január 15-én reggel egész Ukrajnában légiriadót rendeltek el rakétafenyegetés miatt. A rakéták túlnyomó többsége Ukrajna nyugati része felé tart.
Az orosz rakétatámadás miatt az átviteli rendszer üzemeltetője megelőző áramellátási korlátozásokat vezet be – közölte Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter az Ukrajinszka Pravda szerint.
Az ellenség nem hagyja abba az ukránok terrorizálását. A tömeges támadással kapcsolatban az átviteli rendszer üzemeltetője megelőző korlátozó intézkedéseket alkalmaz
– fogalmazott a miniszter.
Arra szólította fel a polgárokat, hogy maradjanak óvóhelyeken és kövessék a hivatalos jelentéseket. Az Ukrenerho tisztázta, hogy a masszív rakétatámadás miatt már vészhelyzeti áramszüneteket vezettek be Harkiv, Szumi, Poltava, Zaporizzsja, Dnyipropetrovszk és Kirovohrad térségében.
Oroszország cirkálórakétákkal vette célba a részben magyarok lakta Kárpátalját – írja a Zakarpattya 24 az ukrán légierőre hivatkozva.
Cirkálórakéta Kárpátalja délkeleti részén, északnyugati irányban – Légierő
– olvasható a portál Facebook-oldalán.
Későbbi tájékoztatásuk szerint „a szokásos módon egy cirkálórakéta odaveszett a Kárpátokban”, ugyanakkor a Kárpátaljai Területi Katonai Közigazgatás figyelmeztetett, hogy továbbra is fennáll a ballisztikus rakétatámadások veszélye a régiókban.
A dél-koreai kormány egyeztetést tervez Ukrajnával az ukrán fegyveres erők által fogságba ejtett észak-koreai katonák átszállításáról, ha kérik – közölte a dél-koreai külügyminisztérium szóvivője.
Mivel az észak-koreai katonák az alkotmány szerint a mi állampolgáraink, kormányunk azt tervezi, hogy tárgyalni fog Ukrajnával, ha a katonák Dél-Koreába szeretnének jönni
– fogalmazott a Strana szerint a szóvivő, aki azt is hozzátette, egyelőre nem érkezett a két fogságba esett katonától ilyen jellegű kérelem.
Dél-Korea alkotmánya az egész Koreai-félszigetet saját területeként határozza meg, ezért gyakorlatilag minden lakost állampolgárként ismernek el.
A Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) elemzői rámutattak, hogy Vlagyimir Putyin nem fog engedményeket tenni a béketárgyalások érdekében, és támogatja az ukrán állam megsemmisítését célzó követeléseket – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Kreml továbbra is elkötelezett amellett, hogy bármilyen jövőbeli béketárgyaláson elérje Ukrajna teljes körű inváziójának eredeti céljait, nevezetesen az ukrán állam megsemmisítését, a jelenlegi ukrán kormány feloszlatását, Ukrajna demilitarizálását és Ukrajna jövőbeli NATO-tagságának végleges megtiltását.
– vélik az intézet elemzői.
Nyikolaj Patrusev, a Kreml tanácsadója és a Biztonsági Tanács volt titkára a Komszomolszkaja Pravda című orosz napilapnak adott, január 14-én megjelent interjúban elutasította azokat a felvetéseket, hogy Oroszország hajlandó lenne bármilyen megszállt területet visszaadni Ukrajnának a jövőbeni tárgyalásokon mondván, hogy ez az ötlet „még csak szóba sem kerül”.
Patrusev hamisan állította, hogy az Ukrajna megszállt területein 2022 szeptemberében tartott látszat-népszavazások legitimálták Oroszország igényeit a megszállt Donyecki, Luhanszki, Zaporizzsjai és Herszoni területekre, és utalt arra, hogy e négy régió és a megszállt Krím Oroszország általi jogellenes megszállásának és annektálásának nemzetközi elismerése a jövőbeli békemegállapodás nem tárgyalható feltétele.
Patrusev kijelentette, hogy Oroszország ukrajnai céljai változatlanok, és Oroszország továbbra is elkötelezett mindazon célok elérése mellett, amelyekkel Vlagyimir Putyin orosz elnök a teljes körű inváziót indokolta.
Putyin 2022. február 23-i beszédében Ukrajna „demilitarizálását” és „denácifikálását” jelölte meg a teljes körű invázió fő céljaiként, és ezek a célok Ukrajna önvédelmi képességének megsemmisítését, továbbá Ukrajna törvényes kormányának oroszbarát bábkormánnyal való leváltását jelentik
– hívták fel a figyelmet az elemzők.
„Az ISW továbbra is úgy értékeli, hogy Putyin ukrajnai céljai a NATO összeomlása és Ukrajna teljes ellenőrzése, és hogy Putyin továbbra is elkötelezett e célok mellett, és az ISW nem látta jelét annak, hogy Putyin hajlandó lenne kompromisszumot kötni e célokról a jövőbeli tárgyalások során.”
A Háborús Tanulmányok Intézete azt is felidézte, hogy az orosz tisztviselők továbbra is tagadják az Oroszországtól független ukrán identitás és állam létezését, ami része Oroszország folyamatos erőfeszítéseinek, hogy igazolja az ukrán állam megsemmisítését.
Egy január 14-i sajtótájékoztatón Szergej Lavrov orosz külügyminiszter „az országra, amelyet most Ukrajnának hívnak” hivatkozott, nyilvánvaló kísérletet téve Ukrajna mint szuverén és független állam létezésének hiteltelenítésének.
Patrusev hangsúlyozta az Oroszország és Ukrajna közötti „testvéri” köteléket is, és elutasított minden olyan állítást, amely szerint Oroszország és Ukrajna kulturális és történelmi identitása különbözne.
A Kreml folyamatos információs művelete, amelynek célja, hogy az oroszokat és az ukránokat egyetlen, kulturálisan és történelmileg homogén nemzetként tüntesse fel, a Kreml egyik legjelentősebb információs művelete, amelynek célja az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás aláásása. A Nyugatra irányuló felhívások, hogy fogadják el Oroszország összes ukrajnai követelését, azt követelik, hogy a Nyugat alapértelmezésben fogadja el és értsen egyet azzal, hogy az Oroszországtól független ukrán identitás és állam vagy jelenleg nem létezik, vagy nem érdemli meg, hogy a jövőben létezzen
– jelentették ki az elemzők.
Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök vietnámi hivatali partnerével, Pham Minh Chinhhel egyeztetett kedden Hanoiban, ahol a két fél szándéknyilatkozat írt alá az atomenergetikai együttműködésről. A szándéknyilatkozatot a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat és a vietnámi EVN áramszolgáltató írta alá.
Az MTI közlése alapján Pham Minh Chinh hétfőn fogadta Hanoiban Alekszej Lihacsovot, a Roszatom vezérigazgatóját. A vietnámi miniszterelnök hangsúlyozta, hogy hazája újra kívánja indítani a többször elhalasztott atomenergetikai projektjét, amely a délkelet-ázsiai ország fellendülő iparának energetikai igényeit hivatott fedezni. Pham Minh Chinh szerint a projekt az ország energetikai biztonságán túl az ország fejlődését is szolgálná, valamint a klímasemlegesség elérését 2050-ig.
Lihacsov közölte, hogy a Roszatom kész segíteni Vietnámnak atomerőművek építésében, valamint olyan területeken, mint a technológiatranszfer, a nukleáris tudásalap és az atomenergetikai ipar fejlesztése.
„Az Ukrán Légierő tömegesen helyez át katonákat a szárazföldi erők harci dandárjainak megsegítésére” – jelent meg az ukrán sajtóban egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva a hír, amit most az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara cáfolt meg egy közleményben.
A megjelent hírek szerint a légierő mintegy 5000 fő áthelyezését tervezi, miután jelentősen megcsappant a gyalogság létszáma az egyre intenzívebbé váló orosz offenzíva nyomása alatt. A The Kyiv Independent által szemlézett közlemény szerint azonban nemhogy átmozgatnák a személyzetet, de még meg is növelik a műszaki és a repülési területeken szolgálatot teljesítők létszámát.
Az ukrán vezérkar azt azonban elismerte, hogy más ágazatból elképzelhető, hogy személyeket csoportosítanak át a kritikussá váló gyalogsághiány miatt a szárazföldi erőkhöz.
Szerda reggel rakétafenyegetés miatt légiriadót rendeltek el Ukrajna-szerte – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ukrajna valamennyi régiójára légiriadót rendeltek el rakétatámadás veszélye miatt.
A lap értesülései szerint Oroszország TU–95MS bombázókból indított H–101-es robotrepülőgépeket. Ezen kívül Kalibr típusú rakétákat lőttek ki a Fekete-tengerről a Herszon régió felett. Az orosz állam Kinzsal rakétákat és ballisztikus rakétákat is indított.
Az Unian arról ír, hogy Oroszország csapatai egy csoport Tu–95MS stratégiai bombázót emeltek a levegőbe, amelyeket általában Ukrajna tömeges bombázásakor használnak.
Az Ukrán Fegyveres Erők Légierő Parancsnokságának hivatalos Telegram-csatornáján számoltak be arról, hogy az orosz repülőgépek egy csoportja szállt fel a murmanszki területen található Olenyjáról.
Figyeljék a további üzeneteket, és ne hagyják figyelmen kívül a légiriadót
– közölte az ukrán légierő.
A Mikolajivszkij Vanyok Telegram-csatorna szerint a bombázók repülése harci bevetés lehet. Közli a startvonalra való érkezésük nagyon hozzávetőleges időpontját:
Magyarország területére 2025. január 14-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 3947 fő lépett be – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság
A beléptetettek közül a rendőrség 21 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Tisztelt olvasó!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:
Tartson velünk ezúttal is!
