Oroszország mintegy 600 ezres csapatot tart Ukrajna területén, míg az ukrán védelmi erők összlétszáma 880 ezer ember – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Varsóban, Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján.
Az Unian ukrán hírügynökség tudósítása szerint az Ukrajnába küldött békefenntartó csapatokról kijelentette, hogy önmagában nem lenne elég Ukrajna számára.
„Támogatjuk, hogy szövetségeseink, stratégiai partnereink bizonyos országaiból álló kontingens létezzen, és a biztonsági garanciák részévé váljon, de ez nem lehet az egyetlen biztonsági garancia” – hangsúlyozta Zelenszkij.
Az ukrán elnök szerint az is kérdés, hogy milyen lesz ez a kontingens, és mely országok alkotják majd, „milyen mennyiségi és minőségi összetételről van szó”.
Zelenszkij felvázolta, hogy külföldi oktatókat kell vonzani az ukrán katonák közvetlenül Ukrajnában történő képzésére.
Közös sajtótájékoztatót tartott Andrzej Duda lengyel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán Varsóban.
A sajtótájékoztatón Andrzej Duda arról beszélt, hogy Ukrajna biztonságának a legjobb garanciája a NATO-tagság, de szerinte ameddig a harcok zajlanak, addig lehetetlen Kijev csatlakozása. Ugyanakkor a nem sokára leköszönő lengyel elnök kifejtette,
A teljes körű orosz invázió kezdete után nyomatékosan követelem, hogy a NATO-országok küldjenek tagsági meghívót Ukrajnának. Ez lenne az első lépés afelé, hogy az észak-atlanti szövetség országai valódi biztonsági garanciákat nyújtsanak
– fogalmazott Duda, aki hozzátette, hogy egyre több NATO-tagállam vezetője gondolja úgy, hogy Kijevet meg kellene hívni a katonai szövetségbe.
A sajtótájékoztatón ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij arról beszélt, hogy Ukrajna számára az EU- és a NATO-csatlakozás komoly biztonsági garanciát jelenthetne, ahogy a komoly fegyvertámogatások, valamint a külföldi államok csapatainak esetleges Ukrajnára való telepítése is.
A Donald Trump leendő amerikai elnökkel folytatott tárgyalások alatt Vlagyimir Putyin azt fogja követelni, hogy Ukrajna drasztikusan csökkentse katonai együttműködését a NATO-val és semleges állammá váljon, korlátozott hadsereggel – árulták el az ügyre rálátással bíró, de anonimitást kérő források a Bloombergnek.
A hírügynökség forrásai azt mondták: miután Vlagyimir Putyin egyre biztosabb abban, hogy előnyben van az ukrajnai hadszíntéren, eltökélt célja, hogy Kijev soha ne csatlakozhasson a NATO-hoz, és hogy Ukrajna katonai kapacitását korlátozzák le.
A Kreml álláspontját, illetve tárgyalási előkészületeit ismerő személyek egyike azt mondta: Oroszország követelései értelmében egyes NATO-tagok továbbra is küldhetnének ugyan fegyvereket Ukrajnának a kétoldalú biztonsági megállapodások keretében,
de ezeket nem használhatnák Oroszország nemzetközileg elismert területe ellen, vagy akár az oroszok által elfoglalt ukrajnai területek visszafoglalására.
Hogy ezt pontosan milyen módon garantálnák, az nem világos. A hírügynökség forrásai szerint az orosz feltételek között szerepel az is, hogy de facto Oroszország birtokában maradjanak az elfoglalt ukrajnai területeket (a Krím félsziget és a négy, 2022 őszén annektált kelet-ukrajnai régió jelentős része). Bár Moszkva „bizonyos területcserékre” állítólag nyitott ezzel kapcsolatban – ez vélhetően az ukránok által elfoglalt nyugat-oroszországi régiót, Kurszkot érinthetné.
A Bloomberg megjegyezte: ezek a keményvonalas orosz követelések szinte biztosan elfogadhatatlanok lesznek az ukrán vezetés számára. Az ügyre rálátással bíró ukrán tisztviselők azt mondták nekik: a Kijev és Moszkva közötti tárgyalások jelenleg csak a fogolycserére és az oroszok által deportált ukrán gyermekek hazahozatalára korlátozódnak.
„Nem a területek kérdése a konfliktus fő problémája. Sokkal tágabb összefüggésről van szó, amelyet a jelek szerint Nyugaton még mindig nem teljesen értettek meg” – ezt már Tatjana Sztanovaja, az R.Politik tanácsadó cég alapítója és a Carnegie Russia Eurasia Center vezető munkatársa mondta a Bloombergnek, utalva arra, hogy Moszkva „megingathatatlanul” ragaszkodik az ukrán NATO-csatlakozás leállításához, és az ország katonai leszereléséhez.
Ukrajnának „semlegesnek, ártalmatlannak és semmiképpen sem a NATO vagy az USA előőrsének kell lennie [...] Egy aprócska hadsereggel kellene rendelkeznie, amely elég ahhoz, hogy Ukrajna megvédje határait a menekültektől és rendőri feladatokat lásson el - de nem elég ahhoz, hogy harcoljon Oroszországgal” – fogalmazott egy Kreml-közeli orosz mágnás, Konsztantyin Malofejev egy decemberi interjúban. Hozzátette, hogy a semleges státuszt Ukrajna alkotmányában is rögzíteni kellene – ezzel kapcsolatban a Bloomberg két moszkvai forrása is megerősítette, hogy valóban van ilyen követelésük.
Vlagyimir Putyin korábban közölte, hogy bármiféle megegyezést csak a 2022 tavaszi, Törökországban lezajlott orosz-ukrán béketárgyalásokon megfogalmazott feltételek szerint lehetne megkötni. Az amerikai sajtó tavaly közölte: az oroszok akkor feltételként kötötték ki, hogy Ukrajnába a megegyezés után nem lehetne bizonyos külföldi fegyvereket, például rakétákat sem szállítani. Továbbá ragaszkodtak ahhoz, hogy Ukrajna fegyveres erőinek létszámát 85 ezer főben és 342 harckocsiban maximálják, és hogy az ukrán rakéták hatótávolságát 40 kilométerre korlátozzák (miközben Ukrajna 250 ezres hadsereget és 800 harckocsit akart, valamint 280 kilométeres rakétatávolságot).
A két ország akkor abban sem tudott megegyezni, hogy milyen biztonsági garanciákat kapjon Ukrajna – ami valószínűleg kulcsfontosságú eleme lesz mindenféle jövőbeli tárgyalásnak.
Változatlanul érvényben van az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) azon határozata, amely megtiltja a közvetlen tárgyalásokat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – jelentette ki Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a Jevropejszka Pravda ukrán hírportálnak adott interjújában az MTI szemléje szerint.
Az ukrán külügyminiszter arra a kérdésre válaszolt így, hogy mi kormánya álláspontja az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal folytatandó közvetlen tárgyalásokkal kapcsolatosan, az RNBO erről szóló határozata meddig maradhat érvényben.
A határozat 2022 októbere óta van érvényben.
Az interjúban Szibiha továbbá leszögezte, hogy Kijev álláspontja szilárd Ukrajna NATO-csatlakozásának tekintetében. Emlékeztetett arra, hogy az ország NATO-tagságra törekvését már 2019-ben rögzítették az alkotmányban, és az ukrán társadalom meggyőző többsége jelenleg is támogatja.
Ukrajna számára az egyetlen hatékony garancia a NATO-tagság. Ukrajna tagsága a NATO biztonságának is garanciája. Bocsánat a cinizmusért, de ráadásul ez a legolcsóbb módja az európai biztonság szavatolásának
– jelentette ki az ukrán külügyminiszter, válaszul azokra az alternatívákra vonatkozó kérdésre, amelyeket Ukrajnának kínálhatnak az átfogó békemegállapodásról szóló tárgyalások során. Szibiha szerint ezek az alternatívák megbuktak, ezért is látja úgy, hogy „Ukrajna NATO-tagsága állandó prioritás és államunk biztonságának egyetlen hatékony garanciája".
Hozzátette, hogy vannak más eszközök is Ukrajna NATO-csatlakozásra való felkészülésének és megerősítésének segítésére, mint például a partnerekkel kötött kétoldalú biztonsági megállapodások, de ezek nem helyettesíthetik a teljes jogú tagságot.
Lengyelország a NATO tagjaként Ukrajna biztonságának lesz a garanciája – jelentette ki Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerdán Varsóban, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján.
Az Unian ukrán hírügynökség tudósítása szerint a lengyel miniszterelnök meg van győződve arról, hogy az orosz–ukrán háború befejezése után Kijevnek komoly biztonsági garanciákra lesz szüksége.
„Nincs jobb formája a teljes biztonsági garanciáknak Ukrajna számára, mint a NATO-tagság. Tudjuk, hogy lesznek ellentmondások, és ez nem csak Zelenszkij elnök akaratától vagy az én támogatásomtól függ” – fejtette ki Tusk.
Hozzátette, hogy Ukrajna biztonságára nézve a háború után is egy nagyon szükséges és nyitott kérdés marad a NATO-tagság.
A lengyel miniszterelnök emellett azzal is megvádolta Oroszországot, hogy terrortámadásokat tervezett repülőgépekkel szemben.
A Politico szerint Tusk a sajtótájékoztatón megerősítette, hogy Oroszország ilyen jellegű terrortámadásokat tervezhetett, amely a lengyel kormányfő szerint nem csak lengyel célpontok lettek volna. A New York Times egyébként pár napja írt arról fehér házi forrásokra hivatkozva, hogy Oroszország légi katasztrófát szeretett volna okozni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy 25 ukrán polgári és katonai személy tért vissza a fogságból, köztük Mariupol és Azovstal védői, valamint a Kurscsinában harcolók – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda.
„Ma újabb 25 emberünk tér haza Ukrajnába. Ők a mi katonáink és civiljeink. Köztük vannak Mariupol és Azovstal, valamint Harkiv megye, Donyeck megye, Zaporizzsja és Herszon megye védői. A katonáknak súlyos sérülései és betegségei vannak, mindegyikük megkapja a szükséges orvosi segítséget” – ismertette Zelenszkij.
Az ukrán elnök megjegyezte, Ukrajna folyamatosan dolgozik azon, hogy emberei hazatérjenek. „És addig nem állunk meg, amíg az összes emberünket vissza nem küldjük”
Zelenszkij köszönetet mondott annak a csapatnak, amelyik az ukránokat keresi, valamint az Egyesült Arab Emírségeknek, hogy segítették a szerdai esemény megvalósulását.
Oroszország mintegy 600 ezres csapatot tart Ukrajna területén, míg az ukrán védelmi erők összlétszáma 880 ezer ember – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Varsóban, Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján.
Az Unian ukrán hírügynökség tudósítása szerint az Ukrajnába küldött békefenntartó csapatokról kijelentette, hogy önmagában nem lenne elég Ukrajna számára.
„Támogatjuk, hogy szövetségeseink, stratégiai partnereink bizonyos országaiból álló kontingens létezzen, és a biztonsági garanciák részévé váljon, de ez nem lehet az egyetlen biztonsági garancia” – hangsúlyozta Zelenszkij.
Az ukrán elnök szerint az is kérdés, hogy milyen lesz ez a kontingens, és mely országok alkotják majd, „milyen mennyiségi és minőségi összetételről van szó”.
Zelenszkij felvázolta, hogy külföldi oktatókat kell vonzani az ukrán katonák közvetlenül Ukrajnában történő képzésére.
Oroszország a továbbiakban csak a Dnyeszter Menti Terület szükségleteinek megfelelő mennyiségű gázt fog szállítani – jelentette ki Vadim Krasnoselsky, a szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság elnöke moszkvai tárgyalásait követő sajtótájékoztatóján. A politikus arra a kérdésre, hogy más szükségletekre is szállítanak-e gázt úgy, mint eddig, azt felelte: annyit szállítanak, amennyi szükséges a Dnyeszter menti lakosság, valamint a terület ipari vállalatai hő- és villamosenergia-igényének fedezéséhez − tájékoztatott az MTI.
Krasnoselsky azt sem pontosította, hogy a humanitárius szükségleteket kielégítő gázellátás rendszere meddig lesz érvényben. „Nem, még nincsenek részletek. Az ellátás megkezdődik, ez tény, a továbbiakban majd meglátjuk, a (kialakult) helyzettől függően.” A politikus nem válaszolt a szavainak tisztázását tudakoló kérdésre sem, hogy a gázmennyiség elegendő lesz-e a Moldovába irányuló villamosenergia-export újraindításához, valamint arra sem, hogy ki fogja kifizetni a humanitárius gáz tranzitját. „Ami az útvonalat, a fizetést, a tranzitot illeti − ezek mind megtárgyalandó kérdések, korai lenne még válaszolni rájuk” − tette hozzá az elnök.
A Moldovába irányuló gázszállítások január eleje óta szünetelnek, miután Ukrajna leállította a tranzitot, a moldovai kormány pedig nem volt hajlandó rendezni a Gazprommal az elfogyasztott mennyiség miatt fennálló tartozását, amit az orosz fél 709 millió dollárra becsül. A moldovai és a Dnyeszter Menti Terület hatóságai szükségállapotot rendeltek el, a helyzet rendezéséig takarékoskodnak az energiaforrásokkal.
Moldovának nincs gazdasági alternatívája az Oroszországi Föderációból érkező gázszállításokra, nem is rendelkezik tartalékokkal ebből az energiahordozóból, és minden főbb útvonal az Ukrajnán keresztül történő szállítással van összekötve. A Moldovába irányuló orosz gázszállítás fenntartása politikai döntésektől függ.
Az ukrán dróncsapások mélyen Oroszországban szisztematikus és tömeges csapásokká váltak – hívta fel rá a figyelmet Denisz Popovics katonai elemző az Unian szerint.
Látjuk, hogy ez mindennap megtörténik, hogy ezek a csapások jelentős, tömeges méreteket öltöttek. És arra kell számítanunk, hogy mélyebbek, masszívabbak lesznek, valamint több ilyen, a logisztikát érintő létesítményt fognak eltalálni
– mondta Popovics.
Megjegyezte, hogy Oroszország nagy hatótávolságú drónokat is naponta indít Ukrajnába. Ezek hatékonysága azonban sokkal kisebb.
„Repkednek, találatokról nem sok információt hallottam. Úgy tűnik tehát, hogy felderítésre vagy a légvédelmünk terhelésére használják őket. A mi drónjaink pedig hatékonyak. Olajfinomítókra és olajraktárakra csapnak le. Csapást mérnek a szeszfőzdékre, amelyek szintén katonai célpontok. Mert az alkoholt többek között a repülés szükségleteihez használják” – tette hozzá Popovics.
Az előző hónapok adataihoz képest novemberben valamelyest több volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeztek az Európai Unió valamely tagországában, számuk a vizsgált hónap végén meghaladta a 4,2 milliót − derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat szerdán közreadott jelentéséből.
A 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak − közölte a hivatal.
A jelentés szerint november végén 4 234 490, menedékes státusszal rendelkező ukrajnai állampolgár élt az Európai Unió valamely tagországában, 36 010-zel többen, mint október végén. A legtöbb átmeneti védelmet biztosító jogállást ukrajnai menekültek számára ez idáig − a tagállamoktól beérkezett adatok szerint − Németország (1 152 620), Lengyelország (987 925) és Csehország (385 190) biztosította.
Az október végi adatokhoz képest novemberben a kedvezményezettek száma a legtöbb uniós országban növekedett, legnagyobb mértékben Németországban (+11 915; +1 százalék), Csehországban (+5820; +1,5 százalék) és Lengyelországban (+4045; +0,4 százalék). Az átmeneti védelem alatt álló ukrajnaiak száma csak Olaszországban (−1270; −0,8 százalék), Franciaországban (−695; −1,2 százalék) és Luxemburgban (−15; −0,4 százalék) csökkent.
November végén Csehországban (35,3), Lengyelországban (27), valamint Lettországban és Észtországban (mindkét ország esetében 25,5) volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesülők ezer lakosra jutó száma, míg uniós szinten az átlag ezer főre vetítve 9,4 volt. A kedvezményezettek 44,9 százalékát nők, 32 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 23,1 százalékát pedig felnőtt férfiak tették ki.
A jelentés szerint Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 38 890 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára, a vizsgált hónap, november folyamán pedig 410-et − írta az MTI.
Oroszország január 15-én több mint 40 rakétát és több mint 70 drónt vetett be Ukrajna ellen egy nagyszabású támadás keretében, a megszállók az energiaszektort vették célba – közölte Telegram-csatornáján Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hozzátéve, hogy a rendszer működőképes maradt.
„A tél közepén járunk, és az oroszok célpontja továbbra is ugyanaz: az energiaszektorunk” – írta bejegyzésében az ukrán államfő. A célok között az emberek normális életvitelét biztosító gázinfrastruktúra és az energetikai létesítmények voltak. Az offenzívában több mint 40 rakéta, köztük ballisztikus rakéták is részt vettek, amelyek közül legalább 30-at lelőtt a légvédelem. Emellett az éjszaka több mint 70 drónt is bevetettek.
Az elnök kiemelte, hogy a légvédelemnek és az érintett alakulatoknak köszönhetően sikerült megőrizni az ukrán energiarendszer működését. Viszont Ukrajnának folyamatosan erősítenie kell légvédelmét – hangsúlyozta. Emlékeztetett arra, hogy Ukrajna partnerei a washingtoni NATO-csúcstalálkozón és a Ramstein formátumú ülésen „olyan ígéreteket tettek, amelyeket még nem teljesen váltottak valóra”. Egyebek között légvédelmi rendszerek és rakétaelhárító rakéták ukrajnai gyártásának engedélyezéséről volt szó – írta.
Az ukrán légierő hivatalos jelentése szerint az orosz hadsereg szerdára virradóra 43 különböző típusú rakétával és 74 drónnal hajtott végre támadást. A légvédelem 30 rakétát és 47 drónt lelőtt. Az ellenség ukrán energetikai létesítményeket, köztük a gázinfrastruktúrát támadta Harkiv, Lviv és Ivano-Frankivszk régiókban – áll a közleményben. A le nem lőtt rakéták közül sem mindegyik ért célba, de „sajnos az orosz támadás következtében a létesítményekben károk keletkeztek” − írták. Viszont esetleges sérültekről, áldozatokról nem szól a jelentés.
Korábban Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter azt közölte, hogy az orosz rakétatámadás miatt az energiaszolgáltató cég megelőző áramellátási korlátozásokat vezet be Ukrajna több megyéjében − írta az MTI.
Szerdán reggel az orosz haderő nagyszabású támadást indított Ukrajna ellen, aminek következtében a donyecki régió Kramatorszk városában nyolcan sérültek meg, köztük két gyermek. A sérülteket a mentőszolgálat ellátta − írta meg az Ukrinform.
A Lvivi területet ért nagy erejű orosz rakétacsapás következtében két körzetben kritikus infrastrukturális létesítményeket ért találat – írja az Ukrajinszka Pravda.
A reggeli riadó alatt, amely 06:12-től 08:12-ig tartott, az ellenség cirkálórakétákkal támadta a Lvivi területet. Két kritikus infrastrukturális létesítményt ért találat a Drohobicsi és a Sztriji járásban. Szerencsére nincsenek áldozatok, de károk keletkeztek
– közölte Makszim Kozickij, a Lvivi Területi Katonai Közigazgatás vezetője.
Később Kozickij elárulta, hogy a rakéta becsapódása következtében a zolocsivi járásbeli Szkniliv faluban egy lakóház és egy melléképület is megrongálódott. A ház mellett egy hatszor öt méter átmérőjű és körülbelül 2,5 méter mély kráter keletkezett.
Szvitlana Oniscsuk, az Ivano-Frankivszki Területi Katonai Közigazgatás vezetője szintén beszámolt a régiót ért támadásról.
Kritikus infrastrukturális létesítmények voltak a célpontok Prikarpattyán (Kárpátmellék – a szerk.). A régióban a légvédelmi erők dolgoztak. Szerencsére nincsenek áldozatok. Az érintett szolgálatok a helyszínen dolgoznak. A helyzetet ellenőrzés alatt tartjuk
– írta a vezető a Telegramon.
Szerdán az ukrán parlament elfogadta a statáriumról és az általános mozgósításról szóló törvényt 2025. május 9-ig, amit Jaroszlav Zseleznyak jelentett be a Telegramon. A jogszabály elfogadásáról szóló javaslatot január 14-én nyújtotta be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A hosszabbításról tizennegyedik alkalommal döntött az ukrán törvényhozás − írta az Unian.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Boris Pistorius német védelmi miniszter megegyezett arról, hogy Németország további 60 rakétát szállít Ukrajnába az IRIS-T légvédelmi rendszerek számára, aminek teljes költsége körülbelül 60 millió euró, valamint további rakéták leszállítása is várható − írta az Unian.
Pistorius azt nyilatkozta, hogy a döntés úgy született meg, hogy további finanszírozást határoztak volna meg az ukrajnai helyzet miatt. A német védelmi miniszter kedden Kijevben találkozott Zelenszkijjel, és reményét fejezte ki, hogy a németországi tárgyalásokon további hárommilliárd eurós segítségről döntenek Ukrajnának.
Bekérették az ausztrál külügyminisztériumba Oroszország canberrai nagykövetét, miután hírek szerint orosz hadifogságban megöltek egy Oscar Jenkins nevű, 32 éves melbourne-i férfit, aki az ukrán erők oldalán harcolt a háborúban − jelentette be szerdán Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök.
Canberra azonnali felvilágosítást kért az orosz hatóságoktól Jenkins sorsáról – tette hozzá, kiemelve, hogy ha a férfinak bármilyen bántódása esett, „az ausztrál kormány a lehető legszigorúbban fog reagálni erre”.
Penny Wong ausztrál külügyminiszter az ABC rádiónak adott nyilatkozatában megjegyezte, hogy Canberrának évek óta „meglehetősen problematikus a viszonya Moszkvával”. Még vizsgálják a rendelkezésükre álló információkat, és ennek eredményétől függően válaszintézkedést hoznak.
Jenkins pedagógusként dolgozott Melbourne-ben. A jelentésekből nem derül ki, hogy mikor ment Ukrajnába harcolni, de tavaly esett orosz hadifogságba. Ekkor napvilágra került egy videófelvétel, amelyen orosz katonák faggatják az összekötözött kezű Jenkinst arról, hogy zsoldosként szolgált-e az ukrán erőknél, valamint az is látható, ahogy arcul ütik. Jenkins azt mondta, hogy segíteni akart az ukránoknak az orosz agresszió elleni védekezésben, de tagadta, hogy pénzt kapott volna a szolgálatáért.
Canberra december végén lépett kapcsolatba az orosz hatóságokkal Jenkins miatt. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő december 25-én azt mondta, hogy „utánanéznek az őrizetben lévő ausztrál állampolgárnak”, és azt állította, hogy Jenkins zsoldosként szolgált az ukrán erőknél. Emiatt a zsoldosokra vonatkozó jogszabályok szerint járnak el vele szemben − tette hozzá.
Ausztrália azon nem NATO-tag országok között van, amelyek a legjelentősebb támogatást nyújtják Ukrajnának a háborúban. Humanitárius segélyek mellett lőszert és hadfelszerelést is küldött Kijevnek. Ezzel párhuzamosan Canberra betiltotta a timföld és a bauxit oroszországi exportját, valamint büntetőintézkedéseket vezetett be körülbelül ezer orosz természetes, illetve jogi személy ellen − írta meg az MTI.
Oroszország Ukrajna területét ért szerda reggeli, masszív rakétatámadása miatt Lengyelország katonai repülőgépeket küldött az égbe – írja a Jevropejszka Pravda.
A lengyel hadsereg szerint „az Orosz Föderáció támadásával összefüggésben, amely különösen a Nyugat-Ukrajnában található célpontokat támadja, katonai repülőgépek kezdtek el tevékenykedni légterünkben”.
Ennek következtében a lengyel hadműveleti parancsnokság minden rendelkezésére álló erőt és eszközt aktivált, újabb vadászrepülőgép-párost indított, és magas készültségbe helyezte a földi légvédelmi és radaros felderítő eszközöket.
A katonaság biztosította, hogy intézkedéseket tettek a fenyegetett területekkel határos területek biztosítására.
„A Stratégiai Rakétaerők műveleti parancsnoksága figyelemmel kíséri a jelenlegi helyzetet, az alárendelt erők és eszközök pedig teljes készenlétben állnak az azonnali válaszadásra” – zárul a közlemény.
Mint ismeretes, január 15-én reggel egész Ukrajnában légiriadót rendeltek el rakétafenyegetés miatt. A rakéták túlnyomó többsége Ukrajna nyugati része felé tart.
Az orosz rakétatámadás miatt az átviteli rendszer üzemeltetője megelőző áramellátási korlátozásokat vezet be – közölte Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter az Ukrajinszka Pravda szerint.
Az ellenség nem hagyja abba az ukránok terrorizálását. A tömeges támadással kapcsolatban az átviteli rendszer üzemeltetője megelőző korlátozó intézkedéseket alkalmaz
– fogalmazott a miniszter.
Arra szólította fel a polgárokat, hogy maradjanak óvóhelyeken és kövessék a hivatalos jelentéseket. Az Ukrenerho tisztázta, hogy a masszív rakétatámadás miatt már vészhelyzeti áramszüneteket vezettek be Harkiv, Szumi, Poltava, Zaporizzsja, Dnyipropetrovszk és Kirovohrad térségében.
Oroszország cirkálórakétákkal vette célba a részben magyarok lakta Kárpátalját – írja a Zakarpattya 24 az ukrán légierőre hivatkozva.
Cirkálórakéta Kárpátalja délkeleti részén, északnyugati irányban – Légierő
– olvasható a portál Facebook-oldalán.
Későbbi tájékoztatásuk szerint „a szokásos módon egy cirkálórakéta odaveszett a Kárpátokban”, ugyanakkor a Kárpátaljai Területi Katonai Közigazgatás figyelmeztetett, hogy továbbra is fennáll a ballisztikus rakétatámadások veszélye a régiókban.
A dél-koreai kormány egyeztetést tervez Ukrajnával az ukrán fegyveres erők által fogságba ejtett észak-koreai katonák átszállításáról, ha kérik – közölte a dél-koreai külügyminisztérium szóvivője.
Mivel az észak-koreai katonák az alkotmány szerint a mi állampolgáraink, kormányunk azt tervezi, hogy tárgyalni fog Ukrajnával, ha a katonák Dél-Koreába szeretnének jönni
– fogalmazott a Strana szerint a szóvivő, aki azt is hozzátette, egyelőre nem érkezett a két fogságba esett katonától ilyen jellegű kérelem.
Dél-Korea alkotmánya az egész Koreai-félszigetet saját területeként határozza meg, ezért gyakorlatilag minden lakost állampolgárként ismernek el.
A Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) elemzői rámutattak, hogy Vlagyimir Putyin nem fog engedményeket tenni a béketárgyalások érdekében, és támogatja az ukrán állam megsemmisítését célzó követeléseket – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Kreml továbbra is elkötelezett amellett, hogy bármilyen jövőbeli béketárgyaláson elérje Ukrajna teljes körű inváziójának eredeti céljait, nevezetesen az ukrán állam megsemmisítését, a jelenlegi ukrán kormány feloszlatását, Ukrajna demilitarizálását és Ukrajna jövőbeli NATO-tagságának végleges megtiltását.
– vélik az intézet elemzői.
Nyikolaj Patrusev, a Kreml tanácsadója és a Biztonsági Tanács volt titkára a Komszomolszkaja Pravda című orosz napilapnak adott, január 14-én megjelent interjúban elutasította azokat a felvetéseket, hogy Oroszország hajlandó lenne bármilyen megszállt területet visszaadni Ukrajnának a jövőbeni tárgyalásokon mondván, hogy ez az ötlet „még csak szóba sem kerül”.
Patrusev hamisan állította, hogy az Ukrajna megszállt területein 2022 szeptemberében tartott látszat-népszavazások legitimálták Oroszország igényeit a megszállt Donyecki, Luhanszki, Zaporizzsjai és Herszoni területekre, és utalt arra, hogy e négy régió és a megszállt Krím Oroszország általi jogellenes megszállásának és annektálásának nemzetközi elismerése a jövőbeli békemegállapodás nem tárgyalható feltétele.
Patrusev kijelentette, hogy Oroszország ukrajnai céljai változatlanok, és Oroszország továbbra is elkötelezett mindazon célok elérése mellett, amelyekkel Vlagyimir Putyin orosz elnök a teljes körű inváziót indokolta.
Putyin 2022. február 23-i beszédében Ukrajna „demilitarizálását” és „denácifikálását” jelölte meg a teljes körű invázió fő céljaiként, és ezek a célok Ukrajna önvédelmi képességének megsemmisítését, továbbá Ukrajna törvényes kormányának oroszbarát bábkormánnyal való leváltását jelentik
– hívták fel a figyelmet az elemzők.
„Az ISW továbbra is úgy értékeli, hogy Putyin ukrajnai céljai a NATO összeomlása és Ukrajna teljes ellenőrzése, és hogy Putyin továbbra is elkötelezett e célok mellett, és az ISW nem látta jelét annak, hogy Putyin hajlandó lenne kompromisszumot kötni e célokról a jövőbeli tárgyalások során.”
A Háborús Tanulmányok Intézete azt is felidézte, hogy az orosz tisztviselők továbbra is tagadják az Oroszországtól független ukrán identitás és állam létezését, ami része Oroszország folyamatos erőfeszítéseinek, hogy igazolja az ukrán állam megsemmisítését.
Egy január 14-i sajtótájékoztatón Szergej Lavrov orosz külügyminiszter „az országra, amelyet most Ukrajnának hívnak” hivatkozott, nyilvánvaló kísérletet téve Ukrajna mint szuverén és független állam létezésének hiteltelenítésének.
Patrusev hangsúlyozta az Oroszország és Ukrajna közötti „testvéri” köteléket is, és elutasított minden olyan állítást, amely szerint Oroszország és Ukrajna kulturális és történelmi identitása különbözne.
A Kreml folyamatos információs művelete, amelynek célja, hogy az oroszokat és az ukránokat egyetlen, kulturálisan és történelmileg homogén nemzetként tüntesse fel, a Kreml egyik legjelentősebb információs művelete, amelynek célja az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás aláásása. A Nyugatra irányuló felhívások, hogy fogadják el Oroszország összes ukrajnai követelését, azt követelik, hogy a Nyugat alapértelmezésben fogadja el és értsen egyet azzal, hogy az Oroszországtól független ukrán identitás és állam vagy jelenleg nem létezik, vagy nem érdemli meg, hogy a jövőben létezzen
– jelentették ki az elemzők.
Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök vietnámi hivatali partnerével, Pham Minh Chinhhel egyeztetett kedden Hanoiban, ahol a két fél szándéknyilatkozat írt alá az atomenergetikai együttműködésről. A szándéknyilatkozatot a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat és a vietnámi EVN áramszolgáltató írta alá.
Az MTI közlése alapján Pham Minh Chinh hétfőn fogadta Hanoiban Alekszej Lihacsovot, a Roszatom vezérigazgatóját. A vietnámi miniszterelnök hangsúlyozta, hogy hazája újra kívánja indítani a többször elhalasztott atomenergetikai projektjét, amely a délkelet-ázsiai ország fellendülő iparának energetikai igényeit hivatott fedezni. Pham Minh Chinh szerint a projekt az ország energetikai biztonságán túl az ország fejlődését is szolgálná, valamint a klímasemlegesség elérését 2050-ig.
Lihacsov közölte, hogy a Roszatom kész segíteni Vietnámnak atomerőművek építésében, valamint olyan területeken, mint a technológiatranszfer, a nukleáris tudásalap és az atomenergetikai ipar fejlesztése.
„Az Ukrán Légierő tömegesen helyez át katonákat a szárazföldi erők harci dandárjainak megsegítésére” – jelent meg az ukrán sajtóban egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva a hír, amit most az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara cáfolt meg egy közleményben.
A megjelent hírek szerint a légierő mintegy 5000 fő áthelyezését tervezi, miután jelentősen megcsappant a gyalogság létszáma az egyre intenzívebbé váló orosz offenzíva nyomása alatt. A The Kyiv Independent által szemlézett közlemény szerint azonban nemhogy átmozgatnák a személyzetet, de még meg is növelik a műszaki és a repülési területeken szolgálatot teljesítők létszámát.
Az ukrán vezérkar azt azonban elismerte, hogy más ágazatból elképzelhető, hogy személyeket csoportosítanak át a kritikussá váló gyalogsághiány miatt a szárazföldi erőkhöz.
Szerda reggel rakétafenyegetés miatt légiriadót rendeltek el Ukrajna-szerte – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ukrajna valamennyi régiójára légiriadót rendeltek el rakétatámadás veszélye miatt.
A lap értesülései szerint Oroszország TU–95MS bombázókból indított H–101-es robotrepülőgépeket. Ezen kívül Kalibr típusú rakétákat lőttek ki a Fekete-tengerről a Herszon régió felett. Az orosz állam Kinzsal rakétákat és ballisztikus rakétákat is indított.
Az Unian arról ír, hogy Oroszország csapatai egy csoport Tu–95MS stratégiai bombázót emeltek a levegőbe, amelyeket általában Ukrajna tömeges bombázásakor használnak.
Az Ukrán Fegyveres Erők Légierő Parancsnokságának hivatalos Telegram-csatornáján számoltak be arról, hogy az orosz repülőgépek egy csoportja szállt fel a murmanszki területen található Olenyjáról.
Figyeljék a további üzeneteket, és ne hagyják figyelmen kívül a légiriadót
– közölte az ukrán légierő.
A Mikolajivszkij Vanyok Telegram-csatorna szerint a bombázók repülése harci bevetés lehet. Közli a startvonalra való érkezésük nagyon hozzávetőleges időpontját:
Magyarország területére 2025. január 14-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 3947 fő lépett be – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság
A beléptetettek közül a rendőrség 21 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Tisztelt olvasó!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:
Tartson velünk ezúttal is!