A Donald Trump vezette új kormányzatnak megvannak a szükséges előfeltételei ahhoz, hogy segítsen Ukrajnának jó megállapodást kötni az orosz−ukrán háború befejezése és a tartós béke megteremtése érdekében − jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter, amit megosztott az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán kormányfő hangsúlyozta, hogy a jó megállapodáshoz olyan tűzszünetre van szükség, amely fenntartható és tartós, és nem ad lehetőséget Putyinnak arra, hogy megpihenjen, újrafegyverkezzen és visszatérjen az agresszióhoz.
Minden tűzszünetnek magában kell foglalnia a hatékony elrettentést, amely szükséges ahhoz, hogy megakadályozza Putyint abban, hogy újra támadjon
− mondta Blinken, majd megjegyezte, hogy ennek számos módja van, és a jelenlegi kormányzat megvitatta ezeket az európai partnerekkel, valamint megosztotta a leendő Trump-kormányzattal.
A külügyminiszter kijelentette, hogy Joe Biden kormánya segített Ukrajnának abban, hogy „ne valósuljon meg Putyin terve, hogy Ukrajnát letörölje a térképről, és Oroszországhoz csatolja, hogy megvalósítsa birodalmi terveit”.
Hozzátette azt is, hogy az orosz gazdaságra gyakorolt hatás már most is érezhető, és hogy „egyre nehezebb az a teher, amelyet a jelenlegi kormányzat Oroszországra rótt”.
„Ukrajna talpon van, és ez a legfontosabb mind közül”
− közölte Blinken, aki reményét fejezte ki, hogy a következő amerikai kormányzat képes lesz arra, hogy az összes korábbi eredményre építsen ezen a területen, és biztosítsa, hogy Ukrajna ne csak túléljen, hanem ténylegesen gyarapodjon.
Az országos rendőrség sajtószolgálata közölte, hogy a hatóságok Ukrajna-szerte több mint kétszáz házkutatást tartanak hadkötelesek illegális határátlépése ügyében.
Az említett bűncselekményeket csalással, okirathamisítással, az elektronikus nyilvántartások működésébe való jogosulatlan beavatkozással és tisztviselők vesztegetésével követik el. A rendőrök a főügyészség felügyelete mellett 19 régióban kezdtek el házkutatásokat az illegális ügyletekben részt vevő személyeknél
– írta közleményében a sajtószolgálat az MTI tájékoztatása szerint.
Az ukrán Különleges Műveleti Erők (SZSZO) sajtószolgálata arról számolt be, hogy nyomára bukkantak azoknak az orosz katonáknak, akik meggyilkoltak két ukrán hadifoglyot. Az orosz katonák közül kettőt lelőttek, hármat fogságba ejtettek.
Az MTI tájékoztatása szerint az elfogott orosz katonák már tanúvallomást is tettek, róluk kiderült, hogy a 40. sarkvidéki dandár tengerészgyalogosai. A kihallgatáson elismerték, hogy elfogták az ukrán területvédelmi erők két katonáját, és ezt jelezték századuk parancsnokának.
A századparancsnok rádión keresztül utasította őket, hogy végezzék ki az ukrán katonákat, akik ezt hallva menekülni próbáltak, de az orosz katonák tüzet nyitottak rájuk. Az SZSZO emlékeztetett arra, hogy a hadifoglyok kivégzése a genfi egyezmények durva megsértése és háborús bűntett.
Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy az orosz erők péntek reggel drónnal mértek csapást Antonyivka településre, aminek következtében egy férfi életét vesztette egy tömegközlekedési megállóban.
Az ukrán légierő közlése szerint az éjjel Oroszország két Iszkander–M ballisztikus rakétával és ötven különböző típusú drónnal támadta Ukrajnát, a légvédelem 33 ellenséges drónt lőtt le. Mikola Kalasnik, a Kijev megyei katonai közigazgatás vezetője arról adott hírt, hogy egy orosz drón roncsai sérüléseket okoztak egy 13 éves fiúnak a régióban – számolt be az MTI.
Már legalább 12 indiai állampolgár halt meg az ukrajnai háborúban, olyanok, akik az oroszok oldalán harcoltak – közölte a Reuters az indiai külügyminisztérium tájékoztatása nyomán. Hozzátették, további 18 indiai még mindig a fronton tartózkodik, 16 személyt pedig „eltűntnek nyilvánított” Oroszország.
India 2024-ben jelentette be, hogy feltártak egy olyan embercsempész-hálózatot, amelyik fiatalokat csábított Oroszországba munkavállalás céljából, de valójában az orosz hadsereg tagjaiként a harcokban való részvételre kényszerítették őket.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Dnyipropetrovszk megyében lévő Krivij Rihre – szülővárosára – mért orosz csapásról pénteken elmondta: egy oktatási intézményben, több lakóépületben és a polgári infrastruktúra létesítményeiben okozott károkat a légicsapás.
Minden ilyen terrortámadás egy újabb emlékeztető arra, hogy kivel van dolgunk. Oroszország nem áll meg magától, csak közös nyomásgyakorlással lehet feltartóztatni. Mindenkinek, aki a világon értékeli az emberéletet, nyomást kell gyakorolnia
– írta Zelenszkij.
Az államfő egy néhány másodperces videófelvételt is mellékelt bejegyzéséhez az okozott pusztításról. A helyi közigazgatás közlése szerint a városban két ötemeletes épület rongálódott meg, ezek közül az egyik kigyulladt, valamint egy használaton kívüli épületben is károk keletkeztek.
A legfrissebb információk szerint négy ember vesztette életét és heten sérültek meg, közülük hárman súlyosan.
Egy hadifogságban lévő ukrán határőr az orosz biztonsági erők kamerájának nyilatkozva arról beszélt, hogy az Ukrán Fegyveres Erők harcokban elesett katonáinak a holttestét elégetik, mert akkor nem kell fizetni utánuk az elhunytak családjainak – jelent meg a RIA Novosztyi oldalán.
Ivan Kuc a videóban arról beszél, hogy olyan sok a halott, hogy Harkivban a helyi krematórium kapacitása nem elegendő, ezért a holttestek elégetésére mobil hamvasztási egységeket vittek a városba.
A határőr annak a hatfős csoportnak a tagja, akiket szenteste napján fogtak el az oroszok a belgorodi terület közelében.
Szerhij Liszak, a Dnyipro Megyei Katonai Közigazgatás vezetője Telegram-csatornáján jelentette január 17-én, hogy az orosz erők ballisztikus rakétákkal támadták Krivij Rihet. Volodomir Zelenszkij szülővárosában két robbanás is történt – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó.
Liszak azt írta, két ötemeletes épület megrongálódott, az egyikben tűz ütött ki. Továbbá egy használaton kívüli épület is megsérült. Az érintett terület átvizsgálása folyamatban van. Állítása szerint öt ember megsérült, közülük három személy súlyosan, őket kórházba vitték. A másik két sérültet a helyszínen ellátták.
A kárpátaljai lap arról számolt be, hogy az országos katasztrófavédelem péntek délután közölte: négy ember – három férfi és egy nő – életét vesztette a támadásban. Olekszandr Vilkul, a városi védelmi tanács vezetője pedig azt írta, hogy január 20-án, hétfőn Krivij Rihben gyásznapot hirdetnek a január 17-ei orosz támadás áldozatainak emlékére.
Oroszország és Irán jelentős stratégiai partnerségi megállapodást ír alá, jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök a Kremlben iráni kollégájával, Masúd Pezeskijannal folytatott megbeszélésen.
Az ön mai látogatása különösen fontos, mert nemcsak lehetőségünk lesz megvitatni együttműködésünk minden területét, hanem egy átfogó stratégiai partnerségről szóló alapmegállapodást is aláírunk Oroszország és Irán között
– idézi az orosz elnök szavait a RIA Novosztyi. Putyin továbbá hangsúlyozta, hogy az új megállapodás az együttműködés minden területén további lendületet ad, többek között
szorosabb lesz a védelmi együttműködés is, ami komoly aggályokat vethet fel a nyugati országokban.
Az iráni elnök pedig azt mondta, hogy az egyezség aláírása hozzájárul a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez.
Az orosz elnök az országok közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődésének ütemét elfogadhatónak nevezte. Az államfő megjegyezte, hogy Moszkva és Teherán továbbra is közös projekteket valósít meg, többek között az atomenergia területén. Pezeskijan ehhez csatlakozva arról beszélt, hogy még pénteken aláírhatják az atomerőművek építéséről szóló megállapodásokat.
Több év börtönbüntetésre ítélte egy oroszországi, Vlagyimiri területen található bíróság Alekszej Navalnij néhai orosz ellenzéki vezető három volt ügyvédjét – írja a The Kyiv Independent.
Vadim Kobzevet, Alekszej Lipcsert és Igor Szergunint egy zárt ajtók mögött lefolytatott tárgyalás után „szélsőségesség” vádjában mondták bűnösnek, amiért részt vettek Alekszej Navalnij korrupcióellenes alapítványában. Az alapítvány volt a zászlóshajója Oroszország legismertebb ellenzéki vezetőjének, aki 2024 februárjában tisztázatlan körülmények között halt meg egy orosz büntetőtelepen.
Vadim Kobzevet öt és fél év, Alekszej Lipcsert öt év, Igor Szergunint három és fél év börtönbüntetésre ítélték, amelynek letöltése után még három évig nem gyakorolhatják az ügyvédi hivatást.
A most elítélt ügyvédeket 2023 októberében vették őrizetbe, miután azzal vádolták őket, hogy ügyvédi státuszukat „felhasználva” megkönnyítették a bebörtönzött Alekszej Navalnij és az orosz hatóságok által „szélsőségesnek” minősített szervezete közötti kommunikációt. A néhai ellenzéki vezér 2011-ben indult korrupcióellenes alapítványa 2011 óta publikál vizsgálatokat orosz vezetők, köztük Vlagyimir Putyin és Dmitrij Medvegyev korrupciógyanús ügyeivel kapcsolatban.
Olga Mihajlova és Alekszandr Fedolov, Navalnij két másik, ugyancsak „szélsőségességgel” vádolt volt ügyvédje elhagyta Oroszországot, az orosz hatóságok körözést adtak ki ellenük.
Az ENSZ adatai szerint 2024-ben az előző évhez képest 30 százalékkal nőtt a háborúban életüket vesztett vagy sérüléseket szenvedett civilek száma. A háború kezdete óta az oroszok legkevesebb 12 456 civilt öltek meg.
A halálos áldozatok között 669 gyerek van. A sebesültek száma pedig 28 382, köztük 1833 a gyerek az ENSZ információi szerint.
„Különös aggodalomra ad okot az életüket vesztett, illetve megsebesült gyerekek számának növekedése. 2024-ben kilenc hónap alatt több gyerek esett az agresszió áldozatául, mint 2023-ban összesen” – idézi Rosemary DiCarlót, a világszervezet politikai és béketeremtési ügyekért felelős főtitkárhelyettesét a Kárpáti Igaz Szó.
Scott Bessent, Donald Trump megválasztott amerikai elnök pénzügyminiszter-jelöltje a szenátus pénzügyi bizottsága előtti megerősítő meghallgatásán kijelentette, hogy „100 százalékban” támogatná az Oroszország elleni szigorúbb szankciókat az ukrajnai háborút lezáró tárgyalások érdekében – derült ki a CNBC csütörtöki beszámolójából.
Ha az Orosz Föderáció bármelyik tisztségviselője figyelemmel kíséri ezt a megerősítő meghallgatást, tudniuk kell, hogy ha megerősítenek, és ha Trump elnök az ukrajnai háború befejezését célzó stratégiája részeként ezt kéri, akkor 100 százalékban támogatni fogom az erősebb szankciókat
– fogalmazott Scott Bessent.
Megjegyezte, hogy kijelentése különösen fontos az orosz olajipari óriások számára, mivel a szankciókat olyan szintre fogják szigorítani, hogy az Oroszországot a tárgyalóasztalhoz kényszeríti. A leendő amerikai pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy szerinte az előző amerikai kormányzat alatt nem voltak elég kemények az Oroszország elleni szankciók.
Az újonnan hivatalba lépő Trump-kormányzat képes lesz közvetíteni egy „jó” és „erős” békemegállapodást Ukrajnában, feltéve, hogy Kijev beleegyezik – mondta Antony Blinken leköszönő amerikai külügyminiszter egy január 16-i sajtótájékoztatón a The Kyiv Independent beszámolója szerint.
Úgy vélem tehát, hogy a hivatalba lépő kormányzat olyan helyzetben van, hogy ha az ukránok úgy kívánják és úgy döntenek, akkor segíthet egy jó megállapodás megkötésében. Donald Trump arról beszél, hogy jó és erős béketerveik vannak, szerintem itt a lehetőség, hogy ilyen alkukat kössünk
– fogalmazott Joe Biden külügyminisztere, miután megjegyezte, hogy a Biden-kormányzatnak és a nemzetközi partnereknek köszönhetően Oroszországnak nem sikerült leigáznia Ukrajnát.
Antony Blinken megjegyezte, hogy egy esetleges tűzszünetnek tartósnak kell lennie, és nem csupán egy szünetnek, amely lehetőséget ad Vlagyimir Putyin orosz elnöknek arra, hogy „pihenjen, feltöltődjön, majd amikor megfelelőnek ítéli a pillanatot, újra támadjon”.
„Tehát bármilyen tűzszünetbe be kell építeni a szükséges és hatékony elrettentő erőt, hogy ne támadjon újra. Ez szerintem szükséges része minden jó, erős megállapodásnak Ukrajna számára” – mondta az amerikai vezető diplomata. A külügyminiszter kiemelte a Biden-kormányzat eddigi erőfeszítéseit is arra, hogy Ukrajna a lehető legerősebb pozícióba kerüljön az esetleges tárgyalásokon, megjegyezve, hogy Oroszország hatalmas harctéri veszteségeket szenvedett és egyre nagyobb gazdasági nehézségekkel küzd.
A Világbank előrejelzése szerint Ukrajna gazdasági növekedése 2025-re 2 százalékra lassul, aminek alapja, hogy a háború egész évben folytatódik – olvasható a pénzügyi intézmény januári Globális Gazdasági Kilátások (Global Economic Prospects) elnevezésű jelentésében.
A Világbank becslése szerint Ukrajna növekedése 2024-ben 3,2 százalékra lassult, ami olyan kihívásokat tükröz, mint a csökkent energiakapacitás és a téli áramkimaradások, amelyek visszafogták a kereskedelem és az ipari termelés növekedését.
Ukrajna növekedése az előrejelzések szerint 2025-ben 2 százalékra lassul, feltéve, hogy az aktív ellenségeskedések egész évben folytatódnak. Az aktív ellenségeskedések megszűnését feltételezve, valamint a fogyasztásba és az újjáépítésbe történő beruházások révén 2026-ban tartós, 7 százalékos fellendülés várható
– áll a jelentésben. Megjegyzik, hogy az elmúlt egy évben a konfliktus Ukrajna lakosságának 41 százalékát érintette közvetlenül, kiemelve a súlyos emberi és gazdasági veszteségeket. Ukrajnában a védelmi célú katonai kiadások 2023-ban a GDP mintegy harmadát tették ki.
Szeptemberben kezdődik az egyetemi hallgatók számára a katonai alapkiképzés, amely 90 óra elméletet és 210 óra gyakorlatot tartalmaz a fegyveres erők központjaiban és más intézményekben – közölte pénteken Ukrajna védelmi minisztériuma.
Minden diáknak, mind a férfiaknak, mind a nőknek, részt kell venni az elméleti tanfolyamon. A gyakorlati tanfolyam csak azoknak a férfiaknak kötelező, akik egészségügyileg alkalmasak a katonai szolgálatra. A nők csak akkor vesznek részt a gyakorlati tanfolyamon, ha ezt kérik, miután átmentek az orvosi vizsgálaton
– olvasható a tárca közleményében.
A minisztérium megjegyezte, hogy az elméleti órákon a hallgatók elsajátítják a fegyverek kezelésének készségeit, alapvető taktikai, hírszerzési, pszichológiai ismereteket szereznek, valamint a képzésen szó esik az elsősegélynyújtásról, valamint a katonai fegyelem alapjairól is. A tanfolyamok elvégzése után a hallgatók katonai esküt tesznek, bizonyítványt és katonai szakképesítést szereznek.
A Donald Trump vezette új kormányzatnak megvannak a szükséges előfeltételei ahhoz, hogy segítsen Ukrajnának jó megállapodást kötni az orosz−ukrán háború befejezése és a tartós béke megteremtése érdekében − jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter, amit megosztott az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán kormányfő hangsúlyozta, hogy a jó megállapodáshoz olyan tűzszünetre van szükség, amely fenntartható és tartós, és nem ad lehetőséget Putyinnak arra, hogy megpihenjen, újrafegyverkezzen és visszatérjen az agresszióhoz.
Minden tűzszünetnek magában kell foglalnia a hatékony elrettentést, amely szükséges ahhoz, hogy megakadályozza Putyint abban, hogy újra támadjon
− mondta Blinken, majd megjegyezte, hogy ennek számos módja van, és a jelenlegi kormányzat megvitatta ezeket az európai partnerekkel, valamint megosztotta a leendő Trump-kormányzattal.
A külügyminiszter kijelentette, hogy Joe Biden kormánya segített Ukrajnának abban, hogy „ne valósuljon meg Putyin terve, hogy Ukrajnát letörölje a térképről, és Oroszországhoz csatolja, hogy megvalósítsa birodalmi terveit”.
Hozzátette azt is, hogy az orosz gazdaságra gyakorolt hatás már most is érezhető, és hogy „egyre nehezebb az a teher, amelyet a jelenlegi kormányzat Oroszországra rótt”.
„Ukrajna talpon van, és ez a legfontosabb mind közül”
− közölte Blinken, aki reményét fejezte ki, hogy a következő amerikai kormányzat képes lesz arra, hogy az összes korábbi eredményre építsen ezen a területen, és biztosítsa, hogy Ukrajna ne csak túléljen, hanem ténylegesen gyarapodjon.
Oroszország 815 820 katonát vesztett Ukrajnában a háború kezdete, vagyis 2022. február 24. óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara január 17-én.
Ez a szám magában foglalja az orosz erők csak az elmúlt napon elszenvedett 1670 fős élőerő-veszteségét is.
A jelentés szerint Oroszország emellett 9803 harckocsit, 20 381 páncélozott harcjárművet, 34 256 járművet és üzemanyagtartályt, 22 019 tüzérségi rendszert, 1262 többszörös rakétaindító rendszert, 1046 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 331 helikoptert, 22 566 drónt, 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót veszített – idézi a jelentést a The Kyiv Independent.
Riasztották a román légierő két F−16-os vadászgépét péntek hajnalban a Duna-delta térségébe, és egy drónbecsapódás nyomait fedezték fel román területen azt követően, hogy a román hadsereg radarjai légtérsértéseket észleltek az ukrán folyami kikötők elleni újabb orosz légitámadás során − közölte pénteken a román védelmi minisztérium (MAPN).
A légtérvédelmi járőrszolgálat gépei 1 óra 35 perckor szálltak fel a Borcea támaszpontról, ahova 3 óra 48 perckor tértek vissza. A katasztrófavédelem 1 óra 45 perckor a telefonokra küldött RO-Alert üzenettel figyelmeztette az ukrán határral szomszédos Tulcea megyei lakosságot a becsapódások veszélyére. A riasztást hajnali 3 óra 30 perckor vonták vissza − tájékoztatott az MTI.
A térséget péntek reggel átfésülő katonák a Tulcea megyei Plauru közelében egy lehetséges drónbecsapódás helyszínét fedezték fel. A térséget lezárták, hogy a hadsereg, a belügyi alakulatok és a Román Hírszerző Szolgálat szakértői alaposabban megvizsgálhassák a nyomokat.
A román védelmi minisztérium határozottan elítéli az ukrajnai dunai kikötőkben civil célpontok elleni indokolatlan, a nemzetközi jogot sértő orosz légitámadást
− szögezte le a MAPN közleményében, hozzátéve, hogy a román hadsereg folytatja a veszélyeztetett térség légi és szárazföldi ellenőrzését, és azonnal tájékoztatja szövetségeseit minden észlelt incidensről.
Tavaly az Oroszország elleni védekezésre fordított összeg elérte a 100 milliárd dollárt – idézi a Kárpáti Igaz Szó Volodimir Zelenszkijt, aki csütörtökön egy kijevi sajtótájékoztatón Sir Keir Starmer brit miniszterelnökkel újságírók kérdéseire válaszolt.
Ukrajna elnöke elmondta, hogy a legjelentősebb összeget, mintegy 40 milliárd dollárt, az ország saját forrásaiból biztosított, míg az Egyesült Államok 35 milliárd dollárral járult hozzá a hadi kiadásokhoz, Ukrajna európai támogatói pedig 25 milliárd dollárt biztosítottak.
Volodimir Zelenszkij azt is hangsúlyozta: fontos, hogy az Egyesült Államok és Európa támogatása összehangolt és egységes legyen. Kiemelte, hogy Ukrajna meghatározó összeget saját forrásaiból teremtett elő.
Ukrajna újabb katonai segélycsomagot kap Olaszországtól – közölte Rusztem Umerov védelmi miniszter január 16-án, miután Kijevben találkozott olasz kollégájával, Guido Crosettóval.
„A katonai segélycsomag már úton van Ukrajnába” – mondta Umerov, majd hozzátette, hogy „modern fegyverekről van szó, amelyek segítenek katonáinknak abban, hogy erőteljes csapásokat mérjenek az ellenségre”.
A két miniszter megállapodott a Kijev és Róma közötti védelmi együttműködés megerősítéséről. Az országok közös vállalkozások és más kezdeményezések indítását is tervezik az ukrán védelmi ipar támogatására.
Umerov szerint Crosetto támogatta a Ramstein-formátumú találkozót is – közölte a The Kyiv Independent.
A Kremlnek nincs oka arra, hogy a jelenlegi frontvonalon leállítsa a háborút, annak befagyasztását tényként kezelni veszélyes lehet Ukrajnára nézve – jelentette ki Marija Berlinszkaja ukrán katonai önkéntes a Téma Mosejcsukkal című podcast adásában. Úgy látja, a háború folytatása az egyik legvalószínűbb forgatókönyv 2025-ben.
Az önkéntes elmondta, hogy információi szerint az orosz mozgósítással nincsenek problémák, sőt, mint hangsúlyozta, több tízezer zsoldos csatlakozik az orosz hadsereghez a világ minden tájáról. Rámutatott, hogy Belarusz, Kína, Észak-Korea és Irán közös védelmi-ipari komplexuma Oroszország igényeinek megfelelően működik.
Az oroszok megtanultak szankciók alatt, félhibrid elszigeteltségben élni. Nem értem, miért kellene most abbahagyniuk. Előre haladnak, minden nap több tucat négyzetkilométernyi területet veszítünk el. Minden héten elveszítünk 3-4-5 falut. Miután begyakorolták ezt a taktikát, minden lehetőségük megvan arra, hogy tovább haladjanak
– fogalmazott az önkéntes.
A világ meghatározó politikusainak viselkedése, retorikája és a jelenlegi konfliktusok a harmadik világháború közeledtét jelezhetik – fogalmazott Marija Berlinszkaja ukrán katonai önkéntes a Téma Mosejcsukkal című podcast adásában.
„Ha abból, amit Trump hangoztat, valami megvalósul, ha komolyan vesszük, akkor 3-4 különböző világkonfliktus fog kialakulni. 2025-től kezdve van valami, ami veszélyesebb, mint a nukleáris fegyverek – a technológiai fejlődés. A technológia fejlődése elér egy olyan szintet, ahol az emberiség számára egyre könnyebbé válik egymás tömeges legyilkolása” – fogalmazott az önkéntes. Hozzátette, hogy Kína és India a drónok, robotok, valamint más technológiák tömeges gyártásába kezdett, miközben Ukrajna a különböző technológiák tesztpályájává vált a háborúban.
Az öregedő világpolitikusok bizonyos bosszút akarnak állni. Vlagyimir Putyin és Donald Trump a hetvenes éveikben járnak. Hszi Csin-ping az 50-es években született politikusok generációja. Emlékeznek a régi világra, de beléptek az új világba, új eszközökkel. Azt, hogy a fékek és ellensúlyok rendszere mennyire lesz elég mindannyiunk számára – nem tudom
– fogalmazott az ukrán önkéntes, aki különösen amiatt aggódik, hogy Amerika eltávolodik a régi, világrendet garantáló szerepétől, és elkezdheti használni az „erősek jogát”. Kijelentette, hogy számára egyre inkább úgy tűnik, hogy az orosz–ukrán háború a harmadik világháború bevezetője.
Sir Keir Starmer brit miniszterelnök biztosította, hogy London kész „teljes körű szerepet” vállalni az esetleges ukrajnai békefenntartásban, bár jelenleg nem lát erre lehetőséget – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Sky News munkatársai arról kérdezték a brit kormányfőt, hogy Nagy-Britannia kész lenne-e szerepet vállalni az Ukrajnával kapcsolatos esetleges béketárgyalásokon, beleértve brit csapatok bevetését a béke fenntartására.
Nem akarok elébe menni a dolgoknak, de világossá tettem, hogy teljes mértékben szerepet fogunk vállalni, mert itt nem csak Ukrajna szuverenitásáról van szó, hanem arról, hogy ez milyen hatással lesz az Egyesült Királyságra, az értékeinkre, a szabadságunkra, a demokráciánkra. Mert ha Oroszország sikerrel jár ebben az agresszióban, az mindannyiunkat nagyon-nagyon hosszú időre befolyásolni fog
– válaszolta Sir Keir Starmer.
2024 decemberében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elismerte, hogy a brüsszeli találkozókon szóba került egy békefenntartó misszió Ukrajnába telepítésének gondolata egy újabb orosz támadástól való elrettentésként, és azt mondta, hogy már „pozitív dolgokat lát” egyes vezetők részéről.
Zelenszkij később azt mondta, hogy az európai békefenntartók Ukrajnába telepítése lehetséges, de nem zárhatja ki a jövőben a NATO-tagságot.
Az orosz áldozatok nyilvánosan elérhető adatokkal alátámasztott száma a december 20-ai frissítés szerint 84 761 volt, ebből több mint 4500 tiszt – írja az orosz Mediazona.
A Mediazona a BBC News orosz szolgálatával és egy önkéntesekből álló csapattal együttműködve folytatja az ukrajnai orosz katonai áldozatokról szóló információgyűjtést.
Az általuk közölt adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak, például a hozzátartozók közösségi médiában közzétett bejegyzéseiből, a helyi média jelentéseiből, a helyi hatóságok nyilatkozataiból, gyászjelentésekből vagy sírfeliratokról.
Ezért nem a halálos áldozatok teljes számát rögzítik, hanem csak azokét, akik név szerint beazonosíthatók.
Matematikai statisztikai módszerekkel extrapolálva az oroszok tényleges vesztesége a július 5-ig terjedő időszakban valószínűleg 120 ezer fő körül járhatott.
Magyarország területére 2025. január 16-án az ukrán–magyar határszakaszon 4320 fő lépett be.
A beléptetettek közül a rendőrség 41 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte a rendőrség.
Az észt és litván hatóságok bírálták az Egyesült Államok által a mesterségesintelligencia-chipek egyes EU-országokba történő kivitelével kapcsolatban elfogadott korlátozó intézkedéseket – számolt be az MTI.
Teljesen elfogadhatatlan, hogy Joe Biden elnök kormánya úgy döntött, korlátozza jelentős számú uniós tagállam és NATO-szövetséges ország, köztük Észtország hozzáférését a mesterségesintelligencia-technológiákhoz. Ez a döntés közvetlenül érinti mind a már folyamatban lévő, mind az Észtország és más uniós országok által tervezett projekteket, amelyek célja a biztonságos és megbízható mesterséges intelligencia és alkalmazásainak létrehozása
– idézte Margus Tsahkna észt külügyminisztert az ERR észt állami műsorszolgáltató. A tárcavezető hozzátette: Észtország felvetette a kapcsolatot az amerikai hatóságokkal és az Európai Bizottsággal, hogy biztosítsák „a hiba gyors kijavítását”.
A litván parlament elnöke, Saulius Skvernelis azt mondta, hogy az Egyesült Államok döntése „az értékalapú külpolitika kudarcát mutatja”. „Ez meglepő. Nagyon meleg közvetlen barátságot tanúsítottunk, de mint látjuk, egyetlen chipgyár sem jelent meg itt, és nem tartozunk az [orosz] baráti országok közé sorolt államok közé” – idézte őt a Delfi litván hírportál.
Az ügy előzménye, hogy a leköszönő amerikai kormányzat hétfőn jóváhagyta a belföldön gyártott félvezetők és MI-technológiák külföldi szállítására vonatkozó szabályokat.
Az amerikai kereskedelmi minisztériumhoz tartozó Ipari és Biztonsági Hivatal közleménye hangsúlyozta, hogy az új szabályok jóváhagyásával a Biden-kormányzat azt szeretné megakadályozni, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos technológiák „rosszindulatú szereplők kezébe kerüljenek”, akik azt felhasználhatnák az Egyesült Államok ellen.
Szerdán Lengyelország washingtoni nagykövetsége magyarázatot kért az amerikai féltől a fejlett chipek exportját érintő korlátozások kapcsán – közölte Dariusz Standerski lengyel digitalizációügyi miniszterhelyettes a Polskie Radio 1 közszolgálati csatornán. A nyilatkozó egyben jogosnak találta, hogy az ügyben az Európai Bizottság is tiltakozott.
A Dmitro Lubinyec ukrán ombudsman által vezetett ukrán delegáció felszólította Oroszországot, hogy egy négyoldalú találkozó során tegyék lehetővé a Vöröskereszt képviselőinek, hogy meglátogathassák az összes ukrán foglyot – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán fél többször hangsúlyozta, hogy a Vöröskeresztet be kell engedni az ukrán hadifoglyok fogva tartásának minden helyére, hogy teljes mértékben biztosítani lehessen a Vöröskereszt mandátumának teljesítését és a genfi egyezmények teljes körű végrehajtását
– jelentette ki az ombudsman.
Lubinyec szerint a négyoldalú találkozóra első alkalommal az ukrán fél kezdeményezésére került sor. Az ukránok mellett részt vett rajta Tatjana Moszkalkova orosz emberi jogi ombudsman, Jürg Eglin, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága ukrajnai küldöttségének vezetője, valamint a Vöröskereszt oroszországi és fehéroroszországi küldöttsége Boris Michel vezetésével.
Az ombudsman elmondta, hogy megvitatták a vegyes orvosi bizottságok létrehozásának szükségességét is, amelyek a foglyok egészségi állapota alapján határoznák meg a fogolycsere prioritását.
A felek megállapodtak abban, hogy folytatják a kölcsönös információcserét az eltűnt hadifoglyok felkutatásáról és a fogva tartott civilek hazatéréséről.
Sir Keir Starmer brit kormányfő csütörtökön Kijevben járt, és szokatlan közelségből tapasztalhatta meg az egyik orosz támadást.
Mint korábban írtuk, a brit miniszterelnök egy száz évre szóló megállapodás aláírását jelentette be, valamint azt, hogy az Egyesült Királyság újabb katonai eszközöket ad át Ukrajnának a háborúhoz. De beszélt arról is, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a jelek szerint egyáltalán nem akar leállni az Ukrajna elleni agresszióval.
A The Guardian beszámolója szerint az utóbbi állítást drámai módon szemléltette az a tény, hogy
egy orosz drón pont akkor repült a kijevi Mariinszkij-palota felett, amikor sir Keir Starmer és Volodimir Zelenszkij ott tárgyaltak.
Az érkező drón miatt a légvédelem is működésbe lépett, és robbanást lehetett hallani. Kijevi tisztviselők utóbb azt közölték, hogy a drón nem okozott sérülést, viszont némi kárt igen, mivel rázuhant egy autóra. Az AFP egyik újságírójának sikerült videóra vennie az esetet, bár a távolság miatt nem sok látszik a drónból.
Sir Keir Starmer szerint a támadás emlékeztetett arra, és átérezhetővé tette azt, amit az ukránok nap mint nap át kell hogy éljenek. „Ez egy mindennapos fenyegetés, amellyel Ukrajna hihetetlen elszántsággal és határozottsággal néz szembe” – fogalmazott. Volodimir Zelenszkij pedig azt mondta a közös sajtótájékoztatón a dróntámadásról, hogy ők is ehhez hasonlóan fognak „beköszönni” Moszkvának.
Az eset azért mondható szokatlannak, mert az orosz fél eddig többnyire igyekezett ügyelni arra, hogy az ukrán fővárost ne akkor támadják, amikor épp egy külföldi állam magas beosztásban lévő tisztviselője (pláne miniszterelnöke) ott jár – bár egy-két hasonló eset már előfordult.
Kedves olvasóink!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:
Tartson velünk ezúttal is!