Az ukrán–magyar határszakaszon 4115-en léptek be Magyarországra vasárnap – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 24 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Ukrajna azt akarta demonstrálni, hogy az észak-koreai csapatok orosz katonákkal harcolnak ellene. Ennek bizonyítására azonban egy nagy téttel bíró küldetésre volt szükség. A művelet eredményeként az ukránok meggyőző bizonyítékot szereztek, mivel elfogták az első észak-koreai katonát – írja a The Wall Street Journal.
A lap nyilvánosságra hozta az ukrán akció részleteit. Aznap az ukrán különleges erők egy sebesült észak-koreai katonára bukkantak, aki az oroszországi Kurszk térségében feküdt egy erdőben. Amikor a fiatal katona észrevette őket, egy gránáttal a kezében fenyegetni kezdte őket.
Az ukrán csoport parancsnoka, egy Hrin hívójelű százados, néhány koreai nyelven elhangzó, ilyen esetekre megtanult mondattal próbálta megnyugtatni a férfit.
„Testvér, minden rendben” – mondta. „Minden rendben van. Segítek” – tette hozzá oroszul.
Az ukrán hadsereg megpróbálta foglyul ejteni a katonát. Egészen addig az Oroszország oldalán harcoló több ezer észak-koreai közül senkit sem fogtak el élve. Az ukrán hadsereg szerint néhányan közülük a halált választották a megadás helyett, míg másokat bajtársaik öltek meg, hogy elkerüljék a fogságba esést.
Ukrán tisztviselők szerint Észak-Korea háborúban való részvétele a globalizáció bizonyítéka. Kijevi becslések szerint Oroszország december óta mintegy 12 ezer észak-koreai katonát telepített a kurszki térségbe.
Az észak-koreai katonák, akik többnyire páncélozott járművek támogatása nélkül, gyalogsági támadásokat hajtanak végre, a jelentős veszteségek elszenvedése ellenére rendkívül motiváltak.
A halott észak-koreai katonáknál talált dokumentumok tanúskodnak fegyelmezettségükről és áldozatkészségükről. Ugyanakkor arra is utalnak, hogy az orosz fél megpróbálja eltitkolni az észak-koreaiak jelenlétét.
Hrin csapata gondosan előkészítette a fogoly elfogására irányuló műveletet. Január 9-én, miután átosontak egy aknamezőn, csapdát állítottak, amelynek eredményeként felfedezték és bekerítették a sebesült katonát.
Eleinte ellenállt, és egy gránátot tartott a kezében. Hrin gesztusokkal jelezte neki, hogy segít neki, így az észak-koreai végül átadta a fegyverét. „Úgy bántunk vele, mint egy gyerekkel. Nem akartuk, hogy kárt tegyen magában” – mondta Hrin.
Az ukránok megkezdték a fogoly átszállítását az aknamezőn, amikor az orosz tüzérség intenzív ágyúzásba kezdett. „Az oroszok minden erejüket bevetették, amivel akkoriban rendelkeztek, csak hogy megszabaduljanak mind a koreaiaktól, mind tőlünk” – mesélte Hrin.
A fogoly, egy 20 éves puskás azt állította, hogy nem tudja, hol van, és hogy Ukrajna ellen harcol. A kihallgatás során megkérdezte, hogy az ukránok jó emberek-e, és amikor igenlő választ hallott, azt mondta: „Itt akarok élni”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem sokkal később bejelentette két észak-koreai katona elfogását, és felajánlotta, hogy ukrán hadifoglyokra cseréli őket Oroszországban.
Az észak-koreaiak elfogása értékes információkkal szolgál majd a kiképzésükről, az észak-koreai életükről és a háborúban betöltött szerepükről. „Élő bizonyítékul szolgálnak arra, hogy Észak-Korea illegálisan részt vett az oroszországi háborúban” - mondta Lee Seongmin, a Human Rights Foundation Korea osztályának igazgatója.
Egy kijevi ünnepségen Zelenszkij kitüntetéseket adott át a kockázatos műveletben részt vevő különleges erőknek.
Amikor Oroszország közel három évvel ezelőtt megszállta Ukrajnát, Joe Biden elnök három célt tűzött ki az amerikai válaszlépésekkel kapcsolatban, de Ukrajna győzelme soha nem szerepelt ezek között – írja a Time.
A New York-i székhelyű lap szerint a Fehér Ház akkori missziójának leírására használt kifejezés – Ukrajna támogatása „addig, amíg szükséges” – szándékosan homályosan volt megfogalmazva, ami felvetette a kérdést, hogy: Addig, amíg szükséges mit tegyünk?
Szándékosan nem beszéltünk a területi paraméterekről
– mondja Eric Green, aki akkoriban Biden Nemzetbiztonsági Tanácsának tagja volt, és az Oroszország-politikát felügyelte. Az Egyesült Államok, más szóval, nem tett ígéretet arra, hogy segít Ukrajnának visszaszerezni az összes területet, amelyet Oroszország elfoglalt, természetesen a 2014-ben elfoglalt hatalmas kelet-ukrajnai területeket és a Krím félszigetet sem.
Az ok egyszerű volt, mondja Green: a Fehér Ház véleménye szerint ez meghaladta Ukrajna képességeit, még a Nyugat erőteljes segítsége mellett is. „Ez végül nem lett volna sikertörténet. A fontosabb cél az volt, hogy Ukrajna szuverén, demokratikus országként fennmaradjon, amely szabadon folytathatja a Nyugattal való integrációt”.
Ez volt az egyik a három célkitűzés közül, amelyet Biden kitűzött – írja a lap. Azt is akarta, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei egységesek maradjanak, továbbá ragaszkodott ahhoz, hogy elkerüljék a közvetlen konfliktust Oroszország és a NATO között.
A cikk szerzője szerint, visszatekintve az ukrajnai háború alatti vezetésére – amely minden bizonnyal államférfiúi örökségét fogja meghatározni – Biden elérte ezt a három célt. De a siker e korlátozott feltételek mellett kevés elégedettséget nyújt még néhány legközelebbi szövetségesének és tanácsadójának is.
Sajnos ez az a fajta siker, amely miatt nem érzed magad nagyszerűen. Mert annyi szenvedés vár Ukrajnára, és annyi bizonytalanság, hogy végül hova fog ez vezetni
– nyilatkozta Green a lapnak.
Tűz ütött ki az oroszországi Tatárföld Kazany városában január 20-án éjjel a város elleni ukrán dróntámadás következtében – jelentették az orosz Telegram csatornák a The Kyiv Independent ukrán hírportál beszámolója szerint. A közösségi médiában közzétett videókon lángba borult területek láthatóak, helyi idő szerint 5 óra 30 perc körül több robbanást is jelentettek a városban.
A jelentések szerint az ukrán drónok a kazanyi légiközlekedési üzemet célozták meg. Az Európai Unió által 2023-ban szankcionált üzemben polgári repülőgépek mellett Tu-160-as stratégiai és Tu-22-es nagy hatótávolságú bombázókat is gyártanak.
A drónok egy repülőteret is célba vették, ahol több üzemanyagtároló tartály is található. Tatárföld sajtószolgálata azt állította, hogy a támadás nem okozott kárt, megjegyezve, hogy az összes drónt sikeresen lelőtték. Az ország szövetségi légiközlekedési ügynöksége közölte, hogy a kazanyi nemzetközi repülőtér felfüggesztette járatait a támadás miatt.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök ismét ígéretet tett az ukrajnai háború befejezésére, és utasítást adott arra, hogy beiktatása után – egy találkozó megbeszélése céljából – telefonon egyeztessen Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – írja a CNN.
Véget fogok vetni az ukrajnai háborúnak. Véget vetek a közel-keleti káosznak. Megakadályozom a harmadik világháborút
– fogalmazott Donald Trump.
„Trump utasította segítőit, hogy az eskütételét követő napokban szervezzenek egy telefonbeszélgetést Putyinnal, amelynek egyetlen célja van: megbeszélni egy személyes találkozót a következő hónapokban, hogy megpróbáljanak véget vetni az ukrajnai háborúnak” – olvasható a lapban.
A CNN felidézte, hogy elnökjelöltként Trump azt ígérte, hogy hivatalba lépése után egy napon belül véget vet a háborúnak, „de a beiktatásának előestéjén, amikor kevés jel utal arra, hogy a közel három éve tartó háború a végéhez közeledik, szinte biztos, hogy megszegi ezt az ígéretét”.
Ehelyett Trump és csapata reméli, hogy gyorsan haladni fog egy olyan rendezési terv kidolgozása felé, amelyet már elnöksége első hónapjaiban végre lehetne hajtani – többek között úgy, hogy közvetlenül Putyinnal tárgyal.
Trump nemzetbiztonsági csapatának tisztviselői már hetekkel ezelőtt megkezdték a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetés előkészítését. Nem világos, hogy a hívás időpontját véglegesítették-e már.
Amint Trump hivatalba lép, amerikai és orosz tisztviselők komolyan elkezdhetnek dolgozni a személyes találkozó megszervezésén. Az új elnök azt mondta, hogy már szervezik a megbeszéléseket, de a Kreml közölte, hogy a hivatalos előkészületek megkezdésével megvárja Trump hivatalba lépését. Svájc és Szerbia kijelentette, hogy készen áll a találkozó megszervezésére.
A lap szerint Trump és Putyin bármilyen tárgyalása „éles eltérést tükrözne Joe Biden elnök megközelítésétől”, ugyanis a leköszönő elnök közel három éve nem beszélt közvetlenül Putyinnal.
Trump másképp látja a dolgokat. Egy, az észjárását ismerő személy által leírtak szerint az a véleménye, hogy a Putyinnal való közvetlen kapcsolatfelvétel pontosan az, amire szükség van ahhoz, hogy megoldást találjunk a háború befejezésére
– írja a lap.
Egyelőre nem világos, hogy Trump milyen mértékben tervezi folytatni a Biden-kormányzat stratégiáját, amely szerint Kijevet fegyverekkel és hírszerzéssel látja el, és – azon kívül, hogy ellenzi Ukrajna NATO-csatlakozását – nem mondta el, milyen biztonsági garanciákat fogadna el, hogy kielégítse Volodimir Zelenszkijt.
Azt sem pontosította, hogy ki fizetné Ukrajna újjáépítését, bár korábbi megjegyzései alapján nem valószínű, hogy az Egyesült Államok.
A megkérdezett amerikaiak több mint fele (51 százalék) úgy véli, hogy Washington túl sok pénzt költ Kijev támogatására – írja az Ipsos közvéleménykutatását a Sztrana.
Eszerint a republikánusok 67 százaléka, a demokraták 37 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy „az Egyesült Államok túl sok pénzt költ katonai támogatásra Ukrajnának”.
A megkérdezettek 17 százaléka úgy véli, hogy az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás nem elegendő, a válaszadók 28 százaléka pedig elegendőnek értékeli a Kijevnek nyújtott segítség mértékét.
Korábban az USA szociológiai felmérést végzett, amelyből kiderült, hogy az amerikaiak fele várja az orosz-ukrán konfliktus végét. Így a megkérdezettek 50 százaléka szerint „minél hamarabb tűzszünetet kell elérni, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy Ukrajna nem adja vissza az összes földjét”. Ezt az álláspontot 2022 nyarán 31 százalék képviselte. Ugyanakkor az amerikaiak 48 százaléka támogatta, hogy továbbra is segítsék Kijevet a területek visszaszerzésében.
Az ukrán haderő tüzérségi támadást indított a Zaporizzsjai terület vasziljevkai bírósága ellen − közölte Jevgenyij Balickij, a terület kormányzója Telegram-csatornáján. „Az ellenség tüzérségi támadást indított azonosítatlan lőszerrel Vasziljevka városában. A kerületi bíróság épülete megsemmisült” − írta a helyi közigazgatás vezetője.
Már csütörtökön is ezt a területet támadták az ukránok, akkor Szkelki községet érte támadás. Az egészségügyi hatóságok közlése szerint két ember megsérült, de nincsenek életveszélyben − tájékoztatott a Ria Novosztyi.
Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok a TSN tévécsatornának adott vasárnapi interjújában közölte, hogy az ország saját légvédelmi rendszert fejleszt, amely az amerikai Patriot rendszerrel egyenértékű képességekkel rendelkezik − írta az Ukrajinszka Pravda.
A beszélgetésben arra utalt Szirszkij, hogy a szovjet időkben Ukrajna legyártotta a saját légvédelmi rakétarendszereik összes vezérlőjét, vagyis megvan a kapacitásuk arra, hogy maguknak gyártsák ezeket az eszközöket. Arra a kérdésre, hogy Ukrajna legyárthatja-e a Patriot rendszer saját megfelelőjét, Szirszkij úgy válaszolt, hogy teljesítménye hasonló lesz az amerikaiakéhoz.
Vlagyimir Putyin orosz elnök nem hagy fel a nukleáris fenyegetésekkel – véli Ben Hodges nyugalmazott amerikai altábornagy, az amerikai hadsereg európai parancsnoka.
Szerintem folytatni fogják a nukleáris fenyegetések politikáját, hogy ha bizonyos dolgokat teszünk, akkor atomfegyvereket fognak bevetni... Látták, hogy ez mennyire hatékony volt az elmúlt három évben
– idézi az Unian a nyugalmazott katonát.
A tábornok szerint Joe Biden amerikai elnök kormányát és más nyugati kormányokat „megbénította a félelem”, hogy Oroszország taktikai atomfegyvereket vethet be. Hodges azzal vádolja a Nyugatot, hogy nem veszi komolyan az orosz fenyegetést, és nem reagál arra, amit Putyin tett Ukrajna ellen, és nem ismeri fel, hogy saját érdeke Kijev győzelmének elősegítése:
Nem tudtunk eléggé összefogni, és nem mutattuk meg a politikai akaratot, hogy előnyeinket felhasználva segítsünk Ukrajnának legyőzni Oroszországot
– mondta Hodges.
Korábban a Business Insider arról írt, hogy Oroszországnak komoly nehézségei vannak az RS–28 Sarmat interkontinentális ballisztikus rakéta indításával. E tekintetben régebbi, gyengébb rakétákra szorul, miközben más nagyhatalmak modernizálják nukleáris erőiket.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője Telegram-csatornáján kérte számon Volodimir Zelenszkijt, melyben azt írta, hogy az ukrán elnök az elmúlt évben több mint 35 országban járt, miközben Ukrajna háborúban áll. Továbbá kiemelte, hogy még csak most kezdődött el az új év, de két hét alatt már Németországban, Olaszországban és Lengyelországban is járt. Ugyanakkor arról sem mondott igazat a orosz külügyi szóvivő szerint, hogy nem megy el Donald Trump beiktatására, ennek ellenére az oroszok azt állítják, hogy többször is kérte Zelenszkij, hogy részt vehessen rajta.
Kedves olvasóink!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!