Kijevbe érkezett Saulius Skvernelis, a litván parlament elnöke, hogy az ukrán parlament (Verhovna Rada) elnökével, Ruszlan Sztefancsukkal tárgyaljon Vilnius Ukrajnának nyújtott további támogatásáról – tette közzé közösségi oldalán Stefancsuk AJevropejszka a Pravda szerint.
Ruszlan Stefancsuk közzé tette, hogy a találkozón megvitatták a további parlamentközi együttműködést, a „békeformula” és a „győzelmi terv” litvániai támogatását.
Skvernelis biztosította Stefancsukot, hogy Litvánia továbbra is Ukrajna stratégiai partnere marad a szuverenitásért és függetlenségért folytatott küzdelemben, és továbbra is GDP-jének 0,25 százalékát Ukrajna támogatására fogja fordítani.
Érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt napokban számos hivatalos személy látogatott Kijevbe, köztük Keir Starmer brit miniszterelnök, Boris Pistorius és Guido Crozetto, a német és az olasz védelmi minisztérium vezetői, valamint Margus Tsahkan, Caspar Veldkamp és Tanja Fajon, Észtország, Hollandia és Szlovénia külügyminiszterei.
A látogatáson Starmer katonai segítséget ígért Ukrajnának, és megállapodást írt alá Volodimir Zelenszkij elnökkel a százéves partnerségről.
Veldkamp Kijevben összesen 27 millió eurós támogatást jelentett be Ukrajnának.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. A nap legfontosabb eseményei a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
A kínai olajfinomítók növelték az északi-tengeri és a földközi-tengeri nyersolaj vásárlását, mivel az ázsiai finomítók az orosz olajjal szembeni amerikai szankciók miatt bővítik a kínálatot – számolt be a Bloomberg a Jevropejszka Pravda szemléje alapján.
A piacon dolgozó kereskedők szerint a kínai vásárlók öt hónapos szünet után mintegy 3 millió hordó CPC Blend Kaszpi-tengeri olajat vásároltak, amit általában a Földközi-tengeren értékesítenek.
A kereskedők tárgyalnak három szupertanker elindításáról is, ezek összesen 6 millió hordónyi északi-tengeri nyersolajat rakodnak be még ebben a hónapban, és március elején Ázsiába szállítják.
A kínai finomítók alternatív lehetőségek után kutatnak, miután az USA a legszigorúbb szankciókat vezette be az orosz nyersolajra.
India és Kína, az orosz nyersolaj két legnagyobb vásárlója kénytelen másfelé, főként a Közel-Kelet irányába fordulni, azonban az ottani olajárak meredek emelkedése miatt a vásárlóknak távolabbi forrásokat is fel kel kutatniuk.
Bár egyes fajták, mint például a CPC Blend, egyre drágábbak, a kereskedők szerint még mindig olcsóbbak, mint a közel-keleti nyersolaj a szállítási költségek miatt.
Az indiai finomítók is aktívan vásárolnak további olajmennyiségeket az Atlanti-medencéből és a Közel-Keletről. Az év eleje óta az Indian Oil Corp. 10 millió hordót vásárolt spottendereken, többek között Abu-Dzabiból, Nyugat-Afrikából és az Egyesült Államokból.
A helyi hatóságok hétfőn az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területekről és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek tüzérségi és dróntámadást. A Herszon megyei Behteriben két ember életét vesztette, 19 pedig megsebesült, amikor HIMARS sorozatvetőből kazettás lőszerrel vették tűz alá a helyi iskolát.
A sebesültek között egy 7, egy 12 és egy 17 éves gyerek is van.
A Donyecki régióban Szvitlodarszk-Novoluhanszk autópályán a Donbasszgaz gázszolgáltató vállalat nyolc munkatársa szenvedett sérülést egy csapásmérő drón támadása következtében, Horlivkából pedig két civil megsebesüléséről adtak hírt.
Egy moszkvai kerületi bíróság hétfőn távollétében elrendelte a zsoldostevékenységgel és terrorizmussal vádolt, 29 éves Annabel Jörgensen dán állampolgár letartóztatását.
Az, hogy Jörgensen részt vett a Kurszki régió elleni támadásban, egy másik „zsoldos”, az elfogott brit golyószórós, 22 éves James Anderson vallomásából vált ismertté, aki hozzá hasonlóan az ukrán területvédelmi erők 129. önálló dandárjában harcolt – közölte az MTI.
Elfoglalta az orosz hadsereg a Donyecki régióban lévő Sevcsenko és a Luhanszki régióban található Novohorivka települést, az oroszországi Kurszk megyében az ukrán emberveszteség meghaladta az 53 ezret – jelentette be hétfőn a moszkvai védelmi minisztérium az MTI szerint.
A hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt napon hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében csaknem 1400, a Kurszki régióban pedig több mint 460 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
Kurszk megyéből az orosz védelmi tárca egyebek között négy harckocsi és 14 egyéb páncélozott harcjármű megsemmisítéséről számolt be, négy ellentámadás visszaverése mellett. Moszkva szerint a Kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig több mint 53 330 embert, 308 harckocsit, 236 gyalogsági harcjárművet, 175 páncélozott személyszállító járművet, 1581 páncélozott harcjárművet, 1565 gépkocsit, 378 tüzérségi löveget és 44 sorozatvetőt veszítettek.
Oroszország kész az ukrajnai konfliktus rendezésére Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépő kormányzatával – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az orosz biztonsági tanács moszkvai tanácskozásán az MTI szerint.
Putyin gratulált Donald Trumpnak az amerikai elnökválasztáson elért győzelméhez, és hangsúlyozta a hosszú távú béke megteremtésének fontosságát Ukrajnában.
Az orosz vezető kitért arra, hogy a választási kampány minden szempontból nehéz volt a rendkívüli nyomás alá helyezett Trump számára.
Mint mondta, Moszkva felfigyelt Donald Trumpnak és csapatának azokra a nyilatkozataira, amelyek szerint helyre akarják állítani a közvetlen kapcsolatokat Oroszországgal, amelyek nem az ő hibájukból szakadtak meg. Üdvözölte az amerikai elnök álláspontját és arra vonatkozó szavait, hogy mindent meg kell tenni a harmadik világháború megelőzése érdekében.
Kijevbe érkezett Saulius Skvernelis, a litván parlament elnöke, hogy az ukrán parlament (Verhovna Rada) elnökével, Ruszlan Sztefancsukkal tárgyaljon Vilnius Ukrajnának nyújtott további támogatásáról – tette közzé közösségi oldalán Stefancsuk AJevropejszka a Pravda szerint.
Ruszlan Stefancsuk közzé tette, hogy a találkozón megvitatták a további parlamentközi együttműködést, a „békeformula” és a „győzelmi terv” litvániai támogatását.
Skvernelis biztosította Stefancsukot, hogy Litvánia továbbra is Ukrajna stratégiai partnere marad a szuverenitásért és függetlenségért folytatott küzdelemben, és továbbra is GDP-jének 0,25 százalékát Ukrajna támogatására fogja fordítani.
Érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt napokban számos hivatalos személy látogatott Kijevbe, köztük Keir Starmer brit miniszterelnök, Boris Pistorius és Guido Crozetto, a német és az olasz védelmi minisztérium vezetői, valamint Margus Tsahkan, Caspar Veldkamp és Tanja Fajon, Észtország, Hollandia és Szlovénia külügyminiszterei.
A látogatáson Starmer katonai segítséget ígért Ukrajnának, és megállapodást írt alá Volodimir Zelenszkij elnökkel a százéves partnerségről.
Veldkamp Kijevben összesen 27 millió eurós támogatást jelentett be Ukrajnának.
Az ukrán rendfenntartók őrizetbe vették az Anna Kijevszkaja Ukrán Fegyveres Erők (AFU) 155. önálló gépesített dandárjának volt parancsnokát, aki engedélyezte a katonái tömeges dezertálását, különösen a külföldi kiképzések alkalmával – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
Megállapítást nyert, hogy a parancsnok nem tájékoztatta a bűnüldöző hatóságokat a katonai állomány azon részéről, akik az Európai Unió területén lévő kiképzésről, valamint a keleti fronton, a harci feladatok végrehajtása idején önkényesen elhagyták a szolgálati helyüket
– áll a különleges szolgálat közleményében.
A rendfenntartók most a külföldi kiképzésre szánt katonák kiválasztásakor ellenőrzik a dandárban a korrupciós rendszerek jelenlétére vonatkozó információkat. Ellenőrzik továbbá azokat az információkat, amelyek szerint
a katonák kenőpénzért kibújhatnak kötelességeik alól.
Feltételezik továbbá, hogy az ezredesnek már egy éve információi voltak arról, hogy a dandárjában dezertőrök vannak, a katonai egység parancsnoki állománya többször szóban és jelentésekben számolt be neki erről. A dezertálásokon kívül arról is kapott jelentést, hogy a beosztottak nem tértek vissza a szabadságról, üzleti útról és betegszabadságról.
A parancsnok azonban a törvény előírásaival ellentétben nem tájékoztatta a nyomozó szerveket a feltárt tényekről.
A parancsnok eljárása miatt a rendfenntartók nem tudtak törvényes eljárást kezdeményezni a katonák felkutatására és katonai egységbe, illetve tartalékos zászlóaljakba való visszaszállítására, illetve egyes esetekben nem tudták biztosítani, hogy az elkövetett bűncselekményekért kiszabott büntetésüket letöltsék – áll a jelentésben.
Egyes katonákról kiderült, hogy rendszeresen engedély nélkül hagyták el szolgálati helyüket, majd visszatértek, mielőtt újra megtették volna, valamint olyan férfiakat vett fel a franciaországi kiképzésre tervezett személyek listájára, akik nem voltak motiváltak a katonai szolgálat teljesítésére.
Ezek közé tartozott 22 olyan katona, akiket a határ menti régiókból mozgósítottak, de akiknek a nyilvántartási helye más régiókban volt. Ezenkívül 15 olyan katonáról van szó, akik a mozgósítás előestéjén próbáltak megszökni Ukrajnából. Őket adminisztratív felelősségre vonták, mert az ellenőrző pontokon kívül illegálisan próbálták átlépni az államhatárt.
A parancsnokot Kijevbe viszik „hadiállapotban elkövetett katonai hatósági tétlenség” gyanújával. A katonatisztre akár 10 év börtönbüntetést is kiszabhatnak.
Mint emlékezetes, a Leopárdokkal felszerelt 155. dandár „szétesett”, mielőtt elérte volna a frontot.
Úgy volt, hogy megerősítik a Pokrovszkban lévő csapatokat, amelyet az oroszok célba vettek. Nominálisan a brigádnak több mint 5800 katonát kellett volna felállítania, amivel az Ukrán Fegyveres Erők egyik legnagyobbja lett volna.
A médiajelentések szerint azonban mintegy 1700 katona engedély nélkül hagyta el a dandárt, amikor az kilenc hónapon át Ukrajnában, Lengyelországban és Franciaországban gyakorlatozott.
A béketárgyalások előestéjén az Orosz Föderáció fokozhatja offenzíváját a frontvonalon – fejtette ki véleményét Ivan Timocsko katonai szakértő, az Ukrán Fegyveres Erők tartalékosi tanácsának elnöke a „24 csatorna” adásában, amelyet az Unian szemlézett.
„A debalcevei példa egykor ezt mutatta. Emlékezzünk a csecsen háborúkra is. Mindig, amikor tárgyalásokra került sor, Oroszország katonai és politikai vezetése igyekezett minél nehezebb helyzetet teremteni az ellenség számára a frontvonalon. Azért, hogy demonstrálják elszántságukat, agresszivitásukat – és hogy megmutassák, hogy képesek az irányításra
– mondta Timocsko, hozzátéve, hogy
most már nem érdemes abban reménykedni, hogy az orosz hadsereg enyhíti a nyomást, vagy akár abbahagyja.
Ugyanakkor Timocsko szerint Moszkva egyelőre egyetlen 2023-ra és 2024-re kitűzött stratégiai célt sem ért el, az előretörésük a fronton pedig csak taktikai siker.
A tárgyalások kérdése most aktívan napirenden van, de a tárgyalási folyamatnak nincsen meghatározott helyszíne, diplomáciai szinten egyik fél sem jegyezte be jegyzőkönyvbe javaslatait. Nincs meg a bizottságok összetétele, nincs körvonalazott elképzelés a szövetségeseink javaslatainak megfelelően. Ez tehát egy nagyon komoly, elhúzódó folyamat lesz. Hónapokig vagy évekig is elhúzódhat
– részletezte a katonai szakértő.
Két ukrán hatóság, a Biztonsági Szolgálat (SZBU) és az Állami Nyomozóiroda (SZBI) őrizetbe vett két tábornokot és egy ezredest, akik a gyanú szerint súlyos kihágásokat követtek el az előző évben, és ezek miatt akár több év börtönbüntetést is kaphatnak.
A történtekről az RBK Ukrajina számolt be, amelynek információi szerint a tábornokokat azért tartják felelősnek, hogy az északkeleti harkivi régióban a 2024-es tavaszán történt orosz offenzívával szemben nem volt elég sikeres a védekezés. A hírportál forrásai szerint emiatt
Jurij Galuskin dandártábornokot, Artur Gorbenko altábornagyot, valamint Ilja Lapin ezredest is őrizetbe vették.
Mint írták, az SZBU és az SZBI a védelmi miniszter és az ukrán hadsereg főparancsnokának segítségével dokumentálta a három katonai vezetőnek tulajdonított mulasztásokat. A nyomozás adatai szerint a gyanúsítottak nem biztosították a Harkivi terület megfelelő védelmét az orosz offenzíva idején.
A lap szerint közülük a dandártábornok abban az időben az ukrán hadsereg harkivi operatív-taktikai csoportjának parancsnoka volt, míg az altábornagy a 125. önálló területvédelmi dandárt, az ezredes pedig ennek az egységnek a 415. zászlóalját vezette. A vizsgálatban azt állapították meg róluk, hogy elmulasztották előkészíteni a harkivi régió határ menti területeinek védelmét, és elvesztették a harci cselekmények feletti irányítást az oroszok ismételt támadásai közepette.
Ezenkívül megszegték a harcászati szabályzati követelményeket is az egységek felelősségi területén lévő védelmi vonalak előkészítésekor, és a Harkivban zajló csatában a tisztviselők „nem használták fel a lehetséges intézkedések teljes arzenálját az agresszor előrenyomulásának visszaverésére és megállítására”. Mindez a harkivi régió egy részének elfoglalásához vezetett, ahol jelenleg is heves harcok folynak – írta az RBK.
A bűnüldöző szervek által kezdeményezett szakvizsgálatok megerősítették a gyanúsítottak bűnösségét. Az összegyűjtött bizonyítékok alapján őrizetbe vették őket, és Ukrajna Büntető törvénykönyvének két cikke alapján értesítették őket az elkövetett bűncselekmények gyanújáról. Ezek:
Arról még döntést kell hozniuk a hatóságoknak, hogy a három katonai vezetőt az őrizetbe vétel után le is tartóztatják-e. A vádlottakra akár 10 év börtönbüntetés is várhat, amennyiben bűnösnek találják őket.
Az RBK emlékeztetett: Harkiv ellen az orosz csapatok 2024. május 10-én indítottak meg egy offenzívát. Legfőképp Volcsanszk felé nyomultak előre, de a városon nem jutottak túl. Annak térségében viszont még mindig heves harcok folynak, és a várost az orosz csapások gyakorlatilag megsemmisítették.
Bár az orosz szabotázscsoportok ukrán határátlépési kísérleteinek száma csökkent, a beszivárgásuk veszélye minden határ menti területen fennáll, és gyakran jegyeznek fel ilyen eseteket – közölte Andrij Demcsenko, az ukrán állami határőrség szóvivője az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál beszámolója szerint.
Andrij Demcsenko hangsúlyozta, hogy az ukrán határőrök különféle eszközöket, különösen drónokat használtak az orosz mozgások nyomon követésére és felderítésére, valamint Ukrajnába való bejutásuk megakadályozására.
Amellett, hogy megállapítják, hol vannak katonáink, hol és hogyan épül fel védelmi vonalunk, a szabotőrök gyakran aknákat is próbálnak elhelyezni a területen, hogy védőink a jövőben találkozhassanak ezekkel a robbanóanyagokkal
– mondta az ukrán állami határőrség szóvivője.
Január 20-án gyásznapot hirdettek Nagyszőlősön (Vinohragyiv), miután három katona is életét vesztette az orosz hadsereggel vívott harcokban – közölte a Kárpáti Igaz Szó.
Sztanyiszlav Szuszik főtörzsőrmester 2025. január 7-én Velika Novoszilka település közelében hunyt el. A 29 éves férfi a Nagyszőlős melletti Szőlősegres (Olesnik) lakosa volt.
Olekszandr Boriszenko, a gépesített egység egyik katonája 2025. január 17-én vesztette életét a Donyecki terület Andrijivka településén. A kárpátaljai védő 1982. november 1-jén született, és Nagyszőlősön élt.
Mihajlo Urszta, a páncéltörő rakétarendszerek egységének parancsnoka 2025. január 15-én hunyt el a Donyecki terület Dacsne településének közelében. A 42 éves védő ugyancsak Nagyszőlős polgára volt.
Az Ukrajna elleni orosz csapások következtében az elmúlt napon két civil halt meg és öten megsebesültek – jelentették a regionális hatóságok január 20-án a The Kyiv Independent ukrán hírportál beszámolója szerint.
Az ukrán légierő azt közölte, hogy az orosz erők 141 drónt indítottak Ukrajnára az éjszaka Brjanszkból, Kurszkból, Orelből, Millerovóból és Primoszk-Ahtarszkból.
Oroszország egy Kurszk megyéből indított Iskander–M ballisztikus rakétával is csapást mért Szumi megyére.
Az ukrán légvédelem 93 drónt lőtt le Kijevben, Hmelnickijben, Herszonban, Vinnicában, Csernyihivben, Szumiban, Harkivban, Poltavában, Dnyipropetrovszkban, Cserkasziban, Kirovohradban, Donyeckben és Mikolajivban.
Oroszország Herszon megyében 32 települést vett célba, a támadások következtében egy ember meghalt, két másik pedig megsebesült – jelentette Olekszandr Prokudin kormányzó. Donyeck megyében egy ember meghalt, egy másik személy Pokrovszk városában sérült meg, valamint az orosz csapások miatt további egy sérültről jelentettek Mikolajivka településéről – közölte Vadim Filaskin kormányzó. Harkiv megyében egy 14 éves lányt kórházba szállítottak a sérülései miatt, miután a faluja ellen bombatámadást hajtottak végre – közölte Oleh Szinyehubov kormányzó.
Azonosították mind a 12 orosz katonát, akik 2022. március 5. és 9. között 16 civilt lőttek le a bucsai Vokzalna és Jablunszka utcák kereszteződésében – írja az Unian.
A lap szerint a halottak között volt egy nő piros manikűrrel, egy biciklis férfi és egy kisbuszban ülő önkéntes, akiknek a fotói Bucsa felszabadítása után bejárták a világot.
Az Ukrán Nemzeti Rendőrség közlése szerint a nyomozók részletesen tanulmányozták a háborús bűncselekmény minden körülményét, és azonosították a gyilkosságokban részt vevő összes orosz katonai személyt.
Megállapították, hogy a 234. légitámadó-ezred 12 ejtőernyős katonája volt Pszkovból. Parancsnokuk azt a parancsot adta, hogy foglalják el a Vokzalna és a Jablunszka utcák kereszteződésénél lévő szektort, és lőjenek agyon mindenkit, aki a látómezejükbe kerül.
A parancsnok személyesen felügyelte a parancs végrehajtását, utasításokat adott a lőállások elrendezésére és az orosz katonák feladataira vonatkozóan. Ekkor tizenhat 14 és 69 év közötti civilt öltek meg. Mindannyiukat akkor lőtték le, amikor megpróbáltak munkába vagy rokonaikhoz eljutni, evakuálni családjukat a háborús övezetből, vagy egyszerűen csak élelmet találni.
A rendőrség számos bizonyítékot gyűjtött össze, amelyek megerősítették, hogy a pszkovi ejtőernyősök parancsnoka adott parancsot a civilek lelövésére. A nyomozók értesítették őt a vádakról. A vádlottra életfogytiglani börtönbüntetés vár tettéért.
A rendőrség együttműködik a Nemzetközi Büntetőbíróság képviselőivel, hogy a megszerzett bizonyítékok alapján az Orosz Föderáció katonai és politikai vezetését nemzetközi bíróságok elé lehessen állítani.
Tibor Gaspar, a szlovák parlament alelnöke, a kormányzó Irány – Szociáldemokrácia párt tagja interjút adott a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek, amiben azt állította, hogy Ukrajna kellő segítséget kapott, és panaszkodott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök intézkedései miatt.
A szlovák tisztviselő kijelentette, hogy a nyugati országok – különösen Európában – számos szankciót alkalmaztak Oroszországgal szemben, és most „világossá válik, hogy ezek a szankciók egyre jobban ártanak az európai országok gazdaságának, valamint magának Oroszországnak”.
Ez már az európaiak életszínvonalát is érinti, amely folyamatosan romlik. Ezért egyre hangosabb az a vélemény, miszerint Ukrajna már kapott elegendő segélyt, és el kell gondolkodnunk azon, hogyan védjük meg mindenekelőtt a saját polgáraink érdekét
– fogalmazott Tibor Gaspar, aki azt is felvetette, hogy ez az oka annak, hogy a politikai pártok, amelyek polgáraik érdekeinek védelmére összpontosítanak, „ahelyett, hogy folytatnák ezt a végtelen történetet Ukrajnával”, egyre nagyobb hatalomra tesznek szert a különböző országokban.
Úgy fogalmazott, hogy ha Volodimir Zelenszkij továbbra is „sérti hazánk nemzeti érdekeit”, Szlovákia és esetleg Magyarország megvétózza Ukrajna további segítségét.
„Ukrajnának megbízható partnerként kell fellépnie, kölcsönösnek kell lennie a segítségnyújtásnak. Nem működhetünk azon az elven, hogy Ukrajna kizárólag a saját érdekében cselekszik. Úgy gondolom, hogy ezek a döntések teljes mértékben Zelenszkijtől függenek” – mondta Szlovákia parlamentjének alelnöke.
Folytatódik a kommunikáció az elfogott észak-koreai katonák és az Ukrán Biztonsági Szolgálat nyomozói között – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn a Facebookon. Ukrajna államfője egy videót is megosztott a közösségi oldalán.
Zelenszkij azt írta, hogy a foglyok megerősítették az észak-koreai csapatok orosz területre történő mozgására, képzésére és teljes információs elkülönítésére vonatkozó hírszerzési adatokat. „Minden tény Észak-Korea részvételéről ebben a háborúban meg fog bizonyosodni” – tette hozzá Ukrajna elnöke.
A „Viking” svéd–brit kétéltű páncélozott szállítóeszközről osztott meg felvételeket az ukrán Army TV – Ukrajna katonai televíziója YouTube-csatorna. Az ukrán haditengerészet tengerészgyalogságához tartozó 40. különálló parti védelmi dandár egysége, amelyhez a jármű került, részletesen beszélt az eszköz képességeiről.
Hó, mocsár, járhatatlan utak – a Viking azért érkezett a dandárunkhoz, hogy leküzdje az akadályokat. Ez a jármű páncélozott testtel van felszerelve a legénység védelmére, és könnyen adaptálható katonai személyzet vagy felszerelés szállítására
– fogalmaz a videóban Alekszej, a dandár rangidős katonája. Megjegyzi, hogy a jármű képes 60 kilométer per órás sebességgel átgázolni a sárban, és a mászás sem jelent gondot az eszköznek, amely a legrosszabb útviszonyokon is könnyen irányítható marad.
A „Viking” 12,7 miliméteres Canik M2 géppuskával van felszerelve, amelynek lőtávolsága elérheti az 1,8 kilométert.
A szállító jármű szinte bárhová eljut, és képes megvédeni magát a sebesült katonák biztonságba helyezése közben is. A páncélozott karosszéria kibírja a géppuskák tüzét, valamint az aknarobbanásokat is. A második egységben egy ágy található, valamint komplett felszerelés egy katonaorvos számára.
Jussi Halla-aho, a finn parlament elnöke a Turun Sanomatnak adott, szombaton megjelent nyilatkozatában felvetette, hogy a világ már a harmadik világháború közepén járhat. Arra figyelmeztetett, hogy a globális konfliktusok valóságának figyelmen kívül hagyása még súlyosabb következményekhez vezethet.
Ha nem tudjuk, hogy háborúban állunk-e, mindig a legjobb azt feltételezni, hogy háborúzunk
– fogalmazott a finn tisztségviselő, aki úgy véli, hogy a világ talán nem veszi észre, hogy a harmadik világháború már elkezdődött. „Mert nagyon próbáljuk elkerülni” – fogalmazott, miközben arra figyelmeztetett, hogy a tények figyelmen kívül hagyása csak nagyobb kihívásokhoz vezet. Kijelentései egybevágnak Ulf Kristersson svéd miniszterelnök múlt vasárnapi megállapításával, aki úgy fogalmazott, „Svédország nem áll háborúban, de ez nem is békeállapot”.
Jussi Halla-aho hangsúlyozta, hogy Ukrajna támogatásának és védelmének kiemelt politikai prioritásnak kell lennie. Azzal érvelt, hogy az ukrajnai háború sokkal több figyelmet érdemel a finn politikában, mint amennyit jelenleg kap.
Az Ukrán Védelmi Erők több településen is visszaszerezték állásaikat – állítja az Unian ukrán hírportál.
Minderről a DeepState megfigyelőprojekt számolt be. A lap szerint konkrétan az oroszországi Kurszki területen lévő Mahnyivkáról és a Donyecki területen lévő Zelenyivkáról van szó.
Az öröm azonban nem felhőtlen, mivel ezzel párhuzamosan az orosz megszállók is sikereket könyvelhettek el: sikerült előrenyomulniuk Terniben, Dvoricsnában, továbbá Kolodjazi és Szlovjanka közelében.
Az ukrán–magyar határszakaszon 4115-en léptek be Magyarországra vasárnap – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 24 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Ukrajna azt akarta demonstrálni, hogy az észak-koreai csapatok orosz katonákkal harcolnak ellene. Ennek bizonyítására azonban egy nagy téttel bíró küldetésre volt szükség. A művelet eredményeként az ukránok meggyőző bizonyítékot szereztek, mivel elfogták az első észak-koreai katonát – írja a The Wall Street Journal.
A lap nyilvánosságra hozta az ukrán akció részleteit. Aznap az ukrán különleges erők egy sebesült észak-koreai katonára bukkantak, aki az oroszországi Kurszk térségében feküdt egy erdőben. Amikor a fiatal katona észrevette őket, egy gránáttal a kezében fenyegetni kezdte őket.
Az ukrán csoport parancsnoka, egy Hrin hívójelű százados néhány, koreai nyelven elhangzó, ilyen esetekre megtanult mondattal próbálta megnyugtatni a férfit.
„Testvér, minden rendben” – mondta. „Minden rendben van. Segítek” – tette hozzá oroszul.
Az ukrán hadsereg megpróbálta foglyul ejteni a katonát. Egészen addig az Oroszország oldalán harcoló több ezer észak-koreai közül senkit sem fogtak el élve. Az ukrán hadsereg szerint néhányan közülük a halált választották a megadás helyett, míg másokat bajtársaik öltek meg, hogy elkerüljék a fogságba esést.
Ukrán tisztviselők szerint Észak-Korea háborúban való részvétele a globalizáció bizonyítéka. Kijevi becslések szerint Oroszország december óta mintegy 12 ezer észak-koreai katonát telepített a kurszki térségbe.
Az észak-koreai katonák, akik többnyire páncélozott járművek támogatása nélkül, gyalogsági támadásokat hajtanak végre, a jelentős veszteségek elszenvedése ellenére rendkívül motiváltak.
A halott észak-koreai katonáknál talált dokumentumok tanúskodnak fegyelmezettségükről és áldozatkészségükről. Ugyanakkor arra is utalnak, hogy az orosz fél megpróbálja eltitkolni az észak-koreaiak jelenlétét.
Hrin csapata gondosan előkészítette a fogoly elfogására irányuló műveletet. Január 9-én, miután átosontak egy aknamezőn, csapdát állítottak, aminek eredményeként felfedezték és bekerítették a sebesült katonát.
Eleinte ellenállt, és egy gránátot tartott a kezében. Hrin gesztusokkal jelezte neki, hogy segít neki, így az észak-koreai végül átadta a fegyverét. „Úgy bántunk vele, mint egy gyerekkel. Nem akartuk, hogy kárt tegyen magában” – mondta Hrin.
Az ukránok megkezdték a fogoly átszállítását az aknamezőn, amikor az orosz tüzérség intenzív ágyúzásba kezdett. „Az oroszok minden erejüket bevetették, amivel akkoriban rendelkeztek, csak hogy megszabaduljanak mind a koreaiaktól, mind tőlünk” – mesélte Hrin.
A fogoly, egy 20 éves puskás azt állította, hogy nem tudja, hol van, és hogy Ukrajna ellen harcol. A kihallgatás során megkérdezte, hogy az ukránok jó emberek-e, és amikor igenlő választ hallott, azt mondta: „Itt akarok élni.”
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem sokkal később bejelentette két észak-koreai katona elfogását, és felajánlotta, hogy ukrán hadifoglyokra cseréli őket Oroszországban.
Az észak-koreaiak elfogása értékes információkkal szolgál majd a kiképzésükről, az észak-koreai életükről és a háborúban betöltött szerepükről. „Élő bizonyítékul szolgálnak arra, hogy Észak-Korea illegálisan részt vett az oroszországi háborúban” – mondta Lee Seongmin, a Human Rights Foundation Korea osztályának igazgatója.
Egy kijevi ünnepségen Zelenszkij kitüntetéseket adott át a kockázatos műveletben részt vevő különleges erőknek.
Amikor Oroszország közel három évvel ezelőtt megszállta Ukrajnát, Joe Biden elnök három célt tűzött ki az amerikai válaszlépésekkel kapcsolatban, de Ukrajna győzelme soha nem szerepelt ezek között – írja a Time.
A New York-i székhelyű lap szerint a Fehér Ház akkori missziójának leírására használt kifejezés – Ukrajna támogatása „addig, amíg szükséges” – szándékosan homályosan volt megfogalmazva, ami felvetette a kérdést, hogy: Addig, amíg szükséges mit tegyünk?
Szándékosan nem beszéltünk a területi paraméterekről
– mondja Eric Green, aki akkoriban Biden Nemzetbiztonsági Tanácsának tagja volt, és az Oroszország-politikát felügyelte. Az Egyesült Államok, más szóval, nem tett ígéretet arra, hogy segít Ukrajnának visszaszerezni az összes területet, amelyet Oroszország elfoglalt, természetesen a 2014-ben elfoglalt hatalmas kelet-ukrajnai területeket és a Krím félszigetet sem.
Az ok egyszerű volt, mondja Green: a Fehér Ház véleménye szerint ez meghaladta Ukrajna képességeit, még a Nyugat erőteljes segítsége mellett is. „Ez végül nem lett volna sikertörténet. A fontosabb cél az volt, hogy Ukrajna szuverén, demokratikus országként fennmaradjon, amely szabadon folytathatja a Nyugattal való integrációt”.
Ez volt az egyik a három célkitűzés közül, amelyet Biden kitűzött – írja a lap. Azt is akarta, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei egységesek maradjanak, továbbá ragaszkodott ahhoz, hogy elkerüljék a közvetlen konfliktust Oroszország és a NATO között.
A cikk szerzője szerint, visszatekintve az ukrajnai háború alatti vezetésére – amely minden bizonnyal államférfiúi örökségét fogja meghatározni – Biden elérte ezt a három célt. De a siker e korlátozott feltételek mellett kevés elégedettséget nyújt még néhány legközelebbi szövetségesének és tanácsadójának is.
Sajnos ez az a fajta siker, amely miatt nem érzed magad nagyszerűen. Mert annyi szenvedés vár Ukrajnára, és annyi bizonytalanság, hogy végül hova fog ez vezetni
– nyilatkozta Green a lapnak.
Tűz ütött ki az oroszországi Tatárföld Kazany városában január 20-án éjjel a város elleni ukrán dróntámadás következtében – jelentették az orosz Telegram-csatornák a The Kyiv Independent ukrán hírportál beszámolója szerint. A közösségi médiában közzétett videókon lángba borult területek láthatóak, helyi idő szerint 5 óra 30 perc körül több robbanást is jelentettek a városban.
A jelentések szerint az ukrán drónok a kazanyi légi közlekedési üzemet célozták meg. Az Európai Unió által 2023-ban szankcionált üzemben polgári repülőgépek mellett Tu–160-as stratégiai és Tu–22-es nagy hatótávolságú bombázókat is gyártanak.
A drónok egy repülőteret is célba vették, ahol több üzemanyag-tároló tartály is található. Tatárföld sajtószolgálata azt állította, hogy a támadás nem okozott kárt, megjegyezve, hogy az összes drónt sikeresen lelőtték. Az ország szövetségi légi közlekedési ügynöksége közölte, hogy a kazanyi nemzetközi repülőtér felfüggesztette járatait a támadás miatt.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök ismét ígéretet tett az ukrajnai háború befejezésére, és utasítást adott arra, hogy beiktatása után – egy találkozó megbeszélése céljából – telefonon egyeztessen Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – írja a CNN.
Véget fogok vetni az ukrajnai háborúnak. Véget vetek a közel-keleti káosznak. Megakadályozom a harmadik világháborút
– fogalmazott Donald Trump.
„Trump utasította segítőit, hogy az eskütételét követő napokban szervezzenek egy telefonbeszélgetést Putyinnal, amelynek egyetlen célja van: megbeszélni egy személyes találkozót a következő hónapokban, hogy megpróbáljanak véget vetni az ukrajnai háborúnak” – olvasható a lapban.
A CNN felidézte, hogy elnökjelöltként Trump azt ígérte, hogy hivatalba lépése után egy napon belül véget vet a háborúnak, „de a beiktatásának előestéjén, amikor kevés jel utal arra, hogy a közel három éve tartó háború a végéhez közeledik, szinte biztos, hogy megszegi ezt az ígéretét”.
Ehelyett Trump és csapata reméli, hogy gyorsan haladni fog egy olyan rendezési terv kidolgozása felé, amelyet már elnöksége első hónapjaiban végre lehetne hajtani – többek között úgy, hogy közvetlenül Putyinnal tárgyal.
Trump nemzetbiztonsági csapatának tisztviselői már hetekkel ezelőtt megkezdték a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetés előkészítését. Nem világos, hogy a hívás időpontját véglegesítették-e már.
Amint Trump hivatalba lép, amerikai és orosz tisztviselők komolyan elkezdhetnek dolgozni a személyes találkozó megszervezésén. Az új elnök azt mondta, hogy már szervezik a megbeszéléseket, de a Kreml közölte, hogy a hivatalos előkészületek megkezdésével megvárja Trump hivatalba lépését. Svájc és Szerbia kijelentette, hogy készen áll a találkozó megszervezésére.
A lap szerint Trump és Putyin bármilyen tárgyalása „éles eltérést tükrözne Joe Biden elnök megközelítésétől”, ugyanis a leköszönő elnök közel három éve nem beszélt közvetlenül Putyinnal.
Trump másképp látja a dolgokat. Egy, az észjárását ismerő személy által leírtak szerint az a véleménye, hogy a Putyinnal való közvetlen kapcsolatfelvétel pontosan az, amire szükség van ahhoz, hogy megoldást találjunk a háború befejezésére
– írja a lap.
Egyelőre nem világos, hogy Trump milyen mértékben tervezi folytatni a Biden-kormányzat stratégiáját, amely szerint Kijevet fegyverekkel és hírszerzéssel látja el, és – azon kívül, hogy ellenzi Ukrajna NATO-csatlakozását – nem mondta el, milyen biztonsági garanciákat fogadna el, hogy kielégítse Volodimir Zelenszkijt.
Azt sem pontosította, hogy ki fizetné Ukrajna újjáépítését, bár korábbi megjegyzései alapján nem valószínű, hogy az Egyesült Államok.
A megkérdezett amerikaiak több mint fele (51 százalék) úgy véli, hogy Washington túl sok pénzt költ Kijev támogatására – írja az Ipsos közvéleménykutatását a Sztrana.
Eszerint a republikánusok 67 százaléka, a demokraták 37 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy „az Egyesült Államok túl sok pénzt költ katonai támogatásra Ukrajnának”.
A megkérdezettek 17 százaléka úgy véli, hogy az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás nem elegendő, a válaszadók 28 százaléka pedig elegendőnek értékeli a Kijevnek nyújtott segítség mértékét.
Korábban az USA szociológiai felmérést végzett, amelyből kiderült, hogy az amerikaiak fele várja az orosz-ukrán konfliktus végét. Így a megkérdezettek 50 százaléka szerint „minél hamarabb tűzszünetet kell elérni, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy Ukrajna nem adja vissza az összes földjét”. Ezt az álláspontot 2022 nyarán 31 százalék képviselte. Ugyanakkor az amerikaiak 48 százaléka támogatta, hogy továbbra is segítsék Kijevet a területek visszaszerzésében.
Az ukrán haderő tüzérségi támadást indított a zaporizzsjai terület vasziljevkai bírósága ellen − közölte Jevgenyij Balickij, a terület kormányzója Telegram-csatornáján. „Az ellenség tüzérségi támadást indított azonosítatlan lőszerrel Vasziljevka városában. A kerületi bíróság épülete megsemmisült” − írta a helyi közigazgatás vezetője.
Már csütörtökön is ezt a területet támadták az ukránok, akkor Szkelki községet érte támadás. Az egészségügyi hatóságok közlése szerint két ember megsérült, de nincsenek életveszélyben − tájékoztatott a Ria Novosztyi.
Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok a TSN tévécsatornának adott vasárnapi interjújában közölte, hogy az ország saját légvédelmi rendszert fejleszt, amely az amerikai Patriot rendszerrel egyenértékű képességekkel rendelkezik − írta az Ukrajinszka Pravda.
A beszélgetésben arra utalt Szirszkij, hogy a szovjet időkben Ukrajna legyártotta a saját légvédelmi rakétarendszereik összes vezérlőjét, vagyis megvan a kapacitásuk arra, hogy maguknak gyártsák ezeket az eszközöket. Arra a kérdésre, hogy Ukrajna legyárthatja-e a Patriot rendszer saját megfelelőjét, Szirszkij úgy válaszolt, hogy teljesítménye hasonló lesz az amerikaiakéhoz.
Vlagyimir Putyin orosz elnök nem hagy fel a nukleáris fenyegetésekkel – véli Ben Hodges nyugalmazott amerikai altábornagy, az amerikai hadsereg európai parancsnoka.
Szerintem folytatni fogják a nukleáris fenyegetések politikáját, hogy ha bizonyos dolgokat teszünk, akkor atomfegyvereket fognak bevetni... Látták, hogy ez mennyire hatékony volt az elmúlt három évben
– idézi az Unian a nyugalmazott katonát.
A tábornok szerint Joe Biden amerikai elnök kormányát és más nyugati kormányokat „megbénította a félelem”, hogy Oroszország taktikai atomfegyvereket vethet be. Hodges azzal vádolja a Nyugatot, hogy nem veszi komolyan az orosz fenyegetést, és nem reagál arra, amit Putyin tett Ukrajna ellen, és nem ismeri fel, hogy saját érdeke Kijev győzelmének elősegítése:
Nem tudtunk eléggé összefogni, és nem mutattuk meg a politikai akaratot, hogy előnyeinket felhasználva segítsünk Ukrajnának legyőzni Oroszországot
– mondta Hodges.
Korábban a Business Insider arról írt, hogy Oroszországnak komoly nehézségei vannak az RS–28 Sarmat interkontinentális ballisztikus rakéta indításával. E tekintetben régebbi, gyengébb rakétákra szorul, miközben más nagyhatalmak modernizálják nukleáris erőiket.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője Telegram-csatornáján kérte számon Volodimir Zelenszkijt, melyben azt írta, hogy az ukrán elnök az elmúlt évben több mint 35 országban járt, miközben Ukrajna háborúban áll. Továbbá kiemelte, hogy még csak most kezdődött el az új év, de két hét alatt már Németországban, Olaszországban és Lengyelországban is járt. Ugyanakkor arról sem mondott igazat a orosz külügyi szóvivő szerint, hogy nem megy el Donald Trump beiktatására, ennek ellenére az oroszok azt állítják, hogy többször is kérte Zelenszkij, hogy részt vehessen rajta.
Kedves olvasóink!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!