„Ki akarná önként lehúzni a saját iparát, gazdaságát az ukrán háborúért?” – tette fel a kérdést Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a Mandineren írt véleménycikkében.
Hernádi élesen kritizálta az Európai Unió azon tervét, hogy az orosz vezetékes gázt amerikai LNG-vel cserélnék le, majd leszögezte, hogy piaci alapon dőljön el inkább, hogy amerikai LNG vagy orosz gáz jöjjön Magyarországra és Európába.
A teljes cikket ide kattintva olvashatják el.
Aktív szerepet vállalna az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) finn elnöksége a kijevi vezetés támogatásában a béketárgyalások során − ismertette csütörtökön Elina Valtonen finn külügyminiszter hazája soros elnökségének programját Bécsben.
A tárcavezető szerint Finnország soros EBESZ-elnökségének kiemelt feladataként tekint Ukrajna támogatására. Hozzátette, hogy Oroszország megsérti a szervezet minden szabályát, amelyeket korábban pedig aláírt. Követelte egyben az EBESZ Donyeckben, illetve Luhanszkban őrizetbe vett három munkatársának szabadon engedését. Azt is nehezményezte, hogy 10 ezer gyermeket választottak el családjától a konfliktusban.
Valtonen a béketárgyalásokat illetően ugyanakkor elmondta, hogy bár „még nem jutottak el odáig”, az EBESZ örömmel játszana szerepet ebben. A finn diplomácia vezetője mindemellett gratulált Donald Trump amerikai elnöknek, aki − mint fogalmazott − egyezségre törekszik a háború lezárása érdekében.
„Elnökségként feladatunk biztosítani, hogy viruljanak a közös alapelvek, és átvezessenek minket ezeken a nehéz időkön” − hangoztatta a külügyminiszter, hozzátéve, hogy a szolidaritás jegyében az elnökség átvételét követően első útja Ukrajnába és Moldovába vezetett.
Valtonen csütörtökön beszélt arról is, hogy a Helsinki Záróokmány 50. évfordulóját a finn főváros Finlandia rendezvénycsarnokában fogják megünnepelni július 31-én, illetve augusztus 1-jén.
„Kollektív kötelességünk szavatolni, hogy az EBESZ ne csak túléje az 50. születésnapját, de továbbra is aktív maradjon” − emelte ki beszédében Valtonen. Mint mondta, a finn elnökség fel akarja készíteni a jövő kihívásaira a szervezetet, fenn akarja tartani annak műveleti kapacitásait, és fórumként akarja felhasználni azt a párbeszédre. Finnország e célból kisebb munkacsoportokat akar felállítani, amelyek eredményeiket az EBESZ év végi miniszteri szintű tanácskozásán terveznek ismertetni.
Helsinki a szervezet költségvetésének kiegészítésére szolgáló külön alapot akar létrehozni, amelynek célja az EBESZ önkéntes felajánlásokból történő finanszírozása lenne. A külügyminiszter mindemellett reményét fejezte ki, hogy a tagállamok hamarosan meg tudnak állapodni a szervezet költségvetéséről − tájékoztatott az MTI.
Alekszandr Lukasevics, Oroszország állandó képviselője az EBESZ-nél úgy fogalmazott, hogy a szervezet jövője Finnország soros elnökségének gyakorlati lépéseitől függ, de ezek „egyelőre ellentmondásos benyomást keltenek”. „Figyelmesen tanulmányoztuk a finn prioritásokat és az elnökség első lépéseit. A benyomások eddig rendkívül ellentmondásosak. Egyrészt látjuk Helsinki törekvését a szervezet működésének fenntartására, a párbeszéd csatornáinak nyitva tartására. De más részről? Törekvéseket a konszenzust nélkülöző, szélsőségesen konfrontatív témák sulykolását a napirenden, a részt vevő tagországok mindössze egyik csoportja politikájának alávetve az EBESZ-t” − fűzte hozzá az orosz diplomata, hangsúlyozva, hogy a szervezet jövője merőben attól függ, hogy „képes lesz-e helyreállítani az egységet szolgáló, kölcsönös tiszteleten alapuló, szakszerű párbeszédet”.
Olekszij Getman katonai szakértő szerint az ukrán fegyveres erőknek van esélyük Pokrovszk megtartására, valamint az orosz csapatok visszaszorítására, de ehhez tartalékra van szükségük. Utalt Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok kijelentésére, amely szerint védekezéssel nem lehet háborút nyerni, és „meglepetések” várnak az oroszokra − írja az Unian ukrán hírügynökség.
A katonai szakértő közölte, hogy a tartalékot nem a háború kezdetén vetik be, hanem az utolsó pillanatban, amikor az ellenség már kimerült, és azt hiszi, hogy elérte a célját. Akkor kell ellencsapást végrehajtani. Ezzel azt sugallta, hogy az ukrán fegyveres erők célja az orosz hadsereg kimerítése ebben a térségben, hogy ezt követően ellentámadást indíthasson.
Donald Trump amerikai elnök csökkentené a kőolaj világpiaci árát, ami szerinte segíthet véget vetni az ukrajnai háborúnak. Ehhez Szaúd-Arábia és a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) segítségét kéri − mondta Trump a davosi Világgazdasági Fórumon.
Az amerikai elnök azt is közölte, hogy szerinte már régen csökkenteni kellett volna az olaj árát, ezért az OPEC-et és Szaúd-Arábiát részben felelősnek tartja az ukrajnai háborúért, ahol „emberek milliói halnak meg” − írta az Ukrajinszka Pravda.
Trump korábban felvetette, hogy kész megfontolni az Oroszország elleni szigorúbb szankciókat, amennyiben az nem hajlandó tárgyalni a konfliktus lezárásáról.
Az Európai Unió Külügyi Szolgálata (EEAS), valamint Csehország, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország, Románia és Svédország elítélte Oroszország „folyamatos és szisztematikus” kísérleteit a demokratikus társadalmak információs terének manipulálására és az azokba való beavatkozásra − jelentette be Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő csütörtöki közleményében, amelyet közölt az MTI.
Az uniós főképviselő a nyilatkozattevő országok nevében kiadott brüsszeli nyilatkozatban aláhúzta: az információk külföldi manipulálása az orosz katonai tevékenység alapvető része. Célja bizalmatlanság keltése, a belső megosztottság szítása és a demokratikus döntéshozatal befolyásolása. A rosszindulatú tevékenységek elleni küzdelem legjobb módja leleplezni azokat, és tényeket, valamint igaz információkat szolgáltatni, illetve támogatni a független sajtót − jelentette ki.
Azt közölte, hogy az orosz állam és a Kreml-barát szereplők összehangolják a külföldi információmanipulációs támadások végrehajtását. Ezeket a műveleteket − mint elmondta − orosz diplomáciai hálózatokon és biztonsági szolgálatokon, államilag ellenőrzött médián, közösségimédia-csatornákon, magánvállalatokon és helyi megbízottakon keresztül hajtják végre.
Az EU és tagállamai, nemzetközi partnerei és civil társadalmi szervezetek szorosan együttműködnek a dezinformációs műveletek leleplezése és leküzdése érdekében. Ez magában foglalja a nemzeti és uniós jogi eszközök alkalmazásával kapcsolatos hatékony intézkedések és tapasztalatok megosztását, tudományos kutatások végzését, valamint a társadalom különböző csoportjainak oktatását az orosz taktikáról, technikákról és eljárásokról − tájékoztatott.
Ezt azért tesszük, hogy megvédjük nyílt információs terünk egységét, és megerősítsük demokráciáink ellenálló képességét
− fogalmazott.
Oroszország régóta tartó, kitartó és szisztematikus erőfeszítéseinek célja, hogy aláássa az Ukrajnának nyújtott nemzetközi támogatást, és megosztottságot érjen el az EU-n belül, valamint partnerei között világszerte − jelentette ki. Ukrajnával és a világ demokratikus erőivel közösen „elkötelezettek vagyunk e fenyegetés leküzdése, az emberi jogok és alapvető szabadságok teljes körű tiszteletben tartása mellett, teljes mértékben kihasználva a rendelkezésünkre álló eszközöket” − tette hozzá a nyilatkozattevő országok nevében az uniós külügyi szolgálat vezetője.
Egy friss közvélemény-kutatás adatai szerint az ukránok több mint 50 százaléka úgy véli, hogy egy esetleges békemegállapodás Oroszország és Ukrajna között kudarcra van ítélve, ha az nem írja elő, hogy a megszállt területeket vissza kell adni – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ukránok 57 százaléka egyetért azzal, hogy „minden olyan békemegállapodás, amely nem állítja vissza Ukrajna teljes területi integritását, kudarcra van ítélve”.
Az eredmények szerin azok, akik egyetértenek azzal az állítással, hogy „minden olyan békemegállapodás, amely nem állítja helyre Ukrajna teljes területi integritását, kudarcra van ítélve”, 6 százalékponttal nagyobb valószínűséggel vélekednek negatívan Donald Trump amerikai elnök megválasztásáról.
Ukrán szakemberek olyan drónt alkottak, amelyet optikai kábelen keresztül irányítanak, és amelynek repülési hatótávolsága több mint 41 kilométer. Erről a Defence Express számolt be – írja az Unian.
Feltételezik, hogy ilyen drónokat havonta 1000 darabos mennyiségben lehet gyártani, így 2025-ben az ukrán védők mintegy 12 ezer drónt kaphatnak ezekből.
A potenciális célpontok között szerepelnek az oroszok nagy hatótávolságú tüzérségi és légvédelmi rakétarendszerei.
Ukrajna már most is képes hatékonyan harcolni az orosz SAM-ek ellen, azonban az új optikai drón alapvetően új lehetőségeket biztosít az ukrán védelmi erők számára.
Az Európai Parlament képviselői elítélték, hogy − véleményük szerint − az orosz vezetés a történelmet „szisztematikusan meghamisítva”, dezinformáció terjesztésével igazolja ukrajnai háborúját − közölte az uniós parlament csütörtökön.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén 480 szavazattal, 58 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az − azt támogató − EP-képviselők elutasították „az orosz rezsim” azon történelmi állításait, melyek célja – véleményük szerint − Ukrajna történelmének meghamisítása és nemzeti identitásának lerombolása − adta hírül az MTI.
Az uniós parlamenti állásfoglalás elítélte továbbá, hogy Oroszország nem vonta felelősségre a szovjet időszak bűneinek elkövetőit, és hogy ellehetetleníti a történelmi kutatásokra irányuló kísérleteket. Nem teszi lehetővé a történelmi témában tervezett nyilvános vitákat sem azzal a céllal, hogy képes legyen újjáéleszteni az „imperialista politikát”, és „bűnös céljaira” eszközként használhassa a történelmet − írták.
Az Európai Parlament felszólította az Európai Uniót és tagállamait, hogy fokozzák és jobban hangolják össze erőfeszítéseiket az orosz dezinformáció, valamint a manipulált információk terjesztése és a külföldi beavatkozás elleni gyors és szigorú fellépés érdekében. Ez − mint kiemelték − elengedhetetlen a demokratikus folyamatok védelméhez és az európai társadalmak ellenálló képességének megerősítéséhez. Az EP-képviselők rámutattak, hogy javítani kell a társadalmi tudatosságot, támogatni kell a minőségi médiát és a szakképzett újságírást, valamint többet kell fektetni az új hibrid befolyásolási technológiák kutatásába.
Az állásfoglalásban az EP-képviselők arra is felszólítottak, hogy az EU terjessze ki szankcióit az Oroszország Ukrajna elleni háborúját támogató dezinformációs kampányokat folytató valamennyi orosz médiaorgánumra. Felszólították az uniós országokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre a már érvényes szankciókat, és fordítsanak elegendő forrást a hibrid hadviselés hatékony kezelésére. A képviselők azt is szeretnék, ha az EU fokozná a száműzetésben élő „független orosz sajtó támogatását”, hogy ezzel is megkönnyítse a különböző vélemények megjelenését az orosz nyelvű médiában.
Az Európai Parlament végezetül aggodalmát fejezte ki a közösségimédia-platformok tényellenőrzésre és moderálásra vonatkozó szabályaik enyhítéséről szóló bejelentések miatt, mivel ez − véleményük szerint − még inkább lehetővé teszi Oroszország dezinformációs kampányának terjedését az egész világon. Az orosz dezinformáció elleni küzdelem részeként az Európai Bizottságnak és az uniós tagállamoknak szigorúan be kell tartatniuk a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt – tették hozzá állásfoglalásukban az uniós parlament képviselői.
Az ukrán jegybank kamatot emelt csütörtökön, miután a múlt héten közölt adat szerint decemberben tovább nőtt, 2023 júniusa óta a legmagasabb szintre emelkedett az éves infláció − tájékoztatott az MTI.
Az ukrán központi bank 13,5 százalékról 14,5 százalékra emelte az irányadó rátát. A jegybank decemberi ülésén 13 százalékról 13,5 százalékra növelte az alapkamatot, miután az előző négy kamatdöntő ülésén nem változtatott a rátán.
A statisztikai hivatal a múlt héten arról jelentett, hogy decemberben az éves infláció 12 százalékra emelkedett a novemberi 11,2 százalékról.
Ukrajnában 2024 januárjában magasabb, 15 százalék volt az alapkamat, egy éven belül 15 és 13 százalék között mozgott a ráta.
Oroszország mostanában ritkábban használ nagy hatótávolságú drónokat és rakétákat – mondta Valerij Romanenko repülési szakértő, aki úgy véli, hogy ez a nyugati szankcióknak köszönhető, amelyek miatt Moszkva kevesebb alkatrészhez jutott.
A szankciókat lassan végrehajtják. A nyugati gyártók végre kezdik betartani azokat a szabályokat, amelyek megtiltják számukra, hogy kettős felhasználású alkatrészeket szállítsanak bárkinek, aki meg akarja vásárolni azokat. Mikroprocesszorokról és más, meglehetősen kifinomult elektronikai alkatrészekről van szó. Nyilván ezért van az oroszoknál bizonyos fokú hiány a nagy hatótávolságú drónokból
– idézi Romanenkót az Unian ukrán hírügynökség.
A szakértő arról is beszélt, hogy Oroszország rakétagyártása stagnál, mivel az oroszok jelenleg „nagyon óvatosan” használják a ballisztikát. „Úgy tűnik, gondjaik vannak az alkatrészekkel, mert most csak egy-két ballisztikus rakétát használnak, korábban pedig tucatjával repültek. Úgy tűnik, végre kevesebb elektronikus alkatrészt kapnak, amelyek a legtöbb fegyverhez kritikusan szükségesek” – mondta a szakértő.
Az orosz katonák Donyeck térségében agyonlőttek hat ukrán katonát, akiket fogságba ejtettek. Az ukrán bűnüldöző szervek vizsgálatot indítottak – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az előzetes adatok szerint a Donyecki területen az ukrán csapatok állásai elleni támadás során a megszállók elfogták az Ukrán Védelmi Erők hat katonáját, majd ezt követően agyonlőtték őket
– fogalmazott az ukrán főparancsnokság.
Emlékeztettek, hogy a hadifoglyok kivégzése a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló genfi egyezmény súlyos megsértése, és súlyos nemzetközi bűncselekménynek minősül. Jelenleg „nyomozati cselekmények folynak a bűncselekmény minden körülményének és az elkövetésben részt vevő személyeknek a megállapítására”.
Dmitro Lubinyec ombudsman elmondta, hogy az interneten újabb videófelvétel kering arról, hogy az orosz hadsereg fegyvertelen ukrán hadifoglyokat lőtt le.
„A videón a megszállók saját bűntettüket rögzítették – hátba lőttek hat ukrán katonát, akiket fogságba ejtettek. A videó megáll, amikor a hetedik katona a földön fekszik, sorsa ismeretlen. Az elfogott katonák mindegyikét a társaik szeme láttára lövik le. Ugyanakkor a megszállók azt parancsolják nekik, hogy »feküdjenek le és fogják be a szájukat«, a bűncselekmény »operátora« pedig azt mondja: »Az egyik az enyém«, majd később látható, ahogy egy sor golyót lő az egyik hadifogoly hátába” – mondta Dmitro Lubinyec.
Ha az ukrán hadsereg létszámát csökkentik, akkor más ország csapataira lesz szükség, hogy ugyanolyan számban pótolják, mint amilyen számban a fegyveres erőket csökkentették – írja a a Bloomberg a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel készített interjúban.
Egyébként nem azt mondtam, hogy 200 ezer [békefenntartóra – a szerk.] van szükségünk... Egy újságíró kérdezte tőlem. Azt mondtam, talán több, talán kevesebb
– mondta Zelenszkij.
Az elnök hangsúlyozta, hogy milliós hadseregre van szükség az oroszok megállításához. Ha azonban Európa és Amerika kijelenti, hogy lehetetlen fenntartani egy ekkora ukrán hadsereget, és a fegyveres erők létszámát csökkenteni kell, akkor a kontingensüket más csapatokkal kell helyettesíteni.
„Ha 200 ezerrel, 300 ezerrel vagy 500 ezerrel csökkentjük [az ukrán hadsereg létszámát – a szerk.], akkor ez azt jelenti, hogy más csapatokra lesz szükség helyettük abban a mennyiségben, amennyivel csökkenteni fogjuk” – mondta Zelenszkij.
Az elnök hozzátette, hogy Ukrajna készen áll egy békefenntartó kontingens bevetésére, és hangsúlyozta, hogy ezek a csapatok hatékonyan segíthetnek, ha más országok „jó szándékkal” rendelkeznek.
„Ki akarná önként lehúzni a saját iparát, gazdaságát az ukrán háborúért?” – tette fel a kérdést Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a Mandineren írt véleménycikkében.
Hernádi élesen kritizálta az Európai Unió azon tervét, hogy az orosz vezetékes gázt amerikai LNG-vel cserélnék le, majd leszögezte, hogy piaci alapon dőljön el inkább, hogy amerikai LNG vagy orosz gáz jöjjön Magyarországra és Európába.
A teljes cikket ide kattintva olvashatják el.
Január 22-én John Healey brit védelmi miniszter figyelmeztetést küldött Vlagyimir Putyinnak, miután a Királyi Haditengerészet orosz kémhajót észlelt brit vizeken – írja az Ukrajinszka Pravda.
A védelmi miniszter nyilatkozata szerint az észlelt hajót „hírszerzésre és az Egyesült Királyság kritikus víz alatti infrastruktúrájának feltérképezésére használják”.
„Szeretném, ha Putyin elnök is meghallgatná ezt az üzenetet: »Látjuk önöket, tudjuk, hogy mit csinálnak, és nem fogunk visszariadni attól, hogy határozott lépéseket tegyünk az ország védelmében«” – mondta Healey.
„Folytatjuk Putyin rosszindulatú tevékenységének leleplezését, és harcolni fogunk Oroszország árnyékflottája ellen, hogy megakadályozzuk, hogy az finanszírozza Ukrajna elleni illegális invázióját” – tette hozzá.
Az orosz megszállók valószínűleg azért gyújtottak fel egy gyűjtőt száz halottjukkal Csasziv Jar közelében, hogy eltitkolják az ukrán erők támadásának következtében keletkezett súlyos veszteségeket – mondta Dmitro Zaporozsec alezredes, a luhanszki katonai művelet szóvivője az Ukrajinszka Pravda szerint.
A szóvivő szerint január 4. és 8. között az Ukrán Védelmi Erők orosz tevékenységet észleltek a Sziverszkij-Donyec-csatorna csöveinek térségében.
Az ellenség kihasználta az időjárási körülményeket – sűrű köd és korlátozott látási viszonyok –, hogy a csöveken keresztül titokban a Kalinyivka melletti gyűjtőbe vonuljon, amely nem messze van Csasziv Jartól. A négy nap alatt több mint 100 megszálló mozgását rögzítették. A rendelkezésre álló információk szerint a gyűjtőben berendezkedtek a jövőbeni támadási akciókhoz Csasziv Jar irányába
– mondta Zaporozsec.
Hozzátette, hogy január 9-én légicsapást hajtottak végre a megszállók koncentrációjának helyszínén.
„Ennek következtében az ellenség veszteségeket szenvedett – valószínűleg akár 100 embert is. A csapás után két napig nem volt mozgás a csövek és a gyűjtő közelében. Január 21-én pedig a megszállók gyújtogatást szerveztek a gyűjtőben, feltehetően azért, hogy elrejtsék a rengeteg ember pusztulásának nyomait és elkerüljék az evakuálási intézkedéseket. A füst és a tűz körülbelül öt órán át tartott” – mondta a luhanszki katonai művelet szóvivője.
A Kreml kommentálta Donald Trump amerikai elnök fenyegetéseit, miszerint újabb szankciókat vezet be Oroszországgal szemben, ha nem születik megállapodás az orosz–ukrán háború befejezéséről – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint a Kreml nem lát „semmilyen új elemet” Trump nyilatkozatában.
Azt mondta, hogy Trump „szereti a szankciós módszereket”, és hogy első ciklusában ő lett „az az amerikai elnök, aki a leggyakrabban folyamodott” ilyen eszközökhöz.
Peszkov hozzátette, hogy Oroszország továbbra is készen áll az Egyesült Államokkal folytatott „egyenrangú és tiszteletteljes” párbeszédre, amelyre Trump első ciklusa alatt „sor került”. Ugyanakkor azt mondta, hogy Oroszország olyan jelzésekre vár, „amelyek még nem érkeztek meg”.
Mark Rutte NATO-főtitkár csütörtökön felszólította az Egyesült Államokat, hogy folytassa az ukrajnai ellátást, és kijelentette, hogy Európa állja a számlát. A davosi Világgazdasági Fórum egyik rendezvényén felszólalva a NATO vezetője azt mondta, hogy a szövetségnek többet kell befektetnie a védelembe, fel kell pörgetnie a védelmi ipari termelést, és nagyobb részt kell vállalnia az Ukrajnának nyújtott segítségre fordított kiadásokból.
„Ukrajnával kapcsolatban szükségünk van arra, hogy az Egyesült Államok is részt vegyen” – mondta Mark Rutte.
Ha ez az új Trump-kormányzat hajlandó továbbra is ellátni Ukrajnát a védelmi ipari bázisáról, a számlát az európaiak fogják kifizetni, erről teljesen meg vagyok győződve, erre hajlandónak kell lennünk
– fogalmazott a NATO főtitkára, miután a hét elején Donald Trump amerikai elnök kijelentette, az Európai Uniónak többet kellene tennie Ukrajna támogatásáért.
Mark Rutte úgy látja, létfontosságú, hogy Oroszország ne nyerjen, mert ez azt eredményezheti, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „pacsizik” Észak-Korea és Kína vezetőivel. „Tényleg fokoznunk kell, és nem szabad csökkentenünk az Ukrajnának nyújtott támogatásunkat” – mondta a NATO vezetője. „A frontvonal rossz irányba mozog” – tette hozzá.
Észak-Korea 2025-ben legalább 150 rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát, valamint tüzérségi lövedékeket és rendszereket ad át Oroszországnak – mondta egy interjúban Kirill Budanov, a hírszerzési igazgatóság vezetője.
„A tüzérséget mind az észak-koreai, mind az orosz hadműveletek támogatására használják, míg a rakétákat kizárólag orosz célpontokra szánják.”
Budanov elmondta, hogy az elmúlt három hónapban Észak-Korea mintegy 120 darab önjáró tüzérségi rendszert és 120 többszörös rakétaindító rendszert adott át Oroszországnak. A jövőben több hasonló támogatásra számít.
A vezető hangsúlyozta annak lehetőségét, hogy Oroszország további észak-koreai KN–23-as ballisztikus rakétákat kaphat, amelyeket Putyin hadserege már korábban használt – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ukrajna Kulturális és Stratégiai Kommunikációs Minisztériuma felvette Alekszandr Peljevin orosz írót a nemzetbiztonságot veszélyeztető személyek listájára – írja az Interfax.
A minisztérium rendelete szerint a nemzetbiztonságot veszélyeztető személyek frissített listáján szerepel Alekszandr Pelevin, aki a „Z költészet” (egy oroszországi irodalmi mozgalom, amely Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója után indult) egyik legismertebb képviselője. A művészeti forma a „Z” szimbólumról kapta a nevét, amelyet az orosz páncélozott járművekre alkalmaztak, és amely az agresszió jelképévé vált).
A szerző nyíltan támogatta Ukrajna lerohanását és Oroszország úgynevezett „különleges műveletét”. A listán jelenleg 239 ember szerepel.
Oroszország Külföldi Hírszerző Szolgálatának (SZVR) a vezetője, Szergej Nariskin közölte: 2025 nem lesz nyugodt év.
A világ helyzete idén instabil lesz. Már ma is egyértelmű, hogy 2025 nem lesz nyugodt év
– vetítette előre az orosz állami hírügynökségnek, a RIA Novosztyinak adott interjújában Szergej Nariskin.
Ugyanakkor hozzátette azt is: „Sok múlik azon, hogy a regionális és globális szereplők mennyire lesznek józanok és visszafogottak.” Szerinte jelenleg az egypólusú világrendből egy „új, igazságos világrend” felé való átmenet zajlik, de „ennek a folyamatnak természetesen megvannak a maga kockázatai, és nagyon nehéz”.
Korábban írtunk arról, Orbán Viktor miniszterelnök a karácsonyi interjújában utalt arra, hogy 2025-ben szerinte „visszatér a háborús politika helyett a békeévek politikája” – majd később Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója szó szerint ki is jelentette, hogy 2025 a béke éve lesz.
A jelek szerint az orosz kémfőnök nem így látja. Decemberben az SZVR vezetője azt jósolta, hogy az Egyesült Államok és Európa a belső viszályok nehéz, drámai időszakával néz majd szembe, amelyet – „megszokásból” – „Moszkva kezének tulajdonítanak” majd. Korábban pedig szintén arról beszélt Szergej Nariskin, hogy nem tervezik befagyasztani a háborút, valamint azt is megjegyezte, hogy szerinte Moszkva legyőzhetetlen az új, tavaly ősszel hatályba léptetett nukleáris doktrína miatt.
Az ukrán légvédelmi erők 22 orosz drónt semmisítettek meg – írja az Interfax.
Amint arról csütörtökön a Tavria közös műveleti erők beszámoltak, az orosz hadsereg 400 támadást indított különböző módosítású FPV drónokkal. A támadások célpontjai Mikolajiv, Herszon, Dnyipro és Zaporizzsja régiók települései voltak – áll a közleményben.
Széles körben ismert tény, hogy nyugati különleges erők vannak jelen Ukrajnában, azonban eddig még nem került sor nyugati katonák tömeges bevetésére. Azonban – ahogy a Financial Times írja – ez hamarosan megváltozhat, mivel Donald Trump visszatérése a Fehér Házba újra felélesztette az érdeklődést az ötlet iránt. Donald Trump amerikai elnök „a lehető leghamarabb” tűzszünetet akar. Ukrajna leszögezte, hajlandó az egyezségre, ha szövetségesei hiteles biztonsági garanciákat nyújtanak. Ennek eredményeképpen újraindultak a tárgyalások arról, hogy a nyugati, különösen az európai csapatok hogyan segíthetnének a tűzszünet megerősítésében.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint ha Európa komolyan gondolja, hogy hatékony elrettentő erőt biztosít, akkor „minimum” 200 ezer katonára lenne szükség, a tárgyalásokban részt vevő személyek szerint azonban az ukrán tisztviselők úgy vélik, hogy 40-50 ezer külföldi katona már elegendő lenne. A lap szerint az esetleges nyugati missziónak három célja lenne: biztosítani Ukrajnát a nyugati támogatásról, elrettenteni Oroszországot az újabb támadástól, és megmutatni az Egyesült Államoknak, hogy Európa elkötelezett Ukrajna biztonsága mellett.
Camille Grand, egy korábbi magas rangú NATO-tisztviselő megjegyezte, ennek az erőnek elég robusztusnak kell lennie ahhoz, hogy ne legyen könnyű célpont Oroszország számára, és elég nagynak ahhoz, hogy ne legyen szükség azonnali erősítésre. A volt tisztviselő szerint egy ilyen erő létszáma 40 ezer fő lehet, és valószínűleg egy Nagy-Britannia, Franciaország és Hollandia által vezetett „ad hoc” koalíció részeként alakulna, a balti és skandináv országok bevonásával, hogy a NATO szerepét minimalizálják, csökkentve az Oroszországgal való eszkaláció kockázatát.
A Financial Times megjegyzi, az európai csapatok minden bizonnyal Ukrajna oldalán állnának, de nem a frontvonalon harcolnának, inkább egy „stabilizációs erőt” vagy „elrettentő erőt” alkotnának, mint egy teljesen semleges „békefenntartó” erőt. Az egyik modell Dél-Korea, ahol jelentős amerikai katonai jelenlét van, bár a harcokban dél-koreai csapatok vesznek részt, egy másik példa a KFOR, az USA vezette „békefenntartó művelet” Koszovóban. Az elképzelés alapja, hogy Oroszországgal olyan békemegállapodást kössenek, amely lehetővé tenné Ukrajna számára, hogy megtartsa szuverenitását, ellenőrizze területét és megtartsa hadseregét.
Csütörtök hajnalban az orosz erők ismét megtámadták Zaporizzsját, melynek következtében legalább négy robbanás történt az ukrán nagyvárosban. Eddigi információk szerint legalább egy ember meghalt, 24 pedig megsebesült, köztük egy két hónapos csecsemő – írja az Ukrajinszka Pravda.
A „Szuspilne” közszolgálati televízió helyi idő szerint hajnali 4 órakor számolt be az első robbanásról, majd 4 óra 9 perckor ismételt robbanásokról adtak hírt. Később Ivan Fedorov, a Zaporizzsjai Területi Katonai Közigazgatás vezetője a Telegramon is tájékoztatta a lakosságot. Ezt megelőzően a zaporizzsjai területet érő ballisztikus rakétatámadások veszélyéről számolt be.
Az ellenség ismét csapást mért a városra. Legalább négy robbanás történt Zaporizzsjában. Előzetesen, vannak áldozatok. Előzetes információk vannak a romok alatt lévő emberekről
– közölte Fedorov.
Később arról számolt be, hogy a katasztrófavédelem négy munkatársa is a sérültek között van, akiket kórházba szállítottak. Ekkor 10 sérültről volt tudomás. Fedorov szerint a támadásban emellett lakóházak is megrongálódtak a városban. A detonáció következtében betörtek az ablakok és megrongálódott a tető.
Hajnali 5 óra után Fedorov közölte, hogy a sebesültek száma 16-ra emelkedett. Elmondása szerint a sérültek közül öten súlyos állapotban vannak. További öt ember állapotát az orvosok közepesen súlyosnak ítélik, köztük az Állami Mentőszolgálat két munkatársának.
Fedorov azt is elmondta, hogy egy két hónapos csecsemő is van az orosz csapás sérültjei között.
Reggel 6 óra után kiderült, hogy a Zaporizzsja elleni rakétatámadás egy ember életét követelte, egy 47 éves férfi halt meg.
A Zaporizzsjai Területi Katonai Közigazgatás vezetője szerint 7 óra 30 percre az áldozatok száma 24-re emelkedett.
Magyarország területére 2025. január 22-én szerdán az ukrán–magyar határszakaszon 3933 fő lépett be – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 23 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrán hadsereg 103 ellenséges támadást vert vissza egyetlen nap alatt – írta az Interfax.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara szerdán késő este közölte, hogy az oroszok két rakéta- és 18 légicsapást mértek Ukrajna területére szerdán, továbbá négy rakétát és 29 légvédelmi rakétát vetettek be.
Ezenkívül az oroszok 852 kamikaze drónt vetettek be, és több mint négyezer lövést adtak le csapataink és településeink állásaira
– tájékoztattak.
A vezérkar szerint a legforróbb terület továbbra is Pokrovszk, ahol a védők 55 támadást állítottak meg.
Moszkvának tanulmányoznia kell a Donald Trump amerikai elnök által javasolt, az ukrajnai konfliktus befejezéséről szóló alku feltételeit – fogalmazott Dmitrij Poljanszkij, Oroszország állandó ENSZ-képviselőjének első számú helyettese a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.
Poljanszkij azt mondta, hogy az új elnök szakíthat az előző adminisztráció Kijevvel kapcsolatos politikájával, majd hozzátette, nem Donald Trump a felelős azért, amit „az Egyesült Államok művel 2014 óta Ukrajnában”. A helyettes képviselő szerint megvan a hatásköre Trumpnak, hogy véget vessen a „káros amerikai politikának”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban megjegyezte, Moszkva nyitott a párbeszédre az új amerikai adminisztrációval az ukrán konfliktusról.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Andrej Plenković horvát miniszterelnök davosi találkozójuk alatt a biztonsági együttműködésről tárgyaltak, írja az Ukrinform.
„Andrej Plenković horvát miniszterelnökkel való találkozóm alatt köszönetet mondtam Horvátországnak, hogy támogatja népünket és függetlenségünket. Megvitattuk a biztonsági együttműködést a védelmi szektorban” – közölte Zelenszkij.
Megjegyezte, hogy az ukrán harcosok harctéri képességeinek fokozása és Ukrajna pozícióinak megerősítése elengedhetetlen az igazságos és tartós béke eléréséhez.
Drónokkal támadták az oroszok Harkivot és külvárosait, áldozatokról jelenleg nincs információ, írja az Interfax.
A Harkivi Regionális Katonai Adminisztráció vezetője, Oleh Szinyehubov a Telegramon írta meg, hogy az előzetes adatok szerint egy orosz drón roncsa zuhant le a város egyik kerületében.
Elmondása szerint a városon kívül egy másik csapást is rögzítettek.
Ha létrejönne a tűzszünet, egy legalább 200 ezres európai békefenntartó haderőt kellene Ukrajnába telepíteni – jelentette ki Volodimir Zelenszkij abban a videóinterjúban, amelyet szerdán tettek közzé az ukrán elnök hivatalos internetes oldalán.
Volodimir Zelenszkij előző este, a davosi Világgazdasági Fórumon felvett interjúban hangsúlyozta, hogy „a 200 ezres létszám csak a minimum, mert ha ezt sem sikerülne biztosítani, kudarcra lenne ítélve a békefenntartás”.
Hozzátette, hogy szerinte az amerikai elnöknek „teljes körű szankciók” bevezetésével kellene sújtania Oroszországot, különös tekintettel az energiaszektorra, valamint, mint mondta, „a nukleáris fegyverek kivételével minden szükséges fegyverrel el kellene látnia Ukrajnát, amelyeket azért kérünk, hogy Ukrajna is képes legyen fenyegetni Putyint”.
A hétfőn hivatalba lépett Donald Trump amerikai elnök azon bejelentésére, mely szerint Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való találkozója már előkészítés alatt áll, Zelenszkij azt mondta, „ez nem lepi meg”, de úgy vélte, „az amerikai elnöknek elsősorban Ukrajnával kellene kapcsolatot tartania, hiszen országa az Egyesült Államoknak olyan szövetségese, amely orosz támadás áldozata”.
Az ukrán elnök szerint nem lesz könnyű feladat Trump számára véget vetni egy olyan háborúnak, amely elpusztította Ukrajnát, és amelyben mindkét oldalon több tízezer ember halt meg, majd arra figyelmeztetett:
mindenkinek meg kell értenie, hogy Putyin csak akkor vetne véget ennek a háborúnak, miután elérte annak legfőbb célját, vagyis Ukrajna függetlenségének megszüntetését.
A beszélgetés végén Zelenszkij azt is kiemelte, hogy Ukrajna „nem fogja elismerni” a megszállt területeket orosznak, még akkor sem, „ha a szövetségesei együtt kérnék meg erre”; azt azonban nem zárta ki, hogy a harcok beszüntetése érdekében és csak átmeneti jelleggel hajlandó lenne lemondani ezekről a területekről. Végül hozzátette: „ez ügyben nem lesz megbocsátás, és nem lesz jogi elismerés, de mindent meg kell tennünk, hogy véget vessünk a háború forró szakaszának”.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!