Oroszország a jelentések szerint további észak-koreai erők, rakéták, tüzérségi rendszerek és többszörös rakétaindító rendszerek (MLRS) telepítését tervezi Kurszki területre − írja napi jelentésében a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).
Az Ukrán Katonai Hírszerzési Főigazgatóság (GUR) vezetője, Kirilo Budanov altábornagy a The War Zone-on január 22-én megjelent cikkében elmondta, hogy Észak-Korea egy meg nem határozott jövőbeni időpontban további rakéta- és tüzérségi csapatokat fog telepíteni a Kurszki területre.
Budanov azonban arról számolt be, hogy Észak-Korea valószínűleg nem fog további nagyszámú szárazföldi harci csapatot telepíteni. Budanov kijelentette, hogy Észak-Korea 2024 novembere óta nagyjából 120 darab M-1989 Koksan 170 mm-es önjáró tüzérségi rendszert és 120 darab M-1991 240 mm-es MLRS-t bocsátott Oroszország rendelkezésére, és valószínűleg a jövőben még legalább 120 darabot fog küldeni mindegyik rendszerből.
A GUR korábban, 2024 novemberében arról számolt be, hogy Észak-Korea 2024 októberétől kezdve nagyjából 100 darabot szállított Oroszországnak e rendszerekből.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. A nap legfontosabb eseményei a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter pénteken közösségi oldalán jelentette be, hogy tárcája nem hosszabbítja meg a szerződést a védelmi beszerzési ügynökség vezetőjével, Marina Bezrukovával. A miniszter hangsúlyozta, hogy az egyetlen kritérium, amit a tárca az ügynökséggel szemben támasztott, hogy az időben és teljes körűen biztosítsa a frontot az összes szükséges fegyverrel, azonban ez nem sikerült.
„Sajnálatos módon az elmúlt hat hónapban hadseregünk időben történő lőszerellátása helyett politikai játszmáknak, szerződések kiszivárogtatásának, információszivárgásnak (melyeket a bűnüldöző szervek kellő időben kivizsgálnak), tétlenség miatti PR-akcióknak és a teljesítések elmulasztásának lehettünk tanúi” – írta bejegyzésében Ukrajna védelmi minisztere.
A szükségállapot és az Oroszországgal vívott teljes körű háború alatt a szigorúan bizalmas fegyverbeszerzés érthetetlen módon Amazonná változott, ahol az interneten bárki valós időben megfigyelheti, hogy ki mit, milyen mennyiségben és mely gyártóktól vásárol
– fogalmazott Rusztem Umerov, aki úgy döntött, hogy javaslatot nyújt be helyettese, Dmitro Klimenkov elbocsátására, valamint a védelmi minisztérium nem újítja meg a szerződést Marina Bezrukovával.
A Donald Trump vezette amerikai kormány (némi vonakodás mellett) késznek mutatkozik arra, hogy biztonsági garanciákat nyújtsanak Ukrajna számára. Ugyanakkor cserébe több elvárásuk is van az európai országokkal szemben – írta pénteki cikkében a Bloomberg.
Az írásban kifejtették, hogy az európai államok tisztviselői igyekeznek rábírni az amerikaiakat arra, hogy vállaljanak kötelezettségeket a biztonsági garanciákkal kapcsolatban, hogy mielőbb véget lehessen vetni a háborúnak. A hírügynökségnek több, névtelenséget kérő tisztviselő is azt mondta, hogy az európai tisztviselők többsége egyetért Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, aki korábban közölte, hogy csak külföldi (köztük amerikai) békefenntartók segítségével lehet garantálni bármiféle rendezést Ukrajnában.
A Bloomberg szerint Trump csapata – a korábbi vonakodás ellenére – mostanra nyitottnak tűnik arra, hogy biztonsági garanciákat adjon Ukrajnának (az egyik tisztviselő szerint gyakorlatilag azt is elismerték zárt ajtók mögött, hogy ez „elkerülhetetlen”). Ugyanakkor ezért cserébe több feltételük is van az európaiakkal szemben:
A Bloomberg szerint az európai államok tisztviselői közt konszenzus van abban, hogy az Egyesült Államoknak kisebb vagy nagyobb mértékben, de muszáj lesz hozzájárulnia a békefenntartó erőkhöz.
Claudia Major, a berlini German Institute for International and Security Affairs szakértője ugyancsak azt mondta, hogy enélkül az európai biztonsági garanciák nem lesznek kellőképpen hitelesek, miután legalább 150 ezer békefenntartóra lenne szükség Ukrajnában, és ezt (az európai országok katonai helyzetét nézve) nemigen lehetne megvalósítani amerikai hozzájárulás nélkül.
A harkivi operatív és taktikai csoport volt parancsnoka, Jurij Haluscsin dandártábornok, akit a Harkivi terület nem megfelelő védelmének ügyében gyanúsítanak, közlegényként térne vissza a frontra harcolni – írja az Unian.
A legfőbb parancsnokhoz szeretnék fordulni azzal a kéréssel, hogy hallgasson meg és hallgasson végig engem. Függetlenül attól, hogy hogyan és mikor ér véget a bírósági tárgyalás, szeretném kérni, és ez az ő hatáskörébe tartozik, hogy küldjön vissza Ukrajnát védeni. Készen állok arra, hogy akár dandártábornoki rangban, akár közlegényként teljesítsem a kötelességemet
– hangsúlyozta.
Haluscsin biztosította, hogy jóhiszeműen teljesíti majd kötelességét bármilyen rangú vezető alatt, legyen az őrmester vagy rangidős katona.
„Ha csak egy orkot megölök a harcok ideje alatt, az egészségi állapotom ellenére – és képes vagyok rá, higgyék el, van ilyen tapasztalatom –, az hasznosabb lesz, mint egy tábornok börtönbe zárása, különösen úgy, ahogyan most történik” – mondta Haluscsin.
Szerinte ha a legfőbb főparancsnok teljesíti ezt a kérést, az egész nemzet hálás lesz neki.
Az orosz Oresnyik rakéta nem más, mint egy régebbi modell, az RS–26 Rubezh közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta továbbfejlesztett változata.
Erre a következtetésre jutottak a Kijevi Törvényszéki Kutatóintézet ukrán tudósai, miután megvizsgálták a rakéta roncsait − írja a The Economist.
A kiadvány emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz vezető az orosz fegyverek új csodájának nevezte a „hiperszonikus” Oresnyiket, de a roncsok mást „mondanak”.
Tekintettel Kijev és Moszkva radikálisan ellentétes nézeteire, az amerikai elnök valószínűleg nem lesz képes gyorsan leállítani a háborút. A háború utáni béke bármilyen formáját pedig fegyveres erővel kell garantálni – írja a Die Zeit.
A lap szerzői szerint Kijev és Moszkva is igyekszik most megnyerni az új amerikai elnök kegyeit. A két ország által képviselt álláspontok azonban kizárják egymást: Ukrajna az orosz csapatok teljes kivonását követeli a területéről, Oroszország pedig azt, hogy a „hivatalosan” elcsatolt négy ukrajnai régió nem megszállt részeit adják vissza neki. Ezért úgy vélik, nem lesz könnyű megoldást találni a háború befejezésére.
Fegyverek nélkül biztosan nem fog menni: minden békés megoldást katonai eszközökkel kell biztosítani
– írja a lap.
A Die Zeit négy fő forgatókönyvet is felsorol arra vonatkozóan, hogyan alakulhat tovább a helyzet:
A tárgyalások kudarca és a háború folytatása: Kijev és Moszkva álláspontjának összeegyeztethetetlensége, valamint a háború folytatásához mindkét oldalon rendelkezésre álló erőforrások miatt az aktív ellenségeskedés legalább a következő hónapokban folytatódni fog. Ugyanakkor Oroszországnak sikerülhet a Donyecki terület teljes elfoglalására irányuló szándéka.
A koreai forgatókönyv: Tavaly Trump ukrajnai különmegbízottja, Keith Kellogg és J. D. Vance alelnök egy demilitarizált övezet létrehozását javasolta a tényleges frontvonal mentén, végleges békemegállapodás nélkül. Ehhez a két Korea közötti demilitarizált övezetet vették mintául. Ugyanakkor a nyugati csapatok ukrajnai állomásoztatásának garantálnia kell a megállapodások sérthetetlenségét. Amerikai részvétel nélkül ez a lehetőség kétségesnek tűnik.
A ciprusi forgatókönyv: Ciprust, akárcsak Koreát, demilitarizált övezet osztja ketté. Viszont amerikai csapatok helyett a választóvonal sérthetetlenségét az ENSZ kéksisakosai garantálják. Ez már évtizedek óta így megy, tűz nélkül, de a konfliktus végleges megoldása nélkül is. A legfontosabb különbség a koreai opcióhoz képest, hogy a békefenntartók nem a védekező fél mögött, hanem közvetlenül a demilitarizált övezet vonalán állnak. Ukrajna számára ez a lehetőség azért lehet érdekes, mert Ciprusnak – annak ellenére, hogy elveszítette területe egy részét, és demilitarizált övezettel rendelkezik – sikerült csatlakoznia az EU-hoz.
Ukrajna NATO-tagsága: Kijev számára ez a lehetőség a legkívánatosabb. Azonban nemcsak Moszkvában, hanem egyes NATO-tagállamokban is erősen ellenzik. A cikk szerzői úgy vélik, hogy ez a lehetőség nem lesz lehetséges, és a megvalósítására tett kísérlet meghosszabbítja a háborút.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy találkozni kíván Donald Trump amerikai elnökkel, hogy „megvitassák a Moszkvát és Washingtont érdeklő kérdéseket” – írja az Ukrajinszka Pravda.
Valószínűleg valóban jobb lenne, ha a mai realitások alapján találkoznánk, hogy nyugodtan beszéljünk mindazokról a területekről, amelyek mind az Egyesült Államokat, mind Oroszországot érdeklik. Mi készen állunk erre. De ez mindenekelőtt a jelenlegi amerikai kormányzat döntésétől és választásától függ
– fogalmazott Putyin.
Az orosz elnök arról is beszélt, hogy ő és Trump mindig is „üzleti és pragmatikus kapcsolatokat” ápoltak, és hogy a Kreml soha nem utasította el a Fehér Házzal való együttműködést.
A Kreml vezetője ismét „válságnak” nevezte az általa Ukrajnában kirobbantott háborút. „Nem tudok nem egyetérteni vele (Trumpal – a szerk.) abban, hogy ha ő lett volna az elnök, és nem lopták volna el tőle a győzelmét 2020-ban, akkor talán nem lett volna az a válság Ukrajnában, ami 2022-ben kialakult” – mondta Putyin.
A háborút lezáró tárgyalások lehetőségével kapcsolatban az orosz vezető emlékeztetett Volodimir Zelenszkij rendeletére is, ami megtiltotta a tárgyalásokat Oroszországgal. Putyin szerint az Ukrajnát támogató nemzetközi partnereknek rá kellene kényszeríteniük Zelenszkijt, hogy törölje rendeletét.
Vlagyimir Putyin orosz elnök Európa nélkül akar tárgyalni Európa sorsáról, és Ukrajna nélkül akar Ukrajnáról beszélni – véli Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője az Unian szerint.
Putyin az Egyesült Államokkal való tárgyalások ötletét próbálja népszerűsíteni. De van egy feltétele: Európa sorsáról akar tárgyalni Európa nélkül. És Ukrajnáról akar tárgyalni Ukrajna nélkül. Ez nem fog megtörténni. Putyinnak vissza kell térnie a valóságba, vagy más fogja visszahozni
– tette hozzá Jermak.
Az ukrán elnöki hivatal vezetője hozzátette, hogy a modern világban ez nem így működik.
Elfoglalta az orosz hadsereg a Donyecki régióban lévő Timofijivka települést – jelentette be pénteken a moszkvai védelmi minisztérium az MTI tájékoztatása szerint. A január 18. és 24. közötti időszakra vonatkozó hadijelentés szerint az orosz hadsereg a hét nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudott nyomulni, és kilenc települést foglalt el.
A moszkvai összegzés értelmében az elmúlt hét folyamán csaknem 13 ezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, 17 pedig megadta magát.
Ebben az időszakban az orosz fegyveres erők nyolc csoportos csapást hajtottak végre precíziós fegyverekkel és drónokkal az ukrán hadiiparra és az üzemeit ellátó gáz- és energetikai infrastrukturális létesítményre, fegyverraktárakra, katonai repülőterek infrastruktúrájára, összeszerelő műhelyekre, fegyver- és drónraktárakra, valamint az ukrán fegyveres alakulatok ideiglenes telepítési helyeire.
A moszkvai katonai tárca az elmúlt héten az Ukrajnában megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel 29 harckocsit – köztük két amerikai Abrams tankot – és 159 egyéb páncélozott harcjárművet, öt francia HAMMER irányított légibombát, amerikai HIMARS sorozatvetők 27 rakétáját, továbbá 752 repülőgép típusú távirányított repülőszerkezetet. A drónok közül 218-at az elmúlt nap folyamán lőttek le, ebből 174-et a „különleges hadművelet” övezetén kívül.
Az RBK hírportál szerint ez volt idén a legerősebb ukrán dróntámadás, amely 15 orosz régiót érintett, köztük az orosz főváros és Szentpétervár könyékét is.
Moszkvában, Kazanyban, Nyizsnyekamszkban, Szaratovban, Szamarában, Penzában, Uljanovszkban és Ufában átmenetileg korlátozták a repülőterek forgalmát. Brjanszkban leállították Oroszország egyik legnagyobb mikroelektronikai vállalata, a Kremnyij El működését, miután a gyár sajtószolgálata szerint péntekre virradóra hat drón támadását regisztrálták. Ennek következtében a gyártóüzemek egy része, valamint a késztermékek raktára megsérült, károk keletkeztek a speciális áramellátás létesítményeiben, a technológiai termelési láncok megszakadtak. A támadás következtében senki sem sérült meg. Pénteken Kurszkból, Rjazanyból és Voronyezs megyéből lakóházakban keletkezett károkról érkeztek jelentések.
Az ukránok macskahangokat tartalmazó felvételeket használnak, hogy robbanóanyaggal felszerelt csapdákba csalják Vlagyimir Putyin erőit − állítja egy orosz katona.
Az ukrán hadsereg most azt állítja, hogy egy szokatlan taktikához folyamodott, amivel az oroszok macskák iránti állítólagos vonzalmára apellálnak – írta meg a The Telegraph.
A taktikát az ukrajnai Donyeck régió frontvonaláról jelentették, ahol az elmúlt hónapokban a háború legkimerítőbb harcai zajlottak. Vlagyimir Putyin erői igyekeztek minél több területet elfoglalni Donald Trump Fehér Házba való visszatérése előtt.
A The Moscow Times tavaly arról számolt be, hogy az orosz katonák macskákat vittek magukkal a frontvonalakra, mert a rágcsálók komoly gondot okoznak. A Dalia Research közvéleménykutató 2017-ben azt állította, hogy Oroszország az egyetlen olyan ország a világon, ahol az emberek többsége tart macskát.
Elemzők gyakran rámutattak arra, hogy Ukrajna fantáziadús taktikákat vet be az oroszok ellen.
Az Oroszország által Ukrajnában részben megszállt Zaporizzsjai területen állomásozó tisztviselők azt állították, hogy ukrán drónok támadták meg az oroszok által birtokolt Zaporizzsjai atomerőművet kiszolgáló Enerhodar városát − írta meg a The Telegraph.
„Ez terrorcselekmény” − mondta az Oroszország által beiktatott Makszim Pukha megbízott polgármester az orosz állami RIA hírügynökségnek, mondván, hogy a polgári infrastruktúra és lakóövezetek voltak a célpontok.
Észak-Korea közel 40 százalékos veszteséget szenvedett Oroszország oldalán a nyugati Kurszk térségben harcoló személyi erői tekintetében − közölték nyugati tisztviselők a BBC-vel.
Az Észak-Koreából küldött 11 ezer katonából 4000 lehet a harci veszteség az elmúlt három hónapban. Ez magában foglalja az elesetteket, a sebesülteket, az eltűnteket és a fogságba esetteket − mondták a csatornának névtelenül nyilatkozó tisztviselők.
Ebből a 4000 főből január közepéig vélhetően közel 1000-en haltak meg.
Az ukrajnai háború befejezése csak akkor lehetséges, ha mindkét fél hajlandó kompromisszumokat kötni − mondta Marco Rubio új amerikai külügyminiszter.
A CNN szerint újságírókkal folytatott beszélgetésében, miután megerősítették a tisztségében, azt mondta: „Azt akarjuk, hogy a háború véget érjen. Ez elég egyértelmű. Nem tudnék időkeretet szabni, csak annyit mondhatok, hogy mindkét félnek le kell mondania valamiről.”
Oroszország a jelentések szerint további észak-koreai erők, rakéták, tüzérségi rendszerek és többszörös rakétaindító rendszerek (MLRS) telepítését tervezi Kurszki területre − írja napi jelentésében a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).
Az Ukrán Katonai Hírszerzési Főigazgatóság (GUR) vezetője, Kirilo Budanov altábornagy a The War Zone-on január 22-én megjelent cikkében elmondta, hogy Észak-Korea egy meg nem határozott jövőbeni időpontban további rakéta- és tüzérségi csapatokat fog telepíteni a Kurszki területre.
Budanov azonban arról számolt be, hogy Észak-Korea valószínűleg nem fog további nagyszámú szárazföldi harci csapatot telepíteni. Budanov kijelentette, hogy Észak-Korea 2024 novembere óta nagyjából 120 darab M-1989 Koksan 170 mm-es önjáró tüzérségi rendszert és 120 darab M-1991 240 mm-es MLRS-t bocsátott Oroszország rendelkezésére, és valószínűleg a jövőben még legalább 120 darabot fog küldeni mindegyik rendszerből.
A GUR korábban, 2024 novemberében arról számolt be, hogy Észak-Korea 2024 októberétől kezdve nagyjából 100 darabot szállított Oroszországnak e rendszerekből.
Oroszország „megdorgálta” az ENSZ gyermekvédelmi szervezetének, az UNICEF-nek a vezetőjét, amiért nem szolgáltatott „nyomós érveket arra, hogy miért nem volt hajlandó” tájékoztatni a Biztonsági Tanácsot a gázai gyermekekről az Oroszország által kért ülésen − írja a The Telegraph.
Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nebenzia szerint az UNICEF ügyvezető igazgatója, az amerikai Catherine Russell decemberben, a tanács amerikai elnöksége idején „egy pillanat alatt” tájékoztatta a 15 tagú tanácsot az ukrajnai gyermekekről.
Úgy tűnik tehát, hogy az UNICEF számára a gázai gyerekek kevésbé fontosak, mint az ukrajnaiak
− mondta Nebenzia.
Január 24-én éjjel az orosz hadsereg 58 drónnal indított támadást Ukrajna ellen – ismerteti az ukrán légierő közleményét az Interfax.
„Reggel kilenc óráig (helyi idő szerint – a szerk.) 25 támadó drón lezuhanását erősítették meg Szumi, Kijev, Csernyihiv, Cserkaszi, Zsitomir, Hmelnyickij és Lviv régiókban. Emellett 27 imitátor drón zuhant le” – közölte a távirati csatorna.
Szergej Sojgu orosz biztonsági tisztviselő, volt védelmi miniszter egy pénteken megjelent interjúban arra figyelmeztetett, hogy növekszik a nukleáris hatalmak közötti fegyveres összecsapás kockázata − közölte a The Telegraph.
Sojgu, Vlagyimir Putyin elnök biztonsági tanácsának titkára a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy
a világban egyre súlyosbodó konfliktusok és a geopolitikai rivalizálás kiéleződése mellett növekszik a nagy államok közötti erőszakos összecsapás kockázata, többek között az atomhatalmak részvételével.
A volt védelmi miniszter elmondta, hogy a NATO fokozza tevékenységét keleti szárnyán, Oroszország és Belarusz közelében, és ott támadó, valamint védekező forgatókönyveket próbál el.
Donald Tusk szerint az Európai Uniónak véget kell vetnie az Egyesült Államoktól való katonai függőségének, és „a túlélés érdekében” fel kell fegyvereznie magát.
Az Európai Unió nem támaszkodhat kizárólag az Egyesült Államokra, ezért növelnie kell a katonai kiadásokat, hogy segítse Ukrajnát és elrettentse Oroszországot attól, hogy további szomszédait célba vegye − figyelmeztettek vezető uniós tisztviselők a The Telegraph szerint.
Ne Amerikától kérdezzétek, hogy mit tud tenni a biztonságunkért. Kérdezzétek meg magatoktól, mit tehetünk mi a saját biztonságunkért
− mondta Donald Tusk lengyel miniszterelnök, akinek országa jelenleg betölti az EU soros elnökségét. Az idézet John F. Kennedy amerikai elnök 1961-es beiktatási beszédéből származik.
Nagy-Britannia közölte, hogy az elmúlt napokban megfigyelt egy orosz kémhajót a La Manche csatornában, és megerősíti válaszlépéseit az orosz hajók és repülőgépek titkos műveleteire a tenger alatti kábelek védelme érdekében − közölte a The Telegraph.
John Healey védelmi miniszter elmondta, hogy a Yantar nevű orosz kémhajó, amelyet hírszerzésre és a tengerfenéken lévő kritikus infrastruktúrák feltérképezésére használnak, hétfőn brit vizekre lépett, és a Királyi Haditengerészet két napig követte, amíg holland vizekre nem távozott.
Nem fogunk visszariadni a határozott fellépéstől Nagy-Britannia védelme érdekében. Megerősítjük válaszlépéseinket, hogy biztosítsuk, hogy az orosz hajók és repülőgépek ne tudjanak titokban tevékenykedni
– mondta Healey.
Úgy tűnik, hogy a Kreml egyre inkább aggódik Oroszország gazdasági instabilitásának megítélése miatt. A Reuters öt, a helyzetet ismerő forrásra hivatkozva január 23-án arról számolt be, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök egyre jobban aggódik az ukrajnai háború miatt az orosz gazdaságban bekövetkezett „torzulások” miatt.
Két, a „Kreml gondolkodását” ismerő forrás azt mondta a hírügynökségnek, hogy az orosz eliten belül van egy olyan tábor, amely az ukrajnai háború tárgyalásos úton történő befejezését kívánatosnak és az orosz gazdasági problémák kezelésének kulcsának tartja.
Az egyik forrás azt állította, Vlagyimir Putyin felismerte, hogy a háború milyen terhet ró az orosz gazdaságra, és úgy értékeli, Ukrajnában elérte „kulcsfontosságú háborús céljait”. A forrás azonban nem bocsátkozott találgatásokba arról, hogy Putyin hajlandó-e véget vetni a háborúnak − írja napi jelentésében a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).
Az orosz ellenzéki Meduza január 9-én − az orosz elnöki adminisztrációban, az Állami Dumában, valamint a szélesebb körű orosz szövetségi kormányban és a regionális kormányokban lévő forrásokra hivatkozva − arról számolt be, hogy az orosz elit egyre elégedetlenebb a háborúnak az orosz gazdaságra gyakorolt hatásával. Január 22-én az ISW megjegyezte, hogy a Kreml nemrég indított egy olyan információs műveletet, amely azt a hamis benyomást igyekszik kelteni, hogy az orosz gazdaság jól teljesít annak ellenére, hogy számos jel a makrogazdasági válságra mutat rá.
Az oroszok megpróbálják körbevenni Pokrovszk városát – írja az Ukrinform.
Az orosz erők megpróbálták bekeríteni Pokrovszkot, de a kísérleteket hatékonyan visszaverték
– mondta Viktor Tregubov katonai szóvivő. Megjegyezte, hogy az orosz csapatok elkezdték aktívabban lőni a várost, de még nem sikerült teljesen bekeríteniük a települést.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kész felvenni a kapcsolatot Donald Trump amerikai elnökkel, Moszkva várja a visszajelzést, és időben tájékoztatni fogja a nyilvánosságot az esetleges találkozóról – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője péntek délelőtt az orosz média szerint.
Mint írtuk, Donald Trump szerint Oroszországnak „akarnia kell egy megállapodást” Ukrajnával − az amerikai elnök erről újságírók előtt beszélt a Fehér Házban csütörtökön. Trump újabb elnöki rendeleteinek aláírása közben újságírók kérdéseire válaszolva kijelentette, hogy akár azonnal is találkozna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Az amerikai elnök a hivatalba lépése óta többször is megüzente már Putyinnak, hogy egyezzenek meg most, és „állítsák meg ezt a nevetséges háborút”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek többet kellett volna tennie egy békemegállapodás érdekében − mondta Donald Trump amerikai elnök a Fox News hírtelevíziónak adott interjú csütörtökön sugárzott második részében.
A hivatalba lépése alkalmából adott átfogó interjúban az ukrajnai háborús helyzettel kapcsolatban megállapította, hogy az ukránok egy náluk sokkal nagyobb ellenféllel harcolnak, ami bátorság, de emellett az Egyesült Államok dollármilliárdokat adott ehhez − írta meg az MTI.
A hétfőn hivatalba lépett amerikai elnök azt is megjegyezte, hogy az ukrán erők felszereltsége elmarad az oroszokéhoz képest, ezért már korábban megegyezést kellett volna keresnie Kijevnek a rendezésre, ugyanakkor megismételte, hogy amennyiben Oroszország nem keresi a megállapodást, akkor vámokkal, valamint „súlyos adókkal és szankciókkal” sújtja majd az orosz államot.
Az interjúban Donald Trump elmondta, hogy hamarosan az Egyesült Államok is saját „szuper hiperszonikus rakétával” rendelkezik, és azt állította, hogy
a fegyver amerikai terveit orosz részről Barack Obama elnökségének idején ellopták, és megvalósították.
Az orosz erők a közelmúltban legalább hat fegyvertelen ukrán hadifoglyot végeztek ki donyecki területen. Ukrán források január 23-án olyan felvételeket terjesztettek, amelyeken orosz katonák fegyvertelen ukrán hadifoglyokat lőnek le Ukrajna egy meg nem határozott területén − írta meg a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).
Dmitro Ljubinyec ukrán emberi jogi biztos és az ukrán főügyészség január 23-án jelentette, hogy ukrán tisztviselők vizsgálják a közösségi médiában közzétett felvételeket, amelyeken az orosz erők hat elfogott és fegyvertelen ukrán katonát végeznek ki Donyeck meg nem határozott területén.
Ljubinyec megjegyezte, hogy a felvételeken egy hetedik ukrán hadifogoly is látható, de a felvételek alapján nem világos, hogy vele mi történt. Az ISW úgy értékeli, hogy az orosz katonai parancsnokok lehetővé teszik alárendeltjeik számára, hogy ezeket a kivégzéseket végrehajtsák.
Donald Trump szerint Oroszországnak „akarnia kell egy megállapodást” Ukrajnával − az amerikai elnök erről újságírók előtt beszélt a Fehér Házban csütörtökön.
Donald Trump újabb elnöki rendeleteinek aláírása közben újságírók kérdéseire válaszolva kijelentette, hogy akár azonnal is találkozna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel − közölte az MTI.
Azt gondolom, hogy Oroszországnak akarnia kell, hogy megállapodjon, és talán akarnak is egyezséget kötni. Abból, amit hallok, azt gondolom, hogy Putyin szeretne látni engem. Amilyen hamar csak tudunk, találkozunk. Én azonnal találkoznék
− fogalmazott Donald Trump, és hozzátette, hogy „minden egyes nap, amikor nem jön létre a találkozó, további katonák halnak meg a harcmezőn”.
Azt is megállapította, hogy mindkét oldal nagyon sok katonát veszített, de Oroszország többet.
Dróntámadás érte az Oroszország Brjanszki területén található Kremnij üzemet, ahol főként az orosz hadsereg számára gyártanak mikroelektronikai eszközöket – közölte az Ukrinform Andrij Kovalenko, az ukrán Dezinformáció Elleni Központ vezetőjének pénteki beszámolója alapján.
Kovalenko szerint ez már legalább a harmadik támadás ismeretlen drónok által a Kremnij üzem ellen.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reagált Donald Trump azon megjegyzésére, hogy csökkentse a globális olajárakat, ami szerinte segít véget vetni az ukrajnai háborúnak − írta az Ukrajinszka Pravda.
„Összehangoljuk erőfeszítéseinket, és ma fontos találkozókat tartottunk – elsősorban az Egyesült Államokkal és európai partnereinkkel. A béke erővel valósulhat meg, ebben biztosak vagyunk. A kulcs az, hogy fenntartsuk a lendületet, és nyomást gyakoroljunk Oroszországra – az egyetlen országra, amely ezt a háborút akarja, és amely bűnös ebben a háborúban” − mondta az ukrán elnök.
Zelenszkij azzal vádolja Moszkvát, hogy „Oroszország az egyetlen, amely megpróbálja meghosszabbítani a megszállást. Természetesen az energiaforrások, különösen a kőolaj a béke és a biztonság egyik legfontosabb kulcsa.”
Donald Trump a davosi gazdasági fórumon reményét fejezte ki, hogy Kína segít majd véget vetni az ukrajnai háborúnak. Az amerikai elnök kiemelte, hogy Hszi Csin-pinggel való telefonbeszélgetésében már felvetette a kínai elnöknek a kérdést − írta az Unian.
Hozzátette, hogy Vlagyimir Putyin egyetértett vele abban, hogy csökkentsék a nukleáris fegyverarzenált. Arra a kérdésre, hogy szerinte a következő davosi tanácskozásig létrejön-e a békemegállapodás, Donald Trump úgy válaszolt, hogy Ukrajna készen áll az egyezségre, Oroszországot kell megkérdezni.
Az amerikai elnök azt is hangsúlyozta, hogy mielőbb szeretne találkozni orosz kollégájával, hogy véget vethessenek a háborúnak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reagált Donald Trump azon megjegyzésére, hogy csökkentse a globális olajárakat, ami szerinte segít véget vetni az ukrajnai háborúnak − írta az Ukrajinszka Pravda.
„Összehangoljuk erőfeszítéseinket, és ma fontos találkozókat tartottunk – elsősorban az Egyesült Államokkal és európai partnereinkkel. A béke erővel valósulhat meg, ebben biztosak vagyunk. A kulcs az, hogy fenntartsuk a lendületet, és nyomást gyakoroljunk Oroszországra – az egyetlen országra, amely ezt a háborút akarja, és amely bűnös ebben a háborúban” − mondta az ukrán elnök.
Zelenszkij azzal vádolja Moszkvát, hogy „Oroszország az egyetlen, amely megpróbálja meghosszabbítani a megszállást. Természetesen az energiaforrások, különösen a kőolaj a béke és a biztonság egyik legfontosabb kulcsa.”
Magyarország területére 2025. január 23-án az ukrán–magyar határszakaszon 4054 fő lépett be.
A beléptetettek közül a rendőrség 32 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte a rendőrség.