Franciaország 2025 első negyedévének végéig Mirage 2000–5 típusú vadászrepülőgépeket ad át Ukrajnának – szemlézte Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter közleményét az Interfax.
Elmondása szerint 2024 végén az ukrán pilóták és szerelők kiképzést kaptak a repülőgépeken.
A francia média szerint az első Mirage 2000–5-szállítmány három repülőgépből áll majd, Ukrajna pedig összesen 12 darabot kért.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. A nap legfontosabb eseményei a következők voltak:
Köszönjük egész napos kitartó figyelmüket, tartsanak velünk legközelebb is!
A Harkivi Regionális Katonai Igazgatóság közölte, hogy e gy 66 éves nyugdíjas férfi kórházba került a Kupjanszkot ért orosz támadás következtében – írja az Interfax.
„Kedden, 16:30 körül az orosz fegyveres erők lőtték Kupjanszk városát” – közölte Oleh Szinyehubov, a Harkivi Regionális Katonai Adminisztráció vezetője.
Azt is elmondta, hogy 13 óra körül az oroszok két drónnal és tüzérséggel támadtak egy másik települést. Akkor három ház és egy melléképület megrongálódott.
Pokrovszk irányában egy Leopard 2A4 harckocsi megsemmisített egy orosz páncélozott járműoszlopot – írja az Unian. A történtekről felvétel is készült, ami az Unian oldalán tekinthető meg.
Az orosz járműoszlop egy mezei úton haladt, egy erdősáv közelében, ahol a Leopard legénysége rajtaütött.
A manőverező harckocsink a település házainak fedezékéből közvetlenül tudott támadni, ahová az ellenség páncélozott járművekkel próbált meg berontani, hogy áttörjön
– áll a jelentésben.
Legalább öt orosz páncélozott járművet ért találat, némelyiket több is érte. A jelentésben megjegyzik, hogy az egész járműoszlop a csapatokkal együtt megsemmisült.
Elina Valtonen finn külügyminiszter kedden határozott fellépést sürgetett az orosz „árnyékflottával” szemben. „Az árnyékflotta a legfontosabb kérdés és a legfőbb probléma” − közölte a tárcavezető Rigában tett látogatásakor. „Gátat kell szabnunk működésüknek” − tette hozzá.
Elina Valtonen kijelentette, hogy az adatszolgáltatás és szakhatósági ellenőrzés nélkül közlekedő, a szankciók megkerülésére szolgáló „árnyékflotta” kockázatot jelent a környezetre, mint fogalmazott, igazolt fenyegetést a Balti-tenger fenekén lévő kritikus infrastruktúrára. Az EU több tucat ilyen hajó ellen vezetett be szankciókat.
A svéd ügyészség hétfőn szabotázs gyanújával indított vizsgálatot a Lettország és Svédország között, a Balti-tenger fenekén futó optikai kábel vasárnap történt megrongálódása miatt. Evika Silina lett miniszterelnök vasárnap jelentette be, hogy a reggeli órákban külső behatásra megrongálódott egy optikai szálas vezeték, amely Lettország és Svédország között fut a Balti-tenger alján, és a lett Ventspils települést köti össze a svédországi Gotland szigetével − adta hírül az MTI.
Hírszerzési beszámolókat idézve a The Washington Post című amerikai lap viszont arról írt a napokban, hogy az amerikai és az európai biztonsági szolgálatok között kialakulóban lévő konszenzus szerint a Balti-tengeri kábeleket érő károk feltehetően balesetek, és nem az orosz hibrid hadviselés keretében végrehajtott szabotázsakciók következményei.
Az Egyesült Államok külföldi hírszerző szolgálatai és mintegy féltucatnyi európai biztonsági szolgálat bevonásával folytatott vizsgálatok nem találtak szabotázsra utaló jeleket, az eddig összegyűjtött bizonyítékok – beleértve a lehallgatott kommunikációt és más titkos hírszerzési információkat − pedig arra utalnak, hogy rosszul karbantartott kereskedelmi hajók tapasztalatlan legénységei okozták a baleseteket.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megbeszélést folytatott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel – írja az Interfax.
A felek megvitatták az aktuális kétoldalú kérdéseket, és megállapodtak abban, hogy a jövőben is szoros kapcsolatot tartanak fenn. „Külön tárgyaltunk a partnerség fenntartásáról, különösen az Egyesült Államokkal és Trump elnökkel” – írta Zelenszkij kedden a Telegramon.
Üdvözölte továbbá a túszszabadítás megkezdését, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy az emberek hazatérjenek és újraegyesüljenek családjukkal, reményét fejezte ki a fennmaradó túszok mielőbbi szabadon bocsátása iránt.
„Feltétlenül biztosítani kell a megbízható és tartós békét, hogy az emberek biztonságban élhessenek” – tette hozzá Zelenszkij.
Az ukrán kormány keddi ülésén menesztették posztjáról Dmitro Klimenkov beszerzésekért felelős védelmiminiszter-helyettest − közölte Telegram-csatornáján a kabinet.
Az Unian ukrán hírügynökség emlékeztetett arra, hogy Rusztem Umerov védelmi miniszter nemrégiben személyi döntéseket helyezett kilátásba a hadsereg ellátásában tapasztalt súlyos hiányosságok miatt.
„Az elmúlt fél évben a fegyveres erők időben történő lőszerrel való ellátása helyett politikai játszmák, szerződések és információk kiszivárogtatása zajlott” − mutatott rá a miniszter. Közölte, hogy emiatt úgy döntött, leváltja mindazokat, akik „ezt a munkát elbukták”. Külön említette, hogy előterjesztést nyújt be a kormánynak helyettese, Dmitro Klimenkov felmentése érdekében. Arról is beszámolt, hogy tárcája nem újítja meg a szerződést Marina Bezrukovával, a Védelmi Beszerzési Ügynökség vezetőjével − adta hírül az MTI.
Az orosz titkosszolgálatok és fegyveres erők befolyásolni akarják az ukrán hadifoglyok hozzátartozóit – hívta fel a figyelmet a hadifoglyokkal való bánásmódért felelős ukrán koordinációs központ a Facebookon.
A központ szerint rögtön telefonálnak nekik, miután hozzátartozójuk ukrán fogságba esett. A szakértők szerint az a céljuk, hogy együttműködésre bírják a hozzátartozókat.
Azzal az ígérettel kecsegtetik őket, hogy a fogvatartott jobb bánásmódban részesül, sőt fogolycserével haza is térhet, ha a hozzátartozók teljesítenek bizonyos követelményeket: pénzt fizetnek, információkat gyűjtenek vagy törvénysértő cselekményeket követnek el
– írta a központ.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) semlegesítette a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hírszerző csoportját, amely az ukrán fegyveres erők helikoptereiről és repülőgépeiről gyűjtött adatokat a légiközlekedési infrastruktúra elleni támadásokhoz. A különleges akció alkalmával őrizetbe vettek két ügynököt, akik egy ukrán F–16-os felszállását fényképezték.
„Az ügy iratai szerint Kremencsuk két, 21 és 22 éves lakosáról kiderült, hogy az ellenség cinkosai. A statisztákat az FSZB egyik alkalmazottja toborozta, akinek személyazonosságát már megállapították” – nyilatkozta az SZBU.
Az FSZB-ügynököknek részletes információkat kellett volna gyűjteniük a fegyveres erők légiközlekedési eszközeiről, beleértve a földrajzi elhelyezkedést, a szöveges és fényképes jelentéseket. A feladat teljesítése érdekében azt tervezték, hogy Ukrajna öt régióját körbeutazzák ingabuszokkal, többnapos kémkedésre felkészülve, illetve a létesítmények közelében szállást bérelve.
Az SZBU tevékenységük kezdeti szakaszában leleplezte és őrizetbe vette őket. Hazaárulásért mindkét elkövető életfogytiglani börtönbüntetést kap.
Olekszandr Prokudin, Herszon állami közigazgatási vezetője elmondta, hogy a régió több mint 1,5 milliárd ukrán hrivnya (mintegy 14 milliárd forintnyi) nemzetközi támogatást kapott 2024-ben – írja az Ukrinform.
„Tavaly sikerült növelni a Herszon régiónak nyújtott nemzetközi támogatás összegét. Régiónk több mint 1,5 milliárd hrivnya nemzetközi támogatást kapott, ami 814 millióval több, mint 2023-ban” – mondta Prokudin.
A segély nagy részét az ENSZ, az USAID, a Chemonics és a JICA társfinanszírozza. Az Ukrinform jelentése szerint Herszonban a felszabadított területeken közel 4900 objektumot, köztük lakóépületeket, iskolákat és kórházakat állítottak helyre.
Oroszország továbbra is törvénytelennek tartja az ellene bevezetett uniós szankciókat − jelentette ki kedden Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak.
Kaja Kallas, az uniós diplomácia vezetője hétfőn hivatalosan is megerősítette, hogy az Európai Unió megállapodott az Oroszországgal szembeni – annak Ukrajna elleni háborúja miatt bevezetett – gazdasági szankciók újabb hat hónapos meghosszabbításáról − adta hírül az MTI.
„Továbbra is a nemzetközi joggal ellentétes, törvénytelen korlátozásoknak nevezzük őket (a szankciókat). Ebben a tekintetben semmi sem változik” − kommentálta Peszkov az EU Oroszországgal szembeni szankciós politikájának alakulását. Hozzátette, hogy a szankció kétélű fegyver, amelytől az európaiak is szenvednek, és ezt „egyre többen megértik”.
Azzal kapcsolatban, hogy Budapest végül visszavonta a szankciók meghosszabbításával szemben megfogalmazott kifogásait, Peszkov úgy vélekedett, hogy Magyarország biztosítékokat kaphatott az Európai Uniótól arra vonatkozóan, hogy valamilyen formában újraindulnak a tárgyalások a gáztranzitról.
„Tudjuk, hogy Magyarország bizonyos feltételeket fogalmazott meg az említett szankciók meghosszabbításával kapcsolatban. Ezeknek a feltételeknek közük volt a kijevi rezsim álláspontjához. Magyarország a jelek szerint bizonyos bejelentéseket kapott Brüsszeltől, hogy felújul valamilyen tárgyalási folyamat. Szoros figyelemmel fogjuk kísérni ezt a helyzetet” − mondta a szóvivő, majd leszögezte, hogy Oroszország érdekelt abban, hogy folytassa a gáz eladását Európának. Mint mondta, az orosz gáz nemcsak versenyképes az amerikaival, de „sokkal kifizetődőbb az európai vásárlók számára”.
Dmitrij Peszkov reagált Tucker Carlson amerikai televíziós személyiség állítására, miszerint Joe Biden volt amerikai elnök kormányzata tervet dolgozott ki egy Vlagyimir Putyin orosz államfő elleni merényletre. A Kreml szóvivője ezzel kapcsolatban hangoztatta, hogy az orosz szakszolgálatok folyamatosan intézkedéseket hoznak Putyin védelmére.
Carlson, aki állítását nem támasztotta alá bizonyítékokkal, őrültnek nevezte az állítólagos terveket, és azt hangoztatta, hogy a washingtoni vezetés öngyilkos konfrontációra törekedett Moszkvával. Azzal vádolta meg Antony Blinken volt külügyminisztert, hogy az Egyesült Államok és Oroszország közötti fegyveres összecsapásra törekedett. Peszkov nem kommentálta azt az iráni bejelentést, miszerint Moszkva Szu−35-ös vadászgépeket szállított Teheránnak.
Stockholmban őrizetbe vettek egy ukrán férfit, aki kedd reggel megpróbált autóval behajtani az orosz nagykövetség területére – adta hírül az MTI a svéd rendőrség közleménye alapján.
A kommüniké szerint a rendőrséget a diplomáciai képviselet értesítette, miután észlelték, hogy a 45 éves férfi autójával megpróbál áthatolni a nagykövetséget körülzáró kerítésen. Az autót a fémrács állította meg. A férfi még a járműben volt, amikor a kiérkező rendőrök őrizetbe vették.
A férfi ellen „súlyos, jogszerűtlen behatolási kísérlet” gyanújával indítottak eljárást. A rendőrség szóvivője elmondta, hogy az autóban nem volt semmi gyanús, erről már a Reuters számolt be.
Az orosz külügyminisztérium az üggyel kapcsolatban Telegram-csatornáján azt közölte, hogy a gyanúsított egy ukrán állampolgár, aki állandó lakhellyel rendelkezik Svédországban, és már nemcsak az orosz nagykövetség, hanem a svéd rendőrség is ismerte, ugyanis 2015-ben, majd 2018-ban is támadást intézett az orosz kereskedelmi kirendeltség ellen.
Kína és India leállította az orosz olajjal való kereskedelmet, mivel az amerikai szankciók miatt a tankerhajókra kivetett vámok jelentősen megemelkedtek – számolt be a Reuters, amit a Jevropejszka Pravda is szemlézett.
Kereskedők és hajózási társaságok szerint azért állt le a kereskedelem Ázsiában, mivel Kínában nagy árkülönbség alakult ki a kínálat és kereslet között. Ez azután történt, hogy az amerikai szankciók által nem érintett tankhajók fuvardíja meredeken megemelkedett.
Január 10-én az Egyesült Államok új szankciókat vezetett be az orosz olajellátási láncra, ami a tankhajók fuvardíjainak meredek emelkedéséhez vezetett, miközben a kínai és indiai vevők és kikötők nem fogadták a szankciókkal sújtott hajókat.
Tavaly India Oroszország nyersolajimportjának 36 százalékát, míg Kína csaknem az ötödét adta.
Az ukrán miniszterelnök, Denisz Smihal bejelentette, hogy megváltoztatták az iskoláknak megítélhető állami támogatások pályázatát, így ezeket már nemcsak óvóhelyek építésére, hanem generátorok vásárlására is fel lehet használni – írja az Ukrinform.
Smihal hozzátette, hogy az ukrajnai iskolák biztonsága és a gyermekek offline oktatása továbbra is prioritás a kormány számára. Emlékeztetett arra, hogy tavaly több mint 100 ezer gyermek tért vissza az oktatási intézményekbe, a kormány iskolai offline politikájának köszönhetően.
Korábban Harkivban, a Novobavarskij kerületben nyílt meg a második föld alatti iskola, ahol 751 gyermek kezdte meg a tanulást.
Az Európai Unió vezetése úgy véli, hogy meg fogják találni a módját annak, hogy megegyezzenek Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel arról, hogy ne akadályozza meg az Ukrajnával az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló tárgyalások tényleges megkezdését – írja a Jevropejszka Pravda.
Kaja Kallas uniós vezető diplomata ezt az Európai Tanács általános kérdésekről szóló ülése előtt szervezett informális reggeli után a médiának nyilatkozva mondta. Az újságírók azt kérdezték, hogy Orbán Viktor Ukrajnával kapcsolatos álláspontja akadálya lesz-e a tárgyalások tényleges megkezdésének, tekintettel arra a kijelentésére, hogy Ukrajna csatlakozása „gazdasági fenyegetést” jelentene az EU-ra nézve.
Huszonhét tagállamunk van az EU-ban… Minden döntés mindig nehéz. Tehát nincsenek illúzióim, hogy a jövőben könnyebb lesz. A végén azonban mindig sikerült valamilyen megoldást találnunk
– mondta Kaja Kallas.
Korábban Martha Kos, az Európai Bizottság bővítési biztosa bizakodását fejezte ki, hogy 2025-ben meg lehet nyitni az Ukrajnával folytatott tárgyalások első és harmincegyedik klaszterét.
Tartós béke Oroszországgal csak az Egyesült Államok segítségével érhető el – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy interjúban, amelynek videofelvételét hétfő este közölte az ukrán elnöki hivatal.
Donald Trump amerikai elnökkel beszélve az ukrán elnök egy jövőbeni tűzszünethez erős katonai támogatást és biztonsági garanciákat kért, mivel ez az egyetlen mód arra, hogy Oroszország ne tudja később újrakezdeni a 2022-ben kirobbantott háborút – mondta Zelenszkij az Il Foglio című olasz lapnak adott interjúban, amelynek részleteit az ukrán média is közölte.
Zelenszkij szerint hiba volt, hogy az ország a Szovjetunió felbomlásakor, több mint 30 évvel ezelőtt lemondott a területén tárolt atomfegyverekről. Úgy vélte, hogy ez volt az alapja a Moszkva által Ukrajna ellen indított háborúnak.
Az 1994-es budapesti memorandumban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország erős biztonsági garanciákat adott három volt szovjetköztársaságnak, Ukrajnának, Fehéroroszországnak és Kazahsztánnak, cserébe azért, hogy a területükön lévő összes atomfegyverről lemondanak. Ez „ostoba és felelőtlen” engedmény volt – mondta Zelenszkij –, mert később minden másképp alakult: amikor Oroszország 2014-ben megszállta a Krím félszigetet, valamint a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyék egyes területeit, Kijev beavatkozásra szólította fel a garanciát vállaló országokat, de ők nem reagáltak.
Nagy árat fizettünk azért, hogy rájöjjünk, milyen veszélyes valami valóságos dolgot – atomfegyvereket – »vízre írt szavakra« cserélni. A fegyvereinket konkrét biztonsági garanciákra kellett volna cserélnünk, ami akkoriban egy dolgot jelentett: a NATO-t. Ma is egyetlen dolgot jelent: a NATO-t
– szögezte le.
Volodimir Zelenszkij azzal érvelt az interjúban, hogy NATO-országok ellen nem indult invázió, Ukrajna ellen pedig már a második zajlik, mivel megbízott a gyenge garanciákban.
„A közelmúltunk történelme miatt már nem vagyunk hajlandóak feladni azt, ami a miénk, anélkül, hogy cserébe komoly biztosítékot kapnánk a békére. Az atomfegyvereink átadásáért cserébe háborút kaptunk” – mondta. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy meggyőződése szerint az amerikai elnök erős pozíciót tud biztosítani Ukrajna számára.
Zelenszkij felidézte, hogy a Trumppal folytatott megbeszélésen a budapesti memorandumra, valamint a 2019-ben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való találkozójára hivatkozva arra figyelmeztette az amerikai elnököt, hogy „Putyin gyakran megszegi a szavát”. „Ha a másik fél nem tartja be az ígéreteit, és gyakran hazudik, akkor kivételes körülményekre van szükség ahhoz, hogy Putyin megértse: az ígéretek megszegése és a háború újraindítása már nem opció” – mondta Zelenszkij.
Az ukrán elnök az interjú szerint a budapesti memorandummal kapcsolatban azt mondta Trumpnak: „Ha visszamehetnék 1994-be, csak olyanra cserélném el a nukleáris fegyvereinket, ami valóban elrettent minden agresszort, függetlenül a politikai hatalmától, területének nagyságától vagy katonai erejétől.” Mire az amerikai elnök Zelenszkij szerint azt válaszolta: „Igen, értem, amit mondasz. Nem lehet háromszor elkövetni ugyanazt a hibát.”
Ukrajna védelmi minisztériuma könnyű testpáncélzat kifejlesztésén, valamint a szélálló kabátok és nadrágok tesztelésén dolgozik a katonaságban szolgáló nők számára – írja az Ukrinform.
Ukrajna védelmi minisztériuma továbbra is azon dolgozik, hogy a katonákat korszerűbb és kényelmesebb egyenruhákkal és felszerelésekkel lássa el. Különösen a könnyű női testpáncélok kifejlesztésén és a katonanők számára készült szélálló télikabátok és nadrágok katonai (kísérleti) tesztelésén dolgoznak
– közölte a védelmi minisztérium.
Emellett új, repülési és műszaki célokra szánt egyenruhákat fejlesztenek.
Bíróság elé állítanak Poltavában egy egyetemi professzort, aki a mozgósítás elkerülése érdekében hamis bizonyítványokat adott el katonai korú férfiaknak – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Poltavai Területi Nemzeti Rendőrség Főigazgatóságának közleménye szerint az oktató hamisan íratta be a férfiakat egy egyetemre, és orvosi dokumentumokat hamisított a betegségek meglétéről, hogy katonai szolgálatra alkalmatlannak nyilvánítsa őket.
A sorozás elkerülésének első módja az volt, hogy a sorköteleseket nappali tagozatos hallgatóként íratták be egy helyi állami egyetem alap-, mester- vagy posztgraduális képzésére. A vádlott a kapcsolatai révén megígérte, hogy vizsgák letétele nélküli felvételt szervez vagy hamis beiratkozási igazolást szerez
– olvasható a közleményben.
A rendőrség házkutatást tartott a rendszerben részt vevők lakhelyén és munkahelyén, valamint lefoglalták a szervezőtől különböző intézmények és szervezetek pecsétjeit, dokumentumokat, mobiltelefonokat, továbbá több mint 118 ezer dollárt (46,2 millió forint) és közel 170 ezer hrivnyát (1,5 millió forint). A hamisításban részt vevők akár 5 éves börtönbüntetést is kaphatnak.
Franciaország 2025 első negyedévének végéig Mirage 2000–5 típusú vadászrepülőgépeket ad át Ukrajnának – szemlézte Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter közleményét az Interfax.
Elmondása szerint 2024 végén az ukrán pilóták és szerelők kiképzést kaptak a repülőgépeken.
A francia média szerint az első Mirage 2000–5-szállítmány három repülőgépből áll majd, Ukrajna pedig összesen 12 darabot kért.
Az Ukrajna elleni orosz háborúban harcoló észak-koreai katonák öngyilkossággal felérő taktikát alkalmaznak. A CNN jelentése szerint a kétségbeesett helyzetbe került katonák gránátokat robbantanak fel, hogy elkerüljék az elfogást.
Az egyik ilyen esetet videóra vették: egy sebesült észak-koreai katona a földön fekve felrobbantott egy gránátot a feje mellett, amikor egy ukrán katona közeledett hozzá. Utolsó szavai a következők voltak: „Kim Dzsongun tábornok.”
„Gránátokat használnak, ami azt jelenti, hogy fel tudják robbantani magukat” – mondja a 6. különleges műveleti erők parancsnoka, aki a Pokemon hívójelet használja. „Az utolsó pillanatig harcolnak, és még reménytelen helyzetekben sem adják fel” – tette hozzá.
Magas szintű fegyelmezettségük és fizikai felkészültségük ellenére az észak-koreai katonák nem alkalmazkodtak a modern harci környezet realitásaihoz. „Legfeljebb az 1980-as háború realitásaira vannak felkészülve” – mondta Pokemon. Az ukrajnai háború szerves részét képező drónok jelentik számukra a legnagyobb kihívást.
Az ukrán különleges erők szerint az észak-koreai katonák archaikus sémák szerint működnek, és a súlyos veszteségek ellenére gyakran folytatnak tömeges frontális támadásokat ugyanazon állások ellen.
Egy Amur hívójelű századparancsnok megjegyzi, hogy az észak-koreai katonák gyakran leveszik a testpáncéljukat és a sisakjukat, hogy könnyebbek és gyorsabbak legyenek a gyalogsági támadások során:
Nagyon manőverezőképesek, nagyon gyorsan futnak és mozognak. Nehéz elkapni őket, különösen egy drónnal
– magyarázta.
A katonák szándékosan használnak közvetett útvonalakat, hogy összezavarják az ellenséget. Páncéltörő aknákat is hagynak az utakon, hogy lelassítsák az ukrán katonák mozgását.
A halott észak-koreai katonáknál talált tárgyak között az ukrán hadsereg minimális túlélőkészletet talált: vizet, lőszert, néhány gránátot és minimális személyes holmit. A hátizsákokban gyakran több lőszer volt, mint élelmiszer vagy meleg ruházat.
Az észak-koreai katonák holmijában hamis orosz dokumentumokat találtak. Az egyikben egy 29 éves katonát azonosítottak, aki állítólag Tuvából, Oroszország egyik régiójából származik. A DNS-vizsgálatok azonban bebizonyították, hogy ezek a katonák Kelet-Ázsiából származnak.
A megtalált dokumentumok között olyan feljegyzések is voltak, amelyekben hűséget fogadnak Kim Dzsongun észak-koreai vezetőnek. Ezek a feljegyzések bátorságra és az ellenség kigúnyolására tett ígéreteket tartalmaztak. Az ukrán hadsereg feltételezi, hogy ezek a feljegyzések egy propagandakampány részei lehetnek, hogy motiválják a katonákat, vagy hogy biztosítsák családjuk védelmét haláluk esetén.
Archaikus kiképzésük ellenére az észak-koreai katonák gyorsan alkalmazkodnak a modern hadviselés valóságához. Az egyik utasításukban azt javasolták, hogy a katonákat használják csaliként a drónok számára:
Amikor egy drónt észlelnek […] körülbelül 10-12 méteres távolságban, a három közül az egyiknek feltétel nélkül oda kell csalogatnia, a másik kettőnek pedig céloznia és lőnie kell.
Az ukrán különleges erők is megjegyzik az észak-koreai hadsereg pontosságát, amely akár 100 méteres távolságból is lelő drónokat.
Az ukrán hadsereg szerint az észak-koreai katonák nem ejtenek foglyokat, és gyakran folyamodnak kivégzésekhez. Taktikájuk azonban jelentős veszteségeket eredményez önmaguknak, mivel Ukrajna modern fegyverei és hadviselési módszerei felülmúlják az észak-koreai hadseregét.
Január 28-án éjjel egy orosz drón roncsainak lezuhanása miatt kigyulladt egy veteránautó-múzeum. A hangárban lévő járművek egy része megsemmisült és megrongálódott – számolt be erről az RBC-Ukraina a Kijevi Regionális Államigazgatás (OSA) megbízott vezetőjének, Mikola Kalasnyiknak a Telegram-csatornájára hivatkozva.
Orosz dróntörmelékek megrongálták a retró autók múzeumának helyiségét. Az állami katasztrófavédelmi szolgálat munkatársai eloltották a 600 négyzetméteres területen keletkezett tüzet. A hangárban 9 jármű megsemmisült és 27 megrongálódott
– írta a kijevi területi állami közigazgatás megbízott vezetője.
A régióban lezuhanó dróntörmelékek további 5 épületet rongáltak meg.
Bármilyen furcsán hangzik is, az oroszok maguk tanították meg Ukrajnát, hogyan kell dolgozni az orosz olajfinomítók ellen – mondta Szerhij Hrabszkij katonai szakértő, az Ukrán Fegyveres Erők ezredese.
Megmutatták, hogy a mai eszközeinkkel nem célszerű az energetikai infrastruktúra létesítményeit támadni. Másrészt lehetetlen fedezni az olajfinomítókat, amelyek rendkívül sebezhetőek. Az ilyen létesítmények következetes megsemmisítése pedig komoly hatással van az ellenségre
– idézte Hrabszkijt az Unian.
A rjazanyi finomítót ért csapást kommentálva a szakértő megjegyezte, hogy ez a régió a moszkvai régióval határos, és az ottani oroszok igényeit elégíti ki.
„A Rjazanyi terület egyben a háborús övezethez közeli Orlovszki, Lipecki és Tambovi területek üzem- és kenőanyag-ellátásának egyik közvetítő eleme. Így elmondhatjuk, hogy ez a következetes munka lehetővé teszi számunkra, hogy gyengítsük az Ukrajnában harcoló orosz hadsereg ellátási láncát. Az ilyen csapások földrajzát pedig mindenképpen bővíteni fogjuk és szisztematikusabbá tesszük” – tette hozzá Hrabszkij.
2022-ben sok harcolni akaró ember volt, de nem volt elég fegyver. Most éppen fordított a helyzet: vannak fegyverek, de egyre kevesebb a harcra kész ember – mondta Jevhen Dikij katonai elemző és háborús veterán az Unian szerint.
A szakértő szerint a Nyugatnak azt kellene hallania, hogy vannak embereink, akik harcolni tudnak. Ebben az esetben a partnerek hajlandóak lesznek nehézfegyvereket szállítani.
A partnereink adhatnak nekünk vasat, de ha rájönnek, hogy milyen kevés emberünk van... Ezzel egyébként részben tisztában vannak. Ezért tesznek fel gyakran kérdéseket: »Hát állj, állj, állj. Egyre több vasat követeltek tőlünk, de ki fog vele harcolni?«. Ez teljesen igazságtalan a részükről. Mert nekünk emberekre és vasra egyaránt szükségünk van. A vas pedig az ő felelősségük, az emberek pedig a miénk
– mondta Dikij.
A szakértő hozzátette, hogy Ukrajnának hiába vannak fegyverei, felszerelése és lőszere, bár több fegyverre van szüksége. „Azonban egyre kevesebb emberünk van, akinek a kezébe lehetne ezeket adni.”
Az Állami Határőrszolgálat sajtószolgálata arról számolt be január 27-én, hogy olyan hadköteles férfiakat tartóztattak fel, akik illegálisan akartak átkelni a Tiszán az éjszaka.
Az elkövetőket távcsővel észlelték a határőrök. Miután átvergődték magukat a határt jelző kerítésen, őrizetbe vették őket – számolt be a Kárpáti Igaz Szó. A lap szerint a Cserkaszi megyéből származó hadkötelesek közül háromnak segítségre volt szüksége, mert az éles drótkerítés átmászása közben megvágták a kezüket.
A háború kezdete óta már több tucat ember halt meg a Tiszában.
Az orosz csapatok drónnal támadtak meg egy traktort Herszonban, egy 44 éves férfi életét vesztette. Ezt a Herszoni Regionális Katonai Igazgatóság közölte jelentésében – írja az Ukrinform.
Az orosz erők hétfőn délelőtt megtámadtak egy másik települést is Herszonban, valamint korábban drónnal célba vettek egy oktatási intézményt is, miután korábban megtámadták ugyanezt az épületet a hétvégén.
Magyarország területére 2025. január 27-én hétfőn az ukrán–magyar határszakaszon 3870 fő lépett be. A beléptetettek közül a rendőrség 13 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az MTI-vel az Országos Rendőr-főkapitányság.
Keddre virradóan robbanás történt Harkivban, Ihor Terehov polgármester pedig nem sokkal később légitámadásról és tűzről számolt be a város Novobavarszkij kerületében – írja az Ukrajinszka Pravda.
Becsapódás van a városban. Előzetesen, Holodnohirszkij kerületben. Tűz van a helyszínen. A részletek tisztázása folyamatban van
– posztolta a Telegramon Terehov.
Később Terehov pontosította az érkezési területet, és hozzátette, hogy a területen nagy kiterjedésű tűz ütött ki. „A frissített információk szerint a csapás egy polgári vállalkozás területét érte a Novobavarszkij kerületben. A találat helyszínén nagy kiterjedésű tűz keletkezett. Minden érintett szolgálat dolgozik” – mondta.
Később megszólalt Bohdan Hladkih, a katasztrófavédelem helyi vezetője is, és beszélt a becsapódás részleteiről.
Harkivban mintegy 1500 négyzetméteres tűz ütött ki egy orosz drón találata után január 28-án éjjel. A tűz Novobavarszkij kerületben található ipari létesítményeket emésztett fel
– mondta Hladkih.
„Egy ellenséges Sahíd-típusú drón csapódott be egy polgári vállalkozás területére. Előzetesen egy faipari műhelyről van szó. A találat megrongálta a vállalkozás termeléséhez használt gázvezetéket. Ennek következtében nagy kiterjedésű tűz keletkezett, amely széles körben elterjedt. A tűz oltásában a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata több mint 12 egysége és a Harkivi Városi Tanács eszközei vesznek részt” – folytatta.
A tűz teljesen beborította a kétszintes épületet. A szomszédos üzletek helyiségei és legalább két, a közelben parkoló autó is megrongálódott. Az előzetes jelentések szerint a robbanás és a tűz következtében nem történt sérülés.
„Két áldozatról van információnk, akut stresszreakciót szenvedtek. De ők nem az üzem alkalmazottai, senki sem volt itt, amikor a robbanás történt. Ezek a környező területek lakói” – mondta Hladkih.
Hétfőn 148 harci összecsapásra került sor az orosz–ukrán háború frontvonalának szektoraiban, és 12 ütközet még a nap vége előtt sem ért véget – derül ki az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának napi összefoglalójából.
A harkivi szektorban az oroszok öt alkalommal próbálták meg áttörni az ukrán védők védelmi vonalait Vovcsanszk közelében. A kupjanszki szektorban hat orosz támadásra került sor, az egyik ütközet éjszakába nyúlóan tartott. A limani frontszakaszon kilenc támadást regisztráltak az ukrán védők, a sziverszki térségben mindössze egy orosz akciót jegyeztek fel. A kramatorszki szektorban az ukrán védelmi erők hat ellenséges előrenyomulási kísérletet vertek vissza, 13 alkalommal próbáltak meg áttörni az ukrán védelmen a torecki térségben.
A frontvonal legeseménydúsabb része a pokrovszki szektor volt, ahol egy nap alatt 77 orosz támadást regisztráltak.
A kurszki szektorban hétfőn tizenhárom harci összecsapásra került sor, amelyek közül egy még helyi idő szerint éjfél körül is folyamatban volt. Az orosz egységek 222 tüzérségi támadást, valamint 19 légicsapást hajtottak végre, és 25 irányított bombát dobtak le a régióban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megvédte országa mozgósítási erőfeszítéseit az olasz Figarónak adott interjújában arra az észrevételre válaszul, hogy a mozgósítás az ehhez kapcsolódó törvények reformjai ellenére lelassult.
Az ukrán elnök ugyanakkor elmondta, növelni kell a sebességet annak érdekében, hogy véget tudjanak vetni a háborúnak, és rá tudják kényszeríteni Oroszországot a háború befejezésére.
Ha az emberek fele elhagyná a frontot, Vlagyimir Putyin mindenkit megölne
– fogalmazott Zelenszkij a The Kyiv Independent szerint, hozzátéve, hogy dolgozniuk kell a minőségen.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!