Az ukrán légvédelem lelőtt egy orosz drónt Belgorod felett, melynek lezuhanó maradványaitól egy férfi megsérült és kórházba vitték − számolt be Vjacseszlav Gladkov kormányzó a Telegram-csatornáján.
A terület vezetője azt is közölte, hogy az eset következményeként a férfi koponyasérülést szenvedett, valamint egy gyár épületének teteje is megsérült − írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Donald Trump amerikai elnök Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel tartott keddi sajtótájékoztatójának fő témája ugyan a Gázai övezet helyzete volt, de több újságíró is az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban kérdezett az Egyesült Államok elnökétől.
Az amerikai elnök elmondta: mind az orosz, mind az ukrán féllel konstruktív tárgyalások folynak.
A Politico szemléje szerint Donald Trumpnak az a meglátása, hogy az ukrán városok egy része mára úgy néz ki, mint Gáza, sőt még annál is nagyobb a pusztítás, ezért minél hamarabb véget szeretne vetni a háborúnak, főleg a fiatal katonák élete miatt.
Ez nagyon sík terület, és az egyetlen dolog, ami megállítja a golyót, az az emberi test
– mondta az amerikai elnök.
Az Egyesült Államok szövetségesei azt várják Donald Trump kormányától, hogy a jövő heti müncheni biztonságpolitikai konferencián bemutasson egy tervet az ukrajnai háború befejezésére. Névtelenségüket kérő források szerint Trump ukrajnai különmegbízottja, Keith Kellogg mutatja be a tervet a konferencián. Ugyanakkor nem árulták el a Bloombergnek, hogy mennyire lesz részletes, és milyen formában zajlik majd.
A konferenciát február 14. és 16. között tartják Münchenben, alig egy héttel azelőtt, hogy harmadik évfordulójához érkezik a háború kitörése. Kellogg az X-en közzétett bejegyzésében azt írta, hogy ezen az eseményen beszél az amerikai elnök háborút lezáró tervéről, amelyben szerepel az oroszok által megszállt területek bizonytalan státusza, továbbá biztonsági garanciák nyújtása Ukrajnának.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csapatokat telepítene Belarusz területére, ezzel főleg Lengyelországot és a balti országokat fenyegetve – írja az RBK-Ukraine.
Volodimir Zelenszkij David Lemmy brit külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Putyin egyértelműen folytatni akarja a háborút, amire kiváló példa, hogy a belaruszokat is be akarja rántani a konfliktusba, célja a környező országok megfélemlítése.
Érdemes hozzátenni, hogy a belaruszok a háború kezdete óta támogatják Oroszországot.
Egy brit újságírónak adott interjúban Volodimir Zelenszkij elismerte, a tárgyalás az egyetlen módja annak, hogy véget érjen az ukrajnai háború. Azonban ezt a megállapítást Dmitrij Peszkov orosz külügyi szóvivő „egyelőre üres szavaknak tekinti”. Vlagyimir Putyin a múlt héten azt közölte, hogy hajlandó megegyezni Ukrajnával, de kizárta a közvetlen tárgyalás lehetőségét a jelenlegi ukrán elnökkel − írta a horvát Index.
Az oroszok ugyanis nem tartják legitimnek Volodimir Zelenszkij elnökségét, hiszen előző ötéves ciklusa már véget ért, azonban nem tartottak választásokat a háborús helyzetre hivatkozva. Ezért Dmitrij Peszkov jogi problémákat lát Ukrajna vezetésében, de továbbra is készen állnak a tárgyalásra. Az ukrán elnök a két háborús félen kívül az Európai Unió és az Egyesült Államok képviselőjét is várja. A Kreml szóvivője azonban úgy véli, hogy Kijevnek kell elsőként nyitnia a megegyezés felé.
Az ukrán elnök a tárgyalást is kompromisszumnak tekinti, ezért Vlagyimir Putyin csak akkor érti meg a háború befejezésének szükségességét, ha az Egyesült Államok ultimátumot ad számára. Utóbbi szerepét Dmitrij Peszkov sem vitatta, utalva arra, hogy az új amerikai adminisztrációval intenzívebbé váltak a diplomáciai kapcsolatok, de még nem tudja megerősíteni, mikor várható amerikai−orosz egyeztetés. Bírálta Volodimir Zelenszkij javaslatát, mely szerint Ukrajna kapjon nukleáris fegyvereket, ha már nem csatlakozhat a NATO-hoz.
Az ukrán elnök ugyanakkor beismerte a szomorú igazságot, hogy
nem képesek visszaszerezni a korábban elvesztett területeket.
Szerinte a kapott támogatás ugyanis nem elegendő ahhoz, hogy kiszorítsák az orosz csapatokat.
Tavaly augusztus 6-án, a hajnali órákban ukrán katonák hatoltak be Kurszk területére, előrenyomulásukat megállították, azonban a régió lakosai komoly károkat szenvedtek. Vlagyimir Putyin orosz elnök kevesli a 150 ezer rubel kártérítést a kurszki területen élő károsultaknak, jelentette ki a régió vezetőjével tartott közös találkozóján – írja a RIA Novosztyi.
Alekszandr Hinstein, Kurszk ideiglenes vezetője elmondta, hogy a vagyonukat elvesztett lakóknak kiadott igazolásokat lakásépítésre nem lehet felhasználni. Azt is hozzátette, hogy 112 ezer embert ért a tragédia, akik már megkapták a kártérítést, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez közel sem lesz elég a lakosság kártérítésére.
Putyin megbízta a kormányt azzal, hogy a régió vezetésével kezdjen el dolgozni a terület mielőbbi helyreállításán.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök David Lammy brit miniszterelnökkel való tárgyalása után rendkívül fontosnak nevezte a kurszki hadműveletet, amely akár az Oroszországgal folytatott megállapodást is befolyásolhatja − írta az RBK.
„Holnap lesz pontosan hat hónapja, hogy megkezdődött a kurszki hadművelet. Ez egy nagyon fontos művelet. Majd meglátják, amikor diplomáciai megállapodásra jutunk a háború befejezéséről, milyen feltételeket szabnak az oroszok Ukrajnával szemben Kurszkot illetően” − közölte az ukrán államfő, majd hozzátette, hogy ugyan nem szeret olyan szavakkal dobálózni, mint a történelmi, mégis annak nevezte a kurszki támadást, melyért minden benne részt vevő katonának hálával tartozik.
Volodimir Zelenszkij úgy véli, hogy a közeljövőben az oroszok nem lesznek képesek kiszorítani az ukránokat erről a területről, amely mintegy 60 ezer orosz katonát tart a régióban. Hozzátette, hogy súlyos veszteségeik vannak Kurszknál, melyeket nagyon alábecsülnek, az észak-koreaiak pedig menekülnek.
Az ukrán légvédelem lelőtt egy orosz drónt Belgorod felett, melynek lezuhanó maradványaitól egy férfi megsérült és kórházba vitték − számolt be Vjacseszlav Gladkov kormányzó a Telegram-csatornáján.
A terület vezetője azt is közölte, hogy az eset következményeként a férfi koponyasérülést szenvedett, valamint egy gyár épületének teteje is megsérült − írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Február 5-én 150 ukrán katonát szállítottak vissza az orosz fogságból. A hírről Volodimir Zelenszkij államfő is megszólalt, aki megerősítette, hogy azokat a haditengerészeket sikerült kiszabadítani, akik Mariupolban és a Zaporizzsjai területen estek fogságba, valamint olyan egységek tagjai, akik különböző frontokon harcoltak Ukrajnáért.
Az elnök megemlítette, hogy volt köztük olyan, aki már több mint két éve tartózkodott orosz fogságban − írta az Ukrajinszka Pravda.
A száz évre szóló partnerségi megállapodásról is tárgyalt egymással Volodimir Zelenszkij ukrán elnök David Lammy brit külügyminiszterrel, melyet előbbi fontos történelmi dokumentumnak nevezett. Továbbá köszönetet mondott az Egyesült Királyságnak az ukrán nép támogatásáért, amelyet a britek nyújtanak a háború kezdete óta − írta az Ukrinform.
Volodimir Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy az ukrán parlament kedden fogadta el a brit hiteltámogatást, melynek értelmében 2 milliárd fontot kap Ukrajna légvédelmi rendszerek és rakéták beszerzésére, valamint haditechnikai eszközök üzemképes állapotban tartására.
David Lammy megjegyezte, hogy a száz éves partnerségi megállapodás egyedülálló, valamint biztosította az ukrán elnököt arról, hogy az Egyesült Királyság nem hagyja abba Kijev támogatását, melyet a brit külügyminiszter azzal indokolt, hogy szerinte Vlagyimir Putyin nem akar békét, ezért Nagy-Britannia továbbra is elkötelezett partnere Ukrajnának.
Eddig 45 100 ukrán katona halt meg a háborúban – nyilatkozta Volodimir Zelenszkij a brit Piers Morgan újságnak a The Kyiv Independent szemléje szerint.
Az ukrán elnök hozzátette azt is, hogy 390 ezer sebesültet regisztráltak eddig, arra viszont nem tudott pontos számot mondani, hogy mennyien tűntek el a harcokban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta az Ukrajnában 2025. február 8-tól május 9-ig tartó hadiállapotot és mozgósítást meghosszabbító törvényeket. A tervezetet már január 14-én benyújtotta az ukrán parlamentnek, melyet másnap el is fogadtak a képviselők − írta az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán törvényhozás a háború kezdete óta folyamatosan meghosszabbította a hadiállapotról és az általános mozgósításról szóló törvényt, mely immár mintegy három éve van érvényben.
A Deep State elemzése az ukrán fegyveres erők vezérkarára hivatkozva arról számolt be, hogy az orosz csapatok hét egymást követő napon keresztül csökkentették támadásaik intenzitását. Kedden 80 támadás történt, míg a decemberi csúcson ez a szám elérte a 292-t − írta az Ukrajinszka Pravda.
Az elmúlt hónapokban úgy alakultak az adatok, hogy novemberben 5205 (naponta átlagosan 173,5), decemberben 6247 (201,5/nap), januárban 5087 (naponta átlagosan 164), míg február első négy napjában 381 orosz támadás történt, ami 95-öt jelent naponta.
Moszkva és Washington között folyamatban vannak a megbeszélések, nyilatkozta Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője – írja a Politico.
Peszkov arra reagált, hogy korábban Donald Trump amerikai elnök azt mondta, Washington aktív tárgyalásokat folytat Kijevvel és Moszkvával. Az amerikai elnök arról viszont nem nyilatkozott, hogy személyesen beszélt-e Vlagyimir Putyinnal, ha pedig nem, akkor mely kormánytagok folytatják a megbeszéléseket.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője február 5-én megismételte Oroszország azon állítását, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök illegitim, de Moszkva továbbra is nyitott a tárgyalásokra – írja a The Kyiv Independent.
Peszkov megjegyzései Zelenszkijnek a Piers Morgan brit újságírónak adott interjúban tett kijelentését követik, miszerint hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ha ez az egyetlen módja a háború befejezésének.
„Zelenszkijnek de jure nagy problémái vannak a legitimitását illetően, de az orosz fél még így is nyitott a tárgyalásokra” – állította Peszkov. A szóvivő „üres szavaknak” nevezte Zelenszkij közelmúltbeli megjegyzéseit a tárgyalásokról, hozzátéve, hogy azoknak tényleges „készségen és vágyon” kell alapulniuk.
Oroszország széles körben felhasználta Zelenszkij állítólagos illegitimitására vonatkozó állítást az ukrán kormány lejáratására irányuló propagandakampánya részeként, azzal érvelve, hogy Zelenszkij ötéves hivatali idejét új választások megtartása nélkül töltötte ki.
Ukrán jogi szakértők és tisztviselők hamisnak és megalapozatlannak minősítették ezt a narratívát, arra a tényre hivatkozva, hogy Ukrajna alkotmánya nem teszi lehetővé a választásokat hadiállapot alatt, és hogy az ukrán lakosság jelentős része megszállás alatt áll, és ezért nem szavazhat.
A lehetséges tárgyalásokról szóló vita akkor merült fel, amikor Donald Trump amerikai elnök a Kijev és Moszkva közötti békemegállapodást szorgalmazta, és ígéretet tett arra, hogy a következő hónapokban gyors rendezést hoz tető alá.
Zelenszkij, miközben kijelentette, hogy Ukrajna készen áll a háború „forró szakaszának” befejezésére, azt javasolta, hogy ha a NATO-tagság nem jöhet szóba, az Egyesült Államoknak alternatív biztonsági garanciákat kellene nyújtania Ukrajnának, beleértve a nukleáris fegyvereket is, hogy megakadályozza az újabb orosz agressziót.
„Általában az ilyen kijelentések, az ilyen megnyilvánulások az őrültséggel határosak” – mondta Peszkov Zelenszkij megjegyzéseire reagálva.
Az Euroclear letétkezelőnél befagyasztott orosz eszközök összege 183 milliárd euró. Ukrajna 2025 márciusában kapja meg a következő, 2 milliárd eurós részletet ezen eszközökből származó bevételekből – írja az RBC.
„Az Euroclear 2024 júliusában teljesítette az első kifizetést 2024 első fél évére vonatkozóan mintegy 1,55 milliárd euró összegben. A 2024 második fél évére vonatkozó második kifizetésre várhatóan 2025 márciusában kerül sor, és mintegy 2 milliárd eurónak kell lennie” – áll a közleményben.
2024-ben az Oroszországgal szembeni szankciók hatálya alá tartozó eszközök készpénzegyenlegein keletkező kamatok összesen mintegy 6,9 milliárd eurót tettek ki.
Az Egyesült Királyság egy olyan béke megteremtésében szeretne asszisztálni, amelyben Vlagyimir Putyin nem támadja meg újra Ukrajnát – írja az Ukrinform.
„Ebben a szakaszban nem látjuk, hogy Oroszország komolyan gondolja-e a tárgyalásokat és a békét” – jelentette ki David Lammy brit külügyminiszter Kijevben.
Lammey megjegyezte, hogy az Egyesült Királyság folytatni kívánja Ukrajna innovatív védelmi képességeinek kiépítését.
„Nincs kétségem afelől, hogy amikor eljutunk a békéhez – és valamikor el fogunk jutni a békéhez –, akkor látni fogják, hogy az Egyesült Királyság teljes szerepet játszik majd annak biztosításában, hogy Putyin ne térjen vissza (Ukrajnába háborúval – a szerk.) – tette hozzá a brit diplomata.
Ukrajna nagy lehetőségeket lát az Egyesült Államokkal való együttműködésben, különösen az LNG-gáz vásárlásában – írja az Interfax.
Kijev nagy lehetőséget lát az Egyesült Államoktól való LNG-gáz vásárlásában, különösen az Ukrajnán keresztül történő orosz gáztranzit megszüntetése után – jelentette ki Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter.
Szibiha szerint az amerikai gázzal Európa energiabiztonságát erősítenék.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat egységei az ukrán fegyveres erőkkel és a védelmi erők más komponenseivel együttműködve csapást mértek az Orosz Föderáció Krasznodari területén található Albasnyefty olajfinomítóra február 5-én éjjel – írja az Unian.
Erről az ukrán fegyveres erők vezérkara számolt be. Megemlítendő, hogy az elsődleges olajfinomító és kőolajtermék-előállító üzem „minifinomítóként” van elhelyezve, és részt vesz az orosz hadsereg benzin- és gázolajellátásában.
A vezérkar tájékoztatása szerint az Ukrán Fegyveres Erők Pilóta nélküli Rendszerek Erőinek egységei harci műveleteket végeztek az orosz Buk légvédelmi rakétarendszer ellen, amely Zaporizzsja régió ideiglenesen megszállt területén volt. Sikeres találatot és a célpont sérülését rögzítették.
Még január 31-én éjjel az ukrán védelmi erők csapást mértek a LUKOIL – Volgograd Nefte Pererabotka olajfinomítóra az Orosz Föderáció volgográdi régiójában. A vezérkar elmondása alapján ez a finomító a tervezési kapacitást tekintve a tíz legnagyobb olajfinomító egyike, amely szintén részt vesz az ukrán hadsereg ellátásában. Az üzem területén villanásokat és robbanásokat rögzítettek.
A légideszant-rohamcsapatok szövetségeseikkel együtt elfogták az orosz hadsereg 21 katonáját Kurszk régióban – számolt be az Unian.
A helyes utat választották azzal, hogy megadták magukat az ukrán fegyveres erőknek. Ahelyett, hogy értelmetlen, véres támadásokban vettek volna részt megfelelő kiképzés és támogatás nélkül. Felszólítjuk az orosz hadsereg minden katonáját – ne valósítsa meg diktátora fantáziáját, adja meg magát
– áll az Ukrán Fegyveres Erők Légideszant-erők Parancsnokságának közleményében.
Az elmúlt időszakban hadifogolytáborban tartózkodó orosz katonák – ahol etetik és ellátják őket mindennel – azt mondják, hogy nem pénzért mentek háborúba, és csere után ismét a fronton köthetnek ki.
Egy 44 éves tiszt, Konstantin már másfél éve van a táborban. Elmondása alapján a tiszteket tovább tartják fogva, mint másokat. Korábban írhattak hozzátartozóiknak, sőt még lehetőségük is volt felhívni őket – azóta sajnos ez már nincs így.
Szabadidejükben edzeni járnak, illetve azt is megosztotta, hogy műszaktól függően délelőtt vagy délután tanulnak.
Nyolc civil meghalt, és legalább 70-en megsérültek az elmúlt napon az Ukrajna-szerte elkövetett orosz támadásokban – jelentették a regionális hatóságok február 5-én a The Kyiv Independent ukrán hírportál beszámolója szerint. Oroszország az elmúlt 24 órában két ballisztikus rakétát, 104 Sahíd típusú támadó drónt, valamint további csalieszközöket lőtt ki Ukrajna ellen. A közlemény szerint az ukrán légvédelem 57 drónt lőtt le kilenc megyében, 42 másik pedig kár nélkül veszett el a légtérben.
Harkiv megyében öt embert ölt meg egy rakétacsapás, és 55 további személy megsérült, a sebesültek között van egy 6 éves fiú, valamint egy 14 és egy 16 éves lány. További két ember megsérült a térségben elkövetett támadásokban. Vadim Filaskin kormányzó tájékoztatása szerint Donyeck megyében két civil halt meg, valamint további négy ember megsebesült. Olekszandr Prokudin regionális kormányzó közölte, hogy Herszon megyében az orosz támadásokban egy ember meghalt, nyolc pedig megsebesült.
Az orosz csapatok egyre gyakrabban használnak személygépkocsikat az ukrán pozíciók megrohanására, ennek azonban egyszerű oka van – írja az Unian.
Richard Camp – nyugalmazott brit tiszt és katonai megfigyelő – egyik The Telegraph-cikkében arról ír, hogy az orosz hadsereg egyre gyakrabban használ polgári járműveket a fronton végzett támadásokhoz. Az interneten már számos videón látható, amint az oroszok Lada autókkal rohamoznak meg ukrán állásokat. Ezek közül néhány katonai festéssel és drón elleni rácsokkal van felszerelve.
Camp megjegyzi, hogy még a hatalmas emberi erőforrásokkal rendelkező Oroszország sem engedheti meg magának, hogy „vég nélkül eldobja katonái életét”, ezért a Lada autók használata extrém intézkedés.
Emlékszem, a balkáni háborúk idején a harcoló felek civil járműveket használtak a harcokban, és a Toyota kisteherautók már régóta a közel-keleti és afrikai dzsihadisták választott szállítóeszközei. De miért teszi ezt a világ második legerősebb hadseregével rendelkező Oroszország?
– kérdezi Camp.
Feltett kérdésére válaszol is az Oryx holland elemző oldal alapján. E szerint az orosz csapatok több mint 15 000 egységnyi nehézfelszerelést veszítettek a háború három éve alatt, és hangsúlyozzák, hogy az orosz ipar nem tudja kompenzálni az éves berendezésveszteséget – mintegy 6000 egység. Illetve ha az elmúlt időszakban Oroszország a hidegháborús korszakból származó páncélozott járművek és tankok frontra küldésével pótolta a felszereléshiányt, akkor most a Ladákat veszik igénybe.
Idén Ukrajnában minden orvos számára kötelezővé válik a pszichológiai egészségügyi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos képzés – írja az MTI. Erre Olena Zelenszka – az ukrán elnök felesége – hívta fel a figyelmet a Telegramon tett bejegyzésében.
Korábban Ukrajnában az ilyen ellátás igénybevételének lehetősége attól függött, hogy az adott orvos részt vett-e speciális képzésben, mostantól viszont egy olyan alapszolgáltatásról van szó, amelyet minden, államilag finanszírozott egészségügyi intézménynek ingyenesen kell nyújtania – írta az ukrán first lady. Idén Ukrajnában minden egészségügyi intézmény, amely szerződést kötött az országos egészségbiztosítási pénztárral, köteles mentálhigiénés szolgáltatásokat is nyújtani – emelte ki.
Zelenszka emlékeztetett arra, hogy tavaly több mint 25 ezer, alapellátást végző orvos végezte el az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által indított mentálhigiénés cselekvési program (mhGAP) iránymutatásai szerinti képzést, amely ismereteket és egyértelmű klinikai útmutatásokat ad a mentális zavarok kezelésére.
Rendkívül fontos változásokról van szó, amelyek jelzik: a lelki egészség ugyanolyan prioritást élvez, mint más betegségek állam által biztosított szűrése. Még több orvos lesz képes felismerni az olyan, sajnos ma már gyakori mentális zavarok korai tüneteit, mint a depresszió vagy a PTSD. A szolgáltatások pedig még elérhetőbbé válnak az emberek számára
–hangsúlyozta Olena Zelenszka.
Volodimir Zelenszkij szerint az Egyesült Államok milliárdos bevételre tett szert az ukrajnai háborúból és felbecsülhetetlen harci tapasztalatból – írja az Unian.
Elmondása szerint az amerikai vállalatok az elmúlt 50 év legmagasabb árú fegyverszerződéseivel rendelkeznek, mivel az orosz-ukrán háború miatt hatalmas a kereslet.
Minden európai országnak van ilyen kérése. Az emberek félnek. Ez óriási pénz. Az amerikai cégek még az engedélyeken is milliókat kerestek, mert vannak irodáik Európában. Ezért milliárdos bevételről van szó. És úgy gondolom, hogy ez a háború minden rossz mellett ezt határozottan hozta
– nyilatkozta Zelenszkij a Piers Morgannek – brit újságíró– adott interjújában.
Az államfő emellett hangsúlyozta, hogy azok a technológiák, amelyeket Ukrajnában fejlesztettek ki, a nyugati országok számára is elérhetővé váltak. Az Egyesült Államok különösen a modern, nagyszabású szárazföldi hadviselés terén szerzett tapasztalatokat – nemcsak hírszerzés révén, hanem magától a katonaságtól is, amerikai fegyvereket használva.
Mindemellett beszélt az ukrajnai választásokról is. Megerősítette, hogy hadiállapot idején nem tarthatnak választásokat, s meg kell változtatni a jogszabályokat, az Alkotmányt. Illetve olyan kérdések merültek fel, mint hogyan fog szavazni a katonaság, a megszállt területeken élő lakosság és az a nyolcmillió ukrán, aki a háború miatt külföldre menekült.
Az interjúban Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna hajlandó tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de a tárgyalóasztalnál jelen kell lennie az Egyesült Államoknak és Európának is. Mint mondta, Ukrajna készen áll arra, hogy véget vessen a háború „forró szakaszának”, és „jobban vágyik a békére, mint bárki a világon”.
Hozzátette ugyanakkor: Ukrajnának erőteljes biztonsági garanciákra van szüksége annak érdekében, hogy Putyin ne kezdjen újból háborút „két hónap múlva, fél év múlva, egy év múlva”.
Az ukrán elnök kijelentette: diplomáciai útra kell terelni a rendezést, és Ukrajna kész részt venni egy olyan tárgyalási formulában, amelyen Oroszország mellett az Egyesült Államok és Európa is jelen van.
Hozzátette: véleménye szerint a leggyorsabban úgy lehet áttérni a konfliktus diplomáciai rendezésére, ha Ukrajna „már ma” garanciákat kap arra, hogy csatlakozhat a NATO-hoz.
Zelenszkij szerint Ukrajna felvételével a NATO egy erős hadsereggel bővülhet, ugyanakkor az ukrán NATO-tagság Oroszország számára is garanciát jelentene arra, hogy Ukrajna nem indít ellene háborút.
Arra a felvetésre, hogy Putyin éppen a NATO keleti bővítésére hivatkozva indította el a háborút, és továbbra is elfogadhatatlannak tartja Ukrajna NATO-csatlakozását, Zelenszkij úgy fogalmazott: az orosz elnök már akkor elkezdte az Ukrajna elleni katonai fellépést – először a Krím elfoglalásával –, amikor még nem volt szó Ukrajna NATO- és EU-csatlakozásáról.
Hozzátette: az Ukrajna elleni orosz invázió valós oka nem a NATO volt, viszont a háború kezdete óta több más ország csatlakozott az atlanti szövetséghez.
Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szerint még mindig mintegy 8000 észak-koreai katona harcol a Kurszki területen – számolt be a The Kyiv Independent.
Budanov a The War Zone magazinnak adott, február 4-én megjelent interjúban cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint hetek óta nem láttak észak-koreai katonákat a frontvonalon.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy az észak-koreai katonák száma csökkent, ennek okát Ukrajna igyekszik kideríteni. „Egy ideig várnunk kell, hogy lássuk, hogy valóban vannak-e változások” – mondta Budanov.
Mint ismert, tavaly ősszel csaknem 12 ezer észak-koreai katonát telepítettek a Kurszki területre, hogy erősítsék az orosz hadsereget a térségben. Eddig legalább 300-an meghaltak közülük, és további 2700 megsebesült a harcokban – állította a dél-koreai Nemzeti Hírszerző Szolgálat (NIS) január 13-án.
Hiba volt, hogy Oroszország külpolitikája a Szovjetunió összeomlása után átfogóan a Nyugat felé fordult – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden az irányítása alatt álló tárca Afrikával való partnerségért felelős főosztályának bemutatóján.
Nagyon sajnálatos módon az Oroszországi Föderáció vezetése azt követően, hogy Oroszország már a Szovjetunión kívüli szuverén állammá vált, úgy vélte, hogy az úgynevezett nyugati civilizáció kapuit kitárták előtte, és minden más nem számít. Ez stratégiai hiba volt. Mostanra ezt mindenki felismerte, állami szinten is
– mondta Lavrov, majd hangsúlyozta, hogy a hiba jó tanulságul szolgált a jelenlegi orosz vezetés és a jelenlegi nemzedék számára is.
Lavrov a Rosszija v Globalnoj Polityike című magazinban kedden megjelent cikkében úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok a multipolaritás erősödésének körülményei között az egyik „felelős hatalmi központ” lehetne Oroszország, Kína és más hatalmak mellett, ám Washington ellenáll annak a folyamatnak, amelyben a geopolitikai feltételek visszafordíthatatlanul változnak.
A miniszter szerint csak az ENSZ-alapokmány tiszteletben tartásával kerülhető el a harmadik világháború, az új amerikai kormányzat azonban „cowboy-rajtaütésekkel teszteli a meglévő egyközpontú rendszer hajlékonyságának határait”.
„A tétnek »az erőn keresztüli békére« helyezése végleg eltemetheti a diplomáciát. Arról nem is szólva, hogy az ilyen kijelentésekben a tiszteletnek még az árnyéka sem lelhető fel Washington nemzetközi jogi kötelezettségei iránt” – fogalmazott az orosz diplomácia vezetője.
Úgy vélekedett, hogy a Donald Trump elnök vezette republikánus kormányzat hatalomra kerülésével az Egyesült Államokban Washington gondolkodásmódja a második világháború utáni nemzetközi folyamatokról új dimenziót kapott. Lavrov az új amerikai külügyminiszter, Mark Rubio szenátusi meghallgatásán elmondottakkal kapcsolatban úgy vélekedett,, hogy „ezek jelentése: a háború utáni világrend nemcsak elavult, hanem az amerikai érdekek ellen használt fegyverré vált”.
Lavrov szerint az Egyesült Államoknak most már nem felel meg a „szabályokon alapuló rend” sem, amely „a Nyugat egoizmusát testesítette meg a hidegháború utáni korszakban”.
Biztos vagyok azonban abban, hogy ez az adminisztráció is hamarosan rájön, hogy a nemzetközi valóság sokkal gazdagabb a világról alkotott azon elképzeléseknél, amelyekkel következmények nélkül példálózhat a hazai amerikai közönségnek és engedelmes geopolitikai szövetségeseknek tartott beszédekben
– írta Lavrov.
A külügyminiszter ezzel kapcsolatban megemlítette a kazanyi BRICS-csúcson elfogadott nyilatkozatot, amely megerősítette a világ lakosságának többségét képviselő részes országok elkötelezettségét az ENSZ alapokmánya és általában a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett. Lavrov hozzátette, hogy Oroszország déli és keleti partnereinek „jogos kívánságaik vannak a globális kormányzásban való részvétellel kapcsolatban”, és Moszkvához hasonlóan készek „az őszinte és nyílt eszmecserére minden kérdésben”, ellentétben a Nyugattal.
Ukrajna az ásványkincseibe történő befektetéseket illetően nyitott az együttműködésre a partnerországokkal, mivel ez része az ukrán győzelmi tervnek is – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, miután találkozott Rafael Grossival, az ENSZ alá tartozó Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójával.
Az államfő a sajtótájékoztatón emlékeztetett egyúttal arra, hogy Oroszország már 2014-ben elfoglalt ásványkincsekben gazdag területeket Ukrajnától.
Nyitottak vagyunk arra, hogy mindezt partnereinkkel együtt fejleszthetjük, akik fegyvereikkel, jelenlétükkel és szankciócsomagjaikkal segítenek megvédeni földünket és visszaszorítani az ellenséget
– idézte az ukrán elnököt az Interfax Ukrajina hírügynökség.
Zelenszkij azt is mondta, hogy már megvannak a munkaidőpontok Keith Kellogg, Donald Trump amerikai elnök ukrajnai és oroszországi különmegbízottja csapatának kijevi látogatására, a pontos időpontról és a csoport összetételéről megkezdődtek az egyeztetések.
Hozzátette, hogy kedden egyebek mellett erről is beszélt telefonon Andrij Jermak, az elnöki iroda vezetője Michael Waltz amerikai elnöki nemzetbiztonsági tanácsadóval. Az ukrán elnöki iroda közleménye szerint Jermak és Waltz szót ejtettek az ukrán és az amerikai elnök mielőbbi személyes kapcsolatfelvételének szükségességéről is – írta az MTI.
Vlagyimir Putyin hétfőn írta alá azt a rendeletet, amely előírja az Intervision-2025 névre keresztelt zenei fesztivál lebonyolítását Moszkvában, amivel szeretnék felváltani „a minden normális ember számára idegen álértékeket hirdető versenyeket”, jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek Lilija Gumerova, Föderációs Tanács Tudományos, Oktatási és Kulturális Bizottságának vezetője.
Gumerova reményei szerint egy nagyon felkapott rendezvény lesz, mivel elmondása szerint már 20 ország jelezte a részvételét, de biztos benne, hogy „barátságtalan országokból” is érkeznek majd fellépők, mert a kultúra felülír mindent. A kulturális vezető bár nem említette szó szerint,de egyértelműen az Eurovíziós Dalfesztiválra utalt, amikor azt mondta, hogy vannak olyan álértékeket népszerűsítő formátumok
ahol szakállas lányok kapnak díjat a zenei versenyeken, ahol nem egyértelmű, hogy férfi vagy nő a versenyző, ahol a szavazást meghamisítják, ahol a művészeknek nem engedik megmutatni tehetségüket.
Az Intervízió fesztivál elődjét 1965 és 1977 között rendezték meg, amelyen olyan országok – Ausztria, Belgium, Kanada, Finnország, Hollandia, Portugália és Spanyolország – is részt vett, amelyek nem álltak közel a Szovjetunióhoz.
A régiót ért ukrán drónok támadása következtében tűz ütött ki egy olajfinomítóban– írja az Unian.
A Kanevszkij járásbeli Novominskaya faluban UAV-törmelék zuhant egy tartályra, ahol kisebb kőolajtermék-maradványok voltak. Tűz keletkezett, az összetettségi második fokozatot kapta... A tüzet lokalizálták, áldozatok előzetesen nincsenek
– jelentette a régió kormányzója, Veniamin Kondratyev.
Ez az egyetlen olajfinomító a Krasznodari körzetben található Novominsk faluban. Jelenleg tervezési kapacitása lehetővé teszi a feldolgozási mennyiség évi 320 ezer tonna szénhidrogén alapanyagra való növelését.
Magyarország területére 2025. február 4-én kedden az ukrán-magyar határszakaszon 3863 fő lépett be.
A beléptetettek közül a rendőrség 23 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
Kedves olvasóink!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!