Szerda este újabb dróncsapás érte a Fekete-tenger partján fekvő kikötővárost, Odesszát. Oleh Kiper katonai kormányzó elmondta, hogy egy 55 éves nő megsebesült, középületeket ért találat, és több helyen felcsaptak a lángok. Elmondása szerint a támadás következtében mintegy ötezer lakos áram nélkül maradt.
A szennyvíztisztító telepek működése is szünetel az áramkimaradás következtében. Kiper hozzátette, hogy az Odessza körzetében két napon át tartó légicsapások következtében jelenleg 89 500 fogyasztó van áram nélkül.
A város polgármestere, Hennagyij Truhanov szerint a távhővezeték is megsérült, és a fogyasztók egy részénél nincs fűtés. Amint a katasztrófavédelem befejezi munkáját, a szakemberek megkezdhetik a fűtési rendszer helyreállítását, a közműszolgáltatók pedig a károk felszámolását − adta hírül az MTI.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
J. D. Vance amerikai alelnök szerint a béke küszöbén áll Európa. Hozzátette, Donald Trump amerikai elnök eltökélt abban, hogy „békét hozzon ebbe a végtelen háborúba” – adta hírül a The Guardian.
Vance Washingtonban tartott beszédet a CPAC rendezvényén, ahol védelmébe vette az oroszokkal folytatott tárgyalásokat.
Azt hiszem, Trump elnököt ami olyan hatékony tárgyalóféllé teszi, és ezt magánéletben is láttam, az az, hogy semmit sem vesz le az asztalról. […] Minden lehetőséget az asztalon hagy. És persze ettől Amerikában felrobbannak, mert azt mondják: Miért beszélsz Oroszországgal?
– mondta az alelnök. Hozzátette, „hogyan akarjátok befejezni ezt a háborút, ha nem beszéltek az oroszokkal? Mindenkivel beszélni kell, aki a harcokban részt vesz”.
Szerinte Trump „elismeri, hogy sok ilyen kérdés nehéz, és egy okos államférfi szükséges ahhoz, hogy ezeket megoldja”. Hangsúlyozta, kitart amellett, hogy tényleg úgy gondolja, három év után béke köszönthet Európára.
Egy férfi holttestét emelték ki a mentést végzők az orosz hadsereg által éjjel lebombázott herszoni többszintes lakóház beomlott bejáratának romjai alól – közölte csütörtökön Olekszandr Prokugyin, a dél-ukrajnai megye kormányzója, írja az MTI.
A lakóépületben súlyos károkat okozott az orosz légibombázás. Roman Mrocsko, Herszon város katonai közigazgatásának vezetője hozzátette, hogy még kutatnak a romok alatt egy édesanya után, akinek két gyermeke megsérült a támadásban.
A keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk régió kormányzói hivatala pedig arról tájékoztatott, hogy az orosz csapatok ismét ágyúzták Nyikopol városát, a támadásban két férfi meghalt, egy 39 éves nő pedig repeszsérüléseket szenvedett.
A tavalyi az áttörés éve volt az ukrajnai háborúban – jelentette ki Szergej Rudszkoj, az orosz vezérkar műveleti főcsoportfőnökségének vezetője a Krasznaja Zvezda című katonai napilapban csütörtökön megjelent interjújában.
A tavalyi év áttörést jelentett a különleges hadművelet céljainak megvalósításában. A kijevi rezsim már nem lesz képes jelentősen változtatni a harctéri helyzeten. Az ellenség nagyrészt elvesztette képességét, hogy legyártsa a szükséges fegyvereket, felszerelést és lőszereket. A mozgósítás rendszerint erőszakkal történik, és nem teszi lehetővé a harctéren elszenvedett nagy veszteségek pótlását, sőt az új stratégiai tartalékok kialakítását sem
– mondta.
Az orosz tábornok szerint 2024-ben az ukrán fegyveres erőknek mintegy 590 ezer katonája esett el és sebesült meg. A háború kezdete óta elszenvedett ukrán veszteség meghaladta az egymillió főt.
Mint mondta, tavaly az orosz hadsereg mintegy 4500 négyzetkilométernyi területet „szabadított fel”, az idei év két hónapja alatt pedig több mint 600 négyzetkilométert. Közölte, hogy a Donyecki, a Zaporizzsjai és a Herszoni régió területének mintegy 75 százaléka orosz ellenőrzés alatt áll, a Luhanszkiban pedig kevesebb mint egy százalékot kell még „felszabadítani”.
Az Európai Unió álláspontja egyértelmű: Ukrajna demokrácia, Vlagyimir Putyin elnök Oroszországa nem – jelentette ki csütörtökön Stefan de Keersmaecker, a brüsszeli testület illetékes szóvivője az MTI szerint.
A testület szokásos napi sajtótájékoztatóján egy azzal összefüggő újságírói kérdésre válaszolva, amely szerint Donald Trump amerikai elnök a Truth Social nevű közösségi oldalán szerdán „választások nélküli diktátornak” nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, Stefan de Keersmaecker közölte: az Európai Unió ezzel kapcsolatos álláspontja „meglehetősen egyértelmű és világos”.
Zelenszkij elnököt törvényesen választották meg szabad, tisztességes és demokratikus választások útján – húzta alá a szóvivő, majd hozzátette „Ukrajna demokrácia, Putyin Oroszországa nem”. Közölte, hogy az Európai Unió a háború kezdete óta jelentős támogatást biztosított „ukrajnai barátai” számára úgy katonai, mint pénzügyi értelemben.
Az uniós álláspont szerint nem születhet semmiféle megállapodás Ukrajna számára Ukrajna és az Európai Unió bevonása nélkül. Ukrajna biztonsága az Európai Unió biztonsága is egyben
– tette hozzá az Európai Bizottság szóvivője.
António Costa, az Európai Tanács elnöke az X közösségi oldalon közzétett üzenetében emlékeztetett, február 24-én lesz a harmadik évfordulója annak, hogy Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. Közölte, az ukrajnai háború kitörésének évfordulója alkalmából Kijevbe utazik, hogy Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének társaságában megerősítse az EU támogatását „a hős ukrán nép és a demokratikusan megválasztott elnök, Volodimir Zelenszkij mellett”.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter csütörtökön az Egyesült Államokba utazott Ukrajna érdekében – írja a lengyel Rzeczpospolita.
A külügyminisztérium vezetője azért repült az Egyesült Államokba, hogy Marco Rubio külügyminiszterrel konzultáljon. Lengyel sajtóhírek szerint Sikorski szeretné befolyásolni a Donald Trump és Vlagyimir Putyin közelgő megbeszéléséből fakadó, Ukrajnát kedvezőtlenül érintő döntéseket.
Meg akarjuk győzni az amerikaiakat arról, hogy az ő és a mi érdekeink végül egybeeshetnek. Ez az optimista változat
– mondták a lapnak szakértők.
Előbb Emmanuel Macron francia elnök, majd Sir Keir Starmer brit miniszterelnök repül a hét elején a Fehér Házba, hogy találkozzon Trumppal. Ők 30 ezer fős katonai missziót akarnak javasolni Ukrajna számára, elsősorban légi és haditengerészeti egységekkel. Arra számítanak, hogy Amerika megvétózná a tervezett lépést, és ha az európai csapatokat megtámadnák az oroszok, akkor többek között a Lengyelországban állomásozó amerikai légierő avatkozna be.
A hétfői párizsi csúcstalálkozón a vezető európai országok irányítói nem tudtak megállapodni egy közös békefenntartó misszió Ukrajnába küldéséről. Németország, Lengyelország, Spanyolország és Olaszország ellenezte a lépést, Franciaország és az Egyesült Királyság kész részt venni egy ilyen vállalkozásban, valamint bizonyos feltételek mellett Hollandia, Svédország és a balti államok is.
A széthúzás jelei mutatkozhatnak a G7-ben az ukrajnai háború hétfői harmadik évfordulója előtt. A Financial Times szerint az Egyesült Államok ellenzi, hogy a csoport által minden évben kiadott nyilatkozatban agresszornak nevezzék Oroszországot.
A jelentés öt, az ügyet ismerő nyugati tisztségviselőt idéz, akik hozzátették, hogy Volodimir Zelenszkij részvételéről sem született még megállapodás a hétfői virtuális csúcstalálkozó kapcsán.
A G7 vezetői 2022 óta használják az „orosz agresszió” vagy hasonló kifejezéseket a konfliktus leírására.
A tavalyi nyilatkozatban a G7 − amelyet az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország és Japán, valamint az EU alkot − ötször utalt Oroszország „agressziójára”.
A Kreml közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonbeszélgetést folytatott Mohammed bin Szalmán szaúd-arábiai trónörökössel − közölte a Sky News.
Putyin háláját fejezte ki, amiért megszervezték az ukrajnai háború befejezéséről szóló keddi tárgyalásokat Oroszország és az Egyesült Államok között.
Arról is tárgyaltak, hogy együtt kell működni a globális olajpiac stabilitásának fenntartása érdekében.
Vlagyimir Putyin „meg akarja osztani” Európát és a NATO-t − figyelmeztetett John Healey brit védelmi miniszter. Egy norvégiai sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kontinens „fokozza a biztonságot”, Svédország és Finnország az orosz invázió kezdete óta csatlakozott a katonai szövetséghez − közölte a Sky News.
„A hét elején a NATO-ban az általam vezetett megbeszéléseken felismertük, hogy többet kell tennünk, és többet is fogunk tenni” – tette hozzá.
Donald Trump megjegyzéseiről − amelyekben Volodimir Zelenszkijt „diktátornak” nevezte és választásokat követelt − Healey azt mondta, hogy látta az ukrán elnök „elkötelezettségét országa iránt”.
Ez egy olyan ember volt, aki a helyén maradt, holott elmenekülhetett volna az országából. Őt megválasztották. Ő Ukrajna megválasztott vezetője, és azt tette, amit Winston Churchill tett Nagy-Britanniában a második világháborúban: felfüggesztette a választásokat, miközben háborút vívott…
− fogalmazott.
Európának „létfontosságú szerepet” kell játszania az ukrajnai béke biztosításában − jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár egy csütörtöki sajtótájékoztatón.
Szlovákiában Rutte azt mondta, létfontosságú, hogy az Oroszország és Ukrajna között létrejött bármilyen megállapodás „tartós békét eredményezzen”, és biztosítsa, hogy „Oroszország soha többé ne próbáljon meg egyetlen négyzetkilométernyi ukrán területet sem elfoglalni”. Azt mondta, ehhez „biztonsági garanciákra lesz szükség”.
„Nem kérdés, hogy Európának létfontosságú szerepet kell játszania az ukrajnai biztonsági békében” − tette hozzá.
Azt is mondta, hogy a világ „egyre veszélyesebbé válik”, de a NATO továbbra is készen áll arra, hogy elrettentsen a kihívásoktól.
Az ukrán média szerint Volodimir Zelenszkij találkozott Keith Kellogg amerikai háborús megbízottal − írja a Sky News.
Egy kijevi tisztviselő azonban hozzátette, hogy a tervezett sajtótájékoztatót Washington kérésére lemondták. A sajtótájékoztatón Kellogg és Zelenszkij is beszélt volna.
Kellogg kijevi útja egybeesett a Donald Trump és Zelenszkij közötti nyilvános vitával, amelyben az előbbi „diktátornak” nevezte az ukrán elnököt, és követelte, hogy „gyorsan” lépjen, mielőtt elveszíti az országát.
Ez elmélyítette azokat az aggodalmakat, hogy az USA engedményekre kényszerítheti Ukrajnát a háborút lezáró megállapodás részeként, miután a Washington és Moszkva közötti megbeszélések két nappal ezelőtt Kijev részvétele nélkül kezdődtek meg.
A litván védelmi minisztérium február 19-én bejelentette, hogy újabb teherautók, hőkamerás céltávcsövek és egyéb katonai támogatás érkezett Ukrajnába egy 80 millió euró értékű csomag részeként, amelyet Litvánia az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport (a Ramstein-formátum) február 12-i ülésén készített elő – írja napi jelentésében a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).
A litván védelmi minisztérium becslése szerint az Ukrajnának nyújtott litván katonai támogatás 2025-ben egymilliárd euróra tehető. A minisztérium közlése szerint Litvánia azt tervezi, hogy támogatását Ukrajna légvédelmi, lőszer-, drón- és drónellenes szükségleteire, valamint az ukrán hazai fegyvergyártás finanszírozására összpontosítja.
Az Ukrán Védelmi Minisztérium Hírszerzési Főigazgatóságának (GUR) vezetője, Kirill Budanov egy interjúban elmondta, úgy látja, 2025-ben valószínűleg létrejön a tűzszünet Ukrajna és Oroszország között – adta hírül az rbc.ua.
Ez egy paradox helyzet. Annak ellenére, hogy a felek kiinduló álláspontja,
amennyire csak lehetséges, homlokegyenest ellentétes, azt gondolom, hogy idén eljutunk a tűzszünetig. Az, hogy meddig fog tartani és mennyire lesz hatékony, egy másik kérdés
– nyilatkozta a titkosszolgálat főtisztje.
Az interjú többi részében elmondta azt is, hogy szerinte ha nyugati katonák érkeznének Ukrajnába, az sem adna kellő biztonsági garanciát, ugyanis több nemzetközi példát próbált keresni, ahol ez működött, de nem talált. Úgy véli, valódi garanciát továbbra is egyedül Ukrajna NATO tagsága jelentene.
Február 20-án az orosz csapatok tüzérséggel támadták Nyikopolt, a támadásban két férfi meghalt, valamint egy 39 éves nő repeszsérüléseket szenvedett – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Nyikopolban emberek haltak meg. Az oroszok megöltek 2 férfit, miután nehéztüzérséggel lőtték a várost” – közölték.
Ezenkívül az oroszok megrongálták az ipari és magánvállalkozásokat, kávézókat, üzleteket, boltokat, garázsokat, autókat és egy magánházat. Tűz ütött ki, amelyet azonnal eloltottak.
Ukrajna mindent megtesz az ország védelmében a Donald Trump és Volodimir Zelenszkij közötti egyre mélyülő szakadék közepette − mondta a BBC Today című műsorában Ukrajna volt európai integrációs miniszterelnök-helyettese.
Mindent megteszünk, ami lehetséges és lehetetlen, hogy eljuttassuk az üzenetet [az] amerikai kormányzathoz
− mondta Ivanna Klimpush-Tsintszadze.
Hozzátette, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök jövő heti amerikai látogatása „remélhetőleg sikeres kísérlet lesz arra, hogy észérvekkel próbáljunk [amerikai partnereinkkel] szót érteni”.
A politikus megjegyzései közvetlenül azután hangzottak el, hogy Trump „diktátornak” nevezte Zelenszkijt, és a BBC-nek azt sugallta, hogy Oroszország kezében van „a kártya” a béketárgyalásokon.
Donald Trump elnök szerdán az ő tulajdonában lévő Truth közösségi oldalon közzétett bejegyzésében támadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, „diktátornak” nevezve őt, és hogy „szörnyű munkát végzett” az orosz invázió kezelésében, miután a külföldi vezető azzal vádolta Trumpot, hogy „dezinformációra” vevő az Oroszországgal folytatott, az évek óta tartó konfliktus lezárásáról szóló vitatott tárgyalások közepette − írja a Forbes.
A The New York Times megjegyzi, hogy Trump revizionizmusa egy olyan geopolitikai fordulathoz teremti meg a terepet, amelyhez foghatót generációk óta nem láttunk, mivel az elnök olyan tárgyalásokba kezd Oroszországgal, amelyek Ukrajna félelmei szerint a saját kárára mehetnek végbe. Zelenszkij becsmérlésével és azzal, hogy a háborúért Moszkváról Kijevre hárítja a felelősséget, Trump úgy tűnik, hogy megalapozza a támadás alatt álló szövetségesének nyújtott támogatás visszavonását.
A témáról bővebben ebben a cikkünkben olvashatnak.
Volodimir Zelenszkij népszerűsége csökken, ez egy teljesen nyilvánvaló tendencia – mondta Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára.
Az, hogy Zelenszkij népszerűsége csökken, teljesen nyilvánvaló tendencia, és aligha lehet vele vitatkozni. Nem szeretnénk vitába bocsátkozni a számokról
– jelentette ki a Kreml szóvivője a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.
Korábban Donald Trump kijelentette, hogy az ukrán elnök népszerűsége mintegy 4 százalékos, azonban ezt Kijev tagadja, szerintük Zelenszkij népszerűsége 57 százalékon áll.
A légierő parancsnokságának jelentése szerint csütörtökre virradó éjjel az orosz hadsereg több ukrajnai infrastrukturális létesítmény ellen kombinált légitámadást hajtott végre, amelynek során több mint egy tucat rakétát is bevetett. A harci műveletek eredményeiről és a rakétacsapás következményeiről szóló információkat nem hozzák nyilvánosságra − áll a jelentésben.
Emellett 161 drónt is bevetettek, közülük 80 lelövését erősítette meg az ukrán légvédelem. A hivatalos közlemény szerint 78 úgynevezett megtévesztő drón „negatív következmények nélkül” eltűnt a radarokról − tájékoztatott az MTI.
A kijevi hatóságok durván bántak Scott Bessent amerikai pénzügyminiszterrel az első ukrajnai látogatása alkalmával – erről beszélt Donald Trump amerikai elnök. Elmondása szerint Volodimir Zelenszkij a miniszter érkezésekor
aludt, és nem volt elérhető,
miközben a diplomata órákat utazott, hogy találkozhasson az ukrán elnökkel.
Az utóbbi napokban egyre inkább elharapódzni látszik a viszony Washington és Kijev között. Donald Trump szerdán diktátornak nevezte Volodimir Zelenszkijt, akinek nincs támogatottsága az országában, ezt nem hagyta szó nélkül Ukrajna sem. A csörtéről alábbi cikkünkben írtunk részletesebben.
Szerda este újabb dróncsapás érte a Fekete-tenger partján fekvő kikötővárost, Odesszát. Oleh Kiper katonai kormányzó elmondta, hogy egy 55 éves nő megsebesült, középületeket ért találat, és több helyen felcsaptak a lángok. Elmondása szerint a támadás következtében mintegy ötezer lakos áram nélkül maradt.
A szennyvíztisztító telepek működése is szünetel az áramkimaradás következtében. Kiper hozzátette, hogy az Odessza körzetében két napon át tartó légicsapások következtében jelenleg 89 500 fogyasztó van áram nélkül.
A város polgármestere, Hennagyij Truhanov szerint a távhővezeték is megsérült, és a fogyasztók egy részénél nincs fűtés. Amint a katasztrófavédelem befejezi munkáját, a szakemberek megkezdhetik a fűtési rendszer helyreállítását, a közműszolgáltatók pedig a károk felszámolását − adta hírül az MTI.
A dél-ukrajnai Herszonban legalább hárman megsebesültek, amikor irányított orosz légibomba csapódott be egy toronyházba, a fekete-tengeri Odesszában pedig egy nő megsebesült a szerda esti dróntámadás következtében, és újabb helyeken szűnt meg az áram- és hőszolgáltatás − jelentette csütörtökön katonai és helyi közigazgatási forrásokra hivatkozva az Unian ukrán hírügynökség.
Herszonban legalább hárman megsebesültek − közöttük két gyerek −, amikor bombatalálat ért egy soklakásos toronyházat a város központi kerületében. Roman Mrocsko, a városi katonai közigazgatás vezetője közölte, hogy az orosz megszállók három irányított repülőbombát dobtak le a városra.
Olekszandr Prokugyin, Herszon megye katonai kormányzója elmondta, hogy a sebesült gyermekek anyja valószínűleg a romok alatt van. A keresés még nem fejeződött be − adta hírül az MTI.
„Nagy adag cinizmust” feltételez diktátornak nevezni egy olyan ország elnökét, amely már három éve védekezik a szomszédos atomnagyhatalom agressziója ellen – közölte Petr Pavel cseh államfő az X közösségi hálózaton szerda este megjelent bejegyzésében az MTI híradása szerint.
A cseh vezető Donald Trump amerikai elnök kijelentésére reagált, aki Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt „választások nélküli diktátornak” nevezte, aki „rettenetes munkát végzett”.
Mit érnének a választások egy olyan országban, amely már három éve védekezik a szomszédos atomnagyhatalom ellen? Hogyan lehet megszervezni a választásokat egy olyan országban, amelynek egyötödét megszálló katonaság foglalja el, és az egész ország naponta támadásoknak van kitéve? Egy ilyen ország elnökét diktátornak nevezni nagy adag cinizmust igényel
– írta Petr Pavel az X-en megjelent bejegyzésében.
A cseh államfő úgy vélte, hogy a 2022 februárjában Oroszország által megtámadott Ukrajnában háború folyik, ami lehetetlenné teszi a választások megtartását.
Az ukrán–magyar határszakaszon 7848-an léptek be Magyarországra szerdán – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 30 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Az ENSZ és Olaf Scholz német kancellár is védelmébe vette Volodimir Zelenszkijt Donald Trump amerikai elnök szerdai kijelentése nyomán, aki választások nélküli diktátornak nevezte az ukrán elnököt – közölte az MTI.
„Zelenszkij elnök rendesen megtartott választások nyomán került hivatalba” – hangsúlyozta Stéphane Dujarric, António Guterres ENSZ-főtitkár szóvivője New Yorkban újságírói kérdésre felelve.
„Egyszerűen téves és veszélyes tagadni Zelenszkij elnök demokratikus legitimitását” – hangoztatta Scholz a Der Spiegel című magazinnak nyilatkozva. „A helyénvaló az, hogy Volodimir Zelenszkij Ukrajna megválasztott államfője. Az, hogy a háború közepén nem tarthatók rendes választások, megfelel az ukrán alkotmány előírásainak és a választási törvényeknek. Senkinek sem szabad mást állítania” – tette hozzá a szociáldemokrata politikus, és emlékeztetett arra, hogy Ukrajna már csaknem három éve védekezik az orosz agresszió ellen.
Orbán Balázs Facebook-bejegyzésben emelte ki, hogy Donald Trump miként vélekedett az ukrán stratégia mérlegéről keddi sajtótájékoztatóján.
Olyan részeket hangsúlyozott ki az amerikai elnök beszédéből, amelyekben Volodimir Zelenszkijt diktátornak nevezi, akinek az országa romokban hever, valamint hogy nagyon könnyen el lehetett volna rendezni ezt a helyzetet emberéletek elvesztése nélkül.
Az országgyűlési képviselő szerint ilyen erős kritikát még nem kapott az ukrán elnök a háború kitörése óta.
A teljes cikket itt olvashatja el:
Február 19-én az orosz csapatok megtámadták a Zaporizzsja megyei Vaszilivka járásbeli Kamjanszke falut – számol be az Ukrajinszka Pravda. A támadáskor megsebesítettek egy 54 éves férfit, akit azonnal kórházba szállítottak.
Egy ellenséges drón eltalált egy magánszektort Kamjanszke faluban, Vaszilivka kerületben. Egy helyi lakos megsérült, kórházba szállították
– nyilatkozta Ivan Fedorov, a Zaporizzsja OVA vezetője.
Mike Waltz, az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója Donald Trump legutóbbi, Ukrajnával szembeni kemény kijelentéseit kommentálva a „retorika eszkalációját” és az „ellenállást” említette az ukrán ásványok fejlesztéséről szóló megállapodás megkötésével szemben – írja az Ukrajinszka Pravda.
Úgy gondolom, hogy a frusztráció valóban csak az elmúlt hét során keletkezett e furcsa ellenállás miatt, a retorika eszkalációja az általunk abszolút lehetőség bemutatása miatt – nevezetesen, hogy az Egyesült Államok fektessen be az ukrán infrastruktúrába, hogy kitermelje ásványait, természeti erőforrásait, olaját és földgázát
– jegyezte meg a nemzetbiztonsági tanácsadó.
Mike Waltz hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok – Európával ellentétben – nem „a lefoglalt orosz vagyon utáni kamattal visszafizetett kölcsönök” formájában kívánja a segélyek nagy részét megadni.
Tavaly több mint húszezer külföldi állampolgárt értek tetten Romániában illegális határátlépés közben, közülük 14 800-an Romániába a zöldhatáron keresztül érkezett ukrán állampolgárok, akik menedéket kértek Romániától – derült ki szerdán a határrendészet 2024-es évi mérlegéből.
A sorozás elől Románia felé menekülő ukrán állampolgárok száma ily módon több mint háromszorosára emelkedett 2023-hoz képest.
A tavaly észlelt határsértések közül 18 396-ot a Romániába illegálisan belépő, 2389-et pedig az országból (főleg Magyarország felé) illegálisan kilépő külföldiek követtek el – közölte az MTI.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter több szempontból is rendkívül pozitívan és nagyrabecsüléssel beszélt a magyar gazdaság teljesítményéről, illetve regisztrálta a magyar kormány kérését a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás újrakötésére vonatkozóan – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Washingtonban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az amerikai pénzügyminiszterrel folytatott egyeztetését követően arról számolt be, hogy Scott Bessent megerősítette, hogy az egész kormányzat, s személyesen Donald Trump elnök is mindent megtesz az ukrajnai háború minél előbbi lezárása érdekében, ami a legjobb hír Magyarország számára, hiszen hazánk immár három éve szembesül közvetlenül és súlyosan az abból fakadó nehézségekkel.
„Szintén jó hír, hogy a pénzügyminiszter nagyon komoly nagyrabecsüléssel, nagyon pozitívan beszélt a magyar gazdaság teljesítményéről két szempontból is. Dicsérte az inflációval szembeni fellépésünket, amire sajnos szükség volt az elmúlt években hatványozottan, ugyanis a szankciós infláció nehézségeket okozott Magyarországon is, másrészt pedig nagyon dicsérte azt, hogy milyen sok beruházást vittünk az elmúlt időszakban Magyarországra” – tudatta.
Ugyanígy természetesen szó volt a szankciók ügyéről is. Külön kiemeltem, hogy Rogán Antal szankciós listára helyezése egy egyértelmű politikai bosszúja volt a Magyarországról frusztráltan távozott korábbi amerikai nagykövetnek. Emellett természetesen felvetettük a magyar energiabiztonság szempontjából káros szankciós intézkedéseit is a Biden-adminisztrációnak
– fogalmazott Szijjártó Péter.
Keith Kellogg, Donald Trump amerikai elnök ukrajnai különmegbízottja szerdán találkozott az ukrán fegyveres erők főparancsnokával, Olekszandr Szirszkijjel, és a tervek szerint csütörtökön találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – írja az Interfax.
„Kellogg tábornok Kijevben van. Már találkozott Szirszkij főparancsnokkal, a hírszerzésünk és a különleges szolgálatok vezetőivel, valamint a hivatal vezetőjével. Találkozónk Kellogg tábornokkal csütörtökre van kitűzve, és nagyon fontos számunkra, hogy a találkozó és általában az Amerikával való munka konstruktív legyen” – mondta szerda este az ukrán elnök.