A CNN állítása szerint az Egyesült Államok továbbra is ellátja hírszerzési információkkal Ukrajnát, miután Donald Trump elnök úgy döntött, hogy leállítja a Kijevnek nyújtott katonai segélyt.
Az Egyesült Államok kedd reggel óta továbbra is megosztja hírszerzési információit Ukrajnával
– mondta a CNN-nek egy, a helyzetet jól ismerő forrás.
Minderre azután került sor, hogy a Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel folytatott pénteki heves vita következtében hétfőn Donald Trump felfüggesztette az amerikai segélyszállítmányokat.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk legközelebb is!
Ásványmegállapodás aláírására készülhet Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő. A Reuters állítása szerint az Egyesült Államok elnöke ezt kedd este készül bejelenteni a Kongresszusnak tartott beszédében.
A közlemény emlékeztet, hogy a megállapodást még nem írták alá, s a helyzet változhat.
Az orosz hadsereg támadásba lendült a Dnyeper jobb partján, Herszon régióban. A The Guardian beszámolója szerint megpróbálnak elfoglalni egy hídfőt, hogy területi előnyöket szerezzenek a lehetséges béketárgyalások előtt.
Alekszandr Prokudin, Herszon területi katonai közigazgatásának vezetője úgy gondolja, hogy az orosz csapatok négy helyen folyamatosan próbálnak átkelni – Moszkva így akarja igazolni követeléseit az egész régióval szemben.
Mindennap megpróbálják átlépni a határt. Hírszerzésünktől úgy értesültünk, hogy az orosz parancsnokhelyettes azt mondta a térségben lévő csapatoknak, hogy mindenáron erőszakkal kell átkelniük a folyón, bár nem minden katona áll készen erre
– közölte Prokudin.
A területi vezető hozzátette, hogy tudomása szerint az oroszok utasítást kaptak arra, hogy „a tárgyalások részévé tegyék a jobb partot”. Ehhez egy falut kell elfoglalniuk az oroszoknak, de egyelőre nem jártak sikerrel. Elmondása szerint súlyos veszteségeket szenvednek, orosz katonáktól lefoglalt dokumentumokból kiderült, hogy egyeseket nemrég toboroztak.
Az orosz offenzívák négy helyen zajlanak: a Dnyeper torkolatánál lévő mocsaras szigeteken, egy alattomos szürkezónán keresztül. A Herszontól keletre fekvő Antonovka közúti és vasúti hídjánál, valamint Lvove és Zmiivka falvaknál, ez utóbbi a Nova Kakhovka lerombolt gátjától felfelé
– fogalmazott Alekszandr Prokudin.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden közösségi oldalán jelezte, hogy kész együtt dolgozni Donald Trump amerikai elnökkel, miután a múlt héten washingtoni tárgyalásuk kudarcba fulladt. Ukrajna elnöke köszönetet mondott az Egyesült Államok, és személyesen Donald Trump támogatásáért, valamint hangsúlyozta, bármikor és bármilyen formában kész aláírni a ritkaföldfémekről szóló amerikai–ukrán megállapodást.
Ahogy arról beszámoltunk, Donald Trump és Volodimir Zelenszkij washingtoni találkozója idő előtt véget ért. A felek nyilvánosan, az újságírók előttfolytattak feszült vitát, amikor is az amerikai elnök kijelentette, hogy az ukrán elnök tiszteletlen, és nem áll készen a békére. Több európai állam vezetője kiállt az ukrán államfő mellett, az uniós országok már Ukrajna amerikai támogatás nélküli segélyezését latolgatták, azonban Volodimir Zelenszkij nem akarja elveszíteni az Egyesült Államok támogatását. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja.Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elítélte Oroszországot a szólásszabadság és a magánélet megsértése miatt a Novaja Gazeta független orosz lap újságíróit ért fenyegetések ügyében – írja az MTI.
A felperes újságírók, Szergej Kozseurov, Jelena Milacsina és Dmitrij Muratov a strasbourgi bírósághoz fordultak, mivel szóbeli fenyegetéseket kaptak, miután 2017-ben olyan cikkeket tettek közzé, amelyek egy nagyszabású, erőszakos kampányról számoltak be, amit feltételezetten a csecsen hatóságok folytattak homoszexuálisnak vélt személyek ellen.
A kérelmezők nyújtottak be panaszt azzal kapcsolatban is, hogy az orosz hatóságok nem tettek intézkedéseket a védelmük érdekében, annak ellenére, hogy független újságíróként emberi jogi jogsértéseket tártak fel és számoltak be róluk.
A kedden kihirdetett ítéletében az EJEB megállapította, hogy Oroszország megsértette a szólásszabadság, valamint a magán- és családi élet tiszteletben tartásának egyezményben rögzített jogát, mivel az orosz hatóságok „eltűrték” a csecsen tisztviselők ismétlődő nyilatkozatait, amelyek komoly erőszak vagy megfélemlítés veszélyének tették ki az újságírókat.
Az ítélet értelmében Oroszországnak fejenként 9800 euró nem vagyoni jellegű kártérítést és 5585 euró perköltséget kell megtérítenie.
Bár Oroszország már nem tagja az Európa Tanácsnak, amelynek intézményeihez az EJEB tartozik, de továbbra is elszámoltatható a tagsága megszűnése előtt elkövetett jogsértésekért.
Georgiának azért nem adtak 2022-ben európai uniós tagjelölti státuszt, mert nem akart belépni az Oroszország elleni háborúba – jelentette ki kedden Irakli Kobahidze georgiai miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva az MTI beszámolója szerint.
Az ok, amiért 2022 júniusában nem adtak nekünk tagjelölti státuszt, az volt, hogy elutasítottuk a belépést a háborúba. Megtagadták tőlünk a tagjelölti státuszt, amit egy forradalom kirobbantására tett kísérlet követett. Minderre nagyon jól emlékszünk
– jelezte a georgiai kormányfő.
Irakli Kobahidze felidézte, hogy az ukrajnai háború kitörését követően a nyugati országok képviselői zárt ajtók mögött nyíltan azt követelték a georgiai hatóságoktól, hogy csatlakozzanak az Oroszország elleni küzdelemhez. „Nem mondhatunk el mindent, ami a zárt ajtók mögött történt. Ott azonban már nyíltan beszéltek a háborúhoz való csatlakozásról, és a megszállás után partizánharcra való átállásról. Minderről nyíltan beszéltek velünk” – ismételte meg a georgiai miniszterelnök.
Georgia 2023 decemberében kapta meg az uniós tagjelölti státuszt. Irakli Garibasvili akkori miniszterelnök 2022. február 25-én, a háború kitörésének másnapján közölte, hogy hazája nem csatlakozik a Moszkva elleni nyugati szankciókhoz, amit Georgia nemzeti érdekeivel indokolt. Rá egy hónapra Volodimir Zelenszkij ukrán elnök visszahívta az ukrán nagykövetet Tbilisziből, erkölcstelennek minősítve Georgia ezen álláspontját.
A CNN állítása szerint az Egyesült Államok továbbra is ellátja hírszerzési információkkal Ukrajnát, miután Donald Trump elnök úgy döntött, hogy leállítja a Kijevnek nyújtott katonai segélyt.
Az Egyesült Államok kedd reggel óta továbbra is megosztja hírszerzési információit Ukrajnával
– mondta a CNN-nek egy, a helyzetet jól ismerő forrás.
Minderre azután került sor, hogy a Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel folytatott pénteki heves vita következtében hétfőn Donald Trump felfüggesztette az amerikai segélyszállítmányokat.
Donald Trump amerikai elnök a Kongresszus együttes ülése előtt tart beszédet Az amerikai álom megújítása címmel. Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint itt fogja felvázolni az országgal kapcsolatos terveit és további külpolitikai lépéseit.
Tervei várhatóan a béke helyreállítását célozzák meg az egész világon. A Fehér Ház egyik tisztviselője a Fox News Digitalnak azt nyilatkozta, hogy az elnök az ukrajnai háború befejezésére vonatkozó terveit is bemutatja majd. Valamint arra is összpontosít, hogy az Egyesült Államok kormánya minden túszt kiszabadítson Gázából.
A beszédet helyi idő szerint kedd este 9 órakor tartják a Capitoliumban.
Az ukrajnai béke megteremtésére irányuló brit erőfeszítéseket „nem siklatják ki különböző bejelentések hírei” – mondta kedden Angela Rayner brit miniszterelnök-helyettes, akit a BBC közszolgálati rádió hírműsorában arról kérdezték, hogy mi a brit kormány álláspontja az Ukrajnának szánt amerikai fegyverszállítmányok felfüggesztéséről szóló, egyelőre meg nem erősített értesülésekkel kapcsolatban – közölte az MTI.
Angela Rayner kijelentette, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök „a lézersugár fókuszához hasonló élességgel összpontosít” az ukrajnai béke megteremtésére, és erőfeszítéseit „nem fogják kisiklatni különböző bejelentésekről szóló értesülések”.
A miniszterelnök-helyettes szerint az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segélyeket érintő döntések „az Egyesült Államokra tartoznak”, de az Egyesült Királyság Ukrajna segélyezése mellett azon dolgozik, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse az Egyesült Államokat, az európai partnerországokat és Ukrajnát.
Angela Rayner felidézte, hogy Nagy-Britannia évi 3 milliárd font (1450 milliárd forint) katonai segélyben részesíti Ukrajnát, és az ukrajnai rendezésről vasárnap Londonban tartott csúcstalálkozón ezenfelül is jelentős brit fegyverszállításokról – mindenekelőtt ötezer légvédelmi rakéta átadásáról – született döntés. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok is békét akar Ukrajnában, ugyanúgy, ahogy a brit kormány, de London álláspontja az, hogy a béke tartósságához biztonsági garanciák szükségesek.
Keir Starmer az elmúlt napokban több nyilatkozatában is kijelentette, hogy a tartós ukrajnai béke megteremtéséhez és garantálásához létfontosságú az amerikai támogatás. A brit miniszterelnök a vasárnapi londoni Ukrajna-konferencia után bejelentette azt is, hogy Nagy-Britannia és Franciaország Ukrajnával szoros együttműködésben megkezdi az ukrajnai harci cselekmények lezárását célzó csomagterv kidolgozását. A brit kormányfő nem említette, hogy ebbe a munkába bevonnák Washingtont, de hangsúlyozta, hogy az elkészült terveket közvetlenül megvitatják majd az amerikai kormánnyal is.
Ukrajna támogatásának fenntartása nem jótékonyság, hanem kötelesség Európa biztonságának szavatolására – jelentette ki kedden Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke Brüsszelben, a European Policy Centre (EPC) nevű elemzőközpontban az MTI beszámolója szerint.
Előadásában az EP-elnök azt mondta, hogy az elmúlt napokban sokat írtak és beszéltek Ukrajnáról, Európáról és az Egyesült Államokról, de végül – mint közölte – mindannyian ugyanazt akarják: véget vetni a háborúnak és tartós stabilitást biztosítani.
Mindannyian békét akarunk Ukrajnában. De a békének valóságosnak kell lennie, szabadságot, méltóságot és biztonságot kell szavatolnia Ukrajna számára
– fogalmazott Roberta Metsola, aki hozzátette, hogy ha Kijev elesik, Európa és a világ kevésbé lesz biztonságos, veszélytelen és sikeres, így ennek ára magas lenne úgy a jelenlegi, mint a következő generációk számára. Ennek elkerülési módja Ukrajna támogatásának fenntartása – húzta alá.
„Eltökélt szándékunk, hogy olyan formulát találjunk, amely lehetővé teszi a valódi békét, amely hosszan tartó, és egyensúlyt teremt a felelősségek között” – fogalmazott. Végezetül beszédében Metsola a békeformulát olyan „előremutató útnak” nevezte, amely – szavai szerint – elriasztja az agresszort attól, hogy várjon néhány hónapot vagy évet, mielőtt folytatja a szuverén nemzetek erőszakos meghódítását, és amely hosszú távon szavatolja Ukrajna függetlenségét.
A délkelet-lengyelországi Rzeszów-Jasionka repülőtérnél működő légi teherszállítási csomópontról érkező információk megerősítik, hogy Washington életbe lépteti az ukrajnai fegyverszállítmányok felfüggesztését – közölte az MTI Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a varsói kormányülés előtt tett kijelentését.
Utalva az ukrajnai katonai szállítmányok felfüggesztéséről szóló bejelentésre, amelyet egy névtelen fehér házi forrás közölt a CBS News hírcsatornával, Tusk komolynak nevezte a helyzetet. Aláhúzta: a lengyel kormánynak ezentúl „bizonyos értelemben rendkívüli döntéshozatali módban” kell működnie, ezért fel kell függeszteni a kormánykoalíción belüli „meddő vitákat” az egyéb témákról.
Úgy látta: nincs ok arra, hogy az amerikai bejelentést „puszta szavaknak” tekintsék. A jasionkai csomópontról érkező jelentések „megerősítik az amerikai fél bejelentését” – számolt be.
Lengyelország stratégiája továbbra is az, hogy Európában intenzívebbé kell tenni a védelmi képességek növelését, egyúttal „minden körülmény dacára gondoskodni kell minél jobb transzatlanti kapcsolatokról, és a legfontosabb szövetségessel, az Egyesült Álamokkal folytatott együttműködésről” – jelentette ki Tusk.
Donald Trump amerikai elnök döntése, miszerint szünetelteti az Oroszországgal háborúban álló Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segélyt, egyre távolabb visz a két ország közötti békétől – közölte kedden az MTI Benjamin Haddad francia Európa-ügyi miniszternek a France 2 köztelevízió részére adott interjúját, melyet követően Emmanul Macron államfő az illetékes kormánytagokkal válságtanácskozást hívott össze hivatalában.
„Az Ukrajnának szánt fegyverszállítások felfüggesztéséről szóló döntés a békét erősíti, vagy távolabb viszi tőle?” – tette fel a kérdést a francia kormánytag. „Eltávolítja, mert csak megerősítené a helyszínen az agresszort, Oroszországot” – mondta.
„Soha nem szabad elfelejtenünk, hogy ebben a háborúban van egy agresszor, Oroszország, és Ukrajna három éve bátran védekezik” – hangsúlyozta Benjamin Haddad.
„Ha véget akarunk vetni ennek a háborúnak […] azzal a céllal, hogy szilárd biztonsági garanciákkal rendelkező tartós békét érjünk el, akkor nyomást kell gyakorolnunk az agresszorra, vagyis Oroszországra, és nem Ukrajnára” – utalt Benjamin Haddad az amerikai elnök és ukrán kollégája közötti pénteki szóváltásra a Fehér Házban.
Az Európa-ügyi miniszter úgy vélte, azzal, hogy az Egyesült Államok elveszíti érdeklődését Ukrajna iránt, „eljött az európaiak felelősségének pillanata”.
„Csütörtökön Brüsszelben az Európai Tanács ülése történelmi és döntő lesz” – hívta fel a figyelmet a miniszter. Ez a találkozó „lehetővé teszi számunkra, hogy pénzügyi intézkedéseket jelentsünk be az európai védelem megerősítésére”, és „természetesen továbbra is támogatni fogjuk az ukránokat, hogy a lehető legkedvezőbb helyzetbe hozzuk őket a tárgyalások megkezdéséhez és egy tartós béke eléréséhez” – mondta.
Magyarország üdvözli az ukrajnai háború kapcsán elindult amerikai–orosz tárgyalásokat, annak sikerében érdekelt, és úgy gondolja, a háború folytatása rossz, veszélyes és hiba – közölte az MTI Orbán Viktor kijelentését, miután kedden Budapesten tárgyalt Hrisztijan Mickoszkival, Észak-Macedónia miniszterelnökével.
A magyar kormányfő a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: „három éve élünk mindannyian a háború árnyékában, és a legjobb reményünk most van arra, hogy a háborút felváltsa a béke”.
Elmondta, Magyarország vitatkozik azokkal az európai uniós tagállamokkal, amelyek „szintén barátaink és szövetségeseink”, és amelyek úgy döntöttek, „a háborút Ukrajnának folytatnia kell”. A háború folytatása szerintünk rossz, veszélyes és hiba – mondta Orbán Viktor, jelezve, csütörtökön erről tárgyalnak majd Brüsszelben.
Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója szerint Ukrajna tudja, hogyan kezelje az olyan helyzeteket, mint az amerikai katonai szállítmányok leállítása – adta hírül az ukrán Szabad Európa.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy Ukrajnának már van tapasztalata az amerikai katonai támogatási programok hosszú távú felfüggesztéséről, és tudja, hogyan kell alkalmazkodni az ilyen helyzetekhez
– írta Podoljak a Telegram-csatornáján.
Úgy véli, hogy fel kell mérni, mely programok szűnnek meg, főleg mert sok már a befejezés stádiumában tart. Azt is hozzátette, hogy vannak köztük az amerikai Kongresszus által megszavazottak is, ami „egy speciális jogi eljárás”.
Továbbá fel kell mérni az amerikai fegyverek európaiakkal történő kiváltásának, vagy más módon történő helyettesítésének lehetőségét. Szerinte az alternatívákra irányuló programok már folyamatban vannak.
Hozzáteszi, mindezek ellenére nem hagyják figyelmen kívül az amerikai partnereikkel folytatott tárgyalások lehetőségét.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök produktív megbeszélést folytatott Friedrich Merzcel, a német Bundestag-választásokon győztes CDU párt vezetőjével. Az X-en közzétett bejegyzésében az elnök kiemelte, hogy a találkozón összehangolták álláspontjaikat, és nagyra értékeli Merz támogatását.
Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna rendkívül értékesnek tartja Németország erőfeszítéseit az európai biztonság helyreállításában és az ukrán emberek életének védelmében.
Emlékszünk, hogy Németország vezető szerepet játszik az Ukrajnának nyújtott légvédelmi rendszerek biztosításában, és kulcsfontosságú szerepet tölt be pénzügyi stabilitásunk biztosításában
– írta Zelenszkij.
A bejegyzés szerint a két politikus megállapodott a további együttműködésről és kapcsolattartásról.
Ukrajna köszönetet mond az Egyesült Államoknak a jelentős katonai támogatásért, amely több tízezer ember életét mentette meg, és segített az országnak ellenállni Moszkvával szemben – jelentette ki Denisz Szmihal, egyben kifejezve reményét, hogy az amerikai katonai támogatás a jövőben sem áll le.
Az ukrán miniszterelnök egy kijevi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy „Ukrajna abszolút nyugodtan folytatja az együttműködést az Egyesült Államokkal, a Kongresszussal és Donald Trump elnök kormányával minden rendelkezésre álló és elérhető diplomáciai csatornán keresztül” annak érdekében, hogy továbbra is az igazságos, tartós és stabil békéért küzdjenek együtt Ukrajnában.
Az Interfax szerint az ukrán kormányfő kiemelte, hogy még nem egyeztetett a védelmi miniszterével azóta, hogy a Fehér Ház bejelentette a katonai támogatás szüneteltetését Ukrajna felé, de szerinte ha bármilyen változás történt volna, arról már tudna.
Alexander Stubb úgy véli, hogy egy esetleges békemegállapodásnak tartalmaznia kell Ukrajna automatikus NATO-csatlakozását, amennyiben az egyezséget megszegve újra támadásba lendülne Oroszország. „Azt hiszem, ez egy elég komoly biztonsági garancia lenne” – fogalmazott a finn államfő az Interfax cikke szerint.
Stubb megjegyezte, szerinte az Egyesült Államok továbbra is Európa oldalán áll, „az orosz propaganda erőfeszítései ellenére”. A javaslattal kapcsolatban – amit eredetileg Lindsey Graham republikánus szenátor vetett fel – elmondta, hogy jelenleg az Egyesült Államok és Németország sem ért egyet Ukrajna NATO-hoz való csatlakozásával, éppen ezért jöhetne számításba egy de facto tagság, ami életbe lépne egy újabb orosz támadás esetén a békemegállapodások után.
Donald Trump amerikai elnök döntése, hogy felfüggeszti az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget, azt mutatja, hogy haladéktalanul szükség van az eddigi európai politika megváltoztatására – vélte Petr Fiala cseh kormányfő kedden az X-en.
Európának a szavakról át kell térnie a tettek mezejére, gazdaságilag és katonailag is erősebbnek kell lennie, ami magában foglalja Ukrajna nagyobb támogatását is – tette hozzá a politikus.
Nem engedhetjük meg az agresszív orosz politika sikerét, amely mindnyájunkat veszélyeztet. Vége van azoknak az időknek, amikor abban bízhattunk, hogy a felmerült alapvető nemzetközi kihívásokat másvalaki megoldja helyettünk
– írta Petr Fiala arra reagálva, hogy amerikai jelentések szerint Donald Trump utasítást adott Ukrajna katonai támogatásának felfüggesztésére.
A kormányfő az utóbbi napokban ismételten azt hangoztatta, hogy Csehországnak növelnie kell védelmi kiadásait, reálisnak az évi 0,2 százalékpontos növelést látja. Tavaly Csehország védelmi kiadásai a GDP 2,09 százalékát tették ki. Petr Fiala kijelentette, hogy rövid időn belül konkrét terveket terjeszt elő a védelmi kiadások emelésére.
A Kreml Donald Trump döntését, amely ideiglenesen felfüggeszti az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segélyeket, „a béke ügyéhez való legjobb hozzájárulásnak” nevezte.
Az orosz vezetés szerint a lépés arra ösztönözheti Kijevet, hogy „békére törekedjen”, hozzátéve, hogy az európai országok feltehetően „megpróbálják majd kompenzálni Ukrajnát” az elvesztett katonai támogatásért.
Bár a Kreml hangsúlyozta, hogy meg kell ismernie az amerikai segélyek felfüggesztésének részleteit, üdvözölte Trump békére irányuló szándékát Ukrajnában – írja a Sky News.
Hét ukrán gyermeket sikerült hazaszállítani az oroszok által megszállt területekről, valamint Oroszországból, jelentette be Daria Zarivna, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója, egyben a Bringing Kids Back UA (Visszahozzuk a gyerekeket Ukrajnába) kezdeményezés igazgatója.
„Folyamatos pszichológiai nyomást kellett elviselnie az iskolában, állandóan féltette a jövőjét. Annak érdekében, hogy lehetőséget biztosítsanak neki egy szabad országban való oktatásra, szülei úgy döntöttek, hogy ukrán ellenőrzés alatt álló területre hozzák őt” – fogalmazott Zarivna az egyik gyermekről, aki már „hosszabb ideje megszállás alatt élt”.
Ukrajna háborús bűncselekménynek tekinti ezeknek a gyerekeknek az elrablását, és azzal érvel, hogy ezek a cselekedetek megfelelnek az ENSZ népirtásjogi definíciójának. Oroszország viszont azt állítja, hogy a gyerekeket a konfliktusövezetekből való kimenekítésük érdekében telepítik át – emlékeztet cikkében a The Kyiv Independent.
A katonai és politikai elemzők túlnyomó többsége egyetért abban, hogy az amerikai katonai támogatás leállítása után Ukrajnának meg lehetnek számolva a hetei, a legoptimistább becslés szerint is legkésőbb a nyár elejéig húzhatják ki.
Több hétig, akár hónapokig is eltarthat, mire az amerikai katonai segélyek leállítása éreztetni fogja a hatását a fronton, nagyjából eddig tudná tartani magát az ukrán hadsereg a fronton az európai nemzetek által küldött fegyvereknek köszönhetően – erről beszélt a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának a vezetője. Mark Cancian szerint Ukrajnának kapacitásbeli hiányosságai vannak, amit ideig-óráig tudnak csak pótolni az európai államok.
Az Egyesült Államok döntésének a lehetséges hatásairól ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.
A Donald Trumphoz közel álló amerikai milliárdos, Elon Musk kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek amnesztiát kellene felajánlani egy semleges országban a „demokrácia helyreállításáért cserébe Ukrajnában”.
Musk az X-en osztotta meg álláspontját, a bejegyzés szerint az ukrán elnök állítólag azért nem akar tárgyalásokat a háború befejezéséről, mert attól tart, hogy elveszítené a választásokat és a hatalmat, ami „pénzmosás” miatti üldöztetéséhez vezetne.
Ez az igazság. Bármennyire is kellemetlen, Zelenszkijnek valamiféle amnesztiát kell felajánlani egy semleges országban, cserébe a demokrácia békés helyreállításáért Ukrajnában
– írta.
Március 3-án este (amerikai idő szerint délután) Donald Trump amerikai elnök úgy vélte, hogy az ukrán elnök „nem fog nagyon sokáig kitartani”, ha nem akar békemegállapodást kötni. Ezt követően kiderült, hogy Trump felfüggesztette az Ukrajnának szánt teljes katonai segítségnyújtást.
Donald Trump döntése az amerikai katonai segély felfüggesztéséről „katasztrofális következményekkel” jár – figyelmeztet egy ukrán parlamenti képviselő. Olekszij Goncsarenko a Sky News-nak nyilatkozva kijelentette: „ezrek fognak meghalni” a döntés következtében.
Tudom, hogy kapcsolatunk válságba került a pénteki Ovális Irodában tartott találkozó után, de arra kérem Donald Trumpot, hogy gondolja át újra... adjon nekünk időt, hogy kilábalunk ebből, mert ez számunkra katasztrofális
– mondta a képviselő.
A képviselő szerint Trump döntése „felbátorítja” Putyint, és tovább mélyíti a szakadékot. Volodimir Zelenszkij elnöknek azt üzente, hogy „tegyen meg mindent a helyzet rendezéséért” és „menjen el, és kérjen bocsánatot” Trumptól.
Orvosolnunk kell ezt a szakadékot, együtt kell működnünk Amerikával, egységben kell lennünk
– hangsúlyozta.
Arra a kérdésre, hogy Zelenszkijnek félre kellene-e állnia, Goncsarenko emlékeztetett, hogy az elnök 2019-es megválasztásakor kijelentette, nem indul újra. „Itt az ideje, hogy erre emlékeztessünk, és talán nyíltan ki kellene jelenteni, hogy a háború után választások lesznek, és szerintem legalább fontolóra kellene vennie, hogy nem indul újra” – tette hozzá.
Az oroszok szerint az ukrán fegyveres erők felgyújtottak egy templomot a kurszki régióban található Pogrebkiben – adta hírül az mk.ru hírportál egy orosz katonára hivatkozva. A katona szerint az ukránok komoly ellenállásba ütköztek Pogrebki faluban.
Sajnos leromboltak egy orosz templomot. Szerintem nincs Isten a lelkükben
– állítja a katona.
A portál megjegyzi, hogy az orosz hadsereg videófelvételeket tett közzé, amelyeken az szerepel, hogy katonai felszereléseket és ukrán katonákat semmisítenek meg lakott területen. Orosz katonák szerint egy amerikai gyártású Bradley gyalogsági harcjárművet egy drón segítségével pusztítottak el.
Javier Milei argentin elnök az összes, Volodimir Zelenszkijjel készült közös fotóját törölte közösségi oldaláról – adta hírül az mk.ru egy katonai bloggerre hivatkozva.
A portál információja szerint a képek törlésére azután került sor, hogy Donald Trump és ukrán kollégája február 28-án találkozott a Fehér Házban, ahol a két vezető között éles szóváltás alakult ki.
Az argentin elnök nem kommentálta a Zelenszkijjel készült fotók eltávolítását.
Az ukrajnai Herszon megye kormányzója szerint orosz csapatok nap mint nap megkísérelnek átkelni a Dnyeper folyón, hogy területet szerezzenek a jövőbeli béketárgyalások idejére. Olekszandr Prokugyin elmondta, hogy Moszkva négy különböző helyszínen próbál hídfőállást létesíteni a nyugati parton, hogy igazolja igényét az egész megyére.
„Minden egyes nap megpróbálnak átkelni. Hírszerzési információk szerint az orosz helyettes parancsnok közölte a katonákkal, hogy mindenáron át kell kelniük a folyón, bár nem minden katona hajlandó erre” – nyilatkozta Prokugyin egy nagy-britanniai munkalátogatásán a The Guardian beszámolója szerint.
A kormányzó hozzátette, hogy a támadók veszteségei rendkívül magasak, ugyanis szinte azonnal megölik vagy megsebesítik őket.
Az oroszok tökéletesen tisztában vannak vele, hogy öngyilkos küldetésről van szó
– mondta.
Oroszország 2022 novemberében kénytelen volt visszavonulni Herszon nyugati partjáról, beleértve Herszon városát is, mivel lehetetlenné vált az utánpótlás biztosítása. Ennek ellenére néhány héttel korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök egyoldalúan bejelentette az egész régió – és másik három térség – annektálását.
Prokugyin szerint három lehetséges forgatókönyv képzelhető el a háború befejezésére: Zelenszkij elnök leváltása egy oroszbarát vezetővel, határozott biztonsági garanciák biztosítása Ukrajnának, vagy a konfliktus befagyasztása a jelenlegi frontvonalaknál – utóbbit tartja a legvalószínűbbnek.
Március 4-én éjjel az oroszok drónokkal támadták Szumit. A város több pontján nincs áram, és megsérült az egyik klinika is – írta az RBC-Ukrajna.
Artem Kobzar, a város megbízott polgármestere jelentette, hogy a városban két kórház is generátorról üzemel.
Egészséget kívánok, kedves szumi lakosok. Újabb Sahíd dróntámadása érte városunk egyik klinikáját. Probléma van az áramellátással is. Két kórház generátorral működik. Városunk egyes területein nincs is világítás. Isten óvjon mindenkit, jó éjszakát mindenkinek
– adta hírül egy rövid videóüzenetben a tisztviselő, aki arról nem tesz említést, hogy személyi áldozatok keletkeztek-e a támadás során.
Az éjszaka Odesszára is csapást mértek az oroszok, ott az energetikai infrastruktúra, két óvoda és lakóépületek mellett 4 ember is megsérült.
Az ukrán–magyar határszakaszon 3980-an léptek be Magyarországra hétfőn.
A beléptetettek közül a rendőrség 12 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – közölte a rendőrség.
Donald Trump amerikai elnök felfüggesztette Ukrajna katonai támogatását, amíg „az ukrán vezetés nem mutat komolyabb békeszándékot”. A döntés néhány nappal a Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti heves fehér házi szóváltás után született.
A felfüggesztés minden amerikai katonai segítséget érint – beleértve a radarokat, harcjárműveket, lőszereket, és a hírszerzési támogatást is. Trump nemzetbiztonsági tanácsadója, Michael Waltz szerint Ukrajnának bocsánatot kellene kérnie, és kétségét fejezte ki, hogy Zelenszkij képes-e a szükséges kompromisszumok megkötésére.
Trump álláspontja egyértelmű: „Aki nem akar megegyezést, nem lesz sokáig köztünk”, és hangsúlyozta, hogy a háború gyors lezárását akarja, mivel csak az elmúlt héten 2700 katona vesztette életét a konfliktusban. Erről szóló teljes írásunkat ide kattintva olvashatja.
Az európai vezetők több javaslatot is kidolgoztak az ukrajnai háború befejezésére, melyet a brit miniszterelnök sajtótitkára jelentett be. A Reuters szerint az európai tisztviselők Ukrajna elárulásának tekintik az amerikai adminisztráció jelenlegi intézkedéseit − írta az Unian.
Emmanuel Macron francia elnök részleges fegyverszünetet javasolt, amely biztosítja az ellenségeskedés beszüntetését a levegőben, a tengeren és az energetikai létesítmények ellen. Ezzel a kezdeményezéssel vennék rá Oroszországot a béketárgyalásokra, valamint biztonsági garanciákat kell adni Ukrajnának. A javaslatot Kijev nem kommentálta.