Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója szerint Ukrajna tudja hogyan kezelje az olyan helyzeteket, mint az amerikai katonai szállítmányok leállítása – adta hírül az ukrán Szabad Európa.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy Ukrajnának már van tapasztalata az amerikai katonai támogatási programok hosszú távú felfüggesztéséről, és tudja, hogyan kell alkalmazkodni az ilyen helyzetekhez
– írta Podoljak a Telegram csatornáján.
Úgy véli, fel kell mérni mely programok szűnnek meg, főleg mert sok már a befejezés stádiumában tart. Azt is hozzátette, hogy vannak köztük az amerikai kongresszus által megszavazottak is, ami „egy speciális jogi eljárás”.
Továbbá fel kell mérni az amerikai fegyverek európaiakkal történő kiváltásának, vagy más módon történő helyettesítésének lehetőségét. Szerinte az alternatívákra irányuló programok már folyamatban vannak.
Hozzáteszi, mindezek ellenére ellenére nem hagyják figyelmen kívül az amerikai partnereikkel folytatott tárgyalások lehetőségét.
Ukrajna támogatásának fenntartása nem jótékonyság, hanem kötelesség Európa biztonságának szavatolására – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke Brüsszelben, az European Policy Centre (EPC) nevű elemzőközpontban kedden az MTI beszámolója szerint.
Előadásában az EP-elnök azt mondta, hogy az elmúlt napokban sokat írtak és mondtak Ukrajnáról, Európáról és az Egyesült Államokról, de végül – mint közölte – mindannyian ugyanazt akarják: véget vetni a háborúnak, és tartós stabilitást biztosítani.
Mindannyian békét akarunk Ukrajnában. De a békének valóságosnak kell lennie, szabadságot, méltóságot és biztonságot kell szavatolnia Ukrajna számára
– fogalmazott Roberta Metsola, aki hozzátette, hogy ha Kijev elesik, Európa és a világ kevésbé lesz biztonságos, veszélytelen és sikeres, így ennek ára magas lenne úgy a jelenlegi, mint a következő generációk számára. Ennek elkerülésének módja Ukrajna támogatásának fenntartása – húzta alá.
„Eltökélt szándékunk, hogy olyan formulát találjunk, amely lehetővé teszi a valódi békét, amely hosszan tartó, és egyensúlyt teremt a felelősségek között” – fogalmazott. Végezetül beszédében Metsola a békeformulát olyan „előremutató útnak” nevezte, amely – szavai szerint – elriasztja az agresszort attól, hogy várjon néhány hónapot vagy évet, mielőtt folytatja a szuverén nemzetek erőszakos meghódítását, és amely hosszú távon szavatolja Ukrajna függetlenségét.
A délkelet-lengyelországi Rzeszów-Jasionka repülőtérnél működő légi teherszállítási csomópontról érkező információk megerősítik, hogy Washington életbe lépteti az ukrajnai fegyverszállítmányok felfüggesztését – közölte az MTI Donald Tusk lengyel miniszterelnök a varsói kormányülés előtt tett kijelentését.
Utalva az ukrajnai katonai szállítmányok felfüggesztéséről szóló bejelentésre, amelyet egy névtelen fehér házi forrás közölt a CBS News hírcsatornával, Tusk komolynak nevezte a helyzetet. Aláhúzta: a lengyel kormánynak ezentúl „bizonyos értelemben rendkívüli döntéshozatali módban” kell működnie, ezért fel kell függeszteni a kormánykoalíción belüli „meddő vitákat” egyéb témákról.
Úgy látta: nincs ok arra, hogy az amerikai bejelentést „puszta szavaknak” tekintsék. A jasionkai csomópontról érkező jelentések „megerősítik az amerikai fél bejelentését” – számolt be.
Lengyelország stratégiája továbbra is az, hogy Európában intenzívebbé kell tenni a védelmi képességek növelését, egyúttal „minden körülmény dacára gondoskodni kell minél jobb transzatlanti kapcsolatokról, és a legfontosabb szövetségessel, az Egyesült Álamokkal folytatott együttműködésről” – jelentette ki Tusk.
Donald Trump amerikai elnök döntése, miszerint szünetelteti az Oroszországgal háborúban álló Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segélyt, egyre távolabb visz a két ország közötti békétől – közölte az MTI Benjamin Haddad francia Európa-ügyi miniszter kedden a France 2 köztelevíziónak adott interjúját, melyet követően Emmanuel Macron államfő válságtanácskozást hívott össze hivatalában az illetékes kormánytagokkal.
„Az Ukrajnának szánt fegyverszállítások felfüggesztéséről szóló döntés a békét erősíti, vagy távolabb viszi tőle?” – tette fel a kérdést a francia kormánytag. „Eltávolítja, mert csak megerősítené az agresszort a helyszínen, Oroszországot” – mondta.
„Soha nem szabad elfelejtenünk, hogy ebben a háborúban van egy agresszor, Oroszország, és Ukrajna három éve bátran védekezik” – hangsúlyozta Benjamin Haddad.
„Ha véget akarunk vetni ennek a háborúnak (...) azzal a céllal, hogy szilárd biztonsági garanciákkal rendelkező tartós békét érjünk el, akkor nyomást kell gyakorolnunk az agresszorra, vagyis Oroszországra, és nem Ukrajnára” – utalt Benjamin Haddad az amerikai elnök és ukrán kollégája közötti pénteki szóváltásra a Fehér Házban.
Az Európa-ügy miniszter úgy vélte, azzal, hogy az Egyesült Államok elveszíti érdeklődését Ukrajna iránt, „eljött az európaiak felelősségének pillanata”.
„Csütörtökön Brüsszelben az Európai Tanács ülése történelmi és döntő lesz” – hívta fel a miniszter. Ez a találkozó „lehetővé teszi számunkra, hogy pénzügyi intézkedéseket jelentsünk be az európai védelem megerősítésére”, és „természetesen továbbra is támogatni fogjuk az ukránokat, hogy a lehető legkedvezőbb helyzetbe hozzuk őket a tárgyalások megkezdéséhez és egy tartós béke eléréséhez” – mondta.
Magyarország üdvözli az ukrajnai háború kapcsán elindult amerikai-orosz tárgyalásokat, annak sikerében érdekelt, és úgy gondolja, a háború folytatása rossz, veszélyes és hiba – közölte az MTI Orbán Viktor kijelentését, miután tárgyalt kedden Budapesten Hrisztijan Mickoszkival, Észak-Macedónia miniszterelnökével.
A magyar kormányfő a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: „három éve élünk mindannyian a háború árnyékában és a legjobb reményünk most van arra, hogy a háborút felváltsa a béke”.
Elmondta, Magyarország vitatkozik azokkal az európai uniós tagállamokkal, amelyek „szintén barátaink és szövetségeseink”, és amelyek úgy döntöttek, „a háborút Ukrajnának folytatnia kell”. A háború folytatása szerintünk rossz, veszélyes és hiba – mondta Orbán Viktor, jelezve, csütörtökön erről tárgyalnak majd Brüsszelben.
Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója szerint Ukrajna tudja hogyan kezelje az olyan helyzeteket, mint az amerikai katonai szállítmányok leállítása – adta hírül az ukrán Szabad Európa.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy Ukrajnának már van tapasztalata az amerikai katonai támogatási programok hosszú távú felfüggesztéséről, és tudja, hogyan kell alkalmazkodni az ilyen helyzetekhez
– írta Podoljak a Telegram csatornáján.
Úgy véli, fel kell mérni mely programok szűnnek meg, főleg mert sok már a befejezés stádiumában tart. Azt is hozzátette, hogy vannak köztük az amerikai kongresszus által megszavazottak is, ami „egy speciális jogi eljárás”.
Továbbá fel kell mérni az amerikai fegyverek európaiakkal történő kiváltásának, vagy más módon történő helyettesítésének lehetőségét. Szerinte az alternatívákra irányuló programok már folyamatban vannak.
Hozzáteszi, mindezek ellenére ellenére nem hagyják figyelmen kívül az amerikai partnereikkel folytatott tárgyalások lehetőségét.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, produktív megbeszélést folytatott Friedrich Merz-cel, a német Bundestag-választásokon győztes CDU párt vezetőjével. Az X-en közzétett bejegyzésében az elnök kiemelte, hogy a találkozón összehangolták álláspontjaikat és nagyra értékeli Merz támogatását.
Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna rendkívül értékesnek tartja Németország erőfeszítéseit az európai biztonság helyreállításában és az ukrán emberek életének védelmében.
Emlékszünk, hogy Németország vezető szerepet játszik az Ukrajnának nyújtott légvédelmi rendszerek biztosításában, és kulcsfontosságú szerepet tölt be pénzügyi stabilitásunk biztosításában
– írta Zelenszkij.
A bejegyzés szerint a két politikus megállapodott a további együttműködésről és kapcsolattartásról is.
Ukrajna köszönetet mond az Egyesült Államoknak a jelentős katonai támogatásért, amely több tízezer ember életét mentette meg, és segített az országnak ellenállni Moszkvának – jelentette ki Denisz Szmihal, egyben kifejezve a reményét, hogy az amerikai katonai támogatás a jövőben sem áll le.
Az ukrán miniszterelnök egy kijevi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy „Ukrajna abszolút nyugodtan folytatja az együttműködést az Egyesült Államokkal, a Kongresszussal és Donald Trump elnök kormányával minden rendelkezésre álló és elérhető diplomáciai csatornán keresztül” annak érdekében, hogy továbbra is az igazságos, tartós és stabil békéért küzdjenek együtt Ukrajnában.
Az Interfax szerint az ukrán kormányfő kiemelte, hogy még nem egyeztetett a védelmi miniszterével azóta, hogy a Fehér Ház bejelentette a katonai támogatás szüneteltetését Ukrajnába, de szerinte ha bármilyen változás történt volna, arról már tudna.
Alexander Stubb úgy véli, hogy egy esetleges békemegállapodásnak tartalmaznia kell Ukrajna automatikus NATO-csatlakozását, amennyiben az egyezséget megszegve újra támadásba lendülne Oroszország. „Azt hiszem, ez egy elég komoly biztonsági garancia lenne” – fogalmazott a finn államfő az Interfax cikke szerint.
Stubb megjegyezte, szerinte az Egyesült Államok továbbra is Európa oldalán áll, „az orosz propaganda erőfeszítései ellenére”. A javaslattal kapcsolatban – amit eredetileg Lindsey Graham republikánus szenátor vetett fel – elmondta, hogy jelenleg az Egyesült Államok és Németország sem ért egyet Ukrajna NATO-hoz való csatlakozásával, éppen ezért jöhetne számításba egy de facto tagság, ami életbe lépne egy újabb orosz támadás esetén a békemegállapodások után.
Donald Trump amerikai elnök döntése, hogy felfüggeszti az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget, azt mutatja, hogy haladéktalanul szükség van az eddigi európai politika megváltoztatására – vélte Petr Fiala cseh kormányfő kedden az X-en.
Európának a szavakról át kell térnie a tettek mezejére, gazdaságilag és katonailag is erősebbnek kell lennie, ami magában foglalja Ukrajna nagyobb támogatását is – tette hozzá a politikus.
Nem engedhetjük meg az agresszív orosz politika sikerét, amely mindnyájunkat veszélyeztet. Vége van azoknak az időknek, amikor abban bízhattunk, hogy a felmerült alapvető nemzetközi kihívásokat másvalaki megoldja helyettünk
– írta Petr Fiala arra reagálva, hogy amerikai jelentések szerint Donald Trump utasítást adott Ukrajna katonai támogatásának felfüggesztésére.
A kormányfő az utóbbi napokban ismételten azt hangoztatta, hogy Csehországnak növelnie kell védelmi kiadásait, reálisnak az évi 0,2 százalékpontos növelést látja. Tavaly Csehország védelmi kiadásai a GDP 2,09 százalékát tették ki. Petr Fiala kijelentette, hogy rövid időn belül konkrét terveket terjeszt elő a védelmi kiadások emelésére.
A Kreml Donald Trump döntését, amely ideiglenesen felfüggeszti az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segélyeket, „a béke ügyéhez való legjobb hozzájárulásnak” nevezte.
Az orosz vezetés szerint a lépés arra ösztönözheti Kijevet, hogy „békére törekedjen”, hozzátéve, hogy az európai országok feltehetően „megpróbálják majd kompenzálni Ukrajnát” az elvesztett katonai támogatásért.
Bár a Kreml hangsúlyozta, hogy meg kell ismernie az amerikai segélyek felfüggesztésének részleteit, üdvözölte Trump békére irányuló szándékát Ukrajnában – írja a Sky News.
Hét ukrán gyermeket sikerült hazaszállítani az oroszok által megszállt területekről, valamint Oroszországból, jelentette be Daria Zarivna, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója, egyben a Bringing Kids Back UA (Visszahozzuk a gyerekeket Ukrajnába) kezdeményezés igazgatója.
„Folyamatos pszichológiai nyomást kellett elviselnie az iskolában, állandóan féltette a jövőjét. Annak érdekében, hogy lehetőséget biztosítsanak neki egy szabad országban való oktatásra, szülei úgy döntöttek, hogy ukrán ellenőrzés alatt álló területre hozzák őt” – fogalmazott Zarivna az egyik gyermekről, aki már „hosszabb ideje megszállás alatt élt”.
Ukrajna háborús bűncselekménynek tekinti ezeknek a gyerekeknek az elrablását, és azzal érvel, hogy ezek a cselekedetek megfelelnek az ENSZ népirtásjogi definíciójának. Oroszország viszont azt állítja, hogy a gyerekeket a konfliktusövezetekből való kimenekítésük érdekében telepítik át – emlékeztet cikkében a The Kyiv Independent.
A katonai és politikai elemzők túlnyomó többsége egyetért abban, hogy az amerikai katonai támogatás leállítása után Ukrajnának meg lehetnek számolva a hetei, a legoptimistább becslés szerint is legkésőbb a nyár elejéig húzhatják ki.
Több hétig, akár hónapokig is eltarthat, mire az amerikai katonai segélyek leállítása éreztetni fogja a hatását a fronton, nagyjából eddig tudná tartani magát az ukrán hadsereg a fronton az európai nemzetek által küldött fegyvereknek köszönhetően – erről beszélt a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának a vezetője. Mark Cancian szerint Ukrajnának kapacitásbeli hiányosságai vannak, amit ideig-óráig tudnak csak pótolni az európai államok.
Az Egyesült Államok döntésének a lehetséges hatásairól ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.
A Donald Trumphoz közel álló amerikai milliárdos, Elon Musk kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek amnesztiát kellene felajánlani egy semleges országban a „demokrácia helyreállításáért cserébe Ukrajnában”.
Musk az X-en osztotta meg álláspontját, a bejegyzés szerint az ukrán elnök állítólag azért nem akar tárgyalásokat a háború befejezéséről, mert attól tart, hogy elveszítené a választásokat és a hatalmat, ami „pénzmosás” miatti üldöztetéséhez vezetne.
Ez az igazság. Bármennyire is kellemetlen, Zelenszkijnek valamiféle amnesztiát kell felajánlani egy semleges országban, cserébe a demokrácia békés helyreállításáért Ukrajnában
– írta.
Március 3-án este (amerikai idő szerint délután) Donald Trump amerikai elnök úgy vélte, hogy az ukrán elnök „nem fog nagyon sokáig kitartani”, ha nem akar békemegállapodást kötni. Ezt követően kiderült, hogy Trump felfüggesztette az Ukrajnának szánt teljes katonai segítségnyújtást.
Donald Trump döntése az amerikai katonai segély felfüggesztéséről „katasztrofális következményekkel” jár – figyelmeztet egy ukrán parlamenti képviselő. Olekszij Goncsarenko a Sky News-nak nyilatkozva kijelentette: „ezrek fognak meghalni” a döntés következtében.
Tudom, hogy kapcsolatunk válságba került a pénteki Ovális Irodában tartott találkozó után, de arra kérem Donald Trumpot, hogy gondolja át újra... adjon nekünk időt, hogy kilábalunk ebből, mert ez számunkra katasztrofális
– mondta a képviselő.
A képviselő szerint Trump döntése „felbátorítja” Putyint, és tovább mélyíti a szakadékot. Volodimir Zelenszkij elnöknek azt üzente, hogy „tegyen meg mindent a helyzet rendezéséért” és „menjen el, és kérjen bocsánatot” Trumptól.
Orvosolnunk kell ezt a szakadékot, együtt kell működnünk Amerikával, egységben kell lennünk
– hangsúlyozta.
Arra a kérdésre, hogy Zelenszkijnek félre kellene-e állnia, Goncsarenko emlékeztetett, hogy az elnök 2019-es megválasztásakor kijelentette, nem indul újra. „Itt az ideje, hogy erre emlékeztessünk, és talán nyíltan ki kellene jelenteni, hogy a háború után választások lesznek, és szerintem legalább fontolóra kellene vennie, hogy nem indul újra” – tette hozzá.
Az oroszok szerint az ukrán fegyveres erők felgyújtottak egy templomot a kurszki régióban található Pogrebkiben – adta hírül az mk.ru hírportál egy orosz katonára hivatkozva. A katona szerint az ukránok komoly ellenállásba ütköztek Pogrebki faluban.
Sajnos leromboltak egy orosz templomot. Szerintem nincs Isten a lelkükben
– állítja a katona.
A portál megjegyzi, hogy az orosz hadsereg videófelvételeket tett közzé, amelyeken az szerepel, hogy katonai felszereléseket és ukrán katonákat semmisítenek meg lakott területen. Orosz katonák szerint egy amerikai gyártású Bradley gyalogsági harcjárművet egy drón segítségével pusztítottak el.
Javier Milei argentin elnök az összes, Volodimir Zelenszkijjel készült közös fotóját törölte közösségi oldaláról – adta hírül az mk.ru egy katonai bloggerre hivatkozva.
A portál információja szerint a képek törlésére azután került sor, hogy Donald Trump és ukrán kollégája február 28-án találkozott a Fehér Házban, ahol a két vezető között éles szóváltás alakult ki.
Az argentin elnök nem kommentálta a Zelenszkijjel készült fotók eltávolítását.
Az ukrajnai Herszon megye kormányzója szerint orosz csapatok nap mint nap megkísérelnek átkelni a Dnyeper folyón, hogy területet szerezzenek a jövőbeli béketárgyalások idejére. Olekszandr Prokugyin elmondta, hogy Moszkva négy különböző helyszínen próbál hídfőállást létesíteni a nyugati parton, hogy igazolja igényét az egész megyére.
„Minden egyes nap megpróbálnak átkelni. Hírszerzési információk szerint az orosz helyettes parancsnok közölte a katonákkal, hogy mindenáron át kell kelniük a folyón, bár nem minden katona hajlandó erre” – nyilatkozta Prokugyin egy nagy-britanniai munkalátogatásán a The Guardian beszámolója szerint.
A kormányzó hozzátette, hogy a támadók veszteségei rendkívül magasak, ugyanis szinte azonnal megölik vagy megsebesítik őket.
Az oroszok tökéletesen tisztában vannak vele, hogy öngyilkos küldetésről van szó
– mondta.
Oroszország 2022 novemberében kénytelen volt visszavonulni Herszon nyugati partjáról, beleértve Herszon városát is, mivel lehetetlenné vált az utánpótlás biztosítása. Ennek ellenére néhány héttel korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök egyoldalúan bejelentette az egész régió – és másik három térség – annektálását.
Prokugyin szerint három lehetséges forgatókönyv képzelhető el a háború befejezésére: Zelenszkij elnök leváltása egy oroszbarát vezetővel, határozott biztonsági garanciák biztosítása Ukrajnának, vagy a konfliktus befagyasztása a jelenlegi frontvonalaknál – utóbbit tartja a legvalószínűbbnek.
Március 4-én éjjel az oroszok drónokkal támadták Szumit. A város több pontján nincs áram, és megsérült az egyik klinika is – írta az RBC-Ukrajna.
Artem Kobzar, a város megbízott polgármestere jelentette, hogy a városban két kórház is generátorról üzemel.
Egészséget kívánok, kedves szumi lakosok. Újabb Sahíd dróntámadása érte városunk egyik klinikáját. Probléma van az áramellátással is. Két kórház generátorral működik. Városunk egyes területein nincs is világítás. Isten óvjon mindenkit, jó éjszakát mindenkinek
– adta hírül egy rövid videóüzenetben a tisztviselő, aki arról nem tesz említést, hogy személyi áldozatok keletkeztek-e a támadás során.
Az éjszaka Odesszára is csapást mértek az oroszok, ott az energetikai infrastruktúra, két óvoda és lakóépületek mellett 4 ember is megsérült.
Az ukrán–magyar határszakaszon 3980-an léptek be Magyarországra hétfőn.
A beléptetettek közül a rendőrség 12 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – közölte a rendőrség.
Donald Trump amerikai elnök felfüggesztette Ukrajna katonai támogatását, amíg „az ukrán vezetés nem mutat komolyabb békeszándékot”. A döntés néhány nappal a Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti heves fehér házi szóváltás után született.
A felfüggesztés minden amerikai katonai segítséget érint – beleértve a radarokat, harcjárműveket, lőszereket, és a hírszerzési támogatást is. Trump nemzetbiztonsági tanácsadója, Michael Waltz szerint Ukrajnának bocsánatot kellene kérnie, és kétségét fejezte ki, hogy Zelenszkij képes-e a szükséges kompromisszumok megkötésére.
Trump álláspontja egyértelmű: „Aki nem akar megegyezést, nem lesz sokáig köztünk”, és hangsúlyozta, hogy a háború gyors lezárását akarja, mivel csak az elmúlt héten 2700 katona vesztette életét a konfliktusban. Erről szóló teljes írásunkat ide kattintva olvashatja.
Az európai vezetők több javaslatot is kidolgoztak az ukrajnai háború befejezésére, melyet a brit miniszterelnök sajtótitkára jelentett be. A Reuters szerint az európai tisztviselők Ukrajna elárulásának tekintik az amerikai adminisztráció jelenlegi intézkedéseit − írta az Unian.
Emmanuel Macron francia elnök részleges fegyverszünetet javasolt, amely biztosítja az ellenségeskedés beszüntetését a levegőben, a tengeren és az energetikai létesítmények ellen. Ezzel a kezdeményezéssel vennék rá Oroszországot a béketárgyalásokra, valamint biztonsági garanciákat kell adni Ukrajnának. A javaslatot Kijev nem kommentálta.
Hétfő este robbanások zaja hallatszott Odesszában – számolt be a város polgármestere, Hennagyij Truhanov.
A helyi légierő közlése szerint a Fekete-tenger felől támadták meg az ellenséges drónok.
A közösségi médiában terjedő felvételek szerint a várost Sahíd típusú drónokkal vették célba.
Donald Trump amerikai elnök kormánya utasította a külügyminisztériumot és a pénzügyminisztériumot, hogy készítsenek listát a Moszkvával folytatott tárgyalásokon enyhíthető szankciókról – jelentette a Reuters saját forrásokra hivatkozva.
Jelenleg egy olyan javaslaton dolgoznak, amely egyes vállalatokra és magánszemélyekre, köztük orosz oligarchákra vonatkozó korlátozások feloldására irányul
– írja a lap. A kiadvány megjegyzi, Washington a szankciós korlátozások részleges feloldását fontolgatja az Oroszországgal való kapcsolatok rendezésére és az ukrajnai konfliktus megoldására irányuló szélesebb körű diplomáciai erőfeszítések részeként.
Rosztov régióban, a Csertkovói járásban nagyszabású dróntámadás okozott kárt egy olajvezetékben – közölte az orosz média a régió megbízott kormányzójára hivatkozva.
Jurij Szljuszar szerint az előzetes adatok szerint sérültek nincsenek, a személyzetet azonban evakuálták. A megbízott kormányzó szerint az illetékes szervek a helyszínre érkeztek.
Egy lelőtt drón lehulló töredékei tüzet okoztak a régió egyik ipari területén lévő raktárban.
Kedves olvasó!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:
Tartson velünk ezúttal is!