Kedves olvasóink!

Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Donald Trump különmegbízottja négy órát tárgyalt Putyinnal, jöhet a történelmi csúcstalálkozó;
• Levelet írt Vlagyimir Putyinnak a román szélsőjobb vezetője, területeket akar Ukrajnából;
• Nagy bejelentés jöhet, Donald Trump kedden felhívja telefonon Vlagyimir Putyint;
• Horrorfilmbe illő katasztrofális visszavonulás: összeomlott az ukrán front Kurszknál;
• Előretört az orosz hadsereg, újabb települést foglaltak el Zaporizzsjában;
• Megszólalt a Fehér Ház, kiderült, miről tárgyal majd Donald Trump és Vlagyimir Putyin;

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is! Jó pihenést kívánunk!

Mark Carney, Kanada miniszterelnöke meghívta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a G7 júniusi csúcstalálkozójára – jelentette az AFP hírügynökség. Az eseményre a kanadai Alberta tartományban kerül sor.

Mark Carney, a Liberális Párt frissen  megválasztott  vezetője pénteken letette hivatali esküjét Kanada miniszterelnökeként. A politikus korábban a Bank of Canada, az ország központi bankjának volt az első embere.

A német hatóságok arra utasították a tömegtájékoztatási eszközöket, hogy „ne vegyék észre” az ukrán hadsereg egyes alakulatainál használt náci jelképeket – állította az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtóirodájának honlapján hétfőn ismertetett jelentésében.

Az SZVR-hez eljutó információk szerint vezető nyugati országok hatóságai kénytelenek kemény adminisztratív intézkedéseket hozni, hogy saját állampolgáraik elől eltitkolják a náci ideológia széles körű elterjedését Ukrajnában. A német médiának például tudomására hozták a szövetségi kormány utasítását, hogy zárják ki a fotó- és videóanyagokból azoknak a bizonyítékoknak a megjelenését, amelyek tanúsága szerint az ukrán biztonsági erők tagjai a náci Németországgal kapcsolatba hozható gesztusokat és jelképeket használnak

– áll a közleményben.

Az SZVR szerint előírták az újságírók számára, hogy az olyan tudósítások rögzítésekor, amelyekben „náci zászlókat, jelvényeket, egyenruhákat viselő, és az ennek megfelelő üdvözlést demonstráló” ukránok vesznek részt, „udvariasan” kérjék meg őket, hogy a forgatás idejére távolítsák el „az agitációs elemeket, és tartózkodjanak a nemkívánatos cselekményektől”.

„Az összes felelősséget, beleértve a büntetőjogi felelősséget is, a német újságírók viselik” – hangzik az orosz hírszerzés által kiadott anyag.

Maga az a tény, hogy Ukrajnában szabadon terjednek a náci eszmék, jól ismert. A német kormány irányvonala meggyőzően bizonyítja, hogy a mai Németország hatóságai valójában nem látnak semmi kivetnivalót abban, hogy az ukránok ragaszkodnak a Harmadik Birodalom szimbólumaihoz, és lényegében semmibe veszik saját történelmük náci korszakának bűntetteit

– kifogásolta az SZVR, felhívva a figyelmet a magát szabadnak és függetlennek valló nyugati média „vak engedelmességére” is.

Az ukrán fegyveres erők toborzóközpontjaihoz benyújtott jelentkezések száma elérte a 45 657-et – adta hírül az MTI, az ukrán védelmi minisztérium közleménye alapján.

A szöveg szerint a múlt héten 1086-an jelentkeztek a meghirdetett beosztásokba. Az érdeklődők közül 9379-en már elindították a regisztrációt a katonai szolgálatra, közülük a múlt héten 216-an. A jelentkezők 21 százaléka nő. Jelenleg a hadseregnek 49 toborzóközpontja működik Ukrajnában, köztük egy online központ – tette hozzá a minisztérium.

A Szentszék abban bízik, hogy a felek megragadják az alkalmat az őszinte, előzetes feltételek nélküli párbeszédre az igazságos és tartós béke megteremtése érdekében – emelte ki a Szentszék hétfői közleménye, amelyet Pietro Parolin szentszéki államtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábbi telefonos egyeztetését követően adtak ki.

A szentszéki államtitkárságot vezető Parolin bíboros március 14-én beszélt az ukrán elnökkel. A telefonos egyeztetésről Volodimir Zelenszkij már pénteken adott hírt.

A Vatikán mostani közleménye megerősítette, hogy Zelenszkij a szentszéki államtitkárnak az Egyesült Államok kezdeményezte tűzszüneti indítványról számolt be, amelyhez Ukrajna csatlakozott.

A Szentszék az ukrajnai békét szorgalmazó ima megújítását hangsúlyozta. Arra szólította fel a háborús feleket, használják ki a lehetőséget „őszinte, bármilyen előfeltételhez nem kötött párbeszédre”, amelynek célja az igazságos és tartós béke megteremtése.

A Szentszék ezzel egy időben a foglyok szabadon engedését sürgette. Pietro Parolin a Vatikán legmagasabb rangú képviselője, aki tavaly július 19. és 24. között Ukrajnában felkereste Kijevet és Odesszát.

A Sky News értesülései szerint három gyermek megsérült a kelet-ukrajnai Pokrovszk városában, orosz támadás következtében – közölte Donyecki terület közigazgatási vezetője.

Vadim Filaskin elmondta, hogy a sérültek között egy nyolc és 15 éves lány, illetve egy 12 éves fiú van. Mindhárman orvosi ellátásban részesülnek – tette hozzá.

Elmondta, hogy a gyerekeket „már evakuálták egy biztonságosabb régióba, de szüleik őrült döntést hoztak, amikor visszatérnek Pokrovszkba”. Hozzátette: a felnőttek, akik arra kényszerítik gyermekeiket, hogy tűz alatt üljenek a frontvárosokban, felháborodást váltanak ki.

„Ha már magatokra nem vigyáztok, akkor legalább a gyerekekre vigyázzatok! Ne várjátok meg, hogy egy gránát vagy bomba érkezzen a házatokhoz! Evakuáljatok!” – mondta Vadim Filaskin.

Már több mint 30 ország csatlakozott a „hajlandóság koalíciójához”, és sokan közülük készek csapatokat küldeni Ukrajnába – írja a Sky News.

Kier Stramer brit miniszterelnök elmondta, a katonai vezetők csütörtökön találkoznak, hogy megvitassák Ukrajna védelmének következő „operatív szakaszát” egy békefenntartó erő részeként – amennyiben sikerül megállapodni Oroszországgal.

A brit kormányfő szóvivője hétfőn azt mondta, hogy most már „több mint 30” ország részvételére számítanak a koalícióban, de azt nem árulta el, hogy szombat óta még mely államok csatlakoztak.

Hozzátette: „A hozzájárulási képességek eltérőek lesznek, de ez egy jelentős erő, és jelentős számú ország biztosít csapatokat, illetve egy nagyobb csoport más módon járul hozzá a segítségnyújtáshoz”.

A szóvivő nem közölte, mely országok egyeztek bele, hogy részt vesznek a békefenntartó erőben, ám az bizonyos, hogy az Egyesült Királyság mellett Franciaország is rábólintott az egyezségre.

Ukrajna és Dél-Korea megbeszélést folytat a Kijev által fogságba ejtett két észak-koreai katona Dél-Koreába történő átadásáról – olvasható a The Kyiv Independent oldalán.

Cso Tae-jul dél-koreai külügyminiszter és ukrán kollégája, Andrij Szibiha telefonbeszélgetésen tárgyalt az észak-koreai hadifoglyok esetleges átadásáról. A külügyminiszter megjegyezte, a dél-koreai alkotmány értelmében az észak-koreaiak dél-koreai állampolgároknak számítanak, de a foglyoknak kell kifejezniük az áthelyezési szándékukat.

Az ukrán csapatok január 11-én két észak-koreai katonát fogtak el hadifogolyként.

Volodimir Zelenszkij elnök korábban arról számolt be, hogy az Oroszországért harcoló észak-koreai erők közül mintegy 4000 katona esett el, a veszteségek kétharmadát adva ezzel.

Ukrajna katonai hírszerzésének vezetője, Kijlo Budanov a magas veszteségeket annak tulajdonította, hogy Észak-Korea nem rendelkezik harci tapasztalattal, és korlátozott felszereléssel, emberi hullámban támad.

Franciaország és Kanada békehatalmak és megbízható szövetségesek, amelyek továbbra is egyértelmű kötelezettségvállalásokat követelnek Oroszországtól az ukrajnai tartós béke és egész Európa biztonsága érdekében – jelentette ki hétfőn Emmanuel Macron francia államfő, miután hivatalában fogadta Mark Carney új kanadai miniszterelnököt.

Kanada és Franciaország „szilárd és tartós békét akar, olyan erős garanciákkal, amelyek megvédik Ukrajnát minden újabb orosz agressziótól, és biztosítják egész Európa biztonságát” – mondta a francia elnök a kanadai kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján. „Ebben a szellemben folytatjuk az Ukrajnának nyújtott támogatásunkat, és továbbra is világos kötelezettségvállalásokat követelünk Oroszországtól” – tette hozzá.

A miniszterelnökként első külföldi útján Párizsba látogató Mark Carney elmondta, hogy erősíteni szeretné hazája kapcsolatait a „megbízható szövetségesekkel” Európában.

„Minden eddiginél fontosabb, hogy megerősítsük a kapcsolatokat az olyan megbízható szövetségesekkel, mint Franciaország” – mondta az új kanadai miniszterelnök. „Mindketten a szuverenitás és a biztonság hívei vagyunk, amit az Ukrajnának nyújtott rendíthetetlen támogatásunk is bizonyít” – tette hozzá.

Páncélozott járműveket, lőszert és drónokat tartalmazó katonai csomagot küldött Németország Ukrajnának, írja az Unian a német szövetségi kormány honlapján frissített listára hivatkozva.

Az új csomag tartalmaz 22 darab MRAP páncélozott járművet, 3 darab Gepard-rendszert 10 ezer lőszerrel. Emellett rakétákat is küldtek a németek az IRIS–T SLM légvédelmi rendszerhez, lőszereket a Leopard harckocsikhoz és a Marder járművekhez. A csomag tartalmaz továbbá 5 ezer 155 milliméteres, 2 ezer 122 milliméteres tüzérségi lőszert és 8 ezer 120 milliméteres aknavetőt.

Érkezett továbbá 50 darab Vector drón a hozzájuk való alkatrészekkel, 30 darab drónérzékelő rendszer, 30 darab vezető nélküli Gereon lánctalpas jármű. Németország küldött még infratávcsöveket, lézeres távolságmérőket, gépkarabélyokat és elsősegénynyújtó készleteket.

Három gyerek megsérült egy orosz lövöldözés következtében Pokrovszk városában, jelentette be a Korrespondent szerint Vadim Filaskin, a Donyeck Megyei Katonai Adminisztráció vezetője.

„Az oroszok ma reggel ágyúzták a várost, eltalálva egy magánházat, ahol gyerekek tartózkodtak: 15 és 8 éves lányok, valamint egy 12 éves fiú. Mindhárman megkapják a szükséges orvosi ellátást” – közölte Filaskin, elárulva azt is, hogy a sebesült gyerekeket korábban a családjuk egy biztonságosabb régióba vitte, később azonban úgy döntöttek, visszahozzák őket Pokrovszkba. A katonai vezető szerint a szülők „ostoba döntést” hoztak.

Filaskin a közleményében egyben felszólította a gyermekes családokat, hogy a biztonságuk érdekében hagyják el a várost.

Valóban előkészületben van a Donald Trump amerikai elnök által keddre bejelentett megbeszélés Vlagyimir Putyin orosz államfővel – erősítette meg Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak.

„Igen, ez valóban így van. Keddre egy ilyen beszélgetés előkészületben van” – hangzott a konkrét válasz az MTI szerint. 

Az ukrán Focus a The New York Times cikkére hivatkozva azt írja, hogy az Egyesült Államok kilépett abból a nemzetközi csoportból, amely az orosz hadsereg által a háborúban elkövetett bűncselekményeit vizsgálja.

Az Ukrajnával szemben elkövetett agressziós bűncselekményekkel foglalkozó nemzetközi központot azért hozták létre, hogy bíróság elé állítsa Oroszország – és szövetségesei: Belarusz, Észak-Korea, Irán – vezetőit a nem önvédelemből elkövetett agresszió miatt.

Az amerikai lap szerint az Egyesült Államok külügyminisztériuma a lépésről már tájékoztatta az európai tisztviselőket.

Az Európai Tanács hétfőn megjelent közleményében azt írják, Ukrajna teljesítette azokat a feltételeket, amelyek szükségesek voltak az országnak nyújtandó harmadik hitelkeret folyósításához – írja az Interfax hírügynökség.

Összesen 13 különböző lépést tett Ukrajna, többek között a határátlépési eljárásokat egyszerűsítették az uniós előírásoknak megfelelően, a megújuló energiaforrások felhasználásának növelését célzó reformok terén is előreléptek, de a mezőgazdaság és a vidéki területek fejlesztésében is haladást értek el. 

„Ezzel a harmadik folyósítással Ukrajna mintegy 20 milliárd eurót kap az ukrán hitelkeret annak egy évvel ezelőtti hatálybalépése óta” – közölte az Európai Tanács a legújabb, 3,5 milliárd eurós hitel jóváhagyása után.

Csehországnak nem érdeke, hogy megtagadják Ukrajna jogát a NATO-tagságra annak ellentételezéseként, hogy befejeződik az orosz agresszió – jelentette ki Jan Lipavsky cseh külügyminiszter vasárnap a közszolgálati Cseh Televízió vitaműsorában.

Nem érdekünk, hogy Ukrajnától megtagadják az ahhoz való jogát, hogy egyszer NATO-tag legyen

– szögezte le a tárcavezető a témát érintő kérdésre válaszolva. Úgy vélte: Ukrajna szuverenitásának korlátozását jelentené, ha a mai ukrán vezetés NATO-tagság iránti igyekezete elutasításra találna.

Radek Vondrácek, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom alelnöke, volt képviselőházi elnök szerint „Ukrajna biztonságának szavatolására más biztosítékokat kell találni, mint a NATO-tagság”. Emlékeztetett: a NATO vezetői sosem ígértek NATO-tagságot Ukrajnának, ha békét köt Oroszországgal. „A NATO soha nem vállalt kötelezettséget arra, hogy nem bővíti tagságát Ukrajnával” – reagált a megjegyzésre Jan Lipavsky.

A cseh külügyminiszter rámutatott: Oroszország követelései az Ukrajna elleni agresszió három éve alatt nem változtak. Moszkva változatlanul Ukrajna demilitarizálását, az Oroszország elleni szankciók feloldását követeli, s Európa biztonsági szerkezetét pedig visszaállítaná az 1997 előtti helyzetbe. „Ha most mi Oroszországnak diplomáciai úton megadjuk azt, amit három éven keresztül háborúval nem volt képes elérni, akkor az egyértelműen a vereségünket jelenti a biztonság megtartása terén Európában” – vélekedett Jan Lipavsky a közszolgálati Cseh Televízióban.

Az Oroszország által a tűzszünethez szabott feltételek azt bizonyítják, hogy valójában nem akar békét, mert olyan követelményeket támaszt, amelyek az ő háborús céljai megvalósítását jelentenék – jelentette ki Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Brüsszelben.

Kaja Kallas az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve üdvözölte az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti szaúd-arábiai tárgyalások eredményét.

Az Ukrajna támogatására irányuló tervről, amelynek keretében az önként csatlakozó országok 20 és 40 milliárd euró közötti katonai támogatást nyújthatnak Kijevnek, Kallas elmondta, hogy „a tagállamok védelmi minisztereiknek is véleményt kell mondaniuk”.

Széles politikai támogatás van e kezdeményezés mögött, ami jó dolog. De rengeteg részletet kell még kidolgozni. A tanács világosan kijelentette, hogy gyorsan kell cselekednünk, és ezt is tesszük. A javaslat már figyelembe veszi azokat az országokat, amelyek együtt kívánnak működni ebben az ügyben

– jelentette ki.

Ha hozzájárul az ukránok igazságosságának és biztonságának az eléréséhez egy békemegállapodás keretein belül, akkor Ukrajna kész megfontolni az oroszokkal szemben bevezetett szankciók enyhítését – közölte a RIA Novosztyi szerint Vlagyiszlav Vlaszjuk, Ukrajna szankciópolitikáért felelős minisztere.

Ezek a szankciók nem pusztán büntetések, hanem eszközüknek kell lenniük egy tartós békének

– fogalmazott a miniszter, hozzátéve, a retorziókat úgy kell alkalmazni, hogy Oroszország olyan fájdalmat érezzen, amely miatt kénytelenek lesznek tárgyalóasztalhoz ülni.

Vlaszjuk azt is megjegyezte, hogy idővel visszatérhetnek az oroszokkal való üzleti kapcsolatokhoz is, de ehhez Moszkvának valódi lépéseket kell tennie a háború befejezésére.

Amennyiben Lengyelországot érintő háború törne ki, a lengyelek 65 százaléka a hazájában maradna, 35 százalék pedig elhagyná az országot – derül ki a Pollster közvélemény-kutató felméréséből.

A Super Express című lapban közzétett felmérés készítői azt is kérdezték, hogy a válaszadók támogatnák-e a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását. Erre a kérdésre a megkérdezettek 45 százaléka igennel, 42 százaléka pedig nemmel válaszolt. A lengyelek 13 százalékának nincs véleménye a témáról.

A kötelező sorkatonaságot a legkevésbé a fiatalok támogatják; ebben a körben csak a válaszadók 16 százaléka adott pozitív választ.

A sorkatonaság témája azt követően foglalkoztatja a lengyel közvéleményt, hogy Donald Tusk lengyel kormányfő március 11-én bejelentette: 2027 óta a jelenlegi mintegy 40 ezerről évi 100 ezerre emelnék az egy hónapig tartó katonai kiképzésen részt vevők számát. Tusk később kifejtette: nem kötelező kiképzésre gondolt – adta hírül az MTI.

Volodimir Zelenszkij vasárnap esti X-posztjában arról beszélt, hogy miközben már gőzerővel zajlanak a háttérben a tárgyalások a háború lezárásáról vagy a tűzszünetről, addig a fronton továbbra is heves harcok folynak. Az ukrán elnök szavai szerint Oroszország folytatni akarja a háborút, újabb napokat raboltak el a tárgyalások árnyékában.

A dzsiddai tárgyalásokkal a tűzszünetre vonatkozó amerikai javaslat ellenére Oroszország újabb hetet rabolt el. Egy háborús hetet, amit csak ők akarnak

– írta Zelenszkij, majd ismét megköszönte az ukrán katonáknak, hogy mindent megtesznek az országuk védelméért.

Az ukrán–magyar határszakaszon 5465-en léptek be Magyarországra vasárnap - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 16 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Dmitrij Medvegyev, Oroszország korábbi elnöke, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese éles hangvételű üzenetben támadta Emmanuel Macron francia elnököt és Keir Starmer brit miniszterelnököt, háborúval fenyegetve a NATO-t.

Az orosz politikus az X-en közzétett vasárnap esti bejegyzésében azzal vádolta a nyugati vezetőket, hogy „butának tettetik magukat”, és figyelmen kívül hagyják Oroszország figyelmeztetéseit. Közölte, többször elmondták nekik, hogy a békefenntartók nem érkezhetnek NATO-tagállamokból.

Tulajdonképpen katonai segítséget akartok nyújtani a kijevi neonáciknak. Ez háborút jelent a NATO-val

– írta Medvegyev.

Üzenete végén Medvegyev szélsőségesen durva stílusban, csőcseléknek nevezve szólította fel a két nyugati vezetőt, hogy egyeztessenek Donald Trump amerikai elnökkel.

Oroszország garanciákat fog követelni arra vonatkozóan, hogy Ukrajna nem válhat a NATO tagjává és semleges státuszú marad bármilyen békemegállapodás esetén – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes a BBC beszámolója szerint.

Grusko épp akkor mondta ezt, amikor Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy kedden telefonbeszélgetést folytat orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, hogy egy lehetséges tűzszünetről tárgyaljanak.

Vasárnap este az Air Force One fedélzetén Trump kijelentette: „Sokat dolgoztunk a hétvégén. Szeretnénk látni, hogy véget tudunk-e vetni ennek a háborúnak.”

Mint ismert, az Egyesült Államok és Ukrajna megegyezett abban, hogy 30 napos tűzszünetet javasolnak Oroszországnak.