Őrült dolgok történtek 2016-ban a technológiában. Elvették a titkainkat, az adatainkat, az okostelefonjainkat, és kiderült, hogy a versenyben hatalmasakat lehet bukni. Közben százötven éves bálványok is ledőltek, hogy teret adjanak a fejlődésnek.
Mit hozott 2016 a techvilágban?
Az Apple volt a legprofibb elvevő, nagyon felpaprikázta a rajongóit, amikor kiderült, hogy tényleg kiveszi a jackdugót az iPhone 7-ből. A kaliforniai cég úgy látta, hogy a 150 éves csatlakozó tök fölösleges, és csak gátolja a fejlődést.
Jövőre kiderül, hogy igaza volt-e. Mi abban bízunk, hogy ezzel a merész húzással sikerült fejlesztésekre kényszeríteni az audioeszközök gyártóit. Van mit javítani a vezeték nélküli technológiákon és az aksikon.
Az Ubert is elvették tőlünk, pedig az igényalapú taxizás rengeteg előnnyel járt, és azóta azt hallgatjuk minden idetévedő külfölditől, hogy rohadtul drága Budapesten a taxizás. Ennek az egész felhajtásnak annyi előnye volt, hogy kicsit fejlődtek a taxis appok, de még nem jutottunk el a nirvánába. Az Uber ettől függetlenül lendületesen fejlődik, és nemcsak piacot épít, hanem önvezető autókat is.
Az autózásban a robotsofőrök fejlődése lesz a leglátványosabb, de jövőre még biztosan nem kapnak vezetési engedélyt a gépek.
Megint jó évet zártak a kiberbűnözők,
Mi is döbbenten néztük végig a listát, hogy 2016-ban mi mindent támadtak meg, törtek fel, és hoztak nyilvánosságra:
És csak most jönnek a legdurvább esetek.
A Yahoo gigantikus buktájának bejelentése után csak pár hónapot kellett várni arra, hogy a legnagyobb online szexközösséget is feltörjék, és hozzáférjenek 412 millió felhasználó fiókjához. Októberben pedig a fél internet leállt, mert több millió feltört okoskütyüvel túlterhelték a hálózati infrastruktúrát, és olyan népszerű oldalak álltak le, mint a Spotify, a Reddit és a Twitter. Aztán kiderült, hogy a Yahoo-tól még sokkal több, egymilliárd júzer adatait sikerült megszerezni.
Néhány technológiai cég 2016-ban orral a földbe állt. A magyar hardverstartup Codie bukását sajnáljuk a legjobban, mert komoly dolgot akartak letenni az asztalra, de a kivitelezésbe becsúszott néhány végzetes hiba.
Bizonyos értelemben a Blackberry pályafutása is véget ért, a kanadai cég nem gyárt több saját mobilt. Ezt a hardvert inkább másra bízza, és a szoftvereire, szolgáltatásaira fókuszál.
Egészen ironikus, hogy abban évben, amikor az utolsó cég befejezi a szalagos VHS-lejátszók gyártását, az online videózás egyik úttörője, a Vine is bedobja a törülközőt. Főleg hogy a szalagos videómagnók több évtized alatt koptak ki az életünkből, a Vine viszont 317 millió felhasználóval nem tudott elegendő bevételt szerezni a fennmaradáshoz.
Az Apple-nél pedig nemcsak a jackdugó pályafutása ért véget, a 15 éve töretlen növekedés is megtorpant. Becsúszott egy negyedév, amikor a korábbiaknál kevesebb zsáknyi pénzt vitt haza a kaliforniai vállalat.
A Facebook nagy hatással van mindenkire, és idén azzal a sajnálatos ténnyel kellett szembenézni, hogy a közösségi hálózat az álhírek, kamu gyógymódok és sok másféle ostobaság leghatékonyabb terjesztője. Ez ellen a Facebook megpróbál tenni valamit, főleg azután, hogy az amerikai választásokban is észrevehető volt a közösségi oldal befolyásoló ereje.
Szintén a Facebook kedvenc projektje az, hogy legyen a weben minél több 360 fokos videó, mert övé az Oculus, és a virtuális valóság népszerűsítéséhez szükség lesz felhasználói tartalomra. A gömbpanoráma valóban jó móka, főleg hogy igazából nincs hová bújni a mindent látó lencsék elől, minden felkerül a videókra.
Sajnos a virtuális valóságot még a legnagyobb cégek is képesek félreértelmezni, és olyan marhaságot mutatnak be, mint amilyen a Neflix VR. Képzeljék el, hogy leülnek otthon a nappaliban a kanapéra, a fejükre húznak egy VR-sisakot, és egy másik megrajzolt nappaliban egy másik ( virtuális) lapostévén megnéznek a Netflixen egy filmet, amit egyébként a saját tévéjükön is megnézhetnének.
Bőven vannak kihívások a VR-ben és a 360 fokos videózásban, de mindkét területen nagy előrelépésekre számítunk. Megjelennek a VR-ben is a 4K kijelzők, elterjednek és 4K tartalmat feldolgozni és lejátszani tudó csipek. Persze a háttérben ott tapsolnak majd a távközlési cégek, mert ehhez az egészhez nagyon bika nethozzáférés kell, atomstabilan kell nyújtani több tíz megabites átviteli sebességet.
A Google összerakott egy saját mobilt, a Pixelt, ami sok szempontból hasonlít az iPhone-ra, csak éppen Android fut rajta. Csúcskategóriás, és ennek megfelelően igen drága is. Az Apple eközben piacra dobott néhány hiperdrága Macbook Pro laptopot, kimondottan professzionális felhasználóknak, de ezeken egy vékony kijelzősáv a legnagyobb fejlesztés, és minden kimaradt belőle, ami a célközönségnek fontos lenne. A közepes grafikus kártyát és tavalyi Intel processzort nehéz megbocsátani.
Szinte mindegyik amerikai technológiai cégnek van már valamilyen hangvezérelt asszisztense, csakhogy ezek magyarul nem igazán tudnak, angol az anyanyelvük. Emiatt 2016 legnagyobb áttöréseiről mi lemaradtunk. De talán nem is vesztettünk sokat. Kinek hiányzik egy doboz, ami folyamatosan hallgatózik az otthonunkban, és bármikor felolvassa nekünk, hogy milyen időjárás várható?
A digitális asszisztensekben is használt természetes nyelvfeldolgozó motorok, mélytanuló algoritmusok és más mesterséges intelligenciák elképesztő fejlődésen mentek át 2016-ban, és ennek az előnyös hatásai előbb vagy utóbb Magyarországra is eljutnak.
Soha nem látott összegek röpködtek idén a technológiai iparágban. Az év egy magyar vonatkozású hírrel indult, az IBM januárban 130 millió dollárért (37 milliárd forint) megvette a Ustreamet. Hasonló nagyságrendű összegért, 250 millió dollárért került a Microsofthoz az egyik legjobb androidos billentyűzet, a Swiftkey.
Ez persze csak aprópénz 2016 legnagyobb költéseihez képest:
Persze a leghíresebb felvásárlás a Twitteré, ez ugyanis, bármennyire is szerették volna, nagyon nem jött össze. Eleinte úgy volt, hogy a Google, az Apple és a Disney is érdeklődik a mikroblog-szolgáltató iránt, de a lista kiürült, és állítólag már csak a Salesforce van rajta.