Álmaink valóban megjósolják a jövőt, de nem úgy, ahogy hitted
A jóslások, jövendölések, próféciák az emberi kultúra kezdetektől ismerős fogalmai. Most kiderült, hogy álmaink tényleg előre jelezhetik a jövőt.
A jóslások, jövendölések, próféciák az emberi kultúra kezdetektől ismerős fogalmai. Most kiderült, hogy álmaink tényleg előre jelezhetik a jövőt.
Meglepő következtetésre jutott egy új tanulmány, évtizedek óta fennálló elméletet döntött meg az alvásról.
Az orvosok több ezer Alzheimer-kórban szenvedő ember agyát vizsgálták meg, a felfedezés biztató a gyógyítás szempontjából.
A teljes agy egymilliomod része csupán, de így is titáni kihívás volt a számítástechnikának.
Előrébb járnak az agyi implantátum tesztelésében.
Egér- és kutyaagy mellett telepatikus autóverseny is volt.
Az agy az univerzum legbonyolultabb rendszere.
Csak habzsoljuk a híreket, de érzelmileg nem kapcsolódunk hozzájuk.
Hatalmas áttörés ez az orvostudománynak.
Szerinte fontos, hogy ne maradjon le az emberi faj.
Energiaital helyett irány a múzeum!
Jelentős mérföldkövet értek el ezzel.
És létrejött a kutyák agyi atlasza.
Egy kutatás szerint igenis van bizonyíték arra, hogy a tudatos tapasztalat valamilyen formája már születéskor is jelen van.
Még a kutatókat is sokkolta ez az eredmény.
Kiderült, miért nem emlékszünk álmainkra, és az is, hogy sokkal több mindent látunk alvás közben, mint amire emlékszünk.
Magasabb tudatra ébred a haldokló agy.
A nem megfelelően működő immunrendszer olyan időskori betegségek oka lehet, melyek alapvetően nehezítik meg az életünket.
Annyira bosszantotta, hogy betegei nem tudnak pontosan beszámolni arról, mit éreznek, hogy Henry Head a saját testét tette vizsgálat tárgyává.
A botrányos agykollekcióhoz senki nem adott engedélyt.
Ő a valaha volt legfiatalabb ember, akinél megállapították a betegséget.
Nem furcsa, ha fejjel lefelé látjuk a világot.
Akkor is megy neki a valószínűségszámítás.
A természetes hangadások egyik kulcsfontosságú szerepe, hogy megmutassák, milyen érzelmek zajlanak a hangot kiadó egyedben.
Egy új tanulmány szerint a nagy fej nagy észt feltételez.
Egyetlen fejlődő agyfélteke képessé válhat arra, hogy támogassa azokat a funkciókat, amelyekhez a felnőtteknek mindkét féltekére szükségük van.
Vigyázzunk, megárthat!
Választ kaphatunk a nagy kérdésre, reagál-e macskánk, kutyánk agya a hangok változásaira.
Számos területét aktiválja és pozitívan módosítja.
Egy génműködést szabályozó fehérjén múlik a kivételes emberi idegrendszer fejlődése.
A program a 60-as évek űrversenyéhez hasonló nagyságrendű kutatás része.
Kiderült, hogy a zavaró ingereket nem tudjuk egyszerűen kizárni, az agy aktívan dolgozik az elnyomásukon.
Az agy ugyanúgy kezeli az összetett mondatokat, mint a csőfogót.
A nagymamák érzelmileg jobban ráhangolódhatnak az unokáikra, mint a saját gyerekeikre.
A mesterséges intelligencia már a koponyán belül jár.
Eredetileg azt hitték, okossá tesz Mozart, de tévedtek, aztán váratlan fordulatot vett a történet.
Nehezen beszélsz kis- vagy nagykamaszoddal az érzéseiről? Ez a könyv segíthet növelni az önbizalmát és kordában tartani az indulatait!
Alig érintette az evolúció.
Tényleg függőséget okoz a pornó? És miben más a hatása, mint ha hús-vér emberrel szexelnél?
Minél több időt tölt egy háziállat az ember közelében, annál jobban elbutul.
A szellemi leépülés gyógymódja továbbra sem ismert.
Agykutatónak készült, helyette globálisan elismert informatikai céget alapított.
Aki akar, beszállhat a kutatásba.
Hasonló módszerrel fedeztek fel egy újfajta neurontípust.
A fenyegetettségre adott választ szabályozó sejtcsoportot azonosítottak az agyban a Semmelweis Egyetem kutatóinak vezetésével.
A magyar lányok nemcsak Stephen Hawking nyomában lépkednek, de az agykutatás területén is kiemelkedőt alkotnak.
Kis túlzással az ember nemcsak a nyelvtanulásra, de írásra is felkészítetten érkezik.
A magyar eredmény kulcs lehet a daganat és epilepszia kezelésében.
Örök kérdés, hogy min múlik az intelligencia és hogy egyáltalán van-e neki saját helye az agyban.
Pedig vannak iskolák, ahol már nem írnak kézzel.
A felnőtteknek olyan sok a dolguk, hogy csak az egyiknek adnak lehetőséget.
Erre az MTA és az ELTE közös kutatásában jöttek rá magyar etológusok.
Két új sejttípust azonosítottak a bazális előagyban.
Magyar kutatók felfedeztek fel fontos dolgokat a félelem tanulásáról. A kísérleti egerek agypályáit kapcsolgatva irányítani tudták, mikor tanulja meg az állat, hogy félni kell valamitől, és mikor nem.
Akár szülők, akár kamaszok vagyunk, vigasztalhatjuk magunkat: nem velünk van a baj. Máshol van a megoldás.
A felfedezés nagy előrelépést jelenthet az időskori demencia és a sclerosis multiplex kezelésében is.
Kanadai tudósok szerint több balkezest kellene bevonni az agyműködést vizsgáló kutatásokba.
Kisebb eséllyel lesz alzheimeres, és más betegségekre is immunisabb, mint a többiek.
Eddig ismeretlen, a memóriában szerepet játszó idegpályát fedeztek fel az egerek agyában.
Az emlékek kialakulásában fontos szerepet játszó idegpályáról írtak az egyik legrangosabb lapban.