Hamarosan megfejthetik a gravitáció titkát
Akusztikus technikával csípnék el a legnehezebben mérhető részecskét.
Akusztikus technikával csípnék el a legnehezebben mérhető részecskét.
Elbántak a sötét anyaggal, de milyen áron?
De hogy kerül oda?
Felmelegedést és örvényeket okoz.
Mindent megesz, akkor minket is?
A kulcs a gravitáció.
Nem a mi hibánk, és nem is a vajé!
A Naprendszer központi csillaga vörös óriássá duzzad és az összes bolygó életét szétrobbantja.
Elfogyhatnak-e a napok?
Mennyire ismeri a 20. század legnagyobb koponyáját?
Apró lesz, átmérője alig 60 centiméter.
A világ rendben, ő rendben, a mai nap rendben. Mit is mondogat mindig Junior? A hetven az új ötven.
Újabb fekete lyukak és neutroncsillagok összeolvadását érzékelte a magyar részvétellel folyó kutatás.
Az 1770-es években végzett kísérlet meglepően pontos eredményt adott.
Nem biztos, hogy működik.
A tömegvonzást hordozó részecske, a graviton egyelőre csak elméletileg létezik. De már most megy a vita arról, hogy lehet-e tömege, mert tulajdonképpen ettől függ az univerzum sorsa.
Csupán Einstein relativitáselméletét kellett módosítani, hogy megértsük, miért gyorsul az univerzum tágulása.
Filmekben is láttunk már ilyet, de a valóságban is létfontosságú lehet a távoli űr meghódításához.
Ha nem kap el valaki a túloldalon, akkor addig röpködnénk a bolygó átellenes pontjai között, amíg meg nem ölne a Coriolis-erő.
Stephen Hawking nevét mindenki ismeri, de azt kevesebben tudják, valójában mit köszönhet neki a tudomány. Bemutatjuk a tudóst a tudományos celeb mögött.
Pedig nem kell hozzá semmi, csak egy sárba vájt csatorna, 33 üveggolyó és egy kézikamera.
Egy csip, ami az atomok kvantumos viselkedését kiaknázva képes ultrapontos gravitációs mérésekre. Jól jön majd az űrben az ilyesmi.
A gravitációnak köszönhetően a bolygó magja 2,5 évvel fiatalabb, mint a kérge.
Nem a mérőszalag szórakozik önnel, hanem a gravitáció. Alvás közben mindenkinek megnő a testmagassága, aztán napközben visszazsugorodik.
Nem is kicsit: 60 százalékkal. És senki nem tudja, hogy mi az oka ennek.
Valami kiszorította a helyéről. Segíthet jobban megérteni a saját Naprendszerünk történetét is.
Bolygónk gravitációja még mindig hatással van a Hold felszínének formálására.
Nem az űrhajósokat akarják leitatni, csak a mikrogravitáció ízre gyakorolt hatását vizsgálják.