3 millió magyar havonta 125 ezer forintnál kevesebből él
Az utóbbi 10 évben majdnem 5 százalékkal emelkedett a legalsó társadalmi rétegbe tartozók száma.
Az utóbbi 10 évben majdnem 5 százalékkal emelkedett a legalsó társadalmi rétegbe tartozók száma.
Az OECD szerint vissza kellene térnünk a rugalmas nyugdíjkorhatárhoz, és duplázni kellene a nyugdíjminimumot.
A pénzügyminiszter szerint fel kell készülni a nehezebb időkre.
A nemzetközi szervezet szerint dinamikus a magyar növekedés, de nőnek az egyenlőtlenségek is az országban.
Jövőre és azután viszont belassít majd a magyar gazdaság a nemzetközi szervezet szerint.
Magyarországon kevesen dolgoznak így, pedig az anyák és a gazdaság szempontjából is hasznos lehet a részmunkaidő. Bár vannak kockázatai is.
A szervezet minimálisan rontott az előrejelzéseken. Messze az Egyesült Államok kilátásai a legjobbak.
Az OECD tippeket adott, hogyan lehetne a pályára csábítani a tehetséges fiatalokat.
Csak az a baj, hogy nemzetközi mércével még így is gyatrák a magyar fizetések.
Az OECD kalkulátorával megnézheti, hogy másokhoz képest mennyit keres.
Az OECD éves jelentése szerint Magyarország a leggyengébb harmadba tartozik.
Ezzel az OECD felmérése szerint Európában nálunk a legalacsonyabb a társadalmi mobilitás.
Fokozatosan 7 évvel kellene feltornászni, hogy ne legyünk bajban, ha így csökken a munkaerő.
Rájöttek, hogy érdemes tanulmányokat készíteni, és beszélni az érintettekkel egy-egy döntés előtt.
A toleranciát is mérik majd, meg azt is, hogy mennyit ért a gyerek abból, ami a világban zajlik körülötte. Eljön az igazság pillanata.
Most erős a növekedés, de az emelkedő bérek és gyorsuló infláció miatt veszíteni fogunk a versenyképességből.
Nálunk csak a mexikóiak félnek jobban éjjel az utcán, és nem vagyunk túl elégedettek az életünkkel az OECD jelentése szerint.
A kormány határozottan visszautasította, kicsit meg is sértődött a beavatkozási kísérlet miatt.
Az OECD a PISA-teszthez hasonló mutatókra kíváncsi, csak a felnőtt, dolgozó lakosságra.
Bekerültünk a 3 legtöbbet elvonó OECD-ország közé, és ezen a jövő évi járulékcsökkentés sem változtat. Hogy fognak így nőni a bérek?
Mégis ugyanannyian jönnek világra agykárosodással, mint amikor még alig alkalmaztak császármetszést.
Egész jól haladnak a fejlettebb országok abban, hogy kizöldítsék a gazdaságukat, de ez sajnos nem sokat ér.
Durván lelassult az OECD-ben a termelékenység bővülése, a multik közül meg sokan kartelleznek.
3,8-ra emelték a novemberi 2,5%-os becslést.
Meg egyebeket is, például oktatási reformot és nyugdíjkorhatár-emelést.
Az OECD szerint Bulgária, Románia és Montenegró is sikeresebb volt nálunk az elmúlt tíz évben.
Jövőre pedig 2,5 százalékos, de aztán 2018-ra lelassul a magyar gazdaság az előrejelzés szerint.
Csatlakoztak a nemzetközi egyezményhez.
A kamatos kamat fogalmával is hadi lábon állunk.
Döglődő globalizáció, elvetemült jegybankok, elszabadult ingatlanpiac, haszon meg sehol: ezek a világgazdaság bajai az OECD szerint.
Hiába kecsegtet hatalmas haszonnal az oktatás, Magyarország nem költ rá. Ez derült ki az OECD legfrissebb kutatásából.
Tovább drágulnak a lakások? Vagy ez már a vége? Óriási a tét, de nem kell varázsgömb a jósláshoz.
Minden európai kormánynak élénkítenie kellene a gazdaságot az OECD szerint, még ha ettől nő is a költségvetési hiány.
Nagyot rontott előrejelzésén a szervezet, szerkezeti reformokat sürget.
Megint a legszegényebbek járnak rosszul, és ezen egy új mobilszolgáltató megjelenése nem segít.
Növekszik a magyar gazdaság, de a szép számok mögött nincs minden rendben, sok reform kell még, hogy a növekedés fenntartható is legyen.
Az államadósság szárnyal, a Nokia bedőlése is betett. Egyre jobban leszakadnak Skandináviától a túlfizetett finnek.
Továbbra is kivételesen magasak a munkát terhelő adók.
Szinte sehol nem volt olyan kevéssé vonzó a tanári pálya az OECD országok között mint Magyarországon.
A környező országokban nőttek a fizetések, nálunk durván csökkentek.
Nem fizetnek túl jól, stresszes a meló, és ha elveszítjük, nagy bajban vagyunk.
Nyelvbotlás történt, de tényleg nálunk a legkisebb az általános iskolások kötelező óraszáma, és tanár-diák arányban is jól állunk. Osztálylétszámban már nem annyira.
Az OECD interaktív térképén jól látszik, hogy a fejlett világban sehol sem szed arányaiban annyi áfát az állam, mint nálunk.
2008 és 2012 között csaknem 25%-kal csökkentek az állam oktatási célú költései.
Kicsit lassul a növekedés, de aztán újra erőre kap a magyar gazdaság. Óriási növekedés nem lesz.
Évi nagyjából 10 liter/fő-vel. Vigyázni kell, mert a fogyasztás rohamosan csökken, de még csökkenő fogyasztás mellett is sikerült egy helyet javítani a 2000-es adaokthoz képest.
Az átlagmagyar. Hogy keresnek az orvosok, és hány ezer beteget látnak el évente? Hány évig lesz egészséges, aki most 65 éves? Rákban vagy öngyilkosságban vagyunk listavezetők? Megjelent az OECD egészségügyi jelentése.
Hatalmasat nőtt a különbség gazdagok és szegények között, most épp egy nagyon kicsit javult a helyzet.
Nincs még egy olyan ország az OECD-n belül, ahol ennyit nőtt volna 2007 és 2012 között.
A sok iskolai számítógép inkább árt, ha csak oda van rakva a gyerekek elé. Főleg, ha a tanárok se mindig tudják, mit kezdjenek velük.
Magyarországot eddig szinte egyáltalán nem érintette a kérdés, bezzeg most.
A hazai bűnüldözés évek óta egyetlen komoly nemzetközi vesztegetési ügyet sem tudott feltárni.
Ebben is élen járunk az OECD-országok között, miközben van, ahol még a minimálbéreseknek fizet az állam adót.
Ők sem sokka. Elkészült az OECD elégedettségi felmérése. 10-ből 4,9-re osztályoztuk az életünket.
De lassuló gazdaságot, nagyobb hiányt és feltörő inflációt várnak, és az adósság se fog csökkenni.
Csak egészség legyen? A tanulás a legfontosabb? Régen hasonlítottak már össze minket másokkal annyira, mint most az OECD. Fájdalmas a szembenézés.
A 76 ország 15 éveseit vizsgáló kutatás szerint a jók között rosszak, a rosszak között jók vagyunk. A színvonal emelése megduplázná a GDP-t.
A OECD tagállamai között csak a középmezőnyben vagyunk. Az alkohol halálosabb, mint az AIDS.