Óriási a szakadék a leggazdagabb és a legszegényebb települések között
Telkiben majdnem 450 ezer forinttal több volt az átlagkereset, mint Csenyétén.
Telkiben majdnem 450 ezer forinttal több volt az átlagkereset, mint Csenyétén.
130 ezer forint is lehet a katonai pályára készülők ösztöndíja.
A januári béreket sem tudják időben fizetni.
Közel 300 ezer szegénységi küszöb alatt élő nyugdíjas tarthatatlan helyzete elég-e ahhoz, hogy a kormány belevágjon egy reformba?
A pénzügyi és biztosítási szektorban 700 ezer forint fölött van az átlagkereset, a vendéglátásban 250 ezer forint alatt – bruttóban.
Újabb mérföldkőhöz érkezik az azonnali fizetési rendszer.
Nem látja a MOK a '21-es költségvetésben a bérrendezés fedezetét, ezzel gyakorolnának nyomást.
Az UEFA pénzügyi mérlegéből sok szám kiderül.
10 százalékot nőttek a bérek januártól októberig, legalábbis az 5 főnél nagyobb cégeknél átlagban.
Hogy nézne ki az ország, ha minden megye akkora lenne, amekkora ott az autóipar? Melyik megyék ürülnek ki, és hová mennek onnan az emberek? Ezek is kiderülnek a KSH térképeiről.
Országos átlagban 1168, de egyes településeken akár 1600 forint is lehet az átlagos bruttó órabér.
Komoly munkaerőhiánnyal küzdenek a magyar építkezések, de fel tudják már venni a versenyt a német piaccal?
Megtippelheti egy szexiparban dolgozó chat operátor és egy börtönőr fizetését is.
Nőttek az átlagbérek, de még mindig nagy a nemek közötti szakadék.
Életminőség alapján még mindig a svájci város az első, bár az árak is itt a legmagasabbak.
Az idei első negyedévben 1115 forint volt a fizikai munkát végzők átlagos bruttó órabére.
Sztrájk nem, fizetésemelés lesz Ferihegyen.
Valószínűleg nem, mert még mindig nagyon olcsó a magyar munkaerő. Az elektromos autóktól viszont tényleg tarthat az iparág.
A Béres és a Bayer hirdetéseit is vizsgálják, hogy közvetlenül a gyerekeknek reklámozták-e a vitaminokat.
Ezt írja a kormányhoz közel álló Magyar Nemzet.
Románia az elmúlt évtizedben elég közel került Magyarországhoz egy csomó gazdasági mutatóban. Mostanra viszont kiderült, hogy túltolták a Daciát, így megszorítások követik a dinamikus fejlődés éveit.
A magyar bajnokság stratégiai ágazat.
A franciáknál ha megfújják a sípot, megmozdul az ország, a magyar szakszervezetek viszont nem egységesek. 2010 óta nem először húzott olyat a kormány, ami csökkentette a mozgásterüket, az összefogás mégis megugorhatatlannak tűnik.
5 éve még 6 évnyi átlagbérből kijött egy átlagos pesti lakás, idén több mint 10 évnyiből jön csak ki.
326 700 forint a bruttó átlagkereset.
Mennyivel keresnek többet az orvosok Bécsben, mint Prágában és mennyivel drágább egy új lakás Budapesten, mint Dublinban? Négy érdekes grafikonból kiderül, nem csoda, hogy alig marad itthon szakács, melós és ápoló.
Meglepő eredményre jutott egy új kutatás: csökkentette az egyenlőtlenségeket a központi bank politikája.
Óriási különbségek vannak a fizetésekben az országon belül.
12,6 százalékkal nőttek a fizetések egy év alatt.
A diplomások pedig már 339 ezer forintot keresnek átlagosan az első munkahelyükön.
A nettó átlagkereset 210 300 forint volt az év első három hónapjában.
Öt ábrán szedtük össze, hol mennyit kereshet és hol nőttek legnagyobbat a bérek tavaly.
A lakosság és a cégek is összeszedték magukat az elmúlt négy évben: maradt pénz fogyasztani és beruházni is. Csakhogy közben a régió szinte mindenben elhúz mellettünk.
Tüntetéseket helyezett kilátásba a Húsipari Dolgozók Szakszervezete.
Így próbálják kikerülni a kötelezően megemelt javadalmak kifizetését.
Hiába a béremelkedés, nem közeledünk a német átlagbérhez.
Éves alapon. 859 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások órabére.
Le akarják nyomni a versenytársakat bérekben.
13,1 százalékkal nőtt egy év alatt az átlagfizetés. A minimálbér emelése tolta feljebb az átlagfizut.
A magánsulik is gomba módra szaporodnak.
Elindultak a béremelések, de az egész kiskereskedelemben nagy a mozgolódás.
Mexikót, Indiát és Vietnamot is lehagyták, egy évtized alapján duplázták a béreket.
Legalábbis a nagy autógyárakban biztos, ez pedig magával húzhatná a többi iparágat. Haveri kapitalizmussal viszont kár próbálkozni, inkább jobb oktatás kéne. Interjú Galgóczi Bélával,az Európai Szakszervezeti Szövetség kutatójával.
Budapesten nagyon elszálltak az árak a fizetésekhez képest. Egy szabolcsinak 20 évnyi átlagbért kellene félretennie egy 60 négyzetméteres fővárosi lakáshoz.
Egy román lap összehasonlította a két országban osztott béreket, meglepő, hány szektorban keresnek többet a románok.
Alacsony munkanélküliségről és növekvő bérekről hall, de nem ezt látja maga körül? A megoldás: csak néhány nyugati megye húzza az országos átlagot.
Legalábbis munkanélküliségben. Bérekben vannak különbségek.
Hét százalékkal nőtt tavaly októberhez képest a nettó átlagkereset a KSH legfrissebb adatai szerint.
Megérkezett az új kampányszöveg: az EU intézze el, hogy legyen több pénz!
A kivándorlókon kívül persze. Megyénként szedtük össze, hogy hogy keresnek az itthon maradók.
A könnyűiparban és a kereskedelemben terveznek a legtöbbet emelni a cégek.
Nőttek a bérek és a fogyasztás, csökkent a szegénység a KSH szerint 2015-ben.
Van, ahol 157 százalékkal nőtt a fizetés 2008-hoz képest.
Szerbiában az átlagfizetés is alig elég a létminimumhoz.
Főleg Szlovákiához képest nagy a lemaradásunk.
A pénzügyi ágazatban csökkentek a fizetések, az MNB-nél viszont jócskán megszaladtak.
Pár ezer forinttal növelik a béreket, tízezerrel csökkentik a cafeteriát, úgyhogy csökken a munkások juttatása.
Egy friss tanulmány szerint nem az a baj, hogy sok nálunk a multi, hanem hogy sok a kisvállalkozás. A kis cégek lenyomják a magyar termelékenységet és a béreket is.
Ha a Lidl itthon 190 ezret ad egy eladónak, miért ad 600 ezret Ausztriában és egymilliót Svájcban? Meddig tarthat a béremelkedés, és mitől lesz nyugati bér itthon? Megpróbáljuk elmagyarázni termelékenységi riportunkban.
A Lidl már helyenként 304 ezret fizet egy pénztárosnak. De mennyit fizetnek a többiek?