Egykor több száz szemű lények is éltek bolygónkon
Sok szem többet lát!
Sok szem többet lát!
Eddig ismeretlen fajt azonosítottak egy hosszúlábú óriáspingvin maradványaiban.
Borostyán őrizte meg a 99 millió évvel ezelőtt élő és utódait óvó pókot.
A sárkányember koponyája hatalmas, az agya viszont normál méretű.
Ezek az állatok olyannyira veszélyeztetettek, hogy a tudósok csak már kifogott és elpusztult állatokat tudnak megvizsgálni.
Kifogták a bojtosúszós maradványhal egy példányát.
Combcsontot, lapockát és egy ízelt farkat is találtak.
Az újonnan azonosított, mintegy 150 millió éves cápakövület egy korábban ismeretlen ősi cápa maradványa.
A német kutatók 180 millió éves fosszíliákat vizsgálnak.
A körülbelül 15 millió éves fosszíliák értéke felbecsülhetetlen.
Évmilliók alatt alig változtak: ezek az állatok élő fosszíliák.
A pteroszauruszok a repülő őshüllők rendje volt, példányai a késő triász kortól a késő kréta időszak végéig éltek.
Egy őskori madárcsalád gigászi tagjainak eddig feltárt legrégebbi maradványait fedezték fel az Antarktiszon.
A Lystrosaurus már majdnem emlős volt, de át kellett vészelnie a sarkkör sötét teleit.
A térségben soha ezelőtt nem találtak még ilyen fosszíliát.
Az óceán mélyén található fosszíliák elemzése alapján eléggé megváltozott az Atlanti-óceán ökoszisztémája.
Először fedeztek fel a kutatók békafosszíliát a földrészen, ők a sisakos békák rokonai.
A most azonosított 66 millió éves fosszília betekintést nyújt a madarak korai evolúciójába.
Legalábbis a hímekén. Sosem került még elő akkora teknőspáncél, mint most Dél-Amerikában.
A 80 millió éve élt tyrannoszaurusz az eddigi legöregebb kanadai dínó.
Az eddigi csúcstartó mindössze 460 millió éves volt. Úgy néz ki, a növények és az állatok is sokkal öregebbek annál, mint ma hisszük.
Ma már fel sem kapja a fejét senki, ha egy-egy népszerűbb faj (még mindig a T. rex a király) csontjai több millió dollárért kelnek el. A magángyűjtők által dominált fosszíliapiac azonban azzal fenyeget, hogy az új leletek sosem kerülhetnek múzeumokba.
Izmos, magas, növényevő, két lábon járó, hosszú nyakú és kis fejű lehetett a dinoszaurusz.
A paleontológusok eddig azt hitték, hogy a bükkfafélék csak az északi féltekén voltak jelen.
A ritka, színes fosszíliák egy 100 millió éves, eddig nem ismert dinoszauruszhoz köthetőek.
A jura korszakból ez a második felfedezett ősmadár.
A maradványok alapján a Homo luzonsensis még a hobbitnál is alacsonyabb lehetett.
Bizarr külsejű lények, melyek nagyon hasonlítanak valamire, ami napjainkban is él.
A mostanáig azonosított 101 faj fele eddig ismeretlen volt a tudomány számára.
Akkora lehetett, mint egy kicsi kenguru, növényt evett, és 125 millió éve élhetett.
A helyváltoztatás legkorábbi bizonyítékát találták meg egy gaboni kőfejtőben.
Az előző legelső állat csak néhány hónapig volt csúcstartó.
A titokzatos fosszíliák a hozzáértőknek is feladták a leckét.
174 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti jura időszak elején élt virágos növényt azonosítottak kínai kutatók.
A dinoszauruszok és a pteroszauruszok közös ősénél már 250 millió éve kifejlődhettek az első tollak.
Az átlátszó borostyánban látszik a toll háromdimenziós szerkezete.
A mai Európa területén egymás mellett éltek az első dinoszauruszok és a mai emlősök elefánt méretű ősei.
A szauropodafajt eddig nem ismerték a tudósok, de a maradványok alapján elkészíthették a 12 méter magas állat rekonstrukcióját.
Egyedülálló fosszíliát fedeztek föl Szibériában.
Meglepetést okoz a tudósok feltételezése, hiszen az Antarktiszról mindenki a hóra asszociál.
Pláne nem egérfülűt! Úgy tűnik, az állat hétmillió évvel idősebb, mint eddig gondoltuk.
Névtelenséget kérő magángyűjtő fizetett ennyit egy párizsi árverésen.
180 millió éves őslelet Nagy-Britanniából.
A Skóciában felfedezett sauropoda-lábnyomok alapján az óriás 170 millió éve élhetett.
Az aprócska madár maradványait egy burmai borostyánkőben fedezték fel.
A Kumimanu biceae 100 kilós szörnyeteg volt.
Egy 25 millió éve élt tengeritehén megkövesedett maradványait tárták fel a dél-kaliforniai Csatorna-szigeteken.
A leletek a dél-angliai Dorset parti szikláiból kerültek elő, írta a BBC hírportálja.
A kedvelt fekete-fehér állatok ősei itt élhettek tízmillió évvel ezelőtt.
Mert ők mindig a magányt és a veszélyt keresték.
A szecessziós stílusú homokkő épületek közül több is tartalmaz nyomfosszíliákat.
A vízhatlan tollazat korelnökét köszönthetjük.
Erre az ürülékükben talált rákokból következtetnek a kutatók. Gomba rohasztotta fát is szerették.
A kacsacsőrű dinoszauruszoknak fontos fehérjeforrást jelenthettek az apró állatok.
A páncélos hüllő teljes csontvázát tartalmazza, ami sokat segíthet a kutatóknak.
A középső jura korból származó leletek igazi ritkaságnak számítanak.
Az eddigi legteljesebb ilyen fosszília a most talált, 99 millió éves, 9 centiméteres madár.
A mumifikálódott állatnak nem is látszanak a csontjai, mert rajta van a bőre és a páncélzata.