Index Vakbarát Hírportál

Összefoglaló

Percről percre Érvénytelen a kvótanépszavazás, Orbán módosítaná az alkotmányt

Érvénytelen lett a kvótanépszavazás, mert a választópolgárok kevesebb mint fele vett részt rajta.
98 százalék mondott nemet. Ők 3,2 millióan vannak, és az összes magyar választó 40 százalékát teszik ki.
Igen-nel kevesebb mint 2 százalék szavazott.
Nagyon magas, 6 százalék fölötti az érvénytelen szavazatok aránya. Több mint 220 ezer ember voksolt így.
Orbán Viktor szerint a népszavazás nagy siker. Bejelentette: módosítják az alkotmányt, hogy az emberek akaratát megjelenítsék az alaptörvényben.
Az MSZP szerint ez csak egy nagyon drága közvélemény-kutatás volt.
A Jobbik és a DK lemondásra szólította fel Orbán Viktort.
Küldjön képet, videót ide!
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Az Európai Parlament elnöke Funke médiacsoport politikai napilapjaiban - köztük a Berliner Morgenpost-ban - megjelent interjúban úgy vélte, hogy Orbán Viktor a hatalma megerősítéséért

    játékot űz az EU egyik alapelvéből: megkérdőjelezi az európai törvényalkotás jogszerűségét

    Schulz azt sérelmezi, hogy  Orbán Viktor

    teljes nyíltsággal kultúrkampfról és egy kulturális forradalomról beszél

    A „célzott félelemkeltés" helyett a német szociáldemokrata politikus inkább a cseh vagy a szlovák kormány által képviselt „rugalmas szolidaritás"-ról szóló javaslatait tartja előremutatónak. 

    (MTI)

  • Van egy kis kalkulátorunk, amibe betápláltuk az elmúlt húsz év összes választásának a napközbeni részvételi adatait. Így – persze nem kevés bizonytalansággal – meg lehet mondani, hogy időarányosan mire lehet számítani, milyen lesz a nap végi részvételi adat.

    Nos, a 7 órakor mért 1,16 százalékból 48,95 százalékos részvétel következett volna. A 9 órás 7,25 százalék kicsivel elmarad ugyan az elmúlt húsz év átlagától (7,42 százalék), de így is 50 százalék fölötti,

    51,64 százalékos

    részvételt valószínűsít. Igaz, még mindig nagyon korán van, de a következő, félórán belül várható adatok után már jóval pontosabbak lehetünk.

  • A népszavazásnál kezdi lecserélni az NVI a korábbi papírurnákat, ezért most már minden szavazókörbern lesz egy nagy és egy kis műanyag urna is. A szürke színű új urnák közül a nagyobba legalább ezer boríték fér bele.

  • A levélben leadott szavazatok között rengeteg az érvénytelen

    Eddig szűk 90 ezer szavazatot néztek át, ezek között 16 százaléknyi volt érvénytelen.

    Összesen egyébként 274 ezer választásra jogosult levélszavazó van, közülük 121 ezren adták már szavazatukat, ebből érkezett be az említett 90 ezer. Cikkünket erről itt találja.

  • Turán az 1. választókörzet mellett is kinyitották az okmányirodát, hogy senkinek ne a lejárt személyi okmányain múljon a szavazáson való részvétel. Akiket megkérdeztünk, azok örültek ennek, de nem a választás miatt, hanem mert azt gondolták, ilyenkor hanarabb letudják az ügyintézést, mint a rendes nyitvatartási időben.

    Mint korábban megírtuk, vasárnap is nyitva vannak a kormányablakok országszerte, hogy biztosan ne ezen múljon, hogy valaki nem tud szavazni.

  • Érdekes fotót kaptunk egy olvasónktól Vámospércsről.

    A képen a kormány által kitett plakát és a helyi szavazókör közti távolságot érdemes megfigyelni. Ahogy azt korábban is megírtuk, kampánycsend nincsen, de a szavazókör épületétől számított 150 méteren belül tilos kampányolni. Ez a plakát ránézésre így akár meg is sérthetné a tilalmat, erről azonban – hacsak nem jogszerűtlenül, vagy a mai napon helyezték ki – szó sincs.

    Az eset értelmezéséhez a Nemzeti Választási Bizottság 2014-ben, a 2013. évi XXXVI., a kampánycsend intézményét megszüntető törvényhez kiadott iránymutatását hívhatjuk segítségül. Ez kimondja, hogy a relatív területi kampánytilalom az aktív tevékenységekre vonatkozik, így a korábban kihelyezett plakátokat nem kell leszedni.

  • Földi László „biztonságpolitikai szakértő" az M1 reggeli műsorában olyan hagymázas víziót adott elő, hogy a riporter utána biztos remegő kézzel húzta be a NEM-et. Összefoglaltam:

    • a tömeges illegális migránsáradatot kihasználva muszlim katonák ezrei érkeztek Európába, akik a másod- és harmadgenerációs bevándorlókból képeznek potenciális hadsereget
    • ezek a csapatok kilépnek (az amúgy leginkább a kormány képzeletében létező) no-go zónákból, és akkor olyan összecsapások lesznek, hogy azokat a hatóságok nem lesznek képesek kezelni.
    • de napirenden van Európa elfoglalásának békés formája is, ami a muszlim pártokon keresztül történik. Ezeket a pártokat a gazdag olajországokból finanszírozzák, és az Európában élő muzulmánok „nyilván" ezekre muszlim pártokra szavaznak majd. 
    • Földi László befenyítette Törökországot is, melynek szerinte NATO-tagként kötelessége védeni Európát. És ha nem teszi, akkor fel kéne vetni kizárását,  mert így Törökország világpolitikai jelentősége azonnal eltűnne.
  • „Orban Viktor az utóbbi két hétben elmenekült a saját kampányaból, és ma már az érvenytelenségi bizonyítványt magyarázza" – mondta Vona Gábor szavazatának leadása után. A Jobbik elnöke szerint egyedül egy tétje van a népszavazásnak, hogy érvényes lesz-e. Ha nem, akkor az ország elköltött 10 milliárd forintot közvélemény-kutatásra. Szerinte ha nem érvényes, annak minimum két következménye lesz. Egyrészt Orbánnak le kell mondania, másrészt pedig adtak egy aduászt Brüsszel kezében.

    Vona azt mondta, hogy ő nemmel szavazott, és úgy érzi, többet kampányolt a nemért, mint Orbán Viktor. Ha nem sikerül a szavazás, azért nem neki kell szégyenkeznie, mondta Vona. Azt mondta, hogy a Jobbik már tavaly kezdeményezett egy népszavazást, ami akkor érvényes is lett volna. Most határeset, Orbán rosszul döntött, egy alkotmánymódosítás sokkal jobb, és olcsóbb megoldás lett volna.

  • Hosszú posztban foglalja össze a rovás.info, hogy alá lehet-e írni a névjegyzéket rovásírással. Még a választási irodától is kértek állásfoglalást, aminek a lényege az, hogy nem kéne erőltetni, de ha valaki mégis ragaszkodik hozzá, akkor "a polgár aláírását az szavazatszámláló bizottság munkatársa fogja elfogadni. Vita esetén dönteni fognak."

    A cikk azt is írja, hogy a népszavazásra mi a rovó társadalom válasza, de szerintem a rovó társadalom egyáltalán nem olyan homogén, hogy mindenki ugyanúgy szavaz.

  • Semjén Zsolt szerint a népszavazás arról szól, hogy „a csőtörés után zárjuk el a házban a főcsapot, ne pedig arról vitatkozzunk a lakógyűlésen, hogy kinek a lakásába hány liter vizet öntsünk." A miniszterelnök-helyettes szerint fontos lenne az is, hogy minél többen vegyenek részt a népszavazáson, de a legfontosabb, hogy a szavazók egyértelmű állást foglaljanak.

  • „A magyarok, nem túl befogadók" – mondta Semjén Zsolt szavazókörénél, a Keleti Károly utcában egy fiatal lány, egyértelművé téve: ő az érvénytelenül szavazók táborában van. Dalma szerint nem szabadna eleve elutasítani a betelepítést, a segítségre szorulóknak ezt biztosítani kellene, elvégre a menekültügyi eljárás során mindenki ellenőrizhető. A Budapesten dolgozó lány szerint a kormány felnagyítja a betelepítés veszélyét. Személy szerint attól sem tart, hogy a migránsok miatt elveszíthetné munkáját.

  • Ha esetleg valakinek nem lenne egyértelmű, hogy mi az érvényes és mi nem, azt a minden szavazókörbe kihelyezett infografikán egyértelművé teszik.

  • A szekszárdi Dienes Általános Iskolában darazsak miatt kellett másik terembe költöztetni a kialakított szavazókört. További intézkedésre nem volt szükség, így a 690 fős szavazókör működése hamar folytatódott. (Teol)

  • 7,25 százalék, 578 666 ember szavazott le az első három órában. Budapesten 4,85 százalékos volt a részvétel. A megyék közül a legtöbben Bács-Kiskunban mentek el (8,92 százalék), míg a legalacsonyabb részvételi arányt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mérték 6,33 százalékkal. A következő adat majd 11-kor jön.

    • Ennél az elmúlt húsz évben egyszer volt alacsonyabb a részvétel, a 2004-es kettős állampolgárságról szólón, akkor alig haladta meg a 4 százalékot.
    • A 2008-as és a 2003-as népszavazásokon 7,6 százalék felett volt.
    • A 2014-es parlamenti választáson 9,5 százalék, az önkormányzati választáson 6,97 százalék ment el reggel 9-ig.
  • Ez a brit közmédia reggeli címlapja.

  • Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke szerint este 10-11 óra körül már viszonylag magas lesz a leadott szavazatok feldolgozottsága. Viszont az érvénytelen szavazatokról szóló vita minden bizonnyal elbizonytalanítja majd a szavazatszámláló bizottságok tagjait a szavazatok összeszámlálásakor, ezért lassulni fog az eredmények megállapítása. Lassíthatja ezt az is, ha a 2010-eshez hasonlóan a nem az állandó lakcímen szavazók miatt tumultus lesz, esetleg hétkor nem is tudják bezárni a szavazókört.

    Ha nagyon szoros lesz az eredmény, akkor a külföldről beérkező szavazatok és a levélszavazatok, és az ezekben található érvényes szavazólapok száma akár még a jövő héten is befolyásolhatja a népszavazás érvényességét.

  • Mert hivatalosan 1,16 százalék a részvétel, ami itt is ellenőrizhető. Oké, lehet, hogy a köztévé simán levágta az ezredest, mások meg kerekítettek, de akkor is bizarr, hogy egy olyan számot közölnek, amit senki más.

  • Orbán Viktor bement szavazni
  • Összesen több mint 80 ezren kérték, hogy máshol szavazhassanak. Egyes budapesti kerületekben kritikus helyzet alakulhat ki: a XI. kerületbe például 2977-en jelentkeztek át, de sok az átjelentkező a VIII., a IX., a XIII. és a XIV. kerületben is. Ezekben a szavazókörökben megnövelték a szavazatszámláló bizottság létszámát. Ha a szavazókörök a sok szavazó miatt nem tudnak bezárni este 7 órakor, akkor a törvény szerint a még sorban állók szavazhatnak, de abban az esetben addig nem hozzák nyilvánosságra az eredményeket, amíg valamennyi szavazókör be nem zárt.

  • „Büszkék vagyunk, hogy Magyarország az első, amely szavaz a kérdésben. Sajnos az egyetlen is" – mondta Orbán megerősítve, hogy ha az igenek győznének, lemondana. Egyébként az elmúlt egy órában ők voltak a legfiatalabb szavazók a zugligeti iskolában.

    Orbán azt tartja a legfontosabb kérdésnek, hogy több lesz-e a nem szavazat, mint az igen. Ha pedig a nemek győznek, akkor annak érvénytelenség esetén is lesz közjogi következménye, mondta. Érdemes követni érvelését:

    Mindig jobb az érvényes, mint az érvénytelen, de a közjogi következmények beállnak mindenképpen, hiszen azt vállaltuk, hogy a kérdésben foglalt jogi szabályozást, miszerint csak a magyar parlament dönthet arról, hogy kikkel akarnak a magyarok együtt élni, a jogrendszer részévé fogjuk tenni. Ezt akkor is megtesszük, ha érvényes, és akkor is, ha nem. Egy feltétele van ennek, hogy több legyen a nem, mint az igen.

  • Ezen a címen zaklathat minket élet-és hangulatképeivel, netán a visszaélés-gyanús esetek dokumentálásával!

    Köszönjük!
  • Senki ne lepődjön meg, ha kampányolásba botlik vasárnap is, viszont a szavazókör épületének bejáratától számított 150 méteren belül tilos kampányolni. Nem lehet például plakátot kirakni erre a területre, nem állhat be a szavazókör elé egy párt logójával vagy kampányszlogenjével felmatricázott autó (de korábban kirakott plakát maradhat). Nem lehet megcsinálni azt sem, hogy valaki 150 méteren túlról egy hangosbeszélőn szól oda a szavazásra érkezőknek.

  • Orbán Viktor zugligeti szavazókörénél is.

  • 13+1 dolog, amit tudnia kell

    A kvótanépszavazásról szól ez a nap a magyar belpolitikában. A kormány nagyon szeretné, ha minél többen elmennének szavazni, míg a baloldali ellenzék java a távolmaradásra buzdít. Hol lehet szavazni? Mikor? Mi kell az érvényességhez? Összeszedtük a fontosabb tudnivalókat a népszavazásról.

  • Mindenki abban a szavazókörben adhatja le a szavazatát, ahová a lakóhelye szerint tartozik. Általában ez ugyanaz a szavazókör, mint a 2014. őszi önkormányzati választáson, de néhányaknak ez változhat, mivel a népességfogyás miatt a több mint tízezer szavazókörből az elmúlt két év óta nagyjából húszat megszüntettek.

    A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a népszavazáson 10 331 magyarországi szavazókör van, míg az önkormányzatin még 10 351 szavazókör volt. Ezen a linken ellenőrizheti, hová kell mennie.

  • Orbán Viktoréra a zugligeti általános iskolában.

  • Még mindig Újbudán két fiatal nő arról beszélt, hogy az egész szavazás nevetséges és értelmetlen, az erre szánt milliókat sokkal fontosabb dolgokra is költhette volna a kormány.

    Egy normális egészségügyet akarok

    – mondta az egyik. Azt nem mondták meg, ők mire szavaztak. Ez szerintük mindegy is, hisz az ő szavazatuk úgysem számít, de legalább a véleményüket kifejezhették.

  • Az NVI adatai szerint 1,16 százalék, 92 524 szavazó ment el reggel 7 óráig. Budapesten 0,78 százalékos volt a részvétel, a megyék közül Békésben mentek el legtöbben (1,47 százalék), a legkevesebben pedig Baranyában (1,08 százalék). A következő részévteli adatok majd 9 óra után jönnek.

    És akkor nézzük mit jelent ez korábbi népszavazásokkal összehasonlítva.

    • Az elmúlt húsz évben csak egyszer, 2003-ban volt ennél magasabb, 1,17 százalékos az első részvételi adat, de akkor a végén 42,05 százalék lett az összesített részvétel.
    • A legutóbbi népszavazás 2008-ban 1,13 százalékkal indult, viszont 50,51 százalék lett a végén a részvétel.
    • Népszavazáson az elmúlt húsz évben a legkisebb első adat 0,99 százalék volt 1997-ben.
    • A legutóbbi, 2014-es parlamenti választásokon 1,64, az EP-választáson 0,96 százalék volt az első adat.
  • „Engem ez nem érdekel, messze vagyok a politikától" – mondta egy szavazókör tövénél kutyájával sétáló férfi. Aztán mégis kiderült, hogy van véleménye az egész referendumról, szerinte Orbán ezzel az EU-ból való kilépést késziti elő.

    De egyébként tényleg ne jöjjenek ide a migránsok, mondta, bár szerinte 1300 embert még le lehetne telepiteni. „Csak ne egyben, mert akkor úgy éreznék, nagy az erejük. Mások nagyon, a nőkre is hogy néznek."

    Arra mégis megvonta a vállát, hogy akkor nem bánná, ha a nemek győznének. Tudok én ellene tenni? – kérdezte kedvetlenül, ami nem a migránsok kivültartásának, hanem az EU-ból való kilépés feletti aggodalmának szólt.

  • Miközben október 2-a alapvetően a kvótanépszavazásról szól a magyar belpolitikában, ezzel párhuzamosan tizenegy településen tartanak vasárnap időközi önkormányzati választást. Hét helyen polgármestert, háromban polgármestert és képviselő-testületet, Soroksáron pedig egyéni választókerületi képviselőt választanak.

Rovatok