Rónai Sándor, a DK szóvivője lépett először a színpadra, és arról beszélt, hogy elmaradt az osztálytalálkozója, mert annyian külföldre mentek, hogy nem tudták megszervezni. „Könnyebb lett volna Münchenben vagy Bécsben megszervezni.” Majd Rónai áttért arra, hogy ő azért csatlakozott a DK-hoz, hogy megcsinálják az Európai Egyesült Államokat, ennek létrehozásáért fog dolgozni (Rónai a harmadik a Dobrev Klára által vezetett DK-listán).
Molnár Csaba, a DK alelnöke és EP-képviselője azt mondta, hogy Európából látják a „fideszes gazembereket”, „Orbán szégyent hozott a hazára, szégyent hozott rátok” – mondja a pfujoló közönségnek. A DK-nak és az ellenzéknek ezt a szégyent kell lemosniuk. "Az európai Magyarország ellopása történelmi bűn" - mondta Molnár.
Pár száz ember gyűlt össze az Egyetem téren a DK ünnepi rendezvényén. Itt Gyurcsány Ferenc mond nemsokára beszédet, majd a DK-sok a három órára meghirdetett összellenzéki tüntetésen is részt vesznek. A rendezvény az Örömódával indult, és amúgy is nagyobb hangsúlyt fektet a párt az európaiság hangsúlyozására: uniós papírzászlókat osztogatnak.
A DK elnöke a Facebookon osztotta meg, hogy fájdalmasan megsérült, amikor lehajolt egy legókockáért.
Mától kezdve Orbán mellé a Lego kocka is bevonul az ellenfelek sorába. Csak egy hajszálon múlt, de megyek 1848-ra emlékezni és tiltakozni Orbán rezsimje ellen, ahogy megbeszéltük.
Viorica Dancila román miniszterelnök a romániai magyarokhoz intézett március 15-i ünnepi köszöntőjében arról biztosította a nemzetiségeket, hogy a román állam továbbra is teljes elköteleződéssel támogatja a nemzeti önazonosság szabad kifejezését, a nyelvi és kulturális értékek, valamint a hagyományok megőrzését.
Dancila köszöntőjében kifejtette, hogy a nemzeti és kulturális önazonosság támogatása, védelme és kinyilvánítása a román kormány és a román soros EU-elnökség állandó feladatai közé tartozik, ezért Bukarest erősíteni kívánja az Európai Unió „egység a sokszínűségben” jelszó által kifejezett alapvető elvét. (MTI)
Nem szólt be a néppárti kritikusainak, nem brüsszelezett, nem sorosozott, nem junckerezett. Orbán Viktor került minden konfrontációt a március 15-i beszédében. A lengyel–magyar barátságot méltatta a lengyel kormányfővel az oldalán, illetve a keresztény kultúra megvédését nevezte döntő jelentőségűnek. Kollégánk, Dull Szabolcs elemzése az Orbán-beszédről.
Berlini AfD-sek is eljöttek meghallgatni Orbán beszédét. Az Azonnali az AfD-sektől megtudta, egy egész busznyi német, 17 fő jött Budapestre. Önként, nem meghívásra. Ők azok, akikről csütörtök reggel a Tagesspiegel lap megírta, hogy amikor a berlini Ostbahnhofról elindultak, fekete ruhába öltözött (vélhetően antifasiszta) támadók kövekkel dobálták meg a buszt, mert megtudták, hogy a szélsőjobboldali párt tagjait szállítja a jármű. Andreas Wild, az AfD berlini tartományi képviselője az Azonnalinak elmondta, azért buszoztak el Budapestre, mert nagyon tisztelik Orbán Viktorban, hogy törődik a népével, és lezárta a határokat.
A nemzet közös emlékezet a múltról és terv a jövőre, legfontosabb hivatásunk pedig a megmaradás - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy XII. kerületi ünnepi rendezvényén. "Ha meg akarunk maradni és meg akarjuk őrizni közösségeinket, hitünket, kultúránkat, életmódunkat, akkor a legfontosabb kérdésekben nemzeti alapot kell teremteni" - közölte a politikus. "Ez itt a közös hazánk, nekünk kell benne felépítenünk otthonainkat, nekünk kell benne létrehozni közösségeinket, nekünk kell benne boldogulni, és ha a sors úgy hozza, nekünk kell képesnek lenni arra, hogy megvédjük - mondta Gulyás.
A mi „tavaszi hadjáratunk csak most kezdődik, és májusban jön majd el a legfontosabb csatája” – mondta Dömötör Csaba Nagykanizsán. A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint ha a jövőnkről van szó, akkor nem hátrálhatunk, nem köthetünk olcsó kompromisszumokat sem a családok, sem a saját biztonságunk, sem a keresztény értékek védelme érdekében. „Számunkra ez most 1848 legfontosabb üzenete" – közölte Dömötör.
A klímasztrájk nevű megmozdulás nagyjából 300 résztvevője az Innovációs és Technológiai Minisztérium előtt némán állva demonstrál a klímaváltozás ellen, hogy felhívják a kormányzat figyelmét arra: a klímaváltozást komolyan kell venni, és azonnali intézkedésre van szükség.
Rendben, atrocitás nélkül zajlott le a Múzeumkertben megtartott rendezvény, legalábbis a Kálvin tér felőli oldalon békés hangulat uralkodott. Most már mennek el az emberek.
Tarlós, Bakondi György, sorban jönnek a nagyköveti kocsik is.
Orbán most tér ki arra, hogy tíz hét múlva rendezik az EP-választásokat. Ezen egyetlen nemzet sem akarhat mást, „mint történelmének lényege”. Orbán szerint a magyarok állították meg az Európába indult „migránsinváziót” Európa déli határainál. Új, erős vezetőket akarunk látni Európa élén, akik „nem a bajt hozzák ide, hanem a segítséget viszik oda”.
Orbán szerint a cél, hogy „véget vethessünk az Európai Egyesült Államok lázálmának, hogy Európa az európaiaké legyen”. Orbán szerint a magyarok egyszerű dolgokat akarnak: saját hazát, jó szomszédot, megértő társat és munkát, amelynek haszna, értelme, gyümölcse van. „A szabadság maga az élet, vérkeringés, szívdobbanás.”
A miniszterelnök a szokásos „hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!” fordulattal zárja a beszédét.
Orbán beszéde kezdetén kifeszítették ezt a molinót, amit folyamatosan fúj a szél, de amikor nem fújja, akkor sem olvasható.
Amint el tudjuk olvasni, jelentkezünk!
Frissítés: "Az ország java nem egyesek s nehány magányosak hasznán, hanem az egész virágzásán alapulhat" (Széchenyi)
„Mi felnőtt nemzet vagyunk”, és tudjuk, hogy a honfoglalók a szabad nyugati hazát választották a behódolás helyett, tudjuk, hogy őseink a szabad akaratukból döntöttek a kereszténység mellett.
A vezérlőcsillag a szabadság, és a szabadság gondolata a kereszténységből fakad.
Az alaptörvény ezért ismeri el a kereszténység nemzetmegtartó erejét. „Keresztény kultúra nélkül nincs magyar szabadság” – mondja Orbán, aki szerint Európa népeinek meg kell érteniük: „a keresztény kultúra megvédése nélkül nem lesz Európa az európaiaké”.
Orbán szerint 1848 óta az idő eldöntötte, mi igaz és mi nem, „a rostán csak az igazság maradhatott fenn”. Eszerint a magyaroknak joguk van a hazájukhoz és a saját életükhöz, „ahogy a kedvük szerint való”. Jönnek persze nehéz idők, amikor „a megszálló nyers erő" félrelöki ezt a vágyat.
Van úgy, hogy szétszóratásban kell élnünk, de közös hazáról álmodunk.
Orbán szerint nincs olyan „agyafúrt birodalom”, amely ezen változtatni tud. A lengyel Piłsudski marsall mondása, „alulmaradni és nem behódolni győzelem”, szerinte a magyarokra is igaz.
Orbán folytatja a lengyelek dicséretét. „Közös volt a XX. századi szenvedéstörténetünk”, és most a magyarok együtt készülnek a lengyelekkel a felemelkedésre, „hajdan volt nagyságunk megismétlésére”, a „közép-európai reneszánszra”.
Amikor Brüsszelből Lengyelországot támadják, bennünket, magyarokat is támadnak.
Orbán szerint a magyarok március 15-én évről évre ellentmondanak a rabságnak. Majd a miniszterelnök elkezdi szavalni a Nemzeti dalt: „A magyarok istenére esküszünk...”
Ez gyors volt. Mondjuk legalább a lengyel kormányfőt végighallgatta Cornstein.
Orbán Viktor érkezik a színpadra, együtt integet Morawieckivel, ekkor felhangzik az ütemes „Viktor, Viktor” skandálás. Majd Orbán el is kezdi a beszédét, köszönti a magyarokat „határon innen és túl”. „Itt vannak velünk a lengyelek! A lengyelek nélkül ma Magyarország sem lenne szabad, és Európát sem lehetett volna egyesíteni.”
A lengyelek adták nekünk II. János Pál pápát és a Szolidaritást is. Kalapunkat megemelve tisztelgünk a lengyel nép előtt.
Orbán arról beszél, hogy különleges helyet foglal el a magyarok szívében a lengyel nép.
A VIP-érkeztetés miatt lezárt Bródy Sándor utcaszakaszhoz csak lakcímkártyával engednek „nem vendégeket”, így több külföldit elküldtek, akik a Brody House nevű apartmanházba mentek volna. A rendőröket közben már megkérdezték páran, „itt jön-e majd ki a Viktor”, de nem tudták megmondani.
A lengyel kormányfő némi aktuálpolitikát is belecsempész a beszédébe. Azt mondja, hogy ugyanúgy, mint 171 évvel ezelőtt,
megint az igazság, az egyenjogúság oldalán állunk, és a jobb Európáért harcolunk.
Morawiecki szerint ahogy korábban „a turul és a lengyel fehér sas vezetett el a jobb igazság felé”, most is közeledünk efelé. „Az egekből fog jönni a segítség” – mondja a lengyel miniszterelnök.
Ezzel a sorral: „A maiak többsége néhány júdásezüstért bármikor köpönyeget, elvet, hazát cserél, és azokká válik, azokkal egyesül, akik ellen egykor a harcot elkezdte."
A Jobbiknak, akik a szocikhoz és a DK-hoz közelednek? Vagy a Fidesznek, mert jóban vannak az oroszokkal? Lengetem kalapomat Toroczkai „balladai homály” László irodalmi kvalitásai előtt!
A Kálvin tér felőli oldal úgy van azért tele, hogy nagyon szellősen állnak az emberek, többen voltak a korábbi években, ráadásul a kordonok is messzebb voltak.
Morawiecki csodálatosan szép ünnepségnek nevezi a rendezvényt, és elmeséli, hogy megkérdezte „Viktortól”, mit jelent az emléktábla a Nemzeti Múzeum lépcsőjénél. Orbán pedig mesélt neki Bauer Sándorról, aki az emberi jogok eltiprása és a kommunista önkény ellen való tiltakozás jeléül 1969-ben nyilvános öngyilkosságot követett el.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő lép az emelvényre. Nagy taps köszönti, ő pedig lengyelül és angolul köszöni meg. Azután a tolmács fordítja, hogy a magyar „barátait” is köszönti. Morawiecki a szolidaritás ünnepségének nevezi az eseményt, amelyre Orbán Viktor meghívta.
A lengyel kormányfő arról beszél, hogy a magyar és a lengyel népet ezer éve, Szent István uralkodása óta barátság köti össze. Sorolja a történelmi példákat, míg eljut a legutóbbi időkig.
Zavaró, hogy a Múzeumkertben nincs kivetítő, így a táncot is csak hallják azok, akik nem állnak elég közel. A közönségből ezért vannak, akik inkább a telefonjaikon nézik a műsort. Amúgy a Kálvin tér felől az Üllői út – Kecskeméti utca vonaláig megtelt a tér, de erről az oldalról semmit sem lehet látni az ünnepségből.
Tippjáték!