A mindennapi békés "élet-, igazság- és szabadságharcok" megvívására biztatta hallgatóságát Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke azon a nagyváradi rendezvényen, amelyet az általa vezetett tanács szervezett a nemzeti ünnepen Szacsvay Imre szobránál. 

Kijelentette: ma a magyar forradalom és szabadságharc szelleme iránti hűség mondatja, hogy "nem engedünk a 48-ból". A temesvári forradalomra utalva hozzátette: "ugyanígy a 89-ből sem engedhetünk".

Felidézte: a magyarság a szabadság népe, hiszen a Habsburgok uralma, a szovjet kommunizmus és a Ceausescu-diktatúra ellen is fellázadt. "Szakadatlan és leveretett szabadságharcaink mai, márciusi üzenete azonban nem a kudarc, a beletörődés, az önfeladás és a meghátrálás, hanem az újrakezdés, a folytatás és a kitartás, hiszen szabadság nélkül élni nem lehet" - jelentette ki.

A liberális Bősz Anett, parlamenti képviselő szerint ma ugyanazokért a célokért küzdünk, mint Petőfiék: nincs ugyanis sajtószabadság, törvény előtti egyenlőség és felelős kormány. "Követeljük a jogállamot, a jogegyenlőséget a demokráciát" - mondja Bősz. A közönség erre elkezdi skandálni, hogy demokráciát. Bősz szerint az ünnepet és az országot is vissza kell venni a Fidesztől. 

Turcsán Szabolcs, az LMP elnökségi tagja a következő szónok. Szerinte az ellenzéki pártoknak egymást erősítve kell növekedniük.  Ezután a klímavédelem fontosságáról beszél, és hangsúlyozza, hogy "az ember az első, nem a profit". Szerinte a kormány ellensége a zöld politikának, a Fideszt le kell váltani, hogy fenntartható és élhető Magyarország szülessen. Az LMP ennek érdekében döntött úgy, hogy szövetséget kötnek a többi párttal a Fidesz ellen. 

Szél Bernadett a tömegben hallgatja a beszédeket. Azt mondta az Indexnek, hogy azt előre megbeszélték az ellenzéki pártok, hogy a rendezvény után a Kossuth térre vonulnak, ahol kihelyezik a 8 pontot, majd utána Hadházy továbbmegy a Kunigunda útjára kitenni a közmédia épületére a 8 pontot. Szél a devizakárosultakkal beszél, így oda most valószínüleg nem tud kimenni. A Kossuthig a tömeggel tart.

A magát "Bem rakparti csendes lázadónak" aposztrofáló férfi azt mondta, barátjával sokat gondolkoztak azon, hogy mit írjanak a transzparensükre. A korábbi ötletük így szólt: “Isten, haza, fél disznó”, de végül az “Egész disznót” felirat nyert, mert ez PC-bb szerintük. A transzparenssel arra utalnak, hogy Mészáros Lőrinc fél disznót osztott dolgozóinak ajándékba a Mátrai Erőműben.

Láthatatlan ellenség vagy az abnormálisak? Vagy nincs miért harcolni, mert szabadok vagyunk? A miniszterelnök beszédére várakozókat megosztotta, hogy mekkora veszély leselkedik ránk.

Hadházy Ákos független képviselő azt mondja, rekordgyanús a szónokok száma, úgyhogy rövidre fogja, és elmondja, mit kell tennie az ellenzéknek:

• "Beszéd helyett dolgozni kell", mondja, majd bejelenti, hogy 470 ezer aláírást gyűjtöttek eddig össze az Európai Ügyészséghez való csatlakozásért.
• További feladat, hogy a pártoknak és a civileknek együtt kell megszervezniük, hogy minden szavazókörben legyen egy ellenzéki delegált. "Nem mehetünk úgy neki választásoknak, hogy ez nem történik meg."
• Elszántság is kell, "legyőzni a kishitűséget". Például el kell hinni, hogy leválthatóak a közmédia vezetői. "Szánalmas balfaszok vagyunk, ha hagyjuk, hogy gyalázzanak minket az adófizetők pénzéből." Hadházy bejelenti, hogy elmegy ma a Kunigunda útjához, a közmédia székházához kiragasztani a nyolc pontját. 

Egyelőre aligha forradalmi a hangulat a Klímaforradalom néven meghirdetett, Puzsér Róbert nevével fémjelzett eseményen. A Lehet Más a Jövő (LMP ifjúsági szervezet) által meghirdetett rendezvényhez éppen most csatlakozik öt jobbikos ifi zászló, persze mindegyiket viszi egy-egy ifi jobbikos. A Gellért téren ugyanakkor az esemény hivatalos kezdetén nehéz lenne körülhatárolni a klímaforradalmárokat és a turistákat.

A Lehet Más a Jövő és Puzsér  megemlékezése és klímamenete az alábbiak szerint fog zajlani:

16:00 - gyülekező a Szent Gellért téren

16:30 - klímamenet az alábbi útvonalon:

Szent Gellért tér – Szabadság híd - Vámház körút – Kálvin tér – Kecskeméti utca – Egyetem tér útvonalon

kb. 17:00 - től felszólalások az Egyetem téren felállított színpadon

Azt már régóta lehet tudni, hogy Iain Lindsey brit nagykövet szorgalmasan tanulja a magyar nyelvet, és a versekért is odavan. Ismét megragadta az alkalmat, hogy szavaljon egyet, március 15-e alkalmából természetesen a Nemzeti dalt. 

Könnyen lehet, hogy ezt hallották az ellenzéki tüntetésen.

Márki-Zay az egyetlen felszólaló eddig, aki valamennyire is megmozgatja a tüntető tömeget: néhány mondata után ugyanis itt-ott tapsolni kezdenek.

Villáminterjúztunk a tüntetésen: Szilveszter Franciaországból, Strasbourg mellől érkezett az összellenzéki megmozdulásra. Gyermekkora óta ott él, de a tüntetésekre - amikor csak tud - hazajön. Azt meséli, hogy Párizsban birka népnek nevezik a magyarokat, mert eltűrik Orbánt. A sárgamellényes tüntetéseket említi követendő példának a magyarok számára.

Arad üzenete: meg akarunk maradni, magyar életet akarunk élni szülőföldünkön és nem engedünk a jogainkból - jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Aradon az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 171. évfordulója alkalmából rendezett pénteki megemlékezésen. 

"Megmaradtunk az évszázadok viszontagságai után, harcokban, leigázásokban, három részbe szakadásban, csonkításban, mindenben, hát akkor most is maradjunk meg a globalizáció könyörtelen világában. Az ünnep emlékeztet, de üzen is: megmaradni!" - mondta.

A miniszterelnök-helyettes kitért arra, hogy jól döntött a rendszerváltás után az első szabadon választott Országgyűlés, amikor törvénybe iktatta a nemzeti ünnepeket. Meg kellett ezt tennie, hiszen a sok évtizedes kommunista diktatúra el akarta törölni a múltat, ki akarta törölni még az emlékét is a nemzet emlékezetéből, vagy kisajátítva próbálta meghamisítani - mondta Semjén Zsolt. 

Kiemelte: 1848 és 1956 összetartozik, mindkettő szabadságot akart az idegen elnyomók ellen, és mindkettőt vérbe fojtotta az idegen túlerő. A bukás ellenére mégis mindkettő nemzetmegtartó volt: kivívta a világ rokonszenvét és csodálatát, megváltoztatta az országot és jövőjét is. Hiszen '48 nélkül nincs nemzeti újjászületés, nincs kiegyezés, '56 nélkül nincs rendszerváltozás - mondta.

A színpadról skandáltatni akarják a tömeget: “több Európa, kevesebb Putyin”, de SENKI nem skandál.

A demonstráción ott van a főpolgármester-jelölt is, minden lépésénél embergyűrű veszi körbe.

Csönd lett, mert nem volt hangja a magyar anyák szövetsége videónak. Leállították, megyünk tovább, Lakatos Béla a színpadon. A szervezők se tudták ezek szerint, hogy néma a videó.

Frissítés: Nagy valószínűséggel a Mi Hazánk rendezvényén eldurrantott ágyúkat hallották.

Mindhárom helyszíni tudósítónk hallott több durranást is az ellenzéki tüntetésről. Volt, aki kettőt, volt, aki négyet, de beazonosíthatatlan, hogy minek a hangja volt.

A tüntetők is mondják egymásnak: “mi van, lőnek az oroszok?”, “lőnek a Várból” –  jelentették munkatársaink. "Hátul nem sok embert érdekel, hogy mi ez, továbbra is beszélgetnek egymás között" – mondta egy másik tudósítónk.

“Sokan vagyunk Petőfi szobra alatt, de nem elegen” - üzente a régi Orbán hangján a MIÉP elnöke. Nagy Tibor szerint a “Mi Hazánk, a MIÉP és az FKGP szövetsége a nemzeti megújhodás reményét hozza el. Még semmit sem értünk el, de már mindenki ránk figyel” – mondta. Nagy, aki szerint a szövetség már most képes lenne bejutni a parlamentbe, arról beszélt, hogy a 12 pont még ma is aktuális, de csak az első hármat idézte fel, az Erdéllyel való uniót nem említette külön. Nagy Tiszaeszlár polgármesterként nem hagyta ki Solymosi Esztert sem. “Ez a település Solymosi Eszter, dédanyai nagynéném halálával híresült el.” Az antiszemita vérvádról és annak bíróság előtti elbukásáról nem beszélt részletesen, csak annyit mondott el, amit “Csurka István váteszként már jelzett: minden Tiszaeszláron kezdődött, és itt is kell újrakezdődnie.”

Nagy szerint a szövetségnek először az európai parlamenti választásokon kell hallatnia a hangját, aztán az októberi önkormányzati választásokon, aztán természetesen a 2022-as parlamenti választásokon. “Nem tudjuk mikor kezdődhet a forradalom, de mindig készülnünk kell rá” – mondta.

Bár a szervezők azt kérték a színpad előtt állóktól, hogy néha engedjék le zászlóikat, hogy a hátul állók is lássak a felszólalókat a kivetítőn, ezt valahogy senki nem akarja megtenni, hátul továbbra is csak néha-néha lehet egy-egy arcrészletet elkapni a képernyőn.

A szpíker bemondta az ellenzéki demonstráción, hogy "a hátsó sorokból azt kérik, pihentessék a zászlókat, mert nem látják a szónokokat." A Jobbik-zászlósok egy része hátrébb is ment.

Megérkezett a Momentum is néhány zászlóval. Míg a többi párt zászlóival a színpad előtt áll, a Momentum a - mostanra néhány ezresre duzzadt - tömeg közepén maradt.

Rengeteg a beszéd, röviden idézünk pár gondolatot belőlük. Az elején civilek, szakszervezetisek szólalnak fel, a pártpolitikusok majd a végén.

• Deák Dániel egyetemi tanár: szükség van egy új társadalmi kiegyezésre
• Nagy Erzsébet, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ): a "rabszolgatörvény" hatására elkezdtek éledezni a szakszervezetek. De sztrájkot eredményesen "ma csak a versenyszférában lehet tartani". Május 1-ét ugyanakkor be kell írni a naptárba, mert a PDSZ ekkorra készül valamire. 
• Káposznyák István, Szolidaritás: a Szolidaritás sosem adja fel, "küzdeni fogok a magyar szabadságért, a tisztességes közéletért, a törvény előtti egyenlőségért".

A brüsszeli birodalmi törekvések ma ismét szabadságharcra kényszerítik a magyarokat, az idei "tavaszi hadjárat legfontosabb ütközete" az európai parlamenti választás lesz - hangoztatta a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, a Fidesz alelnöke pénteken, a székelyudvarhelyi március 15-ei ünnepségen.

Németh Szilárd a magyar és székely zászlókkal fellobogózott téren összegyűlt sok ezer ünneplő előtt azt mondta: a magyaroknak azt kell eldönteniük, hogy a magyarok országában vagy egy bevándorlóországban akarnak-e élni.

"Ma újabb birodalom terjeszkedik, és nyilvánosan is vállalt célja, hogy eltörölje a szabad nemzetek Európáját, és létrehozza az Európai Egyesült Államokat, ahol az európai nemzetek ismét egy birodalmi központ hatalmi és pénzügyi érdekei alá lennének rendelve" - mondta a politikus. Németh Szilárd közölte: 1848-ban a magyarok egy vér nélküli forradalommal, példa nélküli nemzeti egységben harcoltak a nemzet szabadságáért és függetlenségéért a birodalom elnyomásával szemben, és erre kényszerülnek ma is.

"Ma a Brüsszelben szőtt bevándorláspárti birodalmi törekvéseknek mondunk nemet. Jogainkhoz, szabadságunkhoz, édes anyanyelvünkhöz, kivívott értékeinkhez, nemzeti jelképeinkhez a történelmi zászlóinkhoz, keresztény hitünkhöz és kultúránkhoz ma is ragaszkodnunk kell" - hangoztatta a fideszes politikus.

A genderveszélyre hívta fel a fiatalság figyelmét a Mi Hazánk ifjúsági tagozatának egyik vezetője. “Álljatok ellen az életellenes divatnak, amely az európai civilizáció megrontója. Múljátok felül sportban és tudásban mindazokat, kik a normalitás ellen vannak. A keresztény alapon nyugvó magyarabb jövőt együtt kell felépíteni” – mondta. 

„Na most már mindenki tudja, mi az a slam poetry. És hogy milyen az Európa-bajnok” – mondja a szpíker Molnár Péter előadásáról. Azt is hozzátette az elején, hogy ez a fiatalok kedvence. A nem annyira fiatal tömeg tagjai körülöttem lefagytak.