Nyomoz a rendőrség az MNB-alapítványok ügyében, de a héten nem csak ehhez volt közük Matolcsy György rokonainak és barátainak. Az is kiderült, hogy milliárdokat bukott a kormány külkereskedelmi csodafegyvere, az is, hogy az évtized végéig bevezethetjük az eurót, valamint az is hogy sokat nőttek a bérek, mégsincs, aki dolgozzon. Ezek voltak a legfontosabb gazdasági hírek a héten.
Pénteken írtuk meg, hogy nyomozás indult a Matolcsy-féle MNB-s alapítvány, a PADA ügyében „hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt.” A főügyészség az első kerületi rendőrkapitányságot bízta meg a nyomozással. A feljelentést Tényi István magánszemély tette, de nem csak ő tett feljelentést ebben az ügyben mostanában: a szocialista Tóth Bertalan nem okirat-hamisítás, hanem sikkasztás, hűtlen kezelés és közérdekű adattal való visszaélés miatt jelentett fel a PADA-t.
Az MNB szerint „teljességgel alaptalan, rosszindulatú politikai hatáskeltésről” van szó, sőt feljelentést is tettek hamis vád miatt. Úgy tűnik viszont, hogy az ügyészség ezt máshogy gondolja, hiszen Tóth Bertalanék ügyében feljelentés-kiegészítést rendelt el nemrég, Tényi István feljelentése után pedig már meg is kezdődött a nyomozás.
Az alapítványok háza táján közben még mindig nagy a pörgés: az alapítványi pénzekben részesülő John Henry Newman Oktatási Központtal és a sümegi népfőiskola esetében felmerült, hogy a jegybanki pénzeket nem csak simán hülyeségekre költötték, hanem még el is lophatták. A történetben egészen valószínűtlen szereplők bukkannak fel, például egy évtizedes svindlis múltú áldoktor és egy ókori egyiptomi mitológiával operáló üzleti kisegyház feje. A sztoriról itt olvashat részletesebben.
Az alapítványoknak vannak újabb projektjei is: a héten írtuk meg, hogy közel egymilliárd forintot visz át a határon túlra a Pallas Athéné Domus Concordiae. Konkrétan a magyar nyelvű képzések színvonalát emelnék ebből az egymilliárdból, de a leírás szerint magánszemélyektől egyesületeken át az egyetemekig elvileg bárki részt vehet, aki azt ígéri, hogy ilyen oktatáshoz kapcsolódik.
De nemcsak az alapítványok, hanem Matolcsy György MNB-elnök családja és barátai körében is voltak történések a héten:
A keleti nyitás politikáját is egyengető Magyar Nemzeti Kereskedőház 5,5 milliárd forint állami pénz elköltése után eddig csupán 2,8 milliárd forintnyi üzletet hozott össze magyar cégeknek, ami azt jelenti, hogy eddig összesen 2,7 milliárd forintos veszteséget jelent a magyar államnak.
Az is kiderült, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter és Tarsoly Csaba, a Quaestor azóta letartóztatott vezére által 2013-ban ünnepélyes keretek között átadott moszkvai magyar kereskedőház valójában nem is létezett. A Külgazdasági és Külügyminisztérium szerint a moszkvai kereskedőház a Quaestor magánkezdeményezéseként indult el. Értelemszerűen így havidíjra sem volt a Quaestor jogosult, és más jogcímen sem jutott közpénzhez. Ez nem jelenti azt, hogy az MNKH nem közvetített orosz relációban ügyletet, de ezekben a Quaestor nem vett részt.
Eddig azt sem lehetett tudni, hogy a legdrágább kereskedőházat a magyar állam Törökországban tartja fenn, ahol az állam partnere az Orbán Viktor vejével, Tiborcz Istvánnal is összefüggésbe hozott Adnan Polat, és cége, az ALX Kft. A cég az együttműködésért összesen nagyjából egymilliárd forintot kapott egy év alatt. Eddig egyetlen üzletet sem hoztak össze magyar cégek a kereskedőház segítségével.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a héten egy interjúban arról beszélt, hogy nem tartja alaptalannak, hogy Magyarország 2020-ig csatlakozzon az eurózónához. Varga szerint erre akkor van esély, ha a gazdasági folyamataik tartósak maradnak, és közelebb kerül az ország gazdasági fejlettségben az európai átlaghoz, valamint a termelékenység javul.
Azt is elmondta, hogy jól jártunk volna ha korábban lett volna eurónk, hiszen így elkerülhető lett volna devizahiteles katasztrófa. De a gazdaságpolitikának jól jött, hogy volt önálló monetáris politikánk, hiszen a görögök, a portugálok és az olaszok is megszívták, hogy nem volt nekik.
Egyébként jelenleg ötből négy kritériumnak felelünk meg abból, ami az euró bevezetéséhez kell, de Varga szerint ezért előnyt jelent az, hogy megválaszthatjuk, hogy mikor csatlakozunk, ugyanis rossz versenyképességgel és rossz árfolyammal ez nem éri meg.
A KSH friss adatai alapján idén májusban az átlagos nettó kereset 174 300, a bruttó kereset pedig 262 100 forint volt az országban. Ez 6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A növekedésre hatással volt a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése, a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék is, de mindez még nem lett volna elég ahhoz, hogy az év első öt hónapjában a nettó keresetek 7,7 százalékkal nőjenek.
A bérek emelkedésében nagy szerepet játszott, hogy az országban egyre több iparágban alig lehet munkaerőt találni, ezért a cégek kénytelenek nagyobb bérekkel elérni, hogy a munkavállalók őket válasszák, vagy hogy a cégnél maradjanak. A munkaerőhiány szélsőséges példája a Tesco gyáli országos frissáruelosztó-központja, ahol annyira nincs már dolgozó, hogy akadályokba ütközik a megrendelt termékek kiszállítása az üzletekbe, ami miatt sok helyen üres polcok fogadják a vásárlókat. Az ügy előzménye, hogy a márciusban bejelentett csoportos leépítésben 500 embert bocsátott el a cég.
Az is kiderült, hogy akkora a munkaerőhiány, hogy a magyarországi cégek egyre inkább keresik a diákmunkásokat olyan álláshelyekre, amiket korábban főállású alkalmazottakkal töltöttek be, és jobban is fizetnek, mint sok minimálbéres dolgozónak
A munkaerőhiány fő oka, az elvándorlás persze nem csak Magyarországon probléma: a Nemzetközi Valutaalap nemrég megjelent elemzése szerint a kelet-európai régióból az elmúlt negyedszázadban húszmillióan vándoroltak el, ami a teljes népesség több mint öt százaléka. Leginkább a fiatal és képzett munkaerő távozik, az exodus mértéke már komolyan lassítja a felzárkózást Nyugat-Európához. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szerint 100-200 ezer ember hiányzik a magyar munkaerőpiacról, tavaly viszont összesen alig 16 ezer külföldi vállalt Magyarországon munkát, pedig a vendégmunkások szerintük megoldást jelentenének a problémára.