Megszólaltak mostanra Portugália vezetői is. Az elnök, Marcelo Rebelo de Sousa szerint az EU életben marad és a szavatossága sem jár le a britek csütörtöki "elszomorító" döntése ellenére, de elkerülhetetlen alapelveinek újragondolása és megerősítése.

Antonio Costa portugál miniszterelnök arról beszélt: elérkezett az idő az önvizsgálatra. Costa kevesebb bürokráciát és több hasznosságot vár az EU-tól a jövőben, írja az MTI. "A kérdés nem a több Európa, hanem a jobb Európa. Nem az integráció felmondása felé kell elmozdulnunk" - fogalmazott Costa.

A görög kormányfő, Alekszisz Ciprasz szerint "az Egyesült Európának új vízióra és újrakezdésre van szüksége", olyanra, amelyben nagyobb a társadalmilag igazságosság. Ciprasz arról beszélt, hogy a brit döntés nem "derült égből villámcsapás" volt, hanem "az unió szerkezetében felfedezhető demokratikus hiányosságoknak", a kemény megszorító programoknak és a "lusta déliek - szorgos észak-európaiak" jellegű előítéleteknek a következménye, írja az MTI.

Ciprasz szerint a brit referendum eredménye csapás az európai egységre nézve, és "vagy felébreszti Európa alvajáróit, vagy pedig egy nagyon veszélyes folyamat kezdetét" jelenti.

London volt gyakorlatilag az egyetlen körzet Angliában, amelyben nem a Brexitre szavazók voltak többen, a londoniak 60 százaléka az EU-ban maradásra voksolt. Most viszont, hogy győztek a kilépéspártiak, a közösségi médiában elindult a kampány, hogy 

és maradjon független városállamként az Európai Unió tagja. Londonban amúgy több ember lakik, mint Skóciában és Walesben együtt, és majdnem annyian, mint Magyarországon, így nem is annyira elrugaszkodott ötlet, hogy akár külön ország is lehetne. 

A Twitteren már terjed az IndependenceForLondon hashtag, a Change.com oldalon pedig már elindult egy aláírásgyűjtés, amit eddig több mint 22 ezren írtak alá. A petíciót elindító James O'Malley indoklásként azt írta:

Nézzünk szembe a ténnyel, hogy nem értünk egyet az ország többi részével, ezért ahelyett, hogy passzív-agresszívan egymás ellen szavaznánk innentől fogva minden választáson, inkább váljunk el hivatalosan és költözzünk össze az európai barátainkkal. 

London nemrég megválasztott polgármesterének, Sadiq Khan-nak pedig azt üzeni a felhívás:

Sadiq polgármester úr! Nem akar inkább Sadiq elnök úr lenni? Akkor tegyen érte!

Nem kétséges, a brit népszavazás eredménye pofon az Európai Unió számára, de "nem szabad kétségbe esni, hideg fejre van szükség", áll Charles Michel közleményében. Szerinte Európa az elmúlt években belső és külső válságok sürgős kezelésével volt elfoglalva és nem tudta megmutatni, hogy milyen jövőképe, milyen terve van polgárai számára. "Ez az a kihívás, amellyel szembe kell néznünk" - fogalmazott az MTI szerint Michel. A miniszterelnök sürgette, hogy az uniós tagországok vezetői csúcsszinten is mielőbb vitassák meg a brit EU-népszavazás következményeit.

A kiválás 2018-ra bonyolódhat le. De mi lesz addig és utána

• a kint dolgozó magyarokkal?
• hogyan fogunk utazni Nagy-Britanniába?
• mire számíthatnak a kint tanuló magyar diákok?
• milyen kapcsolat Nagy-Britanniának az EU-val?

Erre ad rövid válaszokat ez a cikk.

Andrzej Duda, a lengyel államfő szerint mindent meg kell tenni a dominóhatás elkerüléséért, írja az MTI. "Teljességgel tiszteletben kell tartani a brit társadalom akaratát" - jelentette ki Duda, de szerinte fontos választ adni arra a kérdésre, hogy miért döntöttek így a britek.

Nem úgy van-e, hogy az EU túl sokat kényszerít rá a hozzá tartozó tagállamokra, az emberek nem úgy éreznek-e, hogy sok ügyről Brüsszelben önkényes módon döntenek, anélkül, hogy ezt a társadalommal megkonzultálnák

- fogalmazott. Duda szerint tárgyalnak majd a brit kormánnyal a brit szigeteken élő mintegy 850 ezer lengyel helyzetéről.

A legközvetlenebbül az EU-s intézményekben dolgozó briteket érinti első körban a Brexit. Őket az Európai Bizottság elnöke igyekszik megnyugtatni egy semmitmondó levélben.

Felülvizsgálta a brit államkötvények hitelbesorolását a Fitch Ratings hitelminősítő a tegnapi népszavazás után, mert a cég szerint a brit gazdaságnak nagyon ártani fog, hogy Nagy Britannia kilép az EU-ból. 

A Fitch elemzése szerint a Brexit miatt lassulni fog a brit gazdasági növekedés, romlanak a beruházási kilátások, és bizonytalan, hogy a britek szempontjából miként alakulnak majd az EU-val az új kereskedelmi megállapodások.

A kilépés a brit gazdaság legtöbb szektorának ártani fog, de a Fitch szerint legjobban a londoni pénzügyi szektor fogja megszívni, mert sok globális bank áttelepülhet majd egy EU-ban maradt országba, London pedig így megszűnhet globális pénzügyi központnak lenni.

A Fitchnél már 2013 óta nincs a legjobb, AAA kategóriában, de tovább minősíthetik majd lefelé a népszavazás után. Az S&P hitelminősítőnél viszont még a legjobb besorolásban vannak a brit államkötvények, a cég viszont már bejelentette, hogy ez biztos nem marad így a népszavazás után.

Angela Merkel német kancellár "rendkívüli sajnálattal" vette tudomásul a britek döntését, az MTI szerint arról beszélt: az Európai Unió elég erős ahhoz, hogy "megtalálja a helyes válaszokat" a Brexitet eredményező népszavazásra. Szerinte az európai közösségnek "szoros" kapcsolatra kell törekednie a jövőben Nagy-Britanniával, és az ország "minden jogával és kötelességével együtt" továbbra is az EU tagja marad mindaddig, amíg folynak a kilépésről szóló tárgyalások.

Merkel arra figyelmeztetett, hogy Európának nem kellene "gyors és egyszerű konklúziókat" levonnia a referendum eredményéről, ez csak további törésvonalakat okozna.

A német kancellár hétfőre egyeztetésre hívta Berlinbe Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, Francois Hollande francia elnököt és Matteo Renzi olasz miniszterelnököt.

A berlini fal leomlása óta nem volt ekkora hatású esemény Európában, ezért nem lehet tudni, milyen hatása lesz a Brexit Szerbia európai integrációjára, mondta Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök az MTI szerint. Ugyanakkor kijelentette: "Garantálom, hogy nem rendül meg jelentősen a szerb pénzügyi és gazdasági stabilitás, ahogyan azt más országoknál látni lehet".

Szerinte minden országnak a saját érdekeit kell szem előtt tartania, Szerbia érdeke a jobb jövő és a magasabb életszínvonal elérése. A szerb elnöki kabinet szerint a brit népszavazás eredményétől függetlenül Szerbia nem változtat integrációs politikáján, habár az uniós bővítés válsága mindenki számára nyilvánvaló. Az uniós tárgyalások szerbiai vezetője, Tanja Miscevic azt gondolja: a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások a háttérbe szorulhatnak.

Cameron lemondó beszédéből az is kiderült, hogy egyelőre London nem siket a Brexit érvényesítésével. Az EU-ból való kilépést elindító népszavazási győzelem után a mág októberig hivatalban maradó Cameron nem helyezte hatályba a döntést, tehát meg sem indulhatnak a tárgyalások a kiválásról, ami becslések szerint legalább két évig eltarthat. Már ha elkezdődik időben.

Az EU vezetői levélben fordultak Londonhoz, hogy mielőbb kezdjék meg a szétválás fájdalmas folyamatát. A sürgető levelet Donald Tusk az Európai Tanács elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke és Mark Rutte, az EU soros elnöki tésztét vivő Hollandia miniszterelnöke írta alá – írta a Guardian.

Rövid távon már káoszba fordult a brit gazdaság a Brexit miatt, de hosszú távon sem kecsegtet sok jóval az EU-n kívüli lét a brit gazdaságnak. Persze sok múlik majd a részleteken is, mert egyelőre nem tiszta, hogyan fog kinézni az Egyesült Királyság és az EU kapcsolata a szakítás után. Ebben a cikkben összeszedtük, hogy mi történt eddig, és hogy mire lehet még számítani. Nem sok jóra.

„Reggel az irodába belépve az egyik kedves angol a »GET OUT, GET OUT« felkiáltással fogadott” – írta meg egyik olvasónk néhány órás Brexit-tapasztalatát.

Több mint két éve Londonban dolgozik az IT-szektorban. A hazazavarós kolléga mellett azonban másmilyen munkatársak is voltak: „Volt, aki odajött a folyosón és sajnálatát fejtette ki, illetve elmondta, hogy ő a kilépés ellen szavazott. Nagyon megosztottak az emberek a témában...”

• Ha kint él Londonban, vagy valamelyik másik brit városban dolgozik, írja meg véleményét a tema@mail.index.hu címre!

Francois Hollande francia államfő rövid televíziós beszédet tartott. "Mély sajnálatát" fejezte ki a "fájdalmas választás miatt", és azt mondta: a Brexit "súlyos próba elé állítja Európát", amely "többé nem lehet olyan, mint korábban", és mostantól "a lényegre kell koncentrálnia", írja az MTI. Hollande hozzátette: a kilépésről szóló tárgyalásokat gyorsan le kell folytatni, a többi uniós tagállamnak viszont meg kell erősítenie a szabadság, a szolidaritás és a béke értékeit, és mostantól olyan kulcsterületekre kell koncentrálnia, mint a biztonságpolitika, a befektetés vagy a pénzügyi harmonizáció.

Szijjártó Péter a magyar politika irányának igazolását látta a Brexitben:  fel kell hagyni a problémákat elfedő politikailag korrekt beszéddel, nem szabad hagyni, hogy Brüsszel felülkerekedjen a nemzeteken és választ kell adni a migrációra is.

A külügyi és külgazdasági miniszer azonban a főként Szíriából érkező migrációs hullámról beszélt, ám a brit kampány fő témája nem ez volt, hanem az EU keleti tagországaiból, így a Magyarországról érkezők beáramlása.

Hol azt hiányolta, hogy az EU nem tud megfelelő válaszokat adni, hol azt követelte, hogy a tagországok maguk dönthessenek saját dolgaikról.

A brit kilépésnél drámaibbnak festette az EU-s költségvetés csökkenését, mint amilyen, nem említve, hogy Nagy-Britannia a befizetéseinek felét maga kapja vissza. Részletek itt.

A kilépéspárti volt londoni polgármestert nem túl boldog maradáspárti szavazók köszöntötték ma reggel a háza előtt

Klaus Iohannis román államfő sajtótájékoztatót tartott a válságtanácskozás után. Az MTI azt írja: nyugalomra intette a románokat, azt mondta, Románia sajnálja, de tiszteletben tartja a brit választók döntését, a maga részéről pedig elkötelezett marad az európai projekt mellett. Iohannis a Brexit nem okoz kezelhetetlen problémákat a román gazdaságnak, és a román lej árfolyamát sem fenyegeti veszély.

A Brexit rövid távon bizonytalanságot okozhat az Európai Unióban, kiváltképp a pénzpiacokon, másrészről viszont elősegíti az unió reformját, és tovább erősíti az integrációt, mondta az MTI szerint Miro Cerar szlovén miniszterelnök. "Ez lehetővé teszi számunkra, hogy szembenézzünk a kor kihívásaival, szolidárisabban, nagyobb elszántsággal és szorosabb együttműködéssel álljunk az EU-hoz" - mondta.

Elszabadult a pokol - így írta le egy szingapúri bank vezető közgazdásza a Bloombergnek azt, hogy mi történik a világ tőzsdéin.  Az olaj árfolyamát sem hagyta békén a hír, hogy egy viszonylag nagy olajexportőr ország kilép az EU-ból, a Brent nyers olaj árfolyama április óta a legmélyebbre, hordónkénti 48 dollár alá esett. 

Christian Kern osztrák kancellár szerint a Brexittel Európa veszíteni fog a jelentőségéből a világban, de dominóhatásra őszerinte nem kell számítani, írja az MTI. Kern kizártnak nevezte, hogy Ausztriában vagy más országban újabb népszavazás legyen kilépésről. Szerinte el kell oszlatni az emberek félelmeit, és arról is beszélt, hogy a visszafogottság rosszul sülhet el, szerinte az EU-pártiak eddig "túlságosan védekező módon" viselkedtek. 

A GoogleTrends Twitter-posztjai szerint a Google-keresések alapján úgy tűnik, az angolok nem tudják, miért szavazták meg a Brexitet. Két órával az urnazárás után 250 százalékkal megnőtt azoknak a száma, akik arra voltak kíváncsiak, "mi történik, ha kilépünk az Európai Unióból?", írja a The Verge.

100 százalékos emelkedést mértek azoknál is, akik az Egyesült Királyságban arra kerestek rá, hogyan kell ír útlevelet szerezni.

A Skót Nemzeti Párt előző vezetője, Alex Salmond szerint két és fél éven belül skót népszavazás lehet.

Alex Salmond tells LBC another Scotish referendum will likely happen within two and a half years.

— LBC (@LBC) June 24, 2016

Ebbe a londoni kormánynak is bele kellene egyeznie. Nyilván képmutató dolog lenne, ha nem bólintanának rá, de jó kifogást mindig lehet találni.

Az EU-párti közvélemény egy része a népszavazási eredmény után egészen elkeseredett, szinte apokaliptikus hangot üt meg, a csatorna mindkét oldalán. A magyar származású, 1958 óta Nagy-Britanniában élő, angol nyelven író költő-műfordító George Szirtes kora reggelre meg is írta a kilépésre rezonáló művét. A cím nélküli, Facebookra posztolt versben Boris Johnsontól Nigel Farage-en át Le Penig és Trumpig sok mindenki megjelenik a politikai jobboldalról. Szirtes némileg a walesi bárdok szellemében köszönti a Függetlenség napjára koccintó győzteseket. A vers angol eredetiben:

Az utolsó versszak:

And now that Donald Trump
Is safely on his way,
Go clink a glass with him.
It's Independence Day!

Az Európai Központi Bank (EKB) szükség esetén kész euróban és más devizákban biztosítani a megfelelő likviditást a piacokon - közölte pénteken a bank, miután a Brexit felfordulást okozott a pénzpiacokon.

"A brit referendumot követően az EKB szoros figyelemmel követi a pénzpiaci fejleményeket és állandó kapcsolatban van más központi bankokkal" - áll az EKB közleményében. Az EKB euróban és külföldi devizában is biztosítja a szükséges többletlikviditást, amennyiben erre szükség van, és biztosítja az ár- és pénzügyi stabilitást az euróövezetben.

A BBC tudósítja szerint a miniszterelnök épp a Buckingham palotában van audiencián.

The Prime Minister is at Buckingham Palace for an audience with the Queen.

— Peter Hunt (@BBCPeterHunt) 2016. június 24.

Egész ágazatokat üthet ki a Brexit győzelmét hozó népszavazás. A brit független tévések és filmesek szövetségének elnöke, Michael Ryan, pénteken figyelmeztetett, hogy az általa csak "kreatív szektorként" emlegetett ipar kilátásai igen sötétek az EU-nélkül. Ryan szerint a filmek és tévéműsorok fnanszírozása meglehetősen kockázatos üzlet, és évekbe került, mire egy működőképes rendszert kialakítottak - ami egycsapásra összedőlhet. Részletek itt.

A brit népszavazás eredménye csapás az Európai Unió egységére nézve, amit tiszteletben kell tartani, mert arról tanúskodik, hogy a britek nem elégedettek az unió működésével, mondta Miro Kovac, az ügyvezető horvát külügyminiszter az N1 hírcsatornának adott interjújában. Az MTI szerint hozzátette: meg kell nézni, hogy ezek után hogyan lehetne az EU-t "hatékonyabbá tenni és átalakítani", közelebb hozni az emberekhez, mert szerinte az európai intézmények túl távol állnak az egyszerű állampolgároktól.

Azt gondolja, Horvátország számára nem lesz különösebb következménye a Brexitnek, az elszakadási folyamat két éve elég lesz az alkalmazkodáshoz. Arról is beszélt, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy a Brexit ne legyen túl nagy hatással az EU bővítésére, de szerinte realistának kell lenni, mert félő, hogy a történések lassítani fognak a folyamatokon.

Az csak a hab a tortán, hogy a következő Eb 2020-ban lesz, de Pennantnek az sem tűnt fel, hogy Oroszországtól Svájcon át Törökországig számos olyan ország válogatottja szerepel az Eb-n, amelynek semmi köze az EU-hoz.

Miután felhívták a figyelmet a tévedésére, Pennant előbb azzal védekezett, hogy valójában csak viccelt, de kevesen hittek neki. Pláne, hogy utólag törölte is a vitatott posztot. El kell azonban mondani azt is, hogy a 33 éves futballista jelenleg Szingapúrban játszik, onnét biztos nehezebb áttekinteni, mi is történik Európában :(

Aki már kint van, valószínűleg megnyugodhat és az is kiérhet az EU-s állampolgársággal járó juttatásokra, aki idén érettségizik. A kilépés akár két éves folyamat is lehet, utána azonban már biztosan búcsút inthetnek az újonnan érkezők azoknak a jogoknak, juttatásoknak, egészségügyi biztosításnak, ösztöndíjnak, ingyenes oktatásnak, amelyek most még elérhetők. Részletesebben erről itt olvashat.