Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• A beloruszok agresszióra figyelmeztettek.
• Egy ukrán katonai szóvívő Bahmut elestéről beszélt.
• Egy német lap közölte, hogy két ukrán állampolgár állhat az Északi Áramlat felrobbantása mögött.
• Vészhelyzeti generátorra kapcsolták a zaporizzsjai atomerőművet, de később helyreállt a szolgáltatás.
• Az oroszok az F–16-os vadászgépek miatt figyelmeztették a Nyugatot.
• A Wagner-csoport vezetője közölte, hogy elhagyják Bahmutot.
• Ukrajna által támogatott orosz önkéntesek indítottak támadást a putyini Oroszország ellen az orosz–ukrán határnál lévő Belgorodban.
• A régióból az ukrán hírszerzés szerint nukleáris tölteteket is evakuáltak az oroszok. 
• Egy oroszpárti szakértő azt mondta, hogy Oroszországnak offenzívát kell indtania.

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is. Jó pihenést kívánunk!

Mint írtuk, az orosz hatóságok közölték, hogy szabotőrök hatoltak be a határ menti orosz régióba, Belgorodba.

Hétfő délután a híradások még három sérültről számoltak be, most viszont a TASZSZ közölte:

Hozzátették, civil áldozata nincs az akciónak.

Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap utazott Katarba, az ország kormányfőjének meghívására. 

A magyar miniszterelnök a látogatásról készített videójában arról beszélt, hogy Katar „a béketáborhoz tartozik, abban érdekelt, hogy az orosz–ukrán háború minél hamarabb lezáruljon”.

Orbán Viktor kiemelte:

A tárgyalás további részleteiről az alábbi cikkünkben írtunk részletesebben.

Az Orosz Önkéntes Hadtest tett közzé egy videót arról, hogy elfoglaltak egy páncélozott harcjárművet az orosz hadseregtől.

A Putyin-ellenes légió tagjainak már az akció indításakor is voltak harckocsijaik és páncélozott járműveik, amelyeket az ukránoktól kaphattak. 

Az ukránpárti oldalak hétfőn egy mémmé vált posztban jelentették be a „Belgorodi Népköztársaság” létrejöttét azután, hogy orosz önkéntesek indítottak támadást a Belgorodi terület ellen. 

Mindezzel nyilván a donyecki szakadár népköztársaságokra utaltak. Az utóbbiakkal ellentétben azonban a Belgorodi Népköztársaság (egyelőre) de facto sem létezik, nemhogy hivatalosan.

Svédország lehet a következő ország, amely Vlagyimir Putyin ukrajnai háborúja nyomán csatlakozhat a NATO-hoz.

A szomszédos Finnország, amelynek közös határa van Oroszországgal, áprilisban lett tag. Svédország is csatlakozni akar a katonai szövetséghez, azonban régóta fennálló diplomáciai problémái vannak Törökországgal, amely már NATO-tag.

Stoere megjegyzései akkor hangzottak el, amikor a NATO-erők a nem NATO-tagországok csapataival együtt kéthetes gyakorlatot kezdtek Albániában és Koszovóban – közölte a Sky News.

A SkyNews arra a kérdésre válaszolt, hogy miképp lehet kiszűrni a háborúval kapcsolatos álhíreket a médiában. Sean Bell katonai elemző azt mondta, a mindenkori vezetésen és Vlagyimir Putyinon kívül valójában senki sem tudja pontosan, hogy a háborús felek mit akarnak elérni, és mi zajlik a fronton. Az orosz vezető pedig mindent megtesz, hogy eltussolja a neki nem kedvező információkat.

Bell a folyamatot azzal magyarázta, hogy a háborút nemcsak terepen, hanem az információs térben is vívják, és míg Oroszország szinte teljes mértékben ellenőrzi a helyi médiát, addig a nyugati modell egészen más. 

A nyugati média a közelmúlt konfliktusait közvetlenül a frontvonal eseményei alapján közölte, azonban szkeptikusok szerint ez sem elég hiteles forrás, ugyanis a hadsereg dönti el, hogy miről enged ki információkat.

Habár számos szabadúszó újságíró van, akik első kézből tudósítanak a harcokról, őket folyamatosan próbálják elhallgattatni.

A szakértő szerint a média mindössze annyit tehet, hogy közli a rendelkezésre álló tényeket, és józan ítélőképességgel feltárja, hogy mi miért történik.

Az Azonnali válasz (Immediate Response) elnevezésű, kéthetes hadgyakorlat a második abban a három részből álló sorozatban, amelyet a DEFENDER 23 nevű, több ország csapatainak részvételével zajló gyakorlat keretében hajtanak végre.

A katonai manőversorozatban mintegy 2800 amerikai katona és a többi között Bulgária, Görögország, Horvátország és Törökország hadseregének hétezer katonája vesz részt – írja az MTI.

A NATO közleménye szerint a DEFENDER 23 célja a katonai készenlét fejlesztése, valamint az amerikai és más NATO-szövetséges hadseregek, illetve NATO-n kívüli országok katonái közötti együttműködési képesség (interoperabilitás) fejlesztése. További törekvés annak bizonyítása, hogy az amerikai hadsereg képes gyorsan csapatokat telepíteni Európába, és ott hatékonyan ellátni őket felszereléssel.

NATO-szövetségeseink melletti elkötelezettségünk elrettentő hatású azokkal az országokkal szemben, amelyek fenyegetnék az európai békét

– olvasható a közleményben.

Bajram Begaj albán elnök kijelentette, hogy Tirana „elkötelezett azon küldetése mellett, hogy az ország a Balkán stabilizáló tényezője legyen, valamint a tágabban vett térségben is elősegítse a biztonság megerősítését”.

Az oroszországi Belgorod régió kormányzója hétfőn közölte, hogy legalább három ember megsérült egy ukrán szabotázscsoport támadása miatt. A támadók az Ukrajnával határos Grajvoron városnál lépték át a határt – írta a CNN.

„A sérültek közepesen súlyos állapotban vannak, jelenleg kórházban ápolják őket. Minden szükséges orvosi segítséget megkaptak” – közölte Vjacseszlav Gladkov területi kormányzó a Telegramon.

Gladkov elmondása szerint a z orosz légvédelmi rendszer e gy pilóta nélküli légi járművet lőtt le. A támadásnak nincsenek halálos áldozatai.

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) engedélyezte, hogy a külföldi edzők és játékosok egy csoportja hivatalosan 2024. június 30-ig felfüggessze szerződését az orosz nemzeti labdarúgóklubokkal – közölte a FIFA sajtóosztálya hétfőn közleményben.

Döntés született a játékosok, edzők és klubok további támogatásáról, amelyek nem érintettek Oroszország ukrajnai különleges műveletében 

– áll a közleményben.

A játékosoknak és az edzőknek joguk lesz június 30-áig egyoldalúan felfüggeszteni a munkaszerződéseket 2024-ig – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Ugyanezt a határozatot a FIFA továbbította az ukrán futballklubok játékosainak és edzői stábjának. A FIFA szerint a játékosoknak és az edzőknek joguk lesz egyoldalúan felfüggeszteni munkaszerződésüket, ha 2023. július 1. előtt írásban értesítik klubjaikat.

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) sajtószolgálata 2022. február 28-án jelentette be, hogy az orosz válogatottat és az országot képviselő valamennyi profi klubot eltiltották a FIFA-tornákon való részvételtől.

Ukrán határőrök és ejtőernyősök semmisítettek meg egy lőszerraktárat a Donyecki területen.

Az akcióról a határőrség számolt be egy Telegram-posztban. Állításuk szerint öt orosz katonát is megöltek, és egy teherautót is felrobbantottak.

A védelmi minisztérium összesen 61,4 millió eurót fizetett a helikopterekért, amelyeket az Egyesült Államok 2025 második negyedévében tervez Szlovákiába szállítani – közölte az ujszo.com.

Mint írták, a Black Hawk típusú helikopterek beszerzését a különleges műveleti erők felszerelésének bővítésével együtt a kormány még 2021-ben hagyta jóvá. A teljes költség várhatóan eléri a 111,4 millió eurót.

Kiemelték, hogy a helikoptereket a minisztérium az amerikai Foreign Military Sales (FMS) program keretében vásárolta meg, amely lehetővé teszi az országok számára, hogy az Egyesült Államok területén gyártott harci eszközöket közvetlenül a gyártótól szerezzék be, az amerikai kormánnyal kötött szerződések segítségével.

A pénzeszközök felhasználásának feltétele, hogy a védelmi tárca a modernizációs kiadásokat a NATO szabványaihoz igazítsa, és a régi, szovjet korszakból származó fegyverzetet kivonja a forgalomból – tették hozzá.

A lengyel Katonai Ügyek Intézete egy olyan jelentésen dolgozik, amely összegyűjti azokat a károkat, amelyeket a Szovjetunió okozott Lengyelországnak – írta az Ukrinform. 

Varsó a közelmúltban Németország számára is készített egy ehhez hasonló dokumentumot a második világháború okozta veszteségek miatt.

Arkadiusz Mulyarczyk, a lengyel külügyminisztérium helyettes vezetője úgy nyilatkozott, a jelentés egy komoly tanulmány lesz, amely bemutatja, hogy hogyan zsákmányolták ki Lengyelországot.

Az oroszok szerint a Belgorod területen legkevesebb 120 tüzérségi támadást észleltek a hétvégén, nemrég pedig az orosz hatóságok közölték, hogy szabotőrök hatoltak be a határ menti orosz régióba. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője most erről adott tájékoztatást.

Mint mondta, a védelmi minisztérium, a titkosszolgálat (FSZB) és a határőrség nagy erőkkel dolgozik azon, hogy kiszorítsák a behatolókat. Állítása szerint a térségben elegendő katonai erővel rendelkeznek ahhoz, hogy kiszorítsák vagy megsemmisítsék a betolakodókat.

Tökéletesen tisztában vagyunk ennek a szabotázsnak a céljával: el akarják terelni a figyelmet arról, ami Bahmutnál történt, és minimalizálni akarják a város elvesztéséből eredő politikai hatásokat 

– tette hozzá Dmitrij Peszkov.

Belgorodnál az utóbbi hónapokban többször is sor került hasonló akciókra, ezek mögött azonban nem közvetlenül az ukrán hadsereg, hanem a Putyin-kormányzat ellen küzdő Orosz Önkéntes Hadtest állt.

Megkezdődött az előzetes aknamentesítés az orosz hadsereg által elfoglalt Bahmutban − közölte Gyenyisz Pusilin, a kelet-ukrajnai Donyecki terület Moszkva által megbízott vezetője hétfőn a Rosszija 24 hírtelevízióval.

Pusilin szerint nagyon aprólékos és nehéz munka vár a tűzszerészekre, tekintettel a „felszabadított” Donyeck megyei városban lezajlott harcok léptékére. Elsőrendű feladatnak nevezte azoknak a helyeknek az ellenőrzését, ahol civilek tartózkodhatnak. Közölte, hogy az orosz fegyveres erők folytatják az előrenyomulást Marjinka és Avgyijivka körzetében − közölte az MTI.

Jevgenyij Prigozsin, a város bevételében kulcsszerepet kapott Wagner magánhadsereg alapítója a sajtószolgálata által a Telegramon közzétett hangüzenetben megerősítette, hogy megkezdődött az aknamentesítés. Közölte, hogy a város nyugati határán védvonalat építettek ki. Bejelentette, hogy a Wagner fegyveresei május 25. és június 1. között ki fognak vonulni Bahmutból.

„Az orosz megszállók megtisztítják a megszállt területeket Bahmutban, miközben  folytatódik a harc a külvárostól északra és délre fekvő magaslatokért” – mondta Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes, hozzátéve, hogy az ukrán erők még mindig ellenőrzésük alatt tartanak több ipari létesítményt a város Litak elnevezésű kerületében.

Maljar szerint a harcok folytatódnak a városban, és a védők teljesítik katonai feladataikat – írja az Ukrajinszka Pravda. 

Az ellenség támadási potenciálja jelentősen csökkent, az ellenség hatalmas veszteségeket szenvedett, és időt nyertünk bizonyos akciókra, amelyeket később ismertetünk majd

– mondta Maljar.

Egy ukrán parlamenti képviselő „egérfogónak” nevezte Bakhmutot az orosz erők számára, és azt mondta, Kijev jól tette, hogy megakadályozta, hogy Moszkva erői mélyebben behatoljanak az ukrán területre.

Andrij Oszadcsuk, a Golosz párt parlamenti képviselője a Sky Newsnak elmondta, Ukrajna a kezdetektől fogva megértette, hogy „technikai szempontból” Bahmut csak egy város a sok közül, de azt állította, hogy a Kreml számára fontos volt.

Ahogy fogalmazott,

a Kremlnek a háború kezdetétől fogva kétségbeesetten szüksége volt győzelmekre. Egyáltalán nincsenek győzelmeik, csak veszteségeik voltak. Megteremtették ezt a mítoszt Bahmutról, mintha rendkívül jelentős lenne számukra.

A japán kormány mintegy 100 teherautót szándékozik átadni az ukrán hadseregnek – jelentette a japán külügyminisztérium vasárnap Hirosimában, ahol a G7-ek csúcstalálkozója zajlott az elmúlt hétvégén.

Ukrajna kérésére mintegy 30 ezer katonai élelmiszercsomagot is szállítanak majd. Emellett Japán hajlandó befogadni gyógykezelésre a sebesült ukrán katonákat – számolt be a Kárpáthír.

Az Energoatom, Ukrajna atomerőműveit üzemeltető állami vállalat közleményt adott ki a Zaporizzsjai Atomerőmű (ZNPP) áramellátásának helyreállításáról – írja a The Guardian.

Az ukrán szakemberek helyreállították a dnyiprovszki 750 kV-os nagyfeszültségű távvezeték működését, amelyről az ideiglenesen megszállt zaporizzsjai atomerőmű saját szükségleteit látja el. A nukleáris és sugárzási baleset kockázata minimálisra csökkent, a helyzet stabil 

– írták a közleményben, amelyben arra is kitértek, hogy a háború kezdete óta immár a hetedik alkalommal volt áramszünet.

Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter szerint országa továbbra is nyitott arra, hogy F–16-os vadászgépeket adjon Ukrajnának, de még nem jutottak határozott álláspontra.

Nincs értelme valakit kiképezni egy repülőgép vezetésére, ha már előre eldöntöttük, hogy soha, de soha nem repülhet a géppel. Másrészt ebből nem lehet azt a következtetést levonni, hogy meghoztuk a döntést a repülőgépek adományozásáról

– fogalmazott Rasmussen a The Guardian szerint.

Mindez a reggeli megjegyzéseit követi, amiben Rasmussen azt mondta, hogy országa júliusban szeretne egy csúcstalálkozót rendezni a béke megteremtése érdekében.

Az ukrán média jelentése szerint helyreállt a külső áramellátás a zaporizzsjai atomerőműben. Mint megírtuk, az erőművet hétfő reggel készenléti és vészhelyzeti áramellátó generátorokra kapcsolták.

Az energetikai dolgozók helyreállították az atomerőművet tápláló távvezetéket

– közölte az Ukrenerho ukrán állami energiavállalat a The Guardian szerint.

A finn állami tulajdonú Gasum gáznagykereskedő hétfőn közölte, hogy felbontotta a Gazprom Export oroszországi gázvezetékeken keresztül történő földgázvásárlásáról szóló szerződést.

A Reuters jelentése szerint a Gazprom 2022 májusában szüntette be a gázvezetékes földgázszállításokat a Gasumnak a kifizetések miatti vita miatt, és a két fél tárgyalásokat folytatott az ügy megoldása érdekében.

A Gazprom azt követelte, hogy az európai országok rubelben fizessenek az orosz gázszállításokért a Moszkva ukrajnai inváziója miatt bevezetett szankciók miatt, amit Finnország elutasított.