Kazahsztán nem követi „vakon” az Oroszország elleni szankciókat – erről Szerik Zsumangarin kazah miniszterelnök-helyettes és kereskedelmi miniszter nyilatkozott a Bloombergnek adott interjújában.
Nem engedjük meg, hogy gyártóinkat eltiltsák a kereskedéstől
– mondta a kazah kormány tagja. Elmondása szerint országa nem hajt fejet az oroszellenes szankcióknak, amelyek Kazahsztánnak is ártanak. A közép-ázsiai ország emellett Iránnal és Kínával való kereskedelmi kapcsolatait is szeretné elmélyíteni.
Jelenleg a Kaszpi-tengeren délre vezető kereskedelmi útvonalat szeretne kialakítani, ehhez kér engedélyt a Nyugattól, ám egyelőre hiába. Az útvonal kialakítása érdekében tavaly 106 áru exportját tiltották meg Oroszországba, többek között az drónalkatrészekét is.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is! Jó pihenést kívánunk!
Pénteken a román rendőrség a magyar–ukrán határ közelében fekvő romániai Szatmár megyében házkutatási akciót indított ukrán állampolgárok ellen, akik állítólag illegálisan lépték át a határt – írja az Ukrajinszka Pravda.
A román határrendőrség jelentése szerint 13:30 körül három személy lépett be az országba. Állítólag egy olyan csoport tagjairól van szó, amelyik ezt megelőzően megtámadta az ukrán határőrséget.
Az esetet az ukrán határőrök jelentették a román kollégáiknak.
Állítólag a támadóknál katonai fegyverek és gránátok voltak. A PresaSM szerint a fegyvereket az ukrán határőröktől vehették el.
A szatmári rendőrség keresőjárőröket és egy helikoptert is bevetett a szökevények felkutatására. Több csoport ment Tarna Mare (Nagytarna) és Halmeu (Halmi) települések környékére, a határhoz közeli utcákat pedig rendőrök zárták le.
A PresaSM szerint azonban csak két ukrán állampolgár lépett Románia területére, nem pedig három, ahogyan arról korábban beszámoltak. A lap arról írt, hogy egyikük megmutatta a rendfenntartóknak azt a helyet a határ közelében, ahol a fegyverét hagyta.
Egyelőre nem tudni, hogy az ukránok miért támadtak a határőrökre, és miért menekültek Romániába. De állítólag „politikai menedékjogot” kértek a román hatóságoktól.
Az ukrán csapatok a Kurszki területen újabb előrenyomulást hajtottak végre egyes területeken 1-3 kilométeres körzetekben – írja az Ukrajinszka Pravda.
A csapatok folytatják a harcot. Egyes területeken 1-3 kilométeres előrenyomulást hajtottak végre az ellenséggel szemben. A harcok az egész frontvonalon folytatódnak. Általánosságban elmondható, hogy a helyzet ellenőrzés alatt van
– mondta Olekszandr Szirszkij, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka.
A cserealapról kérdezve Szirszkij elmondta, hogy „jelenleg Mala Loknja térségében folynak harcok. „Remélem, hogy sok foglyot ejtenek ott” – tette hozzá Szirszkij.
Azt is elmondta, hogy Moszkaljev vezérőrnagy már elfoglalta helyét a Kurszki terület parancsnokságának élén.
Az Egyesült Államok a hírek szerint a következő napokban további biztonsági segélyt jelenthet be Ukrajnának, miután Kijev tájékoztatta nemzetközi partnerét arról, hogy mire van szüksége a harctéren – írja a BBC.
John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője az amerikai médiának azt nyilatkozta, hogy a bejelentésre hamarosan sor kerül, de részleteket nem árult el.
Közben Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok közölte, hogy tájékoztatta Charles Brownt, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökét az Oroszországgal kialakult helyzetről. A főparancsnok arról számolt be, hogy tájékoztatta amerikai kollégáját a műveleti és stratégiai helyzetben bekövetkezett változásokról, és megvitatta az ukrán erők jelenlegi és legkritikusabb fegyver- és haditechnikai szükségleteit.
Hollandia Ukrajna iránti változatlan elkötelezettségét hangoztatta pénteken Dick Schoof miniszterelnök, és kijelentette, hogy kormánya az Északi Áramlat-1 és Északi Áramlat-2 gázvezeték felrobbantásával kapcsolatban megvárja a német hatóságok vizsgálatának eredményeit – jelentette az MTI.
Nagyon fontos, hogy véget vessünk Oroszország Ukrajna elleni támadásainak, ez Európa és Hollandia érdeke is. Az Ukrajna iránti támogatás ebben az összefüggésben értendő
– fejtette ki a kormányfő a hágai kabinetülést követő sajtótájékoztatóján a témáról feltett kérdésre válaszolva.
Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter szintén nem kívánta kommentálni azon állításokat, amelyek szerint Ukrajnának is köze lehet a gázvezetékek felrobbantásához. „Úgy gondolom, ki kell állnunk Ukrajna támogatása mellett” – fogalmazott, gondolatához csatlakozott Caspar Veldkamp külügyminiszter is.
Augusztus 16-án Ukrajna vadászgépei lelőttek két orosz rakétát a Dnyipropetrovszki régió felett – közölte Szerhij Liszak, a térség regionális katonai igazgatásának vezetője Telegram-oldalán.
A Dnyipropetrovszki körzetben több tűz is keletkezett a rakétatámadások következtében. Senki sem halt vagy sérült meg. Nikopol régiót tüzérségi lövések és kamikaze dróntámadások érték. Megsérült az infrastruktúra, 5 magánház, 2 melléképület és egy autó. Senki sem sebesült meg
– közölte az ukrán vezető a közösségi oldalán.
Műveleti információkat közölt a péntek délután 4 óráig kialakult harctéri helyzetről Ukrajna Fegyveres Erőinek vezérkara a közösségi oldalán. A fronton 75-re nőtt a harci összecsapások száma, a jelentés szerint Pokrovszk környékén a leghevesebbek a harcok.
A védelmi erők továbbra is határozottan lépnek fel az ellenség azon kísérleteivel szemben, hogy mélyen Ukrajna területére nyomuljanak. Az orosz megszállók továbbra is igyekeznek kihasználni az emberfölényüket és a légi támogatást
– olvasható a vezérkar Facebook-bejegyzésében.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy péntekre virradóan az Ukrán Fegyveres Erők 12 ATACMS rakétával támadták meg az illegálisan épített krími hidat – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az orosz védelmi minisztérium állítása szerint állítólag valamennyi rakétát lelőtték, azonban a tárca hagyományosan nem szolgáltat erre vonatkozóan semmilyen bizonyítékot.
Oroszország azután épített illegálisan hídat a Kercsi-szoroson, hogy 2014-ben elfoglalta a nemzetközi jog szerint Ukrajnához tartozó Krím félszigetet. A krími híd egy kétirányú – közűti és vasúti – átkelő, amely összeköti a Krímet Oroszországgal.
Ukrajnában a hidat rendkívül nagy gyűlölet övezi, mivel a Krím annektálásának és az orosz megszállás jelképeként tekintenek rá. Az ukrán vezetés kijelentette, hogy legitim támadási célpontként tekint a hídra. Korábban két sikeres támadást is végrehajtottak ellene, az egyiket 2022. október 8-án, a másikat pedig 2023. július 17-én.
A TED konferenciasorozat amerikai központja megtagadta az ukrán fegyveres erők egyik katonája által 2023 őszén tartott egyik eseményen elmondott beszéd közzétételét, ezért az Ukrán Katolikus Egyetem (UCU) felmondja az együttműködést – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda hírportálhoz tartozó Life Pravda.
A konferenciasorozat szervezői döntésüket azzal indokolták, hogy semlegesek kívánnak maradni, és elhatárolódnak attól, hogy Makszim Oszadcsuk ukrán katonatiszt, történész és az egyetem végzős hallgatója beszédében „lázító »mi ellenük« kijelentéseket” tett az ukrajnai háborúról, tézisként fogalmazta meg például, hogy „az oroszok megpróbálják kisajátítani a német fasizmus feletti közös győzelmet, mint nagy eseményüket” és „lopnak, mint mindig mindent”, hozzátéve, hogy „nincs semmi újdonság, az oroszok azok oroszok”.
„Léteznek platformok az ilyen gondolatok bemutatására, de fenn kell tartanunk azt az elvet, hogy a TEDx színpada nem a polarizáló vagy más módon provokatív viták helyszíne, amelyek a konfliktust egy ország számára »lehetőségként« mutatják be, miközben egy másik ország egész népét kritizálják” – közölte a TED központja.
A katonatiszt szóban forgó, A háború mint válság, a háború mint lehetőség című előadását a YouTube-ra is feltöltötték.
Néhány nappal ezelőtt az ukrán katonák a kurszki offenzíva kiterjesztésével párhuzamosan betörtek a Belgorodi területre, de erős orosz ellenállásba ütköztek – írja a The Washington Post.
A lap újságírói három sebesült ukrán katonával, köztük egy parancsnokkal beszéltek, akik páncélozott személyszállító járműveken lépték át az orosz határt Kolotilivka falunál.
A katonák szerint a belgorodi orosz csapatok felkészültnek tűntek az érkezésükre, ellentétben az ukrán egységek gyors előrenyomulásával Kurszkon keresztül. Bár egy részük visszavonult, a területet páncéltörő akadályokkal, például »sárkányfogakkal« erősítették meg, és erősen aláaknázták. Az ukránok szinte azonnal intenzív tüzérségi, drón- és bombatűz alá kerültek
– közölte a lap.
A katonák arról számoltak be, hogy az ukrán erők mintegy 10 kilométert haladtak előre, elfoglalva az orosz csapatok elhagyott állásait. A harcok azonban továbbra is hevesek maradtak. „Az egész csoportunk megsebesült aznap, amikor megérkeztünk” – mondta egyikük. Hozzátette azt is, hogy sok ukrán katona gránátsokkot kapott vagy súlyosan megsebesült, míg mások meghaltak, és hátra kellett hagyni őket.
A tüzérségi támadás olyan intenzív maradt, hogy a túlélők napokig orosz lövészárkokban voltak kénytelenek bujkálni, amíg csütörtökön kora reggel megérkezett egy páncélozott személyszállító jármű, hogy orvosi ellátásra evakuálja őket. A The Washington Post szerint néhányan közülük többször is megsebesültek, amíg a segítségre vártak.
Nyikolaj Patrusev, Oroszország Tengerészeti Tanácsának elnöke és Vlagyimir Putyin orosz elnök tanácsadója az Izvesztyija című orosz lapnak adott, pénteken megjelent interjújában azt mondta, hogy a nyugati országok „fegyverekkel pumpálták a bűnöző juntát”, valamint hírszerzési információkkal látták el és „irányították a tevékenységét”.
A Kurszki régióban a NATO és a nyugati különleges szolgálatok részvételével tervezik a műveleteket. Ezt a bűnös akciót a neonáci kijevi rezsim közelgő összeomlásának előérzete okozza. Az amerikai vezetés kijelentései arról, hogy nem vesz részt az ukrán bűnökben a Kurszki régióban, nem felelnek meg a valóságnak. Az Egyesült Államok rendszeresen mást mond és mást tesz. Közreműködésük és közvetlen támogatásuk nélkül Kijev nem kockáztatta volna meg, hogy orosz területre lépjen
– jelentette ki Patrusev.
Ahogyan arról az Index is beszámolt, a váratlan háborús fordulat augusztus 6-án bontakozott ki, amikor az ukrán csapatok átlépték Oroszország nyugati határát, jelentős sikereket elérve a Kurszki régióban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök „komoly dilemmával néz szembe” − Oroszország újabb mozgósítás nélkül nem fog kivonulni Ukrajnából, a mozgósítás pedig pillanatnyi megoldást adhat, de hosszú távon teljes kudarc – írta meg az Unian.
Az orosz elnök ez év tavaszán kénytelen volt újra mozgósítani, azonban ezt több okból sem meri bejelenteni, osztotta meg véleményét Alekszandr Kovalenko, az Információs Ellenállás csoport katonai-politikai megfigyelője Telegram-csatornáján. Elmondása szerint „először is, a diktátor tökéletesen megérti a különbséget egy orosz, aki szabad akaratából pénzért megy ukrán állampolgárokat gyilkolni, és egy megszálló között, akit erőszakkal hadba küldenek”.
„Egy erőszakkal hadba küldött ember az első adandó alkalommal megadja magát. Az elmúlt napok legszembetűnőbb példái a Kurszki régió katonái. Az elmúlt hetek harcai közben közel 2 ezer foglyot fogtak el! Képzeljünk el egy 300 ezres kényszerű mozgósítást Oroszországban, és ha tíz százalékuk megadja magát, ez egy cserealap és katasztrófa a rezsim számára!” − hangsúlyozta a szakértő.
Kovalenko hozzátette, hogy a második ok, amiért Putyin nem jelenti be a mozgósítást, az az, hogy az orosz megszálló hadsereg egységeiben a felszereléshiány 60-70 százalék között mozog. „És ha van mondjuk plusz 300 ezer ember, akkor honnan lesz felszerelésük, hogy nem lesznek képesek harci küldetéseket végrehajtani vagy teljesíteni, és még többen halnak meg, és még többen megadják magukat?” − magyarázta az elemző.
Kazahsztán nem követi „vakon” az Oroszország elleni szankciókat – erről Szerik Zsumangarin kazah miniszterelnök-helyettes és kereskedelmi miniszter nyilatkozott a Bloombergnek adott interjújában.
Nem engedjük meg, hogy gyártóinkat eltiltsák a kereskedéstől
– mondta a kazah kormány tagja. Elmondása szerint országa nem hajt fejet az oroszellenes szankcióknak, amelyek Kazahsztánnak is ártanak. A közép-ázsiai ország emellett Iránnal és Kínával való kereskedelmi kapcsolatait is szeretné elmélyíteni.
Jelenleg a Kaszpi-tengeren délre vezető kereskedelmi útvonalat szeretne kialakítani, ehhez kér engedélyt a Nyugattól, ám egyelőre hiába. Az útvonal kialakítása érdekében tavaly 106 áru exportját tiltották meg Oroszországba, többek között az drónalkatrészekét is.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) őrizetbe vette Szergej Ruszint, a kijevi régió Boriszpili toborzóközpontjának vezetőjét, amelyről a helyi védelmi minisztérium számolt be.
A tájékoztatás szerint a komisszár megsértette a Büntető törvénykönyv ukrán fegyveres erőkkel szembeni ellenállásról és befolyással való visszaélésről szóló szakaszait. A Borszipili Városi Tanács volt titkára azt mondta, hogy fegyvereket és több tízezer dollárt koboztak el Ruszintól. A parancsnok mellett több katonai biztost is őrizetbe vettek hasonló vádakkal – írja a Strana.
A Wall Street Journal készített interjút az Ukrán Fegyveres Erők 21. zászlóaljának parancsnokával, aki szerint nincs elég ember, hogy a sereg megfelelően végezze a munkáját a kurszki támadás óta.
Az ukrán katonaság vezetése a keleti frontról csoportosított át erőket ahhoz, hogy ellentámadást indítsanak Oroszország ellen, ám ez rontotta az ukrán erők helyzetét Donbaszban, ahol eddig sem álltak jól. A nyilatkozó parancsnok elmondása szerint a zászlóalj veszteségeinek csak 20 százalékát pótolják a mozgósítások, emellett a katonák nagyon fáradtak. Az emberállomány mellett más vezetők a lőszerhiányra is panaszkodtak.
Az emberhiány olyan súlyos, hogy az ukrán hadsereg a keleti fronton kénytelen logisztikai személyzetet küldeni a lövészárkokba. „Ahova öt-hat ember kéne, ott kettő-három van” – olvasható a Stranán.
Az orosz hatóságok nemkívánatosnak nyilvánították pénteken a Békés Oroszország Képviselői elnevezésű, németországi alapítású, független helyhatósági képviselőkből alakult egyesületet, amely elítéli a Kreml Ukrajna elleni háborúját – számolt be az MTI.
Az egyesületet 2023 októberében, az Ukrajna ellen indított háború elleni tiltakozásként alapították orosz regionális és települési önkormányzati képviselők, akik közül sokan időközben száműzetésbe vonultak. Első kongresszusukat Berlinben tartották. A szervezet honlapja szerint az egyesületnek 74 tagja van.
Az orosz főügyészség közleménye az egyesület tagjait „oroszellenességgel” vádolta, továbbá azzal, hogy „félrevezető információkat terjesztenek orosz állami szervek tevékenységéről, és szélsőséges szervezeteket támogatnak”.
A Békés Oroszország Képviselői a honlapjukon hangsúlyozták, hogy
bűnösnek tartják Vlagyimir Putyin rezsimjét, és elítélik Oroszország Ukrajna elleni katonai agresszióját, továbbá kiállnak az orosz demokrácia és a hatalom decentralizációja mellett.
Oroszországban a nemkívánatosnak nyilvánított csoportok, köztük médiumok, emberi jogi szerezetek működése gyakorlatilag be van tiltva.
Az Oroszország Szabadsága Légió Ukrajna oldalán harcoló önkéntesei megadásra szólítják fel az orosz hadsereg tagjait, valamint lehetőséget kínálnak nekik arra, hogy átálljanak az Ukrán Fegyveres Erők oldalára.
A Telegramon szólították fel az orosz katonákat, hogy önként adják meg magukat, és küzdjenek Oroszország normális jövőjéért a légióban harcolva.
Az Oroszország Szabadsága mindenkit befogad, aki kész fegyvert fordítani a Kremlre – írja az Ukrajinszka Pravda.
Augusztus 16-án lép hatályba Ukrajnában az orvosi kannabisz legalizálásáról szóló törvény, számolt be az egészségügyi minisztérium közleménye alapján a Sztrana.
Mostantól engedélyezett a kannabisznövények forgalmazása orvosi, ipari célokra, tudományos és tudományos-technikai tevékenységekre. A kannabisz, annak gyantája, kivonatai és tinktúrái kikerülnek a különösen veszélyes anyagok listájáról. Ezeket a közönséges gyógyszertárakban receptre lehet megvásárolni.
Az ilyen marihuána tetrahidrokannabinol- (pszichotróp anyag) tartalma nem haladhatja meg a 0,3 százalékot.
Az orvosi kannabisz termesztésére vonatkozó engedélyezési feltételeket már kidolgozták, de a miniszteri kabinetnek még jóvá kell hagynia. Az orvosi „füvet” minősített magokból lehet termeszteni 24 órás videófelügyelet mellett, a rendőrség szabad hozzáférésével.
A gyógyszer forgalmát egy ősszel induló elektronikus rendszer fogja ellenőrizni.
A szabadidős célú kannabisz (normál fű) továbbra is tilalom alatt áll Ukrajnában.
A Rosszija–1 tévécsatornának adott interjújában Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök arról beszélt, hogy a Nyugat azért támogatja Kijevet Oroszországgal szemben, mert azt akarják, hogy Ukrajnával elpusztítsák egymást. Emellett arról beszélt, hogy csak „magas rangú amerikai származású emberek miatt” tart még az orosz invázió.
Lukasenka ismét kijelentette, hogyha valaki megsérti Belarusz határait, akkor kénytelenek lesznek visszavágni – ahogy pénteken már említette, akár atommal. Szerinte az ukrán hadseregnek konkrét tervei vannak Minszk megtámadására. Kijev egyelőre nem reagált a kijelentésekre.
A belorusz államfő Volodimir Zelenszkij azon bejelentésére reagált, amelyben Szudzsa elfoglalásáról számolt be. Az ukrán elnök nyilatkozata alapján a fegyveresek már 35 kilométerre nyomultak be Oroszország területére a múlt heti kurszki betörést követően. Emellett 100 orosz katonát is elfogtak az elmúlt napokban. Moszkva a határ védelmének megerősítéséről beszélt, amelyhez létrehozták a Határvidék Biztonsági Koordinációs Tanácsot is.
„Őrültek” – mondta Aljakszandr Lukasenka belorusz államfő a Rosszija–1 csatornának adott interjújában arra reagálva, hogy Litvánia kitiltotta a belorusz rendszámmal rendelkező autókat az országból.
A helyükben nem kommentálnék sok Litvániát érintő kérdést, mert nem tudják, mit csinálnak. Igazi őrültek, nincs mást mondani róluk. Ha lennének ott felelős politikusok, lehetne tárgyalni a döntésükről, meg lehetne vitatni a politikájukat. De ott olyanok nincsenek
– idézte a Belta állami ügynökség Lukasenka szavait. Szerinte viszont pozitívum is van a tiltásban, ugyanis az orosz és belorusz állampolgárok legalább nem külföldre viszik a pénzüket.
Az államfő ezután arról beszélt, hogy bármit is mondanak Litvániára, a litván állampolgárok szorgalmas emberek, akik értékelik azt, amit a Szovjetunió alatt kaptak. „Rádiókat, autókat és egyéb termékeket gyártottak a szovjet korszakban. Viszont ha most »litván« áruról beszélünk, az azt jelenti, hogy német építésű gyárakban készültek” – olvasható a Ria Novosztyin.
Szerinte nem kell foglalkozni a litván őrültekkel, akik csupán a Nyugat és az Európai Unió szatellitállamát irányítják. A balti ország augusztus 16-tól minden Belaruszban bejegyzett autóra beutazási tilalmat rendelt el. A tiltás az autóra vonatkozik, független attól, hogy milyen állampolgárságú a tulajdonos vagy a sofőr.
Herszon térségében az orosz bombázás következtében egy lakos meghalt, öten megsebesültek, köztük egy gyermek, és találat érte a humanitárius központot – közölte péntek reggel Alekszandr Prokudin, a regionális katonai közigazgatás vezetője.
„Az elmúlt 24 órában az oroszok tűz és bombázás alá vettek 25 települést és Herszon városát” – tájékoztatott Telegram-csatornáján.
Az orosz hadsereg csapást mért a kritikus és közlekedési infrastruktúrára, egy humanitárius központra, egy magánvállalkozásra, a térség településeinek lakónegyedeire, különösen 10 magánházra, továbbá megrongáltak egy gázvezetéket, egy gazdasági épületet, egy garázst és személygépkocsikat is – közölte az Interfax.
Az amerikaiak csaknem 90 százaléka az Egyesült Államok ellenségének tekinti Oroszországot – jelentette ki Alekszandr Zimovszkij orosz katonai tudósító Telegram-csatornáján. Véleménye szerint ilyen közhangulat mellett valószínűleg hamarosan aktuálissá válik az amerikai taktikai atomfegyverek Ukrajnának való átadásának kérdése orosz területre való csapásengedéllyel.
Sztanijszlav Krapivnik katonai szakértő, az amerikai hadsereg volt tisztje szerint bármilyen, taktikai atomfegyverrel végrehajtott csapás orosz területre nagyon gyorsan az Egyesült Államok és az európai NATO-országok megtorló atomcsapásához vezet.
„Ez egyáltalán nem lenne kérdéses. Az akcióra adott válasz azonnali lesz az Egyesült Államok ezt tökéletesen megérti, és nincs is rá szükségük” – mondta Krapivnik.
Krapivnik hozzátette, nem mondanám, hogy Oroszországot az amerikaiak 90 százaléka gyűlöli, talán 55-60 százalék körül lehet a szám. Nagyon alaposan meg kell nézni minden szociológiai felmérést. Minden attól függ, hogy kik és hogyan gondolják ezeket az eredményeket – írja az mk.ru.
Létrejött a Határvidék Biztonsági Koordinációs Tanács, amelynek első ülését Andrej Beluszov orosz védelmi miniszter vezette.
Parancsomra az orosz védelmi minisztériumban létrejött a Belgorod, Brjanszk és Kurszk melletti határ menti területek katonai biztonságával foglalkozó Koordinációs Tanács. Célja a csapatok átfogó támogatásának javítása, az államhatár fedezése, a régiók területének és lakosságának védelme
– mondta Beluszov.
A tanács legfontosabb feladatai között az orosz csapatok fegyverekkel és felszereléssel való hatékony ellátása, az említett területek ellátása, katonai egészségügyi támogatás, a polgári hatóságok lakosságevakuálásában való segítése, valamint a támadásokról való tájékoztatás lesz. Az új testület viszont nem veszi át a csapatok akcióinak irányítását, az továbbra is az északi csoport parancsnokságának feladata marad.
A tanácsban az illetékes védelmiminiszter-helyettesek, a katonai igazgatási szervek vezetői, a vezérkar képviselői, valamint a belgorodi, brjanszki és kurszki régiók vezetői kapnak helyet, akik hetente legalább egyszer ülésezni fognak – írja a Ria.
A belorusz elnök, Aljakszandr Lukasenka egy, a Rosszija–1 csatornának adott interjúban kijelentette, hogy nem akar háborút a NATO-val, de ha muszáj lépnie, lépni fog.
Nem akarunk eszkalációt, és nem akarunk háborút az egész NATO ellen. De ha ők teszik meg, akkor nem lesz más választásunk, és nem lesznek »vörös vonalak«
– mondta az államfő. Hangsúlyozta, hogy amint rálépnek a „vörös vonalra”, vagyis az államhatárra, muszáj lesz válaszolniuk.
A Belaruszba telepített orosz atomfegyverek bevetéséről annyit mondott, hogy országa és Oroszország körül már megnyomták a „piros gombokat”, nekik már csak a „legvörösebb” maradt – amely a Ria szerint a rakéták indítását jelenti – írja a Ria.
Lukasenka azt mondta, hogy az atomfegyverek addig nem lesznek bevetve, ameddig a NATO nem lépi át az államhatárt. „Ez a mi uniós államunk határa” – zárta az interjút.
Volodimir Zelenszkij elnök esti beszédében sürgette azoknak a törvényjavaslatoknak az elfogadását, amelyek célja az állami kitüntetések megvonása Oroszország támogatóitól.
Az Ukrajna Hőse címet 1998 augusztusában hozta létre Leonyid Kucsma akkori elnök. Két évvel később pedig a Verhovna Rada megfelelő törvénnyel normalizálta a legmagasabbnak számító állami kitüntetés odaítélését.
A státusz mellett bizonyos előnyök is járnak. Ezek lehetnek például havi kifizetések, nyugdíj-kiegészítések, ingyenes és soron kívüli orvosi ellátás vagy a közüzemi számlák fizetése alóli mentesség. A jogszabály még a „hős” lakásának ingyenes javítási lehetőségéről is rendelkezik.
Az Ukrajna Hőse címet a csernobili baleset felszámolóinak is megítélték.
A hivatalban lévő elnök, Volodimir Zelenszkij, idén július közepéig már 469 állampolgárnak ítélte oda ezt a státuszt, ezzel ő a rekordtartó az eddigi elnökök között. Többségük ukrán katona, aki a teljes orosz invázió idején hősiességet tanúsított.
A címet azonban nem mindig azok kapták, akik valóban megérdemelték volna – véli az ukrán elnök, aki szerint korábban a más kormányokhoz közel álló személyek vagy különböző üzletemberek kapták.
Az állami kitüntetést többek között olyan személyek is megkapták, akiket később hazaárulással vádoltak, és olyan politikusok, akik Oroszországba menekültek, és ott vállaltak politikai szerepet – írja az RBC.
Miután 2022-ben megkezdődött Oroszország teljes körű inváziója Ukrajna ellen, az ukrán hatóságok fontolóra vették a Római Statútum ratifikálását, de csak a háború befejezése után, ami az ország teljes körű csatlakozását jelenti a Nemzetközi Büntetőbírósághoz (NBB).
A törvénytervezet azonban tartalmaz egy záradékot, amely szerint Ukrajna nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát állampolgárai felett a Római Statútum 8. cikke szerinti bűncselekmények miatt. Ukrajna azonban már engedélyezte, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság a területén elkövetett bűncselekményeket kivizsgálja, ami de facto elismeri a testület joghatóságát.
2023. március 17-én az NBB elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova, a gyermekek jogaiért felelős orosz elnöki biztos ellen, a legalább több tízezer ukrán gyermek Oroszországba és az oroszok által megszállt területekre történő kényszertoloncolását állítólagosan felügyelő orosz tisztviselő ellen – írja a Kyivindependent.
Az ukrán különleges műveleti erők új trükköt kezdtek alkalmazni a kurszki területen – írja a Moszkovszkij Komszomolec orosz portál, felhívva a figyelmet az új cselre, amelyet Ukrajna harcosai a ruhájukon vetnek be az oroszországi műveleteik során.
Képek és videók tanúsága szerint az ukrán katonák az oroszok azonosító jelét, az egyenruha ujján elhelyezett piros karszalagot használják a hátországban történő rajtaütésekhez.
Az orosz hírportál Mihail Ignatov orosz kriminalistát is idézte, aki hangsúlyozta az ukrán „kémek” leleplezésének és az orosz polgárok elővigyázatosságának fontosságát.
Az orosz csapatok fokozták aktivitásukat a Herszon területen található Krinki falu közelében, ami arra késztette az ukrán erőket, hogy új pozíciókat keressenek – közölte Dmitro Lehovij, az ukrán Tavria haderőcsoport szóvivője augusztus 15-én. A kis Krinki falu az oroszok által irányított Herszon terület Dnyipro hídfőjének egyik kulcsfontosságú települése. A háború kitörése előtt kevesebb mint ezer ember élt ott.
Dmitro Lehovij hozzátette, ha az orosz csapatok tüzérséget használnak, és a forróságban drónokról gyújtóbombákat dobnak le, tüzek törnek ki. Ez megnehezíti az állások megtartását, és az ukrán erőknek át kell települniük. Ugyanakkor nem látja jelét annak, hogy az orosz offenzívához támadó erők alakulnának. A pozíciós harcok folytatódnak Herszon és Zaporizzsja megyékben, ahol az ukrán Tavria csoport található.
A faluért hónapok óta heves harcok folytak. Februárban Ukrajna szerint az orosz csapatok páncélozott járművek nélkül, „emberi hullámban” támadtak, hogy megpróbálják visszafoglalni a falut – írja a Kyivindependent.
A Moszkovszkij Komszomolec arról írt cikkében, hogy a The Wall Street Journal (WSJ) csütörtöki írása – amely szerint Ukrajna hajtotta végre az Északi Áramlat vezeték felrobbantását – elsősorban Valerij Zaluzsnijra, a hadsereg korábbi főparancsnokára nézve lehet problémás, akit sokan Volodimir Zelenszkij lehetséges politikai riválisának tartanak.
A WSJ cikke szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök eredetileg jóváhagyta az Északi Áramlat felrobbantásáról szóló tervet, de később az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) tudomást szerzett az akcióról. Az ukrán elnök ekkor visszakozott, ám az akciót Valerij Zaluzsnij mégis végrehajtotta.
Az orosz lap azt írta: szerintük egyértelmű, hogy valójában Joe Biden kormánya áll a vezeték felrobbantása mögött, de a megfelelő bűnbakot még nem sikerült megtalálniuk, miközben meg kell magyarázni Olaf Scholz német kancellárnak és a német lakosságnak, hogy „a német gazdaságnak miért kell meghalnia” az energiaszállítások leállása miatt. Szerintük itt jön a képbe Zaluzsnij, aki időközben londoni nagykövetté avanzsált, de korábban lehetett hallani arról is, hogy pártot alapíthat és Zelenszkij kihívója lehet.
Az emberiség igazságos hőse, Biden azonnal felvette a kapcsolatot Zelenszkijjel, és kitisztította a fejét. Zelenszkij rájött a hibájára, megbánta és továbbította a helyes parancsot Zaluzsnijnak – hogy álljon le. De ez az engedetlen gazember nem volt hajlandó engedelmeskedni, és terrorista műveletet hajtott végre, amellyel tízmillióknak okozott károkat
– írta az orosz lap, amely szerint a WSJ által közölt információkkal lehet összefüggésben még az is, hogy nem sokkal korábban Németországban elfogatóparancsot adtak ki egy ukrán búvár ellen az ügyben.
Németország újabb katonai segélycsomag átadását jelentette be Ukrajnának – számolt be róla az RBC Ukraine ukrán hírügynökség csütörtökön. A hírt Christian Freuding német vezérőrnagy közölte a német fegyveres erők YouTube-csatornáján közzétett műsorban.
A német katonai vezető elmondása szerint Ukrajna 2024 decemberéig Iris-T rövid és közepes hatótávolságú légvédelmi rendszereket, valamint Leopard harckocsikat is kap.
Németország segélycsomagjának részét képezi:
Németország legutóbb idén június elején utalt ki támogatást Ukrajnának, amely szintén IRIS-T légvédelmi rendszereket, Himars többszörös rakétavetőket és Leopard 1 harckocsikat tartalmazott.