Hollandia az Észak-atlanti Szövetség égisze alatt szeptember 20-ig tartó gyakorlatot tart a drónok elleni rendszerek tesztelésére, ez az első alkalom, hogy Ukrajna részt vesz a gyakorlaton – közölte csütörtökön a NATO sajtószolgálata.
A NATO 19 tagállamából és három partnerországból több mint 450 fő vett részt a NATO pilóta nélküli légi járművek elleni technikai átjárhatósági gyakorlatán (C-UAS TIE), amely évente kerül megrendezésre – közölte a szervezet.
Több mint 60, drónok elleni rendszert és technológiát, például érzékelőket, drónok elleni rendszereket, zavaró eszközöket és kiberelhárítókat teszteltek élesben
– fogalmazott a védelmi szövetség, hozzátéve, hogy Ukrajna közvetlen részvétele a gyakorlaton része a NATO–Ukrajna innovációs együttműködési ütemtervnek, amelyet a felek a 2024 júliusában Washingtonban tartott csúcstalálkozón hagytak jóvá.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is! Jó pihenést kívánunk!
A Moscow Times cikke szerint Oroszország Ukrajna elleni inváziója óta több mint 70 ezer támadó vesztette életét. Az orosz lap a BBC és a Mediazona értesüléseire, valamint hivatalos jelentésekre és újságcikkekre alapozta a számot.
Elmondásuk szerint az elesettek demográfiája is változik: ötből mindössze egy katona hivatásos, a halottak fele pedig a háború után került a sereghez. 2022-ben az orosz katonák átlagéletkora 21 év volt,
ez két évvel később már inkább 40, 50 és 60 évre nőtt, akiknél általában az alapkiképzés a legmagasabb szint, különleges harctéri képességeket pedig nem is sajátítanak el.
Emellett 2023 októbere óta stabilan nő az orosz halottak száma – ekkor indította újra a Kreml Avgyivijvka elleni ostromát. A BBC elmondása szerint az ő számításaik nagyjából 45-65 százalékát fedik le a valódi adatoknak, így akár százezer feletti is lehet az orosz veszteségek száma. Emellett az adatok között nem szerepel a Luhanszki és Donyecki Köztársaságok elesett katonáinak száma, amit a lapok nagyjából 21 és 23 ezer körülire tesznek.
A hivatalos orosz számok ennél jóval alacsonyabbak, a védelmi minisztérium 2022 szeptemberében frissítette utoljára adatait, ekkor hatezret mutatott a számláló.
A Zaporizzsjai területen megrongálódott egy állomás, amely az atomerőművet látja el árammal – jelentette az erőmű, a ZNPP távirati csatornája.
„Egy ukrán dróncsapás megrongált egy transzformátort amely a ZNPP közvetlen közelében található” – közölték. Megjegyezték, hogy az alállomás részt vesz az erőmű infrastrukturális létesítményeinek áramellátásában, és hogy „az ellene irányuló támadás potenciális veszélyt jelent az atomerőmű biztonságára” – írja az Interfax.
Az orosz irányítás alatt lévő ZNPP képviselői leszögezték: most, hogy bevezették az erőmű infrastruktúrájának áramellátását biztosító tartalékrendszert, a személyzet minden intézkedést megtett a létesítmény biztonságos működésének biztosítása érdekében. „Minden biztonsági paraméter ellenőrzés alatt áll. A sugárzási háttér az erőmű területén és a megfigyelési zónában normális, nem haladja meg a természetes értékeket” – hangsúlyozták az erőmű üzemeltetői.
Az ausztrál kormány Joe Biden amerikai elnök közbenjárásával azon a terven dolgozik, hogy az Egyesült Államokban gyártott Abrams M1A1 harckocsikat küldjenek Ukrajnába, ezzel segítve őket az Oroszország elleni védekezésben. Richard Marles védelmi miniszter szerint azonban több lehetőségről is egyeztettek az ukrán kormánnyal.
Az ügy előzménye, hogy
Júliusban Ausztrália 59 tankot selejtezett le, amelyeket sosem vetettek be háborúban, és azóta újabb modellek érkeztek a helyükre.
A 2004-es harckocsikat 550 millió dollárért vették az Egyesült Államoktól. Michael Shoebridge, az ausztrál védelmi minisztérium egykori tisztviselője szerint a tankok „még mindig jó állapotban vannak. Az ukránok nemzetük túléléséért vívnak háborút, ezért mihamarabb át kell adnunk nekik a harckocsikat.”
Egyelőre azt vizsgálják, hogyan tudnának megfelelni a tankszállítmányok az Egyesült Államok védelmi exportszabályozásának – annak ellenére, hogy Canberra nemrég kizárta a fegyverek átadását Kijevnek.
Az ügyhöz hozzátartozik az is, hogy Ukrajna nemrég hivatalos kéréssel fordult Ausztráliához, csatlakozzon a számára tankokat biztosító Egyesült Államokhoz, Nagy-Britanniához, Lengyelországhoz és Németországhoz – írja az Ukrajinszka Pravda.
Oroszország vádat emelt négy, a megszállt Ukrajnában szolgáló katonája ellen, amiért halálra kínoztak egy orosz fogságba esett, Donyeckben élő amerikai állampolgárt, aki 2014 óta a Moszkva-barát erők oldalán harcolt.
Ritka eset, hogy Oroszország bűncselekmények elkövetésével vádolja az Ukrajnában aktív katonákat, akiket otthon dicsőítenek − írta meg a The Guardian. A hatóságok nem közölték, hogy mi motiválta a katonákat Russell Bentley megölésére, aki rendszeresen megjelent a Kreml-barát közösségimédia-csatornákon, és támogatta Moszkva teljes körű katonai offenzíváját Ukrajnában.
A „Texas” néven ismert 64 éves Bentley-t áprilisban nyilvánították halottnak a kelet-ukrajnai Donyeck városában. Felesége akkor azt mondta, hogy orosz csapatok rabolták el és ölték meg.
A norvég kormány 2030-ig meghosszabbította az Ukrajnának nyújtott éves segélyek időszakát, és évente további 475 millió dollárt (167 milliárd forint) különít el – jelentette be Jonas Gahr Store miniszterelnök.
Norvégia 2023-ban öt évre ígérte meg Ukrajna segítését, és mintegy 7,1 milliárd dollárt (2505 milliárd forint) különített el. Így a Kijevnek nyújtott támogatás teljes összege eléri a 12,8 milliárd dollárt (4522 milliárd forint). Oslo 2024-re már több mint 2 milliárd dollár (706 milliárd forint) katonai és humanitárius segélyt különített el Kijevnek – írja az Interfax.
A RIA Novosztyi információi szerint az orosz légierő egy hét alatt három ukrán vadászgépet és 305 drónt semmisített meg – közölte az orosz védelmi minisztérium.
„Az orosz légvédelmi erők légi harcokban megsemmisítették az ukrán légierő három vadászgépét: egy MiG–29-est és két Szu–27-est, továbbá 305 pilóta nélküli repülőgépet, köztük 153-at a különleges katonai művelet övezetén kívül” – áll az orosz katonai tárca közleményében.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nem fog találkozni amerikai kollégájával, Antony Blinkennel annak ellenére, hogy mindketten részt vesznek a hétvégi New York-i ENSZ-közgyűlésen – közölte Moszkva pénteken.
Természetesen nem. Miről lehetne vele beszélgetni?
– idézte az orosz állami média Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettest, amikor a vezető diplomaták esetleges találkozójáról kérdezték. Rjabkov elmondta, hogy Lavrovnak „kolosszális programja volt a New York-i találkozóra”, amelynek nem része Ukrajna.
Szergej Rjabkov szerint a találkozón részt vevő államok „mániákusan összpontosítanak” Ukrajna támogatásának témájára. Oroszország és szövetségesei meg akarják mutatni, hogy „nem ez az egyetlen téma, sőt nem is a főtéma” az ENSZ-közgyűlésen – írja a The Moscow Times.
Orosz fegyveres erők semmisítettek meg ukrán páncélozott járműveket a Kurszki terület határ menti térségében. A támadásról az orosz védelmi minisztérium számolt be – írja a TASZSZ.
Az „Északi hadseregcsoport felderítő egysége légi felderítő eszközökkel észlelte az ukrán haderő több egységnyi páncélozott járművének mozgását a Kurszki terület határ menti térségében. A kapott hírszerzési adatok elemzése után döntés született az ellenséges páncélozott járművekre való tüzelésről” – áll a jelentésben.
A kelet-ukrajnai Vuledar városában gyakorlatilag bekerítették az ukrán erőket –közölték a TASZSZ hírügynökség forrásai az orosz biztonsági erőknél.
Az utánpótlási útvonalakat elvágták, a város körüli állások túlnyomó többsége orosz készen van, beleértve a legfontosabb területeket és magaslatokat is – állították a hírügynökség forrásai. Hozzátették, hogy a városban állomásozó ukrán hadseregcsoport „most már ténylegesen be van kerítve” és „a város állandó tűz alatt áll”.
A térségben régóta zajlanak a harcok, és a környéken sok területtel kapcsolatban bizonytalan, hogy melyik fél ellenőrzése alatt van, így nehéz megmondani, hogy lehet-e szó tényleges bekerítésről Vuledar esetében. Mindemellett már hetekkel ezelőtt jelezték az ukrán oldalon is, hogy az oroszok jelentős erőfeszítéseket tesznek azért, hogy körbezárják a várost.
A londoni külügyminisztérium pénteken ismertetett összegzése szerint megközelítette a 13 milliárd fontot az Ukrajnának nyújtott brit katonai és gazdasági segélyek értéke. A tárca által összeállított részletes kimutatás szerint a háború kezdete óta Nagy-Britannia eddig 7,8 milliárd font (3670 milliárd forint) értékű katonai segítségben részesítette Ukrajnát.
A nem katonai jellegű segítségnyújtás értéke 5 milliárd font (2350 milliárd forint), vagyis Nagy-Britannia a háborúban eddig 12,8 milliárd font (több mint hatezer milliárd forint) értékben segélyezte Ukrajnát.
A brit külügyminisztérium ismertetése szerint London a 2024–2025-ös pénzügyi évben további 3 milliárd font katonai segítséget nyújt az ukrán fegyveres erőknek, és kötelezettséget vállalt arra, hogy a 2030–2031-es pénzügyi évig minden évben 3 milliárd font értékű katonai támogatást ad Ukrajnának. A tárca pénteki tájékoztatása szerint hozzávetőleg négyszáz különféle típusú katonai eszköz szerepel az Ukrajnának szállított brit hadfelszerelési csomagokban.
A legutóbbi segélyprogramot szeptember első hetében jelentette be a londoni védelmi minisztérium. A tárca közlése szerint a brit kormány 650 könnyű, több feladatra használható rakétát (Lightweight Multirole Missile, LMM) szállít Ukrajnának, és ezek előállítására 162 millió font (76 milliárd forint) értékű megbízást adott a Thales hadiipari konglomerátumnak, amely belfasti üzemében gyártja majd a fegyvereket.
A védelmi minisztérium mindemellett bejelentette, hogy a korábbi tervekkel ellentétben jövőre is folytatódik az ukrán katonák nagy-britanniai kiképzése. Az eredeti menetrend alapján a kiképzések az idén véget értek volna, de döntés született arról, hogy a program legalább 2025 végéig folytatódik. Nagy-Britanniában a háború kezdete óta eddig több mint 45 ezer ukrán katona részesült kiképzésben.
Nem mindennapi helyen tárgyal Szijjártó Péter külügyminiszter. A politikus a Facebook-oldalán adott hírt arról, hogy Mihail Albertovics Murasko oroszországi egészségügyi miniszterrel találkozott.
A tárcavezető kiemelte, hogy az árhullám miatt rendhagyó helyszínen került sor a Magyar–Orosz Gazdasági Együttműködési Bizottság ülésére, amelyet a Puskás Arénában tartottak.
Az ukrán erők 70 orosz támadó drónból 61-et, négy rakétából pedig egyet semmisítettek meg az éjszaka folyamán − közölte pénteken az ukrán légierő a The Guardian tudósítása szerint.
A légvédelmi rendszer Dnyipropetrovszk, Kijev, Vinnyica, Cserkaszi, Kirovohrad, Szumi, Poltava, Ivano-Frankivszk, Lviv, Hmelnyickij, Mikolajiv, Odesa és Herszon régiókban működött
− közölték a Telegram üzenetküldőn.
Az információt lapunk független forrásból nem tudta megerősíteni.
Az orosz katonai vezetés előre látta, hogy Ukrajna hadműveletet indíthat az oroszországi Kurszk térségében, és már hónapok óta ennek megakadályozására készült – írja a The Guardian az ukrán hadsereg által a térségben megtalált orosz dokumentumokra hivatkozva.
A lap azt írja, hogy újságírói augusztus végén találkoztak az ukrán különleges erőkkel, akik lefoglalták az orosz dokumentumokat. A kurszki régióban lévő épületekből lefoglalt dokumentumok között a belügyminisztérium, az FSZB és a hadsereg orosz dokumentumai voltak. Az újságírók megtekinthették és lefényképezhették őket. Bár a dokumentumok hitelességét nem tudták ellenőrizni, hangsúlyozták, hogy „a valódi orosz hadsereg kommunikációjának jegyeit viselik”.
Az orosz dokumentumok hónapok óta tartó figyelmeztetéseket tartalmaznak egy esetleges ukrán offenzívával kapcsolatban, és az orosz hadsereg morálja miatti aggodalomról is tanúskodnak.
A dokumentumok egy része nyomtatott parancs, amelyet különböző egységeknek küldtek, míg mások kézzel írt naplók, amelyek az egyes pozíciókban történt eseményeket és problémákat rögzítik. A legkorábbi bejegyzések 2023 végéig nyúlnak vissza, míg a legfrissebb dokumentumok mindössze hat héttel azelőttről származnak, hogy Ukrajna augusztus 6-án megindította offenzíváját a kurszki régió ellen.
Ukrajna kurszki offenzívája meglepte Kijev nyugati partnereit és az ukrán elit számos tagját, mivel nagyon kevesen vettek részt a művelet tervezésében. Az orosz katonai dokumentumok azonban hónapok óta tartalmaznak figyelmeztetéseket a térség esetleges inváziójáról és a több mint egy hónapja ukrán ellenőrzés alatt álló, 5000 lakosú Szudzsa város elfoglalására tett kísérletről
– írja a The Guardian.
Az orosz egységparancsnokokat többször is figyelmeztették az esetleges ukrán támadásra. Március közepén az orosz határ menti egységeknek parancsot adtak, hogy erősítsék meg a védelmüket, és „szervezzenek további kiképzést” egy Ukrajnából érkező, határon átnyúló támadásra való felkészülés érdekében. Június közepén már konkrétabb figyelmeztetés is érkezett az ukrán tervekről.
A lap emlékeztetett, hogy amikor augusztus 6-án megkezdődött az ukrán offenzíva, sok orosz katona elhagyta állásait, és egy héten belül Ukrajna teljesen ellenőrzése alá vonta Szudzsa városát. A The Guardian azt írja, hogy a dokumentumok betekintést nyújtanak az elmúlt egy év orosz taktikájába is.
Az Európai Bizottság kijelentette, hogy Ukrajna katonai korú férfi állampolgárait nem fogják erőszakkal kiutasítani az Európai Unió területéről – adta hírül az Ukrajinszka Pravda.
Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa egy rádióinterjúban kijelentette, hogy az EU nem alkalmazhat differenciált megközelítést azokkal az ukrán állampolgárokkal szemben, akik életkoruk, nemük és katonai szolgálatuk alapján kértek ideiglenes védelmet Európában.
„Az ideiglenes védelemről szóló irányelv értelmében ez nem lehetséges” – mondta Johansson, hozzátéve, hogy senkit sem fognak erőszakkal kiutasítani az EU-ból.
Támogatni fogjuk azokat, akik vissza akarnak térni Ukrajnába, és megvitatjuk az ukrán hatóságokkal és az ukrán kormánnyal, hogy ezt a lehető legjobb módon tegyük. Senkit sem fogunk kidobni az EU-ból
– hangsúlyozta.
A BBC által elemzett adatok szerint az orosz hadseregben harcoló több mint 70 ezer ember már biztosan meghalt Ukrajnában.
Most először az önkéntesek − a háború kezdete után a fegyveres erőkhöz csatlakozott civilek − teszik ki a harctéren elesettek legmagasabb számát azóta, hogy Oroszország 2022-ben megkezdte teljes körű invázióját.
Az Ukrajnában elesettek nevei, gyászjelentések és a temetésükön készült fotók mindennap megjelennek Oroszország-szerte a médiában és a közösségi oldalakon.
A BBC orosz szolgálata és a Mediazona független weboldal összegyűjtötte ezeket, valamint más nyílt forrásokból, köztük hivatalos jelentésekből származó neveket.
Kijevbe érkezett pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hogy Volodimir Zelenszkij elnökkel és más ukrán illetékesekkel az ország téli felkészítéséről, valamint védelmi és pénzügyi kérdésekről tárgyaljon − olvasható az MTI tájékoztatásából.
„Egy további, mintegy 160 millió eurós pótlólagos támogatásról van szó, amely hozzá fog járulni Ukrajna áramszükséglete 25 százalékának fedezéséhez” − mondta a bizottsági elnök Kijevben újságíróknak.
„Nyolcadik kijevi látogatásomra döntő időpontban kerül sor. Két hét múlva megkezdődik a fűtési szezon, és Oroszország az ukrán energetikai infrastruktúra ellen intézett kíméletlen támadásaival a lehető legnagyobb kárt akarja okozni” − tette hozzá.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) korábban azt közölte, hogy az ukrajnai energetikai infrastruktúra nagy nyomás alatt áll az erő- és fűtőművekre, átviteli hálózatokra mért orosz csapások miatt. Rendszeresek az áramkimaradások és vízszolgáltatási problémák, és a helyzet csak rosszabbodhat, ha a napok rövidebbek és hidegebbek lesznek.
Ursula von der Leyen elmondta továbbá, hogy Zelenszkijjel egy, a hét vezető nyugati ipari ország (G7) által egyeztetett kölcsönről is tárgyal majd, amelyben az Európai Unió is részt venne. A G7 tagjai júniusi csúcstalálkozójukon határoztak az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segítségről. Az 50 milliárd dolláros (44,8 milliárd euró) hitelt a befagyasztott orosz vagyon kamatnyereségéből finanszíroznák. Az EU képviselői rendszeresen részt vesznek a G7-ek találkozóin.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke Facebook-oldalán jelentkezett be élőben, amelyben az Európai Parlament csütörtöki szavazásáról beszélt a háborúval kapcsolatban. A vitának két köre volt: az egyik, hogy milyen mértékben támogatjuk az ukrán embereket ebben a küzdelemben − fogalmazott a pártelnök.
„Az Európai Parlamentnek az alapjavaslata az volt, hogy minden lehetséges módon támogassák az Európai Unió országai Ukrajnát a végső győzelemig. A DK-s képviselők ezt megszavazták, a fideszesek – ahogy ezt megszokhattuk – nem. A Tisza mindig tartózkodott, és csak a két DK-s képviselő volt hajlandó egyértelműen igennel szavazni. Az Oroszország elleni szankciókat a DK szintén megszavazta, a Fidesz, a Tisza és a Mi Hazánk azonban nemmel szavazott a szankciókra, és azt mondták: nem kell ezek betartására felhívni a tagállamok figyelmét” – fogalmazott a DK elnöke.
Gyurcsány Ferenc arról is beszélt, hogy Magyarország politikai levegője mérgezett, a Fidesz mérgezi. „Valójában Putyin elfogadhatatlan béketervét próbálják meg eladni, újracsomagolva. Ez disznóság, tisztességtelenség, elfogadhatatlan, nem csak azért, mert szembemegy nemzetközi szerződésekkel, hanem mert emberileg elfogadhatatlan” − fogalmazott a DK elnöke, hozzátéve: hazug az az álláspont, hogy Magyarország a béke pártján áll.
„A magyar kormány valójában nem Magyarországot védi, hanem Oroszország érdekeit. Magyarország nem akkor van veszélyben, ha segít, hanem ha az orosz agresszió sikert ér el, mert ez felbátorítja majd az oroszokat, hogy lehet folytatni a küzdelmet mások ellen is. Ma Magyarországon egyetlenegy párt van, amelyik kitart Ukrajna megvédése mellett, amely arra ösztökéli Magyarországot, hogy mi is vegyük ki a részünket abban, hogy az ukránok megvédhessék saját országukat” − jelentette ki Gyurcsány Ferenc a videóban.
„Az orosz katonai vezetés előre látta Ukrajna behatolását a kurszki régióba, és már hónapok óta terveket készített annak megakadályozására” − derül ki azokból a dokumentumokból, amelyeket az ukrán hadsereg szerint a térségben elhagyott orosz állásokból foglaltak le.
A felfedezés még kínosabbá teszi az orosz erők között az augusztus eleji ukrán támadást követően kialakult zűrzavart. A The Guardian által megosztott dokumentumokból az is kiderül, hogy az oroszok aggódnak a kurszki hadsereg morálja miatt, amely a fronton egy katona öngyilkossága után fokozódott, aki állítólag „az orosz hadseregben való szolgálata miatt hosszan tartó depressziós állapotban volt”.
Az egységparancsnokok utasítást kaptak arra, hogy a katonák naponta fogyasszanak orosz állami médiát, hogy fenntartsák „pszichológiai állapotukat”.
Az Egyesült Államok várakozásai szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is részt vesz az ENSZ Biztonsági Tanácsának Ukrajnával foglalkozó ülésén kedden − közölte az amerikai külügyminisztérium szóvivője csütörtökön.
Matthew Miller a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a Biztonsági Tanács ülésén az Egyesült Államokat Antony Blinken külügyminiszter képviseli. Arra a kérdésre, hogy létrejöhet-e amerikai–orosz külügyminiszteri találkozó, a szóvivő közölte, ez nem szerepel a napirenden.
Az amerikai külügyi szóvivő kifejtette, hogy az Egyesült Államok nem tartja reális követelésnek azt a finn részről szerdán elhangzott felvetést, miszerint Oroszországot fosszák meg biztonsági tanácsi tagságától és szavazati jogától.
Matthew Miller emlékeztetett arra, hogy hasonló követelések már voltak korábban is, és úgy fogalmazott, hogy egy ilyen lépést „hihetetlenül nehéz lenne kivitelezni”. Hozzátette még, hogy az Egyesült Államok „olyan dolgokra összpontosít, amelyek lehetségesek és nem azokra, amelyek nem” − olvasható az MTI tájékoztatásából.
Az Ukrajinszka Pravda részletes interjút készített Szerhij Rohmanyin parlamenti képviselővel. Szerhij Rahmanyin több mint 20 éven keresztül írt az ukrán politikáról a „Hét tükre” politikai rovatvezetőjeként, és közvetlen szemtanúja volt a legfontosabb történelmi eseményeknek. Jelenleg a „Holosz” (Hang) frakció képviselőjeként tagja az egyik legjelentősebb – nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési – parlamenti bizottságnak.
Az interjú alkalmával Szofija Szereda, az interjú készítője olyan számokkal szembesítette a képviselőt, amelyek igen rossz fényt vetnek az ukrán toborzóközpontokra. Eszerint az idei év első nyolc hónapjában az emberi jogi biztoshoz több mint 1500 panasz érkezett a polgároktól a toborzóközpontok által elkövetett jogsérelmekről.
Szerhij Rahmanyin válaszában egy magas rangú tisztet idézett:
Dilemma előtt állok: fejbe vágnak, ha megsértem az állampolgárok jogait, és fejbe vágnak akkor is, ha nem teljesítem a tervet. Inkább kapok a fejemre a jogok megsértése miatt, mint hogy ne teljesítsem a tervet.
A képviselő hangsúlyozta, hogy vannak durva, brutális példák a jogsértésekre, ráadásul ezeket nem vizsgálják ki az illetékes hatóságok, és nem hozzák meg azokat a döntéseket, amelyeknek az ukrán jogszabályokból kellene következniük.
Elmondása szerint legalább két olyan régió van – Odessza és Kárpátalja –, ahol az ilyen jogsértések száma kritikus. „Nem ezek az egyedüliek, de a fellebbezések és panaszok legnagyobb részét ezek teszik ki” – tette hozzá.
Mint mondta, az ellenőrzést és felügyeletet gyakorló személyek úgy vélik, hogy a toborzóközpont által kitűzött cél szentesíti az eszközt. Rahmanyin szerint azonban ez tévhit, mert minden egyes példa a durva, brutális törvénysértésre nem növeli, hanem csökkenti az ország védelmi képességét.
Hollandia az Észak-atlanti Szövetség égisze alatt szeptember 20-ig tartó gyakorlatot tart a drónok elleni rendszerek tesztelésére, ez az első alkalom, hogy Ukrajna részt vesz a gyakorlaton – közölte csütörtökön a NATO sajtószolgálata.
A NATO 19 tagállamából és három partnerországból több mint 450 fő vett részt a NATO pilóta nélküli légi járművek elleni technikai átjárhatósági gyakorlatán (C-UAS TIE), amely évente kerül megrendezésre – közölte a szervezet.
Több mint 60, drónok elleni rendszert és technológiát, például érzékelőket, drónok elleni rendszereket, zavaró eszközöket és kiberelhárítókat teszteltek élesben
– fogalmazott a védelmi szövetség, hozzátéve, hogy Ukrajna közvetlen részvétele a gyakorlaton része a NATO–Ukrajna innovációs együttműködési ütemtervnek, amelyet a felek a 2024 júliusában Washingtonban tartott csúcstalálkozón hagytak jóvá.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint mintegy 40 ezer orosz katonát irányítottak át Kurszk irányába – írja az Ukrajinszka Pravda.
„És külön a Kurszki területen folyó hadművelet. Már sikerült mintegy 40 ezer orosz katonát átirányítani erre a területre. Aktív akcióink folytatódnak. Megtörtént a cserealap feltöltése is számunkra, Ukrajna számára. Mindezek fontos dolgok, amelyek befolyásolják a háború általános helyzetét. Köszönöm minden harcoló dandárunknak, minden katonának, őrmesternek és parancsnoknak a bátorságát” – fogalmazott az államfő.
volodimir Zelenszkij emellett egy sor találkozót jelentett be a katonai vezetéssel. Ezek képezték a partnerekkel folytatott tárgyalások tartalmát, különösen a Donyecki területről.
„Az Ukrán Védelmi Erőknek mostanra sikerült csökkenteniük a megszállók támadási potenciálját a Donyecki területen. A helyzet továbbra is rendkívül nehéz, Kurahove és Pokrovszk térségében minden nap heves harcok folynak” – mondta Volodimir Zelenszkij.
Nukleáris fegyverek bevetésével járó világháborúhoz vezet az Európai Parlament (EP) felhívása, hogy oldják fel a korlátozásokat az orosz területre nyugati fegyverekkel mérendő csapások ügyében – írta Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke csütörtökön Telegram-csatornáján, amiről az MTI is beszámolt.
Az, amire az Európai Parlament felszólít, nukleáris fegyverekkel vívott világháborúhoz vezet
– fogalmazott Vologyin.
Az Állami Duma elnöke egyben felszólította az EP-t, hogy az állásfoglalás elfogadása után oszlassa fel magát. Emlékeztetett rá, hogy a fasizmus elleni küzdelem során 27 millió szovjet állampolgár vesztette életét és azt írta, hogy éppen az ő országa szabadította fel „egész Európát”.
Szerinte a nyugati fegyverekkel mélyen az ország belsejében végrehajtott csapások esetén Oroszország kemény választ fog adni „erősebb fegyverek alkalmazásával”. Hozzátette, hogy ezzel kapcsolatban senkinek ne legyenek illúziói, és rámutatott, hogy a Szarmat rakéta repülési ideje Strasbourgig 3 perc 20 másodperc.
Mint írtuk, az Európai Parlament csütörtöki ülésén 425 szavazattal 131 ellenében és 63 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban arra kérte az uniós tagállamokat, tegyék lehetővé, hogy Kijev a nyugati országoktól kapott fegyverrendszereket használhassa „legitim katonai célpontok” támadására Oroszországban.
„Az ukrán hadseregnek sikerült lecsökkentenie az orosz erők támadópotenciálját a donyecki régióban” – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök esti videóüzenetében. Katonai vezetőkkel tartott megbeszélését követően azt mondta, hogy a hadsereg minden tőle telhetőt megtesz „a harci dandárok ellenálló képességének erősítése érdekében”.
Mindemellett elismerte, hogy a helyzet továbbra is rendkívül nehéz a naponta vívott súlyos harcokkal a Donyeck megyei Pokrovszk és Kurahove térségében.
Az augusztus elején indított kurszki betöréssel kapcsolatban azt mondta, hogy a műveletnek köszönhetően Oroszország kénytelen volt erőket átcsoportosítani oda a keleti frontvonalakról, s hadifoglyokat is ejtettek egy későbbi fogolycsere érdekében. „Arra a harcszíntérre sikerült csaknem 40 ezer orosz katona átirányítását elérni” – hangsúlyozta.
Andrij Szibiha, Ukrajna újonnan kinevezett külügyminisztere a bukaresti látogatásakor azt kérte Romániától, hogy lője le a területére berepülő orosz drónokat – írja az Ukrajinszka Pravda.
Mint írják, Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának kezdete óta már többször zuhantak le orosz drónok roncsai Romániában, az ukrán határ közelében.
Különös aggodalomra ad okot, hogy nemrég egy orosz drónt láttak a román Duna-delta felett repülni, mintegy 45 kilométerre az ukrán határtól.
A román F–16-os vadászgépek azonnal felszálltak, és addig kísérték az objektumot, amíg az el nem érte az ukrán légteret.
Azóta a romániai politikusok és a hadsereg vitatkoznak arról, hogy szükség van-e törvénymódosításokra ahhoz, hogy a saját légterükben ellenséges drónokat lőhessenek le.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!