„Nem félünk a vértől.” Az ukrán hadsereg önkéntese forradalommal fenyegetőzik, ha a Grúz Álom nevű párt megnyeri a választásokat – írja a Sztrana.
Egy grúz önkéntes, a „Kerekasztal–Szabad Kaukázus” nevű, az ukrán hadsereg oldalán harcoló szervezet alapítója „forradalommal” és „vérrel” fenyegetőzik arra az esetre, ha a „Grúz Álom” megnyeri a közelgő parlamenti választásokat hazájában – nyilatkozta Lado Gamsakhurdia közösségi oldalán.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Sir Keir Starmer brit miniszterelnök szerint Oroszország a globális élelmiszer-ellátás biztonságát veszélyezteti az ukrajnai kikötők elleni támadásokkal – derül ki a kormányfő szerdai, a Downing Street által közzétett nyilatkozatából.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a fekete-tengeri kikötők ellen válogatás nélkül végrehajtott támadásokkal Vlagyimir Putyin orosz elnök akár a világ élelmiszer-ellátásának biztonságát is kész kockára tenni, csak azért, hogy Ukrajnát megadásra kényszerítse.
A munkáspárti brit kormányfő szerint ennek következményeitől több millió veszélyeztetett ember szenved Afrikában, Ázsiában és a Közel-Keleten. Az elmúlt hetekben jelentések érkeztek arról, hogy Moszkva megalázó módon Észak-Koreától kénytelen katonákat kérni „önpusztító háborús gépezetének működtetéséhez”, most pedig egyre intenzívebben támadja azokat az ukrán területeket, amelyek a szegényebb fejlődő országokat látják el égetően szükséges élelmiszerekkel – hangsúlyozta szerdai nyilatkozatában a brit miniszterelnök az MTI beszámolója szerint.
A londoni kormányfői hivatal idézi a brit katonai hírszerzés értesüléseit, amelyek szerint október első felében legalább négy teherhajó rongálódott meg az ukrajnai kikötők elleni orosz támadásokban. Ezek közül az egyik növényi olajat szállított volna a palesztin lakosság megsegítését célzó ENSZ-program keretében, a többi hajó pedig Egyiptomnak gabonát, illetve – szintén az ENSZ élelmezési világprogramjának szervezésében – Afrika déli térségeibe kukoricát – áll a Downing Street közleményében.
A kormányfői hivatal hangsúlyozza, hogy Nagy-Britannia Norvégiával együtt a fekete-tengeri szállítási folyosó védelmét szolgáló tevékenység élvonalában áll, és alapvető szerepet tölt be abban, hogy az ukrán haditengerészet személyzet nélküli vízfelszíni járművekhez – közkeletű nevükön tengeri drónokhoz – jusson. A Downing Street ismertetése szerint London 120 millió fontot (58 milliárd forintot) adományoz – és társfinanszírozási partnereket is keres – több száz további ilyen tengeri drón, valamint a használatukhoz szükséges radarok beszerzésére a tengeri gabonafolyosó védelme érdekében.
Az ukrán külügyminisztérium úgy véli, hogy Oroszországnak nem sikerült ráerőltetnie a BRICS-csúcs résztvevőire a neoimperialista nézeteit az Ukrajna elleni agresszióval kapcsolatban – írja az Ukrajinszka Pravda.
Közleményük szerint Moszkva kísérletei újabb kudarcot vallottak. Úgy látják, hogy a kazanyi BRICS-csúcstalálkozó zárónyilatkozatának 36. bekezdése bizonyította, hogy az egyesülésnek nincs egységes álláspontja az ukrajnai háborúról.
Meggyőződésük, hogy az országok többsége támogatja az ENSZ-alapokmány céljait és alapelveit, amit a nyilatkozat is említ. Úgy látják, hogy emiatt összeegyeztethetetlen a tagállamoknak az agresszió támogatása.
A DTEK, a legnagyobb ukrán magánenergetikai vállalat szerint befejezték a fő munkálatokat a Kijevi régió elektromos hálózatainak télre való felkészítésében – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Vitalij Shaida, a vállalat vezérigazgatója bejelentette, hogy minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy télen is megbízható áramellátást biztosítsanak a régióban.
Kiemelte, hogy az év végéig további 130 energetikai létesítmény korszerűsítését tervezik.
Oroszország csapatai bevonultak a Donyecki terület Szelidove városába, amelyet nyár óta Ukrajna erői sikeresen védtek – közölte Julian Röpcke, a Bild német hírportál katonai elemzője X-oldalán.
Megjegyezte, hogy az ukránok az elmúlt hetekben sikeresen visszaverték az orosz támadásokat, ami arra kényszerítette a támadókat, hogy északról és délről kezdjék meg a város bekerítését. Az elemző által közzétett felvételeken látszik, hogy orosz zászlókat tűztek ki a település központjában található lakóépületekre.
A Donyecki térségében orosz lövedékek lerombolták az Ukrán Vöröskereszt központját – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Donyecki területen található Kurahove orosz tüzérségi támadása következtében megsemmisült az Ukrán Vöröskereszt Marjinkai Kerületi Szervezetének központja, ennek következtében a szervezet technikai és anyagi eszközei teljesen odalettek.
A személyzet és a szervezet önkéntesei nem sérültek meg a támadásban.
„Kategorikusan elítéljük a nemzetközi humanitárius jog megsértését, a polgári objektumok és humanitárius szervezetek bombázását” – nyilatkozta az Ukrán Vöröskereszt.
Az Európai Unió reméli, hogy a BRICS-országok kazanyi csúcstalálkozóján részt vevő vezetők nyomást gyakorolnak Vlagyimir Putyin orosz elnökre annak érdekében, hogy Oroszország hagyjon fel az Ukrajna elleni agresszióval, és tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot – adta hírül az MTI az Európai Bizottság egyik szóvivőjére hivatkozva.
Peter Stano az uniós testület szokásos napi sajtótájékoztatóján hangoztatta, hogy a háború következményeit a csúcson részt vevő országok is érzik, a többi között az emelkedő élelmiszer- és energiaárak formájában.
Az António Guterres ENSZ-főtitkár csúcson történő részvételével kapcsolatos kérdésre válaszolva a szóvivő kiemelte, reményeik szerint Kazanyban a főtitkár is sürgeti Putyint, hogy „azonnal és feltétlen nélkül hagyjon fel az agresszióval, és vonja ki csapatait Ukrajna területéről”.
Mint mondta, Guterres „mindent megtesz annak érdekében, hogy segítsen lezárni számos válságot a világban”.
Az EU-tagjelölt Törökország kazanyi részvételével kapcsolatos kérdésre a szóvivő elmondta, az unió minden ország külpolitikáját tiszteletben tartja, ám aláhúzta, az EU elvárja a soraiba belépni kívánó államoktól, hogy „tegyenek szilárd hitet az EU által vallott értékek mellett, tartsák tiszteletben a kötelezettségvállalásokat, és külpolitikai-biztonsági téren igazodjanak a döntéseinkhez”.
Ha Ukrajna legalább részben ellátja magát lőszerrel, Oroszország leállíthatja offenzíváját – mondta Miroszlav Haj, az Ukrán Fegyveres Erők tisztje a Ranok.LIVE adásában az Unian ukrán hírügynökség tudósítása szerint.
„Az Orosz Föderáció továbbra is széles fronton gyakorol nyomást, elsősorban a tüzérségi támadásban és a légi komponensben való fölényének köszönhetően. Sajnos a levegőben az oroszok dominálnak. Amint legalább a lőszerek, különösen a nagy kaliberű lőszerek tekintetében paritásba kerülünk, vagy megszűnik Oroszország előnye a levegőben, beleértve a KAB-okat, melyekkel a front menti városokat pusztítják, az orosz offenzíva meg fog állni” – hangsúlyozta Haj.
Emlékeztetett arra is, hogy az oroszoknak emberi élő erőben is előnyük van, mivel havonta mintegy 30 000 embert próbálnak mozgósítani. Szerinte a kimerültség ugyanakkor mindkét oldalon jelentkezik.
„Az oroszok sokkal nagyobb veszteségeket szenvednek el, mint az Ukrán Fegyveres Erők, ami elsősorban annak tulajdonítható, hogy ők támadnak, mi pedig védekezünk” – tette hozzá a fegyveres erők tisztje.
A német külügyminisztérium beidézte Észak-Korea ügyvivőjét, miután Phenjan csapatokkal csatlakozott Oroszország Ukrajna elleni háborújához – írja az Ukrajinszka Pravda.
A minisztérium szerint Észak-Korea Oroszországnak nyújtott támogatása „közvetlenül fenyegeti Németország biztonságát és az európai béke rendjét”.
Ha igazak a jelentések az Ukrajnában tartózkodó észak-koreai katonákról, és ha Észak-Korea csapatokkal támogatja Oroszország ukrajnai agressziós háborúját, az a nemzetközi jog súlyos megsértése lenne
– áll a német külügyminisztérium közleményében.
Hangsúlyozták, hogy ezzel kapcsolatban a német külügyminisztérium beidézte Észak-Korea ügyvivőjét.
Korábban Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter arról beszélt, bizonyítékok vannak arra, hogy észak-koreai csapatok tartózkodnak Oroszországban. Elmondása szerint azt egyelőre nem tudni, hogy mit csinálnak ott.
Oroszország új katonai és politikai realitásokhoz igazodó állami politikája a nukleáris elrettentés terén előirányozza a nukleáris fegyverek alkalmazásának lehetőségét, válaszul a Belarusz mint uniós állam tagja elleni agresszióra – írja az Interfax Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter nyilatkozata alapján.
„A katonai-politikai helyzet változásai szükségessé tették az Orosz Föderáció állami politikája alapelveinek pontosítását a nukleáris elrettentés terén. És az új realitásokhoz való hozzáigazítását. Ez magában foglalja a nukleáris fegyverek alkalmazásának lehetőségét, válaszul a Belaruszt mint az uniós állam tagja elleni agresszióra” – mondta Belouszov szerdán az orosz és belorusz védelmi minisztériumok közös tanácsának Minszkben zajló ülésén.
Az orosz hadsereg dróncsapást hajtott végre egy civil gépkocsi ellen a Zaporizzsjai terület Vaszilivkai járásában – írja az Ukrajinszka Pravda.
A megszállók egy Sztepnohirszk és Primorszke falvak között közlekedő gépkocsit találtak el. Egy 40 és egy 70 éves férfi meghalt
– közölte Ivan Fedorov, a Zaporizzsjai Területi Katonai Közigazgatás elnöke.
Az oroszok utoljára október 21-én reggel indítottak nagy erejű rakétatámadást a régió ellen, amikor is Zaporizzsja városának központjára csaptak le. A támadásban számos polgári infrastruktúra sérült meg, köztük egy óvoda is.
Később Ivan Fedorov elmondta, hogy a Zaporizzsja központját ért orosz ballisztikus rakétacsapásban meghaltak száma elérte a három főt, míg további húsz ember megsérült.
Grlics Radman horvát külügyminiszter és európai kapcsolatokáért felelős miniszter szerint Zoran Milanovics elnök „patkányként viselkedik” és „nyilatkozatai megdöbbenést és nyugtalanságot okoznak a NATO-ban”, emiatt a szövetség megkérdőjelezi Horvátország hitelességét – írta meg az index.hr.
Milanovics ugyanis nem egyszer nyilatkozta, hogy Horvátország ukrajnai támogató misszióján keresztül horvát katonákat küldene a háborús övezetbe. Később az elnök tagadta az állításait, Radman viszont arról beszélt a szarajevói NATO-találkozón a sajtónak, hogy az elnök hazudik, ugyanis valóban katonákat akar küldeni, de nem fog, hiába terjeszti ezt.
Andrej Plenkovics horvát miniszterelnök azonban megerősítette Milanovics állításait, miszerint a misszió keretein belül átlépik a horvátok az ukrán határt, de csak azért, hogy a NATO küldeményeit eljuttassák Kijevnek.
Volodimir Zelenszkij elnök utasította a hatóságokat, hogy dolgozzanak ki javaslatokat egy úgynevezett belső akciótervre, amely segítené az országot a háború elviselésében – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap szerint ez egy olyan dokumentum, amely számos területen – a hadiiparban, a védelemben, a gazdaságban, a szociálpolitikában és számos más területen – belső döntésekkel foglalkozik majd, ugyanakkor
ez a kezdeményezés nem alternatívája az ukrán elnök győzelmi tervének.
A nyugati partnereknek szóló győzelmi tervével ellentétben ez a terv olyan lépéseket tartalmaz majd, amelyeket Ukrajnának magának kell megtennie.
„Az elnök már utasítást adott ennek a tervnek a kidolgozására” – mondta Zelenszkij csapatának egyik tagja. A tervet az év végéig kell elkészíteni és bemutatni az ukránoknak.
„A cél az, hogy mindent megtegyünk az egység fenntartása és az eredmények elérése érdekében, az ország fejlődésének különböző területein” – magyarázta a forrás.
Az Oroszországban tartott BRICS-csúcstalálkozón Hszi Csin-ping kínai elnök arról beszélt, hogy fontos megakadályozni az ukrán „konfliktus” eszkalálódását és terjedését – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrajnai konfliktus elhúzódik […] Ezért szilárdan ragaszkodnunk kell három elvhez: meg kell akadályozni az ellenségeskedések földrajzi kiterjedését, meg kell akadályozni az eszkalációt, és meg kell akadályozni a feszültséget fokozó provokációkat
– fogalmazott a kínai elnök.
Hszi Csin-ping azt is hangsúlyozta, hogy „az ukrajnai konfliktust a lehető leghamarabb deeszkalálni kell, és fel kell hagyni az „olaj a tűzre” politikával.
A dél-koreai hírszerzés szerint Észak-Korea 3 ezer katonát küldött Oroszországba, hogy támogassa a megszállókat az Ukrajna elleni háborúban, és a kiválasztott katonák családjait is megpróbálja elszigetelni egy bizonyos helyen, hogy ne terjedhessenek az információk – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Észak-Korea 3 ezer katonát küldött Oroszországba, hogy támogassa az Ukrajna elleni háborút” – közölték szerdán dél-koreai törvényhozók az ország hírszerző ügynökségének tájékoztatója után.
Szöul szerint Phenjan összesen mintegy 10 ezer katonát ígért, a telepítés várhatóan decemberre fejeződik be.
A legfrissebb adatok azt követően jelentek meg, hogy a szöuli Nemzeti Hírszerző Szolgálat közölte, hogy egy mintegy 1500 tagú különleges alakulat érkezett hajóval Oroszországba. „Szeptemberben és októberben észak-koreai csapatkiképzésre utaló jeleket észleltünk” – tették hozzá.
Moszkva és Phenjan tagadja a fegyverszállításokat, de egy júniusi csúcstalálkozón kölcsönös védelmi szerződés aláírásával ígéretet tettek a katonai kapcsolatok megerősítésére. A Kreml „álhírként” utasította el Dél-Korea állítását, miszerint Észak-Korea csapatokat küld.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elrendelte az orvosi és szociális szakértői bizottságok felszámolását – írja a Kárpáti Igaz Szó az Elnöki Hivatal honlapjára hivatkozva.
Mint írják, a rendelet értelmében egy hónapja van a parlamentnek és az egészségügyi minisztériumnak, hogy törvénytervezetet dolgozzon ki az orvosi és szociális szakértői rendszer megreformálására, amely magában foglalja az orvosi és szociális szakértői bizottságok (MSZEK) felszámolását 2024. december 31-ig. Továbbá 3 hónapon belül felül kell vizsgálni a bizottság állami tisztviselői fogyatékosság megállapítására vonatkozó határozatait, és minden megalapozatlan döntést hatálytalanítani kell. Ezenfelül két héten belül digitalizálni kell a bizottság eddigi döntéseit.
A szövetség elvileg nem támaszt feltételeket a résztvevőivel és partnereivel szemben. A NATO-tagság nem akadálya a BRICS-hez való csatlakozásnak – írja a TASZSZ Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő nyilatkozata alapján.
Amikor a szóvivőt arról kérdezték, hogy Törökország csatlakozhat-e a BRICS-hez, azt válaszolta, hogy „A BRICS szempontjából nincs kifogás”. A szóvivő megjegyezte, az EU-tagság sem lesz akadálya a csatlakozásnak.
Feltételeket csak a NATO és az EU szeret szabni
– mondta.
Észak-Korea csapatokat küldött Oroszországba – közölte szerdán az Egyesült Államok, ezzel először erősítette meg nyilvánosan a nyugati szövetségeseket megrázó lépést, amely Moszkva ukrajnai háborújának jelentős eszkalációját jelentheti.
Bizonyíték van arra, hogy Észak-Korea csapatai Oroszországban vannak
– mondta Lloyd Austin védelmi miniszter Rómában újságíróknak. „Hogy pontosan mit csinálnak, azt még nem tudjuk” – mondta Austin. Szerinte „komoly kérdés”, ha Észak-Korea „szándéka az, hogy Oroszország nevében részt vegyen ebben a háborúban”.
Lloyd Austin azután szólalt fel, hogy Dél-Korea és Ukrajna az elmúlt napokban megkongatta a vészharangot hírszerzési információikra hivatkozva, miszerint Észak-Korea katonákat küld Putyinnak.
A 62 éves Andrej Perlovot, aki 1992-ben aranyérmet szerzett a barcelonai olimpián 50 kilométeres gyaloglásban, most azzal vádolják, hogy több mint 3 millió rubelt (11 millió forintot) sikkasztott az általa vezetett futballklubtól. Az olimpikont több mint fél éve tartják fogva, és családja szerint nyomást gyakorolnak rá, hogy részt vegyen a háborúban, cserébe a háború végével megszüntetik az ellene folyó eljárást.
A BBC elemzése szerint a toborzás az elítéltekről átterelődött azokra, akiknek még tárgyalásuk sem volt.
Olga Romanova, a Russia Behind Bars civil szervezet igazgatója szerint a döntés teljesen felborította az orosz bűnüldözési rendszert. Elmondása szerint ha valakit éppen rajtakapnak egy gyilkosságon, letartóztatják, majd eszébe jut, hogy beállna katonának, az ügyét ejtik, és a nyomozást sem folytatják. Egyelőre nincsenek pontos adatok arról, hogy hány vádlott csatlakozott az orosz katonasághoz.
Korábban a Wagner-csoport toborzott elítélteket azzal az indokkal, hogy szükség van a „bűnözői tehetségeikre”. A BBC adatai szerint csaknem 50 ezer elítéltet vitt a háborúba, és volt olyan időszak, amikor naponta 200 elítélt halt meg a bevetések közben. A fizetési nyilvántartások szerint 2022 és 2023 között 17 ezer fogoly-katona esett el Kelet-Ukrajnában – írja a BBC.
Ukrajna 2024 végéig 500 ezer tüzérségi lövedéket kap egy cseh kezdeményezés keretében – jelentette be Petr Fiala cseh miniszterelnök.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy Csehország ezen a téren Dániával és Hollandiával működik a legszorosabban együtt. Arra számít, hogy 2025-ben több állam is csatlakozik ahhoz a kezdeményezéshez, amely szerint tüzérségi lövedékeket szállítanak Ukrajnának. A kezdeményezéshez saját lehetőségeik alapján fognak csatlakozni – mondta.
Fiala hangsúlyozta, hogy Ukrajnának energetikai segítséget kell nyújtani. Ez a fajta támogatás különösen fontos a közelgő tél előestéjén, mivel az ország számos energetikai infrastrukturális létesítménye megsemmisült – írja a TASZSZ.
Oroszország 683 040 katonát vesztett az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdete óta – jelentette az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara október 23-án.
Ez a szám 1460 olyan élőerő-veszteséget tartalmaz, amelyet az orosz erők az elmúlt napon szenvedtek el.
A jelentés szerint Oroszország emellett 9088 harckocsit, 18 229 páncélozott harcjárművet, 27 217 járművet és üzemanyagtartályt, 19 674 tüzérségi rendszert, 1234 többszörös rakétaindító rendszert, 981 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 helikoptert, 17 489 drónt, 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót veszített – írja a Kyiv Independent.
Az orosz hadsereg 81 Sahíd típusú iráni gyártmányú csapásmérő drónnal indított támadást Ukrajna ellen szerda hajnalban – írja a Kárpáti Igaz Szó az ukrán légierő jelentése alapján.
Mint jelentették, az ukrán légvédelem 57 drónt megsemmisített, további 15 pedig eltűnt a radarokról. A jelentés szerint az orosz erők H–31P irányított rakétát indítottak a Fekete-tenger feletti légtérből egy Odessza megyei célpontra.
Az ukrán légvédelem reggelig lelőtt 57 drónt Odessza, Mikolajiv, Vinnicja, Szumi, Cserkaszi, Hmelnickij, Ternopil, Kirovohrad, Kijev, Poltava, Csernyihiv és Harkiv megyék fölött abból a 81 kamikazedrónból, amelyeket az orosz hadsereg indított ukrajnai célpontok ellen.
A Kreml arra törekszik, hogy a nyugati szankciók hatásának enyhítésével kereskedelmi mechanizmusokat hozzon létre katonai erőfeszítéseinek támogatására.
Harminchat világvezető, köztük Kína, India, Irán és Dél-Afrika vezetői érkeztek az oroszországi Kazanyba a BRICS-csúcstalálkozóra. Az orosz hatóságok a csúcstalálkozón megpróbálnak megállapodásokat kötni az ukrajnai katonai erőfeszítések megerősítésére – írja a TSZN a washingtoni hadtudományi intézet (ISW) friss elemzése alapján.
„Oroszország valószínűleg arra használja a BRICS-csúcsot, hogy demonstrálja a nem nyugati hatalmakkal való globális kapcsolatok erősítésére irányuló erőfeszítéseit, és esetleg olyan megállapodásokat és kereskedelmi mechanizmusokat hozzon létre, amelyeken keresztül támogathatja az ukrajnai katonai erőfeszítéseit a nyugati szankciók hatásának enyhítésével” – áll az ISW közleményében.
A Fehér Ház közleményben jelentette ki, hogy nem tekinti a BRICS-országokat a nyugati szövetségekre „fenyegetésnek”. Szerintük Oroszország elszigeteltségéből adódóan kénytelen radikális lépéseket tenni a háborúja támogatására.
Katrin Eigendorf, a ZDF tudósítója azzal vádolta meg Joe Biden amerikai elnököt, hogy bűnrészes Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziójában – írja a Bild.
A díjnyertes haditudósító szerint „az egyik fő fordulópont és Joe Biden legnagyobb külpolitikai hibája az amerikaiak kivonulása Afganisztánból”. Amerika ezzel lemondott vezető hatalmi pozíciójáról.
Hozzátette, hogy szerinte a folyamatot Donald Trump indította el, amikor megállapodott a tálibokkal. Majd Joe Biden a figyelmeztetések ellenére kivonta katonáit. Szerinte ez a Szovjetunió vietnámi kudarcához hasonlít. Az orosz elnök ezt kihasználva látta ideálisnak az alkalmat, hogy megtámadja Ukrajnát.
„Megkockáztatom, hogy ha ez (a kivonulás – a szerk.) nem történik meg, Ukrajna ma talán más helyzetben lenne. Tehát Putyin talán megfontolta volna, hogy megtámadja-e az országot.”
Az orosz támadások a Fekete-tengeren késleltetik a létfontosságú segélyek eljutását a palesztinokhoz – figyelmeztetett Sir Keir Starmer.
Az Egyesült Királyság értesülései szerint Oroszország egyre gyakrabban hajt végre támadásokat a fekete-tengeri kikötői infrastruktúrára – október 5. és 14. között a támadások legalább négy kereskedelmi hajót érintettek. A hajóknak Egyiptomba, Palesztinába és Dél-Afrikába kellett volna eljuttatniuk gabonát, kukoricát és növényi olajat – írja a Sky News.
„Oroszországnak a fekete-tengeri kikötőkre mért válogatás nélküli támadásai aláhúzzák, hogy Putyin hajlandó kockára tenni a globális élelmezésbiztonságot, amikor megpróbálja Ukrajnát behódolásra kényszeríteni” – mondta a miniszterelnök.
Az ukrán bankok elkezdték letiltani a bankkártyákat a katonai toborzóiroda kérésére, erről egy odesszai Telegram-csatornán számoltak be – írja a Sztrana.
A Money Times információi szerint ez egy májusban elfogadott törvényjavaslat életbelépését jelenti, miszerint minden 18 és 60 közöttinek egy „Reserve+” nevű katonai toborzóalkalmazásba kellett bevinnie személyes adatait. Aki ezt július 16-ig nem tette meg, azt különböző módokon büntetik, például: betiltják a bankkártyáját, elveszik a jogosítványát, és az útleveleiket sem újítják meg.
Az első észak-koreai egységek szerdán érkeznek az oroszországi Kurszki területre – írja a Sztrana az ukrán hírszerzés vezetője, Kirillo Budanov kijelentése alapján.
A koreai katonák létszáma és felszerelése egyelőre nem világos, de néhány nap múlva kiderül – tette hozzá a hírszerzés vezetője.
Közben az észak-atlanti szövetség egyik magas rangú képviselője azt mondta, hogy nem tudja megerősíteni az észak-koreai hadsereg frontra küldéséről szóló híreket, hozzátéve, hogy a szövetség egyelőre nem látta jelét „nagyszabású” mozgásoknak az ukrajnai kontaktvonal felé.
Emlékeztet, a NATO Dél-Koreától vár információkat, hogy megerősítse az észak-koreai csapatok részvételét az ukrajnai háborúban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az oroszországi BRICS-csúcstalálkozón Hszi Csin-ping kínai vezetővel az ukrajnai helyzetről és „a párbeszéd folytatását célzó további kapcsolatokról” tárgyalt – írja az Ukrajinszka Pravda.
A médiajelentések szerint a találkozó körülbelül egy órán át tartott.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint a két elnök hosszasan tárgyalt az ukrajnai helyzetről, a kétoldalú kapcsolatokról, általában a nemzetközi helyzetről és a BRICS-ről.
Oleh Szinyehubov, Harkiv kormányzója közölte, hogy az oroszok légicsapásokat hajtottak végre Harkiv két kerületében – írja az Interfax.
Az oroszok fegyveres erői drónokat dobtak le Harkivra
– írta Szinyehubov. Hozzátette, hogy egyelőre nem tudnak áldozatokról.
„Az előzetes információk szerint találatokat mértek Harkiv Kholodnohirszkij és Szaltovszkij kerületében. (...) A támadásokkal kapcsolatos információk tisztázása folyamatban van” – írta a Telegramon.
John Healey, aki a londoni alsóház képviselőinek tartott kedd este tájékoztatást az ukrajnai háború fejleményeiről, úgy fogalmazott: nagyon valószínű, hogy megkezdődött több száz észak-koreai katona átvezénylése Oroszországba − tájékoztatott az MTI.
Healey szerint megdöbbentő fejlemény, hogy észak-koreai katonák európai területen nyújtanak támogatást egy katonai agresszióhoz. A miniszter hangsúlyozta, hogy Észak-Korea számos ENSZ-határozat megsértésével már most is jelentős mennyiségű lőszert és fegyvert szállít Oroszországnak.
Healey kijelentette: Oroszország és Észak-Korea kialakulóban lévő katonai együttműködésének súlyos biztonsági kihatásai vannak Európára, valamint az indiai- és a csendes-óceáni térségre is.
Az agresszió szélesedő, növekvő szövetségéről van szó, amellyel a NATO-nak és a hét vezető ipari hatalomnak (G7) szembe kell szállnia − mondta keddi parlamenti tájékoztatásában a londoni védelmi tárca vezetője.
John Healey kijelentette azt is, hogy Oroszország veszteségei folyamatosan nőnek. A miniszter idézte a brit kormány becslését, amely szerint az ukrajnai háború kezdete óta valószínűsíthetően 675 ezer orosz katona esett el vagy sebesült meg.
Hozzátette: brit adatok szerint szeptemberben naponta átlagosan 1271 orosz katona halt meg vagy szenvedett sérüléseket az ukrajnai hadszíntéren. Healey szerint ez a háború kezdete óta példátlan napi veszteségadat, és két és félszer magasabb a tavaly szeptemberi napi átlagnál.
A brit védelmi miniszter által idézett adatok szerint az orosz fegyveres erők 3400 harckocsit és 8500 páncélozott járművet vesztettek, a fekete-tengeri orosz hadiflotta hajói közül pedig 26 megrongálódott vagy megsemmisült.
Ukrajnára azonban ezzel együtt is számos fronton jelentős orosz katonai nyomás nehezedik, az orosz alakulatok folytatják előrenyomulásukat és továbbra is támadásokat hajtanak végre az ukrajnai infrastrukturális létesítmények ellen - mondta a brit védelmi tárca vezetője.
John Healey kijelentette: Ukrajna energiatermelő kapacitása a háború előtti szinthez képest kétharmadával csökkent, az orosz tüzérség legalább háromszoros erőfölényben van az ukrajnai tüzérségi erőkhöz viszonyítva, és Oroszország az idén 400 ezer katonát soroz be haderejébe.
A brit védelmi miniszter megerősítette, hogy London 2,26 milliárd font (1090 milliárd forint) kölcsönt nyújt Ukrajnának a katonai célokra fordított költségvetési kiadások finanszírozására, és ezt a hitelt a szankciók alapján zárolt orosz szuverén vagyoneszközök hozamából törlesztik majd.
A hitel folyósítását nem sokkal korábban Rachel Reeves brit pénzügyminiszter is bejelentette, hangsúlyozva, hogy a kölcsönt London az Ukrajnának eddig jóváhagyott idei 3 milliárd fontos brit katonai támogatáson felül nyújtja.
Reeves kiemelte, hogy a kölcsön nem a zárolt orosz szuverén vagyoneszközök elkobzását jelenti, a hitelt London ezeknek a pénzügyi eszközöknek a nyereségéből finanszírozza, és ilyen módon a tranzakciót a megfelelő jogi kereteken belül lehet lebonyolítani.