A háború 2022. február 24-i kitörése óta a 15. szankciós csomagját fogadta el az Európai Unió Oroszországgal szemben. A legújabb csomag újabb személyeket és jogi személyeket vesz fel a szankciós listára, valamint az orosz olaj elleni exporttilalmat megkerülő árnyékflottát célozza.
A cikkünket teljes egészében az alábbi linken olvashatja el.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
A háború 2022. február 24-i kitörése óta a 15. szankciós csomagját fogadta el az Európai Unió Oroszországgal szemben. A legújabb csomag újabb személyeket és jogi személyeket vesz fel a szankciós listára, valamint az orosz olaj elleni exporttilalmat megkerülő árnyékflottát célozza.
A cikkünket teljes egészében az alábbi linken olvashatja el.
Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója arról tájékoztatott szerdán, hogy az Iszkander-M ballisztikus rakétákkal előző nap Zlatopil városára mért orosz csapás sérültjeinek száma 17-re emelkedett − adta hírül az MTI.
Az ukrán főügyészség közölte, hogy az északkelet-ukrajnai Szumi megyében, Bilovodi faluban egy orosz légicsapás következtében megsemmisült családi ház maradványai alatt a rendfenntartók egy 55 éves férfi és 65 éves felesége holttestére bukkantak.
Ukrajnában jelentős drágulás tapasztalható a kenyér árában, amit az alapanyagok, az energia és a szállítási költségek folyamatos emelkedése okoz – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Szvitlana Cseremiszina, az Ukrán Agrárgazdasági Intézet kutatója szerint az áremelkedés az év végéig tovább folytatódhat, bár az eddigiekhez képest várhatóan lassabb ütemben. Ez a trend különösen érzékenyen érinti a fogyasztókat, mivel a kenyér alapvető élelmiszer, és az árnövekedés a lakosság széles körét érinti.
2024-ben Ukrajnában a kenyér ára jelentős emelkedést mutatott, különböző típusoknál hasonló mértékű drágulás volt jellemző. A finomlisztből készült fehér kenyér ára 13,2 százalékkal nőtt, így kilónként 49,90 hrivnyára emelkedett. Az első osztályú lisztből készített kenyér esetében az áremelkedés 14,2 százalékos volt, ennek ára elérte a 40,81 hrivnyát kilogrammonként. A rozskenyér ára szintén jelentősen, 14,1 százalékkal drágult, jelenlegi átlagára 42,67 hrivnya/kilogramm.
Az árnövekedést az alapanyagok, az energia és a logisztikai költségek drágulása okozta, ezen hatásokat az év hátralévő részében is érezhetik a fogyasztók, bár szakértők mérsékeltebb ütemet valószínűsítenek. Az áremelkedés különösen érzékenyen érinti a lakosságot, mivel a kenyér az alapvető élelmiszerek közé tartozik.
Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt 24 órában 208 katonai összecsapás zajlott le a fronton − ebből 98 Pokrovszk és Kurahove térségében −, továbbá az oroszok 22-szer próbálták áttörni az ukrán fegyveres erők védelmét az oroszországi Kurszki régióban − tájékoztatott az MTI.
A kijevi katonai vezetés összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 757 ezret. Az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett két orosz harckocsit, három tüzérségi fegyvert és négy drónt.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Petteri Orpo finn miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után bejelentette, hogy hat, Oroszországgal és Fehéroroszországgal határos európai ország 170 millió eurós pénzügyi támogatást kap határvédelmi erőfeszítéseihez – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Bizottság elnöke részletesen hangsúlyozta, hogy Finnország a balti államokkal, Lengyelországgal és Norvégiával együtt bátran „védi határainkat” az Oroszországból és Fehéroroszországból kiinduló fenyegetések minden formájával szemben.
Megvédik közös határainkat. Ezért a mai napon 170 millió eurót különítünk el erőfeszítéseik támogatására
– mondta von der Leyen.
A GDP 2 százalékát saját védelemre fordítani már nem elég. A NATO-országoknak a GDP 3 százalékára kell emelniük a védelmi kiadások minimumát – írja a Bloomberg.
A szövetség azt tervezi, hogy minden ország számára meghatározzák, mennyi fegyverrel – tankokkal, repülőgépekkel, lőszerrel, légvédelmi rendszerekkel és hasonlókkal – kell rendelkezniük.
E célok teljesítése érdekében pedig a NATO-országoknak valószínűleg a GDP 3 százalékára kell majd emelniük a védelmi kiadásokra vonatkozó célkitűzéseiket
– állítják az újságírók által névtelenségük megőrzése mellett megszólaltatott tisztviselők.
A NATO-tagok ígéretet tettek a kiadások növelésére a Vlagyimir Putyin orosz elnök által Európára jelentett fenyegetés elhárítása érdekében, valamint Donald Trump új amerikai elnök követelései közepette, aki sürgette a szövetség tagjait, hogy vállaljanak nagyobb felelősséget a védelemért.
Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter szerint Ukrajnának van elegendő fegyvere és pénzügyi forrása ahhoz, hogy fenntartsa védelmét legalább a jövő év első felében, még akkor is, ha az Egyesült Államok megtagadja a támogatást. Erről a tárcavezető az El País spanyol lapnak adott nyilatkozatában beszélt, amit az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett szerdán.
Marcsenkót arról kérdezték, szerinte mi történne, ha az Egyesült Államok leállítaná az Ukrajnának nyújtott segítségét. A pénzügyminiszter erre válaszolva kifejtette, hogy a segítségnyújtás esetleges leállítása komoly kihívást jelentene Ukrajna védelmi képességére nézve, de nem jelent elkerülhetetlen összeomlást.
„Ukrajna természetes érdeke az együttműködési bizalom kialakítása az új adminisztrációval, szerintem ez Ukrajna és Európa számára is kiemelt stratégia kell hogy legyen” − figyelmeztetett.
A miniszter szerint a segítségnyújtás folytatása körüli bizonytalanság leküzdése érdekében Ukrajnának „nagyon bölcsen” kell felhasználnia az időt, és képesnek kell lennie tárgyalni az új amerikai kormányzattal.
„Úgy gondolom, van elég pénzünk, elegendő fegyverünk, elegendő rakétánk és tüzérségi lövedékünk ahhoz, hogy legalább 2025 első feléig ellenálljunk. 2025-ben biztosítunk elegendő költségvetési forrást a lőszer és a szükséges katonai felszerelés beszerzésére” − jelentette ki.
Hangsúlyozta, hogy Ukrajna most még elegendő fegyvert kap az Egyesült Államoktól. „Eszerint legalább az év első felében, de még azon túl is jól fel vagyunk fegyverkezve ahhoz, hogy ellenálljunk az orosz agressziónak” − összegezte a miniszter.
Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is atombomba bevetésével fenyegette meg Ukrajnát és a Nyugatot. Most kijelentette, hogy Oroszországnak hamarosan nem kell atomfegyvereket bevetnie – írja a Bild.
Putyin ezt a közepes hatótávolságú Oresnyik ballisztikus rakétával indokolta, amit Oroszország először néhány hete vetett be Ukrajna ellen. Ha az oroszok elegendő számú ilyen rakétával rendelkeznének, az gyakorlatilag kizárná a nukleáris fegyverek bevetésének szükségességét.
Ha jobban megnézzük, ezeknek a modern fegyverrendszereknek a megfelelő mennyisége gyakorlatilag kiküszöböli a nukleáris fegyverek alkalmazásának szükségességét
– mondta Vlagyimir Putyin.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon arról tájékoztatott, hogy jelentést hallgatott meg Olekszandr Szirszkijtől, a fegyveres erők főparancsnokától. Az államfő megjegyezte, hogy a védelmi erők fő célja most az orosz katonai képességek csökkentése.
Elismerte, hogy továbbra is Donyeck megyében, Kurahove és Pokrovszk térségében legforróbb a helyzet, de kijelentette azt is, hogy novemberben és decemberben az orosz hadsereg rekordveszteségeket szenvedett el.
Zelenszkij külön köszönetet mondott azoknak a katonáknak, akik szerdára virradó éjjel jelentős csapást mértek oroszországi célpontokra. Kifejtette, hogy orosz területen lévő katonai létesítményeket, valamint az Ukrajna elleni agressziót szolgáló üzemanyag-tárolókat és energetikai létesítményeket találtak el. Az államfő szerint „az ilyen távolságból precízen végrehajtott csapások lépésről lépésre viszik vissza Oroszországot ahhoz a valósághoz, hogy a háborút be kell fejeznie”.
Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat közölte, hogy a Zaporizzsja városát ért keddi orosz támadás halálos áldozatainak száma nyolcra, a sebesülteké pedig 22-re nőtt. Az orosz hadsereg egy magánklinikára mért csapást, ami miatt az teljesen megsemmisült, és több környező épület károsodott − tájékoztatott az MTI.
Ukrajnai beruházásaik növelésére és az ország újjáépítésében való részvételre szólította fel a német vállalatokat Olaf Scholz német kancellár a német–ukrán gazdasági fórumon Berlinben − írta meg az MTI.
„Ha most és a következő években Ukrajnában fektetnek be, akkor egy jövőbeli EU-tagországba fektetnek be” − fogalmazott a kancellár.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök még szorosabb együttműködést sürgetett, például a digitális technológiák, a mezőgazdaság, a védelem és az energia területén. A kancellár és az ukrán miniszterelnök egyaránt a német vállalatok támogatását kérte a háború ellenére is növekvő német–ukrán kereskedelmi forgalom előtt álló kihívások leküzdésére.
A német–ukrán kereskedelem egyébként az idén rekordszintet ért el, több mint tizenkétmilliárd eurós volumennel − mondta Peter Adrian, a DIHK elnöke. A német vállalatoknak lehetőségük van arra, hogy szaktudásukkal és befektetési erejükkel hozzájáruljanak különösen Ukrajna újjáépítéséhez, legyen szó akár az energiaszektorról, az épületek korszerűsítéséről vagy a technológiai fejlesztésekről.
Körülbelül kétezer német vállalat tevékenykedik Ukrajnában. „Sokan közülük további beruházásokat terveznek. Segítenének az ország újjáépítésében” − mondta Scholz.
„A háború után olyan növekedési ütemeket és fejlődési lehetőségeket fogunk látni Ukrajnában, amelyeket eddig csak az elmúlt két évtizedben az EU-hoz csatlakozott közép- és kelet-európai országokban láttunk” – mondta Scholz.
A német gazdaság jelentős szerepet játszott ezekben a sikertörténetekben, és maga is profitált belőlük. „Szeretnék valami hasonlót látni Ukrajnában is” – fogalmazott.
Magyarország energiabiztonságáról, az ukrajnai háborúról és a szíriai fejleményekről tárgyalt egy órán keresztül Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök – számolt be róla Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán feltöltött videójában.
Szijjártó Péter elárulta, hogy a telefonhívást Orbán Viktor kezdeményezte, és kettejük között teljes egyetértés volt abban, hogy mindent meg kell tenni az energetikai együttműködés fenntartása mellett. Ezenkívül szó esett az ukrajnai háborúról és annak lezárásáról is.
Jól látszik, hogy az amerikai elnökválasztás óta számos elkeseredett, kétségbeesett kísérlet történt és történik arra vonatkozólag, akár Amerikából, akár Nyugat-Európából, hogy a háború elmérgesedjen, a háború eszkalálódjon
– véli Szijjártó Péter, aki hozzátette, Magyarország már több mint ezer napja elkötelezett békepárti álláspontot képvisel, a béke megteremtésének lehetőségéről pedig Orbán és Putyin hosszasan értekeztek a szerdai telefonbeszélgetésük során, ami kapcsán az orosz elnök kitért arra, hogy milyen akadályokat lát, amelyek a béke útjában állnak.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter ezenkívül kitért a Paks II. projektre, valamint a szíriai helyzetre is. Erről bővebben az alábbi cikkünkben írtunk.
A Damaszkuszban hatalomra került szír lázadók drónokat és egyéb támogatást kaptak az ukrán hírszerzőktől, akik Oroszországot és Szíria szövetségeseit akarták aláásni – írja a The Washington Post cikke alapján az RBC-Ukraine.
A lap forrásai szerint néhány héttel ezelőtt az ukrán hírszerzés körülbelül 20 tapasztalt drónkezelőt és körülbelül 150 FPV-drónt küldött az idlíbi lázadók főhadiszállására, hogy segítsék a Hayat Tahrir al-Sham (HTS) vezette iszlamista lázadócsoportot.
Nyugati hírszerzési források úgy látják, hogy Kijev valóban segített, de ez nem befolyásolta döntően Bassár el-Aszad szíriai elnök megbuktatását. Figyelemre méltónak tartják, hogy az ukrán erőfeszítések részeként a Közel-Keleten, Afrikában és Oroszországon belül is titkos csapást mértek az orosz hadműveletekre.
Az amerikai külügyminisztérium december 10-én 266,4 millió dollár (103 milliárd forint) értékben jóváhagyta az F–16-os vadászrepülőgépek karbantartásához szükséges felszerelések értékesítését az ukrán kormánynak – közölte az amerikai Biztonsági és Védelmi Együttműködési Ügynökség (DSCA) sajtóközleményében.
A sajtóközlemény szerint az ukrán kormány közös küldetéstervező rendszer, pót- és javítóalkatrészek, fogyóeszközök és tartozékok, valamint fegyverszoftverek beszerzését kérte – írja az Interfax.
Az orosz külügyminisztérium képviselője szerdán kijelentette, hogy Moszkva nem hajlandó engedményeket tenni Ukrajnával kapcsolatban, egyszerűen Vlagyimir Putyin elnök javaslatait kell végrehajtani a konfliktus lezárására. A Reuters beszámolója szerint Marija Zaharova, a tárca szóvivője azt követően nyilatkozott, hogy megkérdezték Donald Trump megválasztott amerikai elnök vasárnapi felhívásáról, amely az „őrület” befejezése érdekében azonnali tűzszünetre és tárgyalásokra szólított fel Ukrajna és Oroszország között.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki határozottan szorgalmazza, hogy országát meghívják a NATO katonai szövetségébe, Donald Trump megjegyzéseire reagálva azt mondta, hogy Kijevnek hatékony biztonsági garanciákra van szüksége. Marija Zaharova ezzel szemben hangsúlyozta, hogy aki szerint Oroszország engedményeket tesz Ukrajnával kapcsolatban, annak vagy rövid a memóriája, vagy nem ismeri eléggé a témát.
Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke korábban már kijelentette, hogy Ukrajna nem csatlakozhat a NATO-hoz, és országának szüksége van a négy annektált ukrán régió teljes területére, ha az ukránok békét akarnak. Az orosz tárcavezető megerősítette, hogy bármilyen megállapodás csak ennek figyelembevételével történhet meg.
Orbán Viktor miniszterelnök telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A két vezető áttekintette a folyamatosan fejlődő kétoldalú gazdasági, kereskedelmi együttműködés aktuális kérdéseit. Kiemelt figyelmet fordítottak a kölcsönösen előnyös energetikai projektek további támogatására.
Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja.
Az EU vezető diplomatája, Kaja Kallas szerint Oroszország megtanulta, hogyan befolyásolhatja a választásokat az új technológiák segítségével.
Látom a romániai példákat, de máshol is, hogy az oroszok valóban feltörték a választások befolyásolásának kódját
– fogalmazott az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a POLITICO P28 rendezvényén kedd este.
Az új technológiáknak a demokráciára gyakorolt hatását firtató kérdésre válaszolva Kaja Kallas elmondta, hogy „nagyon aggódik”. „A demokrácia a bizalmon alapul, és ha már nem bízhatunk a választásokban, akkor hogyan bízhatunk az eredményekben?” – tette fel a kérdést.
A politikus úgy érvelt, hogy a mai módszerek annak eldöntésére, hogy a választások szabadnak és tisztességesnek tekinthetők-e, elavultak, és nem veszik figyelembe a választások befolyásolására használt új technológiákat. „Úgy gondolom, hogy ezeket nagyon komolyan kell vennünk” – mondta.
Ukrajna rakétákkal támadott egy dél-oroszországi kikötőt az Azovi-tengeren, és drónokkal okozott tüzet egy olajraktárban a nyugat-oroszországi Brjanszk régióban – derült ki szerdán az MTI által idézett hivatalos orosz és ukrán közlésekből.
Az orosz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy légvédelmi egységei a szerdára virradó éjjel 14 ukrán drónt semmisítettek meg az Ukrajnával határos Brjanszk régió felett. Alekszandr Bogomaz brjanszki kormányzó arról tájékoztatott, hogy a támadás következtében rövid ideig tartó tűz ütött ki egy gyártó üzemben.
Az ukrán hadsereg azt közölte, hogy a Brjanszk környéki csapással „hatalmas tüzet” okozott egy olajraktárban.
Mintegy 750 kilométerre délre, Taganrog orosz kikötőjét Ukrajna felől érkező rakéták találták el, megrongálva egy ipari létesítményt és számos autót – közölte a rosztovi terület megbízott kormányzója. „Az előzetes információk szerint senki sem sebesült meg” – írta Jurij Szljuszar, akinek tájékoztatása szerint 14 autó kigyulladt.
A Fekete-tenger oroszországi partján, az ukrán határtól nem messze fekvő, mintegy negyedmillió lakosú Taganrogban azt a területet, amelyet találat ért, a rendőrség kordonnal zárta le – közölte Szvetlana Kambulova, a város vezetője. A támadás részben megrongált egy kazánépületet, amivel 27 lakóház fűtését vágta el – tette hozzá a nyilatkozó.
A nyugati katonai segélyek 2025-ös csökkentésétől tartva Ukrajna nagy erőkkel igyekszik növelni saját nagy hatótávolságú fegyvereinek gyártását, amelyekkel mélyen orosz területekre lehetne csapásokat mérni – közölte szerdán a The Washington Post.
A terv nagyrészt a Peklo cirkálórakéták, valamint a DeepStrike csapásmérő drónok gyártására épül. Bár a legtöbb védelmi elemző egyetért abban, hogy a drónok önmagukban nem lesznek elegendőek, nagy előnyük, hogy könnyen és gyorsan gyárthatóak. Szakértők szerint az eszközök csak részleges megoldást jelentenek Ukrajna számos harci problémájára.
Hosszú távon Ukrajna két »öklöt« szeretne. Az egyik a drónok segítségével történő csapások célba juttatásának képessége, a másik pedig a rövid vagy akár közepes hatótávolságú cirkáló- és ballisztikus rakéták
– mondta Konrad Muzyka, a Rochan Consulting lengyel védelmi tanácsadó cég igazgatója.
A védelmi ipar a tervek szerint az elkövetkező hónapokban, esetleg években még inkább bővülni fog. Ukrán tisztviselők szerint a saját hadiipar fejlesztése kulcsfontosságú az ország hosszú távú biztonsága – vagy akár fennmaradása – szempontjából.
„Felfegyverkezve kell lennünk, készen kell állnunk minden forgatókönyvre, mivel ilyen agresszív szomszédunk van… Megértjük, hogy erős hadseregre van szükségünk, mindenféle fegyverzettel” – mondta Jegor Csernev, a NATO ukrán küldöttségének elnöke.
Emmanuel Macron francia elnök a hírek szerint egy esetleges európai békefenntartó missziót fontolgat Ukrajnában az újabb orosz agresszió elleni védekezésként – adta hírül kedden a Rzeczpospolita lengyel hírportál.
Információk szerint a francia államfő azt tervezi, hogy konzultál Lengyelországgal, amelyet kulcsfontosságú szövetségesnek tekint egy ilyen kezdeményezéshez.
A javaslat az európai országok békefenntartó erőinek bevetésére vonatkozik. Ha megállapodás születik az Oroszország és Ukrajna közötti háború jelenlegi szakaszának befejezéséről, ezek az erők elrettentő elemként szolgálhatnának egy újabb orosz támadással szemben.
A jelentés szerint a lehetséges misszióról szóló megbeszélések központi témát képeznek majd Emmanuel Macron december 12-i varsói látogatásán. Az is valószínűsíthető, hogy a francia elnök már fel is vetette az ötletet Donald Trump megválasztott amerikai elnöknek és Volodimir Zelenszkijnek a múlt szombati találkozójukon, amikor számos vezető gyűlt össze a felújított párizsi Notre-Dame-székesegyház újranyitására.
Újságírók és önkéntesek azonosítottak 82 050 orosz katonát, akik az ukrajnai háború következtében vesztették életüket – derül ki a BBC Russia és a Mediazona orosz független médium december 11-én közzétett közös vizsgálatából.
A Mediazona és a BBC Russia megállapításai szerint a veszteségek nagymértékben érintik Oroszország alacsonyabb jövedelmű és fajilag marginalizált régióit. A legtöbb azonosított, Ukrajnában elesett katona baskíriai származású.
Az ukrán hadsereg jelentése szerint az orosz áldozatok száma meghaladta a 750 ezret. A szám az elesett és a sebesült katonákat egyaránt tartalmazza. Az ukrán és a nyugati hatóságok napi 1500 orosz áldozatról számoltak be.
Moszkva nem hozza nyilvánosságra a veszteségeinek számát, bár egy védelmi minisztériumban dolgozó tisztviselő nemrég elárulta, hogy a tárcához 48 ezer megkeresés érkezett az eltűnt katonák azonosítására.
Oroszország igyekezett elkerülni a teljes körű mozgósítás bevezetését, ezt az álláspontot politikai elemzők a közvélemény rosszallásától való félelemmel hozzák összefüggésbe. Ehelyett az ország megemelte a jelentkezési bónuszokat, hogy újabb önkénteseket vonzzon – írja a The Kyiv Independent.
A védelmet növelve kezdtek el erődítményeket építeni az ukrajnai Zaporizzsjánál. Jevgenyij Dikij, az Aidar ukrán zászlóalj volt parancsnoka szerint a területen rendkívül komoly a veszély – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A szakértő szerint ha az oroszok elfoglalják a Zaporizzsjába vezető falut, akkor gyakorlatilag megnyílik előttük az út.
Alekszej Hilcsenko, az Ukrán Nemzeti Gárda harmadik hadműveleti dandárjának parancsnoka megjegyezte, hogy a jelek szerint az oroszok nagyszabású offenzívára készülnek Zaporizzsja irányában.
A világ válságai közül az ukrajnai háború megoldását nevezte elsődleges feladatnak Donald Trump leendő amerikai elnök a Paris Match című francia hetilapnak adott, szerdán megjelent interjúban.
A legfontosabb megoldani Ukrajna és Oroszország problémáját, mert ez a két ország felfoghatatlan emberi veszteségeket szenved el, több százezer katona vesztette már életét a háborúban
– mondta a megválasztott amerikai elnök a szombaton Párizsban rögzített beszélgetésben. Donald Trump a Notre-Dame-székesegyház újranyitása alkalmából járt a francia fővárosban.
„Rengeteg válság sújtja a világot, néhány napja egy újabb ütötte fel a fejét ismét Szíriában. (A szíriaiaknak) maguknak kell megbirkózniuk az új helyzettel, mert mi abban nem vagyunk érintettek, ahogy Franciaország sem az” – jelentette ki Trump. Hozzátette: a Közel-Kelet szintén prioritást élvez, de az ottani helyzetet „kevésbé bonyolult” kezelni, mint az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktust.
Donald Trump január 20-án lép hivatalba. Korábban úgy nyilatkozott, hogy ha elnökké választják, „24 óra alatt” véget vet a csaknem három éve tartó ukrajnai háborúnak.
Múlt szombaton a megválasztott amerikai elnök személyesen találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel. Másnap Trump a Truth Social nevű platformon „azonnali tűzszünetet” és a tárgyalások megkezdését szorgalmazta Ukrajnában. Azt írta: Zelenszkij elnök „készen áll megállapodni és véget vetni ennek az őrületnek”.
Az ukrán elnök kedden „mély háláját” fejezte ki amiatt, hogy Trump ilyen „erősen elkötelezett” az ukrajnai háború lezárása mellett.
Az orosz hadsereg 2024-ben legalább 109 ukrán hadifoglyot végeztetett ki – közölte Dmitro Lubinec ukrán ombudsman az országos televízióban december 10-én.
„Megerősíthetjük, hogy az orosz csapatok csak 2024-ben 109 ukrán hadifoglyot lőttek le” – mondta Lubinec. A hadifoglyok meggyilkolásáról, kínzásáról és bántalmazásáról rendszeresen érkeznek jelentések az ukrán hatóságokhoz.
Az ombudsman hozzátette, hogy a háború kezdete óta 177 hadifogoly kivégzését erősítették meg.
A 2024-ben megölt hadifoglyok száma aláhúzza az orosz hadsereg által végrehajtott gyorsított kivégzések gyakoribbá válását. Ez a tendencia pedig egybeesik az orosz előrenyomulás felgyorsult ütemével Ukrajnában. A számok csak a hivatalosan megerősített esetekre vonatkoznak, ami azt jelenti, hogy a számok még magasabbak lehetnek – írja a The Kyiv Independent.
A helyi lakosok szerint a támadás célpontja a taganrogi Berijev repülési tudományos és műszaki komplexum lehetett – írja az Unian.
A rosztovi terület hatóságai szerint a támadásban megrongálódott egy ipari üzem, és 14 autó égett le. Emellett Taganrog polgármestere hozzátette, hogy egy kazánház megrongálódott, melynek következtében 27 lakóház maradt fűtés nélkül.
Ukrajna számára a fő biztonsági garanciákat jelenleg a légvédelmi rendszerek jelentik. Az ilyen rendszerek szállítása segít megmenteni az ukránok életét – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden.
Az rbc.ua beszámolója szerint Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy „ma az orosz megszállók ismét csapást mértek az ukrán polgári infrastruktúrára, civilekre Zaporizzsjában. Az ellenség a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) egyik járművét is eltalálta.”
„A legfőbb biztonsági garancia számunkra ma, ha nem stratégiáról, hanem taktikáról beszélünk, arról, ami most megmenti az ukránok életét, ezek természetesen a légvédelmi rendszerek” – tette hozzá az államfő.
Zelenszkij szerint minden partner megérti, hogy 10-12 további Patriot-rendszer értelmetlenné teszi a háborút Vlagyimir Putyin orosz elnök számára. Az ukrán elnök elmondta, hogy egy Patriot rendszer 1,5 milliárd dollárba kerül, és nem érti, miért nem lehet 30 milliárd dollárt elvenni Oroszország befagyasztott vagyonából, hogy végre lezárják Ukrajna égboltját.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna számára a legjobb stratégiai biztonsági garancia a NATO-tagság. „Ezzel kapcsolatban vannak kérdések. Vannak kérdések egyes államokkal, és ezt egyelőre nem Trumppal, hanem Bidennel kell megbeszélni, mert most még ő az amerikai elnök. Ezt már többször elmondtam” – tette hozzá.
Vlagyimir Putyin orosz elnök valószínűleg meg akarja majd bosszulni Bassár el-Aszad szíriai elnök bukását. Putyin és Aszad is bűnrészes az erőszakban – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden az rbc.ua beszámolója szerint.
Az ukrán államfő felhívta a figyelmet arra, hogy kedden, december 10-én, az emberi jogok napján szörnyű fotókat tettek közzé az interneten a szíriai börtönökből és kínzókamrákból, amelyeket Aszad elmenekülése után nyitottak meg az országban.
„Az Aszad-rezsimet évtizedek óta kizárólag az erőszak tartja össze. És pontosan ilyen az összes olyan rezsim, amelyet Putyin támogat” – hangsúlyozta Zelenszkij.
Emlékeztetett arra, hogy ilyen börtönök és kínzóközpontok voltak az orosz katonák által megszállt ukrán településeken is. „Oroszország egy börtönállam, amely csak az általa ott elhelyezett börtönöknek és kínzóközpontoknak köszönhetően képes fenntartani egy idegen, ellopott földet” – tette hozzá az elnök.
Aszad és Putyin társak az erőszakban. Az Aszadhoz hasonló diktátorok nem maradhatnak életben a Putyinhoz hasonló diktátorok nélkül. És Putyin megpróbálja megbosszulni Aszad bukását
– mondta az államfő.
Szerinte a világnak most egységre és erőre van szüksége, hogy szembeszálljon az ilyen rezsimekkel, amelyek szenvedést, fájdalmat és romokat hagynak maguk után.
„Azzal, hogy a nemzetközi közösség segít Ukrajnának az orosz diktatúra elleni harcban, a világ számos más régiójának segít helyreállítani a biztonságot és elérni az erőszakkal szembeni védelmet” – fejtette ki az elnök, aki szerint az emberi jogok megsértéséért Putyin és Aszad büntetést érdemel.
Az Egyesült Királyság és Ciprus kedden ígéretet tett „az illegális orosz pénzforgalom megállítására” Keir Starmer brit miniszterelnök nicosiai látogatása alkalmával.
A Ciprusi Köztársasággal közösen megfékezzük az Európán keresztüli illegális pénzáramlást Vlagyimir Putyin orosz elnök háborús gépezetének kiéheztetésére és a globális egyensúly védelmében
– mutatott rá közleményében a brit miniszterelnök.
Az Egyesült Királyság szaktudásával is segíti Ciprust egy új nemzeti szankció-végrehajtási egység létrehozásában, és jövőre oktatási programokat indít a bűnüldözési csapatok számára – áll a Downing Street által kiadott közleményben.
Starmer többnapos közel-keleti útja alatt látogatott Ciprusra, ahol Edward Heath volt brit miniszterelnök 1971-es látogatása óta nem járt brit kormányfő.
Az Egyesült Királyság a ciprusi függetlenséget biztosító három nemzet egyikeként – Törökország és Görögország mellett – továbbra is fontos szerepet tölt be a ciprusi ügyekben. A szigeten két brit katonai bázis is működik. Mostani látogatása alatt Starmer az ország déli partvidékén elhelyezkedő RAF Akrotiri brit katonai bázison szolgáló személyzetet és családjukat is meglátogatta.
A kormányfő keddi látogatását bírálat érte a szakadár Észak-Ciprus részéről, amiért figyelmen kívül hagyta a ciprusi konfliktus másik oldalán álló ciprusi törököket. Ciprus északi részére 1974-ben vonult be a török hadsereg, és 1983-ban létrejött a csak Ankara által elismert „Észak-ciprusi Török Köztársaság” – emlékeztetett az MTI.
Az amerikai pénzügyminisztérium kedden átutalta a befagyasztott orosz vagyon kamatjövedelmeire alapozott, Ukrajnának szánt 50 milliárd dolláros hitelcsomag Egyesült Államokra jutó 20 milliárd dolláros részét a Világbank gazdasági és pénzügyi támogatási alapjának – közölte kedden Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter az MTI szerint.
A világ hét legfejlettebb ipari országa (G7) júniusban állapodott meg arról, hogy a büntetőintézkedések keretében zárolt orosz vagyon kamatjövedelmeiből fedezett, 50 milliárd dolláros hitelt nyújt a kijevi vezetésnek 30 éves futamidőre, aminek részleteiről októberben született egyezség. Moszkva lopásnak minősítette az intézkedést.
Joe Biden leköszönő demokrata párti amerikai elnök eredetileg az összeget fel akarta osztani fele-fele arányban katonai, illetve gazdasági segélyekre, előbbihez azonban az időközben republikánus párti többség ellenőrzése alá került kongresszus jóváhagyása is kellett volna. A keddi átutalással így a teljes összeget nem katonai célú támogatásra szánják.
Ezek a források, amelyeket teljes egészében Oroszország saját zárolt eszközeinek kamataiból fedeznek, létfontosságú támogatást fognak nyújtani a nem provokált agresszió ellen védekező Ukrajnának
– hangoztatta Yellen, hozzátéve, hogy a G7-ek által kollektívan nyújtott 50 milliárd dolláros hitel biztosítani fogja, hogy Ukrajna egyebek között fenn tudja tartani mentőszolgálatait és kórházait.