Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Unió csúcstalálkozóján arra kérte a partnerországokat, hogy csatlakozzanak Emmanuel Macron francia elnök elképzeléséhez, és küldjenek katonai kontingenst Ukrajnába – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó.
Támogatjuk Franciaország azon kezdeményezését, hogy katonai kontingenst helyezzenek el Ukrajnában […] arra szólítjuk fel más partnereinket, csatlakozzanak ehhez az erőfeszítéshez, ez segít abban, hogy pontot tegyünk a háború végére
– fogalmazott az ukrán elnök, aki szerint a tárgyalások csak elodáznák az igazi megoldást, és Oroszországnak kedveznének.
Mint az ismert, több ezer katonát küldött már Észak-Korea, hogy Oroszország oldalán harcoljanak a háborúban, de a hírek szerint közülük már több százan estek el. A BBC-nek sikerült megszólaltatnia olyan észak-koreai katonákat, akik évekkel ezelőtt sikeresen disszidáltak a kommunista rezsimből.
Egyikük rámutatott, hogy az észak-koreai katonákat hegyvidéki harcokra képzik ki főleg, ezért kétséges, hogy mennyire tudnak alkalmazkodni a Kurszk síkvidékein és lövészárkaiban zajló harcokhoz. „A katonákat napokra a hegyekbe küldik kis mennyiségű rizzsel, és azt mondják nekik, hogy ez a túlélési kiképzésük része” – fogalmazott az egyik disszidens, aki hét éven keresztül dolgozott sofőrként a légierőnél. Arról is beszélt, hogy a hadseregben eltöltött első három év „rendkívül kemény még a különleges alakulatok számára is”.
Másikuk a hadseregben eltöltött idejéből leginkább a mardosó, folyamatos éhségre emlékszik. Elmondása szerint a szolgálata első hónapjában 10 kilót fogyott, köszönhetően a kukoricának és a penészes káposztának. Arról is mesélt, hogy egy előléptetése után a dél-koreai határra került, ahol a kukoricát már felváltotta a rizs, de mire a hátsó sorokba hozzájuk is eljutott ételosztásnál a tál, az elöl lévők kiették a rizst, azt pedig homokkal pótolták.
Mindketten elmondták, hogy a disszidálásuk óta nem sokat tudnak az észak-koreai hadsereg működéséről, de valószínűleg semmi nem változott, jelentősen biztosan nem.
A dél-koreai hírszerzés szerint az orosz–ukrán háborúban részt vevő katonák többsége a Vihar Hadtest elit egységhez tartozik, ahol ugyan magas a minőség, azonban a modern hadviselést nem ismerik.
„A Vihar Hadtest katonáinak többsége a munkásosztályból vagy földműves családból származik, akik nagyon engedelmeskednek a pártnak, és megkérdőjelezhetetlenül követik a parancsokat” – mondta az egyik disszidens, aki hangsúlyozta, kár lenne alábecsülni az ő képességeiket, ugyanis a rezsim iránti hűségük és harci kedvük sokat számít.
Egy ember meghalt, kilencen megsérültek Herszonban az oroszok péntek kora reggeli támadásában – közölte az Interfax Olekszandr Prokudin, a regionális katonai közigazgatás vezetőjének a Telegramon megosztott bejegyzése alapján.
„A régióközpont minden kerületében robbanások voltak. Az ellenség lakónegyedeket, szociális és kritikus infrastruktúrát vett célba. Ebben a percben egy halottról és kilenc sebesültről tudunk. Részvétemet fejezem ki a megölt ember családjának” – fogalmazott Prokudin.
A támadásban egy 76 éves férfi aknarobbanás következtében megsérült, mellkasán repesz is keletkezett, egy 63 éves férfi pedig agyrázkódást, zárt koponyasérülést szenvedett. A 44 éves áldozat robbanásos sérülést szenvedett, neki a jobb kezén az ujjakat amputálták.
Orbán Viktor közölte az uniós vezetőkkel, hogy meg akarja várni szövetségese, Donald Trump beiktatását, mielőtt döntene az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításáról – írja a Sztrana a Bloomberg forrásai alapján.
Korábban az Európai Unió 15 körös szankciókat vezetett be Moszkva ellen, amelyeket félévente meg kell újítani. A következő meghosszabbítás január végén esedékes, 11 nappal Trump beiktatása után.
Az uniós vezetők Brüsszelben találkoztak, hogy megbeszélést folytassanak Ukrajnáról, az EU szerepéről a világban, a migrációról, valamint külpolitikai kérdésekről.
Péntek reggel rakétatámadást indított Kijev felé az orosz hadsereg, a csapásban egy ember életét vesztette, többen pedig megsérültek – jelentette a The Kyiv Independent.
Helyi idő szerint péntek reggel 7 órakor több robbanást jelentettek az ukrán fővárosban. Oroszország feltehetőleg Kinzsal, valamint Iskander vagy LN–23-as ballisztikus rakétákat használt. Bár Vitalij Klicsko polgármester szerint a légvédelem működik a város fölött, Kijev Holosivszkij kerületében egy ember meghalt, hárman pedig megsérültek (más források szerint heten).
Az ukrán légierő közvetlenül a támadás előtt figyelmeztetést adott ki, hogy egy Kinzsal hiperszonikus rakéták kilövésére is képes Mig–31 típusú vadászrepülőgép szállt fel egy orosz légitámaszpontról.
Csütörtökön, december 19-én Ukrajna állami nyilvántartásai az utóbbi idők legnagyobb kibertámadását szenvedték el, oroszok megpróbálták megzavarni az ország kritikus infrastruktúráját. A teljes helyreállítás akár két hétig is eltarthat – írja az Ukrinform.
Egy célzott támadás következtében ideiglenesen felfüggesztették az ukrán igazságügyi minisztérium hatáskörébe tartozó Egységes és Állami Nyilvántartás működését. Már most világos, hogy a támadást az oroszok azért hajtották végre, hogy megzavarják az állam kritikus infrastruktúrájának működését
– írta Facebookon az ukrán Olha Sztefaniscsina európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes és igazságügyi miniszter.
Elsőként a helyreállításra kerül sor, mondta: Az anyakönyvi akták állami nyilvántartása; a jogi személyek és egyéni vállalkozók egységes állami nyilvántartása; valamint az ingatlanokhoz fűződő jogok és azok terheinek állami nyilvántartása.
Legalább 100 észak-koreai katona halt meg az ukrajnai háborúban, akiket Oroszország megsegítésére küldtek. Phenjan azonban több katonát is küldhet Oroszországba − jelentette a The Telegraph, amelyet megosztott az Unian.
Az észak-koreai veszteségekről szóló adatokat a dél-koreai hírszerzés is megerősítette, valamint további ezer katona sebesült meg a Kurszk térségében zajló harcokban. Veszteségeiket a drónokkal szembeni harci tapasztalat és a terepismeret hiánya okozza − nyilatkozta I Szongkvon dél-koreai képviselő.
A The Telegraph arra is emlékeztetett, hogy az amerikai és a dél-koreai hírszerzés egyetért abban, hogy Észak-Korea több mint 10 ezer katonát küldött a háborúba, továbbá Phenjan 10 ezer konténer tüzérségi lövedéket, páncéltörő rakétát, gépesített ágyúkat és rakétavetőket is átadott az oroszoknak.
A veszteségek ellenére Észak-Korea azt állítja, hogy az Oroszországgal kötött katonai szövetség „nagyon hatékony” volt az Egyesült Államok és hajóhadának elrettentésében, valamint azzal vádolják az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy meghosszabbítják az ukrajnai háborút és destabilizálják a biztonsági helyzetet Európában és az ázsiai-csendes-óceáni térségben.
Olaf Scholz német kancellár csütörtökön telefonbeszélgetést folytatott Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel. A két fél „egyetértett abban, hogy Oroszország háborúja Ukrajna ellen már túl régóta tart, és fontos, hogy minél hamarabb elinduljunk a tisztességes, igazságos és fenntartható béke felé vezető úton” − közölte az Ukrajinszka Pravda.
Scholz ugyanakkor megerősítette, hogy Németország továbbra is támogatni fogja Ukrajnát az orosz agresszió elleni védekezésben, „amíg szükséges”. A megválasztott amerikai elnök viszont a kampány során azt ígérte, hogy „24 órán belül” véget vet az ukrajnai háborúnak.
Donald Trump csapata jelenleg az ukrajnai ellenségeskedések befejezésére irányuló terven dolgozik, és nemrég úgy nyilatkozott, hogy „némi előrelépés” történt. Korábban a megválasztott amerikai elnök arról biztosított, hogy az orosz−ukrán háború megoldására tett kísérletei során „nem hagyja magára Ukrajnát”.
Magyarország területére 2024. december 19-én csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon 6100 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4929 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 20 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja a közlemény.
Volodimir Zelenszkij elnök csütörtökön közölte, hogy tárgyalt az európai vezetőkkel annak lehetőségéről, hogy egy tűzszünet vagy békeegyezmény részeként európai békefenntartó erőket küldjenek Ukrajnába. Az ország szövetségesei mérlegelik a lehetőségeket, hogy miként segíthetnének Kijevnek kedvező feltételekkel véget vetni az Oroszországgal folytatott harcoknak − írja a The New York Times.
Az ukrán vezető azonban hozzátette, hogy a békefenntartók bevetése nem lenne elégséges az ország hosszú távú biztonságának garantálásához, és csak a NATO-tagság biztosíthatja Ukrajnát a jövőbeni orosz támadásokkal szemben.
Amíg Ukrajna nem tagja a NATO-nak, addig ez a szempont is megfontolandó
− mondta Zelenszkij a békefenntartók megjelenésének ötletéről, miután Brüsszelben találkozott európai kollégáival.
Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna teljes megsemmisítésére törekszik, akár a csatatéren, akár a tárgyalóasztalnál. Eddig több mint 766 ezer ember halt vagy nyomorodott meg, és már észak-koreai csapatokat is bevet − írja Jonathan Sweet nyugalmazott amerikai ezredes – aki 30 évig szolgált a hadsereg hírszerzésének tisztjeként – a The Hill című lapban megjelent cikkében.
Megjegyzi, hogy a szárazföldi erők bevonása Észak-Koreából, egy harmadik országból, a „gonosz tengelyének” nem hivatalos tagjából „rossz pályára állította” a konfliktust.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!