Kedves olvasóink!
Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is! Jó pihenést kívánunk!
Ukrajnában intenzív fejlesztések zajlanak az oktatási infrastruktúrában, ugyanis több mint 139 föld alatti iskola, valamint számos szakmai és műszaki oktatási intézmény építése van folyamatban – közölte Nadija Kuzmicsova, az ország oktatási és tudományos miniszterhelyettese.
Jelenleg 79 létesítmény építése halad aktívan, és az év végéig várhatóan tíz intézményt adnak át.
Az építkezések többsége a frontvonalakhoz és a határokhoz közeli régiókban zajlik, ahol különösen gyakoriak a légitámadások és az aktív harci cselekmények. Minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy ezek az iskolák és intézmények 2025. szeptember 1-jére elkészüljenek
– hangsúlyozta Kuzmicsova.
A föld alatti iskolák építése nemcsak az oktatás folyamatosságát szolgálja, hanem a diákok és tanárok biztonságát is garantálni hivatott a háborús helyzet közepette. Ezek a beruházások fontos lépést jelentenek az oktatási rendszer alkalmazkodó- és ellenálló képességének megerősítésében.
Az ukránok körében egyre kevesebben hisznek abban, hogy országuk tíz éven belül az Európai Unió részeként fejlődő állammá válhat – derül ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet friss kutatásából.
Míg 2022 őszén a megkérdezettek 88 százaléka tartotta reálisnak ezt a pozitív forgatókönyvet, 2023 decemberére ez az arány 73 százalékra csökkent, 2024 végére pedig már csak 55 százalék bízik benne.
A pesszimista hangulatot tovább fokozza, hogy minden ötödik ukrajnai rendkívül borúlátó a jövőt illetően. Szerintük az ország gazdasága tíz év múlva romokban heverhet, miközben egyre többen kényszerülnek majd elhagyni szülőföldjüket.
Ezzel párhuzamosan egyre többen vélik úgy, hogy Ukrajnának belátható időn belül nem lesz esélye visszaállítani az 1991-es határokat, noha Kijevben ez továbbra is a hivatalos politikai célkitűzésként szerepel. A felmérés rávilágít az ország lakosságának egyre mélyülő bizonytalanságára a háború és a gazdasági kihívások árnyékában.
2024-ben Ukrajna 41,7 milliárd dollár (16 510 milliárd forint) nemzetközi támogatást kapott, ami a jelentős védelmi kiadások mellett biztosította a szociális juttatások finanszírozását – jelentette be Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter.
Marcsenko kiemelte, hogy ez az összeg lehetővé tette az állam számára, hogy maradéktalanul eleget tegyen szociális kötelezettségeinek.
Az idei évben 41,7 milliárd dollár támogatást kaptunk partnereinktől, ami teljes mértékben fedezte a nyugdíjak, valamint az oktatási és egészségügyi dolgozók béreinek finanszírozását. Ezzel biztosítottuk a teljes humanitárius és szociális rendszer működését
– mondta a pénzügyminiszter. Hangsúlyozta továbbá, hogy a nemzetközi támogatás elengedhetetlen Ukrajna makrogazdasági stabilitásának fenntartásához a háborús helyzet közepette. Ez a segítség nemcsak a polgárok felé tett vállalások teljesítését teszi lehetővé, hanem a gazdasági egyensúly megőrzésében is kulcsszerepet játszik.
Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy 2,5 milliárd dollárt különítenek el Ukrajna védelmi szükségleteire – írja a Korrespondent.
Elmondása szerint a Pentagon jelenleg több százezer tüzérségi lövedéket, több ezer rakétát és több száz páncélozott járművet ad át, amelyek segítségével az ukrán hadsereg megerősítheti pozícióit.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban szintén elmondta, hogy az Egyesült Államok egy fontos döntésről szavaz hétfőn. Hozzátette, hogy az új segítség a stabilizációs munkát támogatja a fronton.
Oroszország közölte, hogy 150 fogságban tartott ukrán katonát cserélt el ugyanennyi orosz katonára egy, az Egyesült Arab Emírségek által közvetített csereüzlet keretében – írja az AFP az X-oldalán.
December 30-án a tárgyalási folyamat eredményeként 150 orosz katonát adtak vissza a kijevi rezsim által ellenőrzött területről. Cserébe átadtuk az ukrán hadsereg 150 hadifoglyát
– közölte az orosz védelmi minisztérium.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök későbbi közleményében a moszkvai bejelentéssel szemben azt állította, hogy 189 ukrán hadifogoly szabadult ki.
Az Unian a fogolycseréket koordináló kijevi stábra hivatkozva arról számolt be, hogy a háború kirobbanása óta 3956 ukrán szabadulhatott hadifogságból, közülük az idén 1358-an. Egy ukrán tisztviselő szerint ez a mostani volt az egyik legnagyobb fogolycsere a teljes körű háború 2022-es kezdete óta.
A Cseh Statisztikai Hivatal jelentése szerint mérsékelten csökkent Csehország lakosainak száma. A lakosság természetes fogyása rekordmértékű volt, ugyanakkor a csehországi demográfiai helyzetet már több éve a bevándorlás javítja – adta hírül az MTI.
Az idei első kilenc hónapban 98 520 külföldi állampolgár telepedett le Csehországban, míg 83 524-en kitelepültek az országból. 2023-ban a bevándorlók és kitelepülők közötti szaldó 74 ezres többletet mutatott. A számok alapvetően a korábban Csehországba érkezett több mint félmillió ukrán menekült mozgását tükrözik.
A statisztikusok szerint jelenleg mintegy 375 ezer ukrajnai menekült él Csehországban.
Az összes külföldi száma már meghaladja az 1,1 milliót, azaz az ország lakosságának majdnem tíz százalékát teszi ki.
Az orosz hadsereg egy különlegesen átalakított Lada Nivát vetett be az ukrán drónok elleni harcban. A járműre szerelt többcsövű fegyverrendszer sörétesekből és AK–12-esekből áll, amelyek széles területet képesek belőni. A szakértők szerint azonban a rendszer hatékonysága több szempontból is megkérdőjelezhető – írja az Interesting Engineering.
A járművet három fős személyzet működteti – egy sofőr, egy fegyverkezelő az automata rendszerhez, és egy harmadik katona, aki hat összekapcsolt AK–12-est kezel a jármű hátsó részéből.
A fegyverrendszer egyik fő erőssége a 24 darab sörétes puskacső által biztosított széles tűzterület, amely jelentős károkat okozhat a kis- és közepes méretű drónokban.
A mobil platform lehetővé teszi a gyors reagálást és a rugalmas bevethetőséget a csapatok és létesítmények védelmében.
A rendszer azonban több szempontból is korlátozottan hatékony: a célzás pusztán vizuális alapon történik, az újratöltés időigényes lehet, és a nagy magasságból támadó drónok ellen különösen nehéz lehet eredményesen fellépni.
Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) hétfőn támadást indított a Herszon megyei Aljoscsinszkij központi kórház ellen – számolt be a TASZSZ orosz állami hírügynökség Volodimir Szaldo, a régió vezetőjének közlése szerint.
A vezető közleményében azt írta, a kórház főorvosa súlyosan megsebesült, helyettese pedig meghalt a támadásban.
A kijevi vezetés barbár támadást hajtott végre Aljoscsinszkij központi járási kórháza ellen. A NATO fegyverkezelője egyenesen a főorvos irodájához irányította a drónt. A szörnyű támadás következtében Vaszilij Ivanovics Boriszov helyettes főorvos meghalt. Vlagyimir Ivanovics Karlan, a kórház főorvosa pedig súlyos sérüléseket szenvedett
– fogalmazott Volodimir Szaldo Telegram-csatornáján. A kormányzó szerint az AFU nem először támadt a Herszon megyei kórházra. Legutóbb szeptember 23-án indítottak támadást az egészségügyi intézmény ellen.
Az Ukrán Védelmi Minisztérium Felderítő Főcsoportfőnökség (HUR) hétfői jelentése szerint légi felderítőik orosz főhadiszállást fedeztek fel a Zaporizzsjai régióban.
Youtube-csatornájuk szerint sikeresen megsemmisítették az oroszok főhadiszállását. A rakétatámadás pillanatairól egy videót is megosztottak.
Oroszország megtorlást ígért, miután állami médiájának csatornáit a jelek szerint blokkolták az EU-ban népszerű Telegram közösségi médiaplatformon.
Vasárnap a Ria Novosztyi hírügynökség, a Rosszija 1, a Pervij Kanal és az NTV televízió, valamint az Izvesztyija és a Rosszijszkaja Gazeta napilapok csatornái a médiajelentések szerint több országban, köztük Franciaországban, Belgiumban, Lengyelországban, Görögországban, Hollandiában és Olaszországban nem voltak elérhetők – világított rá a Guardian.
Sem a Telegram, sem uniós források nem kommentálták még a fennakadást.
Moszkva a lépést cenzúrának nevezte.
„Folytatódik a nemkívánatos információforrások szisztematikus kitakarítása az információs térből” – mondta Maria Zakharova, a külügyminisztérium szóvivője.
Ezek és a mi médiánk elleni hasonló támadások nem maradnak válasz nélkül
– mondta a szóvivő. „Fenntartjuk a jogot, hogy ugyanilyen módon válaszoljunk” – helyezte kilátásba.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Oroszország feloldja a nukleáris robbanófejek hordozására alkalmas közepes és rövid hatótávolságú rakéták telepítésére vonatkozó moratóriumot. Szerinte az Egyesült Államok „figyelmen kívül hagyta Oroszország és Kína figyelmeztetéseit” − közölte az Ukrajinszka Pravda.
A közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta „harci tesztjére” Lavrov példaként az Ukrajnára mért Oresnyik rakétacsapást említette. Arra a kérdésre, hogy Oroszország kiléphet-e az új Stratégiai Fegyverzetcsökkentési Szerződésből, mielőtt az 2026 februárjában lejár, Lavrov azt mondta, hogy „ma már nyilvánvaló, hogy például a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták telepítésére vonatkozó moratóriumunk gyakorlatilag életképtelen, és fel kell hagyni vele”.
A Zaporizzsjai terület oroszok által megszállt részén az ukrán felderítők a Tavrija Egyesített Önvédelmi Erőkkel együtt megsemmisítettek egy orosz főhadiszállást − számolt be róla az Ukrán Védelmi Minisztérium hírszerzési főigazgatósága, írta meg az Unian.
Megjegyzik, hogy a „Tavrija” csapatok operatív-stratégiai csoportosításával együttműködve rakétacsapást mértek az objektumra. Ennek eredményeként az orosz főhadiszállás megsemmisült, hatan meghaltak, további hárman megsebesültek.
Szíria stratégiai partnerségre törekszik Ukrajnával – jelentette ki hétfőn az új damaszkuszi vezetés külügyminisztere, Aszaad Haszan es-Sibani ukrán kollégájának, Andrij Szibihának az arab ország fővárosában.
Sibani elmondta, hogy Damaszkusz a gazdaság, a politika és a társadalmi ügyek terén is partnerséget szeretne kialakítani Kijevvel, valamint tudományos kutatásokban is együttműködésre törekszik a kelet-európai országgal. Szerinte a két népnek „ugyanazok a tapasztalatai”, és az ukrán nép ugyanazon a szenvedésen ment át, „mint amelyen a szíriai 14 éven keresztül”.
Szibiha – aki damaszkuszi látogatásán találkozott Szíria de facto vezetőjével, Ahmad es-Saráaval is – bejelentette, hogy Ukrajna további élelmiszersegélyt küld az arab országba, miután a tervek szerint kedden 20 tonna búzaliszt érkezik Szíriába. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken közölte, hogy Kijev – a „Gabona Ukrajnából” elnevezésű, az Egyesült Államokkal és az ENSZ Világélelmezési Programjával (WFP) közös humanitárius kezdeményezése keretében – első körben 500 tonna búzalisztet szállít Szíriába.
Bár a világ egyik vezető gabonaexportőrének számító Ukrajna régóta szállít gabonát a közel-keleti térségbe, Szíria az Aszad-kormány ideje alatt – megkerülve a mind Damaszkuszt, mint pedig Moszkvát sújtó nemzetközi szankciókat – Oroszországból importált élelmiszert. Az orosz gabonaszállítmányok azonban megszakadtak az arab országban kialakuló politikai válság, valamint a kifizetések elmaradása miatt.
Az ukrán légierő december 29-én cáfolta az orosz állami média által terjesztett állításokat arról, hogy a Kurszki területen egy ukrán pilóta megadta magát az orosz erőknek − írja a The Kyiv Independent.
A nyilatkozatra azt követően került sor, hogy a TASZSZ orosz állami hírügynökség orosz biztonsági szolgálatokra hivatkozva azt állította, Volodimir Popovics ukrán pilóta megadta magát a harcok sújtotta oroszországi régióban.
Sajnos előfordulnak olyan esetek, amikor korábban a légierőnél szolgált katonák fogságba esnek. Az ukrán pilóta fogságba eséséről szóló információ azonban hamis. Minden ukrán pilóta továbbra is az ország védelmében látja el a feladatokat
– áll a légierő közleményében.
Az Orosz Föderáció magas rangú tisztviselői az Amerikai Egyesült Államokba repültek – írja a Sztrana orosz blogok beszámolói alapján, felhívva a figyelmet arra, hogy december 25-én szállt le az amerikai fővárosban.
A repülőgépek mozgásának nyomon követését lehetővé tevő Flightradar adatai alapján a Vlagyimir Putyin orosz elnök kormányzatához tartozó repülőgép december 25-én landolt Washingtonban, majd New Yorkba utazott, ahonnan ma tért vissza.
Az utat egyelőre egyik fél sem kommentálta.
Korábban Dmitro Gordon ukrán televíziós műsorvezető azt mondta, hogy az ukrajnai háború december 30-án véget ér, miután „december 30-án valamilyen találkozóra kerül sor”.
A közelmúltban Donald Trump újonnan megválasztott amerikai elnök is azt mondta, hogy találkozna Vlagyimir Putyinnal az orosz–ukrán konfliktus lezárása érdekében. A republikánus szerint az orosz vezető azt szeretné, ha találkozójukra „a lehető leghamarabb” sor kerülne.
Az Institute for the Study of War (ISW) elemezte Vlagyimir Putyin orosz elnök új stratégiáját, a „szélsőségekkel” szembeni küzdelemben. Ennek keretében a választóinak kell megfelelnie – egyensúlyt kell teremtenie Oroszországnak a gazdaság és a hadsereg munkaerőigénye között.
Elemzők az Ukrajinszka Pravda beszámolója alapján megjegyezték, hogy Putyin az állítólagos „szélsőségesség” elleni fellépésről szóló új állami stratégiai dokumentumban rögzítette Ukrajna az úgynevezett „nácítlanításának” a politikáját, ami azt mutatja, hogy
továbbra is az ukrán kormány eltávolítását követeli, mint 2022-ben, az invázió megindításakor.
Vlagyimir Putyin december 28-án írta alá a szélsőségek elleni küzdelem új stratégiáját.
A 2024-es stratégia először említi a „ruszofóbiát”, amit a dokumentum úgy határoz meg mint az orosz állampolgárokkal, nyelvvel és kultúrával szembeni „barátságtalan, elfogult és ellenséges” hozzáállást és a „diszkriminatív intézkedéseket” az Oroszországgal szemben barátságtalan államok részéről.
A 2024-es dokumentum a 2020-as változattól eltérően Ukrajnát is a szélsőségesség fő forrásaként nevezi meg, és neonáci eszmék terjesztésével vádolja. A szakértők szerint a Kreml valószínűleg az új dokumentumot használja majd arra, hogy igazolja az ukrán kormány eltávolítására irányuló erőfeszítéseit mint „szélsőségek elleni” intézkedést.
Az ukrán védelmi hírszerzés aktív műveleti osztályának légi felderítői a Zaporizzsjai területen fedeztek fel, majd semmisítettek meg egy orosz főhadiszállást – írta az Interfax.
„A Tavria hadműveleti és stratégiai csoporttal együttműködve rakétacsapást mértek az objektumra” – jelentette az ukrán hírszerzés.
Idén decemberig a hatóságok több mint kétezer kétes rokkantsági ügyet továbbítottak az egészségügyi minisztériumnak felülvizsgálatra, ebből a hatóságok ezret már átvizsgáltak, így vonva vissza 188 személy esetében a rokkantsági státuszt – írja a Kárpáti Igaz Szó Viktor Ljasko egészségügyi miniszter bejelentése alapján.
A miniszter hozzátette, hogy további 388 személyt hívtak be részletes vizsgálatra, hogy az ügyeket a jogszabályoknak megfelelően lezárják.
Ljasko elmondta, hogy a rendszer reformja átfogó átalakuláson megy keresztül: 2025. január 1-jétől az orvosi-szociális szakértői bizottságok (MSzEK) mint önálló jogi személyek megszüntetik működésüket. A reform keretében pedig a kormány már meghatározta azokat a diagnózisokat, amelyek alapján a rokkantságot életfogytiglan megállapítják, és a pácienseknek nem kell évente vagy kétévente újra részt venniük vizsgálatokon.
Ezeket a változásokat a kabinet határozatai és az egészségügyi minisztérium szabályzatai rögzítették, és várhatóan 2025-ben lépnek teljes mértékben életbe.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter reagált a hírre, miszerint az Európai Unió cseppfolyósított földgázt (LNG) kapott Oroszországtól. A tárcavezető azt kérte az RBC beszámolója szerint, hogy tiltsák be az orosz LNG importját az uniós országokban.
Szibiha azután fogalmazta meg bírálatait, hogy elolvasta a Financial Times publikációját, amelyben arról volt szó, hogy 2024-ben az Európai Unió országai rekordmennyiségű orosz LNG-t importáltak.
Ez elfogadhatatlan. A további szankciók részeként be kell tiltani az orosz LNG importját az EU-ba. Az Egyesült Államokból és más partnerektől származó szállításokkal kell helyettesíteni azt
– fogalmazott Andrij Szibiha a közösségi oldalán.
Az ukrán külügyminiszter hozzátette: elegendő cseppfolyósított földgáz van a piacon ahhoz, hogy az EU nemet mondjon az orosz LNG-szállításokra.
Jövőre parancsnoki rendfokozatú ukrán katonatiszteket részesítenek öthetes képzésben a brit fegyveres erők specialistái a hadszíntéri sokk kezelési módozatai terén – írja a Kárpáti Igaz Szó a londoni védelmi minisztérium jelentése alapján.
A tárca szerint a kiképzést az ukrán hadsereg kérte a brit kormánytól, miután egyre több a hadműveleti térségekben traumáktól szenvedő ukrán sorkatona.
Az idén elkezdődött nagy-britanniai képzésben jelenleg száz ukrán katonatiszt vesz részt, de 2025-ben további 180-an csatlakoznak a speciális kiképzési kurzusokhoz, hogy a tűzvonalban szolgáló katonák mentális ellenállóképességét erősítsék.
A londoni védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a brit katonai szakértők által a hadszíntéri sokk kezelésére nyújtott képzés elemei közé tartozik az iCover nevű, hat lépésből álló módszertan, amelynek alkalmazásával heveny stressztől szenvedő embereket lehet ismét cselekvőképes állapotba hozni, nem egészen egy perc alatt. Az ukrajnai háború kezdete óta eddig 51 ezer ukrán katona részesült kiképzésben Nagy-Britannia területén.
Az Egyesült Államok hétfőn fontos döntést jelent be Ukrajna támogatásáról, közölte vasárnap este Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Vélhetően egy újabb katonai segélyről lesz szó.
Az Associated Press korábban arról cikkezett, hogy a Fehér Ház december 30-án, hétfőn újabb katonai segélycsomagot jelent be Ukrajnának 1,25 milliárd dollár értékben.
Oroszország 787 940 katonát vesztett Ukrajnában a háború kezdete, azaz 2022. február 24. óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara december 30-án.
Ez a szám magában foglalja az orosz erők csak az elmúlt egy napban elszenvedett 2010 fős veszteségét is.
A jelentés szerint Oroszország emellett 9663 harckocsit, 20 003 páncélozott harcjárművet, 32 551 járművet és üzemanyagtartályt, 21 494 tüzérségi rendszert, 1256 rakéta-sorozatvető rendszert, 1032 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 helikoptert, 21 069 drónt, 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót veszített – idézi a jelentést a The Kyiv Independent.
„A lengyel kormány készen áll arra, hogy növelje a hazai energiatermelést, kompenzálva az egyensúlyhiányt, amelyet a szlovák lépés esetén Ukrajna áramrendszere szenvedne el” – mondta az egyik lengyel tisztviselő azzal kapcsolatban, hogy az ukránok leállíthatják az orosz gáz szállítását Szlovákia felé, amire válaszul Robert Fico bejelentette, nem adnának áramot Kijevnek.
A lengyel segítségre akkor lehet szükség, ha Robert Fico betartja a fenyegetését, és leállítja a háború sújtotta ország tartalékáram-ellátását.
„A lengyel kormány készen áll arra, hogy növelje a hazai energiatermelést, így kompenzálva az egyensúlyhiányt, amelyet a szlovák lépés esetén Ukrajna áramrendszere szenvedne el” – mondta a lengyel tisztviselő.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyoldalú döntése az orosz gáz tranzitjának leállításáról sok tízmilliárd eurós veszteséget okoz az Európai Uniónak (EU), annak »csendes« elfogadása helytelen, s feszültségekhez és válaszintézkedésekhez vezet majd
– ezt már Robert Fico szlovák miniszterelnök szögezte le az EU központi intézményeinek vezetőihez címzett nyílt levelében, amelyet a pozsonyi kormányhivatal sajtóosztálya az MTI-hez is eljuttatott vasárnap.
Robert Fico megkérdőjelezhetetlennek nevezte, hogy az ukrán elnök döntése rendkívül negatív hatással lesz majd az uniós tagországok versenyképességére.
A szerencsétlenség ügyében nyomozó kazah hatóságok bejelentették, hogy a gép adatrögzítő feketedobozait Brazíliába, a Légi Baleseteket Kivizsgáló és Megelőző Központba (CENIPA) küldik, ahol a gépet gyártották. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség ugyancsak kiadott egy közleményt az incidensről – számolt be az MTI.
Mint megírtuk, Vlagyimir Putyin orosz elnök a minap bocsánatot kért az incidens miatt, bár a szó szoros értelmében nem ismerte el, hogy ők lőtték le a gépet. Alijev azóta egy tévécsatornának adott interjúban beszélt arról, hogy az oroszok megpróbálták eltussolni az ügyet, és kritizálta Moszkvát azon lépések miatt, amelyeket közvetlenül az incidens után elmulasztottak megtenni, továbbá kártérítést is követelt.
A kazah hatóságok szerint 17 különböző állampolgárságú szakértő vesz részt a vizsgálatban, köztük két orosz és brazil. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) szintén csatlakozni fog a vizsgálathoz.
A genfi székhelyű, mintegy 340 légitársaságot tömörítő Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) vasárnap alapos, pártatlan és átlátható vizsgálatot követelt az AZAL gépének balesete ügyében. Willie Walsh, az IATA főigazgatója részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak és barátainak.
Polgári repülőgépek soha nem lehetnek katonai műveletek szándékos vagy véletlen áldozatai. A nagy valószínűség miatt, amely szerint az Azerbaijan Airlines 8243-as járata katonai műveletek áldozata lett – mint ahogyan ezt több kormány, közöttük az orosz és az azeri is jelezte –, egy alapos, átlátható és pártatlan vizsgálat abszolút elsődlegességet élvez
– mondta Willie Walsh.
Walsh közölte, hogy 30 nap múlva jelentést tesznek közzé. Ha bebizonyosodik, hogy a tragédia fegyveresek miatt következett be, az elkövetőket bíróság elé kell állítani – hangsúlyozta. A katasztrófa óta több légitársaság, közöttük a dubaji Flydubai, a kazah Qazaq Air és izraeli El Al felfüggesztette egyes oroszországi járatait.
Vasárnap ünnepélyes keretek között vettek búcsút Igor Ksnyakin pilótától és Alekszander Kaljanyinov másodpilótától (mindketten orosz nemzetiségű azeri állampolgárok), valamint Hokuma Alijeva légikísérőtől Bakuban. A szertartáson részt vett Alijev elnök és a felesége, Mehriban Alijeva is. Az államfő méltatta a pilóták önfeláldozását, akik biztos haláluk tudatában a gép orrát tették le, hogy minél több utast meg tudjanak menteni.
Lengyelország azt tervezi, jövő nyárra befejezi megerősített határkerítésének építését, és lezárja a Fehéroroszországgal közös határt, hogy megfékezze az illegális migrációt, Oroszország és Fehéroroszország „hibrid háborúját” – mondta Maciej Duszczyk lengyel belügyminiszter-helyettes a The Kyiv Independent tudósítása szerint.
A kezdeményezés azt követően született meg, hogy Lengyelország, valamint az Oroszországgal szoros szövetséges Belarusz között feszült viszony alakult ki az orosz–ukrán háború kitörését követően. Varsó ugyanis azzal vádolta Minszket, hogy azért szervezi a Lengyelországba irányuló migránsáradatot, hogy nyomást gyakoroljon az EU-ra a szankciók miatt, azonban ezt Minszk következetesen tagadja.
A 400 kilométeres keleti határ mentén végrehajtott további megerősítések közé tartozik az éjjellátó kamerák, a hőkamerák telepítése és egy új járőrút kialakítása, valamint a 2022-ben épített ötméteres acélkerítés megerősítése. Lengyelország több mint 611 millió dollárt fektet a projektbe, a finanszírozás felét a lengyel kormány biztosítja.
Január 1-től Azerbajdzsán korlátozza a vízum nélkül beutazó orosz állampolgárok tartózkodását – írja az Ukrajinszka Pravda. A miniszteri kabinet rendelete szerint Azerbajdzsán 2025-ben
90 napos tartózkodási korlátozást vezet be az országba vízum nélkül belépő orosz állampolgárok számára.
Korábban az azeri külügyminisztérium közölte, hogy Baku módosítja az orosz állampolgárok ideiglenes azerbajdzsáni tartózkodására vonatkozó szabályokat.
Magyarország területére 2024. december 29-én az ukrán–magyar határszakaszon 6217 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3623 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 40 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az Országos Rendőrfőkapitányság az MTI-vel.
Lettország több mint 1000 drónt szállít le az ukrán hadseregnek a Nemzetközi Drónkoalíción keresztül – jelentette be az ország védelmi minisztere, Andris Spruds.
A cél az, hogy megerősítsék Ukrajna pilóta nélküli légi járművekből (UAV) álló arzenálját. Lettország korábban azt is bejelentette, hogy 2025-ben további 20 millió eurót különít el a drónkoalíció fenntartása érdekében – írta a The Kyiv Independent.
Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette, hogy „erős jelöltet” választott a katonai ombudsmani posztra. Az erről szóló rendeletet december 30-án, hétfőn teszik közzé − írja az Ukrajinszka Pravda.
Zelenszkij megjegyezte, hogy a katonai ombudsmani intézmény létrehozása a hadsereg kérése és objektív szükségszerűség is volt.
Szükségünk van egy olyan személyre, aki hatékonyan meg tudja védeni a harcosaink jogait, és egy rendszerszintű kapacitásra, hogy az ombudsman a Védelmi Minisztériummal és mindazokkal együtt, akikre szükség van, valóban befolyásolni tudja a helyzetet, és valóban segíteni tudja a harcosokat és a harcosaink családjait
− fogalmazott.