Kedves olvasóink!

Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Moszkva üzent a béketárgyalásokról: a döntés Donald Trump kezében van;
• Ez az ukrajnai háború tűzfészke, ahol legalább hússzor próbáltak áttörni Moszkva seregei egy nap alatt;
• Hatalmas csapás érte Moszkvát: Lángokban áll az orosz hadsereg egyik legfontosabb repülőtere;
• Hamarosan találkozhat Vlagyimir Putyin és Donald Trump;
• Több orosz katona esett el Pokrovszknál egy hónap alatt, mint a csecsen háború idején.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is! Jó pihenést kívánunk!

Az Egyesült Királyság kormánya bejelentette, hogy visszavonja egy orosz diplomata akkreditációját, megtorlásul Moszkva tavalyi hasonló lépésére − közölte a Sky News. 

Oroszország novemberben közölte, hogy kémkedés miatt kiutasít egy brit diplomatát. 

A brit külügyminisztérium azonban mai közleményében közölte, hogy a döntés bejelentésére behívatta az orosz nagykövetet, mondván, ez válasz volt „Oroszországnak arra az indokolatlan és alaptalan döntésére, hogy novemberben megvonta egy moszkvai brit diplomata akkreditációját”.

Oroszország bármilyen további lépését eszkalációnak tekintjük, és ennek megfelelően reagálunk rá

− tette hozzá a közlemény.

Oroszország megvonta a Le Monde moszkvai tudósítójának akkreditációját, miután Párizs megtagadta a vízum kiadását egy orosz riportertől − írta meg a Sky News. 

Az orosz külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy Moszkva többször is figyelmeztette, megtorlást fog alkalmazni amiatt, hogy Franciaország megtagadta a Komszomolszkaja Pravda újságírójának akkreditációját.

Marija Zaharova szerint Benjamin Quenellenek nem valamilyen „politikai felhang” miatt kell hazamennie, hanem azért, mert akkreditációjának „technikai meghosszabbítására” volt szükség.

Felvetődött, hogy Franciaország úgy véli, néhány orosz újságíró, akinek Párizs megtagadta a vízumát, valójában az orosz hírszerzésnek dolgozott.

A Le Monde elítélte azt, amit „újságírónk burkolt kiutasításának” nevezett. A lap az 1950-es évek óta először marad tudósító nélkül Moszkvában.

Diplomaták és újságírók szerint Oroszországban ma nehezebb a munkájuk, mint Nyikita Hruscsov kora óta bármikor.

Vlagyimir Putyin csütörtökön a Kremlben fogadást adott a fiatal tudósok 2024-es tudományos és innovációs díjának nyerteseinak. Az eseményen számos tudományos témát megvitattak. Egy ponton a Marsra utazás lehetőségére is kitértek − írta meg a Sky News. 

Az orosz elnök a találkozón elmondta, hogy a bolygó felfedezésére ma még nincs esély, de a jövőben lehetséges lesz.

A RIA állami hírügynökség által közölt megjegyzéseiben pedig egy bizarrnak tűnő viccelődésbe kezdett, miközben azt kérdezte a fiatal tudósoktól, hogy a modern sugárzásvédelmi anyagok lehetővé tennék-e, hogy élőlények eljussanak a Marsra.

Mondja, a mai modern sugárvédelmi kompozitok lehetővé teszik, hogy mondjuk tehenek repüljenek a Marsra és vissza? Vagy nyulak, esetleg macskák és kutyák?

− kérdezte Putyin.

Az elmúlt időszakban sok találgatás indult meg azzal kapcsolatban, hogy az új amerikai elnök hogyan tervezi az ukrajnai háború befejezését, mivel korábban megfogadta, hogy elnöki megbízatásának „első napján” meg fogja tenni.

A moszkvai külügyminisztérium szóvivőjének, Maria Zaharovának a mai napon tett megjegyzései azonban arra utaltak, hogy Washington még nem árult el részleteket arról, hogy miként biztosíthatná az ellenségeskedések befejezését célzó megállapodást.

„Jelenleg sok szó, sok nyilatkozat van” − mondta.

Semmi sem egyértelmű a lépésekkel kapcsolatban. Ezért korai lenne a tárgyalások kilátásairól vagy általában bármiről beszélni ebben az összefüggésben… Konkrét lépésekre és intézkedésekre fogunk összpontosítani

− fogalmazott.

Két georgiai, akik az ukrán fegyveres erők soraiban szolgáltak, meghalt az Oroszország elleni háborúban – írja az Ukrajinszka Pravda. 

Tegnap este a fiúk mindent megtettek, hogy kikerüljenek a csatatérről. 

– írta ki Facebook-posztban Vano Nadiradze, az ukrán különleges műveleti erők georgiai csoportjának főnöke. 

2022 februárja óta körülbelül 80 georgiai katona – Georgia állampolgárai és Georgia ukrán állampolgárságú őslakosai – vesztette életét az ukrajnai akciókban.

Oroszország megtorlással fenyegetőzött, ha az Európai Unió úgy dönt, hogy szankciókat vezet be orosz diplomaták ellen − közölte a Sky News. 

Marija Zaharova külügyminisztériumi szóvivő arra a médiajelentésre reagálva tette a nyilatkozatot, ami szerint az Oroszország elleni következő uniós szankciócsomag korlátozhatja az orosz diplomaták utazását a blokk tagállamaiban.

Mindez azután történt, hogy a múlt hónapban leállították az Ukrajnán keresztül az Európai Unió államaiba irányuló orosz gázszállításokat. Ez volt Moszkva legrégebbi gázszállítási útvonala a kontinensre.

Az Oroszország és Ukrajna közötti ötéves gáztranzit-megállapodás január 1-jén hajnalban lejárt. A lépés várható volt, miután Kijev többször is kijelentette, hogy nem hosszabbítja meg a megállapodást a folyamatban lévő háború közepette.

Ferenc pápa felszólította a fiatal ukránokat, hogy „bocsássanak meg” az orosz megszállóknak, noha „a háború mély sebeket hagy a szívünkben” – írja az Unian. 

Az egyházi vezető videókonferencián vett részt, amelyre Kijevből, valamint Európa és Amerika más városaiból érkeztek ukrán fiatalok – összesen 250 – csoportjaival beszélgetett. 

A pápa hangsúlyozta, hogy az ukránoknak nem szabad engedniük annak az ösztönnek, hogy „csapást ütéssel viszonzunk”. Kiemelte még a hazaszeretet fontosságát, felidézve egy ukrán katonát, aki egy kis evangéliummal a zsebében indult el a frontra. 

Emlékezzenek a hősökre, akik életüket adták a hazáért.

– emlékeztette őket Ferenc pápa. 

Egy népszerű zenész állítólag meghalt, miután kiesett lakásának ablakából az ukrán hadseregnek tett állítólagos adományai miatt tartott rendőrségi házkutatás alatt − írja a Sky News. 

A Mash Telegram-csatorna, amelyről úgy vélik, hogy kapcsolatban áll az orosz biztonsági szolgálatokkal, azt közölte, hogy Vadim Sztrojkin akár 20 év börtönbüntetésre is számíthat, ha vádat emelnek ellene, és elítélik „terrorista szervezetben való részvételért” az ukrán hadsereg állítólagos támogatása miatt.

A Fontanka hírportál arról számolt be, hogy rendőrök tegnap átkutatták a Szentpétervár központi, Admiraltejszkij nevű kerületében lévő 10. emeleti lakását.

Utoljára a 10-ik emeleten látták élve, amikor kilépett a konyhába, hogy vizet igyon

− írta a Fontanka.

Sztrojkin ekkor „sietve kinyitotta az ablakot, és elkövette a visszafordíthatatlan tettet” − írja a Mash.

A halálesetnek ezzel a beszámolójával kapcsolatban azonban széles körben kételkedtek.

Anton Barbascsin, a Riddle Russia című, orosz ügyeket elemző folyóirat szerkesztőségi igazgatója így nyilatkozott:

Ez az Ukrajna-pártiság ára az oroszok számára. Nem mindenki mehet száműzetésbe. 

Az ukránok jobban félnek az áremelkedéstől, mint a területi megszállástól – derül ki a Rating szociológiai csoport által végzett felmérés szerdán közzétett eredményeiből. E szerint 2025-ben az ukránok az emelkedő árakat és a gazdasági válságot tartják az ország legnagyobb kihívásának.

A felmérés szerint tehát az ukrán lakosságot leginkább az áremelkedés aggasztja, erről a válaszadók 33 százaléka számolt be, míg 32 százalékuk a gazdasági válság miatt aggódik.

A legtöbb ukrán a gazdasági (80 százalék) és a politikai helyzet (62 százalék) romlását érzékeli. A felmérést 2024 novembere és decembere között végezték 5600 válaszadóval Ukrajna valamennyi régiójából, kivéve az ideiglenesen megszállt Krím és Donbász területeit.

Megérkeztek Ukrajnába a franciák Kijevnek ígért első Mirage 2000-es vadászgépei – közölte Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter február 6-án.

2024. június 6-án (a francia elnök) Emmanuel Macron bejelentette a francia Mirage 2000-esek Ukrajnának történő szállítását. Ezek közül az első ma megérkezett Ukrajnába

– áll a védelmi miniszter bejegyzésében. 

Hozzátette még a miniszter, hogy a több hónapig franciaországi kiképzésen részt vevő ukrán pilóták innentől részt vesznek Ukrajna légvédelmében.

Mint ismert, Macron júniusban jelentette be, hogy Mirage 2000-eseket szállítanak Ukrajnába. Azt nem árulta el, hogy összesen hány repülőgépet terveznek küldeni. Franciaország és az Egyesült Királyság korábban SCALP és Storm Shadow rakétákat szállított Kijevnek, amelyek hatótávolsága eléri a 250 kilométert, és már sikeresen be is vetették orosz katonai célpontok ellen Ukrajnában.

A Mirage 2000-et, a negyedik generációs, többfunkciós szuperszonikus sugárhajtóművel felszerelt gépet a francia Dassault gyártó mutatta be az 1970-es években. Az összes változatban több mint 600 repülőgépet gyártanak, egy- és kétülésest is, ezzel kilenc országot szolgálnak ki.

A Kreml ma menesztette az orosz űrkutatási hivatal vezetőjét, kevesebb mint három év után. Az ügynökség látványos kudarcot vallott az ország 47 év óta első Hold-missziójában − írta meg a Sky News.  

Egy közlemény szerint Jurij Boriszovot, aki 2022 júliusa óta állt a Roszkozmosz élén, felmentették tisztségéből, de ehhez nem fűztek indoklást. 

Helyére Dmitrij Bakanov közlekedési miniszterhelyettes került, aki a kormányba való belépése előtt egy műholdvállalatot vezetett.

Amióta Jurij Gagarin szovjet kozmonauta 1961-ben elsőként jutott ki az űrbe, Oroszország az űrkutatás vezető hatalma. Ám ambíciói 2023 augusztusában hatalmas csapást szenvedtek, amikor a Luna–25 űrhajó személyzet nélkül leszállás közben a Hold felszínére zuhant.

Boriszov a kudarc ellenére ambiciózus terveket fogalmazott meg az elkövetkező évekre, mivel Oroszország saját orbitális űrállomás indítására készül. Az új projekt a kiöregedő Nemzetközi Űrállomást (ISS) váltaná fel, ahol Oroszország szorosan együttműködik az Egyesült Államokkal, még azután is, hogy a kapcsolatok az ukrajnai háború miatt válságba kerültek.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat kémelhárítása megakadályozta az orosz különleges szolgálatok szabotázsakcióját, amelyet két tizenéves férfi követett volna el az odesszai Ukrzaliznicja létesítményben. Az ukránok őrizetbe vették az elkövetőket. 

Az Ukrajinszka Pravda azt írja, hogy január végén a gyanúsítottak megpróbáltak kisiklatni egy tehervonatot a helyi vasútvonalon. Az éjszakai bűncselekmény elkövetéséhez megpróbálták felszedni a pálya egy részét, továbbá fémerősítést vertek a pálya illesztéseibe. Nagyjából az akciónak ebben a szakaszában az Ukrán Biztonsági Szolgálat tisztjei mindkettőjüket őrizetbe vették.  

A támadókról kiderült, hogy helyiek és jóbarátok, 17 és 18 éves fiatal férfiak. Az oroszok a Telegrammon szervezték be őket. 

Oroszország tavalyi földgáztermelése 684,92 milliárd köbméter volt, ami 7,4 százalékkal meghaladta a 2023. évit – áll a statisztikai hivatal jelentésében.

Egy héttel korábban Alekszandr Novak energiaügyekért felelős miniszterelnök-helyettes „mintegy 685 milliárd köbméter” tavalyi gáztermelésről beszélt.

Oroszország 2021-ben 763 milliárd köbméter, 2022-ben 676 milliárd köbméter, 2023-ban pedig 638 milliárd köbméter földgázt termelt. A 2022-es és 2023-as csökkenést az okozta, hogy visszaesett a kereslet nyugati irányból az Ukrajna elleni orosz invázió miatt, amit csak részben tudott ellensúlyozni a belföldi kereslet, valamint az ázsiai export növekedése – írta az MTI.

Németországban vizsgálják, hogy a több száz autó ellen elkövetett vandalizmus, amelyet széles körben a klímaaktivistákra fogtak, lehet, hogy egy orosz kampány volt, amelynek célja a Zöldek besározása − írja a The Guardian. 

Német ügyészek vagy tisztviselők nem erősítették meg, hogy Oroszország állna a kampány mögött, de a zöldpárti külügyminiszter, Annalena Baerbock azt mondta:

Aki Oroszország illegális agressziós háborúja ellen lép fel, az a Kreml és csatlósai célkeresztjébe kerül.

A déli Ulm városának ügyészei szerint négy 17 és 29 év közötti, többek között Romániából, Szerbiából és Boszniából származó személyt gyanúsítanak azzal, hogy részt vettek több mint 100 olyan incidensben, amelyekben autók kipufogócsöveit ipari spray-habbal tömítették el.

Egy ember meghalt, amikor szerdán robbanás történt egy nyugat-ukrajnai katonai toborzóközpontban − közölték a hatóságok a mozgósítási erőfeszítések elleni támadások sorában, írja a The Guardian. 

A Kamjanec-Podilszkij toborzóközpontban történt robbanásban további négy ember megsebesült − közölte Szerhij Tyurin, a régió adminisztrátora.

Az ukrán rendőrség szerint ez volt a kilencedik ilyen támadás egy toborzóközpont ellen idén, és azt állítják, hogy az elkövetőt orosz ügynökök szervezték be. Az elkövetőket minden esetben őrizetbe vették. Az északnyugat-ukrajnai Rivne városában szombaton egy sorozóközpontban történt robbanásban meghalt egy személy, aki robbantást hajtott végre, és hat másik személy megsebesült − közölte a rendőrség.

Szintén szombaton egy vadászpuskás férfi agyonlőtte az ukrán hadsereg egyik toborzó katonáját, majd egy sorkatonával együtt elmenekült, mielőtt mindkettőjüket elfogta volna a rendőrség.

Az ukrán erők február 4-ről 5-re virradó éjszaka csapást mértek egy Krasznodari területen lévő olajraktárra − írja napi jelentésében a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW). 

Az ukrán vezérkar jelentette, hogy az ukrán biztonsági szolgálat (SBU) és más ukrán erők dróncsapást hajtottak végre a Krasznodari körzetben található Novominszkaja városában található Albasnyeft LLC olajraktár ellen, ami tüzet okozott a létesítményben.

Az Ukrán Dezinformációellenes Központ vezetője, Andrij Kovalenko hadnagy megerősítette az Albashneft olajraktárban keletkezett tűzről készült felvételeket, és megjegyezte, hogy a raktár nyersolaj-desztillátumot, dízel üzemanyagot és fűtőolajat szállít az orosz hadseregnek.

A február 5-én közzétett geolokációs felvételeken tűz látható az Albasnyeft olajraktárnál.

A Kreml továbbra is a belpolitikai stabilitást helyezi előtérbe a gazdaság és a munkaerőhiány enyhítésére tett erőfeszítésekkel szemben. Az orosz Belügyminisztérium (MVD) február 4-én bejelentette, hogy február 5-től új migrációs rendszert léptet életbe, amely szigorú korlátozásokat vezet be Oroszországon belül − írja napi jelentésében a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW). 

A törvény értelmében a bűncselekményt elkövető vagy okmányokkal nem rendelkező bevándorlóknak

A törvény feljogosítja az MVD-t arra, hogy bírósági tárgyalás nélkül kitoloncolja azokat a bevándorlókat, akik megsértik ezeket a korlátozásokat, és bünteti azokat, akik a papírokkal nem rendelkező bevándorlóknak szolgáltatásokat nyújtanak. Az orosz Nyomozó Bizottság vezetője, Alexander Bastrikin arról számolt be, hogy a migrációval kapcsolatos bűncselekmények továbbra is „komoly aggodalmat” jelentenek az orosz hatóságok és a közvélemény számára.

Bastrikin kijelentései megerősítik az orosz ultranacionalista narratívákat, amelyek szerint az illegális bevándorlók biztonsági fenyegetést jelentenek, mivel állítólag megszegik a törvényeket, „ellenőrizetlenül” mozognak Oroszországon belül, és bűncselekményeket követnek el.

Február 5-én a késő esti órákban dróncsapás érte Harkiv legnagyobb piacát, közölte Telegram csatornáján Igor Therekov, a város polgármestere, írja az RBC.

Hatodikára virradóan újabb támadásban egy műemléki épület teteje gyulladt ki, egy másiké pedig megsemmisült, valamint több létesítmény, köztük egy iskola és egy benzinkút is megrongálódott, jelentette a harkivi Regionális Katonai Adminisztráció vezetője, Oleh Szinyehubovra.

A hatóságok közlése szerint a csapásokat elsősorban Sahíd-típusú drónokkal hajtották végre, sérültekről nincs hír.

A támadások miatt Ukrajna több régiójában is légiriadót rendeltek el.

Robbanás történt az ukrajnai Kamjanec-Pogyilszkij járás hadkiegészítő parancsnokságán, egy ember meghalt és négyen megsebesültek – jelentette be Szeruhij Tyurin, Hmelnickij megye katonai közigazgatásának vezetője a Telegramon.

Ivan Vihivszkij, az ukrán rendőrség vezetője később közölte: 

Vihivszkij elmondta, hogy kilenc hasonló eset történt az év eleje óta. A rendőrfőnök szerint az elkövetőket Moszkva szervezte be és pénzt ígért nekik.

Az Oroszországi Föderáció titkosszolgálatainak a támadásáról van szó, hogy hamis képet alakítsanak ki a társadalomban és destabilizálják a helyzetet

– mondta.

A múlt hét végén két hasonló incidens történt. Szombaton az északnyugat-ukrajnai Rivne hadkiegészítő parancsnokságán egy robbanás egy embert ölt meg és hat másikat megsebesített, vasárnap pedig a közép-ukrajnai Pavlovhradban egy ember sebesült meg robbanásban.

Szombaton a Poltava megyei Pirjatin városban egy símaszkot viselő férfi egy katonát lőtt agyon, aki besorozottakat kísért, majd egyikükkel együtt elmenekült.

Oroszország és Ukrajna 150-150 fogoly cseréjéről egyezett meg, akik között már olyanok is voltak, akik több mint két évig voltak fogságban − jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A 150 ukrán katona között két kárpátaljai fogoly is volt − írta Miroszlav Bileckij közösségi oldalán.

Egyikük az 1982-es születésű Volodimir Hordej, a 15. önálló hegyi rohamdandár katonája, valamint az 1989-ben Mariupolban született Pavlo Matijas, az Ukrán Állami Határőrszolgálat őrnagya, szabadult ki a fogságból.

Mindketten még 2022-ben estek fogságba a Kárpáti Igaz Szó szerint. Szabadulásuk után egy rehabilitációs központba vitték őket, ahol megkapták a szükséges orvosi ellátást, ahonnan egy hónapon belül térhetnek haza.