Másodszori próbálkozásra elfogadta kedden az ukrán parlament azt az előterjesztést, amely kimondja, hogy a törvényhozás elnökválasztást hirdet ki, amint „biztosítva lesz az átfogó, tisztességes és fenntartható béke” Ukrajna területén – tájékoztatott Jaroszlav Zseleznyak ellenzéki parlamenti képviselő kedden a Telegramon.
A határozati javaslatot a képviselő közlése szerint 268 képviselő támogatta. Az előterjesztés elfogadásához legalább 226 szavazatra volt szükség, de a hétfői szavazáskor csupán 218-an támogatták.
A dokumentum egyebek mellett leszögezi, hogy „az ukrán parlamentet és Volodimir Zelenszkijt, Ukrajna elnökét szabad, átlátható, demokratikus úton választották meg nemzetközi megfigyelők részvétele mellett, és ezeknek a választásoknak az eredményét az egész nemzetközi közösség elismerte”. Hangsúlyozza, hogy hadiállapot mellett lehetetlen ilyen választásokat szervezni, s ezért a kijevi törvényhozás szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök viseli a felelősséget.
A dokumentumban az is szerepel, hogy Volodimir Zelenszkij elnök mandátumát az ukrán nép és a parlament nem kérdőjelezi meg.
Ukrajna elnökének, Volodimir Zelenszkijnek gyakorolnia kell hatáskörét Ukrajna újonnan megválasztott elnökének hivatalba lépéséig az ukrán alkotmány 108. cikkelyének első részével összhangban
– áll az elfogadott határozatban.
Petro Porosenko volt államfő keddi parlamenti beszédében bejelentette, hogy az általa vezetett Európai Szolidaritás párt frakciója felfüggeszti a parlamenti munka blokádját, és nem kérdőjelezi meg a jelenlegi vezetés legitimitását, beleértve Zelenszkij elnökét.
Az MTI beszámolója szerint Porosenko pártja február közepén döntött a parlamenti munka bojkottja mellett, tiltakozásul az ellen, hogy a volt elnököt szankciókkal sújtotta az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács.
A Harkivi Területi Ügyészség jelentette, hogy orosz drón csapódott be egy civil autóba egy Harkiv környéki faluban, írja az Ukrajinszka Pravda.
A találat következtében a 62 éves sofőr meghalt, az 53 éves utasa többszörös sérüléseket szenvedett és kórházba került.
„Az ellenség MLRS-rel lőtte a falut. Az egyik lövedék eltalált egy civil személygépkocsit. Egy személy belehalt a sérülésekbe. Egy másik megsebesült” – közölték.
Az oroszok drónnal támadták meg a Herszon megyei Sztanyiszlav falut. A támadások következében többen megsérültek, írja az Ukrinform a Herszon területi katonai közigazgatás közleménye alapján.
„Délben az oroszok drónnal támadták meg Sztanyiszlavot” – áll a jelentésben.
Megjegyzik, hogy az oroszok két embert találtak el, egy 50 éves férfit és egy 38 éves nőt, akik robbanás okozta sérüléseket és zúzódásokat szenvedtek.
Albánia csatlakozik az ukrán katonáknak szóló INTERFLEX képzési programhoz, jelentette be a brit védelmi minisztérium az Interfax szerint.
„Az Egyesült Királyság üdvözli Albániát mint az INTERFLEX művelethez csatlakozó 13. országot” – közölte a minisztérium az X-en közzétett közleményében.
A művelethez korábban az Egyesült Királyság, Kanada, Új-Zéland, Ausztrália, Hollandia, Svédország, Finnország, Dánia, Norvégia, Németország, Litvánia, Lettország, Észtország és Románia is csatlakozott.
„Az Egyesült Királyság és partnerei továbbra is támogatni fogják Ukrajnát, ameddig csak szükséges” – tette hozzá a védelmi minisztérium.
Az orosz Szövetségi Pénzügyi Felügyelet napokban frissített „terroristák és szélsőségesek” listáján megjelent Vera Polozkova orosz költőnő neve is, szúrta ki a Meduza.
A lap szerint Polozkova 2022 márciusában hagyta el Oroszországot, nem egészen egy hónappal azután, hogy kitört a háború, amit a költőnő a kezdete óta élesen bírált. Elena Jampolszkaja, az orosz elnök tanácsadója még 2023-ban képviselőként követelte az ügynökségtől, hogy ellenőrizzék Porozkovát a terrorizmusról szóló cikkely alapján.
A vizsgálatot azután kérte Jampolszkaja, hogy 2023 májusában pokolgéppel robbantották fel a Kreml-párti orosz író, Zahar Prilepin autóját. Még 2017-ben írta azt a Facebookon Polozkova, hogy „felbont egy pezsgőt, ha szétloccsantják Prilepin fejét”, miután az író kijelentette, Donbászba megy, hogy létrehozzon egy saját zászlóaljat.
A terroristák listájára most felkerült költőnő a merénylet után azt mondta, nem érzett kárörömöt, és senkinek sem kívánja a halálát.
Rumen Radev bolgár elnök kedden felszólította az Európai Uniót, hogy támogassa az Egyesült Államoknak az ukrajnai háború rendezését szolgáló béketeremtési erőfeszítéseit.
Az MTI beszámolója szerint a bolgár elnök a vezérkar éves konferenciáján újságírói kérdésre válaszolva fejtette ki álláspontját.
Az Egyesült Államok ragaszkodik ennek a konfliktusnak a gyors, diplomáciai eszközökkel történő rendezéséhez. Azonban az európai vezetők tegnapi látogatása Ukrajnában más megközelítés volt: a harci cselekmények folytatása mellett voltak, hogy majd ezeknek köszönhetően Ukrajnát erős helyzetbe hozzák a lehetséges elkövetkező tárgyalásokra
– mondta Radev, hangsúlyozva, hogy ez „vágyálom”.
„A háború egész menete azt mutatja, hogy ez utópisztikus elképzelés, amely még több áldozathoz, még nagyobb pusztításhoz és Ukrajna elnéptelenedéséhez vezet, aminek az árát Európának kell majd megfizetnie. Európa a békés rendezés folyamatában való részvételben, ráadásul vezetői pozícióban érdekelt, ezért a konfliktus katonai eszközökkel történő rendezésének követelése, különösen most, pusztító álláspont. Az lenne helyes, ha támogatná az Egyesült Államok erőfeszítéseit a békés megoldás keresésében” – tette hozzá Radev.
A volt brit miniszterelnök egy Kijevben tartott konferencián bírálta az amerikai elnököt Ukrajnával kapcsolatos kijelentései, valamint azok hangneme miatt, írja a New Voice.
Azt mondani, hogy Ukrajna kezdte a háborút, a legfelháborítóbb áldozathibáztatás, amit valaha hallottam. Tudják, ahogy már korábban is mondtam, ez olyan, mintha az Egyesült Államokat hibáztatnánk azért, hogy Pearl Harbourban lelőtték a japán vadászgépeket. Ez abszolút ostobaság
– fogalmazott Boris Johnson, aki a ritkaföldfémekkel kapcsolatos amerikai–ukrán tárgyalásokban több pozitívumot is lát, annak ellenére, hogy szerinte az „amerikai követelés zsarolásnak hathat”.
„Azt mondom minden kedves ukrán barátomnak: megértem, hogy elborzadtok, amikor halljátok, ahogy Ukrajnáról beszélnek. Megértem, hogy mennyire zavaró az a nézet, hogy ez a megállapodás rablás lehet az országotok számára. De úgy gondolom, túl kell lépnünk ezen a szakaszon, fel kell ismernünk, hogy mi is ez a megállapodás valójában. Ez olyasvalami, amit Donald Trump be tud mutatni a jobboldali, republikánus szkeptikusainak Ukrajnával kapcsolatban, amiben támogatást szerzett. És szerintem ez megnyitja az utat az előrelépéshez” – jelentette ki a konferencián Boris Johnson.
A Kreml Oroszországot a Szovjetunióhoz hasonló, de a Varsói Szerződés országait is magába foglaló birodalomként képzeli el – jelentette ki Kirill Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője egy interjúban, amit az RBC szemlézett.
Az ukrán hírszerzési főigazgató szerint az orosz vezetésnek nem szűnik meg a vágya, hogy országukat birodalommá alakítsák. Szerinte a legrosszabb forgatókönyv szerint Ukrajna megszállása után Oroszország más országokat is megpróbálna elfoglalni.
Ha a legrosszabb forgatókönyv valósulna meg – ami szinte lehetetlen –, és ez a három ország [Oroszország, Fehéroroszország, Ukrajna] egyesülne, akkor a következő célpont éppen Lengyelország lenne. Ezt őszintén mondom. Nem kell félni ettől, csak tudatában kell lenni. Ezután jönne Csehország, Magyarország, Bulgária. Mindannyian visszakerülnének. A Varsói Szerződés országai jelentik a minimális célt, ha létrejön a birodalom. Aztán majd meglátjuk, mi lesz
– fejtette ki kissé vészjósló gondolatait a katonai hírszerzés vezetője.
Három évvel ezelőtt, a háború kitörése utáni fél évben jelentős mértékben csökkent a bűnesetek száma Ukrajnában, ami az ukrán rendőrség helyettes vezetője szerint annak volt köszönhető, hogy „nem volt senki, aki bűncselekményt kövessen el, mert szinte minden férfi elment harcolni”.
Makszim Csucskiridze szerint 2002-ben a bűncselekmények alacsony számához emellett az alkoholos italok árusításának korlátozása, a megnövekedett rendőri jelenlét és az útlezárások is hozzájárultak, azonban az utóbbi két évben ezek mennyisége visszatért a háború előtti állapothoz.
A rendőrség helyettes vezetője az RBC-nek adott interjújában elmondta, hogy vannak olyan esetek, melyek száma nőtt, de vannak olyanok is, melyek csökkentek a korábban tapasztaltakhoz képest. A javulásra a lopásokat hozta fel példának, amelyek száma 40-50 százalékkal csökkent, főként a kijárási tilalomnak és korlátozásoknak köszönhetően.
Az illegális határátlépések száma azonban megnőtt az utóbbi időben, de Csucskiridze szerint már látható ezen a területen is a javulás, és a jövőben jelentős mértékben csökkenhet a mutató.
Másodszori próbálkozásra elfogadta kedden az ukrán parlament azt az előterjesztést, amely kimondja, hogy a törvényhozás elnökválasztást hirdet ki, amint „biztosítva lesz az átfogó, tisztességes és fenntartható béke” Ukrajna területén – tájékoztatott Jaroszlav Zseleznyak ellenzéki parlamenti képviselő kedden a Telegramon.
A határozati javaslatot a képviselő közlése szerint 268 képviselő támogatta. Az előterjesztés elfogadásához legalább 226 szavazatra volt szükség, de a hétfői szavazáskor csupán 218-an támogatták.
A dokumentum egyebek mellett leszögezi, hogy „az ukrán parlamentet és Volodimir Zelenszkijt, Ukrajna elnökét szabad, átlátható, demokratikus úton választották meg nemzetközi megfigyelők részvétele mellett, és ezeknek a választásoknak az eredményét az egész nemzetközi közösség elismerte”. Hangsúlyozza, hogy hadiállapot mellett lehetetlen ilyen választásokat szervezni, s ezért a kijevi törvényhozás szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök viseli a felelősséget.
A dokumentumban az is szerepel, hogy Volodimir Zelenszkij elnök mandátumát az ukrán nép és a parlament nem kérdőjelezi meg.
Ukrajna elnökének, Volodimir Zelenszkijnek gyakorolnia kell hatáskörét Ukrajna újonnan megválasztott elnökének hivatalba lépéséig az ukrán alkotmány 108. cikkelyének első részével összhangban
– áll az elfogadott határozatban.
Petro Porosenko volt államfő keddi parlamenti beszédében bejelentette, hogy az általa vezetett Európai Szolidaritás párt frakciója felfüggeszti a parlamenti munka blokádját, és nem kérdőjelezi meg a jelenlegi vezetés legitimitását, beleértve Zelenszkij elnökét.
Az MTI beszámolója szerint Porosenko pártja február közepén döntött a parlamenti munka bojkottja mellett, tiltakozásul az ellen, hogy a volt elnököt szankciókkal sújtotta az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács.
Az Európai Tanács (ET) március eleji, Ukrajna további támogatásáról szóló rendkívüli értekezletén az európai védelmi képességek növelését célzó csomagot is megvitatják – jelentette be kedden Varsóban António Costa, az Európai Tanács elnöke.
A Donald Tusk lengyel kormányfővel közös sajtókonferencián Costa felidézte: az Európai Unió (EU) tanácsában betöltött lengyel soros elnökség prioritása az európai biztonság. „Most eljött a cselekvés, a döntéshozás és az ígéretek megvalósításának ideje” – jelentette ki Costa, utalva arra az intézkedéscsomagra, amelyet a védelmi képességek növelése érdekében az Európai Bizottság készít elő, és amelyet – mint az ET-elnök bejelentette – a március 6-ra összehívott uniós csúcstalálkozón vitatnak meg.
Oroszország nem csak Ukrajna, hanem az egész Európa biztonságára jelent fenyegetést, ezért olyan Európát építünk, amely képes védekezni, és megvédeni a keleti határát
– fogalmazott Costa.
Az elnök az MTI beszámolója szerint megerősítette: a március eleji csúcs másik témája Ukrajna helyzetének megerősítése lesz. Az ET nyitott a jövőbeli béketárgyalásokra és a béke fenntartására – húzta alá, majd hozzátette: „Azután rész akarunk venni Ukrajna újjáépítésében, és foglalkozni az ország EU-csatlakozásának ügyével.”
Az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúhoz vezető tényezők felszámolása nélkül a békés rendezésre tett bármilyen kísérlet ideiglenes marad. Ebben az esetben a megállapodások már a megvalósításuk szakaszában megszakadnak. Ezt a véleményét egy interjúban fejtette ki Olekszij Melnyik katonai szakértő, a Razumkov Központ külpolitikai programjainak társigazgatója, a nemzetközi projektek koordinátora, akit az ukrajnai teljes körű háború negyedik évének kilátásairól kérdeztek – számolt be a Unian.
A szakértő szerint a legreálisabb forgatókönyv most a tűzszünet vagy az ideiglenes tűzszünet. Ennek pontos időpontját azonban nehéz megjósolni, és már Donald Trump amerikai elnök számára is nyilvánvaló, hogy a háborút nem lehet gyorsan befejezni.
Véleményem szerint a nyilatkozatok és az események alapján most legfeljebb tűzszünetben vagy ideiglenes tűzszünetben reménykedhetünk. Mikor fog ez bekövetkezni? Különböző lehetőségek vannak. És már Trump is belátta, hogy nem csak 24 óra alatt, hanem hetek vagy hónapok távlatában is irreális a háború befejezése
– mondta Melnyik.
Ugyanakkor úgy véli, megnőtt a valószínűsége annak, hogy létrejön az ellenségeskedések beszüntetéséről szóló megállapodás. Ez reálisabb lehetőséggé vált, mint Trump érkezése előtt, de gyakorlati megvalósítása továbbra is kérdéses.
Hogy egy ilyen megállapodás az Egyesült Államok és Oroszország között vagy Ukrajna és az európai partnerek részvételével jön létre, az egy külön probléma – mondta a szakértő. Bár a tárgyalások kilátásai valószínűbbnek tűnnek, a végrehajtásuk jelentős nehézségekkel szembesülhet.
Hozzátette, hogy még ha létre is jönnek tűzszüneti megállapodások, azok időtartama kérdéses. A fő probléma az Oroszországgal szembeni bizalomhiány, amely döntően befolyásolja a helyzetet. Emellett jelenleg nincs hatékony mechanizmus az ilyen megállapodások végrehajtásának ellenőrzésére.
A francia elnök a Fox News amerikai televíziós csatornának adott interjújában azt mondta, hogy a következő hetekben megköthetik a tűzszüneti megállapodást Ukrajna és Oroszország között. Emmanuel Macron elmondta azt is, hogy beszélt az európai állam- és kormányfőkkel, és közülük sokan készek biztonsági garanciákat adni.
Macron hétfőn a Fehér Házban találkozott Donald Trumppal, és támogatta az amerikai elnök erőfeszítéseit a háború befejezésére – írta a Frankfurter Allgemeine. A francia államfő hozzátette ugyanakkor, hogy „a béke nem állhat Ukrajna kapitulációjából”. Az amerikai elnököt továbbá biztosította arról is, hogy az európai államok tovább növelik a védelmi kiadásaikat.
Amióta beiktatták hivatalába Donald Trumpot, Macron az első európai vezető, aki ellátogatott Washingtonba hivatalos egyeztetésre. A találkozóról bővebben ebben a cikkünkben írtunk.
Alekszandar Vucsics szerb elnök beismerte, hogy Szerbia tévedésből szavazott az Ukrajna által beterjesztett ENSZ-közgyűlési határozat mellett, amely Oroszországot agresszorállamnak nevezte, és csapatai teljes kivonását követelte – jelentette a szerb köztelevízió (RTS).
Az ENSZ közgyűlése február 24-én fogadta el a határozatot, amely elítélte Oroszország teljes körű invázióját. A dokumentumot 93 ország támogatta, 18 ellenezte, köztük az Egyesült Államok is – írja a The Kyiv Independent.
Úgy vélem, Szerbia ma hibát követett el. Ezért elnézést kérek Szerbia polgáraitól, és vállalom a felelősséget, mert valószínűleg fáradt és túlterhelt voltam
– magyarázta Vucsics az incidenst.
A szerb elnök szerint országa nem akart egyik nagyhatalom mellett sem állást foglalni. „Nem hiszem, hogy bármelyik hatalomnak, az oroszoknak vagy az amerikaiaknak kedveznünk kellene. Úgy gondolom, ez lett volna Szerbia állam érdeke. Sajnos nem így történt” – tette hozzá Vucsics.
Szerbia baráti kapcsolatokat ápol Oroszországgal, és nem csatlakozott a Moszkva ellen bevezetett nemzetközi szankciókhoz. Ugyanakkor Vucsics korábban „baráti országnak” nevezte Ukrajnát, és megerősítette, hogy a Krím és a Donyec-medence szuverén ukrán területek.
Az ukrán határozat egyértelműen agresszorállamként nevezi meg Oroszországot, és a csapatok teljes kivonását követeli. Az Egyesült Államok által benyújtott határozattervezet eredetileg nem nevezte meg Oroszországot agresszorként, de az uniós országok módosításai után a dokumentum tartalmazta az „Oroszország teljes körű inváziója Ukrajna ellen” megfogalmazást. Ezek után az Egyesült Államok tartózkodott a szavazástól, míg Oroszország ellenezte a javaslatot.
Gabrielius Landsbergis volt litván külügyminiszter szerint Európának fel kell készülnie arra, hogy amerikai támogatás nélkül harcoljon Oroszország ellen – írja az Ukrajinszka Pravda.
A litván külügyminiszter volt vezetője úgy véli, Donald Trump amerikai elnöknek nincsenek egyértelmű céljai. Landsbergis szerint az Egyesül Államok most aktívan foglalkozik Oroszországgal és a hozzá kapcsolódó ügyekkel, ugyanakkor azt gondolja, hogy ez nem lesz mindig így.
A legnagyobb probléma Trumppal az, hogy Putyin már elkapta és csapdába ejtette. Trump a gyors békemegállapodás megkötésére irányuló vágya miatt került csapdába
– fogalmazott Gabrielius Landsbergis.
Hozzátette, Európának fel kell készülnie arra, hogy egyedül fog maradni ebben az ügyben.
Megbeszélések folynak Törökország, valamint az európai és ukrán partnerek képviselői között Ukrajna NATO-csatlakozási szándékáról – írta meg az Unian ukrán hírügynökség.
Törökországnak nincs kifogása Ukrajna NATO csatlakozása ellen, ugyanakkor reális megközelítést szorgalmazott ebben a kérdésben. Hakan Fidan török külügyminiszter honlapján közzétett nyilatkozatában kijelentette:
Nagyon reálisnak kell lennünk. Nyíltan kijelentettük, hogy támogatjuk Ukrajna NATO-tagságát.
Hakan Fidan hozzátette, hogy Ukrajna a tagságra elsősorban a biztonsági garanciák miatt tart igényt.
Az Egyesült Államok kormányzatának Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatos álláspontja a török külügyminiszter szerint nem újdonság, ugyanis az előző adminisztrációk sem támogatták Ukrajnát ebben a kérdésben.
Az ukrán parlament határozatot fogadott el Volodimir Zelenszkij ukrán elnök támogatásáról. Oroszország és az Egyesült Államok is megkérdőjelezte az ukrán elnök legitimitását – írja a Spiegel.
Kedden második próbálkozásra az ukrán parlament 268 képviselő egyértelmű többségével határozatot fogadott el Volodimir Zelenszkij elnök támogatásáról, az első próbálkozás egy nappal korábban kudarcot vallott.
Az első szavazáson váratlanul a Nép Szolgája nevű párt szavazásra regisztrált képviselői nem jelentek meg, később sem hozták nyilvánosságra az indítékukat.
Ukrajna elnökét, Volodimir Zelenszkijt szabad, átlátható és demokratikus választásokon választották meg
– áll a határozatban.
Volodimir Zelenszkij mandátuma tavaly májusban járt le, a három éve érvényben lévő hadiállapot miatt azonban nem lehet választásokat kitűzni. Mindezek ellenére Oroszország megkérdőjelezte az ukrán elnök legitimitását. Donald Trump amerikai elnök is egyre jobban szorgalmazza a választásokat Ukrajnában a jelenleg is tárgyalt esetleges tűzszünet után.
A geopolitikai küzdőtér legújabb fejleményei egyre érdekesebb fordulatot vesznek az orosz–ukrán háború harmadik évében. Vlagyimir Putyin orosz elnök váratlan nyitást kezdeményezett az Egyesült Államok felé, miközben élesen bírálta az ukrán és európai vezetőket.
Putyin konkrét gazdasági együttműködést javasolt az amerikaiaknak, méghozzá egy 15 milliárd dolláros alumíniumbányászati projekt formájában. Az orosz elnök hangsúlyozta Oroszország ritkaföldfémkészleteit, és nyitottságát mutatta a külföldi partnerségre. Különösen figyelemreméltó, hogy Putyin Donald Trumpot kulcsfontosságú szereplőnek látja az ukrajnai konfliktus rendezésében. Úgy véli, Trump „szabad kezet” kaphat a tárgyalásokban, ellentétben az európai vezetőkkel.
Az orosz elnök rendkívül kemény kritikával illette Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, akit „toxikus figurának” nevezett. Putyin szerint Zelenszkij „abszurd parancsokat ad” és veszélyezteti hadserege morálját.
A legfrissebb fejlemények szerint orosz és amerikai küldöttek Szaúd-Arábiában ötórás tárgyalást folytattak, ahol megállapodtak a diplomáciai kapcsolatok normalizálásáról. Két munkacsoport alakult: az egyik a kétoldalú kapcsolatok rendezésén, a másik az ukrajnai konfliktus megoldásán dolgozik. Érdekes fordulat, hogy Zelenszkij akár saját pozíciójáról is hajlandó lemondani a béke és Ukrajna NATO-tagságának érdekében. Ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy az Egyesült Államok először biztosítsa Putyin háborúbefejezését.
A helyzet rendkívül összetett. Miközben Trump és Putyin potenciális találkozójáról szólnak a hírek, Emmanuel Macron francia elnök is hangsúlyozza a szilárd béke fontosságát. A nemzetközi közösség szeme most azon van, vajon sikerül-e diplomáciai úton rendezni a konfliktust, vagy tovább folytatódik a háború, amely akár globális feszültségekhez is vezethet.
Teljes anyagunkat a témában erre a linkre kattintva olvashatja.
Minden eddiginél kiterjedtebb szankciócsomagot jelentett be hétfőn, az ukrajnai háború kitörésének harmadik évfordulóján a brit kormány Oroszországgal szemben – közölte az MTI.
A brit külügyi tárca tájékoztatása szerint a brit kormány 107 új szankcióintézkedést fogadott el mindenekelőtt az orosz hadigépezet beszállítói hálózatával, az ukrajnai háborút finanszírozó pénzforrásokkal, illetve a háborún nyerészkedő „és a Kreml számára profitot termelő kleptokratákkal szemben”.
A szankciók mások mellett olyan cégeket érintenek, amelyek szerszámgépeket, elektronikai berendezéseket, illetve hadicélokra is felhasználható termékeket gyártanak vagy szállítanak Oroszországnak.
A londoni külügyi tárca hangsúlyozza, hogy Kína szállítja az orosz fegyveres erőknek a legtöbb kritikus fontosságú terméket.
A brit szankcióintézkedések No Kvang Csol észak-koreai védelmi miniszterre, valamint az észak-koreai fegyveres erők több tábornokára és magas beosztású tisztviselőjére is kiterjednek, akiknek szerepük volt abban, hogy Észak-Korea több mint 11 ezer katonát vezényelt Oroszországba. A brit külügyminisztérium megfogalmazása szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök ágyútölteléknek használja az észak-koreai katonákat, akik közül eddig több mint négyezren estek el vagy sebesültek meg a hadműveletekben.
Nagy-Britannia mindemellett kiterjesztette az orosz „árnyékflottával” – vagyis a nemzetközi szankciók kikerülésével nyersanyagokat szállító orosz hajókkal – szembeni intézkedéseket is. A londoni külügyi tárca hétfői tájékoztatása szerint a brit kormány újabb negyven ilyen hajóra érvényesített szankciókat. Ezek a hajók csak az elmúlt hat hónapban több mint 5 milliárd dollár értékű orosz nyersolajat és olajterméket szállítottak – áll a minisztérium ismertetésében.
A tárca szerint a hétfői intézkedéssel együtt a brit szankciók immár 133 orosz olajszállító tartályhajóra terjednek ki. Az ismertetés hangsúlyozza, hogy egyetlen más európai ország sem szankcionálta az orosz árnyékflotta ennyi hajóját.
A londoni belügyminisztérium ugyancsak hétfői tájékoztatása szerint a brit kormány kitilthatja Nagy-Britanniából azokat a magas beosztású tisztségviselőket vagy befolyásos személyiségeket, akik szoros kapcsolatot tartanak fenn az orosz kormánnyal. A brit belügyi tárca megfogalmazása szerint olyan személyekről van szó, akiket az orosz állam eszközként használhat fel az agresszió folytatásához és kiterjesztéséhez.
Ukrajnának elég fegyvere van ahhoz, hogy amerikai katonai segítség nélkül nyárig folytassa jelenlegi ütemben a háborút − közölték tisztségviselők a The Wall Street Journallel, amelyet az Ukrajinszka Pravda is átvett.
Celeste Wallander, a Pentagon korábbi tisztviselője szerint a Biden-kormány utolsó hónapjaiban küldött nagy mennyiségű fegyverszállítmányoknak elegendőnek kell lenniük ahhoz, hogy az ukránok nyárig kitarthassanak. Eközben Európa arra készül, hogy pótolja az ukrán hiányt, ugyanis az Európai Unió, az Egyesült Királyság és Norvégia 2024-ben mintegy 25 milliárd dollár katonai támogatást nyújtott Kijevnek, többet, mint az Egyesült Államok. 2025-ben akár 30 milliárdra is növelhetik a segítséget.
Volodimir Zelenszkij közölte, hogy a háború kezdete óta az Egyesült Államok mintegy 70 milliárd dollár katonai támogatást adott Ukrajnának, ami a Kijevi Világgazdasági Intézet szerint több, mint az összes többi nyugati szövetségesé együttvéve. Ukrajna eközben felgyorsította lőszergyártását, évente már 30 milliárd dollár értékben gyárt fegyvereket. Kijev jelenleg katonai felszereléseinek mintegy 55 százalékát maga építi vagy finanszírozza. A maradékból az Egyesült Államok 20, Európa 25 százalékot ad.
„Ha van egy partnerünk, aki a legmagasabb minőségű katonai technológiákat szállítja, az bizonyos területeken eleve pótolhatatlan” − mondta Tomas Kopecny, a cseh kormány Ukrajna újjáépítéséért felelős megbízottja.
A Moldovához tartozó, de Oroszország által megszállt Dnyeszter menti régióban jelentős mértékben emelkednek a lakossági közüzemi díjak 2025. március 1-től – értesült lapunk megbízható forrásokból.
Az oroszpárti szakadár „kormány” bejelentése szerint a gázárak kétszeresükre, a fűtési díjak 1,8-szorosukra, míg az áramszolgáltatás díjai 1,5-szeresükre emelkednek.
A drasztikus áremelést a megszálló hatóságok a „gázárszámítás gazdaságilag indokolt mechanizmusának változásával” magyarázzák. Az új rendszerben a gázbeszerzés és -szállítás költségei közvetlenül befolyásolják a lakossági árakat.
A jelenlegi gazdasági helyzetben a köztársaság kénytelen hitelből vásárolni a földgázt
– idézi a szakadár adminisztrációt az RBK Ukraine.
Míg korábban egyes fogyasztók számára a gázkomponens ára ezer köbméterenként mindössze 1 rubel volt, az új ár már 1156,65 rubel (5080 forint) lesz ugyanekkora mennyiségért.
A Dnyeszter menti területen januártól kezdődően rendszeresen lekapcsolták a fűtést és az áramot, miután Oroszország leállította a gázszállítást. Moldova korábban a régióban található hőerőművet használta az olcsó áramellátás biztosításához, de gazdaságosabbnak ítélte az európai szolgáltatóktól való vásárlást.
Miután Ukrajna nem hosszabbította meg a tranzit-megállapodást, Moldova alternatív útvonalakat javasolt a Gazpromnak, főként Törökországon keresztül. A Gazprom azonban ragaszkodik a 709 millió dolláros tartozás rendezéséhez, amit Kisinyov vitat.
Február elején a szakadár hatóságok leállították az áramkikapcsolásokat, és fokozatosan visszaállították a lakások fűtését, miután az Európai Unió finanszírozásával újraindultak a földgázszállítások.
Franciaország fontolóra vette nukleáris fegyverzettel ellátott vadászgépek Németországba történő telepítését, miután aggodalomra ad okot az Egyesült Államok esetleges európai kivonulása – írja az Ukrajinszka Pravda friss jelentésekre hivatkozva.
Friedrich Merz, akit Németország várható következő kancellárjaként tartanak számon, felszólította Nagy-Britanniát és Franciaországot Európa nukleáris biztonságának megerősítésére. A politikus célja, hogy csökkentse Európa függőségét az Egyesült Államoktól Donald Trump elnöksége alatt.
A Telegraph brit lapnak nyilatkozó névtelen francia tisztségviselő szerint a vadászgépek németországi telepítése egyértelmű üzenet lenne Vlagyimir Putyinnak. Berlini diplomaták pedig arra utaltak, hogy ez nyomást gyakorolna a brit kormányra is hasonló lépések megtételére.
Néhány francia nukleáris vadászgép németországi telepítése nem jelentene különösebb nehézséget, és erőteljes jelzésértékkel bírna
– nyilatkozta a francia forrás.
Emmanuel Macron francia elnök vasárnap este tárgyalt Merzcel, mielőtt a Fehér Házba utazott, ahol Trumpnak bemutatta az európai biztonsággal és Ukrajna védelmével kapcsolatos terveit. Egy berlini diplomata megjegyezte, hogy a francia javaslat növelné a nyomást Keir Starmer brit miniszterelnökön, hogy hasonló lépéseket tegyen, bizonyítva elkötelezettségét az európai biztonság mellett.
Ha a franciák úgy döntenek, hogy nukleáris elrettentő erőket telepítenek Németországba, az valóban fokozná a nyomást a briteken, hogy kövessék példájukat
– mondta a diplomata.
Ugyanakkor a forrás figyelmeztetett, hogy ilyen kérés hivatalosan valószínűleg csak akkor hangzana el, ha az amerikaiak kivonnák saját nukleáris elrettentő erőiket Németországból. A lépés a Donald Trump újraválasztása után kialakult új európai biztonsági helyzetre adott válaszként értelmezhető, amikor is az európai vezetők növekvő aggodalommal tekintenek a transzatlanti biztonsági kapcsolatok jövőjére.
A radaron négy Tu–95 típusú bombázó felszállását rögzítették, a cirkálórakéták 5:50 körül léptek be Ukrajna légterébe. A rakéták száma 10–15 között volt, és folyamatosan manővereztek – írja több Telegram-csoport alapján a Kárpáti Igaz Szó.
A támadás egyik célpontja a Zsitomiri terület volt, de Kijev és Szumi régiót is dróntámadások érték, amelyek következtében többen megsérültek, és anyagi károk is keletkeztek.
A Kijev megyei rendőrség megerősítette, hogy február 25-én éjjel az orosz erők drónokkal támadták a főváros térségét. A támadás következtében négy magánház, egy gazdasági épület, egy garázs és egy autó megrongálódott. Egy 44 éves helyi lakos is megsérült, egy nőt kórházba kellett szállítani.
A háború eddigi legnagyobb dróntámadása érte Ukrajnát.
Bár a kritikus infrastruktúrát vagy lakóépületeket érintő találatokról nem jelentett az ukrán vezérkar.
Szumi megyében hét kistérséget támadtak, összesen 27 robbanást rögzítettek. Két dróncsapás következtében két civil megsérült, egy magánház, három többemeletes épület és egy irodaház rongálódott meg.
Orbán Balázs, a magyar miniszterelnök politikai igazgatója kedden a Kossuth rádióban kijelentette, hogy az amerikaiak képesek lesznek konszolidálni a viszonyt Oroszországgal, amihez az ukránoknak alkalmazkodniuk kell.
A CPAC-konferencia tapasztalatai alapján elmondta, hogy az USA meghatározó szereplője a háborúnak, és az új amerikai adminisztráció nem tartja stratégiai fontosságúnak a konfliktust, ezért szeretné „kikapcsolni” azt. Hozzátette, hogy a magyar miniszterelnök már régóta beszél arról, hogy Donald Trump elnöksége alatt közvetlen tárgyalások lesznek Amerika és Oroszország között a háború lezárása érdekében.
A politikai igazgató szerint az európai elit az elmúlt években minden fontos stratégiai kérdésben rossz döntéseket hozott, míg Magyarország más utat választott. Kiemelte, hogy hazánk stratégiai viszonyt alakított ki az új amerikai adminisztrációval és Kínával, valamint Oroszországgal is fenntartotta a pragmatikus együttműködést. Orbán Balázs szerint Magyarország célja, hogy minden nagyhatalommal jó kapcsolatot építsen ki „pragmatikus nemzeti érdekalapon”, a magyar gazdaság erősítése és a magyar életszínvonal javítása érdekében.
Oroszország 869 530 katonát vesztett Ukrajnában a háború kitörése óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara február 25-én.
Ez a szám magában foglalja az orosz erők csak az elmúlt nap elszenvedett 1300 fős élőerő-veszteségét is.
A jelentés szerint Oroszország emellett 10 182 harckocsit, 21 168 páncélozott harcjárművet, 38 582 járművet és üzemanyagtartályt, 23 652 tüzérségi rendszert, 1299 rakéta-sorozatvető rendszert, 1083 légvédelmi rendszert, 370 repülőgépet, 331 helikoptert, 26 767 drónt, 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót veszített – idézi a jelentést a The Kyiv Independent.
Magyarország területére 2025. február 24-én az ukrán–magyar határszakaszon 3859 fő lépett be.
A beléptetettek közül a rendőrség 15 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte a rendőrség.
Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint Ukrajna útja a NATO felé visszafordíthatatlan, ezért az ország előbb-utóbb taggá válik – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Egyetértettünk abban, hogy Ukrajna útja a NATO-ba visszafordíthatatlan. Ebben egyetértettünk. Tehát végső soron Ukrajna is NATO-taggá kell váljon
– hangsúlyozta Kaja Kallas.
Hozzátette, hogy a biztonság legerősebb garanciája, sőt valójában a legolcsóbb is a NATO-tagság.
Kaja Kallas február 24-én tárgyalt egy további segélycsomag Ukrajnának történő odaítéléséről. A kérdést az uniós vezetők március 6-i rendkívüli csúcstalálkozóján tárgyalják tovább.
A média arról számolt be, hogy az Ukrajnának szánt uniós katonai segélycsomag összege 30 milliárd euróra emelkedhet.
Az orosz hadsereg ismét ukrán civil célpontok ellen hajtott végre támadást. Ezúttal Szumi városa került célkeresztbe, ahol a támadók drónokat vetettek be – írja az Interfax.
Ukrán források jelentése szerint a légitámadás következtében két személy is megsérült. A támadásban több lakóépület is károkat szenvedett, elsősorban az ablakok rongálódtak meg a robbanások következtében.
Az incidens újabb példája annak, hogy a háborús konfliktusban továbbra is rendszeresen érik támadások a civil lakosságot és infrastruktúrát Ukrajna-szerte. A hatóságok folyamatosan dolgoznak a károk felmérésén és a sérültek ellátásán.
A támadás részleteiről és a jelenlegi helyzetről várhatóan további információk érkeznek a következő órákban. A helyi lakosokat arra kérik, kövessék a légiriadó-jelzéseket és vonuljanak óvóhelyre, amennyiben újabb támadásra figyelmeztetnek.
A legfrissebb becslések szerint Ukrajna újjáépítése körülbelül 500 milliárd euróba fog kerülni – írja az Interfax.
„A legfrissebb becslések szerint az újjáépítés körülbelül 500 milliárd euróba fog kerülni” – jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök. Majd hozzátette, hogy az újjáépítés tovább erősítheti a kapcsolatokat az Európai unióval.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy Ukrajna kézzelfogható stratégiai előnyöket kínál Európának: energiaforrások, fontos ásványkincsek, mint a lítium, titán, urán, földgáz, hidrogén és az élelmiszer-biztonság.
„A megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségeink segíteni fogják az EU-t abban, hogy elérje ambiciózus éghajlati céljait. Gáztárolóink megbízható tartalékként szolgálhatnak válság idején... Ukrajna a digitális átalakulás és az informatikai innováció terén Európa egyik vezető országa, mind a közigazgatásban, mind a magánszektorban. Egyedülálló digitális megoldásaink növelhetik az EU hatékonyságát és javíthatják az európai polgárok közszolgáltatásokhoz való hozzáférését” – tette hozzá Smihal az ukrán kormány és az Európai Bizottság közös ülésén hétfőn Kijevben.
Az összes ukrán fogoly szabadon bocsátása a háború befejezésének szándékát jelezné Oroszország részéről – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Kijevben, azon a nemzetközi biztonsági csúcstalálkozón, amelyet az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború harmadik évfordulója alkalmából rendeztek.
Az államfő az MTI tájékoztatása szerint bejelentette, hogy Ukrajna készen áll a „mindenkit mindenkire” elv alapján történő fogolycserére Oroszországgal.
A háború végét olyan lépésekkel kell kezdeni, amelyek helyreállítják a bizalmat magában a helyzetben, mert nincs bizalom Oroszország iránt. Most egy ilyen lépés lehet a foglyok szabadon bocsátása. Több ezer ukrán embert tartanak fogva Oroszországban. Néhányukat pedig nem 2022-től, hanem jóval régebben, 2014 óta. Oroszországnak el kell engednie az ukránokat. Ukrajna kész mindenkit mindenkire kicserélni, ez egy tisztességes lehetőség
– fejtette ki Volodimir Zelenszkij, aki arra is rámutatott, hogy Ukrajnának Európával együtt kell a tárgyalóasztalhoz ülnie.
„Oroszország stratégiai célpontja éppen Európa, az európai életforma, ami azt jelenti, hogy Európa biztonsága és sorsa nem határozható meg Európa nélkül” – tette hozzá. Szavai szerint Ukrajnának, Európának és az Egyesült Államoknak együtt kell tárgyalóasztalhoz ülniük Oroszországgal szemben, hogy Moszkva „a békét ne áshassa alá ismét a normalizálás, a visszaállítás vagy a megbékélés ígéreteivel”.
Az elnök úgy vélte, hogy Kijev és partnerei kénytelenek lesznek „Ukrajnán belül NATO-t építeni”, ha Ukrajnát nem fogadják be a szövetségbe. Mindazonáltal leszögezte, hogy Ukrajna megérdemli az EU- és a NATO-tagságot.
Volodimir Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy 2014 óta Oroszország több mint 25 alkalommal sértette meg a különböző időpontokban bevezetett tűzszüneteket, emiatt szerinte a valódi és tartós békéhez nem elég pusztán „elhallgatniuk a fegyvereknek a fronton”. Hozzátette, hogy amikor Keith Kellogg amerikai elnöki megbízott Ukrajnában tartózkodott, átadott neki és Donald Trump elnöknek egy dokumentumot, amely „tartalmazza az összes fegyverszünet listáját konkrét dátumokkal, amelyeket Oroszország felrúgott”.
Donald Trump amerikai elnök állítása szerint az ukrajnai háború befejezéséről szóló tárgyalások mellett „jelentős gazdaságfejlesztési megállapodásokról” is egyeztet Oroszországgal – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Ez a megállapodás, amely »gazdasági partnerség«, biztosítja, hogy az amerikai nép visszakapja az Ukrajnának küldött több tízmilliárd dollárt és katonai felszerelést, és segít az ukrán gazdaság növekedésének, ahogy ez a brutális és kegyetlen háború véget ér
– tette hozzá az amerikai államfő.
Donald Trump azt is elmondta, hogy „komoly tárgyalásokat” folytat Vlagyimir Putyin elnökkel „a háború befejezéséről, valamint a nagyszerű gazdaságfejlesztési megállapodásokról, amelyek az Egyesült Államok és Oroszország között jönnek létre”.