Megugrott a koronavírus-fertőzöttek száma Kína ujgurok lakta tartományában
Urumcsiban, a tartomány központjában vészhelyzetet rendeltek el.
Urumcsiban, a tartomány központjában vészhelyzetet rendeltek el.
Kína visszautasítja az ujgurok tömeges fogva tartásának vádját, és nem örül, ha kínai tisztségviselőktől vonják meg az amerikai vízumot.
Legalábbis az Egyesült Államokban ezt feltételezik. 13 tonnányi termékről van szó, melynek értéke kb. 249 millió forint.
A szakértő szerint Peking asszimilációs politikáját szolgálják az akár erőszakkal végrehajtott, születésszabályozást célzó rendelkezések.
Minden korábbinál pontosabb bizonyíték van a kínai ujgur kisebbség erőszakos asszimilációjára
Nemzetközi szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a koronavírus iszonyú pusztítást végezhet az egymillió, lágerben élő ujgur nemzetiségű kínai között.
Kína hivatalosan ragaszkodik ahhoz, hogy vallási és temetkezési szabadságot biztosít minden kisebbségnek, de nem tagadják a temetők felszámolását.
A muszlim kisebbség mellett felszólaló játékos belecsöppent a Kína és az USA közti diplomáciai háborúba.
A futballista az ujgurok miatt kritizálta Kínát.
A képviselőház megszavazta a javaslatot, a szenátus később dönt, de Trumpé a végső szó.
A New York Times a hszincsiangi átnevelőtáborokról hozott nyilvánosságra anyagokat, amelyek a diktatúra fegyvereinek könyörtelen bevetéséről, és muszlimok Peking által tagadott tömeges internálásáról szólnak.
Kína a terrorellenes harcra hivatkozik, a helyiek és nyugati újságírók szerint rendőrállamot hozott létre, és koncentrációs táborokban zajlik az ujgur vallási kisebbség erőszakos asszimilációja. A vezető politikusok közül viszont csak Donald Trump lépett, de ő sem az emberi jogok védelmében.
Az EU legmagasabb emberi jogi díjának odaítélésével az Európai Parlament a kisebbségi jogok betartatását kéri számon Kínán.
Az USA a kisebbségek elnyomása miatt tiltotta meg, hogy amerikai alkatrészeket vehessenek a kínai techcégek.
Újabb fronton nyílt kereskedelmi háború az Egyesült Államok és Kína között.
Hírek szerint hatalmas gyűjtőtáborokba zárják a kínai ujgurokat. Szijjártó szerint ha a kínai kommunisták azt mondják, minden rendben van, akkor minden rendben van.
Sem az ujgurok táborba kényszerítéséről, sem a Fülöp-szigeteki vérontásról szóló vizsgálatot nem szavazta meg a kormány.
22 nyugati állam, köztük Nagy-Britannia és Németország is szót emelt a kínai gyakorlat ellen.
Vadidegenként térnek vissza a másfél éves fogság után, és mindenkit besúgónak gondolnak.
Méghozzá tényleg disztópiába illő módon.
Bár a népesség automatikus megfigyelését csúcsra járatják, a tűzfalakkal, biztonsági beállításokkal hadilábon állnak.
Peking szerint olyan országok politikai vádaskodásáról van szó, akik elfogultak Kínával szemben.
Azt elismerték az ENSZ-nek, hogy néhány embert átnevelés alá vetettek.
Kínában már több mint egymillió tisztviselőnek az a dolga, hogy időről időre költözzön be Hszincsiang tartományban élő családokhoz. Ott aztán civil szervezetek szerint megfigyelik és megpróbálják asszimilálni a családtagokat, akikre ráerőltették magukat. Többen azt állítják, hogy rengeteg embert pedig politikai átnevelőtáborokba zárhatnak be.
A kínai hatóságok szerint külföldi kiképzés után terrortámadásokra készültek.
Kína az ujgur szeparatisták elleni átfogó kampányba kezdett.
Kína déli tartományában terrortámadás veszélyére hivatkozva emelték meg a készültségi szintet.
Persze nem akármelyikért: a szeparatista ujgurok szórják meg, ha kínaival lépnek frigyre.
Késeket, fegyvereket és robbanószereket gyűjtöttek, bandatagokat toboroztak.
A kínai államelnök a merénylet napján fejezte be a látogatását az ujgurok lakta városban.
A határőrök szerint lázadók voltak a Kínából érkezők, akik egy puskával szöktek volna át.
A három ujgur férfit Kína is szerette volna megkapni.
Két rendőr is meghalt a vasárnapi akcióban.
Nem lehet rekorder a 123 éves bolíviai indián, ha Kína igazolja egy 127 éves ujgur asszony létét.
Hszincsiangban időről időre fegyveres akciókkal hívják fel magukra a figyelmet ujgur lázadók.
A tömeg késekkel támadt a helyi rendőrségre és egy kormányépületre. Ujgur lázadókra gyanakodnak.
A muzulmán kisebbség tagjai a vád szerint szeparatista terroristák voltak, volt, aki életfogytiglanit kapott.
Két másik vádlottat 19 év börtönre ítéltek a júliusban kirobbant hszincsiangi támadásokért.
A késes támadók megöltek hat járókelőt Kasgár városában, egyikőjüket meglincselték.
Legalább négyen meghaltak Kína nyugati részén, a túszokat megölték.