Budapest–Belgrád gyorsvasút: a szerbek belehúztak, de ünnepelni nem fognak
A szerelvények készen állnak az utolsó szerbiai szakaszon.
A szerelvények készen állnak az utolsó szerbiai szakaszon.
Szabadka magyar alpolgármestere az Indexnek elmondta: Szerbia egy 1,3 milliárdos piacot tud felajánlani Magyarországnak és más EU-tagállamoknak.
Kiskőrösről jelentkezett be a külügyminiszter.
A külügyminiszter szerint kizárt, hogy felvegyék az ukránokat a szövetségbe.
A Budapest–Belgrád-vasútvonal, valamint Iváncsa és Kecskemét is érintett.
Szerinte a kétoldalú kapcsolatokra koronaékszerként tekint a kormány.
„Speciális munkaerőigény” vetődött fel.
Átalakulóban van a szállítási útvonalak jelentősége.
Budapestről 13 óra alatt lehet majd Athénba utazni – vonaton.
De a hó miatt lehet, hogy ez is késik.
A szerb elnök szavaiból lehetett erre következtetni.
Fáklyás felvonulás volt a Déli Körvasút környezetromboló hatásai miatt, a helyiek az otthonukat féltik.
Ez az első kínai–magyar fejlesztés, amelyet az EU szabályai szerint Magyarországon kínai partnerekkel közösen hajtanak végre.
Egy időben benyújtott dokumentum volt a kulcs.
A V-Híd Zrt. így a teljes a magyarországi szakasz építésében részt vesz.
Közel kétszáz ingatlanról van szó.
A döntést Vitézy Dávid államtitkár jelentette be kedd délután az új elnök-vezérigazgatóval együtt a MÁV-Volán menedzsmentjének.
Aleksandar Vučić köszönetet mondott a magyar kormányfőnek a támogatásokért.
A Budapest és Belgrád közötti vonal felújítása miatt.
Több mint ötvenmilliárdból fejlesztik a Ferencváros állomás és Soroksár közötti szakaszt.
A kérdéses vasútfejlesztés mellett a Fudan és az egyetemek modellváltása is terítékre került.
A miniszterelnök-jelölt szerint újra kellene tárgyalni a kínaiakkal kötött szerződést.
Jogerősen pert nyert a Transparency International Magyarország.
Különös verseny a Balkánon Kína és az EU között.
Napi hírösszefoglaló.
Szél Bernadett az Indexnek azt mondta, gyakorlatilag azt állapította meg a bíróság, hogy nem volt jogszerű a szerződés titkosítása.
Az amerikai ügyvivő szerint lépéseket kell tenni a kritikus infrastruktúra védelmére.
Az Európai Bizottság elnöke közölte, hogy a G7-ek elindítják az Építsünk újra egy jobb világot programot.
Salát Gergely sinológus szerint Kína sikerrel kezelte a járványt, most pedig a vakcinákkal építi nemzetközi presztízsét.
A képviselő szerint Kína diktál a kormánynak a több százmilliárdos gigaberuházásban.
A kormány szerint klímavédelmi szempontból is fontos ez a beruházás, az ellenzék szerint a kormány Kína érdekeit szolgálja.
Minden idők legdrágább magyar vasúti beruházása készül, és nem látszik, hogy a kínaiakon és Mészáros Lőrincen kívül kinek lesz jó üzlet.
A cél az, hogy 2025-re a teljes vasútvonal megépítése befejeződjön.
Számos más áru között ugyanis a Mészáros-cégcsoport által építendő Budapest–Belgrád-vasútvonalhoz hoz ellátást.
Hamarabb kapjuk meg a kínai hitelt. Magyarország támogatja Kína tagságát az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, és kínai egyetem is jöhet hozzánk.
Ez a keleti nyitás szolgálja a magyar érdekeket, mondta a külügyminiszter Kínában.
A kínai állam és az Eximbank finanszírozza, 130 év múlva térülhet meg a beruházás.
Hamarosan kezdhetik a nagyszabású, méregdrága építkezést Mészáros Lőrincék és kínai partnereik.
Az eredetileg 400 milliárd forintra becsült büdzsé 750 milliárdra kúszott fel. A beruházást Mészáros Lőrinc cége végzi két kínai vállalattal közösen.
Magyarország a növekvő nyugati bírálatok ellenére beleállt Kína fő külpolitikai projektjébe. Bár ezzel nincs egyedül, nem látszik, hosszú távon mire megy ki Orbán lavírozása.
Rekordok, sebesség, bővülés, összegzett a magyar külügyminiszter Kínával kapcsolatban.
Hidvéghi Balázs szerint nem a tulajdonosi háttéren van a hangsúly, hanem a cégek felkészültségén.
Új, vasútépítésre alapított cége két kínai céggel konzorciumban vitte el a 750 milliárdos beruházást.
A kínált ár elfogadható Szijjártó szerint.
Erről Varga Mihály beszélt Pekingben. Április végére az is kiderülhet, kik dolgozhatnak majd az eddigi legdrágább magyar vasúti beruházáson.
Új eljárást rendelt el a kormány.
A gigaberuházásra eddig ketten pályáztak.
A miniszterelnök Berlint és Brüsszelt hergelve kínai pénzért tartja a markát. Tényleg ki lehetne váltani a kínaiak pénzével az EU-támogatásokat?
Megkérdeztük a Coscót, a tehervonataiknak kell-e a 750 milliárdos szupervasút. Nos, igazából nekik teljesen mindegy, hogy Szerbiából az út 4 vagy 8 órás, ez nem tétel, biztosan nem ezért csináljuk.
Jól járhatnak a Budapest-Belgrád-projekttel.
Pedig még meg sem újult a Budapest-Belgrád vasútvonal.
Már ha optimistán számolunk, hiszen az adatokból az derül ki, hogy elég sok probléma van a kormány tervével.
Magyar vámosok gyorsasága + vasútépítés = 1/5 rengeteg pénz x 33.
Milyen magyarázat van a teljesen értelmetlen, 750 milliárdos beruházásra? Kinek áll ez érdekében? Összeszedtük a főbb érveket és teóriákat.
Indul a Budapest-Kelebia-vonal csaknem ezer milliárdos átépítése a kínaiak kérésére. A gigaprojektnél viszont már most előjött két igen komoly probléma: az értelme és az ára.
Az új globalizációs világrend nem tanárokra és diákokra osztja fel a világot, nekünk is nagyon jó lesz, hogy Kína itt fejleszt.
A Budapest-Belgrád vasútépítéshez 35 millióra teszik a kínai tolmácsolást, plusz 25 millióra az angolt.
Miközben az EU szigorúbban ellenőrzi majd a kínai befektetéseket, mi a mostani szabályoknak se felelünk meg. Mégis van olyan uniós kezdeményezés, amivel Magyarország is nyerhet.
A lex CEU-val Orbán átlépett egy vörös vonalat – derült ki a német külügy szervezte konferencián
A MÁV megkötötte a szerződést, indul a tervezés.