A szárazföldi fajok 90 százaléka pusztult el benne.

Az összes aranynak és platinának a Föld magjában kellene lennie.

Leváltanák a régi elképzelést.

Az emberi tevékenység hatása már olyan mértékű, hogy irányítja a Földön zajló folyamatokat.

Mágneses kőzetek választhatták szét a bal- és jobbkezes nukleotidokat.

Összefügg a kontinensek mozgásával.

A nagyobbakat is meg lehet úszni, csak nem mindegy, mi történik a légkörrel.

Fogta magát, megdőlt, aztán visszaállt.

Arról a lépésről van szó, ami lakhatóvá tette a bolygót.

Néha olyan meleg volt, mint manapság.

Egy új kutatás szerint eldőlni látszik a vita, hogy áramlik-e anyag a mag és a köpeny között.

Földtörténeti szempontból egy pillanat alatt – mindössze 31 ezer év alatt – zajlott le a fajok tömeges kihalása a perm korszak végén.

Arra utal, hogy Kelet-Ázsia az eddig hittnél később vált csak le a Pangea ősi szuperkontinensről.

Tudósok egy csoportja új földtörténeti korszakként határozta meg jelenkorunkat, ami 4200 évvel ezelőtt kezdődött egy világméretű aszállyal.

Mármint nagyon régen: a kövek tanúsága szerint olyan 1,7 milliárd évvel ezelőtt.

Nagy expedíció vizsgálta a Csendes-óceán mélyén fekvő Zélandiát, sok érdekességet találtak.

Apró ásványszemcsék elemzéséből mutatták ki ausztrál kutatók.

Tudták, hogy a Bazilika padlójában ezerszám hemzsegnek az őslények? Megnézték már közelről a Deák téri metróállomás padlóját és falát? Neeem? Pedig érdemes!

Atombomba, klímaváltozás, műanyag, beton – íme az emberi kor, az antropocén.

A kutatók nem tudják pontosan, hogyan került elegendő oxigén a Föld légkörébe. Most meglehet a magyarázat.

Ezzel emlékezzünk azokra, akik a nagy oxigenizációs eseményen haltak ki.

Erre 2,7 milliárd évvel ezelőtt lehullott mikrometeoritokból következtetnek.

Az antropocén fogalma már korábban megvolt, de a Nemzetközi Rétegtani Bizottság szava a döntő.

A norvég Svalbard az egyenlítő környékén volt 380 millió éve, ott nőttek a 40 méteres fák.

5000 éve száradhatott ki, azelőtt a világ egyik legnagyobbja lehetett.

50 millió évesek lehetnek, de már kialudtak.

11 700 év után lehet vége a holocénnek, hogy az emberi beavatkozás korszaka, az antropocén váltsa.

A perm-triászi katasztrófában a fajok kilencven százaléka kipusztult.

Az őskontinens Gondwana egy másik törésvonal mentén is kettészakadhatott volna.

A Nyugat-Ausztráliában talált cirkon 4 állítólag 4,375 milliárd éves.

Az ilyen jelenségek évmilliókig szoktak tartani. Egy új kutatás azt mutatja, a legsúlyosabb majdnem-világvége, a perm-triász egyben a leggyorsabb is volt.

Az ember annyira megváltoztatta a Földet, hogy új korszakot alkotott, ez az antropocén.

450 millió éve a mágneses pólusok is egészen máshol voltak, mint ma.

Amerikában azért alakult ki sok faj, mert pár tízmillió éve három részre szakadt a kontinens.

A földtörténet legsúlyosabb katasztrófájában, 250 millió éve az élőlények 90 százaléka pusztult el, évmilliókba telt, míg az élővilág magához tért.

Az Indiai-óceán alatt leltelk rá a kutatók az egymilliárd éves kőzetekre.

Észak-Amerika, Afrika és az Antarktisz között összeköttetés létezett az 1,1-1 milliárd év közötti időszakban.

A feltételezettnél korábban fejlődtek ki az első komplex organizmusok.

Olaszországban olyan területen találtak dinoszaurusznyomokat, amiről eddig úgy gondolták, tenger borította.

A Föld éghajlati övekre tagolódott 460-445 millió évvel ezelőtt is.

Napi tíz méterrel emelkedett a vízszint minden idők egyik legnagyobb áradásában, ötmillió éve.