Megtalálták az univerzum legforróbb bolygóját: nem ez az egyetlen különlegessége
A kutatók hosszas vizsgálódásaik közepette nagyszerű dologra bukkantak.
A kutatók hosszas vizsgálódásaik közepette nagyszerű dologra bukkantak.
Most először sikerült betekintést nyerni egy ilyen Jupiter-szerű gázóriás atomszférájába.
Lecsökkent a nyomás az egyik héliumtartályban.
A Keplert váltó TESS még épp csak pályára állt, de máris küldi az érdekes felvételeket.
Ez az eddigi legalacsonyabb frekvenciájú gyors rádiókitörés, nem tudják, hogy érkezett.
12-szer akkora, mint a Jupiter, és valamiért még sarki fénye is van. Eddig azt hitték, barna törpe.
És egy csillag. Lucynek nevezték el, a Beatles után.
Ha az időjárás is kegyes lesz, egy fantasztikus holdfogyatkozás mellett a mindennél ragyogóbb Marsban is gyönyörködhetünk. De van még hab a tortán!
A péntek estét érdemes a szabadban tölteni, ugyanis az évszázad leghosszabb holdfogyatkozása jön.
Az autó méretű, brutális hőpajzzsal fölszerelt szonda augusztus 6-án startol egy Delta Heavy IV hordozórakétával.
Földi távcsővel így még nem láttuk a Neptunuszt.
A Bika csillagkép RW Aur A jelű csillagának hirtelen megugrott a vastartalma és párhuzamosan elhalványult a fénye.
Bolygót kerestek, tucatnyi holdat találtak.
Tízmilliárd éve ütköztünk egy másik galaxissal. A karambol romjai még ma is észlelhetők.
A HARPS az exobolygó-kutatás mai csúcsa.
Az újszülött jól van, ezer fokos, tömege nagyobb mint a Jupiteré.
Csillagok és sejtek belsejét is tanulmányozzák majd, magyar részvétellel.
Mik azok a vörös rögök, miért fontosak a bennük lévő fekete lyukak? Magyar csillagász felfedezése.
Egyes holdakon akár a földinél is kedvezőbbek lehetnek a feltételek az élethez.
Hatalmas gyémántfelhők lehetnek a forrásai.
Egy új bolygókutató módszer alkalmazásával sikerült megfigyelni egy naprendszer születését.
Borovszky Péter Namíbiáig utazott a látványért.
Eddig azt hitték a kutatók, hogy egyáltalán nem alakul ki nappal.
Csak 20 kilométeres, de 2,3-szor nehezebb a Napnál.
Ma még a kontinenseket sem látjuk rajtuk, de évtizedeken belül az élőlényeket is fogjuk.
Felfedeztek egy aszteroidát, ami pont úgy kering, mintha a kilencedik bolygó térítette volna el.
Egy galaxisban már az ősrobbanás után 250 millió évvel alakultak ki csillagok.
Az univerzum eddig ismert legnagyobb fekete lyukára bukkantak.
A Földtől 12 milliárd fényévre fedezték fel.
Nyugi, a pisai ferde torony méretű szikla nem jön közelebb a Föld–Hold-távolság felénél.
Az MTA kutatói is részt vettek az ezt bizonyító, több fura jelenséget is megmagyarázó kutatásban.
Felfedeztek egy ősöreg galaxishalmazt, ami mára 1000 billió naptömegű lehet.
Hidrogén-szulfidból álló köd veszi körül a Naprendszer hetedik bolygóját, az Uránuszt.
Lehet, hogy tényleg nem vagyunk egyedül?
Kocsis Bence elmagyarázza, hogy kell bújócskázó fekete lyukakat keresni, és mitől szenzációs a mostani felfedezés.
Pont úgy néznek ki, mint a földi szelek, csak egy kicsikét pusztítóbbak.
Fényes keretet ad tengernyi galaxisnak.
A TESS április közepén állhat pályára.
Mostanáig nem tudták azonosítani őket, pedig van, amelyik négymilliószor nehezebb a Napnál.
Ilyen teleszkóppal 230 millió fényév sem távolság.
A mesterséges intelligencia bírja a számolgatást.
9 000 000 000 fényévre van tőlünk. Elképesztő.
A számítások jónak tűnnek, de az eredmények zavarbaejtők. Amerikai csillagászok feladták a leckét.
A világegyetem fekete lyukai különálló univerzumokat foglalnak magukban?
Peter Dunsby rövid szócikket is írt a nagyon fényes csillagról, amit ATel 11448 néven jelentett.
Hogy ki az a Steve? Ó, csak egy légköri jelenség. De hogy néz ki!?
Hogy lesz néhány ezer fokból egymillió? Aki tudja, mik azok az Alfven-hullámok, ne is kattintson.
Nem olyan jó hely most a Proxima Centauri, érdemes várni 4 billió évet.
Közben a valaha észlelt legtávolabbi szupernóvát is felfedezték.
Suzanna Randall asztrofizikából szerzett diplomát, azonkívül jógázik, siklóernyőzik és síel.
Tömege jóval nagyobb Földünkénél, de sokkal könnyebb, mint a Naprendszer kisebb óriásbolygói.
Ez a közvetett megfigyelés az intergalaktikus bolygóvadászok első zsákmánya.
A média imádja, a csillagászok többsége szívből gyűlöli a földközeli teliholdat, amit valójában csak 1979-ben talált fel egy asztrológus.
Egy amatőr csillagász szerint még működhet, most felveszik vele a kapcsolatot.
A tavalyi év tudományos szenzációját adó gravitációs hullámmal mérték meg, mennyi lehet a maximális tömegük.
Nagy jelentőségű fotót küldött haza a Hubble-űrteleszkóp.
Földre szállt Hold a Zselicben.
Közép-Európa legmodernebb csillagászati látogatóközpontja épül csaknem egymilliárd forintos állami támogatásból Répáshután.
Még csak 13 milliárd évesek, segíthetnek megérteni, mi történhetett az ősrobbanás után.