Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Zelenszkij kemény üzenetet küldött azoknak, akik segítik Putyint;
• Joe Biden nem zárkózik el attól, hogy nagy hatótávolságú fegyvereket vessenek be az ukránok Oroszországban – közölte az amerikai külügyminiszter;
• Egy jelentés szerint ellentámadást indítottak az oroszok Kurszkban, áttörték a védvonalat;
• Volodimir Zelenszkij közölte: Oroszország legalább 137 ezer háborús bűnt követett el Ukrajnában;
• A Kreml szerint a nyugati országok a háború résztvevőivé válhatnak, válaszlépésekkel fenyegetőztek;
• Olyan üzenetet kapott a Kreml, amelytől felszaladhatott Vlagyimir Putyin szemöldöke;
• Óriási támogatást jelentett be az Egyesült Királyság, Ukrajna fellélegezhet;
• Az orosz külügy közölte: összeállnak Kínával, ha az Egyesült Államok fenyegeti őket.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!

Az orosz hadsereg Tornádó-S nevű rendszerének rakétáival hajtott végre csapást a Donyecki területen lévő Kosztantyinopil falu ellen. Ketten meghaltak és ketten megsérültek – közölte a donyecki ukrán ügyészi hivatal.

Mint írták, a csapás még kora délután, 12.50 körül történt, és a település központját érte találat. „Két – egy 49 és egy 67 éves – férfi halt bele a megszállók támadásába. További két civil – egy 45 éves helyi lakos és egy 90 éves nő – megsebesült” – írták.

Hozzátették, hogy „legalább 6 ház, egy kereskedelmi létesítmény, egy étterem, a falusi tanács helyiségei, valamint autók, villanyvezetékek is megrongálódtak”. A történtek után büntetőeljárás indult háborús bűncselekmény végrehajtása miatt – írta az ügyészség.

Újabb több száz millió fontos támogatást jelentett be Ukrajnának szerdán a brit kormány. A csomagban hadfelszerelések szállítása és gazdaságtámogató hitelgarancia-vállalás is szerepel – írta az MTI. 

A londoni külügyminisztérium bejelentette azt is, hogy bekérették Irán londoni nagykövetségének ügyvivőjét az Oroszországnak szállított iráni rakéták ügyében. London az iráni rakétaszállításokra adott első szankciós válaszintézkedésként felmondta a kétoldalú brit–iráni polgári légiforgalmi megállapodást, így az Iran Air nemzeti légitársaságnak várhatóan le kell állítania a Teherán és London között eddig kétnaponta közlekedtetett közvetlen járatait.

A brit külügyi tárca tájékoztatása szerint David Lammy külügyminiszter, aki szerdán amerikai kollégájával, Antony Blinkennel együtt Kijevbe utazott, tárgyalásai alkalmával több mint 600 millió font (285 milliárd forint) értékű támogatást jelent be Ukrajna számára. A juttatás része egy 242 millió fontos, azonnali folyósításra összeállított csomag, amelyet humanitárius, energiaipari és hosszú távú gazdaságstabilizációs célokra, valamint reformok elindítására és újjáépítési feladatokra lehet felhasználni.

Hadfelszerelések leszállítva

London emellett 484 millió dollár (175 milliárd forint) erejéig garanciát vállal a Világbank által még az idén folyósítandó hitelekre, amelyek célja az ukrán gazdaság stabilitásának erősítése. A brit garanciavállalással nyújtandó világbanki hitelt a létfontosságú közszolgáltatások fenntartására, köztük az iskolák és a kórházak működtetésére, valamint a közigazgatási alkalmazottak javadalmazására és a nyugdíjfolyósítások finanszírozására lehet fordítani – idézi az MTI a londoni külügyminisztérium szerdai tájékoztatását.

A külügyi ismertetéshez fűzött nyilatkozatában John Healey brit védelmi miniszter bejelentette, hogy az Ukrajna számára még áprilisban bejelentett hadfelszereléseket – köztük légvédelmi rakétákat, F–16-os harci repülőgépekhez szükséges felszereléseket, AS90 típusú önjáró lövegeket és a hozzájuk való tartalék ágyúcsöveket, valamint katonai vízi járműveket és haditengerészeti lövegeket – Nagy-Britannia már leszállította az ukrán fegyveres erőknek.

Healey szerdán bejelentette azt is, hogy a brit kormány mindezeken felül még az idén további több száz légvédelmi rakétát, több tízezer tüzérségi lövedéket, valamint páncélozott járműveket szállít Ukrajnának.

Hiába alakít az ukrán hadvezetés újabb dandárokat, nem tudják őket felszerelni modern fegyverekkel és harci járművekkel – idézi a Forbest az Infostart. 

Ukrajna tavaly ősszel hozott létre 11 új dandárt, 10 százalékkal növelve a haderejét.  Akkor azt tervezték, hogy hat hónapon belül a frontra küldik őket, és leváltják a másfél éve vagy több ideje folyamatosan harctéren lévő eszközöket. Ezzel szemben nem tudtak elég fegyvert és harci járművet biztosítani számukra.

Példaként említik a 154-es számú dandárt, amelynek bár jól halad a kiképzése,

Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok is úgy nyilatkozott a helyzetről, hogy hiába hoz létre Ukrajna újabb és újabb dandárokat, nem kapnak elég gyorsan és elég fegyvert ahhoz, hogy felszereljék őket. 

Az orosz Telegram-csatornákon egy olyan videót tettek közzé, amelyen a moszkvai körgyűrűn egy hosszú dugó látható üzemanyag-szállító furgonokból – közölte Anton Geraschenko ukrán belügyminiszter-helyettes az X-en.

Mint írta, a videó szerda reggel 6 órakor készülhetett a moszkvai olajfinomítóhoz vezető kanyar közelében. Szeptember 1-jén ott ütött ki egy hatalmas tűz egy ukrán dróntámadás következtében, és  az oroszok szerint előző éjjel is volt egy ukrán támadás a térségben. 

A politikus úgy véli, a dróntámadás után most valószínűleg üzemanyagot távolítanak el a finomítóból.

Riga új segélycsomagot jelentett be Ukrajna számára, amely páncélozott harcjárműveket is tartalmaz – jelentette be Denisz Smihal, lengyel miniszterelnök szeptember 11-én Evika Silina lett miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után. 

A The Kyiv Independent információi szerint a lett miniszterelnök a krími platform negyedik csúcstalálkozójára érkezett Kijevbe más külföldi vezetőkkel együtt. Silina megerősítette az új segélycsomag közelgő átadását, de annak értékét és a benne lévő fegyverek teljes listáját nem hozták nyilvánosságra.

A két vezető megvitatta az együttműködés kiterjesztését az országok védelmi vállalatai és a kijevi, valamint rigai hadsereg megerősítéséhez kapcsolódó összes szektor között. 

Lettország, Ukrajna egyik legnagyobb támogatója, elkötelezte magát amellett, hogy minden évben GDP-jének 0,25 százalékát kitevő katonai támogatást nyújtson, de több ezer drónt is biztosít majd

– tájékoztatott Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter.

Mint ismert, az Egyesült Királysággal együtt Lettország a drónkoalíció vezetője, amely kezdeményezés az ukrán erők e létfontosságú képességgel való ellátására jött létre. Riga idén 112 millió eurónyi katonai támogatást ígért Ukrajnának, és hozzájárul a kezdeményezés kiterjesztéséhez is. 

A Nemzetközi Valutaalap sürgette Ukrajnát, hogy 2025-től emelje az adókat, írta a nemzetközi valutaalap vasárnapi sajtóközleményében.

„Az adóbevételeknek növekedniük kell 2025-ben és azt követően, hogy teret teremtsenek a kritikus kiadások számára, és helyreállítsák a költségvetési fenntarthatóságot. Ennek eléréséhez folyamatos adópolitikai intézkedésekre és az adóelkerülés lehetőségeinek megszüntetésére, a szabályok betartására és javítására lesz szükség, a Nemzeti Bevételi Stratégiával (NRS) összhangban” – áll az IMF közleményében.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök elmondta, hogy a partnerek pénzeszközei segítenek finanszírozni az összes nem katonai jellegű költségvetési kiadást – írja a Sztrana.

Az Európai Unió bírósága megerősítette a moszkvai tőzsde tulajdonában lévő Országos Elszámolási Értéktár (NSD) ellen bevezetett uniós korlátozó intézkedéseket – közölte szerdán a luxemburgi székhelyű testület.

A vállalat pénzügyi szolgáltatásokat nyújt mint banki elszámolási szolgáltatások nyújtására érvényes engedéllyel rendelkező, banknak nem minősülő pénzintézet. Az EU 2022 júniusában vezetett be szankciókat az NSD ellen, amikor Oroszország Moszkva eurókötvényeinek kezelésére akarta felhasználni az intézetet.

A szankciós listára való felvétel indoklása szerint az NSD alapvető fontosságú szerepet tölt be Oroszország pénzügyi rendszerének működésében, és ennélfogva az orosz kormánynak anyagi vagy pénzügyi támogatást nyújt. 

Közölték: az NSD nem bizonyította, hogy az EU tévesen állapította meg, hogy a vállalkozás rendszerszinten jelentős pénzügyi intézmény, amely alapvető fontosságú szerepet tölt be Oroszország pénzügyi rendszerének működésében.

Az NSD jelentős értékű pénzügyi szolgáltatásokat nyújt mind az orosz kormány, mind pedig az orosz központi bank részére, ami lehetővé teszi, hogy pénzügyi forrásokat mozgósítsanak Ukrajna destabilizálására irányuló tevékenységük folytatása érdekében – áll az MTI által idézett határozatban.

Kína nem tervezi, hogy változtasson az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontján, és továbbra is azon lesz, hogy meggyőzze a világot „béketervének” célszerűségéről. Ji Vang kínai külügyminiszter ezt Szergej Sojguval, az orosz biztonsági tanács elnökével folytatott szentpétervári találkozóján mondta – tudósított az Unian.

Ji Vang kijelentette, hogy Peking továbbra is népszerűsíteni fogja saját elképzelését az orosz–ukrán háború befejezéséről, és megpróbálja meggyőzni a világ minél több országát, hogy támogassa a konfliktus politikai rendezésére vonatkozó javaslatát.

Kína továbbra is azon fog dolgozni, hogy kialakítsa a nemzetközi közösség kiegyensúlyozott, objektív és racionális álláspontját az ukrán válságról, hogy nemzetközi konszenzusra jusson, és megteremtse az ellenségeskedések gyors beszüntetéséhez szükséges feltételeket

– mondta a kínai külügyminiszter.

Elmondta, hogy Kína objektív és tisztességes álláspontot képvisel az ukrán kérdésben, és a „válság” politikai rendezésének előmozdítására összpontosít.

Sojgu a maga részéről megismételte Oroszország álláspontját a háborúval kapcsolatban, üdvözölte a Kína és Brazília által javasolt „hatpontos konszenzust”, és elégedettségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy „a nemzetközi közösség széles körben elismeri ezt a konszenzust”.

„A Krím nem csak egy terület. Lelkünk része, egy olyan föld, ahol népünk békében és harmóniában élt kultúrájával, nyelvével és hagyományaival. Mi nem csak a Krím visszaszerzéséért harcolunk – mi az igazságosság helyreállításáért harcolunk, azért, hogy minden krími ember hazatérhessen a saját Krímjébe, Oroszországtól és félelemtől mentesen” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közösségi oldalán közzétett legújabb videójában.

„Ma a Nemzetközi Krími Platform negyedik csúcstalálkozójának részeként ukrán nemzeti emlékművet avatunk a krími tatárok tragédiájának emlékére. És egy napon minden bizonnyal a mi szabad Krímünkön is megjelenik majd egy hasonló emlékmű. Bízunk abban, hogy a Krím szabad lesz. Ez a mi közös feladatunk, és az egész világ Ukrajnával van ebben a küzdelemben” – tette hozzá.

Anthony Blinken amerikai külügyminiszter David Lammy brit külügyminiszterrel együtt Kijevbe érkezett – jelentette a Reuters. Ez a diplomáciai vezetők első ilyen közös útja az elmúlt években.

Blinken elmondta, hogy közvetlenül Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől és más politikusoktól akarja hallani, hogy mik Kijev céljai a háborúban, és hogy Washington mit tud tenni, hogy segítsen ezek elérésében.

Úgy vélem, hogy ez egy kritikus pillanat Ukrajna számára az intenzív őszi harci időszak közepén, amikor Oroszország tovább fokozza agresszióját

– mondta Blinken kedden Londonban, a Lammyvel közös sajtótájékoztatón.

Korábban Evika Silina lett miniszterelnök és Gitanas Nauseda litván elnök érkezett Kijevbe.

Tábornokok, diplomaták és a civil társadalom vezetői nyílt levelet írtak alá Anthony Blinken amerikai külügyminiszterhez és David Lammy brit külügyminiszterhez, amiben felszólítják őket, hogy engedjék meg Ukrajnának, hogy partnereinek nagy hatótávolságú fegyvereit Oroszország ellen használhassa – írja az Ukrajinszka Pravda.

Miután értesültünk az önök közelgő kijevi útjáról, mi, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság nemzetbiztonsági szakértői és volt kormánytisztviselői felszólítjuk Önöket, hogy oldják fel a korlátozásokat Ukrajna számára, hogy nyugati forrásból származó fegyvereket használhasson az Oroszország felé irányuló csapásokhoz

– áll a levélben.

Az aláírók hangsúlyozzák, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia „csodálatra méltó” döntést hozott, amikor eldöntötték, hogy Ukrajnát nagy hatótávolságú rakétákkal szerelik fel. A döntések viszont nem érik el a kívánt hatásukat, ha korlátozzák Kijevet a rakéták felhasználásában. 

„A nyugati fegyverek használatára vonatkozó korlátozások enyhítése nem fogja Moszkvát eszkalációra kényszeríteni. Mi tudjuk ezt, mert Ukrajna már most is ezekkel a fegyverekkel támadja a Krímet és a kurszki régiót, és Moszkva reakciója változatlan” – áll a levélben.

A dokumentum szerzői emlékeztetnek arra, hogy Irán elmélyítette az orosz invázió támogatását azzal, hogy rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat biztosít, amelyeket Oroszország az ukrán polgári lakosság ellen fog használni. „Sokkal hatékonyabb elpusztítani a lövőt, mint a nyilat” – írták zárásul. 

Szeptember 11-én reggel Kijevbe érkezett Gitanas Nauseda litván elnök és Evika Silina lett miniszterelnök.

Nauseda azt írta, hogy a látogatás alatt találkozik Volodimir Zelenszkij elnökkel, akivel az Ukrajnának nyújtott katonai és gazdasági támogatásról fognak tárgyalni.

Silina megjegyezte, hogy Lettország az ukrán nép mellett áll a győzelemig, és mindig támogatja Ukrajnát az Európai Unióba és a NATO-ba vezető úton – írja az Ukrajinszka Pravda.

Irán kedden újfent tagadta és „csúf propagandának” nevezte azokat a híreket, amelyek szerint ballisztikus rakétákat szállított volna Oroszországnak.

A teheráni külügyminisztérium közleménye szerint az iráni fegyverek szállításáról szóló „hamis és félrevezető” jelentések célja, hogy eltereljék a figyelmet az Egyesült Államok és szövetségesei által „a gázai népirtáshoz nyújtott illegális fegyvertámogatásokról”.

Egyes nyugati országok az emberi jogok védelmezőinek mutatják magukat, és támogatják a nemzetközi egyezmények és szerződések végrehajtását, miközben mindenféle fegyvereket küldenek a cionista rezsim (Izrael) háborús bűneinek támogatására

– fogalmazott az X-en Nászir Kanáni, a tárca szóvivője.

Teherán már korábban is tagadta, hogy ballisztikus rakétákat szállított volna Oroszországnak. Az IRNA iráni hírügynökség hétfői jelentése szerint az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) egyik parancsnoka a pszichológiai hadviselés egyik eszközének nevezte ezeket a híreket, és kijelentette, hogy Irán egyetlen rakétát sem adott Oroszországnak, és nem támogatja az ukrán–orosz konfliktusban részt vevő egyik felet sem.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden közölte, hogy Washington értesülései szerint Oroszország rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat kapott Irántól, és ezeket a fegyvereket a következő hetekben valószínűleg beveti ukrajnai célpontok ellen, miközben az iráni rakéták Európa biztonságát is veszélyeztetik.

Kijelentette egyúttal, hogy az amerikai kormány hamarosan új szankciókat jelent be Irán ellen, és szövetségeseitől is hasonló lépéseket vár. Az első ilyen szankciót a brit, a német és a francia kormány már kedden bejelentette: a három ország azonnali hatállyal törli az Iránnal fennálló kétoldalú légügyi megállapodásait, és külön szankciókat dolgoz ki az iráni nemzeti légitársaság, az Iran Air ellen – írja az MTI.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök bejelentette, hogy a háborúban álló ország megállapodott a Nemzetközi Valutaalappal a 15,6 milliárd dolláros hitelprogram meghosszabbításáról, amelyet ha megszavaz az IMF igazgatósága, Ukrajna 1,1 milliárd dollárhoz jut.

A partnerek pénzeszközei segítenek kormányunknak finanszírozni minden nem katonai jellegű költségvetési kiadást. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy hazai erőforrásainkat az ország védelmi képességének fejlesztésére fordítsuk

– mondta a kormányfő. A Sztrana korábban arról számolt be, hogy a parlament szerint Ukrajnának van a háború miatt a legnagyobb költségvetési hiánya, kétszeres kiadásaik vannak a bevételeikhez képest.

Az Egyesült Államok információi szerint Iránban képeztek ki több tucat orosz katonát az iráni ballisztikus rakétarendszerek használatára – erről az amerikai védelmi minisztérium szóvivője beszélt kedden.

Pat Ryder a Pentagon napi sajtótájékoztatóján egyben megerősítette Antony Blinken amerikai külügyminiszter Londonban tett bejelentését, miszerint Irán rövid hatótávolságú rakétákkal látta el Oroszországot.

A védelmi minisztérium szóvivője aggodalomra okot adónak nevezte a fejleményt, ami véleménye szerint fenyegeti Európa biztonságát, valamint rávilágít arra, hogy Irán destabilizáló tevékenysége túlnyúlik a Közel-Keleten. Megjegyezte, hogy amerikai részről egyelőre nem észlelték, hogy a fegyverzetet az orosz haderő Ukrajna ellen bevetette volna, de hozzátette, hogy ezt szorosan nyomon követik.

Pat Ryder szerint a szóban forgó fegyverzet bevethetősége hozzávetőleg 120 kilométer, így rövid hatótávolságú eszközként jellemezhető.

Magyarország területére kedden az ukrán–magyar határszakaszon 5274 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5786 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 37 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írták a közleményben.

Az Egyesült Államok szankciókat rendelt el az iráni Iran Air légitársaság, az államok közötti együttműködésben részt vevő orosz és iráni szervezetek, a két ország magas rangú tisztségviselői és kereskedelmi hajók ellen – írja az Ukrinform az amerikai pénzügyminisztérium honlapján közzétett sajtóközlemény alapján.

Mint írták, mindez válaszuk arra, hogy Irán folyamatosan katonai támogatást nyújt Oroszországnak az Ukrajna elleni agressziós háborújához, beleértve a közelmúltban ballisztikus rakéták szállítását is.

Antony Blinken szerint Joe Biden amerikai elnök nem zárja ki, hogy Ukrajna rakétákat indíthat orosz belső területekre. Az amerikai külügyminiszter egy londoni sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, hogy Irán rövid hatótávolságú rakétákkal látta el Moszkvát, és Vlagyimir Putyin orosz elnök „valószínűleg heteken belül beveti ezeket Ukrajnában” − írta az Ukrajinszka Pravda.

Blinken elmondta, hogy az Egyesült Államok gondoskodott arról, hogy Ukrajnának a háború kezdete óta „rendelkezésére álljon, amire szüksége volt, és amikor szüksége volt rá, hogy hatékonyan visszaverje az orosz agressziót”. Az amerikai külügyminiszter hozzátette, hogy Washingtonnak más tényezőket is figyelembe kellett vennie, például azt, hogy az ukrán erők képesek lesznek-e használni a nyugati szövetségesek által biztosított „kifinomult rendszereket”, és hogy képesek lesznek-e fenntartani azokat.

„Soha nem zárjuk ki. De amikor engedélyezzük, biztosítani akarjuk, hogy ez úgy történjen, hogy elősegítse azt, amit az ukránok megpróbálnak elérni” − mondta Blinken. Szeptember 10-én az amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy Joe Biden szeptember 13-án találkozik az Egyesült Királyság miniszterelnökével, Keir Starmerrel, hogy megvitassák az ukrán védelmi erők behatolását Oroszországba.

Az elmúlt hetekben Ukrajna többször kérte szövetségeseit, hogy szüntessék meg az Oroszország elleni nagy hatótávolságú fegyverekkel történő csapások korlátozását. Válaszul a Pentagon vezetője, Lloyd Austin azt közölte, hogy nem ezek a fegyverek fogják eldönteni a háború sorsát.

Három irányított légibombát dobtak az oroszok Szumira. Ezt a városi tanács közölte a Telegramon közzétett bejegyzésében – írja az Ukrinform.

„Előzetes információk szerint három irányított légibomba robbant fel egy mezőgazdasági vállalkozás közelében. Áldozatokról nem érkezett jelentés” – áll a bejegyzésben.

Megjegyzik, hogy kisebb károk keletkeztek melléképületekben és mezőgazdasági gépekben. A vállalat személyzete azonnal eloltotta a keletkezett tüzet is.

Szeptember 10-én 11 alkalommal támadtak orosz csapatok a Szumi terület határ menti településeire.