Index Vakbarát Hírportál

Ez lesz az új amerikai adminisztráció első kísérlete, hogy teljesítse az elnök tömeges kitoloncolására tett választás előtti ígéretét.

A migránsok pontos száma nem ismert. Egyes becslések szerint 2018-ban 11,4 millió engedély nélküli külföldi munkavállaló élt az Egyesült Államokban. Trump elképzelései hátrányosan befolyásolhatják több gazdasági ágazat – köztük az építőipar, a mezőgazdaság és a vendéglátás – jövőjét, amelyekben sok külföldi munkavállalót alkalmaztak.

Chicagóban a célpontok töredékét veszik őrizetbe. Az új elnök ugyanis az illegális bevándorlók sokkal szélesebb körét deportálná az országból, mint elődje, Joe Biden, akinek a hivatali ideje alatt csak a kimondottan súlyos bűncselekményeket elkövető, illetve a nemzetbiztonságot fenyegető idegenekre korlátozódott a kitoloncolás.

Az új kormányzat ezzel szemben a deportálandók körét az élet- vagy házastársakra is kiterjeszti, ha engedély nélkül tartózkodnak az országban.

A hivatalba lépő határőrizeti megbízott, akit nem hivatalosan a határok „cárjának” becéznek, megerősítette, hogy Chicago az első helyszínek egyike, ahol a szövetségi hatóságok letartóztatásokba fognak – jelentette az AP.

Chicago menedékvárossá vált

Levesszük a pórázt a határőrizeti testületről, az ICE-ről, és szabadon engedjük, hogy letartóztassa a bűnöző külföldieket – lengette be Homan a terveket a hét végén.

Először a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőit próbálják majd kézre keríteni, de szerinte mindenki problémára számíthat, aki „illegálisan tartózkodik az országban”.

Meg kell szabadulnunk a bűnözőktől országunkban

– mondta Homan, aki úgy véli, hogy ezzel a nézettel mindenki egyetért.

A chicagói akciót legfeljebb az időjárás késleltetheti. Az előrejelzés szerint csípős hideg várható, ami a hét végéig is eltarthat. A helyszín nem véletlen: a legális státusz nélkül Amerikában tartózkodó bevándorlók itt élvezik a legerősebb védelmet.

A gyakorlatot azóta csak megerősítették – a legutóbb Trump első ciklusának a kezdetén.

Van tapasztalat a közösség védelmében

A bevándorlók védelmét személyesen Illinois állam kormányzója és a volt chicagói polgármester szorgalmazza. Donald Trump, velük szemben, elsődleges célkitűzésének tartja a deportálást. A jelek szerint Chicago és Illinois a szálka az elnök és a határok „cárjának” a szemében.

A választások napja óta kialakult egyfajta félelem

– mondta a menekültek jogait képviselő illinois-i szervezet szóvivője. Brandon Lee elmondta: ügyvédjeik azon fáradoznak, hogy tájékoztassák az érintetteket jogaikról, nem utolsósorban pedig arról, hol várható hatósági intézkedés, feltéve persze, ha erről tudomást szereznek.

A rendőrök ugyanis általában megfelelő engedély nélkül próbálnak meg behatolni az otthonokba.

A védekezés legegyszerűbb, törvényes módja, hogy a rendőröket írásos parancs nélkül nem engedik be a házba – hangoztatta két demokrata képviselő, aki ugyanakkor higgadtságra szólította fel az érintetteket.

Ismét próbára tesznek minket, de van tapasztalatunk a közösség védelmében

– mondta Jesus Garcia.

(Borítókép: Bevándorlók a mexikói–amerikai határnál 2024. január 31-én. Fotó: John Moore / Getty Images)

Donald Trump beiktatásának napja a washingtoni Szent János-templomban kezdődött istentisztelettel, amelyet egy teázás követett a Fehér Házban, ahol a megválasztott elnököt és feleségét fogadta Joe Biden és felesége. Ugyancsak a Fehér Házban fogadta Kamala Harris alelnök és férje utódját, J. D. Vance-t és feleségét. 

Miután a két elnök közösen elhagyta a Fehér Házat, elindultak az elnöki limuzinnal a beiktatásnak helyet adó Capitoliumba, ahova magyar idő szerint 16 óra 50 perc körül érkeztek meg. Ezután először Trump leendő kabinetjének jelöltjei léptek be a terembe és foglalták el helyüket a pódiumon, majd pedig a meghívott VIP-vendégek, korábbi elnökök és alelnökök érkeztek meg egymás után a ceremóniának helyet adó terembe. Közöttük volt Trump korábbi alelnöke, Mike Pence, Bill Clinton korábbi elnök és felesége, Hillary Clinton, George W. Bush, végül pedig Barack Obama lépett be utolsóként. Őket a Legfelsőbb Bíróság kilenc bírája követte.

Magyar idő szerint 17 óra 43 perckor megérkezett a ceremóniának helyet adó terembe Donald Trump megválasztott elnök és leendő alelnöke, J. D. Vance is, ezáltal hivatalosan is elkezdődött a beiktatási ceremónia.

Üdvözlöm Önöket a 60. elnöki beiktatási ceremónián. Ma le fogja tenni esküjét Donald Trump megválasztott elnök és alelnöke, J. D. Vance, mi pedig megnézhetjük a békés hatalomátadást a demokráciánk szívében

– kezdte beszédét Amy Klobuchar demokrata szenátor, aki a kétpárti beiktatási vegyes bizottság elnöke. Először megköszönte a Capitolium őrségének és a rendőrségnek a biztonságot.

Klobuchar szerint az idei beiktatás fő témája a demokrácia volt, hiszen több elnök és alelnök is a pódiumon foglalt helyet. „Ez az a pillanat, amikor az elnök esküt tesz az alkotmány védelmére” – fogalmazott Klobuchar, aki emlékeztetett, hogy a mai nap egyben Martin Luther King Jr. emléknapjára is esik. Ezután John F. Kennedy korábbi elnökre hivatkozva arról értekezett, hogy nemcsak a politikusok, hanem minden egyes állampolgár is felelős a demokrácia védelméért.

Kifejtette, nem véletlen, hogy a törvényhozás épületében, a Capitoliumban iktatják be az elnököt, ezzel is kifejezik a fékek és ellensúlyok rendszerét, hiszen a hatalom mindhárom ága jelen van, valamint az ezt szavatoló személyek is. Beszéde végén megemlékezett a Los Angeles-i tűzvészről és a tűzoltókról.

A beszédek után a Trump által még 2018-ban kiválasztott Brett Kavanaugh, a Legfelsőbb Bíróság tagja eskette fel J. D. Vance megválasztott alelnököt. Vance-nek az alábbi szöveget kellett elmondania:

Ünnepélyesen esküszöm, hogy támogatni fogom és megvédem az Egyesült Államok alkotmányát minden külföldi és belföldi ellenséggel szemben; hogy igaz hitet és hűséget fogok tanúsítani hozzá; hogy ezt a kötelezettséget szabadon vállalom, minden mentális fenntartás vagy kijátszási cél nélkül; és jól és hűségesen fogom ellátni annak a hivatalnak a feladatait, amelybe belépek. Isten engem úgy segéljen!

Vance eskütétele után Trump következett a saját esküjével.

Az eskü elmondásakor családtagjai vették körül, és ezután üdvrivalgás tört ki a Capitolium rotundájában a meghívottak között. Ezzel együtt ágyúlövések jelezték az utcán várakozóknak, hogy új elnöke van Amerikának.

Az Egyesült Államok aranykorát ígérte

Donald Trump és J. D. Vance is letette elnöki, valamint alelnöki esküjét, így ettől a pillanattól kezdve hivatalosan is ők vezetik az Egyesült Államokat.

Donald Trump beszélt arról is, hogy ma egy sor új rendeletet fog aláírni, s ezek józan döntések lesznek. Veszélyhelyzetet fog kihirdetni a déli határon, senkit nem fognak beengedni, és milliók számíthatnak arra, hogy ki fogják toloncolni őket. Felhagyunk az „elkapjuk és elengedjük” bevándorlópolitikával, ezért katonákat küldök a mexikói határra – mondta az elnök, egyben a csempészkartelleket terrorista szervezetekként fogja megbélyegezni, és úgy is bánik majd velük. 

Beszédében ezután Trump arról beszélt, hogy jelenleg Amerikában több válság is van, és az ország siralmas helyzetben van. „A megválasztásom egy mandátumot adott, hogy visszafordítsunk egy teljesen borzalmas árulást” – jelentette ki az elnök, aki arról is beszélt, hogy magabiztos és optimista, hogy ez egy új, sikeres éra kezdete lehet.

E gondolatát a közönség megtapsolta. Donald Trump szerint a hétfői beiktatása a felszabadulás napjaként vonul majd be a történelemkönyvekbe. A beiktatást követően az új elnök beszélt a megjelentekhez. Trump azzal kezdte, hogy most jön csak Amerika aranykora. „Ismét tisztelni fogják az Egyesült Államokat, és nem fogjuk engedni, hogy ezt bárki kétségbe vonja. Számomra Amerika az első” – tette hozzá az elnök. 2025. január 20. a felszabadulás napja Amerikában.

„Célunk egy büszke, virágzó és szabad nemzetet teremteni. Egy olyan Amerikát teremtünk, amilyen még nem volt, egy új, sikeres időszak elé néz most az ország” – fogalmazott. Keményen bírálta az előző vezetést, amely korrupcióval küzdött, nem tudott sem idehaza, sem külföldön szembenézni a komoly kihívásokkal.

Drill, baby, drill!

– ismételte meg Trump, amivel kampánya egyik szlogenjére, a repesztéses olajkitermelésre utalt. Trump azt is bejelentette, még ma vissza fogja vonni az előző adminisztráció által létrehozott Green New Dealt, valamint eltörlik az elektromos autók támogatásáról szóló szövetségi programot. Mint fogalmazott, mostantól mindenki olyan autót vehet, amilyet csak szeretne. Ezután arról beszélt, hogy milyen történelmi rendeleteket fog még aznap aláírni, köztük a vámtarifák kapcsán is.

„Visszahozom a szólásszabadságot Amerikába, és rendeletileg tiltok meg minden állami cenzúrát” – jelentette ki Donald Trump. Visszaállítják a városokban a rendet, mostantól csak két nem létezik, a férfi és a nő. Azokat, akiket elbocsátottak a Covid-járvány idején a hadseregből, mert nem vették fel a védőoltásokat, visszahelyezi eredeti posztjukra.

Béketeremtőként akar bekerülni a történelembe

Donald Trump a hadsereg után arról beszélt, hogy szeretné, ha politikai hagyatéka az lenne, hogy béketeremtőként és egyesítőként emlékeznek majd rá, amihez a világ legerősebb hadseregét fogják felépíteni.

Sikerünket nemcsak a megnyert csaták alapján fogjuk mérni, hanem azon háborúk alapján is, amelyeket befejezünk, és ami talán a legfontosabb, azon háborúk alapján, amelyekbe soha nem szállunk be

– fogalmazott az Egyesült Államok 47. elnöke

Trump az Izrael és a Hamász közötti tűzszüneti megállapodásra is kitért, amit teljesen a saját érdemének tud be. Az immáron hivatalba lépett elnök e gondolatát végül azzal zárta, hogy Amerikának vissza kell vennie a Panama-csatornát, valamint át fogja nevezni a Mexikói-öblöt Amerikai-öbölnek. A Panama-csatorna kapcsán arról beszélt, azt nem fogja Kínának adni – az amerikai elnök itt tévesen azt állította, hogy a Panama-csatornát már most Kína irányítja, ami nincs így.

Az elnök a beiktatását követő beszédében felidézte a bizonyos Manifest Destinyt, azaz a testet öltött végzetet, ami a 19. század második felében határozta meg a nyugati irányú terjeszkedést az országban. Most is ilyesmire van szükség, csak más formában, és eljön az idő, amikor amerikai zászló leng majd a Marson – mondta Trump, miközben a meghívottak a Capitoliumban felállva tapsoltak.

Trump beszédét azzal zárta, hogy a politikai visszatéréséről úgy beszélt, hogy az amerikaiak döntöttek, és ő az élő példája annak, hogy Amerikában minden lehetetlen lehetséges. „Amerikában a lehetetlent csináljuk a legjobban” – mondta Trump. Zárásul ismételten hangsúlyozta, hogy Amerikát nem fogják meghódítani vagy megfélemlíteni más országok, és mától az Egyesült Államok ismét „egy szabad, szuverén és független nemzet”.

A jövő a miénk, és az aranykorunk még csak most kezdődött el

– zárta beszédét Trump.

Trump beiktatási beszédével egy időben nemcsak az elnök személye, hanem a Fehér Ház internetes oldala is megváltozott. Jelenleg ha valaki felkeresi a Fehér Ház hivatalos honlapját, akkor egy olyan Trump-kép várja, amely alatt hatalmas feliratban ez áll: „Amerika visszatért!” A beszédet követően az elnök és az alelnök elhagyta a beiktatási ceremóniának helyet adó termet, majd egy másikban, még szűkebb körben üdvözölték a meghívott vendégeket. 

Biden az eskütétel után helikopterre szállt

Miután az új elnök letette esküjét, és ezáltal hivatalosan is megtörtént a hatalomátadás, a leköszönő elnök helikopterrel távozott először az Andrews katonai bázisra, majd onnan otthonába. Joe Biden leköszönő elnököt és feleségét, Jill Bident Trump és felesége, Melania Trump búcsúztatta el, s a Capitolium mellől szálltak fel a Marine One-ra keresztelt helikopterrel.

Donald Trump beiktatása után a Capitolium egy másik termében szűkebb körben, leginkább családtagokból, republikánus képviselőkből és szenátorokból álló tömeg előtt tartott egy második beszédet. Ebben Trump sokkal szabadabban fogalmazott, gondolatai sokszor csapongtak, a témák néha nem is teljesen logikusan követték egymást.

Ebben a több mint félórás beszédben szólt a kampányáról, hogy az milyen megterhelő és felemelő volt; kitért Mike Johnson házelnökre, aki szerinte e pozícióban kiváló munkát végez és a republikánusok közül mindenki szereti; értekezett arról, hogy jobb lenne, ha a beiktatásokat ezentúl a Capitolium Rotunda termében tartanák, mert az sokkal jobb, mint a szabadban, de beszélt a beiktatási beszédéről is, amelyre szerinte csak pozitív reakciók érkeztek.

Trump ezenkívül utalt arra, hogy kegyelemben részesítheti a Capitolium ostroma miatt elítélteket. A hivatalba lépő elnök többször utalt a „J6 túszokra”, akik szerinte patrióták, és az ő kiszabadításuk fontosságáról beszélt, ennek kapcsán elmondta, hogy ezzel összefüggésben nemsokára a tettek mezejére léphet.

Trump alá is írta első elnöki rendeleteit

A kamerák előtt szignózta első elnöki rendeleteit Donald Trump a Capitoliumban, amik ezzel hatályba is léptek. Trump csapata korábban azt ígérte, az első nap közel száz rendeletet fog kiadni, ugyanakkor a Capitoliumban most nem az összeset írta alá, ezt a Capitolium One Arenában tette meg támogatói jelenlétében, ahol a harmadik beszédét is megtartotta Donald Trump. Az elnök az izraeli túszok hozzátartozóit köszöntötte beszéde előtt. A rajongói a hideg idő miatt a beltérre áthelyezett beiktatási ceremónián nem vehettek részt, valamint az elnöki felvonulás a Capitolium és a Fehér Ház között az időjárás miatt elmaradt.

Minden rendelet aláírását hatalmas taps fogadta, ahogy egyenként felolvasták azok címeit. Donald Trump az alábbiakat szignózta a tömeg előtt:

• A Biden-adminisztráció 78 rendelkezésének visszavonása. 
• A szabályalkotás befagyasztása, amíg nem történik meg a kormányzat átvétele.
• Létszámstop a szövetségi közigazgatásban.
• A home office megszüntetése a közigazgatásban.
• A szövetségi kormány elsődleges feladata a megélhetési válság elleni harc.
• A párizsi éghajlatvédelmi egyezményből való kilépés.
• A szólásszabadság visszaállítása és a kormányzati cenzúra megakadályozása.
• Az igazságszolgáltatás fegyverként való használatának megtiltása politikai célból.

A rendeletek aláírása után Trump a YMCA dallamaira hagyta el a Capitol One Arenát, és a Fehér Házba indult a tömeg ünneplése közepette.

Joe Biden vasárnap, az utolsó, hivatalban töltött napján még egyszer, utoljára élt a kegyelmi jogkörével. A leköszönő elnök utolsó pillanatban hozott döntése értelmében öt embernek teljes körű kegyelmet biztosít, míg két másiknak enyhíti a büntetését.

„A mai napon kegyelmi jogkörömmel élve kegyelmet adok öt személynek, és enyhítem két olyan személy büntetését, akik megbánást tanúsítottak. Ezek a kegyelemben részesülők mindannyian jelentős mértékben hozzájárultak közösségeik javításához, jobbá tételéhez” – jelentette be vasárnap a leköszönő elnök a CNN cikke szerint. 

Az öt megkegyelmezett között van a postai csalásért 1923-ban öt évre elítélt Marcus Mosiah Garvey polgárjogi vezető, jamaicai újságíró, neki posztumusz adott kegyelmet az elnök. Az 1994-ben nem erőszakos kábítószer-bűncselekményért 10 évre elítélt ifjabb Don Leonard Scottnak is kegyelmet adott, aki később arról vált ismertté, hogy Virginia állam törvényhozásában ő lett az első fekete házelnök. 

Egy bankrabló miatt is meglágyult Biden szíve

Az elnöki kegyelemben részesülők között van a fegyveres erőszak ellen felszólaló Darryl Chambers, akit kábítószerrel való visszaélés miatt ítéltek el, valamint egy bevándorlókat képviselő aktivista, Ravidath „Ravi” Ragbir, akit 2001-ben nem erőszakos bűncselekményért ítéltek el. Ötödikként Kemba Smith Pradia kapott elnöki kegyelmet, őt Scotthoz hasonlóan szintén 1994-ben és szintén nem erőszakos kábítószer-bűncselekményért ítélték 24 év börtönbüntetésre. Pradia a rácsok mögött a börtönreformok aktivistája lett.

Donald Trump megválasztott amerikai elnök helyettesei arra kértek fel három vezető karrierdiplomatát – akik az Egyesült Államok külügyminisztériumának munkaerő- és belső koordinációját felügyelik –, hogy mondjanak le a tisztségükről – számolt be róla a Reuters két amerikai tisztviselői forrásra hivatkozva.

A beszámoló szerint a döntés akár mélyebb változásokat jelezhet a diplomáciai testület számára.

A lap forrásai szerint Trump csapata Dereck Hogan, Marcia Bernicat és Alaina Teplitz távozását kérte.

Míg a politikai kinevezettek általában akkor nyújtják be a lemondásukat, amikor az új elnök hivatalba lép, addig a legtöbb tisztviselő változatlanul folytatja a munkáját. Az érintett személyek évek óta az állami szférában dolgoztak, mind a demokrata, mind a republikánus oldalon. 

Donald Trump átmeneti csapatának szóvivője teljesen helyénvalónak nevezte, hogy olyantisztviselőket  szeretnének alkalmazni, akik osztják a megválasztott amerikai elnök elképzeléseit. 

Jack Smith különleges ügyész állítása szerint Donald Trumpot elítélték volna a 2020-as események miatt, ha nem győzött volna novemberben az elnökválasztáson. Jelentését kedden hozta nyilvánosságra az amerikai igazságügyi minisztérium − írta a The Guardian.

Jack Smitht a 2021. január 6-i, Capitoliumnál történt lázadás után nevezték ki különleges ügyésszé, hogy kivizsgálja Donald Trump kísérletét a 2020-as választási eredmények megváltoztatására. Jelentése szerint a bizonyítékok elegendőek ahhoz, hogy Donald Trumpot elítéljék, amennyiben nem nyert volna a választáson 2024-ben. Ugyanakkor a szaktárca nem engedélyezi a mindenkori amerikai elnök elleni tovább vádemelés és büntetőeljárás lefolytatását.

A kongresszusban korábban a 2021. január 6-i zavargásokban játszott szerepe miatt vádolták meg Donald Trumpot. Az igazságügyi minisztérium négy vádpontban vizsgálta a megválasztott elnök felelősségét, többek között az Egyesült Államok megtévesztésére irányuló összeesküvésben. Donald Trump minden vádpontban ártatlannak vallotta magát.

Szabadlábra helyezése után Trump közösségi oldalán közzétett bejegyzésében Smitht „béna ügyésznek” nevezte, aki nem tudta elérni, hogy az ügyét a választások előtt tárgyalják. Egyúttal politikai indíttatású kísérletnek minősítette az ügyet, melynek szerinte az a célja, hogy kárt okozzanak kampányának és politikai mozgalmának, azonban tudta, ha megnyeri a választást, nem lehet felelősségre vonni.

Mint írtuk, egy szövetségi bíró ideiglenesen megakadályozta, hogy Jack Smith különleges jogtanácsos kiadja a Donald Trump büntetőügyeiről szóló végleges jelentését.

Az előírások szerint a különleges ügyészeknek a vizsgálat végén egy zárójelentést kell készíteniük, amelyben magyarázatot adnak a vádemelési döntésekre. 

A Képviselőház és a Szenátus az amerikai törvények értelmében hétfőn összeült, hogy megszámolják az elektori szavazatokat. Ez egy december 17-i eseményt követ, ahol az elektorok összegyűltek saját államukban, és leadták szavazataikat az elnökre és az alelnökre. Úgynevezett „hűtlen választók” – vagyis olyan elektorok, akik a választók akarata ellenére adták le szavazatukat – nem voltak. Így Kamala Harris 226, Donald Trump pedig 312 szavazatot kapott – írja a CNN.

Ábécésorrendben haladva Harris a szenátus elnökeként felbontotta az egyes államok választói szavazatokról szóló igazolását, és átadta azt a négy „számláló” egyikének. A számláló ezután felolvasta, rögzítette és összeszámolta az egyes államok szavazatainak igazolását.

A képviselők ilyenkor még megtámadhatják egy állam elektori szavazatait, ahhoz azonban, hogy a kifogást meghallgassák, írásban be kell benyújtani, és azt a Képviselőház legalább egyötödének és a Szenátus egyötödének alá kell írnia. Erre azonban nem volt példa.

Ezt követően Kamala Harris bejelentette a szavazatszámlálás hitelesített eredményét, miszerint a republikánus Donald Trump lett az Egyesült államok 47. elnöke. Az amerikai törvények szerint a bejelentés véglegesíti az eredményt.

Egyesek nem voltak biztosak abban, hogy Harris hitelesíti Trump győzelmét

Kamala Harris számára soha nem volt kérdéses, hogy hétfőn ő fogja elnökölni a Kongresszust, amikor az hitelesíti Donald Trump 2024-es győzelmét, és saját kampányának vereségét a leendő elnökkel szemben. De az, hogy Washingtonban néhányan hangosan elgondolkodtak azon, hogy az alelnök valóban megteszi-e ezt, az megdöbbentette.

Ez a kötelességem alelnökként

– jelentette ki Kamala Harris.

Megerősítették a Capitolium védelmét

A négy évvel ezelőtt történtek miatt korábban megerősítették a rendőri jelenlétet a Capitolium épületénél és a környező kongresszusi irodáknál. Az épületekbe több személyazonossági ellenőrző ponton keresztül lehetett bejutni, bent pedig minden sarkot rendőrök figyeltek.

A közeli utcákon is fokozott biztonsági körletet alakítottak ki, és a járművek csak korlátozottan közlekedhettek. Az épületekben új, nagy méretű feliratokat helyeztek el, amik hangsúlyozták, hogy csak a személyzet, a média és a hivatalos üzleti látogatók tartózkodhatnak a Capitolium területén.

Mike Johnson republikánus képviselőt választotta elnökévé az újonnan megalakult amerikai Kongresszus alsóháza – adta hírül az MTI.

A helyi idő szerint délben kezdődött, név szerinti voksoláson a szűk többséget birtokló republikánusok jelöltje, Mike Johnson úgy kapta meg a szükséges többséget, hogy pártjából ketten módosították voksukat.

Mike Johnson, aki az előző törvényhozási ciklus második felében is betöltötte a házelnöki tisztséget, a szavazás lezárultakor 218 voksot kapott, míg a demokrata képviselőcsoport vezetője, Hakeem Jefrries 215-öt, ami megfelel a demokrata képviselők számának.

Az amerikai szenátus megszavazta a 2025-ös költségvetést, így elkerülték az Egyesült Államok kormányának leállását. A törvényjavaslat ugyanakkor tartalmazza az adósságkorlátot, amelyet Donald Trump fel akart függeszteni − írta meg a BBC.

A törvényjavaslatot nem sokkal éjfél után fogadta el a szenátus, mely így már Joe Biden aláírására vár. Amennyiben most sem történt volna megállapodás, szövetségi alkalmazottak milliói maradhattak volna fizetés nélkül vagy kényszerültek volna fizetés nélküli szabadságra.

Kedden összeült az Egyesült Államok elektori kollégiuma, és 312 szavazattal 226 ellenében Donald Trumpot választotta meg az Egyesült Államok 47. elnökévé Kamala Harris alelnökkel szemben − írta meg a The Washington Post.

A négy évvel korábbi eseményekkel ellentétben az egyes államokban eseménytelenül telt az elektori voksolás. A 2020-as választáskor ugyanis hét államban is a republikánusok kétségbe vonták a voksolás eredményét, amely elvezetett a 2021. január 6-i, Capitoliumnál történtekhez. 

Donald Trump november 5-én ugyan több mint 2 millió szavazattal győzött a választáson, az AP által összeállított adatok szerint minden párt jelöltjének összesítésével együtt a republikánus jelölt 49,9 százalékot ért el.

Menetrend az elnök beiktatásáig

Az elektori kollégium az amerikai demokrácia egyedülálló jellemzője, amely nem közvetlen szavazással választja meg elnökét, ehelyett elektorokra történik a voksolás. Két államban, Maine-ben és Nebraskában egyes elektori szavazatokat kongresszusi körzetek szerint osztanak ki, nem pedig az országos eredmények alapján.

A szövetségi törvény értelmében az államoknak 2024. december 11-ig kellett hitelesíteniük az eredményeiket, és így meghatározni, hogy melyik jelölt elektorai gyűljenek össze a december második szerdáját követő első kedden.

Ezután az elektoroknak el kell juttatniuk a szavazataikról szóló igazolásokat Washingtonba, ahol a választás kimenetelének megállapításához szükséges utolsó lépés: a kongresszus január 6-i ülése.

Okultak a négy évvel korábbi eseményekből

A megválasztott elnök hivatalba lépéséig tartó időszakban az államok és a szövetségi kormányzat fokozta a biztonsági intézkedéseket, tanulva a négy évvel korábbi tüntetésekből. Azonban Kamala Harris nem vitatta a republikánus győzelmet, ezért okafogyottá váltak ezek az előkészületek. Ennek ellenére Arizonában a republikánus elektorok biztonsági aggályokra hivatkozva egy meg nem nevezett helyen tartották a szavazást, de élőben közvetítették az eseményt.

Mivel eseménytelenül telt az elektori voksolás, ezért a demokraták azzal vádolták a republikánusokat, hogy csak azért fogadták el az eredményeket, mert Donald Trump nyert.

Exkluzív interjút adott pénteken Donald Trump az NBC News Meet the Press című műsorában. A republikánus politikus elsőként nyilatkozott azóta, hogy az Egyesült Államok új elnökének választották. Donald Trump több mint egy órán keresztül beszélt arról, hogy milyen politikai terveket valósít meg, miután január 20-án hivatalba lép.

Az Egyesült Államok megválasztott elnöke kijelentette, hogy folytatja adócsökkentési terveit, valamint teljesíti kampányígéretét, miszerint vámot vet ki az Amerika legnagyobb kereskedelmi partnereitől származó importra. Hozzátette, nem tudja garantálni, hogy az amerikai családoknak nem kell majd emiatt többet fizetniük.  

„Ahogy Donald Trump feltölti hivatalba lépő kormányát, a jelöltjei a teljesen alkalmatlanoktól az ideológiai rémálmokig terjednek. Azonban lehet, hogy ez volt az eddigi legfélelmetesebb” – fogalmaz a Rolling Stone arról a lépésről szólva, hogy szombat este a volt elnök bejelentette, Kash Patelt választotta ki az FBI élére.

Elnöki kegyelemben részesítette Joe Biden amerikai elnök a fiát, Huntert, akit két büntetőügyben talált bűnösnek a bíróság korábban − jelentette be az elnök a Fehér Ház közleményében vasárnap este az MTI híradása szerint, mielőtt hivatalos látogatásra Angolába utazott.

Közlése szerint Joe Biden vasárnap írta alá a kegyelmi rendeletet. Az elnök szerint tartotta magát a hivatalba lépésekor tett ígéretéhez, miszerint nem fog beavatkozni a szövetségi igazságszolgáltatás döntési folyamatába annak ellenére, hogy a fia elleni büntetőeljárást szelektívnek és méltánytalannak tartotta.

Vasárnap meghozott döntését a kegyelemről Joe Biden a többi között azzal indokolta, hogy a vádhatóság szinte soha nem emel bűnvádat a fia által elkövetett súlyú, fegyvervásárláshoz kapcsolódó ügyekben.

Joe Biden a fia elleni másik büntetőüggyel kapcsolatban úgy vélte, hogy az adófizetés súlyos függőség miatti elmulasztásának általában nincsenek büntetőjogi következményei, ha az elmaradást az érintett utólag pótolja. „Világos, hogy Huntert eltérően kezelték” − fogalmazott Joe Biden.

Drogfüggősége alatt vásárolt fegyvert Hunter Biden

Hunter Bident Delaware államban az esküdtszék a bírósági tárgyalást követően júliusban találta bűnösnek tiltott fegyverbirtoklás és hivatalos szövetségi nyomtatványon tett hamis nyilatkozat miatt. Az 54 éves üzletember 2018 őszén, súlyos kábítószer-függősége idején lőfegyvert vásárolt.

Az amerikai törvények szerint függőséggel érintett személy nem birtokolhat legálisan fegyvert, a vásárláskor büntetőjogi felelősség tudatában kell nyilatkozatot tenni a kizáró tényezőkről. Az ügyben a bíró a büntetési tétel kihirdetését eredetileg november 13-ra tűzte ki, majd decemberre halasztotta.

Adócsalás ügyében decemberben várható ítélet

Hunter Biden ősszel Kaliforniában mintegy 1,4 millió dollár adó megfizetésének elmulasztása miatt állt bíróság elé. A büntetőtárgyalásra ugyanakkor nem került sor, mert az elnök fia váratlanul vádalku keretében elismerte bűnösségét. Az adóügyben a büntetési tétel kihirdetését a bíró december 16-re tűzte ki.

Joe Biden a november 5-i választás előtt − még elnökjelöltként, majd visszalépését követően is − többször kijelentette, hogy nincs szándékában fiát kegyelemben részesíteni.

Donald Trump megválasztott elnök, szintén a választási kampány időszakában, azt mondta, hogy amennyiben elnökké választják, hajlandó lenne megfontolni a kegyelmet elődje fiának ügyében, mert az eljárást károsnak tartja az ország szempontjából.

Úgy tűnik, hogy a megválasztott elnök több jelöltről maga döntött, anélkül, hogy a tanácsadói komoly nyomást gyakoroltak volna rá. Ezek közé tartozik Pete Hegseth védelmi miniszter, Marco Rubio külügyminiszter, és Russ Vought a Fehér Ház Költségvetési Hivatalának leendő vezetője.

Más kormányzati pozíciók vagy olyan fontos fehér házi tisztségek esetében, amelyekre a volt elnöknek nem volt első számú jelöltje, a Trump floridai Mar-a-Lago klubjában tartott megbeszéléseken egy maroknyi, óriási befolyással rendelkező személy dominált − írja a The Guardian. 

Az átmenet tervezésében részt vevő fél tucat ember szerint még mindig vannak frakciók, bár ezek közel sem olyan konkrétak, mint 2017-ben, amikor egyértelmű határvonalak voltak Trump családja, a Republikánus Nemzeti Bizottság, a régi vágású republikánusok és a Trump stratégájával, Steve Bannonnal szövetséges emberek között.

Az elmúlt hónapokban források szerint a korábban informálisan különálló, Wiles által vezetett tábor − akinek befolyása volt a Fehér Ház stábjának kiválasztására és néhány kabineti pozícióra − és a Vance által vezetett másik tábor összefogott, és dominálta a kiválasztási folyamatot.

Ez a hűség állandóan változó horizontja. Azok az emberek, akiket a barátaidnak gondolsz, 24 óra múlva már nem biztos, hogy azok is. Mindannyian barátok vagyunk, de egyikünk sem az valójában

− mondta egy, a Trump-csapathoz közel álló forrás.

Újra és újra, amikor Donald Trump ellen vizsgálatok indultak, Pam Bondi ott volt, hogy megvédje őt. Bondi szerint fel kell állítani az igazságügyi minisztérium különleges ügyészi munkacsoportját, amely azt vizsgálja, hogy Trump munkatársai együttműködtek-e a 2016-os választásokba való orosz beavatkozással. Kijelentette, hogy a 45. elnök elleni 2019-es első vádemelés a „szemfényvesztés” kategóriába tartozik. Amikor hivatalából való távozása óta Trump ellen négyszer vádat emeltek, Bondi egyenesen arról beszélt, hogy az elnök nem érdemli meg a jogi vegzálást.

A rosszindulatú ügyészeket felelősségre fogjuk vonni. A nyomozók ellen nyomozni fognak

– jelentette ki Bondi a Fox News műsorában 2023-ban, nem sokkal azután, hogy Trumpot negyedik alkalommal is megvádolták – írja a The Washington Post. 

Donald Trump szombati közleményében jelezte, hogy Brooke L. Rollins lesz a mezőgazdasági minisztere, amivel teljessé vált leendő kormánya összetétele – írja a BBC.

A Texasból származó Brooke L. Rollins az amerikai gazdák védelmében tett lépések irányításáért és az amerikai élelmiszer-önellátás támogatásáért felel majd. A kijelölt miniszter hosszú évek óta Trump legfőbb szövetségese. Brooke L. Rollins alapítója és igazgatója a Donald Trump „Amerika az első” (America First) nevű politikai programjának népszerűsítésén dolgozó America First Policy Institute-nak.

Elon Musk és Vivek Ramaswamy „tömeges létszámcsökkentést” ígért a szövetségi kormányzatban a The Wall Street Journal hasábjain megjelent véleménycikkükben. Az írás az eddigi legrészletesebben vázolta fel Donald Trump megválasztott elnök „kormányzati hatékonysági minisztériumának” vízióját.

Donald Trump megválasztott amerikai elnök csütörtökön közölte, hogy a korábbi floridai igazságügyi minisztert, egyben lojális harcostársát, Pam Bondit fogja jelölni az amerikai igazságügyi miniszteri posztra, aki ezzel gyorsan a korábbi jelölt, Matt Gaetz helyére lép, miután az egykori kongresszusi képviselő visszalépett a jelöltségtől. Gaetz ellen a Képviselőház etikai bizottsága indított vizsgálatot egy kiskorú, 17 éves lánnyal folytatott szexuális kapcsolat és tiltott drogfogyasztás vádja miatt. A férfi tagadta a vétkeket – számolt be a Reuters.

Az 59 éves Bondi 2011 és 2019 között az ország harmadik legnépesebb állama bűnüldöző szerveinek legfőbb tisztviselője volt, és Trump első kormányzása idején az opioiddal és kábítószerrel való visszaéléssel foglalkozó bizottságban foglalt helyet. A védői csapatnak is tagja volt Traump első vádemelési perében, amelyben azzal vádolták a volt elnököt, hogy katonai segélyek visszatartásával nyomást gyakorolt Ukrajnára, hogy korrupciós vizsgálatot folytasson riválisa, a mostani elnök Joe Biden ellen. Trumpot később a szenátus felmentette.

Trump most Kevin Warsh volt befektetési bankár és az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve vezetőtestületének egykori tagja − akit Trump gyakran kért fel gazdasági tanácsadónak −, valamint Marc Rowan, az Apollo Global Management magántőke-befektetési cég milliárdos társalapítójának kinevezését fontolgatja a CNN szerint. Trump személyes vonzalmat érez Warsh iránt, aki az Estée Lauder kozmetikai cég egyik örökösének a férje. 

Senan Duffy egykori valóságshow-sztár, aki Trump egyik leglátványosabb védelmezője volt a televízióban − ami a médiára összpontosító megválasztott elnök számára elsődleges szempont. Duffy közel kilenc évig szolgált a képviselőházban, tagja volt a Pénzügyi Szolgáltatások Bizottságának, valamint elnöke a Biztosítási és Lakásügyi Albizottságnak. A kongresszusból 2019-ben távozott, és a Fox Business műsorának, a The Bottom Line-nak lett a társműsorvezetője.

Bejelentésében Trump megjegyezte, hogy Duffy a Fox News egyik műsorvezetőjének a felesége, és „egy csodálatos nő”. A Fox News Media szóvivője „sok szerencsét kívánt Duffynak a Washingtonba való visszatéréséhez”, és közölte, hogy a leendő politikus hétfőn távozott a cégtől − írja az AP hírügynökség. 

Duffy eddig a második Fox-közeli televíziós műsorvezető, akit Trump a kabinetjébe kinevezett. A volt elnök a múlt héten jelentette be, hogy a Fox News másik műsorvezetőjét, Pete Hegsethet választotta védelmi miniszterének. 

Trump szerint Duffy a kongresszusban eltöltött évek során szerzett tapasztalatait és kapcsolatait arra fogja használni, hogy „fenntartsa és újjáépítse nemzetünk infrastruktúráját, és teljesítse küldetésünket, azaz  az utazás aranykorának bevezetését  a biztonságra, a hatékonyságra és az innovációra összpontosítva. Fontos, hogy nagymértékben fel fogja emelni az utazási élményt minden amerikai számára”.

Trump kijelölte a veteránügyi minisztérium vezetőjét is

A megválasztott elnök bejelentette, hogy Doug Collins volt kongresszusi képviselőt választotta a veteránügyi minisztérium vezetésére − írja a CNN. 

Gondoskodnunk kell bátor egyenruhásainkról, és Doug nagyszerű szószólója lesz az aktív szolgálatot teljesítő katonáinknak, veteránjainknak, családjaiknak, hogy biztosítsa számukra a szükséges támogatást

− mondta Trump csütörtöki nyilatkozatában.

A választás Donald Trump legújabb kedvezménye azon képviselőházi republikánusok felé, akik lojálisak maradtak hozzá első ciklusa legnehezebb pillanataiban. A képviselőház Igazságügyi Bizottságának korábbi vezető republikánusaként Collins élvonalbeli védelmezője volt a vádemelési kísérletekkel szemben. 

Collins, aki ügyvéd és iraki veterán, jelenleg a légierő tartalékos lelkésze. Veteránügyi miniszterként egy olyan nagy ügynökség irányítását venné át, amely több mint 16 millió veterán érdekeinek védelméért felelős − az oktatási juttatásoktól kezdve a lakáshitelekig, az egészségügyi ellátásig, a temetésekig és a rokkantsági kártérítések kifizetéséig.

Tömeges elbocsátások, és akár teljes szövetségi ügynökségek megszüntetésének tervét közölte az alakuló amerikai Trump-adminisztráció kormányzati hatékonyságért felelős minisztériumának kijelölt társvezetője vasárnap – számolt be az MTI.

Vivek Ramaswamy a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban vázolta elképzeléseit. Ezek közül kiemelte, hogy a szövetségi kormány működésének racionalizálása nagymértékben lehetséges elnöki rendeletek révén, amelyek megalapozhatják a kongresszusi jóváhagyást igénylő, további költségvetés-csökkentési lépéseket.

Az üzletember – aki Elon Muskkal közösen kapott felkérést Donald Trumptól a feladat ellátására – kijelentette, hogy

A vereség a Demokrata Pártot számvetésre késztette. A választás előtt sok demokrata nem tudta elképzelni, hogy Trump győzni tud, nemhogy megnyerné a választást. Most megkezdődött az okok keresése.

Joe Biden amerikai elnök pénteken megbeszélést folytat Jun Szogjol dél-koreai elnökkel és Isiba Sigeru japán miniszterelnökkel, melyen elemzik Észak-Korea és Oroszország fokozódó katonai partnerségét, valamint Phenjan ballisztikusrakéta-kísérleteit − írta meg az AP News.

Az Ázsiai-csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés perui csúcstalálkozójának mentén történik ez az egyeztetés, miközben észak-koreai katonákat vezényeltek az oroszországi Kurszki térségbe, ahol Ukrajna támadást indított Oroszország ellen. 

Kim Dzsongun pedig több rakétakísérletet is végrehajtott, valamint bejelentette, hogy az amerikai választások előtt előrelépés történt a nagy hatótávolságú ballisztikus rakéták fejlesztésében. A Fehér Ház tisztviselői aggódnak, hogy Phenjan további provokatív lépésekre készül.

Nem hiszem, hogy nyugodt időszakra számíthatunk a KNDK-val szemben

− közölte Jake Sullivan, Joe Biden nemzetbiztonsági tanácsadója. Egy hetedik nukleáris kísérlet továbbra is várható, ezért éberen figyelik Észak-Korea terveit.