Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index hétfő óta tartó élő hírfolyama az amerikai elnökválasztás eseményeiről.

A világszinten jelentőségteljes választási napon 890 188 egyedi látogató kereste fel a portálunkat. Szerdán az olvasók folyamatosan visszatértek az Index oldalára, hogy percről percre értesüljenek az események alakulásáról és a friss elemzésekről, legyen szó exit poll-eredményekről, az államok közötti szoros versenyállásokról, vagy a választási rendszert érintő vitákról.

Köszönjük kitartó figyelmüket és a bizalmat, igyekszünk továbbra is a leggyorsabban tájékoztatni minden közérdeklődésre számot tartó eseményről.

Bár hónapok óta készültek az európai vezetők arra, hogy miként kezeljék, ha esetleg Donald Trump másodszor is beköltözik a Fehér Házba, úgy tűnik, a választási győzelem mégis felkavarta az európai politikát.

Hogy hogyan, arról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Joe Biden csütörtökön állt nyilvánosság elé Donald Trump és a Republikánus Párt elsöprő győzelmét követően. A leköszönő amerikai elnök gratulált Donald Trumpnak, majd elmondta, utasítást adott a kormányának, hogy biztosítsák a békés hatalomátadást. Hangsúlyozta azt is, hogy 74 nap maradt hátra az elnökségéből, és ő minden napot ki fog használni arra, hogy az amerikaiakért dolgozzon.

Részletesebben Joe Biden beszédéről ezen a linken olvashat.

Az Associated Press jelentette, hogy Angus King független szenátor megnyerte az újraválasztást Maine-ben, írja a The Guardian. A demokratákkal együtt szavazó King győzelme nem volt váratlan egy olyan államban, amely a demokraták felé hajlik.

A párt ennek ellenére kisebbségben van a következő kongresszusban, mivel elvesztette a Nyugat-Virginiát, Ohiót és Montanát képviselő szenátusi helyeket – emlékeztet a lap.

Higgadt és rendezett hatalomátadást ígért csütörtökön Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter az Egyesült Államok hadserege tagjainak írt nyilvános levélben.

A leköszönő Biden-adminisztrációban a Pentagont irányító politikus hangsúlyozta, hogy az amerikai emberek megválasztották az új elnököt, és ennek alapján az általa irányított védelmi minisztérium „higgadtan, rendezetten és szakmai alapokon nyugvó módon” végzi majd a hatalom átadását az új adminisztrációnak − tájékoztatott az MTI.

Ahogy mindig is volt, az Egyesült Államok hadserege készen áll arra, hogy végrehajtsa a következő főparancsnoka által választott politikai lépéseket, és teljesít majd minden törvényes alapon nyugvó parancsot, amely a vezénylési lánc polgári feléről érkezik

− fogalmazott Lloyd Austin.

A miniszter levelében hangsúlyozta, az amerikai hadsereg továbbra is távol tartja magát a „politikai küzdőtértől, hogy a köztársaság számára elvszerűen és szakmai alapon nyújtson védelmet”.

Amerika katonái, tengerészei, a légierő tagjai, a tengerészgyalogosok és a Nemzeti Gárda tagjai arra esküdtek fel, hogy támogassák és oltalmazzák az Egyesült Államok alkotmányát, Önök pedig pontosan ezt végzik majd a továbbiakban is

− zárul a védelmi miniszter levele az amerikai fegyveres erők tagjai felé. Az Egyesült Államok alkotmánya alapján az ország hadseregének legfőbb parancsnoka az ország mindenkori elnöke.

Donald Trump megkezdte az elnöki adminisztráció összeállításának előkészítését, írja az MTI. A Trump Vance Transition nevű szervezet közleménye szerint előkészületeket már az elmúlt két hónapban is tettek, a következő napokban és hetekben pedig Donald Trump kiválasztja munkatársait, akikkel elképzeli az ország irányítását.

A hatalomátvétel folyamatát republikánus oldalról koordináló szervezetet két üzletember, Linda McMahon, az amerikai Kisvállalkozási Hivatal (Small Businesses Administration) korábbi vezetője és Howard Lutnick vezeti. A munkában a korábbi bejelentések szerint részt vesz Donald Trump két fia, Eric Trump és Donald Trump Jr., valamint tagja a testületnek két korábbi demokrata kongresszusi képviselő, Robert F. Kennedy Jr. és Tulsi Gabbard.

Csütörtöki sajtóinformációk szerint Donald Trump már tárgyalt a szervezet tagjaival a kormányzás megkezdéséről.

A republikánus kampányszervezettől származó információk alapján az új Trump-adminisztrációban akár ismét helyet kaphat Mike Pompeo, aki az első kormányzatban külügyminiszter volt, valamint a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatói posztját is betöltötte. Visszatérhet az adminisztrációba Ben Carson lakásügyért felelős miniszterként, valamint Betsy DeVos oktatási miniszterként. A republikánus politikusok közül esélye van kormányba kerülni Doug Burgum üzletembernek, Észak-Dakota állam kormányzójának, aki a belügyi vagy energiaügyi tárcát kaphatja. Rajta kívül Marco Rubio floridai szenátor is pozícióhoz juthat, akinek neve külügyminiszterként is szóba került.

Donald Trumpnak január 20-ig, az elnöki beiktatás napjáig van ideje kabinetjének összeállítására.

Ausztrália volt miniszterelnöke és jelenlegi amerikai nagykövete törölte közösségi felületéről azokat a régi bejegyzéseit, amelyekben Donald Trumpot „a történelem legpusztítóbb elnökének” nevezte, írja a Sky News.

Az X-en 2020-ban közzétett posztok sorozatában Kevin Rudd állítólag azzal is vádolta Trumpot, hogy „a Nyugat árulója” és olyan ember, aki „sárba tiporja Amerikát és a demokráciát”.

De „az amerikai elnöki hivatal iránti tiszteletből” ma közölte, hogy törölte ezeket a bejegyzéseket. A honlapján közzétett nyilatkozatban az olvasható, hogy minderre azért is került sor, hogy  „kiküszöböljük annak lehetőségét, hogy az ilyen bejegyzéseket félreérthetően úgy értelmezzék, mint amelyek a nagyköveti álláspontot, és ezen keresztül az ausztrál kormány nézeteit tükrözik.”

A nyilatkozat szerint „várakozással tekint” a Trumppal való együttműködés elé, hogy „tovább erősítsék az amerikai–ausztrál szövetséget”.

Megkezdődött a Demokrata Párton belül a vereség okainak felderítése. E vitába csatalakozott be Bernie Sanders független, ám a demokrata frakcióban ülő szenátor.

A mostani választáson New Hampshire-ben ismét megválasztott szenátor szerint Harris kampánya katasztrofális volt, a vereségért pedig a Demokrata Párt a felelős.

Nem lehet nagy meglepetés, ha egy Demokrata Párt, amely elhagyta a munkásosztály népét, azt tapasztalná, hogy a munkásosztály elhagyta őket

– fogalmazott Sanders, aki szerint a pártot először a fehér munkások hagyták el, most pedig a latino és a fekete dolgozók is.

Miközben a demokrata pártvezetés védelmezi a status quót, az amerikai emberek dühösek és változást akarnak. És igazuk van

– véli Sanders, aki szerint az amerikaiak továbbra is megtapasztalják a gazdasági instabilitást, a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségtől a garantált fizetett családi és egészségügyi szabadság hiányáig.

Sanders szerint a demokraták „a szélsőséges Netanjahu-kormány palesztin nép elleni háborújának” finanszírozása helyett foglalkozhattak volna ezzel, ráadásul szerinte Izrael támogatása nem is népszerű az amerikaiak többségének körében.

A Demokrata Pártot irányító nagy pénzérdekeltségek és jól fizetett tanácsadók levonják-e valódi tanulságot ebből a katasztrofális kampányból? Megértik-e azt a fájdalmat és politikai elidegenedést, amelyet amerikaiak tízmilliói élnek át? Van valami ötletük arra vonatkozóan, hogyan vehetjük fel a harcot az egyre nagyobb hatalmú oligarchákkal, akiknek hatalmas gazdasági és politikai ereje van? Valószínűleg nem

– fogalmazta meg véleményét Sanders, aki elmondta, a következő években fontos kérdésekre kell választ adnia a pártnak.

Isiba Sigeru japán kormányfő csütörtökön reményét fejezte ki, hogy még novemberben találkozhat az Egyesült Államokban Donald Trumppal, az amerikai elnökválasztás győztesével. Isiba az MTI beszámolója szerint újságíróknak elmondta, hogy csütörtök reggel telefonon beszélt Trumppal, akivel megegyezett arról, hogy a lehető leghamarabb személyesen is találkoznak.

A keddi amerikai elnökválasztás előtt japán tisztségviselők igyekeztek javítani a kapcsolatokat, attól tartva, hogy az Egyesült Államok protekcionista kereskedelmi intézkedések bevezetésével sújthatja Japánt, illetve újra követelheti, hogy a kelet-ázsiai ország vállaljon nagyobb részt az amerikai katonák ottani állomásoztatásának költségeiből.

Donald Trump korábban azt mondta, hogy a Japán és az Egyesült Államok között évtizedek óta érvényben levő kétoldalú biztonsági megállapodás igazságtalan, mert annak értelmében Washington köteles megvédeni Japánt, viszont Tokióval szemben nincsenek hasonló elvárások.

Gratulált az amerikai elnökválasztás győztesének, Donald Trumpnak a vatikáni diplomáciát vezető Pietro Parolin bíboros szentszéki államtitkár, aki egyúttal reményét fejezte ki, hogy Trump valóban el tudja érni a most zajló háborúk leállását. Pietro Parolin az MTI beszámolója szerint azt tolmácsolta, sok bölcsességet kívánnak az Egyesült Államok új elnökének, mivel „a Biblia szerint ez a kormányzók legfőbb erénye”.

A szentszéki államtitkár úgy vélte, Donald Trumpnak azon kell dolgoznia, hogy egész nemzetének elnöke legyen, „tehát túl kell lépnie a megosztottságon, amely bekövetkezett, és korunkban nagyon is érezhető”.

„Azt mondta, hogy leállítja a háborút. Reméljük. Persze neki sincsen varázspálcája” – nyilatkozott Pietro Parolin, aki a római Pápai Gergely Egyetem egyik rendezvényének vendégeként kommentálta az amerikai elnökválasztás eredményét. Hangoztatta, hogy a háborúk befejezéséhez „nagyon nagy alázatra van szükség, nagy rendelkezésre állásra, mondhatjuk, hogy az emberiség általános érdekeinek valódi keresésére a részérdekekre való összpontosítás helyett”.

Kapcsolatban álltunk előző elnöksége idején is, tehát többé-kevésbé úgy folytatjuk, ahogyan mindig tesszük. Vannak kérdések, amelyekben közel állunk egymáshoz, másban talán különbségek adódnak, és távolságot teremtenek, de alkalmunk lesz a párbeszéd gyakorlására, hogy együtt találjunk rá a közös pontokra a közös jó és a világ békéje érdekében

– fogalmazott a szentszéki államtitkár.

Ferenc pápa az elnökválasztási kampányban csupán annyit üzent az amerikaiaknak, hogy válasszák „a kisebbik rosszat”. Az argentin egyházfő és Donald Trump között közös pontot képvisel az élet védelme, viszont másképpen értékelik a klímaváltozást és a migrációt. Trump első elnökségének idején, 2017 májusában tett látogatást a Vatikánban.

Irán reméli, hogy Donald Trump győzelme az elnökválasztáson lehetővé teszi Washington számára, hogy „felülvizsgálja a múlt téves megközelítéseit” – közölte az iráni külügyi szóvivő csütörtökön.

Nagyon keserű tapasztalataink vannak a különböző amerikai kormányok politikájával és megközelítéseivel kapcsolatban

– idézte Eszmáil Bagadot az MTI az IRNA hivatalos hírügynökség alapján.

Irán és az Egyesült Államok azóta áll szembe egymással, hogy az 1979-es iszlám forradalom megdöntötte a Washington által támogatott Pahlavi-dinasztia hatalmát. A két ország 1980-ban megszakította diplomáciai kapcsolatait, miután 1979 őszén támadás érte az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét, ahol több mint egy éven át tartottak fogva túszokat a támadók.

Donald Trump elnökként 2018 májusában egyoldalúan kiléptette országát az iráni atomprogramról szóló többoldalú megállapodásból, és visszaállította az Iránt sújtó szankciókat, amire válaszul Irán fokozatosan felhagyott a megállapodásban vállalt kötelezettségei teljesítésével.

Két évvel később az Egyesült Államok dróntámadással végzett Irakban Kászem Szulejmánival, az iráni Forradalmi Gárda tábornokával, és a két ország a közvetlen katonai konfliktus peremére sodródott.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön közösségi oldalán közölte, hogy telefonbeszélgetést folytatott Donald Trumppal, és gratulált neki az amerikai elnökválasztás megnyeréséhez.

„Nagyszerű beszélgetést folytattam Donald Trump elnökkel, és gratuláltam neki történelmi, meggyőző fölényű győzelméhez – az ő óriási kampánya tette lehetővé ezt az eredményt. Dicsértem a családját és a csapatát a nagyszerű munkájukért” – fogalmazott Ukrajna államfője.

Megállapodtunk abban, hogy szoros párbeszédet folytatunk, és előmozdítjuk együttműködésünket

– jelentette ki Volodimir Zelenszkij X-bejegyzésében.

„Az Egyesült Államok erős és rendíthetetlen vezető szerepe létfontosságú a világ és az igazságos béke szempontjából” – tette hozzá Ukrajna elnöke.

Donald Trump, az amerikai elnökválasztás győztese több mint két hónap múlva térhet vissza a Fehér Házba – írja a BBC.

Míg az Egyesült Királyságban a megválasztás utáni órákban is beiktathatják az új vezetőt, addig a Egyesült Államokban jóval hosszadalmasabban zajlik a hatalomátvétel.

A republikánus politikus beiktatása január 20-án lesz. Joe Biden mindaddig hatalmon maradhat, bár politikailag erősen korlátozva lesz, mit tehet meg.

Hszi Csin-ping kínai elnök csütörtökön telefonon gratulált Donald Trumpnak, hogy megnyerte az amerikai elnökválasztást, és sürgette a két országot, hogy találjanak helyes utat az új korszakban, ahol mindkét ország és a világ javát is szolgálják majd – jelentette a kínai állami média az MTI tájékoztatása szerint.

A történelem azt tanítja, hogy Kína és az Egyesült Államok az együttműködésből nyer, a konfrontációból pedig veszít

– fogalmazott Hszi Csin-ping a választásokat követő első telefonos egyeztetés során, hozzátéve, hogy a stabil, szilárd és fenntartható kínai-amerikai kapcsolat a két ország közös érdekeit szolgálja, és megfelel a nemzetközi közösség törekvésének.

Kína elnöke reményét fejezte ki, hogy a két fél fenntartja a kölcsönös tisztelet, a békés egymás mellett élés és a mindenki számára előnyös együttműködés elvét, erősíti a párbeszédet és a kommunikációt, megfelelően kezeli a különbségeket és kiterjeszti a kölcsönösen előnyös együttműködést. Csütörtökön Han Cseng kínai alelnök szintén gratulált J.D. Vance alelnökjelöltnek a győzelemhez.

„Tiszteletben tartjuk az amerikai nép választását, és gratulálunk Trump úrnak az elnökké választásához” – közölte a kínai külügyminisztérium szóvivője szerdán késő este egy közleményben.

Az Egyesült Államokban hamarosan megkezdik a vezetőváltás folyamatát, melynek egyik első állomásaként sor kerül az amerikai elnökválasztáson győztes republikánus politikus, valamint a regnáló elnök, Joe Biden találkozójára – közölte egy tisztviselő a Sky News tájékoztatása szerint.

A Fehér Ház egyik tisztségviselője korábban elmondta, megkérték Donald Trump stábját, hogy írják alá a szükséges szövetségi megállapodásokat, amelyek szükségesek a rendezett elnöki átmenet megkezdéséhez.

„Nagykövet Úr, savanyú a szőlő, ugye?” – reagált szerdai Facebook-bejegyzésében Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár David Pressmannak, az Egyesült Államok magyarországi nagykövetének nyilatkozatára.

Az államtitkár posztjához egy fotót is mellékelt, amelyen a nagykövet látható, valamint az általa elmondottakból való idézet olvasható angolul.

A szövetségnek meg kell haladnia a politikai hullámvölgyeket. Nagyobbnak kell lennie a politikánál. A szövetség nem kaszinó, azért van, hogy megvédjen minket a kockázatoktól, nem pedig azért, hogy játsszunk vele. Komolyabb bánásmódot igényel, mint a blöffök, szerencsejátékok, fedezetek vagy a kerék pörgetése

– olvasható a David Pressmantől származó idézetben.

Harry herceg amerikai vízumával kapcsolatban a The Heritage Foundation szervezet indított eljárást a Belbiztonsági Minisztériummal szemben, hogy a bevándorlási hatóságok ne részesítsék különleges bánásmódban a királyi sarjat, és hozzák nyilvánosságra a beutazási engedélyéhez kapcsolódó adatokat – erről itt írtunk bővebben.

Felmerült ugyanis, hogy mivel a herceg elmondása szerint korábban drogokat fogyasztott, ennek feltüntetését elmulaszthatta a vízum igénylésekor, ami alapvető esetben komoly következményekkel járna. Ennek kapcsán korábban Donald Trump is felszólalt, aki már 2020 óta ekézi a sussexi párt, azt állítva, elárulták II. Erzsébet királynőt.

Az elnök négy évvel ezelőtt Meghan Markle-t illetően úgy fogalmazott, nem nagy rajongója a színésznőnek, a hercegnek pedig sok szerencsét kívánt, kijelentve, szüksége lesz rá. Idén viszont már súlyosabb kijelentéseket tett. 

• „Nem védeném meg. Elárulta a királynőt. Ez megbocsáthatatlan. Magára lenne hagyva, ha rajtam múlna.”
• „Meg kell nézni, tudunk-e valamit a drogokról, és ha hazudott, meg kell tenni a megfelelő lépéseket.”

Utóbbit a GB News-nak nyilatkozta, és az interjú során azt is megkérdezték tőle, azalatt, hogy „megfelelő lépéseket” kell tenni az ügyben, azt érti-e, hogy a herceg nem maradhat tovább az Egyesült Államokban. Trump erre azt állította, nem igazán tudja a választ, de azt igen, hogy a királyi sarj vízumára vonatkozólag már régóta tisztában van mindenki a részletekkel – még ha ezt nem is közölték a nyilvánossággal. Nemrég az elnök fia, Eric nyilatkozott ebben a témában, azt állítva senki nem foglalkozik a sussexi párral, így a herceg vízuma biztonságban van. Kiemelve, apja kedvelte II. Erzsébetet, és nehezményezi, hogy Harry ekkora kárt okozott a királyi családnak, miután az Egyesült Államokba költözött. 

Mitch McConnell, a republikánusok szenátusi frakciójának vezetője „pokoli jó napnak” nevezte a választás napját, és azt is elmondta, hogy miként arathattak ekkora győzelmet szerinte. 

Az NBC szerint McConnellnek van oka örülni, ugyanis úgy fest, hogy a szenátusban akkora republikánus többség lesz, amekkorát nem lehetett látni az utóbbi években (bár igaz, hogy az új ciklusban már nem ő lesz a vezetőjük. miután az idei év elején bejelentette, hogy távozik a tisztségből). 

A republikánus vezető korábban többször is kritizálta Trumpot, és ezzel most az újságírók is szembesítették, de nem akart válaszolni a kérdéseikre. Azt viszont közölte, hogy szerinte minek tudható be a nagy arányú győzelem. Mint mondta, a választási eredményre úgy tekint, mint egyfajta „népszavazásra” Joe Biden elnökségéről. 

Az emberek egyszerűen nem voltak elégedettek ezzel a kormányzattal, és ennek a demokrata jelölt is része volt

– fogalmazott Kamala Harris kudarcával kapcsolatban Mitch McConnell. 

Mihalik Enikő az Egyesült Államokban él férjével, Korányi Dáviddal és közös gyermekükkel, így saját bőrén tapasztalhatta meg az amerikai elnökválasztás okozta stresszt az országban. A Blikknek úgy nyilatkozott, párjával – aki már megszerezte az amerikai állampolgárságot – mindketten demokraták, ennek fényében Kamala Harrist támogatták. Elmondása szerint a republikánus oldalnak sokkal erőszakosabb a retorikája, míg a demokrata kampány az egységre törekedett.

A modell emellett arról szintén említést tett, szerinte milyen párhuzam vonható Donald Trump és Orbán Viktor között, kijelentve: 

Trump is, ugyanúgy mint Orbán, a béke védelmezőjeként tünteti fel magát, de hosszú távon elnöksége inkább hordozza magában további háborúk veszélyét, mert a diktátorokkal való gyenge kezű bánásmódja újabb agressziókra bátorítja majd azokat.

Mihalik kiemelte, nem élnek háborús pszichózisban, és nem hinné, hogy ez a veszély fenyegetné őket. Hozzátéve, azt viszont érzékelte, hogy az elnökválasztás kapcsán nagy harcok dúltak a kampányidőszak alatt. Mint mondta, bár politikailag megosztott környéken élnek, és a szomszédaik is Trumpra szavaztak, ez nem befolyásolja a jó szomszédi viszonyt közöttük.

Három amerikai államban elutasították, hétben megszavazták a választók a művi terhességmegszakítást tiltó törvények enyhítését vagy hatályon kívül helyezését az erről szóló, az amerikai elnökválasztással párhuzamosan összesen tíz államban tartott referendumon; Missouriban az ország egyik legszigorúbb abortusztilalmának lazításához vált szabaddá az út – olvasható az MTI összefoglalójában.

A választások eredményei hét amerikai államban rögzítik az abortuszhoz való jogot, Missouri pedig az első olyan állam, amelyben a vonatkozó törvénymódosítás csak a terhesség késői szakaszában – legalább a 21. hét után – tiltaná annak megszakítását.

Az abortusztilalom feloldásáról összesen tíz államban kezdeményeztek népszavazást. Míg Florida, Nebraska és Dél-Dakota állam szavazói elutasították, Missouri mellett Arizonában, Coloradóban, Marylandben és Montanában elfogadták a törvénymódosításokat. A nevadai választók többsége szintén az abortuszhoz való jog mellett adta le a voksát, ám az erről szóló törvénymódosítás csak akkor lép érvénybe, ha 2026-ban egy újabb szavazáson azt megerősítik. New York államban ugyanakkor egy másik, a „terhesség kimenetele” alapján történő megkülönböztetést tiltó módosítási javaslat győzött.

A választók többsége (57 százaléka) Floridában is az abortusztilalom enyhítésére szavazott, de míg a legtöbb államban az egyszerű többség is elég egy kezdeményezés sikeréhez, Floridában a voksok 60 százalékára lett volna szükség az igenek győzelméhez. A változtatások csak azután léphetnek érvénybe, hogy a bíróságok elrendelik a terhességmegszakítást tiltó, illetve korlátozó helyi törvények hatályon kívül helyezését.

Az MTI emlékeztet rá: Donald Trump áprilisban, még elnökjelöltként jelentette be, hogy megválasztása esetén a szövetségi államok hatáskörébe utalná a terhességmegszakítás szabályozását. A tiltásra vonatkozóan általános kivételként javasolta az erőszak vagy vérfertőzés révén létrejött várandósságot, valamint az édesanya életét veszélyeztető terhességet. A Demokrata Párt abortuszpolitikáját radikálisnak nevezte, mert az akár a terhesség utolsó szakaszáig engedélyezné annak megszakítását, gyakorlatilag „csecsemőgyilkosságként”.