Irán reméli, hogy Donald Trump győzelme az elnökválasztáson lehetővé teszi Washington számára, hogy „felülvizsgálja a múlt téves megközelítéseit” – közölte az iráni külügyi szóvivő csütörtökön.
Nagyon keserű tapasztalataink vannak a különböző amerikai kormányok politikájával és megközelítéseivel kapcsolatban
– idézte Eszmáil Bagadot az MTI az IRNA hivatalos hírügynökség alapján.
Irán és az Egyesült Államok azóta áll szembe egymással, hogy az 1979-es iszlám forradalom megdöntötte a Washington által támogatott Pahlavi-dinasztia hatalmát. A két ország 1980-ban megszakította diplomáciai kapcsolatait, miután 1979 őszén támadás érte az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét, ahol több mint egy éven át tartottak fogva túszokat a támadók.
Donald Trump elnökként 2018 májusában egyoldalúan kiléptette országát az iráni atomprogramról szóló többoldalú megállapodásból, és visszaállította az Iránt sújtó szankciókat, amire válaszul Irán fokozatosan felhagyott a megállapodásban vállalt kötelezettségei teljesítésével.
Két évvel később az Egyesült Államok dróntámadással végzett Irakban Kászem Szulejmánival, az iráni Forradalmi Gárda tábornokával, és a két ország a közvetlen katonai konfliktus peremére sodródott.
Sohasem volt olyan erős, egyértelmű szövetségesünk, mint Donald Trump, aki az európai vezetők közül elsőként Orbán Viktort hívta fel telefonon szerdán, a megválasztása után – írta a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója csütörtöki Facebook-bejegyzésében.
Épp megtörténik, amit a balliberális kollégák mindig a fejünkhöz vágnak: épp elszigetelődünk
– jegyezte meg közösségi oldalán gúnyosan Menczer Tamás.
„Donald Trump lett Amerika elnöke, aki rengetegszer mondta el a kampánya során, hogy Orbán Viktor erős szövetségese, Orbán Viktor egy olyan vezető, aki megvédi a hazáját” – írta bejegyzésében, hozzátéve, hogy
Az elszigetelődésünk megkezdődött…
„Ma meg 47 európai ország vezetője tárgyal Budapesten. Holnap pedig az uniós 27 vezető. Vagyis épp zajlik Magyarország történetének két legnagyobb diplomáciai rendezvénye. Az elszigetelődésünk reménytelenül folytatódik…” – fogalmazott. „Orbán Viktor vendéglátása mellett az európai vezetők a kontinens biztonságáról és a versenyképességének javításáról tárgyalnak” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy „teszik ezt annak tudatában, hogy az új amerikai elnök és a magyar miniszterelnök rendkívül szoros szövetségesek”.
Az ukrán elnök is fontosnak gondolta, hogy Budapestre jöjjön. Az elszigetelődésünk megállíthatatlan…
– jelentette ki Menczer Tamás, és felhívta a figyelmet arra, hogy „mindeközben a balos német kormány épp megbukik, Ausztriában a kormányt elzavarták, Franciaország rég nem a politikai stabilitásáról híres, és a sort lehetne folytatni”.
„Ezzel szemben Magyarországot hosszú ideje politikai stabilitás jellemzi, és a patrióták Orbán Viktor vezetésével egész Európában erősödnek. Ennek oka világos: nemet mondunk a háborúra, nemet mondunk a bevándorlásra és nemet mondunk a genderőrületre! Biztonságos és versenyképes Európát akarunk!” – zárta bejegyzését a kommunikációs igazgató.
Isiba Sigeru japán kormányfő csütörtökön reményét fejezte ki, hogy még novemberben találkozhat az Egyesült Államokban Donald Trumppal, az amerikai elnökválasztás győztesével. Isiba az MTI beszámolója szerint újságíróknak elmondta, hogy csütörtök reggel telefonon beszélt Trumppal, akivel megegyezett arról, hogy a lehető leghamarabb személyesen is találkoznak.
Több bennfentes forrás úgy nyilatkozott, hogy Japán közvetlenül a G20-csoport november 18–19-én Brazíliában tartandó csúcstalálkozója után ütné nyélbe Isiba és Trump találkozóját az Egyesült Államokban.
A keddi amerikai elnökválasztás előtt japán tisztségviselők igyekeztek javítani a kapcsolatokat, attól tartva, hogy az Egyesült Államok protekcionista kereskedelmi intézkedések bevezetésével sújthatja Japánt, illetve újra követelheti, hogy a kelet-ázsiai ország vállaljon nagyobb részt az amerikai katonák ottani állomásoztatásának költségeiből.
Donald Trump korábban azt mondta, hogy a Japán és az Egyesült Államok között évtizedek óta érvényben levő kétoldalú biztonsági megállapodás igazságtalan, mert annak értelmében Washington köteles megvédeni Japánt, viszont Tokióval szemben nincsenek hasonló elvárások.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter bejelentette, hogy Oroszország hamarosan új amerikai nagykövetet nevez ki – írja a TASZSZ orosz hírügynökség az orosz tárcavezető csütörtöki sajtótájékoztatójára hivatkozva.
Az új amerikai nagykövet jelöltsége a regisztráció szokásos szakaszán megy keresztül. Erről hamarosan tájékoztatjuk Önöket. Moszkva nem fog akadályt gördíteni ez elé
– hangsúlyozta Oroszország külügyminisztere, hozzátéve, hogy úgy gondolja, a leendő amerikai republikánus kormány érdekelt lesz egy új diplomata kinevezésében.
Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök felmentette Anatolij Antonovot amerikai orosz nagyköveti tisztségéből. Október 5-én az Egyesült Államok nagykövetsége jelentette, hogy Antonov befejezi washingtoni küldetését, majd másnap a diplomata visszatért Moszkvába. Jelenleg a moszkvai amerikai nagykövetséget Lynn Tracy vezeti.
November 5-én ért véget az amerikai elnökválasztás, ahol a választók Donald Trump és Kamala Harris közül választhattak, ki legyen az Egyesült Államok 47. elnöke.
Ugyanakkor Amerikában voltak olyanok, akik ezzel nem lehettek tisztában:
a választás utolsó hetében országszerte megnőtt a „visszalépett Joe Biden a versenytől?” Google-keresések száma.
Ugyan jóval kevesebben kerestek erre rá, mint július 21-én, amikor Joe Biden egy levélben bejelentette, hogy a novemberi elnökválasztáson nem fog elindulni, ugyanakkor a választás utolsó két napjában ismét megnőtt a keresések száma.
Államonkénti lebontásban legtöbben New Hampshire-ben kerestek erre rá, de a hét csatatérállamból is viszonylag sokan tették fel ezt a kérdést a keresőnek.
Ha az abszolút vezető New Hampshire keresési értékét 100-nak vesszük, akkor a hét csatatérállamból Nevadában (61), Wisconsinban (61), Michiganben (59), Pennsylvaniában (57) és Georgiában (50) is sokan kerestek rá – többségük a választás és az azt megelőző napon.
Gratulált az amerikai elnökválasztás győztesének, Donald Trumpnak a vatikáni diplomáciát vezető Pietro Parolin bíboros szentszéki államtitkár, aki egyúttal reményét fejezte ki, hogy Trump valóban el tudja érni a most zajló háborúk leállását. Pietro Parolin az MTI beszámolója szerint azt tolmácsolta, sok bölcsességet kívánnak az Egyesült Államok új elnökének, mivel „a Biblia szerint ez a kormányzók legfőbb erénye”.
A szentszéki államtitkár úgy vélte, Donald Trumpnak azon kell dolgoznia, hogy egész nemzetének elnöke legyen, „tehát túl kell lépnie a megosztottságon, amely bekövetkezett, és korunkban nagyon is érezhető”.
A Vatikán Állam diplomáciai tevékenységét vezető bíboros kijelentette, remélik, hogy Donald Trump valóban enyhülést és megbékélést tud teremteni a világot jelenleg sújtó véres konfliktusokban.
„Azt mondta, hogy leállítja a háborút. Reméljük. Persze neki sincsen varázspálcája” – nyilatkozott Pietro Parolin, aki a római Pápai Gergely Egyetem egyik rendezvényének vendégeként kommentálta az amerikai elnökválasztás eredményét. Hangoztatta, hogy a háborúk befejezéséhez „nagyon nagy alázatra van szükség, nagy rendelkezésre állásra, mondhatjuk, hogy az emberiség általános érdekeinek valódi keresésére a részérdekekre való összpontosítás helyett”.
Kapcsolatban álltunk előző elnöksége idején is, tehát többé-kevésbé úgy folytatjuk, ahogyan mindig tesszük. Vannak kérdések, amelyekben közel állunk egymáshoz, másban talán különbségek adódnak, és távolságot teremtenek, de alkalmunk lesz a párbeszéd gyakorlására, hogy együtt találjunk rá a közös pontokra a közös jó és a világ békéje érdekében
– fogalmazott a szentszéki államtitkár.
Ferenc pápa az elnökválasztási kampányban csupán annyit üzent az amerikaiaknak, hogy válasszák „a kisebbik rosszat”. Az argentin egyházfő és Donald Trump között közös pontot képvisel az élet védelme, viszont másképpen értékelik a klímaváltozást és a migrációt. Trump első elnökségének idején, 2017 májusában tett látogatást a Vatikánban.
Irán reméli, hogy Donald Trump győzelme az elnökválasztáson lehetővé teszi Washington számára, hogy „felülvizsgálja a múlt téves megközelítéseit” – közölte az iráni külügyi szóvivő csütörtökön.
Nagyon keserű tapasztalataink vannak a különböző amerikai kormányok politikájával és megközelítéseivel kapcsolatban
– idézte Eszmáil Bagadot az MTI az IRNA hivatalos hírügynökség alapján.
Irán és az Egyesült Államok azóta áll szembe egymással, hogy az 1979-es iszlám forradalom megdöntötte a Washington által támogatott Pahlavi-dinasztia hatalmát. A két ország 1980-ban megszakította diplomáciai kapcsolatait, miután 1979 őszén támadás érte az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét, ahol több mint egy éven át tartottak fogva túszokat a támadók.
Donald Trump elnökként 2018 májusában egyoldalúan kiléptette országát az iráni atomprogramról szóló többoldalú megállapodásból, és visszaállította az Iránt sújtó szankciókat, amire válaszul Irán fokozatosan felhagyott a megállapodásban vállalt kötelezettségei teljesítésével.
Két évvel később az Egyesült Államok dróntámadással végzett Irakban Kászem Szulejmánival, az iráni Forradalmi Gárda tábornokával, és a két ország a közvetlen katonai konfliktus peremére sodródott.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön közösségi oldalán közölte, hogy telefonbeszélgetést folytatott Donald Trumppal, és gratulált neki az amerikai elnökválasztás megnyeréséhez.
„Nagyszerű beszélgetést folytattam Donald Trump elnökkel, és gratuláltam neki történelmi, meggyőző fölényű győzelméhez – az ő óriási kampánya tette lehetővé ezt az eredményt. Dicsértem a családját és a csapatát a nagyszerű munkájukért” – fogalmazott Ukrajna államfője.
Megállapodtunk abban, hogy szoros párbeszédet folytatunk, és előmozdítjuk együttműködésünket
– jelentette ki Volodimir Zelenszkij X-bejegyzésében.
„Az Egyesült Államok erős és rendíthetetlen vezető szerepe létfontosságú a világ és az igazságos béke szempontjából” – tette hozzá Ukrajna elnöke.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalos telefonhívás helyett „ismerősökön keresztül” gratulált Donald Trump megválasztott amerikai elnöknek – jelentette a Verstka orosz hírportál november 6-án. Korábban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy nincs tudomása arról, hogy Oroszország elnöke tervezne gratulálni Trumpnak, mivel az Egyesült Államok egy barátságtalan ország, amely „háborúban vesz részt Oroszország ellen”.
Információk szerint a leendő elnök informális és közvetett gratulációkat kapott más vezető orosz tisztségviselőktől is, köztük Szergej Lavrov külügyminisztertől, Dmitrij Medvegyevtől, a Biztonsági Tanács elnökhelyettesétől, German Greftől, a Sberbank elnökétől, valamint a két házelnöktől, Valentina Matvijenkótól és Vjacseszlav Volodintól is.
Az amerikai elnökválasztás eredménye várhatóan jelentős hatással lesz Oroszország ukrajnai háborújára, egyesek attól tartanak, hogy a republikánus politikus fájdalmas kijevi engedmények árán próbálhat majd alkut kötni Vlagyimir Putyinnal.
Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok leendő 47. elnöke hamarosan nekilát a kormányalakításnak. A republikánus politikus elnökválasztási kampánya alatt kerülte, hogy közvetlenül megerősítsen bármilyen ígéretet, de többször is utalást tett arra, kik lehetnek tagjai kormányának, amit a Sky News össze is gyűjtött.
Az amerikai technológiai milliárdos Elon Musk a választást megelőző hónapokban Donald Trump egyik leghűségesebb támogatójává vált, és legalább 119 millió dollárt költött arra, hogy a hét csatatérállamban kampányoljon a republikánus politikus mellett. A győztes jelölt a Teslához, a SpaceX-hez, valamint az X-hez köthető üzletember számára korábban már belengette, hogy az új hatékonysági minisztérium vezetője lehet, amelynek feladata a kormányzat teljes pénzügyi és teljesítmény-ellenőrzése lenne.
Robert F. Kennedy Jr. augusztusban adta fel független elnökválasztási kampányát, hogy Trumpot támogassa. Donald Trump arról beszélt, hogy az egészségpolitikára összpontosító szerepet adna neki, egyik lehetséges kezdeményezése az amerikai vízhálózat fluoridtól való megtisztítása lehet. Robert F. Kennedy fia és a meggyilkolt elnök, John F. Kennedy unokaöccse a Covid–19-világjárvány idején vakcinaszkeptikusként került a figyelem középpontjába.
Donald Trump csapatát kiegészítheti családtagjaival, köztük Don Jr, Eric és Lara Trumppal. A politikus lánya és veje, Ivanka Trump és Jared Kushner az első ciklusa alatt vezető tanácsadói között voltak, azonban 2023 júniusában kijelentette, nem szeretné, ha gyermekei egy második kormányzati ciklusban is szolgálnák, mondván, ez „túl fájdalmas lenne a család számára”.
Mike Pompeo volt CIA-igazgató és külügyminiszter neve is felvetődött, akit védelmi miniszteri vagy más, nemzetbiztonsággal, hírszerzéssel vagy diplomáciával kapcsolatos pozícióra tartanak esélyesnek. Donald Trump legközelebbi szövetségesei közül ő az egyik leghevesebb védelmezője Ukrajnának. Mike Waltz floridai kongresszusi képviselő és Tom Cotton, a Harvard College-ban és a Harvard jogi karán végzett, a hadsereg tisztjéből lett arkansasi szenátor szintén esélyesnek számít a védelmi szerepkörre.
A republikánus politikus legközelebbi külpolitikai tanácsadói közül Richard Grenell a nemzetbiztonsági tanácsadói poszt lehetséges várományosa. A külföldi vezetőkkel folytatott ügyei és személyisége ellentmondásos figurává tette, de könnyen a második Trump-kormány tagja lehet.
A Fox News arca, Larry Kudlow Trump első ciklusának nagy részében a nemzeti gazdasági tanács igazgatójaként dolgozott, és állítólag ezúttal is esélyes arra, hogy a győztes politikus pénzügyminisztere legyen. A pozícióval kapcsolatban felvetődött még John Paulson milliárdos neve is.
Marco Rubio floridai szenátor, aki 2016-ban sikertelenül indult Trump ellen a republikánusok elnökjelöltjeként, potenciális külügyminiszter-jelölt. Bill Hagertyt szintén kapcsolatba hozzák a pozícióval, akárcsak Robert O’Brient, aki Trump negyedik és egyben utolsó nemzetbiztonsági tanácsadója volt az első ciklusa alatt.
A kormányzati és a tanácsadói pozíciók betöltésére kiválasztott személyek nevét valószínűleg az elkövetkező napokban és hetekben jelentik be, miközben a republikánus politikus átmeneti csapata felkészül arra, hogy januárban visszaköltözzenek a Fehér Házba.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda este kijelentette, hogy az Egyesült Államok határozottan támogatja Ukrajnát, majd arra buzdította az amerikai elnökválasztás győztesét, Donald Trumpot, hogy a jövőben is tartson fenn erős kapcsolatot Kijevvel – számolt be róla a The Kyiv Independent.
„A védelemben, a gazdaságban és a háború utáni jövőben is megvan a lehetőség az erősebb együttműködésre” – hangsúlyozta Zelenszkij.
Mint írtuk, Donald Trump republikánus politikus egyik kampányígérete volt, hogy megválasztása esetén véget vet az az ukrajnai háborúnak.
Donald Trump, az amerikai elnökválasztás győztese több mint két hónap múlva térhet vissza a Fehér Házba – írja a BBC.
Míg az Egyesült Királyságban a megválasztás utáni órákban is beiktathatják az új vezetőt, addig a Egyesült Államokban jóval hosszadalmasabban zajlik a hatalomátvétel.
A republikánus politikus beiktatása január 20-án lesz. Joe Biden mindaddig hatalmon maradhat, bár politikailag erősen korlátozva lesz, mit tehet meg.
Hszi Csin-ping kínai elnök csütörtökön telefonon gratulált Donald Trumpnak, hogy megnyerte az amerikai elnökválasztást, és sürgette a két országot, hogy találjanak helyes utat az új korszakban, ahol mindkét ország és a világ javát is szolgálják majd – jelentette a kínai állami média az MTI tájékoztatása szerint.
A történelem azt tanítja, hogy Kína és az Egyesült Államok az együttműködésből nyer, a konfrontációból pedig veszít
– fogalmazott Hszi Csin-ping a választásokat követő első telefonos egyeztetés során, hozzátéve, hogy a stabil, szilárd és fenntartható kínai-amerikai kapcsolat a két ország közös érdekeit szolgálja, és megfelel a nemzetközi közösség törekvésének.
Kína elnöke reményét fejezte ki, hogy a két fél fenntartja a kölcsönös tisztelet, a békés egymás mellett élés és a mindenki számára előnyös együttműködés elvét, erősíti a párbeszédet és a kommunikációt, megfelelően kezeli a különbségeket és kiterjeszti a kölcsönösen előnyös együttműködést. Csütörtökön Han Cseng kínai alelnök szintén gratulált J.D. Vance alelnökjelöltnek a győzelemhez.
„Tiszteletben tartjuk az amerikai nép választását, és gratulálunk Trump úrnak az elnökké választásához” – közölte a kínai külügyminisztérium szóvivője szerdán késő este egy közleményben.
Az Egyesült Államokban hamarosan megkezdik a vezetőváltás folyamatát, melynek egyik első állomásaként sor kerül az amerikai elnökválasztáson győztes republikánus politikus, valamint a regnáló elnök, Joe Biden találkozójára – közölte egy tisztviselő a Sky News tájékoztatása szerint.
Steven Cheung, a Trump-kampány kommunikációs igazgatója közölte, hogy Donald Trump várakozással tekint a Joe Bidennel való találkozó elé, amelyre „hamarosan” az Ovális Irodában kerül sor.
A Fehér Ház egyik tisztségviselője korábban elmondta, megkérték Donald Trump stábját, hogy írják alá a szükséges szövetségi megállapodásokat, amelyek szükségesek a rendezett elnöki átmenet megkezdéséhez.
„Nagykövet Úr, savanyú a szőlő, ugye?” – reagált szerdai Facebook-bejegyzésében Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár David Pressmannak, az Egyesült Államok magyarországi nagykövetének nyilatkozatára.
Az államtitkár posztjához egy fotót is mellékelt, amelyen a nagykövet látható, valamint az általa elmondottakból való idézet olvasható angolul.
A szövetségnek meg kell haladnia a politikai hullámvölgyeket. Nagyobbnak kell lennie a politikánál. A szövetség nem kaszinó, azért van, hogy megvédjen minket a kockázatoktól, nem pedig azért, hogy játsszunk vele. Komolyabb bánásmódot igényel, mint a blöffök, szerencsejátékok, fedezetek vagy a kerék pörgetése
– olvasható a David Pressmantől származó idézetben.
Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok 44. elnöke és a Demokrata Párt egyik legfontosabb háttérembere szerdán közösségi oldalán gratulált Donald Trump republikánus jelölt és J.D. Vance alelnökjelölt győzelméhez.
„Ez nyilvánvalóan nem az az eredmény, amit reméltünk, tekintve, hogy számos kérdésben mélységesen nem értettünk egyet a republikánus párttal. De a demokráciában élni azt jelenti, hogy fel kell ismerni, hogy nem mindig a mi álláspontunk fog győzni, és hajlandóak vagyunk elfogadni a hatalom békés átadását” – jelentette ki a demokrata politikus, hozzátéve, hogy „Michelle és én nem is lehetnénk büszkébbek Harris alelnökre és Walz kormányzóra – két rendkívüli közszolgára, akik figyelemre méltó kampányt folytattak”.
Ahogy a kampánykörúton is mondtam, Amerika sok mindenen ment keresztül az elmúlt néhány évben – egy történelmi világjárványtól és a világjárványból eredő áremelkedésektől kezdve a gyors változásokig és addig a sokak által érzett érzésig, hogy nem számít mennyire keményen dolgoznak, a vízben kapálózás a legtöbb, amit tehetnek. Ezek a körülmények világszerte ellenszelet jelentettek a demokratikus hatalmon lévők számára, és a tegnap este megmutatta, hogy Amerika sem mentes ettől
– fogalmazott Barack Obama, hozzátéve, hogy „a jó hír az, hogy ezek a problémák megoldhatók – de csak akkor, ha meghallgatjuk egymást, és csak akkor, ha betartjuk azokat az alapvető alkotmányos elveket és demokratikus normákat, amelyek naggyá tették ezt az országot”.
Egy olyan nagy és sokszínű országban, mint a miénk, nem fogunk mindig mindenben egyetérteni. A fejlődés azonban megköveteli, hogy jóhiszeműen és kegyesen viselkedjünk – még azokkal szemben is, akikkel mélységesen nem értünk egyet
– szúrt oda a győztes Donald Trumpnak a demokrata politikus, hozzátéve, hogy eddig is ez volt a megoldás, és ezután is „így építjük tovább az országot, amely egyre igazságosabb, egyenlőbb és szabadabb”.
Harry herceg amerikai vízumával kapcsolatban a The Heritage Foundation szervezet indított eljárást a Belbiztonsági Minisztériummal szemben, hogy a bevándorlási hatóságok ne részesítsék különleges bánásmódban a királyi sarjat, és hozzák nyilvánosságra a beutazási engedélyéhez kapcsolódó adatokat – erről itt írtunk bővebben.
Felmerült ugyanis, hogy mivel a herceg elmondása szerint korábban drogokat fogyasztott, ennek feltüntetését elmulaszthatta a vízum igénylésekor, ami alapvető esetben komoly következményekkel járna. Ennek kapcsán korábban Donald Trump is felszólalt, aki már 2020 óta ekézi a sussexi párt, azt állítva, elárulták II. Erzsébet királynőt.
Az elnök négy évvel ezelőtt Meghan Markle-t illetően úgy fogalmazott, nem nagy rajongója a színésznőnek, a hercegnek pedig sok szerencsét kívánt, kijelentve, szüksége lesz rá. Idén viszont már súlyosabb kijelentéseket tett.
Utóbbit a GB News-nak nyilatkozta, és az interjú során azt is megkérdezték tőle, azalatt, hogy „megfelelő lépéseket” kell tenni az ügyben, azt érti-e, hogy a herceg nem maradhat tovább az Egyesült Államokban. Trump erre azt állította, nem igazán tudja a választ, de azt igen, hogy a királyi sarj vízumára vonatkozólag már régóta tisztában van mindenki a részletekkel – még ha ezt nem is közölték a nyilvánossággal. Nemrég az elnök fia, Eric nyilatkozott ebben a témában, azt állítva senki nem foglalkozik a sussexi párral, így a herceg vízuma biztonságban van. Kiemelve, apja kedvelte II. Erzsébetet, és nehezményezi, hogy Harry ekkora kárt okozott a királyi családnak, miután az Egyesült Államokba költözött.
Mitch McConnell, a republikánusok szenátusi frakciójának vezetője „pokoli jó napnak” nevezte a választás napját, és azt is elmondta, hogy miként arathattak ekkora győzelmet szerinte.
Az NBC szerint McConnellnek van oka örülni, ugyanis úgy fest, hogy a szenátusban akkora republikánus többség lesz, amekkorát nem lehetett látni az utóbbi években (bár igaz, hogy az új ciklusban már nem ő lesz a vezetőjük. miután az idei év elején bejelentette, hogy távozik a tisztségből).
A republikánus vezető korábban többször is kritizálta Trumpot, és ezzel most az újságírók is szembesítették, de nem akart válaszolni a kérdéseikre. Azt viszont közölte, hogy szerinte minek tudható be a nagy arányú győzelem. Mint mondta, a választási eredményre úgy tekint, mint egyfajta „népszavazásra” Joe Biden elnökségéről.
Az emberek egyszerűen nem voltak elégedettek ezzel a kormányzattal, és ennek a demokrata jelölt is része volt
– fogalmazott Kamala Harris kudarcával kapcsolatban Mitch McConnell.
Mihalik Enikő az Egyesült Államokban él férjével, Korányi Dáviddal és közös gyermekükkel, így saját bőrén tapasztalhatta meg az amerikai elnökválasztás okozta stresszt az országban. A Blikknek úgy nyilatkozott, párjával – aki már megszerezte az amerikai állampolgárságot – mindketten demokraták, ennek fényében Kamala Harrist támogatták. Elmondása szerint a republikánus oldalnak sokkal erőszakosabb a retorikája, míg a demokrata kampány az egységre törekedett.
A modell emellett arról szintén említést tett, szerinte milyen párhuzam vonható Donald Trump és Orbán Viktor között, kijelentve:
Trump is, ugyanúgy mint Orbán, a béke védelmezőjeként tünteti fel magát, de hosszú távon elnöksége inkább hordozza magában további háborúk veszélyét, mert a diktátorokkal való gyenge kezű bánásmódja újabb agressziókra bátorítja majd azokat.
Mihalik kiemelte, nem élnek háborús pszichózisban, és nem hinné, hogy ez a veszély fenyegetné őket. Hozzátéve, azt viszont érzékelte, hogy az elnökválasztás kapcsán nagy harcok dúltak a kampányidőszak alatt. Mint mondta, bár politikailag megosztott környéken élnek, és a szomszédaik is Trumpra szavaztak, ez nem befolyásolja a jó szomszédi viszonyt közöttük.
Három amerikai államban elutasították, hétben megszavazták a választók a művi terhességmegszakítást tiltó törvények enyhítését vagy hatályon kívül helyezését az erről szóló, az amerikai elnökválasztással párhuzamosan összesen tíz államban tartott referendumon; Missouriban az ország egyik legszigorúbb abortusztilalmának lazításához vált szabaddá az út – olvasható az MTI összefoglalójában.
A választások eredményei hét amerikai államban rögzítik az abortuszhoz való jogot, Missouri pedig az első olyan állam, amelyben a vonatkozó törvénymódosítás csak a terhesség késői szakaszában – legalább a 21. hét után – tiltaná annak megszakítását.
Az abortusztilalom feloldásáról összesen tíz államban kezdeményeztek népszavazást. Míg Florida, Nebraska és Dél-Dakota állam szavazói elutasították, Missouri mellett Arizonában, Coloradóban, Marylandben és Montanában elfogadták a törvénymódosításokat. A nevadai választók többsége szintén az abortuszhoz való jog mellett adta le a voksát, ám az erről szóló törvénymódosítás csak akkor lép érvénybe, ha 2026-ban egy újabb szavazáson azt megerősítik. New York államban ugyanakkor egy másik, a „terhesség kimenetele” alapján történő megkülönböztetést tiltó módosítási javaslat győzött.
A választók többsége (57 százaléka) Floridában is az abortusztilalom enyhítésére szavazott, de míg a legtöbb államban az egyszerű többség is elég egy kezdeményezés sikeréhez, Floridában a voksok 60 százalékára lett volna szükség az igenek győzelméhez. A változtatások csak azután léphetnek érvénybe, hogy a bíróságok elrendelik a terhességmegszakítást tiltó, illetve korlátozó helyi törvények hatályon kívül helyezését.
Az MTI emlékeztet rá: Donald Trump áprilisban, még elnökjelöltként jelentette be, hogy megválasztása esetén a szövetségi államok hatáskörébe utalná a terhességmegszakítás szabályozását. A tiltásra vonatkozóan általános kivételként javasolta az erőszak vagy vérfertőzés révén létrejött várandósságot, valamint az édesanya életét veszélyeztető terhességet. A Demokrata Párt abortuszpolitikáját radikálisnak nevezte, mert az akár a terhesség utolsó szakaszáig engedélyezné annak megszakítását, gyakorlatilag „csecsemőgyilkosságként”.
Míg a Kamala Harrist támogató hírességek csalódottan nyilatkoznak az amerikai állampolgárok döntését illetően, a Trump táborába tartozók annál inkább örülnek annak, hogy a férfi másodjára is az elnöki székbe ülhet. A legnagyobb támogatója Elon Musk, aki a közösségi médiában is hangot adott nézeteinek, sőt pénzzel támogatta azokat, akik hajlandóak voltak Trumpra szavazni.
A Tesla és a Space X atyja az X-en úgy fogalmazott, kristálytiszta, hogy az amerikaiak felhatalmazást adtak az elnöknek arra, hogy változást hozzon az életükbe. Hulk Hogan színész-pankrátor abban reménykedik, hogy ezek az idők még közelebb hozzák majd az embereket egymáshoz, hiszen mind szeretnének egy jobb jövőt. Rob Schneider pedig kissé sajátos stílusban ugyan, de Oprah-nak és Robert DeNirónak visszaszólva adta rajongói tudtára, hogy Trump nyert.
Kedden, még jóval az amerikai elnökválasztás eredménye előtt arról írtunk, hogy egy thaiföldi állatkert leghíresebb lakója, az interneten világhírűvé vált vízilóbébi, Moo Deng megjósolta, ki lesz az Egyesült Államok elnöke.
A vízilóbébinek két görögdinnyetorta közül kellett választania, amelyeken az elnökjelöltek, Donald Trump és Kamala Harris nevei szerepeltek. Moo Deng végül a Trump nevével ellátott görögdinnyetortát választotta. Mint most már tudjuk, a vízilóbébi jól választott. A nem mindennapi „jóslásról” ITT nézheti vissza a felvételt.
Akár tetszik, akár nem, Orbán Viktor viszonyítási pont Európában, az Egyesült Államokban és a világban is. „Trump is tisztában van ezzel, nyilatkozatai pedig egyértelműen a tisztelet jelét mutatják”– nyilatkozta Fekete Rajmund Amerika-szakértő, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója az ATV-nek.
Mint mondta, Donald Trump győzelme nem lepte meg, az viszont már inkább, hogy a republikánus elnökjelölt „ilyen simán nyert”. Ezt egyedül Orbán Viktor „jósolta meg” – emlékeztetett a miniszterelnök vasárnap reggeli nyilatkozatára, hiszen ő már akkor azt mondta, hogy „más számokat lát”, mint a közvéleménykutatók, akik döntetlent prognosztizáltak, és szerinte „fordul a szél Amerikában”.
A Kommunizmuskutató Intézet igazgatója több dologra is felhívta a figyelmet, többek között arra, hogy a jelek szerint Trump és kampánycsapata tanult a 2020-as hibákból, és idén a választás utolsó percéig szavazásra buzdítottak, ráadásul most a levélszavazatok népszerűsítésre is kiemelt hangsúlyt fektettek. A republikánusok egy, a Barack Obama által korábbról ismert, alulról szerveződő kampánystratégiát alkalmaztak, amiből a republikánus véleményvezérek is aktívan kivették részüket.
Hangsúlyozta: a mostani kampány arra is rávilágított, hogy a klasszikus média szerepe tovább csökkent, a podcast és a közösségi média viszont megerősödött. Példaként említette Donald Trump Joe Rogannak adott interjúját, amit csak a Youtube-on 46 millióan láttak. A szakértő rámutatott az X jelentőségére is, ami már a 2016-os kampány során is fontos volt a republikánus elnökjelölt számára. Nem véletlen, hogy Trump a győzelmi beszédében külön megköszönte „Elonnak”, hogy mellette állt.
Véleménye szerint Magyarországnak most Orbán Viktor és Donald Trump jó viszonya miatt sokkal nagyobb a súlya, mint amit az ország mérete indokolna, és mindez Orbán Viktor miniszterelnök politikájának köszönhető. Arra a közbevetésre, hogy igen, de sok esetben ő a „fekete bárány”, a szakértő azzal reagált: ha Orbán Viktor megszólal, arra nemcsak szövetségesei, de a politikai ellenfelei is felfigyelnek, reflektálnak, mert van mondanivalója, van víziója.
Akár tetszik, akár nem, a magyar miniszterelnök viszonyítási pont nemcsak Európában, de az Amerikai Egyesült Államokban és a világban is. Trump is tisztában van ezzel, nyilatkozatai pedig egyértelműen a tisztelet jelét mutatják
– összegezte Fekete Rajmund, hozzátéve: adott esetben nagyon is valószínű lehet az a forgatókönyv, hogy európai ügyekben Orbán Viktor véleményére lesz kíváncsi Donald Trump.
Fekete Rajmundot az Index is kérdezte a választás előtt a magyar–amerikai kapcsolatokról.
Emmanuel Macron francia elnök és Donald Trump republikánus elnökjelölt egy „nagyon jó 25 perces megbeszélést” folytattak egymással – közölte a francia államfő hivatala az AFP-vel.
Az Elysée-i palota szerint a két vezető megegyezett abban, hogy „a béke és a stabilitás visszatéréséért” akarnak dolgozni közösen, és együtt lépnének fel a „folyamatban lévő nemzetközi válságokkal” szemben is.
Közleményük szerint Macron „hangsúlyozta Európa szerepének fontosságát”, és felajánlotta, hogy együttműködhetnek olyan kérdésekben, mint például az orosz invázió Ukrajnában vagy a közel-keleti konfliktus, amint Trump januárban hivatalba lép.
A világ vezetői és a hírességek mellett gratulált Donald Trumpnak az Apple vezére, Tim Cook is, aki az X-en osztott meg egy bejegyzést. Mint írta:
Gratulálok Trump elnöknek a győzelemhez! Várjuk, hogy kapcsolatba léphessünk vele és a hivatallal, hogy segíthessünk abban, hogy az Egyesült Államok továbbra is vezető szerepet töltsön be a leleményesség, az innováció és a kreativitás révén.
Tim Cook 2011 óta látja el az Apple vezérigazgatói feladatait, különösen nagy hangsúlyt fektetve a környezetvédelemre. Elhatározásuk szerint teljes karbonlábnyomuk viszonylatában 2030-ra szeretnék elérni a nulla nettó kibocsátást – így az újrahasznosított és megújuló anyagokra, a tiszta elektromos energiára és az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó szállításra fókuszálnak.
Szintén közösségi oldalán reagált Trump győzelmére a Google vezérigazgatója, Sundar Pichai, aki kiemelte, az amerikai innovációk aranykorát éljük, és ők elkötelezettek amellett, hogy a kormányzattal együttműködve segítsenek mindenkinek kiélvezni ennek előnyeit. Míg a Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg úgy fogalmazott, nagyszerű lehetőségek állnak előttük, és már várja, hogy Trumppal dolgozhasson.
Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök szerdán gratulált Donald Trumpnak az amerikai elnökválasztáson aratott győzelméhez – számolt be az MTI a belarusz elnöki hivatal közlése alapján.
Szívből gratulálok visszatéréséhez az Amerikai Egyesült Államok elnöki tisztségébe. A példa nélküli harc közepette zajló idei választások eredményei az ön személyes hőstettének megtestesítői
– áll az üdvözletben.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szövetségese, Lukasenka hozzátette, hogy ezt Trump mindenekelőtt az Egyesült Államok és annak állampolgárai nevében tette.
Kívánok önnek jó egészséget, eredményes politikai döntéseket, amelyek újra naggyá teszik Amerikát
– fogalmazott az elnök.
Korábban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte: nem világos, hogy gratulálni fog-e Vlagyimir Putyin orosz elnök Donald Trumpnak az amerikai elnökválasztáson bejelentett győzelméhez, az Egyesült Államok ugyanis egy barátságtalan ország.
„Nincs tudomásom az elnök tervéről, hogy gratulál-e Trumpnak a választások alkalmából. Ne feledjük, hogy egy barátságtalan országról van szó, amelyik közvetlenül és közvetve is részt vesz az államunk elleni háborúban” – nyilatkozott Peszkov.
Jen O’Malley Dillon, Kamala Harris kampányfőnöke a csapatának küldött e-mailjében azt írta, mostantól azon kell dolgozniuk, hogy „megvédjék Amerikát a Trump-elnökség hatásaitól.”
Veszíteni mérhetetlenül fájdalmas. Nehéz. Hosszú időbe telik majd feldolgozni. De a munka, hogy megvédjük Amerikát a Trump-elnökség hatásaitól, még csak most kezdődik
– írta munkatársainak a CNN szerint, majd úgy folytatta: tekintsék a történteket egy új kezdetnek, és ne a végnek.
A kampányfőnök levelében kiemelte: Kamala Harris egy korábbi telefonbeszélgetésben azt ígérte Trumpnak, Joe Biden elnökkel azon fognak dolgozni, hogy békés legyen a hatalomátadás, nem úgy, mint 2020-ban. Továbbá kifejezte háláját a kemény munkáért, és azt is értékelte, milyen okai lehettek a vereségüknek.
Azokon a helyeken volt a legszorosabb, ahol versenyeztünk. Ez egyrészt az elvégzett munkáról, másrészt a kihívás nagyságáról árulkodik, amivel végül nem tudtunk megbirkózni
– fogalmazott.
Érdemes megjegyezni, hogy 2020-ban Jen O’Malley Dillon vezette Joe Biden elnök kampánycsapatát is.
A Fehér Ház közlése szerint Joe Biden elnök telefonon kereste meg Donald Trumpot, hogy gratuláljon a győzelméhez, és hogy meghívja őt a Fehér Házba egy találkozóra.
Mint hozzátették, Biden kifejezte elkötelezettségét azzal kapcsolatban, hogy az elnöki hivatal átadása akadálymentesen menjen végbe, kihangsúlyozva: fontosnak tartja, hogy az ország újra összefogjon.
Emellett közölték, Biden szólni fog az amerikaiakhoz, hogy értékelje a választás eredményeit. A nyilatkozatban az áll, a Trumppal való találkozóra a közeljövőben szeretnének sort keríteni, ahogy az is kiderült: Biden szintén telefonon beszélt Kamala Harrisszel, akinek gratulált a kampányához, amellyel „történelmet írt”.
Alekszandr Dugin, az orosz elnök által nagy tiszteletnek örvendő filozófus-teoretikus az X-en bocsátkozott fejtegetésbe Donald Trump sikerével kapcsolatban.
Tehát győztünk. Ez döntő fontosságú. A világ soha nem lesz olyan, mint azelőtt. A globalisták elvesztették végső csatájukat. A jövő végre nyitva áll. Nagyon boldog vagyok
– írta.
Dugin arra kérte Trumpot hogy „ne álljon le”, és azt írta, hogy szerinte most „a normális férfiak visszatérnek a történelembe”. Majd arról beszélt, hogy a tradicionalisták közvetlenül a múlthoz nem térhetnek vissza, de egy új jövőt azt teremthetnek.
Most újra kell gondolnnunk a globális stratégiánkat. Hogy hogyan alakítsák a világ tradicionalista körei közös politikájukat. Újra meg kell honosítanunk társadalmainkban a hagyományos értékeket. A posztmodern itt találkozhat a premodernnel
– fogalmazott Dugin.
Telefonon beszélt egymással Donald Trump és Benjamin Netanjahu – számolt be az izraeli miniszterelnök hivatalára hivatkozva a The New York Times.
A közlemény szerint:
A miniszterelnök gratulált a választási győzelemhez, és megállapodtak abban, hogy együtt fognak dolgozni Izrael biztonsága érdekében
– írta az izraeli miniszterelnök hivatala, hozzátéve, hogy a két fél az iráni fenyegetésről is tárgyalt. További részleteket azonban nem árultak el a telefonbeszélgetésről.
Mint azt korábban megírtuk, Orbán Viktor miniszterelnökhöz hasonlóan az izraeli vezető is „a nyugati politikatörténet talán legnagyobb visszatéréseként” értékelte Donald Trump győzelmét.
Gratulálok a történelem legnagyobb visszatéréséhez! Az ön történelmi visszatérése a Fehér Házba új kezdetet jelent Amerika számára, és erőteljes újbóli elköteleződést az Izrael és Amerika közötti nagyszerű szövetség mellett
– fogalmazott Benjamin Netanjahu a BBC szerint.
„Hatalmas gratuláció a 45., és most már a 47. elnökünknek a rendkívüli politikai visszatéréshez és a rendkívüli győzelemhez” – fogalmazott az X-en Jeff Bezos, az Amazon és a The Washington Post tulajdonosa.
Sok sikert kívánok a mindannyiunk által szeretett Amerika vezetéséhez és egyesítéséhez
– írta posztja végén az üzletember.
Mint arról az Index is beszámolt, hatalmas felháborodást keltett, amikor Jeff Bezos úgy döntött, nem engedélyezi, hogy a tulajdonában lévő The Washington Post beálljon Kamala Harris mögé. A döntés következtében több újságíró is felmondott a lapnál, valamint csaknem 200 ezer olvasó mondta le az előfizetését.
A lapvezetés egy 1970-ben kialakult hagyományt szakított meg ezzel, ugyanis szinte minden alkalommal támogatta az egyik jelöltet az elnökválasztás alatt, akik kivétel nélkül demokraták voltak.
Jeff Bezos később azt írta, a lépés célja az volt, hogy elkerülje az elfogultságot és a függetlenség hiányát. Emellett visszautasította azokat a vádakat, melyek szerint ezzel a döntéssel próbálta kiengesztelni Donald Trump republikánus elnökjelöltet, és hogy a saját üzleti céljait akarta támogatni.