Isiba Sigeru japán kormányfő csütörtökön reményét fejezte ki, hogy még novemberben találkozhat az Egyesült Államokban Donald Trumppal, az amerikai elnökválasztás győztesével. Isiba az MTI beszámolója szerint újságíróknak elmondta, hogy csütörtök reggel telefonon beszélt Trumppal, akivel megegyezett arról, hogy a lehető leghamarabb személyesen is találkoznak.

A keddi amerikai elnökválasztás előtt japán tisztségviselők igyekeztek javítani a kapcsolatokat, attól tartva, hogy az Egyesült Államok protekcionista kereskedelmi intézkedések bevezetésével sújthatja Japánt, illetve újra követelheti, hogy a kelet-ázsiai ország vállaljon nagyobb részt az amerikai katonák ottani állomásoztatásának költségeiből.

Donald Trump korábban azt mondta, hogy a Japán és az Egyesült Államok között évtizedek óta érvényben levő kétoldalú biztonsági megállapodás igazságtalan, mert annak értelmében Washington köteles megvédeni Japánt, viszont Tokióval szemben nincsenek hasonló elvárások.

Gratulált az amerikai elnökválasztás győztesének, Donald Trumpnak a vatikáni diplomáciát vezető Pietro Parolin bíboros szentszéki államtitkár, aki egyúttal reményét fejezte ki, hogy Trump valóban el tudja érni a most zajló háborúk leállását. Pietro Parolin az MTI beszámolója szerint azt tolmácsolta, sok bölcsességet kívánnak az Egyesült Államok új elnökének, mivel „a Biblia szerint ez a kormányzók legfőbb erénye”.

A szentszéki államtitkár úgy vélte, Donald Trumpnak azon kell dolgoznia, hogy egész nemzetének elnöke legyen, „tehát túl kell lépnie a megosztottságon, amely bekövetkezett, és korunkban nagyon is érezhető”.

„Azt mondta, hogy leállítja a háborút. Reméljük. Persze neki sincsen varázspálcája” – nyilatkozott Pietro Parolin, aki a római Pápai Gergely Egyetem egyik rendezvényének vendégeként kommentálta az amerikai elnökválasztás eredményét. Hangoztatta, hogy a háborúk befejezéséhez „nagyon nagy alázatra van szükség, nagy rendelkezésre állásra, mondhatjuk, hogy az emberiség általános érdekeinek valódi keresésére a részérdekekre való összpontosítás helyett”.

Kapcsolatban álltunk előző elnöksége idején is, tehát többé-kevésbé úgy folytatjuk, ahogyan mindig tesszük. Vannak kérdések, amelyekben közel állunk egymáshoz, másban talán különbségek adódnak, és távolságot teremtenek, de alkalmunk lesz a párbeszéd gyakorlására, hogy együtt találjunk rá a közös pontokra a közös jó és a világ békéje érdekében

– fogalmazott a szentszéki államtitkár.

Ferenc pápa az elnökválasztási kampányban csupán annyit üzent az amerikaiaknak, hogy válasszák „a kisebbik rosszat”. Az argentin egyházfő és Donald Trump között közös pontot képvisel az élet védelme, viszont másképpen értékelik a klímaváltozást és a migrációt. Trump első elnökségének idején, 2017 májusában tett látogatást a Vatikánban.

Irán reméli, hogy Donald Trump győzelme az elnökválasztáson lehetővé teszi Washington számára, hogy „felülvizsgálja a múlt téves megközelítéseit” – közölte az iráni külügyi szóvivő csütörtökön.

Nagyon keserű tapasztalataink vannak a különböző amerikai kormányok politikájával és megközelítéseivel kapcsolatban

– idézte Eszmáil Bagadot az MTI az IRNA hivatalos hírügynökség alapján.

Irán és az Egyesült Államok azóta áll szembe egymással, hogy az 1979-es iszlám forradalom megdöntötte a Washington által támogatott Pahlavi-dinasztia hatalmát. A két ország 1980-ban megszakította diplomáciai kapcsolatait, miután 1979 őszén támadás érte az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét, ahol több mint egy éven át tartottak fogva túszokat a támadók.

Donald Trump elnökként 2018 májusában egyoldalúan kiléptette országát az iráni atomprogramról szóló többoldalú megállapodásból, és visszaállította az Iránt sújtó szankciókat, amire válaszul Irán fokozatosan felhagyott a megállapodásban vállalt kötelezettségei teljesítésével.

Két évvel később az Egyesült Államok dróntámadással végzett Irakban Kászem Szulejmánival, az iráni Forradalmi Gárda tábornokával, és a két ország a közvetlen katonai konfliktus peremére sodródott.

Donald Trump, az amerikai elnökválasztás győztese több mint két hónap múlva térhet vissza a Fehér Házba – írja a BBC.

Míg az Egyesült Királyságban a megválasztás utáni órákban is beiktathatják az új vezetőt, addig a Egyesült Államokban jóval hosszadalmasabban zajlik a hatalomátvétel.

A republikánus politikus beiktatása január 20-án lesz. Joe Biden mindaddig hatalmon maradhat, bár politikailag erősen korlátozva lesz, mit tehet meg.

Hszi Csin-ping kínai elnök csütörtökön telefonon gratulált Donald Trumpnak, hogy megnyerte az amerikai elnökválasztást, és sürgette a két országot, hogy találjanak helyes utat az új korszakban, ahol mindkét ország és a világ javát is szolgálják majd – jelentette a kínai állami média az MTI tájékoztatása szerint.

A történelem azt tanítja, hogy Kína és az Egyesült Államok az együttműködésből nyer, a konfrontációból pedig veszít

– fogalmazott Hszi Csin-ping a választásokat követő első telefonos egyeztetés során, hozzátéve, hogy a stabil, szilárd és fenntartható kínai-amerikai kapcsolat a két ország közös érdekeit szolgálja, és megfelel a nemzetközi közösség törekvésének.

Kína elnöke reményét fejezte ki, hogy a két fél fenntartja a kölcsönös tisztelet, a békés egymás mellett élés és a mindenki számára előnyös együttműködés elvét, erősíti a párbeszédet és a kommunikációt, megfelelően kezeli a különbségeket és kiterjeszti a kölcsönösen előnyös együttműködést. Csütörtökön Han Cseng kínai alelnök szintén gratulált J.D. Vance alelnökjelöltnek a győzelemhez.

„Tiszteletben tartjuk az amerikai nép választását, és gratulálunk Trump úrnak az elnökké választásához” – közölte a kínai külügyminisztérium szóvivője szerdán késő este egy közleményben.

Az Egyesült Államokban hamarosan megkezdik a vezetőváltás folyamatát, melynek egyik első állomásaként sor kerül az amerikai elnökválasztáson győztes republikánus politikus, valamint a regnáló elnök, Joe Biden találkozójára – közölte egy tisztviselő a Sky News tájékoztatása szerint.

A Fehér Ház egyik tisztségviselője korábban elmondta, megkérték Donald Trump stábját, hogy írják alá a szükséges szövetségi megállapodásokat, amelyek szükségesek a rendezett elnöki átmenet megkezdéséhez.

„Nagykövet Úr, savanyú a szőlő, ugye?” – reagált szerdai Facebook-bejegyzésében Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár David Pressmannak, az Egyesült Államok magyarországi nagykövetének nyilatkozatára.

Az államtitkár posztjához egy fotót is mellékelt, amelyen a nagykövet látható, valamint az általa elmondottakból való idézet olvasható angolul.

A szövetségnek meg kell haladnia a politikai hullámvölgyeket. Nagyobbnak kell lennie a politikánál. A szövetség nem kaszinó, azért van, hogy megvédjen minket a kockázatoktól, nem pedig azért, hogy játsszunk vele. Komolyabb bánásmódot igényel, mint a blöffök, szerencsejátékok, fedezetek vagy a kerék pörgetése

– olvasható a David Pressmantől származó idézetben.

Harry herceg amerikai vízumával kapcsolatban a The Heritage Foundation szervezet indított eljárást a Belbiztonsági Minisztériummal szemben, hogy a bevándorlási hatóságok ne részesítsék különleges bánásmódban a királyi sarjat, és hozzák nyilvánosságra a beutazási engedélyéhez kapcsolódó adatokat – erről itt írtunk bővebben.

Felmerült ugyanis, hogy mivel a herceg elmondása szerint korábban drogokat fogyasztott, ennek feltüntetését elmulaszthatta a vízum igénylésekor, ami alapvető esetben komoly következményekkel járna. Ennek kapcsán korábban Donald Trump is felszólalt, aki már 2020 óta ekézi a sussexi párt, azt állítva, elárulták II. Erzsébet királynőt.

Az elnök négy évvel ezelőtt Meghan Markle-t illetően úgy fogalmazott, nem nagy rajongója a színésznőnek, a hercegnek pedig sok szerencsét kívánt, kijelentve, szüksége lesz rá. Idén viszont már súlyosabb kijelentéseket tett. 

• „Nem védeném meg. Elárulta a királynőt. Ez megbocsáthatatlan. Magára lenne hagyva, ha rajtam múlna.”
• „Meg kell nézni, tudunk-e valamit a drogokról, és ha hazudott, meg kell tenni a megfelelő lépéseket.”

Utóbbit a GB News-nak nyilatkozta, és az interjú során azt is megkérdezték tőle, azalatt, hogy „megfelelő lépéseket” kell tenni az ügyben, azt érti-e, hogy a herceg nem maradhat tovább az Egyesült Államokban. Trump erre azt állította, nem igazán tudja a választ, de azt igen, hogy a királyi sarj vízumára vonatkozólag már régóta tisztában van mindenki a részletekkel – még ha ezt nem is közölték a nyilvánossággal. Nemrég az elnök fia, Eric nyilatkozott ebben a témában, azt állítva senki nem foglalkozik a sussexi párral, így a herceg vízuma biztonságban van. Kiemelve, apja kedvelte II. Erzsébetet, és nehezményezi, hogy Harry ekkora kárt okozott a királyi családnak, miután az Egyesült Államokba költözött. 

Mitch McConnell, a republikánusok szenátusi frakciójának vezetője „pokoli jó napnak” nevezte a választás napját, és azt is elmondta, hogy miként arathattak ekkora győzelmet szerinte. 

Az NBC szerint McConnellnek van oka örülni, ugyanis úgy fest, hogy a szenátusban akkora republikánus többség lesz, amekkorát nem lehetett látni az utóbbi években (bár igaz, hogy az új ciklusban már nem ő lesz a vezetőjük. miután az idei év elején bejelentette, hogy távozik a tisztségből). 

A republikánus vezető korábban többször is kritizálta Trumpot, és ezzel most az újságírók is szembesítették, de nem akart válaszolni a kérdéseikre. Azt viszont közölte, hogy szerinte minek tudható be a nagy arányú győzelem. Mint mondta, a választási eredményre úgy tekint, mint egyfajta „népszavazásra” Joe Biden elnökségéről. 

Az emberek egyszerűen nem voltak elégedettek ezzel a kormányzattal, és ennek a demokrata jelölt is része volt

– fogalmazott Kamala Harris kudarcával kapcsolatban Mitch McConnell. 

Mihalik Enikő az Egyesült Államokban él férjével, Korányi Dáviddal és közös gyermekükkel, így saját bőrén tapasztalhatta meg az amerikai elnökválasztás okozta stresszt az országban. A Blikknek úgy nyilatkozott, párjával – aki már megszerezte az amerikai állampolgárságot – mindketten demokraták, ennek fényében Kamala Harrist támogatták. Elmondása szerint a republikánus oldalnak sokkal erőszakosabb a retorikája, míg a demokrata kampány az egységre törekedett.

A modell emellett arról szintén említést tett, szerinte milyen párhuzam vonható Donald Trump és Orbán Viktor között, kijelentve: 

Trump is, ugyanúgy mint Orbán, a béke védelmezőjeként tünteti fel magát, de hosszú távon elnöksége inkább hordozza magában további háborúk veszélyét, mert a diktátorokkal való gyenge kezű bánásmódja újabb agressziókra bátorítja majd azokat.

Mihalik kiemelte, nem élnek háborús pszichózisban, és nem hinné, hogy ez a veszély fenyegetné őket. Hozzátéve, azt viszont érzékelte, hogy az elnökválasztás kapcsán nagy harcok dúltak a kampányidőszak alatt. Mint mondta, bár politikailag megosztott környéken élnek, és a szomszédaik is Trumpra szavaztak, ez nem befolyásolja a jó szomszédi viszonyt közöttük.

Három amerikai államban elutasították, hétben megszavazták a választók a művi terhességmegszakítást tiltó törvények enyhítését vagy hatályon kívül helyezését az erről szóló, az amerikai elnökválasztással párhuzamosan összesen tíz államban tartott referendumon; Missouriban az ország egyik legszigorúbb abortusztilalmának lazításához vált szabaddá az út – olvasható az MTI összefoglalójában.

A választások eredményei hét amerikai államban rögzítik az abortuszhoz való jogot, Missouri pedig az első olyan állam, amelyben a vonatkozó törvénymódosítás csak a terhesség késői szakaszában – legalább a 21. hét után – tiltaná annak megszakítását.

Az abortusztilalom feloldásáról összesen tíz államban kezdeményeztek népszavazást. Míg Florida, Nebraska és Dél-Dakota állam szavazói elutasították, Missouri mellett Arizonában, Coloradóban, Marylandben és Montanában elfogadták a törvénymódosításokat. A nevadai választók többsége szintén az abortuszhoz való jog mellett adta le a voksát, ám az erről szóló törvénymódosítás csak akkor lép érvénybe, ha 2026-ban egy újabb szavazáson azt megerősítik. New York államban ugyanakkor egy másik, a „terhesség kimenetele” alapján történő megkülönböztetést tiltó módosítási javaslat győzött.

A választók többsége (57 százaléka) Floridában is az abortusztilalom enyhítésére szavazott, de míg a legtöbb államban az egyszerű többség is elég egy kezdeményezés sikeréhez, Floridában a voksok 60 százalékára lett volna szükség az igenek győzelméhez. A változtatások csak azután léphetnek érvénybe, hogy a bíróságok elrendelik a terhességmegszakítást tiltó, illetve korlátozó helyi törvények hatályon kívül helyezését.

Az MTI emlékeztet rá: Donald Trump áprilisban, még elnökjelöltként jelentette be, hogy megválasztása esetén a szövetségi államok hatáskörébe utalná a terhességmegszakítás szabályozását. A tiltásra vonatkozóan általános kivételként javasolta az erőszak vagy vérfertőzés révén létrejött várandósságot, valamint az édesanya életét veszélyeztető terhességet. A Demokrata Párt abortuszpolitikáját radikálisnak nevezte, mert az akár a terhesség utolsó szakaszáig engedélyezné annak megszakítását, gyakorlatilag „csecsemőgyilkosságként”.

Kedden, még jóval az amerikai elnökválasztás eredménye előtt arról írtunk, hogy egy thaiföldi állatkert leghíresebb lakója, az interneten világhírűvé vált vízilóbébi, Moo Deng megjósolta, ki lesz az Egyesült Államok elnöke.

A vízilóbébinek két görögdinnyetorta közül kellett választania, amelyeken az elnökjelöltek, Donald Trump és Kamala Harris nevei szerepeltek. Moo Deng végül a Trump nevével ellátott görögdinnyetortát választotta. Mint most már tudjuk, a vízilóbébi jól választott. A nem mindennapi „jóslásról” ITT nézheti vissza a felvételt.

Emmanuel Macron francia elnök és Donald Trump republikánus elnökjelölt egy „nagyon jó 25 perces megbeszélést” folytattak egymással – közölte a francia államfő hivatala az AFP-vel.

Az Elysée-i palota szerint a két vezető megegyezett abban, hogy „a béke és a stabilitás visszatéréséért” akarnak dolgozni közösen, és együtt lépnének fel a „folyamatban lévő nemzetközi válságokkal” szemben is.

Közleményük szerint Macron „hangsúlyozta Európa szerepének fontosságát”, és felajánlotta, hogy együttműködhetnek olyan kérdésekben, mint például az orosz invázió Ukrajnában vagy a közel-keleti konfliktus, amint Trump januárban hivatalba lép. 

A világ vezetői és a hírességek mellett gratulált Donald Trumpnak az Apple vezére, Tim Cook is, aki az X-en osztott meg egy bejegyzést. Mint írta:

Gratulálok Trump elnöknek a győzelemhez! Várjuk, hogy kapcsolatba léphessünk vele és a hivatallal, hogy segíthessünk abban, hogy az Egyesült Államok továbbra is vezető szerepet töltsön be a leleményesség, az innováció és a kreativitás révén.

Tim Cook 2011 óta látja el az Apple vezérigazgatói feladatait, különösen nagy hangsúlyt fektetve a környezetvédelemre. Elhatározásuk szerint teljes karbonlábnyomuk viszonylatában 2030-ra szeretnék elérni a nulla nettó kibocsátást – így az újrahasznosított és megújuló anyagokra, a tiszta elektromos energiára és az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó szállításra fókuszálnak.

Szintén közösségi oldalán reagált Trump győzelmére a Google vezérigazgatója, Sundar Pichai, aki kiemelte, az amerikai innovációk aranykorát éljük, és ők elkötelezettek amellett, hogy a kormányzattal együttműködve segítsenek mindenkinek kiélvezni ennek előnyeit. Míg a Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg úgy fogalmazott, nagyszerű lehetőségek állnak előttük, és már várja, hogy Trumppal dolgozhasson.

Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök szerdán gratulált Donald Trumpnak az amerikai elnökválasztáson aratott győzelméhez – számolt be az MTI a belarusz elnöki hivatal közlése alapján.

Szívből gratulálok visszatéréséhez az Amerikai Egyesült Államok elnöki tisztségébe. A példa nélküli harc közepette zajló idei választások eredményei az ön személyes hőstettének megtestesítői

– áll az üdvözletben.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szövetségese, Lukasenka hozzátette, hogy ezt Trump mindenekelőtt az Egyesült Államok és annak állampolgárai nevében tette.

Kívánok önnek jó egészséget, eredményes politikai döntéseket, amelyek újra naggyá teszik Amerikát

– fogalmazott az elnök.

Korábban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte: nem világos, hogy gratulálni fog-e Vlagyimir Putyin orosz elnök Donald Trumpnak az amerikai elnökválasztáson bejelentett győzelméhez, az Egyesült Államok ugyanis egy barátságtalan ország.

„Nincs tudomásom az elnök tervéről, hogy gratulál-e Trumpnak a választások alkalmából. Ne feledjük, hogy egy barátságtalan országról van szó, amelyik közvetlenül és közvetve is részt vesz az államunk elleni háborúban” – nyilatkozott Peszkov.

Telefonon beszélt egymással Donald Trump és Benjamin Netanjahu – számolt be az izraeli miniszterelnök hivatalára hivatkozva a The New York Times.

A közlemény szerint:

A miniszterelnök gratulált a választási győzelemhez, és megállapodtak abban, hogy együtt fognak dolgozni Izrael biztonsága érdekében

– írta az izraeli miniszterelnök hivatala, hozzátéve, hogy a két fél az iráni fenyegetésről is tárgyalt. További részleteket azonban nem árultak el a telefonbeszélgetésről. 

Mint azt korábban megírtuk, Orbán Viktor miniszterelnökhöz hasonlóan az izraeli vezető is „a nyugati politikatörténet talán legnagyobb visszatéréseként” értékelte Donald Trump győzelmét.  

Gratulálok a történelem legnagyobb visszatéréséhez! Az ön történelmi visszatérése a Fehér Házba új kezdetet jelent Amerika számára, és erőteljes újbóli elköteleződést az Izrael és Amerika közötti nagyszerű szövetség mellett

– fogalmazott Benjamin Netanjahu a BBC szerint.

„Hatalmas gratuláció a 45., és most már a 47. elnökünknek a rendkívüli politikai visszatéréshez és a rendkívüli győzelemhez” – fogalmazott az X-en Jeff Bezos, az Amazon és a The Washington Post tulajdonosa. 

Sok sikert kívánok a mindannyiunk által szeretett Amerika vezetéséhez és egyesítéséhez

– írta posztja végén az üzletember. 

Mint arról az Index is beszámolt, hatalmas felháborodást keltett, amikor Jeff Bezos úgy döntött, nem engedélyezi, hogy a tulajdonában lévő The Washington Post beálljon Kamala Harris mögé. A döntés következtében több újságíró is felmondott a lapnál, valamint csaknem 200 ezer olvasó mondta le az előfizetését.

A lapvezetés egy 1970-ben kialakult hagyományt szakított meg ezzel, ugyanis szinte minden alkalommal támogatta az egyik jelöltet az elnökválasztás alatt, akik kivétel nélkül demokraták voltak. 

Jeff Bezos később azt írta, a lépés célja az volt, hogy elkerülje az elfogultságot és a függetlenség hiányát. Emellett visszautasította azokat a vádakat, melyek szerint ezzel a döntéssel próbálta kiengesztelni Donald Trump republikánus elnökjelöltet, és hogy a saját üzleti céljait akarta támogatni.