Több mint 12 százalékos emelés jöhet.

Mindezt hivatalos adatok is igazolják.

A túlterheltnek ítélt vállalkozások miatt változtatnának a görögök.

Munkahelyek tűnhetnek el, míg mások megerősödhetnek.

Szerinte a kelet-európai munkavállalók lényegesen kevesebbet keresnek ugyanazért a munkáért.

A legképzettebbek kacsingatnak leginkább az országhatáron túlra.

Közölték a konkrét számokat.

Részletes elemzés készült a témában.

Az MGYOSZ főtitkára szerint szükség van a pótlólagos munkaerőre.

Az országban munkát vállaló külföldiek nyolcadát teszik ki honfitársaink.

Állítása szerint „megszégyenítő és kizsákmányoló módon” járnak el Magyarországon.

Meglepő esetről vallottak egykori beosztottjai.

Az új törvény életbelépése több tízezer vállalkozást érint.

És még csak nyelvtudást sem kérnek.

Politikai oka is lehet.

Az uniós átlag felett töltjük munkával az időnket.

Tűzvédelmi kóklerkedést emleget az egyesület vezetője.

Rekordmagasságban az átlagbér-növekedések.

Megcsappantak a Brexit után.

Miközben egyre nehezebb munkaerőt találni a feladatra.

A százmilliókat elherdáló Országos Roma Önkormányzatot is védelmébe vette.

A foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős uniós biztos nyitott a javaslatra.

Több tízezer munkavállaló állása a tét.

Új mérföldkőhöz ért a vállalat felszámolása.

23 százalékos béremelést és még 900 ezret követelnek a dolgozóknak.

Újabb razzia volt a brüsszeli irodákban.

Nehéz év előtt állunk, de a cél változatlan.

Már a részletes vitát is lefolytatták róla a Parlamentben.

A technokrata uralom szentségeire hivatkozással akár az egész emberiséget rá lehet bírni a legalapvetőbb jogok feladására?

Egy korábbi alkalmazott figyelmeztetett.

Januárban indul, a keretösszeg 100 milliárd forint.

A vendéglátás, a szállodaipar és az idegenforgalom a legnépszerűbb szakterületek.

Az életkorral és a magasabb iskolai végzettséggel arányosan nő az egy munkahelyen eltöltött idő hossza.

Legalább három nap járhat a súlyos tünetektől szenvedő nőknek.

Mintegy 4 700 000 ember dolgozik Magyarországon, és 3,6 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta.

A munkavállalók negyede évente vált munkahelyet, minden második dolgozó gondolkozik a váltáson – derül ki a Jófogás felméréséből.

Sok magyar munkavállaló nem tér vissza külföldi munkahelyére, inkább itthon próbál elhelyezkedni.

A házelnök szerint fontos mércéje lesz a következő időszakban a politikának, hogy mennyire lesz képes növelni a szülőföld gazdasági megtartó erejét.

A magyar teherautósofőrök indították a pert.

A felmérés szerint a magyarok 40 százaléka a hosszú ingázást tartja a legerősebb akadálynak.

Ennél jobban csak Németországban és Belgiumban adóztatják meg őket.

Meghosszabbították az ágazati bértámogatást. Eddig 39 milliárdot fizettek ki az igényelt 41 milliárd forintból.

Kompromisszumos megoldásra törekszik a munkaadói és a munkavállalói oldal, és 4 százalékos lehet az emelés.

December 30-án tárgyalnak a jövő évi juttatásról. Ha a munkaadók és a szakszervezetek nem jutnak egyezségre, a kormány dönt majd.

A munkaadók azt kérik a kormánytól, hogy a tavaszi lépéshez hasonlóan újra rendelje el a kétéves munkaidőkeretet.

Ezrével dolgoznak honfitársaink Ausztriában úgy, hogy családjuk egy része itt él. Sokan el is váltak, de látni szeretnék karácsonykor a gyereküket.

Kihívások a válságkezelésben: az úttörő vállalatok már az új világra készülnek.

Migrációellenesség az egyik, vendégmunkás-csalogató jogszabályok a másik oldalon. A kormány számára rendkívül kényes ügy a nálunk dolgozó külföldiek helyzete, akikről nem tudjuk, hogy pontosan mennyien vannak. Pedig a következő években emelkedhet a számuk.