Bolygóvédelmi rendszert épít az aszteroidák ellen az Európai Űrkutatási Hivatal
2022-ben emberi beavatkozással változtatják meg egy 150 millió kilométerre lévő aszteroida röppályáját.
2022-ben emberi beavatkozással változtatják meg egy 150 millió kilométerre lévő aszteroida röppályáját.
Furcsa, pedig biztosan nem fekete lesz az elnök, márpedig a katasztrófafilmekben mindig az.
Többtonnás meteorok csapódtak a Földbe az évezredek alatt, amik között vannak igazi óriások is.
A 2020 QG kicsi aszteroidának számít, így valószínűleg elégett volna a légkörben.
Az akkori becsapódások össztömege 30-60-szor haladta meg a dinókat kiirtó aszteroidát.
Hogy ne találják el a Földet, és ne kelljen félni a letöredező daraboktól. Veszélye ennek is lenne.
Vajna Tímea azt osztotta meg az Instán, hogy a Föld egy energiasugáron halad át, majd egy mondatával Andy Vajna halálára utalhat. Ön hogy értelmezi?
Olyan távolságra, ami papíron már potenciálisan veszélyes, de a tudósok szerint nem kell tartani tőle.
Az égitest mozgását már több mint húsz éve figyelik a kutatók.
1998 óta figyelik a kisbolygót, ami április 29-én halad majd el a Föld mellett.
Aktív aszteroida lehet az Oumuamua a kutatók szerint.
Ráadásul csak 9 millió éves a Ryugu, amelyről a japán űrszonda kőzetmintát is begyűjtött.
Becsapódni nem fog, de ha a légkörben felrobban, rengeteg kinetikus energia szabadulhat fel. Szerencsére erre is kicsi az esély.
Már 1998 óta tartják figyelemmel az aszteroida mozgását, és most áprilisban nagyon közel kerül a Földhöz.
Akkora, mint egy autó, már három éve a bolygónk körül kering, de várhatóan áprilisban továbbáll.
A NASA eddig nem tudott ezekről. Szerencsére a legközelebbi is csak 110 év múlva esedékes.
Soha eddig nem látott dolgot fedeztek fel Holdon: a felszíni vizsgálat közben bukkantak a felfedezésre.
Egyben ismét cáfolták, hogy vulkáni tevékenység volt a fő oka a kihalásnak.
A dinoszauruszok kihalását okozta a 66 millió évvel ezelőtt becsapódott aszteroida. Most kiderült, mi történt az ütközés utáni pillanatokban.
A kisbolygón keletkezett krátereket egy űrszonda felvételeit elemezve vizsgálták.
Hétvégén érkeznek, van köztük gyakori látogató, szupergyors, és közel száz méteres óriás is.
Az űrbéli eróziós erők két komponense szükséges.
Avagy lehet, a hétfők mégsem olyan szörnyen nehezek.
470 millió éve egy szétrobbant aszteroida pora kitakarta a Napot, és jégkorszak alakult ki a Földön. Ez kicsiben is működhet, hogy lehűtsük a bolygót.
A nagyobbik pedig délután halad el a Föld mellett, azt hagyományos távcsővel is lehet majd látni.
Az égitest szélessége a 290-650 métert is elérheti, míg a dubaji Burdzs Kalifa 828 méter magas.
Ausztráliát több kilométeres jégpáncél fedte, majd jött egy aszteroida. Ez a második legrégibb kráter.
Kiss László csillagásszal beszélgetve az augusztusi meteorzáporok ártalmatlan porszemeitől gyorsan eljutottunk a földi életet elsöprő kozmikus karambolokig.
Az európai bolygóvédelem szerint az égitest legközelebb 2023-ban kerül a Föld közelébe.
Sikeresen begyűjtötte a mintákat a még áprilisban robbantott kráterből a Ryugu körül keringő Hajabusza-2.
A 2018 PP29 nevű aszteroida becsapódási esélye rendkívül csekély, ha be is következik, a 2060-as évek végén kell rá számítani.
Osiris-REx rápörgött Bennura, megnézi, hol kellene megsimogatnia háromméteres karjaival.
Csak akkora, mint egy focipálya, és csak egy a 7299-hez az esélye, hogy eltalálja a Földet.
780 kilométer átmérőjű aszteroida csapódott a Holdnak a Naprendszer kialakulása kezdetén, a hatalmas ütközés alakította ki a Hold most ismert arcát.
Pedig még valójában senkinek sem sikerült semmit kibányásznia semmilyen aszteroidából.
Pedig nem ment neki semmi, és még csak elpárolgó anyagokat sem tartalmaz.
Ha ezt látták az idegenek, nem lehet most túl jó véleményük rólunk.
Óriási, 66 millió évvel ezelőtti becsapódás nyomait őrző kövületeket tártak fel.
Olyan lelőhelyet találtak, amely a dinókat kipusztító aszteroidabecsapódást örökítheti meg. Nagy a kétkedés a tudományos világban.
A felfedezés igazolhatja, hogy egykor aszteroidák révén jutott el a víz a Földre.
Bár a filmekben a sármos űrkutatók mindig megmentik a Földet, a valóságban nem biztos, hogy ki tudnának védeni egy nagyobb becsapódást.
Egy új számítógépes szimuláció arra utalhat, hogy az aszteroida képes lehet visszavonzani a robbanás után leszakadt darabjait.
A japán űrszonda által készített felvételen is látszik, hogy minden a terv szerint haladt.
A világ két végén két nagy esemény történt egy időben, mindkettő hozzájárulhatott a kihalásukhoz.
És rögtön bele is lőtt egy tantálból készült golyót, hogy a kisbolygóból kirobbanó törmeléket begyűjtse, és majd visszahozza a földre.
Elképesztően vad ötletnek hangzik, de rengeteg előnnyel járna egy ilyen űrbázis.
Lehet, hogy a Földről származott a Holdon talált egyik kőzetminta.
Az elmúlt 290 millió évben. A dinóknak is ez lett a vesztük.
Egyik aszteroidáról a másikig repülnének vele, csak arra kell figyelni, hogy mindenhol legyen víz.
A NASA tudósainak lesz a világon a legobb szilvesztere: a Plútót is meglátogató New Horizons űrszonda az Ultima Thule kisbolygó mellett halad el.
Az Osiris-Rex hat napja közelítette meg a Bennut, de máris víz nyomára bukkant.
Az ugráló robotok után a tudományos méréseket végző doboz is megérkezett a Hajabuszáról.
A Halál Üstököse minden, csak nem halálos.
300 millió kilométer megtétele után a Rjugun lőtt képeik megérkeztek a Földre.
Útvonalát folyamatosan figyelemmel kísérik, hogy kiderítsék, veszélyezteti-e a Földet.
A 2018 LA-t néhány órával azelőtt észlelték, hogy a Földbe csapódott. A maradványait végül Botswanában találták meg.
Egy ideig aszteroidának hitték, de már elmúlt.
A japán űrszonda három és fél évet utazott a kiszemelt aszteroidáig, kőzetmintát hoz vissza.
Találtak egy másik magyarázatot a fura jelenségre, amit az ismeretlen bolygóval szokás magyarázni.
A Föld felé tartott, de a légkörbe lépve meg is semmisült Afrika fölött.