Kedves olvasóink!

Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Újabb kulcsfontosságú területen kaphat segítséget Ukrajna Washingtonból;
• Vlagyimir Putyin aláírt egy törvényt, amely előnyhöz juttathatja Moszkvát;
• Ukrajna elvesztett egy stratégiai szempontból fontos várost;
• Száznál is több drónt indítottak Ukrajnára az oroszok;
• Dermesztő forgatókönyv: télen minden másnap csak 2 órán át lesz áram Ukrajnában;
• Olyan felmérés látott napvilágot, ami alapjaiban változtathatja meg Ukrajna jövőjét;
• Volodimir Zelenszkij közölte: A Nyugat éppúgy védhetné Ukrajnát mint Izraelt;
• Ukrajna lecsapott Oroszországra – 100 millió dolláros kárt okozhattak egyetlen támadással;
• A NATO új főtitkára váratlanul megjelent Kijevben;
• Izrael lebombázhatott egy orosz légibázist, videó szivárgott ki a támadásról;
• Amerikai alkatrészeket találtak egy Ukrajnában becsapódott orosz rakétában.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is! Jó pihenést kívánunk!

Dmitrij Medvegyevet, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettesét választották a Rosztelekom igazgatótanácsának elnökévé – közölte szerdán az orosz állami telekommunikációs vállalat.

A Rosztelekom a vezetékes kommunikáció és az internet-hozzáférés orosz piacának legnagyobb vállalata. Medvegyev Szergej Ivanovot váltotta a tisztségben, aki közel tíz évig állt a cég igazgatótanácsa élén.

Az RBK című gazdasági lap szerint augusztusban még szerepelt a neve az igazgatótanács tagjelöltjeinek listáján, szeptemberben azonban már Medvegyevé állt rajta az övé helyett. A vállalat részvényesei szeptemberben hagyták jóvá az igazgatótanács új összetételét, amelynek első ülését szerdán tartották meg.

A 71 éves Szergej Ivanov, aki 2015 óta állt a Rosztelekom igazgatótanácsának élén, az államfő környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó különmegbízottja. A KGB-nél és a Külső Hírszerző Szolgálatnál (SZVR) eltöltött évtizedek után volt a biztonsági tanács titkára, a védelmi miniszter és az elnöki adminisztráció vezetője.

Az 59 éves Medvegyev korábban betöltötte az államfői és a miniszterelnöki tisztséget is. Biztonsági tanácsi tisztsége mellett jelenleg ő a kormánypárt, az Egységes Oroszország elnöke is. 

Ezrek vonultak fel csütörtökön „Soha többé háborút!” felhívással Berlinben a német egység napján. A tüntetők transzparensein egyebek között „Gránátok helyett diplomaták”, illetve „Állítsátok meg a háborút azonnal – ne szállítsatok fegyvereket Ukrajnába!” feliratok voltak olvashatók.

Többen békegalambbal díszített zászlót lengettek. A békeaktivisták három oldalról közelítettek a német főváros Tiergarten parkjának központjában álló Győzelmi oszlop emlékműhöz. A felvonulást záró gyűlésen felszólalt Sahra Wagenknecht, a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) ellenzéki párt elnöke más baloldali politikusok mellett.

Wagenknecht egyebek között párbeszédet követelt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború lezárásáról. A politikus azzal vádolta a német kormányt, hogy vakon követi Washingtont. „Újból annak küszöbén állunk, hogy amerikai közepes hatótávolságú rakétákat telepítsenek Németországban, ez kész őrület” – mondta.

A német hatóságok közlése szerint nagyjából ezer rendőr biztosította a rendet, de jelentősebb incidensről nem számoltak be. A rendőrség mintegy 10 ezerre, míg a szervezők hozzávetőleg 30 ezerre becsülték a résztvevők számát.

Az egyik menet résztvevői között voltak olyanok is, akik szolidaritást követeltek a Gázai övezet lakóival. Transzparenseiken olyan feliratok voltak olvashatók, mint „Legyen vége a megszállási terrornak!” és „A NATO háborút és népirtást űz – szolidaritás a Donbásszal és Gázával”.

A „Soha többé háborút!” szövetség, amely magát békemozgalomként azonosítja, egyebek között haladéktalanul tárgyalásokat követel az ukrajnai és a gázai övezeti háború rendezésére, és elutasítja amerikai közepes hatótávolságú rakéták németországi telepítését – írta az MTI.

2024-ben mintegy 30 százalékkal nőtt a tartásdíjat fizetők száma Ukrajnában – idézi Kirilo Minenkót, az Igazságügyi Minisztérium Központi Főosztályának vezetőjét a Kárpáti Igaz Szó. 

A jelenséget úgy magyarázta Minenko, miszerint tartásdíjhátralék esetén a háromgyermekes édesapák is mozgósíthatók.

Ha egy apának három kiskorú gyermeke van, joga van a mozgósítási halasztáshoz, de csak abban az esetben, ha eltartja őket

– mondta Minenko.

Ha a tartásdíjhátralék meghaladja a három hónapot, az azt jelenti, hogy az apa nem gondoskodik megfelelően gyermekeiről, ezért ebben az esetben megfoszthatják őt a mozgósítás alóli felmentéstől.

A szolgálatban lévő orosz légvédelmi rendszerek megsemmisítettek egy ukrán drónt a Belgorodi terület felett – közölte az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint a RIA Novosztyi.

„A pilóta nélküli ukrán légi járművet a Belgorodi terület felett a légvédelmi erők szolgálatban lévő személyzete megsemmisítette” – áll a közleményben.

Vuhledar védelme egyértelműen teljesítette feladatait, az ellenség a városból nem tudta megindítani offenzíváját – mondta Ivan Tyimocsko, az ukrán erők hadseregének tartalékos tanácsának elnöke.

Megjegyezte, hogy Ugledar fontos pont a védelmük szempontjából, mert a város magasan fekszik, és általában jó „földrajzi és technikai adottságokkal” rendelkezik. Szerinte a város elfoglalása nem volt prioritás az ellenség számára, a Vuhledar–Kurahove–Pokrovszk vonal mentén zajló általános offenzíva részének tekintették az ottani támadásokat. 

Az ellenség pedig a rendelkezésre álló erőforrások függvényében próbál majd lépésről lépésre haladni ebbe az irányba. Most az ellenség még Vuhledarba bevonulva sem tudott offenzívát indítani, mint egykor Avgyijivkában. Ezért Vuhledar egyértelműen teljesítette a feladatát

– mondta Timocsko.

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter szeptemberi találkozójukon kommentálta a Volodimir Zelenszkijjel való konfliktust.

Sikorski hangsúlyozta, hogy országában nemzeti konszenzus van a volinyi tragédia áldozatainak exhumálásáról. Hozzátette, hogy az exhumálást elsősorban Andrzej Duda lengyel elnök, valamint Wladislaw Kosiniak-Kamysz védelmi miniszter és Szymon Holownia, a lengyel Szejm (a lengyel parlament alsóháza) házelnöke kéri − írta meg az Ukrajinszka Pravda.

A volinyi tragédia olyan események sorozata volt, amelyek a lengyel és ukrán lakosság etnikai tisztogatásához vezettek 1943-ban a második világháború alatt. Ez része volt az ukránok és a lengyelek között régóta fennálló rivalizálásnak a mai Ukrajna nyugati részén. Lengyelország a volinyi tragédiát a lengyelek ellen elkövetett népirtásnak tekinti.

Ukrajna ugyan nem értett egyet a lengyel holttestek exhumálásával, de engedélyezte a Wehrmacht-katonák exhumálását a térségben a második világháború alatt. Sikorski hangsúlyozta, hogy a kijevi tárgyalások során biztosítékokat kapott arra, hogy a volinyi tragédia áldozatai exhumálásának kérdése megoldódik.

A kohászati és a vegyipar, valamint az üzemanyag- és energiaipari komplexum (FEC) orosz vállalatai a projektek több mint 98 százalékát még mindig külföldi szoftverekkel hajtják végre – írja az Ukrajinszka Pravda.

Megjegyzik, hogy mintegy 80 százalékuk a német Siemens IT-megoldásait használja, a fennmaradó 18 százalék pedig más külföldi termékeket.

Különösen az automatizált folyamatirányítási rendszerekről (APCS) van szó, amelyek szoftver- és hardverelemeket tartalmaznak. Miután a Siemens, a francia Schneider Electric, a japán Yokogawa, valamint az amerikai Honeywell és Emerson elhagyta Oroszországot, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium munkacsoportot hozott létre a külföldi megoldások importtal való helyettesítésére.

A Severstal, a Gazprom Neft, a Transneft, az Eurochem, a Roszatom, az NPO KIS és mások feladata volt a megoldások kidolgozása. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által jóváhagyott terv szerint 2024 végéig a vállalatoknak a helyi vezérlőrendszerek nyílt vezérlőrendszer-elemeinek prototípusait kellett volna tesztelniük.

A Donyecki terület északi része határozatlan ideig vízellátás nélkül marad az orosz bombázások miatt  − írta meg az Ukrajinszka Pravda.

Vadim Filaskin, a Donyecki terület katonai adminisztrációjának vezetője arról számolt be, hogy az orosz erők szeptember 28-án megrongáltak két, a Donbász vízműhöz tartozó létesítményt. A kár súlyossága miatt lehetetlen javítani a berendezést.

„Szlovjanszk, Kramatorszk, Druzskovka, Konsztantyinovka és a közeli települések, ahol mintegy 260 000 ember él, a nagyszabású ellenséges támadás miatt vízellátási problémákkal szembesülnek” − jegyezte meg Vadim Filaskin.

„A területi katonai adminisztráció a helyi hatóságokkal együttműködve alternatív vízellátási lehetőségek kialakításán dolgozik. Jelenleg a vizet ideiglenesen a Donbászi Víziközmű-társaság folyóbeviteléből szállítják” − magyarázta a tisztviselő.

Az ukrán hatóságok légiriadót rendeltek el több régióban, mivel egy nagy sebességű célpontot észleltek Szumi térségében, ami Csernyihiv és Kijev régiók felé tart – közölte az Ukrajinszka Pravda.

A fővárosban 8 perc elteltével a riasztást megszüntették. A többi régiót továbbra is veszély fenyegeti.

13 óra körül a Kijevi Regionális Katonai Igazgatóság jelentette, hogy ellenséges pilóta nélküli légi járművek mozgását észlelték, és hogy a légvédelmi erők a régióban tevékenykednek.

Korábban a riasztást ballisztikus rakéták bevetésének veszélye miatt adták ki.

Szerdán a Vyorstka oknyomozó hírportál két névtelen iparági forrásra hivatkozva számolt be arról, hogy az orosz reklámügynökségek és rendezvényszervezők között feketelistára került 79 előadóművész.

Az orosz reklámügynökségeket és rendezvényszervezőket nyomatékosan felszólították, hogy reklámjaikból és egyéb promóciós anyagaikból zárják ki a művészek dalait, valamint kerüljék el azok nyilvános rendezvényeken való lejátszását.

A tiltott művészek között olyan előadók is szerepelnek, mint Beyoncé, Lana Del Rey, Hozier, a Florence and the Machine és a Metallica is, valamint száműzött orosz stand-up-komikusok és tiktokerek. Vyorstka szerint a listán két olyan orosz is szerepel, akik támogatják országuk ukrajnai invázióját.

Csütörtökön a Kreml közölte, hogy nem tud a bejelentett feketelistáról. A teljes cikk ide kattintva érhető el.

Az orosz hadsereg továbbra is célzottan támadja az ukrán energiarendszert. Olekszandr Harcsenko, az Energiakutató Központ igazgatója elmondta, hogy a legrosszabb forgatókönyv esetén, amennyiben a hőmérséklet mínusz 5-15 fok alá csökken, a transzformátorok súlyosan károsodhatnak.

A legjobb esetben naponta 4 órán át lesz áram a háztartásokban. A rosszabb forgatókönyv szerint, miután 2-3 napig próbáljuk helyreállítani az ellátást, egy nap csak 2 órán át lesz áram, majd ismét áramszünet következik

– magyarázta.

Harcsenko emlékeztetett arra is, hogy az atomerőművek alkotják az ukrán energiarendszer gerincét. Ha azok kiesnek, az energiahiányt nem lehet majd pótolni az európai importból.

Az ukrán parlamenti képviselő elmondta, hogy az áramszünetek mértéke és gyakorisága a hőmérsékleti viszonyoktól és az orosz támadások intenzitásától függ majd. Szerhij Djacsenko energetikai szakértő pedig arra figyelmeztetett, hogy az atomerőművek esetleges leválasztása vészhelyzeti áramszüneteket eredményezhet – írja a Kárpáti Igaz Szó.

Az orosz hadsereg kamikazedrónnal csapott le a Dnyipróban lévő Nyikopolra. A támadásban három ember sérült meg – írja az Ukrajinszka Pravda. A történtekről Szerhij Liszak, Dnyipro kormányzója számolt be a Telegramon.

„Három ember megsérült egy ellenséges kamikazedrón találata miatt Nyikopolnál. Egy 75 éves nő és egy 35 éves férfi közepesen súlyos állapotban került kórházba. Egy másik, 34 éves férfit járóbetegként kezelnek” – írta.

A városban egy magánház, egy gazdasági épület és egy gázvezeték is megsérült.

Ukrajna 2024. májusa óta szabályozza, hogy kiket lehet mozgósítani. A KárpátHír közzétette a listát, amelyben leírják, hogy október 1-je óta mely szakmák alkalmazottai kapnak felmentést a mozgósítás alól.

Felmentést kapnak:

• mentőszolgálatok;
• állami hatóságok és helyi önkormányzati szervek;
• média és kulturális vállalatok;
• a hadsereg szükségleteihez szükséges árukat előállító vállalkozások;
• katonai felszereléseket, gépeket és lőszereket gyártó és javító vállalkozások;
• mozgósítási feladatokkal megbízott vállalkozások;
• egyéb, az ukrán gazdaság számára kritikusan fontos vállalkozások.
• A parlamenti képviselők és asszisztenseik, a kritikus vállalatok tulajdonosai, valamint a törvénytervezetek elemzésében vagy a Legfelső Tanács és a Miniszteri Kabinet információs és kommunikációs technológiai munkájának támogatásában részt vevő köztisztviselők szintén jogosultak a mozgósítási fenntartásokra.
• Az ukrán törvények szerint a kritikus vállalatok legfeljebb 12 hónapra foglalhatnak le egy alkalmazottat.

A listára felkerültek:

• az ukrán energiaszektor zavartalan működését biztosító üzemanyag- és energiaipari vállalatok;
• a Dnyipropetrovszk, Donyeck, Zaporizzsja, Kijev, Luhanszk, Mikolajiv, Odessza, Poltava, Szumi, Harkiv, Herszon, Csernyihiv megyében és Kijev városában a kommunikációs hálózatok működését és a sürgősségi munkálatokat biztosító vállalatok;
• a védelmi célú innovációk és technológiák fejlesztésére támogatásban részesült vállalkozások;
• erődítmények építésével foglalkozó vállalkozások;
• az ENSZ, a diplomáciai képviseletek és a gazdaság működése szempontjából kritikusnak elismert nemzetközi szervezetek képviseleti irodáinak alkalmazottai;
• az Ukrán Vöröskereszt és más ukrán nem kormányzati humanitárius szervezetek;
• olyan intézmények és szervezetek, amelyek az olimpiai, nem olimpiai sportágak és a fogyatékkal élők sportjának teljes munkaidős nemzeti csapatait foglalják magukban.

Oroszország 656 710 katonát vesztett Ukrajnában a 2022. február 24-i teljes körű invázió kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara.

Ez a szám tartalmazza az orosz erők 1150 áldozatát, akiket csak az elmúlt napban vesztettek el.

A jelentés szerint Oroszország emellett 8893 harckocsit, 17 596 páncélozott harcjárművet, 25 750 járművet és üzemanyagtartályt, 18 906 tüzérségi rendszert, 1204 többszörös rakétaindító rendszert, 964 légvédelmi rendszert, 368 repülőgépet, 328 helikoptert, 16 393 drónt, 28 hajót, valamint egy tengeralattjárót veszített.

Az orosz katonák tűzzsákot alakítottak ki az Ukrán Fegyveres Erők Liszicsanszk közelében állomásozó csoportja számára – közölte Andrij Marocsko katonai szakértő a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.

Csapataink sikeres akciói és a Verhnekamenszkoje település felszabadítása után a Belogorovka térségében és Lisicsanszktól nyugatra elhelyezkedő ukrán csoportosulás félig-meddig elkerítve találta magát. Az oroszok fegyveres erői tűzzsákot képeztek a harcosok számára, azaz gyakorlatilag az ellenség összes visszavonulási útvonalát lelőtték csapataink. A legrövidebb távolság, amelyek bekerítésbe vonják Ukrajna fegyveres alakulatát, mintegy 8 kilométer

– mondta.

Csütörtök hajnalban az ukrán légvédelem az Oroszország által Ukrajnába indított 105 kamikaze drónból 78-at megsemmisített – írja az Ukrajinszka Pravda.

Éjszaka az oroszok drónokkal támadták Ukrajna területét. Összesen 105 ellenséges Shahed-típusú drónt észleltek és kísérték a légierő rádiótechnikai csapatai 

– fogalmazott az ukrán légvédelem a közösségi oldalán.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az Orosz Föderáció meghatalmazott képviselőjévé nevezte ki Artem Zhogát az Uráli szövetségi körzetben – írja az mk.ru. Az Uráli szövetségi körzet Oroszország nyolc szövetségi körzetének egyike. 

A Kreml sajtószolgálata bejelentette az orosz elnök rendeletét, amely alapján Artem Zhogát, a Donyecki Népköztársaság parlamenti elnökét nevezik ki az Uráli szövetségi körzet élére. 

Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére szerdán az ukrán–magyar határszakaszon 4857 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4212 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 28 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Ukrajna az Oroszország indította háborút követően is gyorsan fogyatkozó lakossággal számol, az ukrán tudományos akadémia demográfiai intézete szerint 2041-ig csaknem 28,9 millióra, 2051-re pedig 25,2 millióra apadhat az ország lakossága – derül ki a kijevi vezetés egyik stratégiai dokumentumából.

Jelenleg becslések szerint Ukrajna területén mintegy 36 millióan élhetnek, ebből 31 millióan vannak a kijevi hatóságok ellenőrizte térségben. Ukrajna a Szovjetuniótól való függetlenné válása idején, 1991-ben még 52 millió lakossal rendelkezett – adta hírül az MTI.

A két és fél éve kezdődött háború tovább nehezítette a meglévő demográfiai problémákat.

A lakosságszám fenntartásához egy nőnek legalább két gyermeket kellene világra hoznia. A 60 év felettiek korcsoportja a háborút megelőzően a népesség csaknem egynegyedét tette ki. A háború következtében azonban az amúgy is alacsony várható átlagos élettartam (71 év) további csökkenését várják.

A kijevi vezetés stratégiával állt elő a probléma ellensúlyozására. A vonatkozó dokumentum szerint „Ukrajnának szüksége van rendszerszintű stratégiai döntésekre, amelyek lehetővé teszik a demográfiai kockázatok mérséklését és a veszélyek csökkentését, biztosítva ezzel a népesség kiegyensúlyozott és tartós újratermelődését, az emberi erőforrások szükséges mértékét és a megfelelő nagyságú munkaerő biztosítását a háborús helyzetben és a gazdaság háborút követő újjáépítéséhez.”

A kijevi kormányzat elképzelései szerint mindehhez megfelelő környezetet kell teremteni gyermekszületésekhez, illetve a gyermekneveléshez, biztosítva a családok megélhetését. A dokumentum mindenekelőtt a biztonságot, a létfontosságú szociális infrastruktúrát, a minőségi egészségügyi ellátást és munkalehetőségek biztosítását emelte ki. Különös hangsúlyt fektetnek a külföldre menekült ukránok hazatérésére is.