Felfalja a kisebb univerzumokat a világegyetem?

Alzheimer-kórban szenvedett.

A téridő szövetén keletkezett hasadások megrázhatják a világot.

A kozmológia válaszút előtt áll.

Ha van egy atomreaktorunk, önmagában még az sem garancia a sikerre.

Gigantikus lufik ütköztek és alakították a világot.

A Nap elbújhat mellette.

Hány fokon gyullad a papír, és milyen színben izzik az ezer fokos acél? Hol mértek a legmelegebbet hazánkban? Miért van extrém forróság a Vénuszon, és hány fok van egy fekete lyukban? Infografikánkból minden kiderül az égésről és az univerzum legforróbb helyeiről.

Minden eddiginél részletesebb kozmikus térképet készítettek.

Kérdés, hogy utóbbi működhet-e.

Ritka részecskén múlhatott, hogy a semmi helyett valami van.

Az egyetem tudósai mindenre rájöttek.

A HD1 mintegy 100 millió évvel korábbi lehet az eddig ismert legkorábbi és legtávolabbi csillagászati objektumnál.

Ez a tágulás és a sötét anyag egyik lehetséges magyarázata.

Nehéz megtalálni a nyomát, de sok mindent megmagyarázna az univerzumról.

Az új mérések nem klappolnak a sötét anyag eddigi modelljével.

Párhuzamos valóságok, más világokból érkező alteregók, az ellentétes irányban forgó Föld, Marvel?

A kozmikus háttérsugárzás segítségével készült térkép nem segít kideríteni, milyen gyorsan tágul a világegyetem.

A mai napig nem tudjuk, miért nem semmisült meg az univerzumot alkotó anyag az antianyaggal találkozva. Egy új megfigyelés segíthet megérteni.

Olyan gyorsasággal generálták az energiát, ami már robbanáshoz vezet. Így nézhetett ki az ősrobbanás is.

Persze ez lehetetlen. Úgy tűnik, a világmindenség pontos koráról, ifjú éveiről szóló elméleteinkkel vannak nagy bajok.

Ez pedig alaposan felforgatja azt, amit a galaxisok keletkezéséről és általában a fizikáról tudunk.

Olyannyira, hogy újfajta fizikára lehet szükség a jelenség megértéséhez.

Az ősrobbanás után létrejött hélium-hidrid ionokat évtizedek óta keresték a tudósok.

Mert hogy vége lesz, az biztos.

Az idő visszafelé haladt, az anyag helyett antianyag volt.

Végy egy arany atommagot: váratlanul rekonstruálták a tökéletes kvarkfolyadékot.

Az ősrobbanás utáni generációból származó égitestet találták, relatíve egy köpésre.

Egy űrhajóra telepíthető műszer alapjait fektette le, amivel észlelhetők a párhuzamos univerzumok.

Úgyse mérhető, és ami most van, úgyis független tőle. De ettől még az idő kezdete előtt is volt idő.

Először találták meg a sötét univerzmot megvilágító első égitesteket. Öregek, mint a világ.

13 milliárd évvel nézett vissza az univerzum múltjába a Hubble-űteleszkóp.

Főleg ilyen messze. 13 milliárd fényévnyire van tőlünk, és 800 milliószor nehezebb a Napnál.

Einstein először lehülyézte, aztán rajongott érte, a Vatikán a katolicizmus tudományos alátámasztásaként ünnepelte.

A saját galaxisunk pora vezette félre a tudósokat a gravitációs hullámokkal kapcsolatban.

Az ősrobbanás után olyan fizika működhetett, amiről egyelőre fogalmunk sincs.

És ősrobbanás is, ezek nem mennek szembe Istennel, aki nem egy varázsló varázspálcával.

Az 1980 óta elvégzett kutatásból kiderül, hogy a politika is aláássa a tudományos eredmények terjedését.

Sikerült észlelni egy jelet az űrben, amiből megfejthető, mi történt az ősrobbanás pillanatában.

A tudós a világegyetem kialakulásáról elmélkedik egy 1931-es kéziratban. Akkor még bizonytalan volt az ősrobbanás elméletének helyességében.

6000 fényév semmiség, a 13,7 milliárd éves csillag neve a durva: SMSS J031300.36-670839.3.

Egy vadonatúj elmélettel álltak elő a világegyetem keletkezéséről, búcsút inthetünk az ősrobbanásnak.

Egy új elmélet szerint minden atom tömege nő, ettől tűnik úgy, mintha tágulna a világegyetem.

A két hatalmas, Jupiter méretű bolygó egy haldokló csillag körül kering, alig 375 fényévnyire.

A csillagontó galaxis az ősrobbanás után alig 900 millió évvel keletkezhetett.

Az alig 186 fényévnyire lévő, 13,2 milliárd éves csillag majdnem egyidős az univerzummal.

13,7 milliárd fényévre van tőlünk, pár százmillió évvel az ősrobbanás után született.

Egyre csökken a csillagok keletkezésének üteme az univerzumban, derítették ki csillagászok.

Egy kutatócsoportnak sikerült azonosítania a legtávolabbi szuperfényes szupernóvákat.

A kozmikus történelem legkorábbi időszakából származik a frissen lefényképezett galaxis.

Az új ausztráliai rádióteleszkóp 13 milliárd évvel ezelőtt keletkezett égitesteket figyel majd meg.

Tízmilliárd eseményt kellett elemezni, hogy megfigyelhessék a B^s mezon bomlását.

A csillag az ősrobbanás után hétszázmillió évvel született, ez megkérdőjelezi az eddigi ismereteket.

Új megoldást talált az ősrobbanásra Dragan Slavkov Hajdukovic montenegrói fizikus. Nincs sötét anyag, csak anyagból, majd antianyagból álló univerzumok végtelen sora?

Nyolcszor nagyobbak voltak a Napnál és 250-szer gyorsabban forogtak nála. Nem is éltek sokáig.

Akár Nobel-díjas is lehet az a tizenkét éves fiú, aki kutatóként most a világ keletkezésével foglalkozik. Saját elméletén dolgozik, amely felválthatná a közkeletű ősrobbanás teóriáját, eközben Einstein relativitáselméletét is cáfolja.

Hárommilliárd évvel ezelőtti állapotokat mutat, de meglepően öreg galaxisról van szó.

Teljesen máshogy nézett ki a korai univerzum, mint ahogy eddig képzelték.

Új galaxisokat, az eddigi legnagyobb űrbéli struktúrákat fedezte fel a mikrohullámú jeleket figyelő távcső.

A galaxisok óriási gázkészletet tartalékoltak, ami több százmillió évre biztosította a csillagképzés energiaszükségletét.